Megdöbbentő felfedezést tett Gaudi-Nagy Tamás a több tucat jogszabály hatályon kívüli helyezését irányozó, ún. deregulációs törvény vitájában. Az állampolgársági törvényt módosítaná a fülkeforradalmi kétharmad, mindezt társadalmi vita nélkül, "egyfajta fű alatti módszerrel".

Beszélgetőtársak:

- Meritxel Mateu Pi andorrai katalán képviselő, az andorrai ET delegáció vezetője, volt külügyminiszter
- Michael Connarty skót nemzetiségű brit parlamenti képviselő, a brit ET delegáció tagja

Megkezdődött az új büntető törvénykönyv általános vitája a parlamentben szerda délelőtt. Helyre kell állítani a rendet és hatékony védelmet kell biztosítani a polgároknak – hangsúlyozta az igazságügyi államtitkár a szinte üres ülésteremben.

Kapcsolódó Videó

Jól szolgált, de kiszolgált – így minősítette a hatályos büntető törvénykönyvet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Az új Btk. általános vitáját megnyitó Répássy Róbert szerint a krisztusi korba lépő jogszabályt több mint száz alkalommal módosították, s gyakran egymásnak ellentmondó változásokat fogadtak el.

2012. május 16-án kezdődött meg az új Btk. általános vitája az Országgyűlésben. A Jobbik álláspontját Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba ismertette a vezérszónoki körben. Elsőként Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel: az Alkotmányügyi bizottsági vitában elhangzott ellenzéki álláspontot ismertette, majd a vezérszónoki beszédek hangzottak el.

Gaudi-Nagy Tamás:

2012. május 15-én, a médiaszolgáltatásokkal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (a törvényjavaslat szövege IDE kattintva megtekinthető) Gaudi-Nagy Tamás a médiaszolgáltatók túlhatalma ellen szólalt fel. Az alkotmányügyi bizottság kisebbségi előadójaként elmondta: az információforrás védelmére vonatkozó szabályok értékrendünk és felfogásunk szerint túlzottan széles médiahatalmat, médiabefolyást a nemzeti élet sorskérdéseire aránytalanul megnövelik. A három évnél súlyosabb szabadságvesztéssel nem fenyegetett bűncselekmények esetében ugyanis gyakorlatilag titokban maradhat még a nyomozó hatóság előtt is az, hogy egy sajtó által nyilvánosságra hozott bűncselekményre utaló bizonyíték honnét jött, ki bocsátotta rendelkezésre, milyen motivációból tette közzé stb., akkor gyakorlatilag egyfajta szent, érinthetetlen tehénné változnak a média kérődzők, akik gyakorlatilag mindenfajta törvényen felül álló lényként dönthetnek majd egyes személyek, közösségek, vagy csoportok "médiaképességéről".

Az Országgyűlés május 8-i plenáris ülésén zajlott a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Emberi Erőforrás Minisztériummá történő átnevezéséről szóló törvény általános vitája, amelyben jobbikos képviselők, többek között Gaudi-Nagy Tamás üzenetértékűnek és agyúttal aggasztónak tekintette a szociális, kulturális, egészségügyi, ifjúságügyi és még számos területért felelős megaminisztérium átnevezését.

Gaudi-Nagy Tamás az Országgyűlés legaktívabb képviselője, a Jobbik frakció tagja a 2012. május 7-11-i héten több felszólalással élt a Tisztelt Házban: Orbán Viktor miniszterelnököt arról kérdezte, hogy "Van-e élet az Európai Unión kívül?", kifejtette aggályait a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Emberi Erőforrás Minisztériummá történő átnevezése kapcsán, ellenezte a Polgári Törvénykönyv módosítását, amely lehetővé tenné, hogy az ügyész a rablóprivatizációval elorzott vagyon (pl. cukorgyárak) visszaszerzésére vonatkozó kötelezettsége alól mentesüljön, az Alaptörvény módosítás kapcsán rámutatott, hogy semmilyen EU diktátum nem fogadható el, főleg olyan, amely a nemzet jegybank feletti befolyást csökkenti.  Gaudi-Nagy Tamás e heti legfontosabb felszólalásaiból készült videóválogatás itt tekinthető meg:

A hétfői országgyűlési ülésnapon élesen elleneztük a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot (T/6970.) , mert az lehetővé tenné a szerződés érvénytelenségének bírósági megállapítását a szerződés eredeti állapotának helyreállítására vonatkozó kötelezettség nélkül. A javaslat az ügyészség számára is alkalmazhatónak rendeli ezt a szabályt.

Az Európa Tanács tavaszi Parlamenti Közgyűlésének április 26-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő – aki egyedül szólt hozzá az internetes vélemény-nyilvánítási szabadságról szóló jelentés vitájához magyar részről - felszólalásában ellenezte, hogy a kényes társadalmi kérdéseket feszegető, egyesek érzékenységét sértő, adott esetben akár megütközést is keltő véleményeket üldözendőnek bélyegezve elfojtsák, és az ilyen tartalmakat egy kalap alá vegyék a gyermekpornográfiával.  Szerinte ketté kell választani a dolgokat, egyfelől nyilvánvalóan tiltani és szankcionálni kell a vitathatatlanul jogellenes cselekményeket - és e tekintetben felhívta a figyelmet a szexuális tartalmú holnapok tömkelegére -, másfelől viszont nem szabad korlátozni a véleménynyilvánítás szabadságát a vitatható tartalmú közéleti megnyilvánulások vonatkozásában.

Hétfőn az Országgyűlésben a környezetszennyező üzemek által kibocsátott szén-dioxid föld alá sajtolásának törvényi feltételeit megteremtő, EU diktátum hatására beterjesztett törvénymódosítás záróvitájában Kepli Lajos, a Jobbik szakpolitikusa elmondta, hogy a Jobbik sem a zárószavazást megelőző eredeti javaslatot, sem a benyújtott módosító javaslatokkal együtt nem támogatja ezt a törvényt. Ahogy a jobbikos képviselők az általános és részletes vitában is elmondták, a szén-dioxid földbe sajtolásos technológiák rendkívül veszélyesek és kifejletlenek világszerte, ezért határozottan ellenzik azokat.

A Blikk újságírójának kezdeményezésére az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága Schmitt Pál volt köztársasági elnök vagyonyilatkozatával kapcsolatos törvénysértés vizsgálatáról döntött: a Jobbik szavazott egyedül a vizsgálat megindítása mellett, hangsúlyozva a köztisztséget betöltők vagyonosodásával kapcsolatos átláthatóság és a tényfeltáró újságírás fontosságát. Itt olvasható a Blikk tudósítása és videóösszefoglalója a tegnapi ülésről. Kétmillió ember kaphatott hírt arról, hogy egyedül a Jobbik tekinti fontosnak a közélet tisztaságát, a jogszabályok betartását és közakarat tiszeteletben tartását.

Budapest - Megóvta Schmitt Pált egy kényes vizsgálattól az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága! A kormánypárti képviselők ugyanis elutasították lapunk újságírójának, Kozák Dánielnek a beadványát.

Gaudi-Nagy Tamás erről kérdezi Orbán Viktort. A jobbikos honatya szerint nyolc évvel ezelőtt csalárd népszavazással kényszerítették csatlakozásra hazánkat. A képviselő felsorolja, mely területeken veszített Magyarország az uniós csatlakozással, kezdve a gazdasági kérdésektől az elmaradt nemzetegyesítésig. "Világos számunkra, hogy nem vagyunk haszonélvezői az uniónak, önök nem mutatják meg azokat az összegeket, amelyeket elveszítünk" - teszi hozzá. Gaudi-Nagy arra kéri a miniszterelnököt, valljon színt, van-e élet az unión kívül.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt azt mondta: Székelyföld autonómiája Magyarország hathatós támogatása nélkül nem valósítható meg. Kifejtette: ebben Magyarország szerepe nem a nyomásgyakorlás, két uniós tagállamnak egy ilyen kérdést együttműködés tárgyának kell tekintenie. Meggyőződése, hogy a magyar kormány támogatja törekvésüket, és minden lépésüknél ebből indulnak ki - fűzte hozzá, kiemelve: úgy érzik, Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik ezt a kérdést felvállalja.

  
Izsák Balázs leszögezte, Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását, sőt Romániának érdeke is lehet.
  
Az SZNT elnöke kitért arra is, hogy az autonómia iránt elkötelezett önkormányzatokat szeretnének Székelyföldön. Egyúttal jelezte, az önkormányzatok meggyőzésében, tájékoztatásában nekik is van felelősségük. Meg kell értetni a székely falvak, városok vezetőivel és közösségükkel, hogy a felelősségük a közvilágításnál nem áll meg - fogalmazott Izsák Balázs, aki az anyanyelv, a kultúra megőrzésében, a közösség megtartásában való felelősségüket is hangsúlyozta.  
  

Ma délelőtt Gaudi-Nagy Tamás és Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselők közösen hívták fel a figyelmet egy törvénymódosításra, mely beláthatatlan következményekkel járhat Magyarországra nézve.

Gaudi elmondta, első hallásra egy rendkívül unalmas témáról van szó, amiről az Országgyűlés a múlt héten folytatott le általános vitát. A téma a bányászatról, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó jogszabályokról szólt, ugyanakkor a tervezet, melyet a fülkeforradalmi kormányzat megpróbál áterőltetni a parlamenten, már mást tartalmaz: a magyarországi és külföldi üzemek által kibocsátott káros anyagokat csökkenteni kell, ezt azonban a környezetbarát technológiákra való átállással óhajtják elősegíteni, hanem azzal, hogy a szén-dioxidot összesajtolva óriási földalatti tárolókba tárolják el. A képviselő hangsúlyozta, ez a megoldás rendkívül fejletlen, kísérleti szakaszban jár és nem old meg semmit, hiszen egyáltalán nem semlegesíti a káros anyagot.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Országgyűlés 2012. április 16-i ülésén feltett azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, mikor kezdi meg működését a tavalyi költségvetési törvénnyel 50 millió forint forrással az ő javaslatára felállítani rendelt Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat. 

A képviselő nem értette, hogy mi a késlekedés oka, eltelt már az év harmada és eddig a külvilág semmilyen formában nem értesült erről a jogvédő szervezetről, amely  működésében  jelentősen  támaszkodhat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi közel tízéves eredményes munkásságnak tapasztalataira. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medence elcsatolt részeit birtokban tartó országok számoljanak azzal, hogy azok a magyarok, akiket magyarságuk miatt jogsértés ért, hatékony, magyar állami támogatással és felkészült jogászok közreműködésével jogsegélyre számíthatnak.

2012. április 11-én tartotta az Országgyűlés a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját (a javaslat ITT olvasható), melyben a Jobbik vezérszónokaként üdvözöltem a törvényjavaslatot, mivel annak több eleme jelentősen javítja a kiszolgáltatott gyermekek helyzetét azokban az esetekben amikor az igazságszolgáltatással találkoznak. A törvényjavaslat ugyan uniós irányelv hatására készült, azonban most kivételesen a magyar érdekeknek is megfelel, mivel a nemzet emberközpontú módon, de rendre alapítottan kell működjön.

Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az akár tanúként, akár sértettként az igazságszolgáltatás gépezetébe kerülő gyermekek kiszolgáltatottan szenvedjenek el joghátrányokat. Üdvözöltem, hogy a nemi bűncselekmények esetében az elévülési idő a kiskorú sértett nagykorúságának betöltésétől kezdődik. Hiányoltam ugyanakkor azt, hogy a gyermekbarát szabályok jelenleg még nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásban pedig ilyen eljárások sokkal gyakrabban találják meg a gyermekeket.