Jogvédői tevékenység

Gaudi és Puzsér a KO-ban a Budaházy justizmordról, a 2006 őszi rendőrterrorról, a korrupcióról és a kvóta népszavazásról

Nemrég az N1 Tv KO c. műsorában Puzsér Róberttel néhány igazán égető közéleti témát vitattunk meg. Hogy születhetett meg a Budaházyékat 125 év fegyházzal sújtó törvénytelen ítélet? Miért nincsenek százezrek az utcán a Budaházy Györgyre kirótt tizenhárom év fegyházbüntetés miatt? Mi történt 2006 őszén és utána? Hová tűnt a nemzeti ellenállás ? Érdekli a magyarokat a korrupció? Miről szól a kvóta népszavazás? El kell-e menni és hogy érdemes szavazni?

Ünnepi "elszámoltatás": a 10. évfordulón 2006 ősze miatt Gaudi a vádlottak padján

10 évvel a 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és Gaudi a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a büntetőbíróság előtt.

A 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó nemzeti jogvédő országgyűlési képviselői  munkám kapcsán még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

2013. október 23-án a "Valódi számonkérést 2006-ért! " címmel tartott, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által szervezett  tüntetésen egy 2006 őszén elkövetett gyalázatos ügyészi tettet hoztam nyilvánosságra. A tüntetés azt fejezte ki, hogy "mi az igazság iránt elkötelezettek nem nyugodhatunk, és nem is nyugszunk mindaddig, míg a szemkilövőket, a szemkilövetőket és a velük cinkos hivatalos személyeket a börtönbe nem juttatjuk." 

A  "jó hírnevére" kényes érintett ügyész feljelentett, majd a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a  Központi Nyomozó Főügyészség buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és átvette a vád képviseletét. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen aktívak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Ismét eljött a napja, hogy szembe nézhetek a bíróságon vádlóimmal: a 2006 őszi megtorlásokban bűnrészes ügyésszel és a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyészével. Az első tárgyaláson kifejtettem a koncepciós perrel kapcsolatos védekezésemet, amelyben részletesen elemeztem bizonyítékokkal alátámasztva az ügyészség 2006 őszén törvénysértéseit, amelyek miatt a megtorlás keretében számos ártatlan ember került annak idején börtönbe, illetve elítélésre. Kihallgatásra került az engem feljelentő ügyész, aki konokul tagadott és a törvénysértéseivel történt szembesítés ellenére sem tanúsított bűnbánatot, vagy kért elnézést az érintett házaspártól tettei miatt.

A Gyurcsány rezsim elleni tiltakozók és békés járókelők elleni rendőrségi embervadászatok 10. évfordulóján meghallgatja a bíróság a döbbenetes ügyészi cselekménnyel érintett házaspárt és Gőbl Györgyöt, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetőjét is és nem kizárhatóan ítéletet hoz.

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult. 

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt. 

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak. 

 

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek. 

Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is! - nemzeti jogvédők sajtótájékoztatója

Kárpát-medencében működő nemzeti jogvédők sajtótájékoztatót tartottak 2016. szeptember 9-én Budapesten az elcsatolt magyar nemzetrészeken tapasztalható fokozódó magyarellenes jogfosztásokról és jogvédő küzdelmekről.

A sajtótájékoztatóra a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében 2016. szeptember 9-10-e között tartott szakmai találkozó és nemzeti jogvédő önképzés első napján került sor.  A felvételen erdélyi, felvidéki, délvidéki és csonka országi nemzeti jogvédők elemzik a jelenlegi súlyos helyzetet és vázolják fel a jogi harcok irányait.

 

Gaudi a Lánchíd Rádióban a Budaházy justizmordról

A Lánchíd Rádió 2016. szeptember 3-i Szabad gondolat c. műsorában Halász Szabó Miklós és Naggyörgy András újságírókkal elemeztem a Hunnia perben, Budaházy György és társai ügyében  született drákói és törvénytelen ítéletet, amely a 17 hazafit 125 évvel sújtotta. Miért törvénytelen az elítélés ? Miért szükséges a felmentés vagy a közkegyelem ? Hol marad az igazságtétel ? Többek között ezekről is szólt a beszélgetés. A beszélgetés a felvételen 0:39-24:20-ig hallható.

Kérem terjesszék, hogy minél többekhez eljusson ez a büntetőjogi, emberi jogi és közjogi elemzés Budaházy justizmordról.

Honfitársi üdvözlettel:  dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

"A törvénytelen ítélet a nemzet arcul csapása és az ’56-os szabadságharc emlékének a meggyalázása is" - felszólaltam a Budaházy justizmord elleni tüntetésen

Tegnap, 2016. szeptember 3-án Budapesten, a Markó utcában a Budaházy Györgyre és 16 társára összesen 125 évet kiszabó törvénytelen ítéletet elleni hazafias tüntetésen magam is felszólaltam Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós, Sziva Balázs és - a tüntetés szervezője - Toroczkai László mellett. 

A félezer dühös és elszánt tüntető előtti beszédben jogi és politikai szempontból értékelem a justizmordot.

Rámutattam, hogy: "ennek az ítéletnek akkor sem szabadott volna megszületnie, ha történetesen törvényes és kétséget kizáró bizonyítékok álltak volna rendelkezésre. De ilyenek sem voltak. Ugyanis a Gyurcsány rendszer nem volt legitim..."  Felidéztem a büntetőeljárási törvény 78. § (4) bekezdését: "nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Az elítélés alapjául vett bizonyítékok pedig mind ilyenek."

Felvázoltam az előttünk álló jogi és politikai küzdelem feladatait:

"A jogi síkon el kell érni a másodfokú bíróságnál, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján."

"Politikai síkon pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára." A korábban már egyszer benyújtott, általam készített amnesztia törvényjavaslatot önálló javaslatként haladéktalanul újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és meg kell tenni minden szükséges lépést a támogató többség megszerzése érdekében." Miután már nem vagyok képviselő ez a feladat most Vona Gáborra és képviselőtársaira vár- hívtam fel a figyelmet.

A beszéd végén kimondtam: "Ez az ítélet ’56-os szabadságharc és a szabadságharcosok emlékének meggyalázása is. Az igazságtétel jegyében pedig szüntessék meg ezt a koncepciós eljárást és egyúttal történjen végre meg a valódi elszámoltatás!" - követeltem az igazságtételt.

"Szabadságot Budaházy Györgynek és a politikai fogoly hazafiaknak!" - zártam végül beszédemet.

 A tüntetés N1 TV által készített összefoglalója itt nézhető meg.

Dr. Morvai Krisztina  szakmai vitát kezdeményező, igen tanulságos  nyílt levélben válaszolt Éva Maria Barki bécsi ügyvéd kolléganő nagy vihart kavart minapi levelére, amelyben a Budaházy ítélet elleni tüntetés és tiltakozás veszélyeire és ártalmaira utalt. A két levél és a tüntetés többi felszólalójának beszéde itt tekinthető meg.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Budaházy Edda felvezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde előtt

Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde a Budaházy justizmord elleni tüntetésen

 

125 év 17 hazafira - a nemzet arcul csapása a Budaházy justizmord: nem maradhat így!

Hazaszerető emberként és nemzeti jogvédőként is sokakkal együtt megrázott, s felháborított a Budaházy György és 16 társa elleni törvénytelen és drákói elsőfokú ítélet. Sokéves nemzeti jogvédő és politikai küzdelem ellenére nem a 2006 őszi rendőrterror felelőseire, hanem 17 hazafira szabtak ki összesen 125 év szabadságvesztést. Budaházyra a legsúlyosabbat, 13 év fegyházat, aki ráadásul már ült előzetesben két és fél évet. Átlagosan fejenként ez több mint 7 év: annyi amennyit egy szimpla emberölésért adnak szokásosan. Itt emberélet veszélyben sem volt, de egy bizonyított terrorcselekmény sincs. A szolidáris erőmutatás is segíthetett abban, hogy végül nem kerültek előzetesbe a másodfokú ítéletig. A maratoni ítélethirdetést követően nyilatkoztam az ítéletről, Almási Lajos filmjén ez látható.

Döbbenetes volt szembesülnöm a tárgyalóteremben azzal, hogy az elvileg független és a törvényeknek alávetett, s a törvényességet minden körülmények között érvényre juttatni hivatott bírói tanács terrorcselekmény miatti ilyen súlyos elítélést alapozott az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokra dacára annak, hogy azok kapcsán – okkal - kétségeit és aggályait hangoztatta, a védelem érveit és bizonyítékait meg egyáltalán nem vette figyelembe. Magyarán törvénytelen ítéletet hozott. Pár napja még reményemet hangoztattam,hogy ez nem történhet meg Jogállamban ugyanis a kétséget kizáróan meg nem állapított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet, erről szólnak a büntetőeljárás garanciái, amelyeket most sutba vágtak. Ez után úgy tűnik, hogy már bárkivel bármi megtörténhet a bíróságokon, különösen politikailag kényes ügyben.

Megkerülhetetlen feladata lesz a másodfokú bíróságnak, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján.

Egyidejűleg pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára. 2012-ben még képviselőként a LMP-s képviselők akciója miatti közkegyelmi törvény módosítása útján kezdeményeztem ezt sajnos eredménytelenül. Ezt most önálló javaslatként mielőbb újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és figyelemfelhívó akciók kellenek.

A Gyurcsány-Bajnai rendszer mindent bevetett (pl. két terheltből fenyegetés és kényszer eszközével csikartak ki „beismerő vallomást”, bizonyíték manipulációk sorát követték el) annak érdekében, hogy hatalma megtartása érdekében terroristákat faragjon egy csapat hazafiból. A hét éve tartó eljárásban a 2010-es fülkeforradalom által megbuktatott önkényuralmi rendszer elleni hazafiakat a megbuktatott rendszer koholt bizonyítékai alapján az új rendszer ügyészsége helyezett vád alá és az új rendszer bírósága ítélte el. Mi zajlik itt? Hová jutottunk? Ez a justizmord a nemzet arcul csapása, nem maradhat így.

Budapest, 2016. augusztus 31. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 

nemzeti jogvédő

Egyetlen törvényes ítélet Budaházyék felmentése lehet csak

Augusztus 30-án 9 órakor hozza meg ítéletét a Fővárosi Törvényszék 7 év koncepciós eljárás sorozat után Budaházy György és 15 társa büntető ügyében (Hunnia per). Az 1940. augusztus 30-i igazságos Bécsi döntés évfordulója, amely visszajuttatta hazánknak É Erdélyt, jó alapot teremt arra, hogy a korábban már lényegében megsemmisült terrorvád miatt az ügyészség által 10-től 20 év időtartamú fegyházbüntetéssel sújtani kívánt Budaházy Györgyöt és 15 társát tisztességes és törvényes ítélettel végre felmentse a bíróság és megnyíljon az út a teljes körű erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációjuk felé. Budaházy György ellen hazafias tevékenysége miatt az elmúlt közel 15 évben közel 20 koncepciós büntető és szabálysértési eljárás indult, amelyek során több esetben magam is védtem őt. A vádak egyre súlyosbodtak és ebben az eljárásban már közel 2 és fél évet töltött előzetes letartóztatásban és több vádlott társa is előzetesben volt.

Az elmúlt években nemzeti jogvédőként és országgyűlési képviselőként is 2010 és 2014 között itthon és nemzetközi szervezetek előtt mások mellett többször követeltem a Gyurcsány időkben indult, de az annak bukása után az új rendszerben is folytatott koncepciós büntetőeljárás megszüntetését és a vádlott hazafiak helyett Gyurcsány és társainak megbüntetését. A keddi ítélethirdetéskor az eljáró bírói tanács tanúságot tehet felmentő ítéletével a törvényesség és szakszerű ítélkezés iránti elkötelezettségéről. A védők és vádlottak is mindent megtettek a képtelen vádak szétzúzása érdekében, amely álláspontom szerint kétséget kizáróan sikerült is. Erről bővebben a védőbeszédeket összefoglaló cikkben és videóban található.

Az alábbi videóban Budaházy György tárgyalási meghívója látható:

Legyünk együtt testben vagy lélekben Budaházyékkal ezen a hazánk számára is történelmi jelentőségű napon, amelyen kiderülhet, hogy sikerülhet-e végre megszabadulni a Gyurcsány- Bajnai korszak önkényuralmi "örökségétől".

 

Honfitársi üdvözlettel

dr. Gaudi-Nagy Tamás

nemzeti jogvédő

"Ébresztő Erdély !" - interjú a Barikád c. hetilapban Gaudival a nemzeti jogvédők erdélyi jogi monitorozó útjáról, a magyarok önrendelkezéséről és jogvédelméről

A megmaradás igazi záloga, ha a területi autonómia megvalósul, a gazdasági önállóság növekszik, és a legfontosabb kérdésekben a döntés joga Székelyföldön és azon régiókban, ahol még a magyarok többségben vannak, Bukarestből a helyi magyar–székely közösség kezébe kerül – mondta a Bar!kádnak Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője március 13-19. között Erdélyben teljesített emberi jogi monitorozó körutat Morvai Krisztina független EP-képviselővel, ahol elkeserítő tapasztalatokkal gazdagodtak, de a helyi magyarság jogi öntudatra ébresztésével és a politikai szereplők lépéskényszerbe hozásával visszafordíthatónak tartják a folyamatokat.  (...)

Az interjú itt olvasható

 

 

 

 

Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban (VIDEÓ)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

Almási Lajos videójában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismerteti az ügy részleteit. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat győzelemről kiadott közleménye itt olvasható.

Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

A határozat ez év áprilisában született, de a napokban emelkedett jogerőre. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

Az EU nem tanul a Brexitből. Mit várhatunk a szlovák soros elnökségtől? Felhívás: Szólaljon meg végre a Felvidék! Morvai és Gaudi jelentkezik a heti EP plenárisról (Videóval)


"Úgy tűnik, az Európai Unió számára ez idő szerint a legnagyobb ellenség az európai nép" - összegezte az Európai Parlament 2016. júliusi strasbourgi plenáris ülésének tapasztalatait Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Az érintett témák többek között: 

- miközben az EU tagállamok polgárainak (például a magyaroknak) az életszínvonalát, lakáshoz, munkához, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutását a tagállamok "magánügyének" tekinti az EU, a migránsok esetében ugyanezek biztosítását kötelezővé tenné a 28-ak (27-ek) számára egy most elfogadott európai parlamenti határozattal;

- Brexit: az EU szerint a "populisták" bűne... Következtetés: "védeni kell az EU területi integritását"…;

- Timmermans EU biztos szerint aranyéletük van a felvidéki magyaroknak (lásd beszédrészletét a felvételen) - kérjük, aki nem így tapasztalja, írja meg az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak, udvarias levélben, minél több konkrét tény és bizonyíték megjelölésével a helyzetet: frans-timmermans-contact@ec.europa.eu s kérjük, hogy a levél másolatát a krisztina.morvai@europarl.europa.eu címre is küldjék el;

- Mit hozhat a most kezdődő szlovák soros EU elnökség Európának? Fico beszédének elemzése;

- Létrehozták az Európai Határvédelmi és Parti őrséget. Taxiszolgáltatás a migránsoknak vagy határvédelem?

Gaudi a Szabadfogásban a Brexitről és a Városligetről

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 29-én (40. adás). A következő részvételemmel zajlott adást augusztus 3129-én sugározzák, addig a nyári szünetben az elmúlt év legjobb adásrészletei lesznek láthatóak minden szerda este 8-kor vitafelek válogatásiban.  A műsorban ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A mostani adásban a ruházatomat a Szkíta Kézműves Bolt  (www.szkitabolt.hu) biztosította. Köszönet nekik! Viseljük büszkén hagyományos nemzeti öltözeteinket! 

 

A mostani műsor témái többek között: 

- mi történik a Városligetben? mit védenek a ligetvédők? történt-e jogsértés a rendőrség részéről? dönthet-e a rendőr egy aktivista kőtelező gyógyításáról?

- mi jöhet a Brexit után? szétesik az EU? a populisták "demagógiája" győzött vagy a patrióta önvédelem diadala? miért jó, hogy az EU integrációs útvonal végre kétirányú lehet? ismert-e széles körben, hogy hazánk EU-ba lépéséről szóló népszavazás tisztességtelen volt, mert csak a csatlakozás előnyeiről és a kimaradás hátrányairól beszéltek? miért teremt alkalmat a Brexit arra, hogy a gyarmatosító EU csatlakozási feltételeket újratárgyaljuk, különösen a termőföld védelme érdekében?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

NEM! NEM! SOHA! Önrendelkezést a magyarságnak! - Gaudi beszéde a Hősök terén (2016. június 4.)

2016. június 4-én a trianoni nemzetgyilkossági kísérlet 96. évfordulóján Budapesten, a Hősök terén- a diktátum 90. évfordulóján Versailles-ban, Brüsszelben és azóta is számos fontos nemzeti missziót teljesítő - Nemzeti Érzelmű Motorosok Hősök téri megemlékező rendezvényén mondott beszédet dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.  

A felvételt Nagy László készítette.

Dr. Gaudi-Nagy Tamásnak a gyászos évforduló kapcsán írt idei gondolatai itt olvashatók.

 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás egyes korábbi trianoni évfordulós beszédei:

2012 HVIM vonulás, Románia Nagykövetsége előtt

2013 HVIM vonulás, Regnum Marianum keresztnél

2014 Somorja (Felvidék)

2015 Dunaszerdahely (Felvidék) 

 

Gaudi a Szabadfogásban a dunaújvárosi időközi választásról, Novák Előd politikai kivégzéséről és Habonyról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 8-án (37. adás). A következő részvételemmel zajlott adást június 15-én sugározták.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban.

A mostani műsor témái többek között: 

 - mit üzen a dunaújvárosi időközi önkormányzati választás eredménye, amely szerint a Fidesz győzött, a DK legyűrte a Jobbikot és az MSZP-t is?

- mit jelent és hogy született meg a terrorveszélyhelyzetről szóló Alaptörvény módosítás, magyar Patriot Act?

- miért száműzték Novák Elődöt a Jobbik parlamenti frakciójából és a Parlamentből? 

- Volner vs. Orbán vita Habonyról az Országgyűlésben, kicsoda Habony és miként működik kormányzati "háttérhatalomként"?

- mi történik Spéder Zoltán körül? kitört a bandaháború?

- milyen könyveket vásárolnánk meg közpénzből?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész,  Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Jó magyarnak lenni! Óléé!!!

Szép volt fiúk! Hatalmas ajándékot: a siker talaján felizzó, falakat, határokat ledöntő összetartozás érzés és a győzelem mámorító katartikus örömét adtátok nekünk a tegnapi parádés meccsen. Egy éves voltam mikor utoljára EB-n szerepelt a nemzeti tizenegy. Micsoda visszatérés! Arra a meccsre sajnos nem emlékezhetek, de ez a mostani örökre belém égett. Csakúgy mint fiaimba, különösen igazolt focista két kisebb fiamba, Nándiba és Andrisba. Lehet, hogy itt az újkori aranycsapat ? Köszönet és hála minden magyar nevében!

Zsigerileg azért állandóan érzi az ember persze, hogy jó magyarnak lenni, de vannak magasztos pillanatok amikor ez az életérzés elsöprő erejű gejzírként tör fel és elönt mindent. Ez a kedd este ilyen történelmi alkalom volt. Csodás megélni azt, hogy milliók szíve együtt dobban, lelke egy rugóra jár. Kívánom, hogy maradjon meg, sőt terjedjen ez az életérzés. Ezt még nem érti-érzi az, aki  a még most is talált fanyalogni valót, vagy éppen odáig süllyedt, hogy a sógoroknak szurkolt... De még őket is előbb-utóbb megérintheti a honszeretet éltető ereje... Ez az erő csodákra képes, ezt a történelem lapjairól is látjuk, sőt át is éltük például 2006- ban...

Erről beszél ma az egész nemzet, erről beszéltünk nemcsak otthon, barátaimmal, kollégáimmal, de még   a bírósági tárgyalóteremben a bíróval és ellenérdekű ügyfeleket képviselő ügyvéd kollégákkal is...

És erről lesz szó ma este 8-kor a Hír Tv-n a Szabadfogásban is! 

A fanyalgóknak, a mindenben az árnyoldalt keresőknek és a bravúros diadal miatti rémképektől szorongóknak pedig azt üzenem, hogy fel további győzelmekre, mert a magyarság teremtésre és sikerre ítéltetett! RIA! RIA! HUNGÁRIA! 

 

És persze: Óléé! 

 

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A sárgapólósok igazsága

Június 7-én Ismét tüntettem a Kossuth téren egy igaz ügyért. De miért is és kikkel?

A csapdába csalt és cserben hagyott áldevizás kölcsönszerződések károsultjainak megmentéséért  a felháborító minapi kúriai jogegységi döntés apropóján.  2016. június 6-án ugyanis a Kúria - a Bankszövetségnek írott kétes levele miatt ügyvédek által hevesen bírált - dr. Wellmann  György polgári kollégiumvezető kezdeményezésére meghozta az 1/2016 PJE számú jogegységi határozatát. Ezzel újabb csapást mértek a bankok által adósrabszolgaságba döntött és a NER által cserben hagyott devizahitelesek százezreire, akiknek utolsó esélye az volt, hogy a bíróságokon érvénytelenítik a kisemmizésüket eredményező áldeviza kölcsönszerződéseket. A döntés eredménye: ha egy hitelszerződés nem tartalmazza a pontos devizaösszeget, emiatt sem érvénytelennek, sem részben érvénytelennek nem tekinthető maga a szerződés az érvénytelenség megállapítását célzó polgári perben. 

És kikkel? A bankhiénák és kiszolgálóik által mostanra már joggal rettegett elszánt sárgapólósokkal, a Póka László által vezetett Nem adom a Házamat Mozgalom elszánt aktivistáival. Ők maroknyian a nemzeti ellenállás élcsapata, a nemzet lelkiismerete és az igazságharc vakmerő gladiátorai, akiket megállítani nem lehet. Addig folytatják küzdelmüket, amíg a tisztességes megoldás  megszületik: a devizában meghatározott kölcsönszerződések forintosítását a felvételkori árfolyamon végzik el a bankok és  a szenvedésekért, kisemmizésért (a teljes adósságteher átlagosan megháromszorozódott...) megfelelő jóvátételt kapnak. Igazi összetartó csapat, akik számos akción vannak már túl és mindig kiállnak egymás mellett a megtorló eljárások során is.  Minap az Európai Bizottság hazai képviseletének épületében vertek tanyát és adták át a devizakárosultak igazságtételét követelő petíciójukat, amely a tavaly az Európai Parlamentben a Radikális Bankellenes Csoporttal együtt benyújtott és gyalázatos módon érdemi vizsgálat nélkül elutasított petíció, közreműködésemmel átdolgozott változata...

Fejenként tucatnyi bírságot kaptak már, de nem hagyják abba a végső győzelemig. S nemcsak egymás kísérik el, de szolidárisan ott vannak más hazafiak koncepciós eljárásain például Budaházy Gyuriékén és az ellenem folyamatban levő két kirakatper tárgyalásain is erőt adtak jelenlétükkel. Igyekszem ezt viszonozni: egy tüntetéssel kapcsolatos szabálysértési ügy mellett, Póka Lacit és társát védem egy szakmailag vállalhatatlan módon vádba vitt, közveszéllyel fenyegetés miatti büntetőügyben, ahol jövő csütörtökön lesz az újabb tárgyalás.

És hogy kerültem ismét Kossuth térre? Nemzeti jogvédőként szolgálatba kellett helyeznem magam értük.

Június 7-én a déli órákban egy átvert magyar kisvállalkozás ügyfelem számára justizmorddal felérő ítéletet eredményező felülvizsgálati tárgyalásról a Kúria épületéből kilépve arra lett figyelmes, hogy kb húsz rendőr igazoltat kb ugyanennyi sárgapólóst, akik a frissiben született, hitelkárosultak számára tragikus, felháborító kúriai jogegységi határozat elleni tiltakozásban vettek részt. Ezt látva azonnal nemzeti jogvédő szolgálatba helyeztem magam, jogsegélyt adtam a bajba jutottaknak, akik ezt örömmel vették. Azonnal magyarázatot kértem az intézkedésről a helyszín biztosítási parancsnoknál és kértem a jogszerű spontán tüntetés elé gördített akadályok elhárítását. Az intézkedés leállt, a tüntetés tovább folyhatott, majd Póka Laciékkal átmentem az Országház elé, ahol a devizakárosultakat kifosztó banki rablószerződéseket szentesítő "forintosítási" törvény ellen tiltakoztunk. Beszédben elemeztem a károsultak mostoha helyzetét és a cserbenhagyás részesei, az Országgyűlés, a Kormány és Kúria szerepét, s követeltem a tisztességes törvényi megoldást, ami nem a bankoknak, hanem az adósrabszolgaságba döntött százezreknek kedvezne a tisztesség és jogszerűség érvényesítésével. 

Utána felhívtam Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselőt, egykori képviselőtársamat, hogy a még zajló plenáris ülésre vigye be a sárgapólósok delegációjá, hadd szembesüljön a Tisztelt Ház a népakarattal. Hamar kijött, megígérte, hogy eljár a Jobbiknál a sárgapólósokat sújtó bírságterhek enyhítése érdekében, majd a célokban való egyetértés mellett módszertani vitába keveredett a radikális megoldást sürgető sárgapólósokkal.  Akkor lesz itt változás ha a téren százezrek lesznek- értettek egyet. De ennek elérésében kinek van nagyobb felelőssége és mozgástere? A több milliárdos éves költségvetéssel működő egykori radikális mozgalomnak, amely most nemzeti néppártnak nevezi magát, vagy az évek óta az aktív ellenállás útjait járó, törvényesség határán egyensúlyozó elkeseredett, maroknyi civilnek? Nem inkább az ilyen ügyekkel kellene alázattal foglalkozni a szabadságharcos lelkületű, eredeti eszmékhez, elvekhez és célokhoz ragaszkodó képviselők (pl. a legutóbb szégyenletes módon politikailag "kivégzett" Novák Előd esete) kiszorítása és rendszerből való kiszerelése helyett? 

Kutya kötelessége a Jobbiknak, hogy - a "vadhajtások" egyre kontraproduktívabb nyesegetése helyett - a népet szolgálja és minden Parlamenten belüli és kívüli törvényes eszközt (pl.: ingyenes jogsegélyt nyújtás rászorultaknak, közbiztonsági tanácsadás, helyi piacok, szövetkezetek szervezése, jószolgálati akciók stb.) bevetve harcosan küzdjön stratégiai nemzeti céljainkért, többek között a devizakárosultak megmentéséért, a magyar föld külföldiektől és oligarcháktól való megóvásáért, emberhez méltó, tisztes életet biztosító jövedelmekért, az elvándorlás megfékezéséért, a teremtő erejű magyarok lélekszámának növeléséért, a mindennapi bűnözés radikális csökkentéséért, a polipszerű korrupciós hálózatok megszüntetéséért, EU gyarmati státusunk és a multiktól való függésünk felszámolásáért, a migráció megállításáért, a rablóprivatizált nemzeti vagyon visszaszerzéséért, az elcsatolt honfitársaink önrendelkezéséért (különösen a két székely politikai fogoly szabadon bocsátásáért),  a hatalmi önkény megszüntetéséért  és végül de nem utolsósorban a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak, majd az ezt követő nemzetellenes tettek felelőseinek elszámoltatásáért és az áldozatok jóvátételéért, amnesztiájáért.

Ez az a nemzeti minimum, amelynek megalkuvásmentes képviseletét joggal várjuk el minden nemzeti érdekeket szolgálni kívánó politikai szervezettől, de leginkább attól a párttól, amelyet a 2006 őszén hatalmas erőre gerjedt nemzeti ellenállás hullámverése és sokezer derék magyar hazafi, gárdista áldozatos munkája juttatott a Nemzet Templomába és tart azóta is ott.

 

A sárgapólósok végül Z. Kárpát Dániel képviselői meghívása ellenére sem jutottak be:  az Országház fura ura, Kövér László vagy helyettese, a 2006 őszi rádióudvari kínzások idején volt Magyar Rádió elnök vagy ki tudja ki megtiltotta belépésüket. Magyarázat nincs, legfeljebb következtetni lehet: aki ma megalkuvásmentesen küzd a magyarok igazságáért az nem kívánatos a Nemzet Házában. Természetesen az Egyenlő Bánásmód Hatóság elé kerül a hatalmi önkény ezen újabb gyomorforgató megnyilvánulása.

Ahogy a sárgapólósok sem adják fel, mi nemzeti jogvédők sem engedünk a magyarok jogaiból!

Budapest, 2016. június 12.

 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

Gaudi a Szabadfogásban Schiffer lemondásáról, a Jobbik tisztújításáról és a magyarok által tűrt kiszolgálatottságról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 1-jén (36. adás). A következő részvételemmel zajlott adást június 8-án és június 15-én sugározzák.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban.

A mostani műsor témái többek között: 

 

- mi állhat Schiffer András LMP társelnök lemondása és háttérbe vonulása mögött? Lehet-e a más a politika?

- hogy zajlott a Jobbikban a tisztújítás?  a cukiság és lojalitás oltárán feláldozzák a szabadságharcos lelkületű, elvhű hazafiakat ? hová lett a mozgalmi indíttatás, a valódi és gyökeres rendszerváltozás akarata? minden párt szükségképpen intézményesedik, feltétlen lojalitást követel és felfalja a "forradalom" gyermekeit?

- miért csökkent drasztikusan a hazai beruházások aránya? mi lesz ha elfogynak az EU források? miért tűrik a magyar emberek a kiszolgáltatottságot, az alacsonyan tartott életminőséget és bérszínvonalat? ha a csehek 100 év múlva, akkor mi mikor érjük el a nyugati életszínvonalat?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket, bár több tekintetben egyetértés is kialakult.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Konok Péter történész,  Magyar Kornélia politikai elemző, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

1920. június 4.- 2016. június 4. NEM! NEM! SOHA! - ÖNRENDELKEZÉST A MAGYARSÁGNAK!

Az  idei márciusi erdélyi jogvédő körutunkon megismert derék székely hazafi, Domokos Péter térképe álljon itt elsőként, amelyhez csak annyit fűzök hozzá: a lélekszámok a hivatalos népszámlálás eredményei, a valóságban sokkal több magyar él elcsatoltan, alávetettségben. És persze nekem túl szerény, de jó kiindulási pont.

Ebbe a diktátumba soha nem fogunk belenyugodni, soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy felülvizsgálatát követeljük és kikényszerítsük még 96 év után sem! A diktátum  nemzetgyilkossági kísérlete eredménytelen volt, mert bár hatalmas veszteségeket szenvedtünk (területünk és lakosságunk kétharmadát elveszítettük) és mérgező átka máig ható (elnyomás és önfeladás elcsatolt területeinken), de mégis egyre megállíthatatlanabbul erősödik az igény a magyar igazság, a magyar önrendelkezés érvényesítése iránt! Leginkább a Luxemburgnál ötször nagyobb, értékekben gazdag és erős öntudattal rendelkező Székelyföldön. Minden magyar szent kötelessége, hogy előmozdítsa a magyarok önrendelkezését az egész Kárpát-medencében.

Az önrendelkezés jelenthet határmódosítást vagy dél-tiroli szintű területi autonómiát és teljes egyenjogúságot! 

Hogy melyik legyen, az csak az érintett magyar közösségen múlik,  a területbitorló államoknak csak a döntés tudomásul vételének joga és a végrehajtás kötelessége marad a nemzetközi jog szerint. Az ennél kevesebb már elfogadhatatlan! Márpedig jelenleg csak ennél kevesebb jut elcsatolt véreinknek. Alávetettség, jogfosztottság és kisebbrendűség, és még az anyanyelvüket is üldözik. Meddig tűrik és tűrjük még?

 

A gyászos évfordulóra ajánlom a tavaly ilyenkor megjelent írásomat, amely még mindig, sőt egyre inkább időszerű.

De ugyanígy aktuális a román követség előtt 2012. június 4-én elmondott beszédem is. A HVIM idén is vonult. Jó volt találkozni tegnap a tiltakozó hazafiakkal, köztük bátyámmal és régi bajtársakkal, így Novák Előddel és Volner Jánossal is. Mivel éppen a román követség felé haladtak, ezért én idén ezzel üzenek az erdélyi magyarságot egyre nagyobb elnyomásban tartó  román államvezetésnek: 

Idén a - diktátum 90. évfordulóján Versailles-ban, Brüsszelben és azóta is számos fontos nemzeti missziót teljesítő - Nemzeti Érzelmű Motorosok Hősök téri rendezvényén mondtam beszédet, amelyet rövidesen közzéteszek. 

Büszkén állta

Magyar könnyek román bíróságon- dokumentum film az erdélyi magyarok jogfosztottságáról (Videóval)

Megaláztatás, fájdalom, jogfosztottság... ezekkel a szavakkal jellemezhető az erdélyi magyar nép helyzete az élet szinte minden területén. Ebből a megrázó dokumentumfilmből azt tudjuk meg, hogyan akadályozzák a magyar anyanyelv használatát az erdélyi bíróságokon, megsértve minden ide vonatkozó európai és nemzetközi emberi jogi normát. A felvétel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016 tavaszi emberi jogi monitorozó körútján készült a sepsiszentgyörgyi bíróságon. Ott ahol 24 bíróból csak 3 (!) bíró magyar, annak ellenére, hogy a székely nagyvárosban a székelység számaránya 80 % felett van. 

A hamarosan elkészülő angol nyelvű feliratozás segítségével a film - a korábbiakhoz hasonlóan (pl. Jogfosztottságban – meddig? Erdély ma, Beke István és Szőcs Zoltán bebörtönzésének tükrében c. film) eljuttatásra  és reményeink szerint bemutatásra kerül minden jelentős európai és nemzetközi emberi jogi fórumon, azzal a céllal, hogy a román állam által hirdetett állítólagos "idilli" emberi jogi helyzethez képest bemutassa a rideg és kiábrándító valóságot, az őshonos magyar illetve székely közösség jogainak és méltóságának kirívó súlyú, rendszerszerű megsértését. A cél, hogy megszűnjön az erdélyi magyar nép jogfosztottsága és egyéni, illetve közösségi jogaikat végre szabadon gyakorolhassák. A Nemzeti Jogvédő  Szolgálat idei márciusi emberi jogi monitorozó útjával és annak "termékeivel" lépéskényszerbe kívánja hozni a fenti cél érdekében a román és magyar kormányt, az EU-t, Európa Tanácsot, ENSZ-t, a hazai és romániai pártokat és nemkülönben szeretnénk az erdélyi magyar nép önrendelkezési tettrekészségét elősegíteni.

A rövidesen sorra kerülő erdélyi önkormányzati választásokon érdemes felidézni a választásra jogosult honfitársainknak azt, hogy kik voltak azok akik a jogfosztás ellen a szabadságért cselekedtek vagy éppenséggel az önfeladás oldalán állnak.