2014. február 3-án, A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról című törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a földrablások rendkívül sajnálatos és azonnali megoldást követelő helyzete kapcsán emelt szót az Országgyűlésben. Az utolsó tartalékaikat áron alul, sokszor megtévesztve eladó magyar emberek esnek áldozatul az öltönyös, ügyvédi háttérrel rendelkező strómanoknak, akik járják az országot, és teszik az ajánlatokat az értékes magyar termőföldre.

Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásban egy rendkívül örömteli nemzetpolitikai eredményről - 13 hónap után kiszabadultak az "új temerini fiúk" - számolt be. Az elhangzott napirend utáni felszólalásra Martonyi János külügyminiszter írásban válaszolt, melyben hangsúlyozza: a magyar-szerb kapcsolatok felívelő szakaszban vannak, továbbá óva int attól, hogy a 2014-es választások közeledtével bárki is foglalkozzon az elszakított területek magyarságával. A cionista külügyér szerint aki így tesz, az "veszélybe sodorja az ott élők biztonságát". Martonyi válasza eljutott portálunkhoz is.

Az Országgyűlés 2013. december 4-ei ülésén Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő országgyűlési képviselője "Van értelme a határozott fellépésnek: szabadlábon az új Temerini-fiúk" címmel napirend utáni felszólalásban tájékoztatta az Országgyűlést a hét délvidéki fiatal szabadulásáról.

A palesztinoknak úgy tűnik sajnos már késő, mi magyarok még megvédhetjük a földünket, ha nem akarunk rabszolgasorban élni. Minden tiltakozás ellenére idén májustól lejár a moratórium és a hazaáruló földtörvény megnyitja a külföldiek (EU polgárok és EU-val szerződésben álló más államok polgárai) számára a magyar termőföld megszerzésének lehetőségét, ezért még most kell cselekednünk a zsebszerződések felszámolása érdekében. Az új Büntető törvénykönyv tavaly július 1-től 3 éves börtönnel rendeli büntetni azt, aki a termőföldet jogellenesen megszerzi vagy a megszerzésben közreműködik.

Az Országgyűlés előtt zárószavazásra vár a  termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, amely a zsebszerződések magyar érintettjei számára védelmet biztosít a nyerészkedő külföldivel szemben.

A Sorsok Háza első körben 6 milliárdnál is többe kerül, de ez még nem tartalmazza a működési és fenntartási költségeket. Nem meglepő, hogy balról és jobbról, de még a zsidóság köréből is erős kritika éri.

2013. november 25-én, Sikeres magyar akció a délvidéki magyarokért az Európai Parlamentben címmel napirend utáni felszólalás keretében tájékoztatta az Országgyűlést Gaudi-Nagy Tamás, nemzeti radikális jogvédő.

Majd egy hónappal később, Martonyi János, Magyarország külügyminisztere a jobbikos képviselő felszólalására az alábbi "tájékoztatást" adta:

"A november 25-i "Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarokért az Európa Parlamentben" című napirend utáni felszólalására az alábbi tájékoztatást adom.

A délvidéki magyarság sorsa igazi lendületet leginkább attól a felemelő történelmi eseménytől kapott, amikor a magyar és a szerb államfő 2013. június 25-26-án, Csúrogon közös főhajtással adózott a II. világháború idején elkövetett cselekmények vajdasági magyar és szerb áldozatai előtt.

267 interpelláció, 311 azonnali kérdés és 229 kérdés hangzott el az Országgyűlésben

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára szólalt fel legtöbbször a 2013-as esztendőben az Országgyűlésben. A leghosszabban azonban nem ő, hanem a jobbikos Staudt Gábor beszélt. Orbán Viktor miniszterelnök 81 alkalommal szólalt fel, ötször napirend előtt tájékoztatta a Házat. Az elmúlt három év mérlegét Schiffer András, az LMP képviselője vezeti, akit Gaudi-Nagy Tamás követ 840 felszólalással, melynek időtartama 69 óra 43 perc 16 másodperc.

Összesen 253 alkalommal szólalt fel a tavaszi és őszi ülésszakban együttesen az Országgyűlés ülésein Fónagy János, ezzel ő lett az idei rekorder. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára csaknem 13 órát beszélt a képviselőkhöz, számtalan esetben a rezsicsökkentést érintő ellenzéki kérdésekre válaszolva. A második és harmadik helyen - ugyancsak 200-nál is több felszólalással - a jobbikos Staudt Gábor és az MSZP-s Gúr Nándor áll, míg további tizenöt képviselő van, aki több mint 100 alkalommal emelkedett szólásra.

A leghosszabban Staudt Gábort hallgathatta az Országgyűlés, a jogász végzettségű politikus összesen több mint 27 órában fejtette ki véleményét. Őt a szintén jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, illetve a szocialista Józsa István követi. Fónagy mellett a kormánypárti képviselők közül a közigazgatási tárca államtitkára, Rétvári Bence volt még igen aktív, összesen 12 és fél órát beszélt a vitákban, illetve válaszolt az ellenzéki felvetésekre.

Gaudi-Nagy Tamással kiegészülve vesézték ki a közéletet. Ági, Gyula, Balasi, Kemenár volt a stáb többi tagja.

Témák:

-Toroczkai győzelme

-Ki a leghülyébb műsorvezető? A Magyar Narancs reklámozta a műsorunkat! Köszönjük!

-Gaudi-Nagy mit szólt és miért a bizottsági ülésen?

-A poroszlói rablás, amit lopásnak állít be a rendőrség. Még Gyula ellen nyomoznak. Feladja magát.

-A délvidéki meccsre menet akarták kitiltani a vármegyést.

A műsor ide kattintva meghallgatható

A Jobbik azt szeretné, ha az Országgyűlés törvényben gondoskodna a rendszerváltás előtti időszakhoz kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról, az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtották – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Gaudi-Nagy Tamás.

A volt pártállami vagyonhoz „igazán közeli viszonyban” áll az MSZMP jogutódjaként működő Thürmer Gyula-féle párt, továbbá az MSZP, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Baloldali Ifjúsági Társulás – sorolta fel a képviselő, akinek szavai szerint mai áron számolva 120 milliárd forintnyi vagyon a tét.

Hallgassa meg!

A Jobbik határozati javaslatban kéri a kormányt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény módosításával biztosítson védelmet az egyházi rendezvényeknek – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a nemzeti párt két országgyűlési képviselője, Hegedűs Lorántné és Gaudi-Nagy Tamás.

Határozati javaslatot készül benyújtani a Jobbik annak érdekében, hogy törvényi védelmet kapjanak az egyházi hitéleti alkalmak. Ennek értelmében például egy istentisztelet alatt 150 méteres körzetben nem engedélyezhető semmilyen – a gyülekezési törvény hatálya alá eső- rendezvény.

Sodi a sajtótájékoztatóról készített hosszabb összefoglalója alább:

Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról nyújtott be törvényjavaslatot Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A javaslat célja, hogy az 1989-es népszavazás által előírt és a mai napig nem teljesített vagyonelszámoltatási kötelezettséget teljesítsék azok a szervezetek, amelyek a pártállami és KISZ vagyonhoz jutottak – ismertette röviden a jobbikos törvényjavaslat lényegét csütörtöki – az MSZP székháza előtti - sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás.

2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet több meghatározó jelentőségű ajánlási pontra.

A rendfenntartással kapcsolatos javaslatok kapcsán elmondta, hogy ki kell iktatni az önkényességet, és véget kell vetni annak, hogy egy játszótérré alakuljon az Országgyűlés. Mint elmondta, nem a molinókat feltartókat kell sarokba állítani, mert ha a pulpitusfoglaláshoz hasonló keménységgel léptek volna fel a képviselők már ’90 óta, akkor nem itt tartana az ország.

Mint ismeretes, az Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat (H/13253) részletes vitája során tárgyalt módosítások tartalmazzák azokat a pontokat, amelyek alapján fogja a törvényalkotási és ellenőrzési munkáját végezni az Országgyűlés 2014 és 2018 között. Ennek fényében dr. Gaudi-Nagy Tamás röviden összefoglalta az érdeklődő magyar állampolgároknak a parlamenti működés eddigi hátulütőit, valamint kitért néhány fontosabb új szabály részletére.

2013. december 17-én az Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat (H/13253) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás a bizottsági jegyzőkönyvek anomáliájára való figyelemfelhívása után – kávé helyett – gróf Széchenyi Istvánt idézte: „Nincsenek veszedelmesebb dolgok, mint azok a hazugságok, amik nagyon hasonlítanak az igazságra”. Hozzátette, jelenleg nem lehet rendesen jogot alkotni az Országgyűlésben, ami a kormánypárti képviselők felelőssége. Felszólalása végén kérte, hogy fogadják el a Jobbik frakció módosításait.

2013. december 17-én, a 2013-as esztendő utolsó ülésnapján az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kis kitérőt téve ismertette, hogy az aktív vitában résztvevő parlamenti képviselők között 77%-os többséget alkot a Jobbik frakció. A radikális képviselő felidézte Toroczkai László HVIM elnök elsöprő ásotthalmi sikerét is, majd a megrökönyödött baloldali képviselők padsorai felé fordulva hozzátette: „tessék szokni a gondolatot!” „Tulajdonképpen nem csinál mást a Fidesz, mint a de facto kiüresített parlamentarizmust szeretné átvinni de jure kiüresített parlamentarizmusba” – zárta kétperces felszólalását a jogvédő honatya, talán néhány pillanatra felrázva az ébrenlét és alvás határán küzdő három kormánypárti képviselőt.

2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás dr. Bárándy Gergelynek (MSZP) tett fel kérdést a helyettesítés rendszeréről, azaz arról, hogy pártolja-e a „kétkarú szavazógépek” (bővebben itt) további működését. Mint ismeretes, a bizottsági üléseken a képviselők túlnyomó része nem végez érdemi munkát, sokuk egyáltalán nem jár be az ülésekre, mások szavaznak helyettük, miközben a pénzt azért felmarkolják.
 
Gaudi szembesítette Bárándyt azzal, hogy nyolc éven át az MSZP is fenntartotta ezt a rendszert, miközben vélhetően a fideszes képviselők szitkozódtak emiatt. A szocialista képviselő a válaszában – a szokásos, elvárt körök után – ismertette álláspontját, melyben kifejtette, hogy a képviselői jelenlétet és munkát szigorúbban kell értékelni.

A kérdés és válasz megtekinthető alább.

2013. december 17-én, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12570) vitájában, Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásában a zárószavazás előtt a képviselők elé tett javaslattal kapcsolatban jelezte, hogy az nem a helyes, végleges megoldást tartalmazza.

A választás után felálló következő Országgyűlés új házszabályának részletes vitájával ért véget kedden a parlament idei évi utolsó ülése.

A Fidesz házi televíziója örömittasan számol be Gaudi-Nagy Tamás megbüntetéséről, de arra már sajnos nem fordítottak energiát, hogy meghallgassák az Emberi jogi bizottság ülésén készült hangfelvételt. Na de BBC normákat ne keressünk ott, ahol ilyen nincs. A gépezet beindult, a döntést meghozták, azt pedig végre kell hajtani akkor is, ha történetesen igazságtalan.

Egy biztos. A nemzeti radikális változások után is megmutatjuk, hogyan lehet tisztességgel dolgozni, nem pedig a hatalomtól megrészegülve önkényeskedni, ahogy azt a fülkeforradalmi kétharmad egyre szemtelenebbül teszi.