NJSZ köszlemény - Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője levélben kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől a kártérítések rendezését, a Balsai-jelentés nyilvánosságra hozását és a felelősségre vonást, az elakadt semmisség helyett pedig közkegyelmet

Gaudi-Nagy Tamás levele Orbán Viktorhoz

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője levélben fordult a kormányfőhöz annak érdekében, hogy a 2006 őszén kilőtt szemű, megvert, megkínzott, önkényesen fogva tartott károsultak teljes köre jóvátételt kaphasson, a rendőrterror felelősei végre feleljenek bűniekért és a 2006 őszén, illetve 2002-2010 között politikai okból elítéltek, meghurcoltak végre mentesüljenek.

Megtartották az első tárgyalási napot a Bajtársiasság napja néven elhíresült Erzsébet téri békés, ülődemonstrációról jogtalanul előállítottakkal kapcsolatban.

Mint ismeretes, 216 gárdistát és szimpatizánst (köztük Vona Gábort) hurcolt el a rendőrség helyszínről - az idők folyamán többször módosított és változó indokok alapján – mely intézkedéssel kapcsolatban a Gaudi-Nagy Tamás által képviselt Kiss Róbert keresete alapján Fővárosi Bíróság még tavaly jogerősen kimondta, hogy jogszerűtlen volt, ennél fogva a tüntetés feloszlatás során alkamazott kényszerintézkedések is jogellenesnek minősülnek, tehát a személyes szabadság megsértése miatti kárigények megalapozottak.

Miniszterelnökség Budapest, 2011. július 13.

Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr részére!

Budapest
Pf.: 6.
1357

Tárgy: A 2006 őszi  rendőrterror igazságtétele minden jóérzésű magyar közös ügye

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Engedje meg, hogy a 2006 őszi meghurcoltak nevében és érdekében Önhöz, mint a Magyar Köztársaság kormányfőjéhez forduljak a 2006 őszi véres állami erőszak igazságtétele ügyében három rendkívüli jelentőségű kérdésben, abban bízva, hogy Önnek valóban és még mindig fontos, hogy a 2006 őszén kilőtt szemű, megvert, megkínzott, önkényesen fogva tartott károsultak jóvátételt kaphassanak, a rendőrterror felelősei végre feleljenek bűniekért és a politikai okból elítéltekről, meghurcoltakról végre lekerülhessen a méltatlanul rájuk akasztott bűnös bélyeg.

Őszintén bízom abban, hogy még most is állja 2010. május 5 –én kimondott ígéretes szavait:

A 2007. október 26-án a budapesti Ferenciek terén elkövetett rendőri jogsértés-sorozat következményeként személyenként 300 ezer forint tőkét és annak kamatait köteles a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fizetni 7 felperesnek, a Fővárosi Bíróság június 22-ei ítélete alapján

A 2007. október 26-ai Ferenciek terén lezajlott demonstráció feloszlatásból fakadó személyiségi jogi kártérítési perben a Fővárosi Bíróság osztva a felperesek jogi képviselőjének, dr. Gaudi-Nagy Tamás  álláspontját győzelmi ítéletével kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenesen állította elő és tartotta fogva Németh Csabát, Németh Ádámot, Sípos Attilát, Pál Mártont, Rád Csabát, Kollár Tibort, Poszpischek Tamást személyes szabadságukat korlátozva és ezzel emberi méltóságukat megsértve.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye:

A Fővárosi Bíróság nemrégiben hozott jogerős ítéletében Zagyva György Gyula, HVIM elnök és országgyűlési képviselő, mint felperes által tüntetés jogellenes feloszlatása megállapítása iránt indított perben arra a következtetésre jutott, hogy a 2008. szeptember 20-i Szabadság-téri hazafias tüntetést a rendőrség jogszerűen oszlatta fel. A felperes felülvizsgálati kérelemmel él.

A Fővárosi Bíróságon a mai napon Budaházy György és két társa fejenként 200 ezer forintos büntetés kapott a szégyenmű "megrongálása" kapcsán. Negyedik társukat egy év szabadságvesztésre ítélték két év próbára bocsátással.

A tárgyalást az ügyész beszéde kezdte. Fenntartotta az ügyészség korábbi átiratát, és súlyosbítást kért az elsőfokon meghozott ítéletekre. Támadófelülete a tettestársként való részvétel a tettben és a "bűncselekmény" társadalomra való veszélyessége volt. Az elsőfokon hozott pénzbüntetések helyett felfüggesztetett kért a vádlottakra, mondván az jobban visszatartja az embereket a későbbi bűncselekmények elkövetésétől.

A másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság végül döntésében mindegyik vádlott büntetését enyhítette, Budaházy György felmillió forintos pénzbüntetése kétszázezer forintra csökkent . A bátor tett elismerése, az elítélés és a koncepciós eljárás alóli mentesítése és szabadlábra helyezése még mindig várat magára.

Interjú:

Kapcsolódó cikkek:

• Budaházy György beszéde a 2011. április 20-ai tárgyaláson
• A szovjet emlékmű megrongálói állami kitüntetést érdemelnének
• 200 ezer forintra csökkentették Budaházy Gyuri büntetését a szovjet szégyenmű kapcsán

Már több mint fél órával a tárgyalás kezdete előtt rendőrök és kommandósok hada lepte el a Nagy Ignác utcát. Már ebből lehetett tudni: Budaházy György büntetőpere kezdődik hamarosan.

A mai napon tárgyalta a bíróság Budaházy György és társai másodfokú büntetőperét a szovjet emlékmű megrongálásával kapcsolatban. Mint ismeretes négy vádlottat, köztük Budaházy Györgyöt 500 ezer forint pénzbírságra ítélte a bíróság első fokon, a másodrendű vádlottat pedig 1 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte három évre felfüggesztve. Az ügyész a másodrendű vádlott kivételével mindenki ellen súlyosbításért fellebbezett, a védőügyvédek pedig minden esetben enyhítésért.

A jelentős lélekszámú magyar nemzetrésszel rendelkező Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni: tavaly benyújtotta tagfelvételi kérelmét, az Európai Bizottság pedig idén dönt arról, hogy az ország felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A csatlakozás előszobájának tekinthető társulási egyezményt támogatta tavaly a magyar Országgyűlés, holott a több száz oldalas dokumentum egyetlen szóval nem említi meg a nemzeti közösségek, a délvidéki magyarság ügyét. A Jobbik volt az egyetlen parlamenti párt, amely tiltakozott és nem támogatta ezt a társulási egyezményt. Mivel Magyarország a tagfelvétel során vétójoggal rendelkezik, ezért most történelmi alkalom kínálkozik a sokat szenvedett délvidéki magyarság érdekeinek és jogainak érvényesítésére.

A gondjaik, igényeik felmérése és képviselete érdekében március 30-án Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő monitorozó körutat kezdtek meg Délvidéken, amelyet később folytatnak. Kötelességüknek tartják, hogy a döntésnél figyelembe vegyék a Délvidéken élő magyarság érdekeit, céljait, elvárásait, és képviseljék őket. Két napos útjuk tapasztalatairól Szabadkán 2011. március 31-én sajtótájékoztatót tartottak.

Két napos átütően sikeres jogvédő monitorozó útjáról tért tegnap este vissza kis szakértői csapat kíséretében Délvidékről Morvai Krisztina brüsszeli EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás az országgyülés tagja és strassburgi Európa Tanács delegáltja.

A teljes Kárpát-medencét az elszakított nemzetrészeket rendszeresen látogató képviselők legutóbbi útja annak felderítése és átvilágítása céljából lett megszervezve, hogy meggyőződjenek arról, valóban kész Szerbia az Európai Unióhoz történő csatlakozásra, mint ahogy a szerb miniszterelnök ezt a minap bemutatta és mint ahogy a jelenleg soros elnök, Magyarország illetékese ezt alátámasztotta optimizmusával.

A Magyar Remény Mozgalom vezetői fogadták dr. Morvai Krisztinát és dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik európa parlamenti képviselőit.

László Bálint, az MRM elnöke elmondta, hogy a képviselők több délvidéki közéleti, egyházi és civil szereplővel is találkoznak. A vendégek kétnapos körúton vesznek részt Vajdaságban, céljuk, hogy tájékozódjanak az itt élő magyarság helyzetéről, Szerbia uniós csatlakozási folyamatairól. László hozzátette: jórészt megegyezik a két párt álláspontja, legalábbis ami az ország csatlakozási folyamatát illeti. „Továbbra is kitartunk amellett, hogy mielőtt Szerbia belépne az EU-ba, komoly feltételeknek kell eleget tennie” — fogalmazott az MRM elnöke.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a napokban délvidéken járt, ahol találkoztak a 61 évre elítélt öt temerini fiú hozzátartozóival is, akiknek segítséget ígértek.

A jobbikos képviselők a családtól elsősorban az eljárási folyamat jogszerűségéről érdeklődtek. Gaudi-Nagy Tamás a DunaTV-nek adott interjújában kijelentette: Szerbiának addig nem lehet zöld utat adni, amíg nem vet véget az ilyen jogtiprásoknak. Morvai Krisztina a tévének elmondta, hogy tapasztalataikról az Európai Tanácsnak és az Európai Unió Bővítési Biztosának is jelentést tesznek.

Megkezdődött kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az Új Magyar Gárda főkapitányának büntetőpere; az ügyben Kiss Róbertet folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatással, valamint két társával együtt egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják.

Az V. és XIII. kerületi ügyészség tárgyaláson ismertetett vádirata szerint Kiss Róbert a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére buzdított. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda további működésének érdekében Kiss Róbert 2009. július 4-ére a Belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett.

A jelek szerint egyelőre még nem tudhatjuk meg, miért kell másfél éve fogva tartani Budaházy Györgyöt. A mára kitűzött tárgyalást ugyanis bombariadó szakította félbe.

Ma 8.30-kor kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon (FB) a parlamenti képviselők elleni terrorcselekményekkel és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel vádolt Budaházy György és 16 társának büntetőpere. A vádlottak elővezetésekor a mintegy háromszáz érdeklődő felállva tapsolt.

Budaházy és három társa kártérítést követel a rendőrséggel a 2008. április 11-én Clarck Ádám téren jogellenes elfogás, megbilincselés és előállítást miatt. A bíróság ítéletét január 27-án hirdeti ki.

A Fővárosi Ítélőtábla Polgári és Közigazgatási Kollégiumában jelent meg Toroczkai László másodfokon a Magyar Televízió ostromának ügyében. Toroczkait elsőfokon felmentették, de a rendőrség fellebbezett.

A per tárgya a rendőrség alkalmazottaiban és a rendőrség technikai eszközeiben esett károk a jóvátétele 2006 december 29-től számítva. Az összeg 9.950.453 forint és annak kamatai 2006.12.29-től.

A tárgyaláson a Rendőrség képviselője kérte az elsőfok érvénytelenítését és Toroczkai László bűnösnek nyilvánítását, míg Toroczkait képviselő Dr. Gaudi Nagy Tamás az elsőfok helyben hagyását.

Budaházy György tárgyalással kezdte az idei évet. 2008. április 11-én több helyszínre volt bejelentve tüntetés, de csak a Clark Ádám téren került sor oszlatásra. 52 embert állítottak elő, de jelenleg mindössze négy felperes van ebben a kártérítési ügyben.

Budaházy Gyuri az egyik, aki a rendőrséget beperelte, őt tartották fogva ugyanis a leghosszabb ideig a Gyorskocsi utcában, ráadásul úgy, hogy semmi jogelleneset nem követett el. (Az előzményekről bővebben IDE kattintva olvashat.)

Budaházy György ügyében ma ült össze a bíróság, hogy eldöntse, óvadék ellenében megszüntetik-e az előzetes letartóztatását, vagy az idei karácsonyt is a rácsok mögött, családjától távol kell töltenie.