Jogvédői tevékenység

„Furcsa” tanúkihallgatásom a 2006-os rendőrperben

Régóta készültem erre a napra. A Bene, Gergényi és 12 társuk elleni rendőrperben megidézett tanúként szerettem volna a bíróság és ügyészség tudomására hozni kellő részletességgel mindazon tényeket, bizonyítékokat és következtetéseket, amelyeket a 2006 őszi erőszakos rendőri megtorlások kapcsán szereztem nemzeti jogvédőként. Sajnos nem egészen így történt, sőt a végén még rendbírság fenyegetést is kaptam. A történtekről videós tudósítást is közzéteszünk, illetve a teljes vallomásom is megtekinthető lesz rövidesen. (A magyarhirlap.hu tudósítása itt olvasható)

A tárgyalási beharangozóban megírtam, hogy 8 és fél évvel a történtek után a vád tárgya továbbra is csupán elöljárói intézkedés elmulasztása és nem terrorcselekmény, illetve nagy baj, hogy a politikai felelősök nem ülnek a vádlottak padján és az összes felelős rendőri vezető sem.

A tanúvallomásom után meglehetősen felemás érzéseim vannak. Az eljáró katonai bíró, dr. Kiss Károly mindenestül 40 perc időt szánt a kihallgatásomra, lényegében minimálisra korlátozva a lehetőségemet arra, hogy összefüggően előadjam a 2006 szeptemberi és októberi rendőrterrorral kapcsolatos tudomásomat. Pedig több tucat jogsértett ügyében eljárt ügyvédként, akkori eseményeket közvetlenül ismerő és a Civil Jogász Bizottság feltáró munkájában részt vett nemzeti jogvédőként, vizsgálatot folytató országgyűlési albizottság alelnökeként széles körű és átfogó ismereteket szereztem arról, hogy milyen szisztematikus kegyetlenkedésekkel félemlítettek meg az alapvető jogaikat gyakorló, megemlékezőket és tiltakozókat a gyurcsányi hatalom fenntartása érdekében. És ebben milyen szerepe volt az akkori politikai és rendőri vezetőknek. De ezt szóban nem ismertethettem, illetve csak részleteiben és többszöri megszakítással. A hátam mögött ülő vádlottaknak és védőiknek érezhetően ez sem tetszett, feszültséget érzékeltem rajtuk.

Igazságtételt ! - holnap teszek tanúvallomást a 2006 őszi rendőrperben

Holnap 9 órától a Fővárosi Katonai Törvényszéken (Budapest, II. kerület Fő u. 70-78. II emelet) tanúvallomást teszek a Bene László és 13  rendőrtársa ellen a 2006 őszi rendőri erőszak miatt indult  büntetőperben. Az eljáró bíró ugyanezen időpontra idézte tanúként dr. Morvai Krisztinát, nemzeti jogvédő bajtársnőmet, a Civil Jogász Bizottság volt társelnökét, jelenlegi európai parlamenti képviselőt. A vád tárgya továbbra is csupán elöljárói intézkedés elmulasztása és nem terrorcselekmény. Az ügyészség csak felfüggesztett börtönbüntetést kért. A per első, 2013. szeptember 17-i tárgyalása napján  a váddal kapcsolatos kritikánkat elmondtuk. Sértetti képviselőként való perbe lépésemet a bíróság elutasította.


"Kovács Béla-gate", a magyar Snowden botrány - Morvai és Gaudi-Nagy beszélgetése

Az Európai Parlament Jogi Bizottságának Kovács Béla mentelmi ügye kapcsán mindenekelőtt azt kellene kivizsgálnia, hogyan lehetséges, hogy egy európai jogállamban egy választott képviselőt négy éven át szoros megfigyelés alatt tart, azaz lehallgat, követ, megfigyel a titkosrendőrség. Vajon ezt teszik minden képviselővel? Esetleg a gazdasági élet vezetőivel is? "Collect it all?" - azaz gyűjtsünk össze minden adatot, ahogy azt az amerikai titkosszolgálatok teszik? Dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás jogászok brüsszeli beszélgetése a hatalom korlátozásának szükségességéről, az emberi jogokról és az európai értékekről.

"Hazudtak, akik megvertek..."- rendőrök a 2006 őszi rendőrterror miatt a vádlottak padján, ítélet áprilisban

forrás: kuruc.info
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódott az a pótmagánvádas büntetőeljárás, amelynek tétje a Dukán Dánielt 2006. szeptember 20-án szerinte bántalmazó rendőrök felelősségre vonása. Több mint nyolc évvel a történtek után két rendőr ült a vádlottak padján, igaz, már csak az utóbbi van állományban. A mai tárgyaláson a vád pozícióit tovább erősítette egy fedett nyomozó meghallgatásán túl Dukán Dániel 2006-os, a helyszínen vele együtt elfogott későbbi vádlott-társának a tanúvallomása, aki - lévén életvitelszerűen külföldön tartózkodik - írásban megerősítette a bántalmazás tényét.
A mai tárgyalás legmegrázóbb és a 2006-os rendőrterrorról hiteles képet mutató pillanata az volt, mikor Dukán Dániel édesapja tanúként felidézte fia mondatait, amit akkori elítélésekor mondott: "hazudtak, akik megvertek..."

A tárgyalás előtt a folyosón Dukán Dániel és dr. Gaudi-Nagy Tamás

A gárdisták nem adják fel! - küzdelem a jóvátételért, videós tárgyalási tudósítással

Almási Lajos videós tudósítása a 2009. július 4-én meghurcolt 13  gárdista és hazafi kártérítése iránt indított nemzeti jogvédő per 2015. január 29-i, első tárgyalásáról.

2015. január 29-én a Fővárosi Törvényszéken került sor az első tárgyalásra a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és dr. Borbély Andrea ügyvéd által képviselt 13 meghurcolt gárdista és hazafi Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni kártérítési perében. Az ügy a 2009. július 4-én (Bajtársiasság Napján) az Erzsébet téren végrehajtott brutális és azóta a bíróság által is jogellenesnek nyilvánított  rendőri akciók (tüntetés feloszlatás, könnygáz bevetése, verés, tömeges előállítás-216 fő) miatt indult. (A háttér részletesen). A felperesek kérik az ellenük elkövetett jogsértések megállapítását (személyes szabadság, gyülekezési jog, testi épséghez és egészséghez fűződő jog, emberi méltóság megsértése), elégtétel adást és összesen hétmillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést.

Nemzeti szervezetek a főpolgármestertől kérik a szovjet emlékmű eltávolítását

Budaházy Györgyöt, dr. Gaudi-Nagy Tamást és Novák Elődöt február 3-án fogadta Tarlós István főpolgármester kabinetfőnöke, Kovácsné dr. Tóth Ágnes és a főpolgármester másik két főtanácsadója. A konstruktívnak mondható megbeszélésen kétoldalú eszmecserét folytattak a Szabadság téri szovjet emlékmű nemzeti érzelmű emberek által már régóta követelt eltávolításának lehetőségéről, amelyre Budaházyék most egy jól megindokolt és a találkozó keretében átadott indítványt tettek.

Kiegészítésem hírhez: Örömmel álltunk a nemzeti jogvédőként a  kezdeményezés mellé, amelyet 2006-ban a Nemzeti Jogvédő Alapítványunk is szorgalmazott, sőt magam többeket (köztük Budaházy Gyurit) védtem, akik a nemzeti öntudatunkat sértő és múltunkat gyalázó obeliszkkel szembeni véleményüket tettlegesen nyilvánították ki, ezért rongálónak minősítették és elítélték őket.  Dr. Zétényi Zsolt korabeli remek tanulmányában („Milyen emlékmű álljon a Szabadság-téren?”) egyértelművé tette, hogy nincs jogi akadálya a szörnyemlékmű eltávolításának és ezáltal a tér történelmi arculata helyreállításának. Fontos kiemelni: a kezdeményezés nem oroszellenes élű, sőt kifejezetten erősítheti a magyar-orosz viszonyt e feszültségforrás kiiktatása. 2011-ben országgyűlési képviselőként is szorgalmaztam ezt a Károlyi szobor eltávolításával kapcsolatos vitában. (2. felszólalás). A mostani indítvány a tavaly őszi Szabadság téri hazafias tüntetéssorozat folyománya.

Az esemény videóösszefoglalója itt látható:

Gaudi vallomása a Pásztor leköpés miatti koncepciós perben

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2015. január 28-án zajlott le dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ellen tavaly indított koncepciós eljárás első bírósági tárgyalása nagyszámú hazafias hallgatóság és a korábbi sajtókampányt követően szerény számú sajtószerv jelenlétében.

Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő büntetőjogi értékelése az ügyről itt látható.

A tárgyalásról készült videós összefoglaló és szöveges tudósítás itt nézhető meg, előbbit készítette Almási Lajos.

„Győzzön az igazság !” - tájékoztatás a Pásztor-koncepciós per első tárgyalásáról videós tudósítással

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon tegnap, 2015. január 28-án lezajlott az ellenem tavaly indított koncepciós eljárás első bírósági tárgyalása nagyszámú hazafias hallgatóság és a korábbi sajtókampányt követően szerény számú sajtószerv jelenlétében. Ezúton köszönöm a szolidáris kiállást azoknak, akik eljöttek vagy támogatásukról biztosítottak, de különösen dr. Morvai Krisztinának (büntetőjogi értékelése az ügyről itt látható) és Budaházy Györgynek. Az írásom címe, a számos hozzám intézett buzdító üzenet egyikéből származik.

A következő tárgyalás időpontja: 2015. március 9. (hétfő) 9 óra, ekkor még egy vádlotti vallomásra, tanúvallomásokra és a felvételek megtekintésére kerül sor.

A tárgyalásról készült izgalmas videós összefoglaló itt nézhető meg, készítette Almási Lajos:

A Gaudi elleni büntető eljárásról és a Bene – Gergényi tessék-lássék büntetőperről

(Ezúton teszem közzé Reiner Péter ellenem indult koncepciós perrel kapcsolatos lényeglátó írását, megköszönve Péternek mellettem való kiállását. - dr. Gaudi-Nagy Tamás)

…ugyanez az ügyészség, mely Gaudit közvádas büntetőperben citálja megalapozatlanul bíróság elé, nem talált elég indokot, hogy Gyurcsányt valódi politikai felbujtóként, vádlottként idézze a bíróság elé, csupán tanúként hallgatják meg a bűnöző főrendőrök perében.

Nagyon nagy a kísértés, hogy Morvai Krisztina független EP képviselő asszony példátlanul közérthető és világos okfejtéséhez még hozzátegyem magam részletes véleményét, de csak nagyon röviden teszem.

Megkezdődik a koncepciós per ellenem a Pásztor ügyben

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 11.) 2015. január 28-án, szerdán 9 órától megkezdődik az ellenem tavaly indított koncepciós eljárás bírósági szakasza. Aki szolidáris velem és megteheti, kérem jöjjön el a tárgyalásra és személyesen erősítse a nyilvánosság garanciális erejét.

Harcedzett nemzeti jogvédőként nézek szembe ezzel a kreált váddal, amelyet vissza fogok verni nemzeti jogvédő kollégáim szakmai segítségével. Köszönöm a felém áramló szolidaritást, bátorító üzeneteket.

A V. és XIII. Kerületi Ügyészség képtelen vádja szerint én voltam úgymond a felbujtója annak, hogy a tavaly május 6-án a magyar föld megvédése érdekében a Kossuth téren általam szervezett tüntetés során, a tüntetés helyszínén kívül Pásztor István VMSZ elnököt leköpték. Ezzel az ügyészség téves és törvénytelen minősítése szerint aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése és garázdaság bűntettét követtem el- felbujtóként. Az ügy másik vádlottját ugyanezen bűncselekmények tettesi alakzatával vádolják, őt 3 hónapig előzetes letartóztatásban is tartották. A fejkendős, kereplős köpködőt nem találták meg.

Gyurcsány a gyülekezési jog apostola vagy terrorista?

A Fővárosi Törvényszék 2015. január 8-án tartott két, nemzeti jogvédők által képviselet jogsértettek ügyében tartott tárgyaláson erre csattanós választ adott. A manapság a korlátlan gyülekezési jog mellett szavakban kiálló, véres kezű Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és jelenleg az USA által nyíltan támogatott ellenzéki pártvezető által 2006. október 23-án irányított, tüntető és megemlékező civilek ellen végrehajtott  véres hadműveleteket végrehajtó rendőrség tekintetében megállapította a bíróság elsőfokú ítéletében - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt vidéki hazafi felperes perében -, hogy megsértették a felperes személyi szabadságát azzal, hogy a Kossuth teret önkényesen és jogellenesen lezárták, illetve az '56-os szabadságharc 50. évfordulós állami megemlékezésén részt venni kívánókat 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcában körbezárták és az Akadémiáig nyomva kiszorították.

Pereket nyert Budaházy az MSZP, a Szombat, a HVG, az Origo és Index ellen

A múlt héten - a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - Budaházy György két személyiségi jogi perében is ítélet született.

Mindkettő részsikereket hozott.

Az első, a 2012. január 2-i valótlanságokat állító MSZP-közlemény kapcsán született jogerős ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 9-én az MSZP-t saját honlapján közlendő elégtétel adásra kötelezte a hazafival szemben, mivel valótlanul és sértően állították róla, hogy 2006-ban az MTV székházostrom idején telefonos kapcsolatban állt a Fidesz vezérkarával. Kártérítést azonban ezért nem kell fizetnie a bukott álbaloldali pártnak.

A másik perben a 2008. november 1-i dunaszerdahelyi magyarellenes szlovák rendőri brutalitást Budaházy nyakába varrni igyekvő  több újságcikket közlő sajtószervet marasztalt el a Fővárosi Törvényszék 2014. december 12-én hozott elsőfokú ítélettel. A HVG-t, illetve a Szombat c. lapot kiadó Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet fejenként 200 ezer forint és kamatai összegű kártérítésre ítélték, míg az origo.hu és index.hu portálokat csupán elégtétel adásra kötelezték Budaházy György jó hírnevét sértő valótlan állítás  miatt. Mivel több más jogsértő állítás tekintetében a bíróság nem marasztalta el az alpereseket és a kártérítés mértéke is elmarad az egyébként reálisan járó mértéktől, ezért fellebbezést nyújt be a hazafi.
A két ítéletről szóló tárgyalási összefoglalót Almási Lajos készítette.

Jogerős kártérítés 2006 ősze miatt - 8 év után

A 2006 őszi rendőrterror idején meghurcolt egyetemi tanárember ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 12-én hozott jogerős ítéletével részben megváltoztatta a Fővárosi Törvényszék idei áprilisi elsőfokú ítéletét és - jogsértés megállapítása, illetve elégtételre kötelezés mellett - kétmillió forint nem vagyoni kártérítésre és annak  a károkozás napjától (2006. október 26.) járó kamatának megfizetésére kötelezte a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, a szerveket terhelő perköltség csökkentése mellett.

2006. október 26-án a vidéki értelmiségi észlelte, hogy a Gergényi által jogellenesen "műveleti területté " nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy - véres őszi napokhoz hasonlóan - nincs rajtuk azonosító jelvény, mire a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították. Rendzavarás miatt szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt sértettet. A kormányváltás után a peren kívüli megegyezéstől elzárkózott a rendőrség, mondván az ügy nem tartozik a 2006 őszi jóvátételt elrendelő határozat körébe.

Az önrendelkezés minden magyarnak jár! - Gaudi beszéde a Kárpátaljáért tartott tüntetésen (2014. 12. 12.)

2014. december 12-én este a Külügyminisztérium előtt több száz elkötelezett hazafi részvételével tüntetés zajlott Kárpátaljáért és a nemzeti gondolat képviselőinek (többek között ifj. Hegedűs Lóránt, Budaházy György) közelmúltbeli provokatív kitiltása ellen. Dr. Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője, Reiner Péter, a Szabadság téri Hazatérés templomának zsidó származású gyülekezeti tagja, Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, és az ifj. Hegedűs Loránt református lelkész által elmondottak közös nevezője a kárpátaljai magyarokért való kormányzati szintű felelősségvállalásának igénye volt, amely a felszólalók szerint is erkölcsi kötelességünk lenne. Beszámoló a tüntetésről és a többi felszólaló beszéde itt érhető el.


Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszédében rámutatott arra, hogy az idén március 28-án általa szervezett, Kárpátalja önrendelkezéséért szervezett tüntetésen elfogadott petíció egy pontja teljesült:  Martonyi eltávolítása, de a többi még nem ((pl. népszavazás Kárpátalja hovatartozásáról, nemzetközi védelem biztosítása a fenyegetett kárpátaljai magyaroknak, akik közül 50 ezren magyar és így uniós állampolgárok, Kárpátalja visszakövetelése) és a kárpátaljai magyarok, s ruszinok léte ma is bizonytalan. A beszéd itt látható, szöveges összefoglaló utána olvasható:



Tíz éve, 2004. december 5-én zajlott a történelmi állampolgársági népszavazás

Kommentár és csorbítás nélkül sokak emlékezetének felfrissítése érdekében teszem közzé a kereken 10 éve, 2004. december 5-én a magyar állampolgárság elszakított sorban élő magyar testvéreink részére történő visszaadását  célzó népszavazásról szóló értékelésemet .

A Magyarok Világszövetsége által kezdeményezett népszavazást akkor hatalom nyílt ellenzése, az akkori ellenzék félszívvel történő hozzáállása mellett küzdöttem végig sokakkal együtt, az MVSZ jogi szakértőjeként, a népszavazási kérdés részbeni megfogalmazójaként és az MVSZ delegáltjaként az Országos Választási Bizottságban. A gyurcsányi nemzetellenes hatalom teljes ellenzése, manipulációi és csalásai mellett megvívott népszavazás (nem átallottak székelyföldi nyomdában nyomtatni a nem melletti szórólapokat és gátlástalanul riogatni a "románok" hazánkba özönlésével) döntő mértékben járult hozzá ahhoz, hogy mára már közel 600 ezer magyar honfitársunk szerezhette vissza ünnepélyes keretek között magyar állampolgárságát. Elismerés ezért mindazoknak, akik az ügyet támogatták és természetesen a Magyarok Világszövetségének.

Gárdista kártérítési perek napja

Tájékoztatom a közvéleményt,  hogy 2014. december 2-án 8.30 kezdettel a Fővárosi Törvényszék megtartja az első tárgyalást a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 86 meghurcolt gárdista és hazafi (köztük Kiss Róbert volt gárdafőkapitány, Budaházy Edda és Zagyva Gyula HVIM elnök) a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes és 3 másik rendőri szervvel szembeni kártérítési perben, amely a 2009. július 4-én (mozgalmi nevén: Bajtársiasság Napján) az Erzsébet téren elkövetett rendőri jogsértések miatti károk (összesen több mint százmillió forint) megtérítése iránt indult.

Helyszín: Fővárosi Törvényszék, Budapest, V. kerület, Markó u. 27. fsz. 11. tárgyalóterem helyett, a a II. emeleten található ún. esküdtszéki terem.

További 13 jogsértett gárdista ügyében 2015. februárban kerül sor az első tárgyalásra, mert bár keresetük egy napon került benyújtásra, de formai okok miatt más bíróhoz került ügyük és a tárgyalás kitűzésére is később került sor.

Helyes, hogy nem kívánatos az EU zászló az Országházban! De mióta?

Minapi hír volt, hogy a bukott szocialisták kétszer is EU zászlót kétszer vittek be az Országgyűlés üléstermébe, hiányolva a gyarmatosító rendszer jelképének jelenlétét. Ezt szoktuk meg tőlük, meglepetést ezzel nem okoztak.

Kövér László házelnök nagyon helyesen kivitette az ülésteremből a kék zászlót mondván szintén helyesen: "„Ez a magyar nemzeti parlament, tetszik tudni. Itt a magyar nemzeti lobogónak van helye."
Azt viszont nem tette hozzá, hogy az EU zászlaja két példányban  a csatlakozás után folyamatosan ott rontotta a levegőt egészen 2014. február 13-ig, az előző parlamenti ciklus utolsó ülésnapjáig, amikor is jómagam Lenhardt Balázs képviselőtársammal együtt eltávolítottam és kidobtam azokat az Országház ablakán az alábbi felszólalási mondatot követően:
"Most viszont itt van a Házon belül ez az uniós zászló, és kérem, hogy távolítsák el velem együtt a gyarmatosítás jelképét."

Bontsák el a megalázottságunkat jelképező Szabadság téri obeliszket!

November 4-én véget ért a Budaházy György által szervezett, október 23-tól kezdődő két hetes tiltakozás a Szabadság téri szovjet emlékmű ellen.

Az utolsó napon részt vettem az akcióban és összefoglaltam Gyuri kamerája előtt, hogy mit gondolok a szörnyemlékműről és milyen jogi érvek állnak rendelkezésre az eltávolításhoz, amely
nem az oroszok ellen irányul, hanem az önkény, elnyomás dicsőítése és szakrális terünk meggyalázása ellen.

Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, NJA elnök idevágó, kiváló 2006-os jogi-politológiai tanulmányát mindenkinek ajánlom, itt olvasható.

2006 tavaszán a Nemzeti Jogvédő Alapítvány ügyvezetőjeként létrehoztam számos kiváló partnerrel (többek között Budaházy Gyurival, Kocsis Imrével) a Szabadság tér Bizottságot, amelynek 2006. március 24-i itt olvasható határozata és felhívása ma is időszerű.

Támogatom tehát ezt a kezdeményezést, amely most már sikerre kell vezessen a Szabadság történelmi arculata helyreállítása és nemzeti öntudatunk erősítése érdekében!
Videós nyilatkozatom itt látható:

Az NJSZ kiáll Gaudi mellett – sajtótájékoztatón emlékezett meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az ’56-os és a 2006-os eseményekről

2014. november 4-én sajtótájékoztató keretén belül emlékezett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az 58 évvel ezelőtti eseményekre, valamint a 2006-ban történt brutális rendőrattakra, amelyet az 1956-os eseményekre emlékezők ellen követett el a Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök által kézivezérelt, Görgényi közvetlen vezetése alatt álló rendőrség.

A sajtótájékoztatót Dr. Novozánszky Ilona, az NJSZ elnöke nyitotta meg, aki Dr. Zétényi Zsolt korábbi NJSZ elnök visszavonulása miatti tisztújítást követően lett a szervezet elnöke. Az új elnök bemutatkozójában megemlítette, hogy 2006 novemberében csatlakozott az NJSZ-hez. Az NJSZ eddigi munkásságát tekintve elmondta, hogy messzemenően ez a szervezet volt az, amely a legtöbbet tette a 2006-os eseményekben jogsérelmet ért emberek védelmében, majd párhuzamot vont az 1956-os és 2006-os események történései között. Dr. Novozánszky Ilona emlékeztetett arra, hogy a 2006-os eseményeket követően a sajtó folyamatosan figyelemmel kísérte az NJSZ munkásságát, ma viszont már azt lehet érezni, hogy az akkori felfokozott érdeklődés elmúlt, pedig a 2006-os események következményei ma is élnek.