Bocsánatot kért a Rebisz parancsnoka 2006-ért
Bocsánatot kért a rendőri erőszak vétlen áldozataitól Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt parancsnoka az Országgyűlés 2006-os jogsértéseket vizsgáló albizottsági ülésén. Egy felvételre, amelyen rebiszesek egy földön fekvő embert rugdostak, Dobozi úgy reagált: ez bűncselekmény volt. Mint mondta, súlyos szakmai hiba volt védőfelszerelés nélkül kiengedni a rendőröket a bevetésre. Révész Máriusz szerint ezért akár kártalanítést is lehetne adni a rendőröknek.
Az előző két kormányciklus idején történt állami jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság hétfőn Dobozi József rendőr vezérőrnagyot, volt Rebisz-parancsnokot hallgatta meg először. Dobozi a meghallgatás egy pontján bocsánatot kért a rendőri erőszak vétlen áldozataitól, de mint hozzátette, a gesztusa nem terjed ki a rendőrökre támadó vagy azoknak nem engedelmeskedő tüntetőkre.
A meglepően barátságos hangvételű meghallgatás elsősorban a Rebisz szerepére és vezetésére koncentrált. Dobozi úgy tűnt, felkészült a korábbi meghallgatások alapján: többször is megerősítette, hogy a biztosítási parancsnokok helyében mindenképpen tárgyalt volna a tüntetőkkel és a tévészékházba petíciót vivőkkel, továbbá egyéb rendőri vezetési hibákat is elismert.
Dobozi is megerősítette, hogy a Rebisz csapaterős műveletekhez szükséges felszerelése valóban hiányos volt. Hiába tűzte napirendre Hatala József, az ORFK akkori közbiztonsági főigazgatója (jelenleg országos rendőrfőkapitány) évről évre a fejlesztést, az elmaradt.
Kártérítést kapnának a rendőrök?
A bizottsági ülésen Révész Máriusz az albizottság fideszes tagja azt mondta: meg kellene fontolni a székházostromkor megsérült rendőrök kártalanítását, mert nem tehettek róla, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül vezényelték ki őket az MTV épületéhez 2006 szeptemberében.
Azzal a korábbi magyarázattal, hogy a rendőröket azért vetették be megfelelő védőfelszerelés nélkül (és azért sérültek meg), mert éjjel zárva volt a raktár és nem volt bent a raktáros a kulccsal, Dobozi nem értett egyet. A raktárakhoz szerinte mindig van pótkulcs az ügyeleten, végső esetben pedig fel kellett volna törni az ajtót. „Súlyos szakmai hiba volt védőfelszerelés nélkül kiengedni a rendőröket.”
Dobozi úgy látja, hogy a tévészékház elleni ostrom idején a csapaterős rendőri műveletek irányítását a legalkalmasabb, legtapasztaltabb vezetőre, Nemes Sándor ezredesre, a Rebisz parancsnokhelyettesére kellett volna bízni, de a rendőri vezetés másképp döntött.
A 2006-os ősz további tüntetésein a törvény által előírt rendőri azonosítók hiányának Dobozi szerint technikai okai voltak: az akkori bevetési ruhán csak egyetlen gombra lehetett azonosítót elhelyezni, azt azonban elfedte a protektor. Dobozi ma is úgy véli, hogy a tévészékház fiaskója után sem volt a rendőrökben revansvágy.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy ilyen esetekben más országokban a fáradt, sérült állományt nem vetik be újra, hanem pszichológusokkal segítenek nekik feldolgozni a sokkot. Ilyesmire a csapaterős szolgálati állomány alacsony létszáma (800 fő) miatt idehaza gondolni sem lehetett.
Dobozi arra az észrevételre is bólintott, hogy a Kossuth tér október 22-i éjszakai kiürítését túlbiztosította a rendőri vezetés, ezért másnapra több bevetési egység nem tudta kipihenni magát.
Október 23-án Dobozi elmondása szerint észlelte, hogy a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky úton az Astoriánál lévő Fidesz-rendezvény felé tolják a Kossuth-téri tüntetőket, és próbált Gergényi Péternél, majd Lapid Lajosnál közbenjárni, de végül csak az Andrássy út vonalában sikerült megállítani a rendőröket.
Dobozi szerint a jogvédők által kifogásolt nagy tűzerejű vadász- és egyéb fegyvereket régóta használta a rendőrség, és egy 2002-es BM-utasítás egyik pontja szerint a régi fegyvereket rendszeresítettnek lehetett tekinteni, ezért a használatuk törvényes volt. Azt ugyanakkor elismerte, hogy azokkal tilos lett volna nyakra vagy fejre célozni.
„Történtek súlyosan kifogásolható helyzetek, amelyekre nincs emberi, szakmai mentség” – utalt Dobozi a rendőri jogsértésekre. Ezek azonban szerinte nemcsak egyéni rendőri, hanem szervezési, technikai okokra is visszavezethetők.
Akkor még nem állt fel például a mai profi irányítóközpont, és nem volt helikopteres képtovábbítás sem. A vezetők így sokkal kevesebb információ, elsősorban a rádiós forgalmazásban elhangzottak alapján hozták meg a döntéseiket..
Dobozi elmondta, hogy miután olyan felvételeket látott, ahol rebiszes rendőrök egy földön fekvő embert rugdostak, azonnal vizsgálatot indított, aminek egy több száz oldalas jelentés lett az eredménye. A meghallgatás végén Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő is bemutatott egy rövid felvételt egy hasonló esetről, amit Dobozi csak így minősített: „ez bűncselekmény volt”.
Dobozi pusztán egy véleménynek tartotta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a rendőröket ajnározó dicséretét, ami szerinte semmiben nem befolyásolta a munkáját, ahogy a kritikus észrevételektől sem hagyta magát befolyásolni.
Kérdésre válaszolva elmondta: Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel nem találkozott és nem beszélt, Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztererrel pedig egyszer találkozott, de tőle sem kapott utasítást.
A fideszes Révész Máriusz a két legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a Rebisz parancsnokát kétórás késéssel, este 10 óra helyett éjfélkor értesítették arról, hogy a tévészékház előtt elfajultak az események, továbbá, hogy ennek nem is lett következménye. Dobozi nem kezdeményezett fegyelmi vizsgálatot.
index.hu
