Jogvédői tevékenység

Hogyan reagált az EU a magyar népszavazásra? Morvai és Gaudi beszámolója Strasbourgból

Juncker képes volt azt hazudni, hogy "a magyarok támogatták az EU bevándorláspolitikáját". Néhány képviselő illetve képviselőcsoport - eltorzítva, meghamisítva a valóságot - szintén kudarcként állította be a magyar népszavazást, miközben az általuk ismételgetett "érvénytelenségnek" a vonatkozó jogszabályok alapján semmiféle közjogi jelentősége nincs. Mások viszont, mint például Marine Le Pen üdvözölték, hogy a sok hazugság és elhallgattatás után végre megkérdeztek európai embereket arról, kívánják-e a bevándorlók tömeges betelepítését hazájukba. A francia patrióta képviselőnő hangsúlyozta, hogy a tömeges betelepítésre sokkal többen mondtak nemet Magyarországon, mint annak idején igent az Európai Unióba történő belépésre. Dr. Morvai Krisztina EP képviselő és Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, európai jogi szakjogász az Európai Parlament október 3-6. között zajlott plenáris ülésének bemutatásán és elemzésén túl ismertette a várható magyarországi Alaptörvény-módosítás jogi kereteit és jelentőségét. Egyebek mellett rámutattak: a magyar alkotmányosság kiemelt értéke a nemzeti szabadság védelme, s ezt az Európai Uniónak is tiszteletben kell tartania. A beszélgetésben  szó esik a 2006 őszi rendőrterror és jogtiprás-sorozat tizedik évfordulójára tervezett nemzeti jogvédő akciókról, valamint az első fokon összesen 125 év fegyházra ítélt  Budaházy György és a Hunnia csoport érdekében kezdeményezett közkegyelemről, amelyet kormánypárti, Jobbikos, más párthoz tartozó vagy pártokhoz nem kötődő nemzeti érzelmű magyar emberek egyaránt nyilvánvalóan nagy számban támogatnak.

A felvétel az Európai Parlament strasbourgi tévéstúdiójában készült, közvetlenül a plenáris ülés befejezését követően.

Mérsékelt kártérítés és rendőri vegzálás 10 év után a 2006 őszi meghurcoltnak

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Az összeg egyharmada az igényelt jóvátételnek, emiatt fellebbez a jogsértett. Dacára annak, hogy 2006 őszi elítélését három éve semmissé nyilvánította a bíróság a mostani ítélet másnapján otthonában a készenléti rendőrök arról faggatták, hogy mit csinált a múlt heti Teréz körúti robbantás idején. Ez arra utal, hogy a megsemmisített elítélése ellenére a nevét mai napig nem törölték a nyilvántartásból. A jogtalan vegzálás miatt panasszal és kárigénnyel él a fiatalember, akit eljárásai során dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képvisel.

A Turul TV ítéletről és annak értékeléséről szóló videós tudósítása itt látható, az ügy további részletei a videót követően olvashatók:

Népszavazás után!

Ahogy azt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményében írtam, nemzeti ügy volt a tegnapi népszavazás és hazafias kötelesség volt nemet mondani. Ez elsöprő arányban meg is történt, de közjogilag nem kötelező erővel. Annak idején az Országgyűlésben a népszavazási törvény Fidesz által kezdeményezett módosítása során határozottan felhívtam a figyelmet arra, hogy a részvételi arányok jelentős felemelése érvénytelen népszavazásokhoz vezethet, nem hallgattak rám... Ennek ellenére látnunk kell a lényeget, valóban többen mondtak nemet a háttérerők és bábfiguráik által erőltetett kötelező migránstelepítés ellen, mint annak idején igent az európai uniós kényszer csatlakoztatásra 2003-ban, több mint kétszer annyian mondtak nemet, mint ahányan 2004. december 5-én az elcsatolt magyar testvéreink magyar állampolgárságának visszaszerzését támogatták. Fontos, hogy ebben a helyzetben is felül tudjunk emelkedni a kicsinyes pártpolitikai játszmák nézőpontján. A legfontosabb most az, ahogyan az említett közleményemben jeleztem, Alaptörvény módosítással Alaptörvénybe kerüljön a kötelező migráns telepítés elleni rendelkezés, minden megszorítás nélkül, az Országgyűlés mindennemű jogfenntartásának mellőzésével. Másik oldalról pedig az is fontos, hogy ezt a felhatalmazást arra használja a Kormány, hogy minden eszközzel minden szinten a végsőkig szembe szegüljön ennek az Európa ellenes őrült tervnek.

Az Alaptörvény módosítás egyúttal jó alkalmat szolgáltat arra, hogy Budaházy György és 16 társa elleni gyalázatos ítélet (125 év 17 főnek) ügyében közkegyelmi törvényjavaslat is támogatást nyerjen. Javaslatomat már több hete, eljuttattam a Jobbik vezetőségnek és jogos elvárása a hazafias közvéleménynek, hogy mielőbb terjesszék elő, és akár tegyék az Alaptörvény módosítás feltételévé ezen közkegyelmi javaslat elfogadását.

Az EU jelenlegi vezetői karöltve számos európai államban működő áruló vezetővel hiába próbálják meg úgy beállítani, hogy ez a népszavazás nem ért semmit, mégis történelmi folyamatot indíthat el, és mindazon őshonos európai nemzeti közösségek számára ellenállási üzenetet küldött, és dominó hatást indíthat el, amely végső soron megbuktathatja az európai civilizáció elveszejtésén dolgozó háttérerőket, és kitartott pártfiguráikat. Legyünk büszkék arra, hogy ebben az európai történelmet is befolyásoló döntésben alakító hatással élhettünk. Joggal várhatjuk el persze azt is, hogy ezt követően a Nemzet más sorskérdéseiben is meghallgattassék a Nép, és a népakaratnak megfelelő kormányzati cselekvésekre kerüljön sor, legyen akár az tisztességes bérszínvonal elérése, egészségügy, oktatásügy vagy a közpénzek felelős kezelése.

 

Budapest, 2016. október 3.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamás.hu

Gaudi a Szabadfogásban G. Fodor megveréséről, a migránsok egészségügyi kockázatairól és a kiművelt emberfők fontosságáról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 51.  adásában szerepeltem . A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a G. Fodor Gábor elleni atrocitásról, ennek kapcsán a közéleti szereplők magasabb tűrési kötelezettségéről és politika indulatgerjesztő hatásáról,  az illegális bevándorlókkal együtt járó egészségügyi kockázatokról, az oktatásra fordított egyre csökkenő forrásokról és arról, hogy Matolcsy jelentős közpénzhez jutó új párja közszereplő-e.

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg. 

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,   Konok Péter történész, Magyar Kornélia politológus, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (október 12.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Jogerősen felmentettek a Pásztor-féle koncepciós perben

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy  a Fővárosi Törvényszék mai napon (2016. szeptember 23.) hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól.

A dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szeptemberi elsőfokú ítéletét egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az első fokú bíróság a tényállást helyesen és hiánytalanul állapította meg, indokolási kötelezettségének eleget tett és jogilag megalapozott következtetéseket vont le.

Az elsőfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, sőt megismételt eljárást kért, mivel szerintük nem vizsgálták kellő alapossággal felelősségemet. Ezért kellett megvívni most másodfokon a csatát. 

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért (Krisztina mai közleménye itt olvasható), illetve a háromtagú bírói tanács bíráinak a jogászi esküjükhöz hű, bátor döntésért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom, nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem!  Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem! Az érintett rendőri és ügyészi szervek szégyene, hogy idáig juthatott ez az ügy, amely során az egyik vádlottat két hónapra előzetesbe helyezték, a másik nőt, aki a tüntetés rendezője volt két napra őrizetbe vették. Örömteli, hogy egyre több bíró van, aki képes és kész a törvényességnek és az igazságosságnak egyszerre érvényt szerezni.

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Sűrű volt ez a hét: tegnapelőtt a 2006 őszi megtorlásban részes egyik ügyésszel kapcsolatos képviselői igazságbeszédem miatti koncepciós vád terheltjeként álltam büntetőbíróság előtt, tegnap pedig 2009. július 4-én 86 meghurcolt gárdista és hazafi kártérítési perében küzdöttem az eddig még elmaradt jóvátételükért. Valami itt nagyon nincs rendben...

 

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
www.gaudinagytamas.hu

Gaudi és Puzsér a KO-ban a Budaházy justizmordról, a 2006 őszi rendőrterrorról, a korrupcióról és a kvóta népszavazásról

Nemrég az N1 Tv KO c. műsorában Puzsér Róberttel néhány igazán égető közéleti témát vitattunk meg. Hogy születhetett meg a Budaházyékat 125 év fegyházzal sújtó törvénytelen ítélet? Miért nincsenek százezrek az utcán a Budaházy Györgyre kirótt tizenhárom év fegyházbüntetés miatt? Mi történt 2006 őszén és utána? Hová tűnt a nemzeti ellenállás ? Érdekli a magyarokat a korrupció? Miről szól a kvóta népszavazás? El kell-e menni és hogy érdemes szavazni?

Ünnepi "elszámoltatás": a 10. évfordulón 2006 ősze miatt Gaudi a vádlottak padján

10 évvel a 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és Gaudi a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a büntetőbíróság előtt.

A 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó nemzeti jogvédő országgyűlési képviselői  munkám kapcsán még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

2013. október 23-án a "Valódi számonkérést 2006-ért! " címmel tartott, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által szervezett  tüntetésen egy 2006 őszén elkövetett gyalázatos ügyészi tettet hoztam nyilvánosságra. A tüntetés azt fejezte ki, hogy "mi az igazság iránt elkötelezettek nem nyugodhatunk, és nem is nyugszunk mindaddig, míg a szemkilövőket, a szemkilövetőket és a velük cinkos hivatalos személyeket a börtönbe nem juttatjuk." 

A  "jó hírnevére" kényes érintett ügyész feljelentett, majd a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a  Központi Nyomozó Főügyészség buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és átvette a vád képviseletét. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen aktívak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Ismét eljött a napja, hogy szembe nézhetek a bíróságon vádlóimmal: a 2006 őszi megtorlásokban bűnrészes ügyésszel és a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyészével. Az első tárgyaláson kifejtettem a koncepciós perrel kapcsolatos védekezésemet, amelyben részletesen elemeztem bizonyítékokkal alátámasztva az ügyészség 2006 őszén törvénysértéseit, amelyek miatt a megtorlás keretében számos ártatlan ember került annak idején börtönbe, illetve elítélésre. Kihallgatásra került az engem feljelentő ügyész, aki konokul tagadott és a törvénysértéseivel történt szembesítés ellenére sem tanúsított bűnbánatot, vagy kért elnézést az érintett házaspártól tettei miatt.

A Gyurcsány rezsim elleni tiltakozók és békés járókelők elleni rendőrségi embervadászatok 10. évfordulóján meghallgatja a bíróság a döbbenetes ügyészi cselekménnyel érintett házaspárt és Gőbl Györgyöt, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetőjét is és nem kizárhatóan ítéletet hoz.

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult. 

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt. 

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak. 

 

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek. 

Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is! - nemzeti jogvédők sajtótájékoztatója

Kárpát-medencében működő nemzeti jogvédők sajtótájékoztatót tartottak 2016. szeptember 9-én Budapesten az elcsatolt magyar nemzetrészeken tapasztalható fokozódó magyarellenes jogfosztásokról és jogvédő küzdelmekről.

A sajtótájékoztatóra a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében 2016. szeptember 9-10-e között tartott szakmai találkozó és nemzeti jogvédő önképzés első napján került sor.  A felvételen erdélyi, felvidéki, délvidéki és csonka országi nemzeti jogvédők elemzik a jelenlegi súlyos helyzetet és vázolják fel a jogi harcok irányait.

 

Gaudi a Lánchíd Rádióban a Budaházy justizmordról

A Lánchíd Rádió 2016. szeptember 3-i Szabad gondolat c. műsorában Halász Szabó Miklós és Naggyörgy András újságírókkal elemeztem a Hunnia perben, Budaházy György és társai ügyében  született drákói és törvénytelen ítéletet, amely a 17 hazafit 125 évvel sújtotta. Miért törvénytelen az elítélés ? Miért szükséges a felmentés vagy a közkegyelem ? Hol marad az igazságtétel ? Többek között ezekről is szólt a beszélgetés. A beszélgetés a felvételen 0:39-24:20-ig hallható.

Kérem terjesszék, hogy minél többekhez eljusson ez a büntetőjogi, emberi jogi és közjogi elemzés Budaházy justizmordról.

Honfitársi üdvözlettel:  dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

"A törvénytelen ítélet a nemzet arcul csapása és az ’56-os szabadságharc emlékének a meggyalázása is" - felszólaltam a Budaházy justizmord elleni tüntetésen

Tegnap, 2016. szeptember 3-án Budapesten, a Markó utcában a Budaházy Györgyre és 16 társára összesen 125 évet kiszabó törvénytelen ítéletet elleni hazafias tüntetésen magam is felszólaltam Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós, Sziva Balázs és - a tüntetés szervezője - Toroczkai László mellett. 

A félezer dühös és elszánt tüntető előtti beszédben jogi és politikai szempontból értékelem a justizmordot.

Rámutattam, hogy: "ennek az ítéletnek akkor sem szabadott volna megszületnie, ha történetesen törvényes és kétséget kizáró bizonyítékok álltak volna rendelkezésre. De ilyenek sem voltak. Ugyanis a Gyurcsány rendszer nem volt legitim..."  Felidéztem a büntetőeljárási törvény 78. § (4) bekezdését: "nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Az elítélés alapjául vett bizonyítékok pedig mind ilyenek."

Felvázoltam az előttünk álló jogi és politikai küzdelem feladatait:

"A jogi síkon el kell érni a másodfokú bíróságnál, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján."

"Politikai síkon pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára." A korábban már egyszer benyújtott, általam készített amnesztia törvényjavaslatot önálló javaslatként haladéktalanul újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és meg kell tenni minden szükséges lépést a támogató többség megszerzése érdekében." Miután már nem vagyok képviselő ez a feladat most Vona Gáborra és képviselőtársaira vár- hívtam fel a figyelmet.

A beszéd végén kimondtam: "Ez az ítélet ’56-os szabadságharc és a szabadságharcosok emlékének meggyalázása is. Az igazságtétel jegyében pedig szüntessék meg ezt a koncepciós eljárást és egyúttal történjen végre meg a valódi elszámoltatás!" - követeltem az igazságtételt.

"Szabadságot Budaházy Györgynek és a politikai fogoly hazafiaknak!" - zártam végül beszédemet.

 A tüntetés N1 TV által készített összefoglalója itt nézhető meg.

Dr. Morvai Krisztina  szakmai vitát kezdeményező, igen tanulságos  nyílt levélben válaszolt Éva Maria Barki bécsi ügyvéd kolléganő nagy vihart kavart minapi levelére, amelyben a Budaházy ítélet elleni tüntetés és tiltakozás veszélyeire és ártalmaira utalt. A két levél és a tüntetés többi felszólalójának beszéde itt tekinthető meg.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Budaházy Edda felvezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde előtt

Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde a Budaházy justizmord elleni tüntetésen

 

125 év 17 hazafira - a nemzet arcul csapása a Budaházy justizmord: nem maradhat így!

Hazaszerető emberként és nemzeti jogvédőként is sokakkal együtt megrázott, s felháborított a Budaházy György és 16 társa elleni törvénytelen és drákói elsőfokú ítélet. Sokéves nemzeti jogvédő és politikai küzdelem ellenére nem a 2006 őszi rendőrterror felelőseire, hanem 17 hazafira szabtak ki összesen 125 év szabadságvesztést. Budaházyra a legsúlyosabbat, 13 év fegyházat, aki ráadásul már ült előzetesben két és fél évet. Átlagosan fejenként ez több mint 7 év: annyi amennyit egy szimpla emberölésért adnak szokásosan. Itt emberélet veszélyben sem volt, de egy bizonyított terrorcselekmény sincs. A szolidáris erőmutatás is segíthetett abban, hogy végül nem kerültek előzetesbe a másodfokú ítéletig. A maratoni ítélethirdetést követően nyilatkoztam az ítéletről, Almási Lajos filmjén ez látható.

Döbbenetes volt szembesülnöm a tárgyalóteremben azzal, hogy az elvileg független és a törvényeknek alávetett, s a törvényességet minden körülmények között érvényre juttatni hivatott bírói tanács terrorcselekmény miatti ilyen súlyos elítélést alapozott az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokra dacára annak, hogy azok kapcsán – okkal - kétségeit és aggályait hangoztatta, a védelem érveit és bizonyítékait meg egyáltalán nem vette figyelembe. Magyarán törvénytelen ítéletet hozott. Pár napja még reményemet hangoztattam,hogy ez nem történhet meg Jogállamban ugyanis a kétséget kizáróan meg nem állapított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet, erről szólnak a büntetőeljárás garanciái, amelyeket most sutba vágtak. Ez után úgy tűnik, hogy már bárkivel bármi megtörténhet a bíróságokon, különösen politikailag kényes ügyben.

Megkerülhetetlen feladata lesz a másodfokú bíróságnak, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján.

Egyidejűleg pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára. 2012-ben még képviselőként a LMP-s képviselők akciója miatti közkegyelmi törvény módosítása útján kezdeményeztem ezt sajnos eredménytelenül. Ezt most önálló javaslatként mielőbb újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és figyelemfelhívó akciók kellenek.

A Gyurcsány-Bajnai rendszer mindent bevetett (pl. két terheltből fenyegetés és kényszer eszközével csikartak ki „beismerő vallomást”, bizonyíték manipulációk sorát követték el) annak érdekében, hogy hatalma megtartása érdekében terroristákat faragjon egy csapat hazafiból. A hét éve tartó eljárásban a 2010-es fülkeforradalom által megbuktatott önkényuralmi rendszer elleni hazafiakat a megbuktatott rendszer koholt bizonyítékai alapján az új rendszer ügyészsége helyezett vád alá és az új rendszer bírósága ítélte el. Mi zajlik itt? Hová jutottunk? Ez a justizmord a nemzet arcul csapása, nem maradhat így.

Budapest, 2016. augusztus 31. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 

nemzeti jogvédő

Egyetlen törvényes ítélet Budaházyék felmentése lehet csak

Augusztus 30-án 9 órakor hozza meg ítéletét a Fővárosi Törvényszék 7 év koncepciós eljárás sorozat után Budaházy György és 15 társa büntető ügyében (Hunnia per). Az 1940. augusztus 30-i igazságos Bécsi döntés évfordulója, amely visszajuttatta hazánknak É Erdélyt, jó alapot teremt arra, hogy a korábban már lényegében megsemmisült terrorvád miatt az ügyészség által 10-től 20 év időtartamú fegyházbüntetéssel sújtani kívánt Budaházy Györgyöt és 15 társát tisztességes és törvényes ítélettel végre felmentse a bíróság és megnyíljon az út a teljes körű erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációjuk felé. Budaházy György ellen hazafias tevékenysége miatt az elmúlt közel 15 évben közel 20 koncepciós büntető és szabálysértési eljárás indult, amelyek során több esetben magam is védtem őt. A vádak egyre súlyosbodtak és ebben az eljárásban már közel 2 és fél évet töltött előzetes letartóztatásban és több vádlott társa is előzetesben volt.

Az elmúlt években nemzeti jogvédőként és országgyűlési képviselőként is 2010 és 2014 között itthon és nemzetközi szervezetek előtt mások mellett többször követeltem a Gyurcsány időkben indult, de az annak bukása után az új rendszerben is folytatott koncepciós büntetőeljárás megszüntetését és a vádlott hazafiak helyett Gyurcsány és társainak megbüntetését. A keddi ítélethirdetéskor az eljáró bírói tanács tanúságot tehet felmentő ítéletével a törvényesség és szakszerű ítélkezés iránti elkötelezettségéről. A védők és vádlottak is mindent megtettek a képtelen vádak szétzúzása érdekében, amely álláspontom szerint kétséget kizáróan sikerült is. Erről bővebben a védőbeszédeket összefoglaló cikkben és videóban található.

Az alábbi videóban Budaházy György tárgyalási meghívója látható:

Legyünk együtt testben vagy lélekben Budaházyékkal ezen a hazánk számára is történelmi jelentőségű napon, amelyen kiderülhet, hogy sikerülhet-e végre megszabadulni a Gyurcsány- Bajnai korszak önkényuralmi "örökségétől".

 

Honfitársi üdvözlettel

dr. Gaudi-Nagy Tamás

nemzeti jogvédő

"Ébresztő Erdély !" - interjú a Barikád c. hetilapban Gaudival a nemzeti jogvédők erdélyi jogi monitorozó útjáról, a magyarok önrendelkezéséről és jogvédelméről

A megmaradás igazi záloga, ha a területi autonómia megvalósul, a gazdasági önállóság növekszik, és a legfontosabb kérdésekben a döntés joga Székelyföldön és azon régiókban, ahol még a magyarok többségben vannak, Bukarestből a helyi magyar–székely közösség kezébe kerül – mondta a Bar!kádnak Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője március 13-19. között Erdélyben teljesített emberi jogi monitorozó körutat Morvai Krisztina független EP-képviselővel, ahol elkeserítő tapasztalatokkal gazdagodtak, de a helyi magyarság jogi öntudatra ébresztésével és a politikai szereplők lépéskényszerbe hozásával visszafordíthatónak tartják a folyamatokat.  (...)

Az interjú itt olvasható

 

 

 

 

Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban (VIDEÓ)

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

Almási Lajos videójában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismerteti az ügy részleteit. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat győzelemről kiadott közleménye itt olvasható.

Nemzeti jogvédő győzelem Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

A határozat ez év áprilisában született, de a napokban emelkedett jogerőre. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

Az EU nem tanul a Brexitből. Mit várhatunk a szlovák soros elnökségtől? Felhívás: Szólaljon meg végre a Felvidék! Morvai és Gaudi jelentkezik a heti EP plenárisról (Videóval)


"Úgy tűnik, az Európai Unió számára ez idő szerint a legnagyobb ellenség az európai nép" - összegezte az Európai Parlament 2016. júliusi strasbourgi plenáris ülésének tapasztalatait Gaudi-Nagy Tamás Európa jogi szakjogász, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Az érintett témák többek között: 

- miközben az EU tagállamok polgárainak (például a magyaroknak) az életszínvonalát, lakáshoz, munkához, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutását a tagállamok "magánügyének" tekinti az EU, a migránsok esetében ugyanezek biztosítását kötelezővé tenné a 28-ak (27-ek) számára egy most elfogadott európai parlamenti határozattal;

- Brexit: az EU szerint a "populisták" bűne... Következtetés: "védeni kell az EU területi integritását"…;

- Timmermans EU biztos szerint aranyéletük van a felvidéki magyaroknak (lásd beszédrészletét a felvételen) - kérjük, aki nem így tapasztalja, írja meg az Európai Bizottság alelnökének, Frans Timmermansnak, udvarias levélben, minél több konkrét tény és bizonyíték megjelölésével a helyzetet: frans-timmermans-contact@ec.europa.eu s kérjük, hogy a levél másolatát a krisztina.morvai@europarl.europa.eu címre is küldjék el;

- Mit hozhat a most kezdődő szlovák soros EU elnökség Európának? Fico beszédének elemzése;

- Létrehozták az Európai Határvédelmi és Parti őrséget. Taxiszolgáltatás a migránsoknak vagy határvédelem?

Gaudi a Szabadfogásban a Brexitről és a Városligetről

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 29-én (40. adás). A következő részvételemmel zajlott adást augusztus 3129-én sugározzák, addig a nyári szünetben az elmúlt év legjobb adásrészletei lesznek láthatóak minden szerda este 8-kor vitafelek válogatásiban.  A műsorban ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A mostani adásban a ruházatomat a Szkíta Kézműves Bolt  (www.szkitabolt.hu) biztosította. Köszönet nekik! Viseljük büszkén hagyományos nemzeti öltözeteinket! 

 

A mostani műsor témái többek között: 

- mi történik a Városligetben? mit védenek a ligetvédők? történt-e jogsértés a rendőrség részéről? dönthet-e a rendőr egy aktivista kőtelező gyógyításáról?

- mi jöhet a Brexit után? szétesik az EU? a populisták "demagógiája" győzött vagy a patrióta önvédelem diadala? miért jó, hogy az EU integrációs útvonal végre kétirányú lehet? ismert-e széles körben, hogy hazánk EU-ba lépéséről szóló népszavazás tisztességtelen volt, mert csak a csatlakozás előnyeiről és a kimaradás hátrányairól beszéltek? miért teremt alkalmat a Brexit arra, hogy a gyarmatosító EU csatlakozási feltételeket újratárgyaljuk, különösen a termőföld védelme érdekében?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

NEM! NEM! SOHA! Önrendelkezést a magyarságnak! - Gaudi beszéde a Hősök terén (2016. június 4.)

2016. június 4-én a trianoni nemzetgyilkossági kísérlet 96. évfordulóján Budapesten, a Hősök terén- a diktátum 90. évfordulóján Versailles-ban, Brüsszelben és azóta is számos fontos nemzeti missziót teljesítő - Nemzeti Érzelmű Motorosok Hősök téri megemlékező rendezvényén mondott beszédet dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.  

A felvételt Nagy László készítette.

Dr. Gaudi-Nagy Tamásnak a gyászos évforduló kapcsán írt idei gondolatai itt olvashatók.

 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás egyes korábbi trianoni évfordulós beszédei:

2012 HVIM vonulás, Románia Nagykövetsége előtt

2013 HVIM vonulás, Regnum Marianum keresztnél

2014 Somorja (Felvidék)

2015 Dunaszerdahely (Felvidék) 

 

Gaudi a Szabadfogásban a dunaújvárosi időközi választásról, Novák Előd politikai kivégzéséről és Habonyról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal június 8-án (37. adás). A következő részvételemmel zajlott adást június 15-én sugározták.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. Főszabály szerint kéthetenként vagyok látható a műsorban.

A mostani műsor témái többek között: 

 - mit üzen a dunaújvárosi időközi önkormányzati választás eredménye, amely szerint a Fidesz győzött, a DK legyűrte a Jobbikot és az MSZP-t is?

- mit jelent és hogy született meg a terrorveszélyhelyzetről szóló Alaptörvény módosítás, magyar Patriot Act?

- miért száműzték Novák Elődöt a Jobbik parlamenti frakciójából és a Parlamentből? 

- Volner vs. Orbán vita Habonyról az Országgyűlésben, kicsoda Habony és miként működik kormányzati "háttérhatalomként"?

- mi történik Spéder Zoltán körül? kitört a bandaháború?

- milyen könyveket vásárolnánk meg közpénzből?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész,  Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő