Izraeli állampolgár szeretne lenni, saját elmondása szerint két szerelme van az életben: az újságírás és Izrael. Ő Fiamma Nirenstein zsidó származású olasz képviselőnő, aki mai közleménye szerint likvidálná a Jobbikot, jelesül a jogvédő Gaudi-Nagy Tamást az Európa Tanácsból.

Az Európa Tanács (ET, nem keverendő össze az EU csúcsszervével, az Európai Tanáccsal) a gazdasági-politikai jelentőségű Európai Unióval szemben kimondottan az emberi jogok védelmével foglalkozó nemzetközi fórum. Az ET egyik magyar delegáltja 2010 óta a nemzetközi jogvédő Gaudi-Nagy Tamás, aki az elmúlt években számos súlyos jogsértés miatt emelt szót a szervezetben, legyen szó a 2006-os rendőrterrorról vagy a délvidéki, erdélyi magyarokat ért súlyos jogsértésekről, a határainkon kívülre szakad magyarok autonómiaküzdelméről.

214 alkalommal és 16 és fél órával a 2012-es esztendő második legaktívabb országgyűlési képviselője lett Gaudi-Nagy Tamás.

 Tizenkilenc képviselő, köztük Semjén Zsolt KDNP-elnök, miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár nem szólalt fel 2012-ben a parlamentben. Négy kormánypárti politikus nemcsak idén, hanem a jelenlegi Országgyűlés 2010-es megalakulása óta nem kért szót, Kubatov Gábor fideszes pártigazgató például legutóbb 2007 áprilisában. A legtöbbet - alig két óra híján egy teljes napot - és a legtöbbször az LMP régi-új frakcióvezetője, Schiffer András beszélt idén a Házban.

A Jobbik szerint elfogadhatatlan, hogy a kormánypártok "pillanatnyi politikai okokból" korlátozni akarják a szabad véleménynyilvánítást az új polgári törvénykönyvben (Ptk) - közölte a párt két országgyűlési képviselője, Gyüre Csaba és Gaudi-Nagy Tamás hétfőn (2012. december 18.).

Az Országgyűlés a tervek szerint hétfői ülésén szavaz a Ptk-hoz benyújtott módosító indítványokról. Ezek között szerepel egy az alkotmányügyi bizottság által benyújtott és a testület kormánypárti többsége által támogatott javaslat is. Ez rögzítené, hogy "az egyén személyiségét meghatározó közösséget érő jogsérelem esetén a közösség bármely tagja jogosult személyiségi jogot érvényesíteni, feltéve, hogy a jogsérelem alkalmas arra, hogy a közösség tagjaiban megalapozottan fenyegetettség érzését keltse”.

2012. december 18-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246.) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette:
,,Érthetetlen számunkra, hogy egy Büntető Törvénykönyv megalkotási folyamat, ami közel fél évig tartott, s amelyben hála Istennek el kell mondanom, nagyon sok olyan javaslatunk megvalósult a Jobbik részéről megfogalmazott igény a szigorításra, a Szent Korona védelmére, vagy a termőföld jogellenes átjátszásában résztvevők megbüntetése születtek rendelkezések, de amit igazán vártunk volna, s az Alaptörvény módosítása kapcsán most a termőföldről szó volt, az az, hogy ,,hatályba léptetődjenek" azok a szabályok, amely olyan közreműködők, akár ügyvédek, közjegyzők, vagy bármilyen személyek felelősségre vonását lehetővé teszik, akik az ilyen zsebszerződéseket megkötik."

2012. december 12-én, Magyarország Alaptörvényének harmadik módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9400)  vitájában a termőföld védelme érdekében az alkotmányos újraszabályozás fontosságára hívta fel a figyelmet Gaudi-Nagy Tamás. Történelmi pillanat elé érkeztünk - kezdte felszólalását a jogvédő képviselő, aki szerint a mostani vita történelmi felelősséget és alkalmat teremt arra, hogy a tavaly, 2011-ben az Alaptörvény vitája során benyújtott jobbikos módosító javaslatot, melyet akkor elutasítottak, most újragondolja az Országgyűlés.

A mostani módosító szándék Gaudi szerint egyértelműen arra utal, hogy a kormányzat szerint is újra kell gondolni (legalábbis a termőföldre vonatkozó részét) az Alaptörvényben foglalt alapokat. A jogvédő politikus Ángyán Józsefet és Turi-Kovács Bélát (mindkettő Fidesz) is megemlítette, mint akik szintén támogatják a termőföld sokkal szigorúbb védelme érdekében megfogalmazott jobbikos javaslatot.

2012. december 10-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetésről szóló törvényjavaslat (T/7655) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet azokra a tervezett változásokra, melyekre álláspontja szerint nem volna szükség, illetve mely esetekben maradna el a változás annak ellenére, hogy arra égetően szükség lenne. A jogvédő képviselő elsődlegesen az igazságügy területét érintően várt nagyobb odafigyelést. Mint mondta, az igazságügyi szervezeteknek működésük során már olyan erőfeszítéseket kell tenniük, hogy lényegében a biztonságos és hatékony igazságszolgáltatás követelménye nem teljesül.

,,Hogy elmaradt az ezzel kapcsolatos költségek (a költségvetésből erre szánt összeg) növelése, az sajnos nem vetít előre semmi jót a jövőre nézve. Ami viszont változott és nem jó, az a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) költségvetésének 250 millió forinttal történő érthetetlen csökkentése. Pedig ez az a szerv, mely lehetne az élharcosa annak a mozgalomnak, amelynek a lényege az: ne engedjük azt, hogy a külföldi, vagy akár hazai  tulajdonú tisztességtelen vállalkozások a fogyasztói jogokat oly mértékben sárba tiporják, mely tömegesen veszélyezteti az emberek egészségét, s egyszerűen a nemzet fenntartását is lehetetlenné teszi." - mondta a jogvédő honatya.

A gyalázatos 2004. december 5-i népszavazás nyolcadik évfordulója előtt egy nappal Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában nagyon felháborítónak és visszautasítónak nevezte a Lamperth Mónika (MSZP) által, a magyar állampolgárok nyilvántartásával kapcsolatban elmondottakat. Gaudi kifejtette, hogy bár ők maguk ( a Jobbik frakció) sem értenek egyet a regisztrációval, de nem abban az összefüggésben jelenítik azt meg, hogy milyen szörnyű a magyar állampolgárságúak regisztrációjának létrejötte, és hogy ez leplezi le a kormán aljas szándékait. Gaudi ezzel kapcsolatban kérdést intézett Lamperthez és párttársaihoz: miért álltak annak idején ellen a népszavazási kezdeményezésnek? Miért csináltak olyan hazug kampányt, amellyel az elcsatolt területeken élő magyar polgárok kedvező (hivatalosan történő) honosítása már 2004-ben a népszavazáson megtörténhetett volna?

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Staudt Gábor és Gaudi-Nagy Tamás is hozzászólt.

Gaudi-Nagy Tamás 2012. december 4-én az új Ptk.-ról szóló törvényjavaslat vitájában kifejtette: közel száz módosító javaslatot terjesztettek elő (a Jobbik frakció tagjai), de eddig sok siker nem koronázta az erőfeszítéseiket, ezért a jogvédő képviselő udvariasan jelezte a kormánypárti képviselőknek, ugyan hagyják már magukat meggyőzni.

2012. december 4- én az új Polgári törvénykönyvről (T/7971sz. törvényjavaslat) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott annak, hogy a képviselők rendelkezésére bocsátott iratok nem teljesek, mindenesetre nem tud mást tenni, mintsem a már meglévő dokumentumok segítségével - melyeket az Alkotmányügyi bizottság tárgyalt - részt vesz a rendkívül jelentős törvényjavaslat vitájában.

Miközben Gyöngyösi Mártont szinte már keresztre feszítenék (pedig ki sem ejtette a száján a lista, listázás szavakat), addig a lengyel nemzeti ünnepre érkező magyar hazafiakról listát készítettek a magyar hatóságok, mely nyomán aztán a lengyel rendőrök szabadságukban korlátozták őket, egyikük mellkasára pedig horogkeresztet rajzoltak...

Az ügyet a lengyel ügyészség már vizsgálja, ám valamiért a magyar Országgyűlés Emberi jogi bizottsága nem hajlandó napirendre venni a súlyos jogsértéseket, köztük a jogellenes listázást.

2012. november 28-án, az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (ide kattintva megtekinthető:T/9233. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta: azt felejti el a kormány ezzel a kapkodó jogalkotással, illetve a rövid és formálissá tett vitával, hogy kiürül a Parlament rendszere, nincs vita. ,,Akár ki is lehetne tenni azt a táblát, hogy a Parlament üzemel, de a demokrácia távollétében." - fogalmazott Gaudi.

2012. november 28-án, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/9246. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette: alig két munkanap jutott a folyamatos képviselői munka mellett a 250 oldalas előterjesztés áttekintésére, ilyen idő, mód és keret nem alkalmas arra, hogy teljes mélységgel és súllyal tudják megfogalmazni a kritikájukat. Ettől függetlenül a jobbikos honatya elmondta, szakértők bevonásával megvizsgálták a javaslatot.

2012. november 21-én, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájában (T/7971. szám) Gaudi -Nagy Tamás azt mondta: 22 évvel az "úgynevezett rendszerváltás után" fokozottan kell figyelni arra, hogy a új Ptk.-ban meg tudják védeni azokat a rétegeket, akik valamilyen módon kiszolgáltatottak lettek az elmúlt évtizedek gazdasági politikai eseményeinek.  

2012.november 19-én, a népi kezdeményezések illő megtárgyalásáról szóló LMP-s törvényjavaslat (T/8355. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy a Jobbik támogatja a javaslatot. A jogvédő politikus felszólalásában rámutatott: ha van olyan civil erő, amely százezer honfitársunk aláírását egy ügy mögé tudja tenni, akkor annak a megvitatásának legyen egy szabályozott, tisztességes formája.

2012. november 19-én, az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (itt megtekinthető: T/7757) záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársával, Novák Előddel (Jobbik) közösen nyújtott be egy zárószavazás előtti módosító javaslatot (ide kattintva elolvasható: T/7757/21).

Gaudi felszólalásában az Alaptörvényben megfogalmazott törvényi tényállásra hivatkozva, miszerint új rendszert épít a jelenlegi hatalom, gyökeresen mást szeretnének csinálni, kijelentette: akkor azt legalább azokban a pontokban hajtsák végre és használják föl, ahol ennek meglenne a törvényes lehetősége.

Novemberben befejeződött a nyomozás a 2006 őszi rendőri cselekmények ügyében, az ügyészség most azt vizsgálja, milyen bűncselekmény ügyében emelhet vádat - mondta a legfőbb ügyész hétfőn a parlamentben, Gaudi-Nagy Tamásnak adott válaszában.

2012. november 19-én Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció jogvédő politikusa " Terrorcselekmény miatt is vádat emelnek a 2006 õszi rendõrterror felelõsei ellen? " címmel azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez, a  terrorcselekménnyel kapcsolatos vádemelések eddigi szabotálása miatt. Gaudi határozott álláspontja, hogy az akkori rendőri vezetők, valamint Gyurcsány Ferenc egykori miniszterelnök közreműködésére tudatosan, megfélemlítő módszerekkel kegyetlenkedő rendőrök megvalósították ezt a bűncselekményt.

Polt Péter legfőbb ügyész mellébeszélő válaszában közölte: a nyomozás befejezése után, 30 napon belül van lehetősége a vádhatóságnak arra, hogy eldöntse, milyen ügyben emel vádat. Hozzátette: a határidő legfeljebb 90 napra meghosszabbítható.