Képviselői munka

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése az Európa Tanács palesztin delegációjának tagjaival

Beszélgetőtársak:

dr. Bernard Sabella szociológus, a Palesztin Nemzeti Tanács tagja
Walid Assaf mérnők, háromszoros politikai fogoly

Az új Btk részletes vitája az Országgyűlésben - világok harca 1. (2012. június 6.)

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat:

Bertha Szilvia:

"Elkerülhetetlen Trianon felülvizsgálata!" - Kérdésekkel bombázta a kormányt a Jobbik, Steiner cinikusan röhögött

Trianonnak szentelte mai felszólalási lehetőségeit a Jobbik. A kormány képviselői szégyenteljes válaszokat adtak a feltett kérdésekre - vagy nem is válaszoltak rájuk.

Gaudi-Nagy Tamás és Budaházy György dedikálták a Jogvédők a nemzet szolgálatában című könyvet Budaházyék Szkita boltjában

A könyvről részletek a honlapomon a jobb oldali sávban találhatók!

Romániát elmarasztaló emberi jogi bizottsági állásfoglalás vitája Nyíró József kegyeleti jogainak megsértése miatt

A felvétel összefoglalja a kiváló magyar író eltemettetését megakadályozó Románia elmarasztalásáról szóló állásfoglalás 2012. június 5-én zajlott vitáját az országgyűlés emberi jogi bizottságában. A Jobbik képviselői (Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula) az állásfoglalást támogatták, bár még keményebb változatot szerettek volna, amely kifejezetten elítéli a bukaresti kormányt a súlyos atrocitásért és kifogásolta volna az eltemettetés megakadályozásán kívül a csíksomlyói zarándokok és diplomáciai mentességet élvező személyek zaklatását is, azonban ezen javaslatokat a kormánypártiak leszavazták.

Hová lett a forradalom? Világnézetek harca az új "forradalmi" Btk.-ért

Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága az új Büntető Törvénykönyvről vitázott. A fideszes képviselők sorra szavazták le a magyar emberek életminőségét javító jobbikos kezdeményezéseket:

Az új büntető törvénykönyvről vitáztak a Parlamentben

Budapest, 2012. június 6., szerda (MTI) - Az új büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak, így például azt, amely szigorúbban büntetné, ha egyes bűncselekményeket idősek vagy fogyatékosok ellen követnek el, valamint azt is, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevenné a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé, beemeli a Szent Koronát is. Eszerint, aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem támogatták viszont a jobbikos Korondi Miklós ezzel kapcsolatos előterjesztését, amely a címer elemeire, "a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőre", az "arany koronás, hármas halomra" és a "kettős keresztre" is kiterjesztette volna ezt a védelmet.

Kormánypárti támogatást is kapott Gaudi a multik által sakkban tartott magyar beszállítók védelmét célzó javaslata a Mezőgazdasági bizottságban

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága 2012. június 6-i ülésén a bizottsági tagok több mint egyharmada támogatta Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító javaslatát a multik által kiszolgáltatott beszállítók védelme érdekében (a kapcsolódó módosító javaslat IDE kattintva elolvasható). Győrffy Balázs fideszes képviselő nemrégiben törvényjavaslatot nyújtott be (IDE kattintva elérhető a javaslat szövege) a mezőgazdasági és élelmiszer ipari termékek beszállítóival szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítása érdekében. A javaslat célja az (melyet a Jobbik már a Parlamentbe kerülése előtt, illetve a Parlamentbe kerülésétől folyamatosan szorgalmaz), hogy gátat kell vetni a döntően külföldi tulajdonú élelmiszerláncok kegyetlen, embertelen, tisztességtelen és sanyargató magatartásával szemben, melyet a beszállító magyar vállalkozásokkal szemben tanúsítanak. A javaslat kizárná azt, hogy harminc napnál hosszabb fizetési határidőt határozzon meg a multi a magyar beszállítónak, tiltja az önköltségi ár alatti értesítést, a polcpénz szedését, a visszáruzási kötelezettséget és több hasonló egyoldalú, csak multik érdekét szolgáló   kikötést.

Gaudi-Nagy Tamás és a parlamenti 200m-es síkfutás döntője

2012. június 4-én a trianoni gyásznapon, Gaudi-Nagy Tamás jogvédőnek, a Jobbik frakció képviselőjének az Alkotmányügyi bizottság üléséről - ahol éppen a Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott, mintegy háromszáz módosító javaslatot vitatták meg -  rohanva kellett eljutnia a parlamenti ülésterembe, hogy előadhassa a bizottság álláspontját a munkajogi szabályok módosító törvénycsomagjáról. Éppen odaért.  Nem volt könnyű, mivel az alkotmányügyi bizottság ülésterme a csodaszép törvényhozási épület északi részén helyezkedik el, míg az Országgyűlés ülése a déli részen található képviselőházi ülésteremben található.

Jobbikos javaslatra védelmet kap a Szent Korona

Az új Büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak. Így jobbikos kezdeményezésre, a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevennék a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé beemeli a Szent Koronát is. Eszerint aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Gaudi: amikor az MSZP erkölcsre hivatkozik, az olyan, mintha a disznók étkezési kódexet emlegetnének

Az Országgyűlés június 4-i ülésén az  MSZP-s Steiner-féle, a kormánytöbbség  és a Jobbik szavazataival kiherélt,  "szélsőségesség és idegengyűlölet  elleni" etikai bizottságról szóló  határozati javaslat záróvitájában parázs vita alakult ki a magyargyűlölő baloldal és szókimondó, vélemény-nyilvánítási szabadság talaján álló,  nemzeti radikális képviselők között.

Gaudi-Nagy Tamás - MSZP-s közbeszólásokkal, nácizással tarkított -  1 perces felszólalásában elégedetten állapította meg, hogy ez a burkoltan magyarellenes javaslat kiherélése helyes volt és amikor az MSZP erkölcsre hivatkozik az olyan, mintha a disznók étkezési kódexet emlegetnének. A kormánypárti oldalon is sokak tetszését váltotta ki a felszólalás. A Jobbik részéről hosszabban Mirkóczki Ádám foglalta össze a nemzeti radikális párt véleményét, kiemelve, hogy szégyenletes, hogy az MSZP a trianoni diktátumról szóló országgyűlési megemlékezésen nem vett részt.

Emberi jogi bizottság: elfogadhatatlanok a román hatóságok lépései

Ez áll az állásfoglalásban, amelyet az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága fogadott el keddi ülésén. A képviselők 13 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, valamint 2 MSZP-s nemmel hagyták jóvá. A dokumentum rögzíti, hogy a kegyeleti jog az emberi méltósághoz való jog része, ezért egyetlen állam sem akadályozhatja meg ezen alkotmányos alapjog érvényesülését, a végtisztesség megadását. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy végakaratának megfelelő helyen nyugodhasson.
A kegyeleti jog birtokosának joga és kötelessége arról gondoskodni, hogy Nyirő Józsefet végakaratának megfelelően helyezzék örök nyugalomba" - rögzíti az állásfoglalás. A dokumentum kitér arra is, hogy az Országgyűlés Hivatala az író kegyeleti jogának kizárólagos birtokosa, így egyedüliként jogosult az író temetésével kapcsolatosan dönteni. Nyirő József hamvainak hat évtizeddel halála utáni hazaszállítása az író politikai szerepvállalásától független kegyeleti esemény, mely megfelel az elhunyt végakaratának - zárul az állásfoglalás.

Gaudi-Nagy Tamás a székely önrendelkezés védhatalmi támogatását kérte a kormánytól a trianoni békedeiktátum 92. évfordulója alkalmából

A székely önrendelkezés haladéktalan állami támogatását kezdeményező felszólalásom alatt Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes felháborító és gyáva viselkedésről tett tanúbizonyságot, mikor ,,kimenekült" a kérdés elől. Tiszta és egyértelmű választ szerettem volna kapni a kormány képviselőjétől, számíthat-e a székely autonómiamozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására? "Egy diktátumot nem lehet elfogadni és elkerülhetetlen ennek felülvizsgálata. A felülvizsgálat másképpen revíziót jelent" - mondta.

Újabb csapás a multik ellen- törvényi korlátok a magyar élelmiszer-beszállítók kizsigerelése ellen

A Jobbik üdvözli a saját régi. multik megregulázását célzó egyik kiemelt  követelését megvalósító, Győrffy Balázs (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslatot

Gaudi-Nagy Tamás a törvényjavaslat május 29-i általános vitájában, felszólalásában hangot adott azon véleményének, miszerint fontos, hogy a szigorú védőszabályok váljanak a         törvény erejénél fogva a jelenlegi szerződések részévé, ezáltal végre gátat lehet szabni a multi élelmiszerláncok  magyar beszállítókat lehetetlenné tevő, kizsákmányoló jellegű és egyoldalú kikötéseinek. Jelezte: ennek érdekében módosító javaslatot nyújt be.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalása alább megtekinthető:

A Jobbik módosító javaslatai az új Büntető Törvénykönyvhöz

(MTI nyomán) A Jobbik 2012. május 30-án közel 100 módosító javaslatot nyújtott be a kormány Büntető Törvénykönyv javaslatához. A javaslatok itt tekinthetők meg.

Gaudi-Nagy Tamás sajtótájékoztatója a Jobbik új Büntető Törévnykönyvhözt benyújtandó módosító javaslatairól (2012.05.30).

A tegnap lezajlott általános vitában többet ismertettek a felszólaló jobbikos képviselők. Így többek között a mostaninál és a kabinet javaslatánál lényegesen szigorúbban, öttől tizenöt évig terjedő helyett tizenöttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék az emberölés alapesetét. Ennek megfelelően a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartamát húszról negyven évre, különös vagy többszörös visszaesőknél, halmazati vagy összbüntetés esetén pedig ötven évre emelnék.

A szigorított dologház visszaállítását kezdeményezi a Jobbik

A Jobbik szorgalmazza a szigorított dologházi őrizet visszaállítását, továbbá számos területen szigorítana még a készülő Büntető Törvénykönyvön, valamint több új pontot is bevezetne. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a párt módosító indítványait ismertette parlamenti sajtótájékoztatóján.

A politikus úgy látja, aggasztó az ország helyzete a mindennapi bűnözés, a cigánybűnözés területén, továbbá jelen van a politikusbűnözés és a szervezett bűnözés is, amik ellen sürgős fellépés szükségeltetik. A Jobbik ezért fontosnak tartja a tervezettnél is erősebb büntetési tételek bevezetését.

A Jobbik szigorítaná a büntető törvénykönyvet (Btk.)

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) bár szigorúbb a jelenleginél, de a kormány által beterjesztett formájában nem fejez ki elég visszatartó erőt, ezért további szigorítások szükségesek - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás.

Az Országgyűlés szerdán folytatja és várhatóan le is zárja az új Btk. általános vitáját, a jobbikos politikus ennek kapcsán ismertette pártja módosító indítványainak egy részét. Eszerint a Jobbik 15 és 25 év közötti szabadságvesztéssel büntetné az emberölés alapesetét, a minősített eset kapcsán pedig visszaállítaná a halálbüntetést, ahogyan azt már többször hangoztatták.