Képviselői munka

Dr. Gaudi-Nagy Tamás küzdelme az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságában (Jegyzőkönyvvel frissítve!)

Dr. Lukács Tamás az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság rendkívüli ülésén 2010.07.27-én, arrogánsan lesöpörte Dr. Gaudi-Nagy Tamás javaslatát, amelyben a 2010. július 4-én, az Erzsébet téren történt jogellenes tömegoszlatás napirendre vételét és kivizsgálását kérte:

 

Az ülés részletes beszámolója

Az alábbiakban olvasható az ülésről készült jegyzőkönyv azon része, amely a július 4-i gárdista fogadalomtétel rendőri zaklatása miatti napirendi vitát tartalmazza, ideértve az egyebek között a bizottság tagjainak és a nyilvánosságnak a július 29-i Budaházy filmre történt meghívását. A vita több mint tanulságos és annak fényében érthető napirendre emelést leszavazását követőa nemzeti jogvédő alábbi kijelentése, amely szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből:

"Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gratulálok! Gyurcsány tevékenységét sikerül folytatni. Remek!"

Lázár: bíróság döntsön a segélyezettek listázásának jogszerűségéről

Lázár János azt szeretné, bíróság mondja ki, hogy jogszerű-e a szociális támogatással visszaélők adatainak közzététele. A Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civi- és vallásügyi bizottságának ülése után elmondta: az adatvédelmi biztos jogszerűtlennek tartja a "felelősségi lista" nyilvánosságra hozását, határozata azonban nem kötelező erejű, a döntő szót a bíróságnak kell kimondania. A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, de nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből".

Jobbik: a potyautasokat ki kell dobni a rendszerből

Hódmezővásárhelyen nyilvános listát készítettek azokról, akik támogatást igényeltek, de annak átvételét elmulasztották, a felkínált közcélú munkát pedig visszautasították. Az ügy miatt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, a város polgármesteré, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét. Gaudi-Nagy Tamás a bizottság jobbikos tagja az ülésen rámutatott, a potyautasokat és a segéllyel visszaélőket ki kell vetni a szociális rendszerből.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt honlapján azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, azt azonban nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből". A több mint háromszáz fős listán a kérelmezők neve, lakcíme és születési dátuma mellett indoklás is olvasható: "nem ment el az ingyenebédért", "nem vette át az élelmiszercsomagot", "nem vállalta a felajánlott közcélú munkát", "nem jelent meg a közcélú kiközvetítésen". Szerepelnek a névsorban azok is, akiknek a közcélú munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg.

Gaudi-Nagy beszélt a legtöbbet és a legtöbbször az Országgyűlésben

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő beszélt a legtöbbet az Országgyűlésben, szintén ő szólalt fel a legtöbbször az új parlamenti ciklus első ülésszakán - derül ki az Országgyűlés adataiból.

A legtöbbet felszólaló képviselők listáját az ellenzék, elsősorban a jobbikos képviselők vezetik. Gaudi-Nagy Tamás 102 alkalommal, 8 óra 57 percet beszélt.

A felszólalások számát tekintve 91-gyel követi őt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd 58-cal Novák Előd és 57-tel Volner János jobbikos képviselő. A felszólalások összidejét figyelembe véve, Gaudi-Nagy Tamás mögött itt is második - hat órával és ötvenöt perccel - Schiffer András, a harmadik majdnem 4 óra 20 percnyi beszéddel Novák Előd, a Jobbik alelnöke. A legaktívabb szocialista Lamperth Mónika volt, aki 44-szer szólalt fel és 2 óra 39 percet beszélt.

Gaudi-Nagy Tamás nem Izrael, hanem az igazság és a palesztínok barátja

Többek meglepetésüknek adtak hangot amiatt, hogy nemzeti radikális politikusként és nemzeti jogvédőként beléptem az Interparlamentáris Unió Magyar-Izraeli Tagozatába, többen már egyenesen Izrael barátként emlegetnek.

A belépésről a Népszava kért tőlem interjút, és az újság meglepő módon lehozta indokaimat csorbítás nélkül, íme a cikk:

Ki törődik a Budaházy-gyerekekkel?

Nehéz helyzetben vannak Budaházy György gyerekei. A három csemete kommandósok között, bilincsbe verve látta az apját.

Budaházy György ügye évek óta erősen megosztja a közvéleményt. A terrorizmussal is vádolt György jelenleg egy éve tölti előzetes büntetését a váci börtönben. A NapiászOnline korábban közölte a vele készített exkluzív börtöninterjút. Most annak jártunk utána, mi történt a családdal Budaházy börtönbe kerülése óta.

A Jobbik az '56-osoknak adná a kiemelt 'kommunista' nyugdíjakat

A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel megszüntetné azt a nyugdíjszisztémát, amelynek eredményeként kiemelt nyugdíjat kapnak az "előző rendszer haszonélvezői". Az ilyen módon beszedett összeget pedig az 1956-os áldozatok között osztanák szét.

Novák Előd jobbikos képviselő szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján mondta el, hogy a Biszku Béláról szóló dokumentumfilm betiltása kapcsán tudták meg a parlament folyosóján Wittner Máriától, hogy Biszku Bélának állítólag 640 ezer forintos nyugdíja van. " Komoly társadalmi felháborodás övezi, hogy az előző rendszer elnyomói, annak a kiszolgálói és haszonélvezői még 20 évvel a rendszerváltás után is ilyen kiemelt nyugdíjat élvezhetnek, és olyan boldogan élhetnek, ahogy Biszku Béla" - tette hozzá.

A pénteken - többek között - Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által benyújtott törvényjavaslat szerint az általuk felsorolt tisztségeket betöltők (mint például az MSZMP KB vagy a KISZ KB egykori tagjai) nyugdíja egy általuk kidolgozott és meghatározott logika szerint csökkenne, a csökkentés alsó határának pedig a mindenkori öregségi nyugdíj felét tekintenék. Elmondta, hogy olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyek adott esetben kissé felpuhítva megvalósulhatnak, akár a Fidesz kezdeményezésében is. Hozzátette: ha a Jobbik kormányon lenne, akkor valószínűleg keményebb javaslattal álltak volna elő. Mostani javaslatuk szerint ugyanis ha valaki egy évig volt az MSZMP KB tagja, akkor csak az arra időszakra szerzett jövedelmének nyugdíjra való átszámíthatóságát korlátoznák, nem pedig azt mondják, hogy kapja a mindenkori öregségi nyugdíj felét.

Alkotmányozás: látványos színjáték, az ellenzéknek egyelőre statisztaszerepet szán a többség

- beszámoló az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság 2010. július 20-i üléséről

Az elfuserált rendszerváltás idejétől kezdődően már két évtizede napirenden van egy új alaptörvény megalkotása a sztálini alapokon nyugvó 1949. évi XX. törvény helyett. A parlamenti szembenállás és a megfelelő társadalmi felhatalmazás hiánya miatt eddig azonban esély sem mutatkozott arra, hogy konszenzussal és széles körű társadalmi vita, majd kialakuló közmegegyezés alapján elkészülhessen a nemzeti hagyományokon nyugvó, nemzeti értékeket megjelenítő, nemzeti érdekeket védő generációkon átívelő – népszavazással megerősítendő - alaptörvény, amely a történeti alkotmányosságunk és a Szent Korona-tan legmagasztosabb elvein alapul.

A Budaházy-sztori és a Jobbik

Míg a Jobbik olyan emblematikus figurái, mint Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás következetesen „politikai fogoly”-nak, „szabadságharcos”-nak és „hős”-nek nevezik Budaházy Györgyöt, addig a párt más vezéregyéniségei – közöttük Vona Gábor elnök – szemmel láthatóan óvakodnak attól, hogy exponálják magukat a több mint egy éve előzetes letartóztatásban lévő férfi ügyében.

Alkotmánybíró lett Stumpf István és Bihari Mihály - közreadjuk az alkotmánybírók bizottsági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet

Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés csütörtökön, július 22-én Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. Mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra. A titkos szavazáson Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 271 szavazatot kapott, míg Stumpf Istvánra, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterére 265-en voksoltak. A szavazás eredményének kihirdetése után Bihari Mihály és Stumpf István esküt tett.

A Jobbik frakciója tarkóra tett kézzel tiltakozott a demokrácia rabosítása ellen

Megszavazta az Országgyűlés kétharmados többsége a közbiztonság javítása érdekében szükséges törvénymódosításokat.


A Pintér Sándor belügyminiszter jegyezte, most elfogadott rendelkezés értelmében, a kormány támogatását élvező törvényjavaslat elzárással fenyegeti és 150 ezer forintos pénzbírságra emeli a büntetését azoknak, akik betiltott szervezet tevékenységét végzik, illetve akik nyilvános rendezvényen betiltott szervezet egyenruháját, formaruháját vagy ahhoz hasonlót(!) viselnek. Sőt a Magyar Nemzeti Gárda tagjai és a hozzájuk kötődő személyek is számíthatnak további rendőrségi vegzatúrára. A Jobbik frakciója tarkóra tett kézzel tiltakozott a demokrácia rabosítása ellen.

Stumpf cégügyeit magyarázta, Zétényi hitet tett a Szent Korona-tan mellett

Zétényi ZsoltZétényi ZsoltAz Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága a frakciók által javasolt mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltet támogatta. A jelöltek meghallgatásán a Fidesz jelöltje Stumpf István cégügyeit magyarázta, valamint függetlenségét bizonygatta. Személye, mivel a törvényben előírt feltételeknek nem felel meg továbbra is elfogadhatatlan az ellenzéki pártok számára. A Jobbik jelöltje Zétényi Zsolt hitet tett a Szent Korona-tan mellett.

Meghallgatta az alkotmánybíró-jelölteket az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. A legnagyobb támadást ismét a Fidesz jelöltje Stumpf István kapta. Az ellenzéki pártok mindegyike elfogadhatatlannak tartja személyét, ugyanis az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének pártkötődése egyértelmű, valamint a törvény értelmében a jelöltnek, húsz éves szakmai gyakorlattal vagy pedig kiemelkedő elméleti tudással és meghatározott tudományos fokozattal kell rendelkeznie, amely kritériumoknak szintén nem felel meg a kormánypárt kiválasztottja.

Exkluzív: Interjú Budaházy Gyurival!

A börtönben lévő szabadságharcossal dr. Gaudi-Nagy Tamás készített interjút. Gyurit már több mint egy éve tartja fogva a hatalom, aminek ugyan a színe változott, de a lényege nem. A koncepciós per tovább folytatódik, azonban, mint az hallható lesz, a pribékek nem érték el céljukat: Gyuri nem csak kitart, de értelmesen használja fel kényszerű szabadidejét.

Aki nem ismerné az előzményeket, az a Budaházy-aktában tájékozódhat.

Gyurinak fogva tartása óta először nyílik alkalma interjút adni (eddig maximum leveleket küldhetett): a Szent Korona Rádió és a többi médium kérelmeit az ügyészség rendszeresen - indok nélkül - elutasította.

Az ellenzék továbbra is Stumpf szakmai alkalmasságát vitatja

Az ellenzéki pártok továbbra is fenntartják, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által javasolt Stumpf István nem felel meg a törvényi követelményeknek ahhoz, hogy alkotmánybíróvá lehessen választani.

Schiffer András, az LMP frakcióvezetője az alkotmányügyi bizottság keddi ülése után újságíróknak azt mondta: a kormánypárti többség nyíltan törvényt sért Stumpf István jelölésével, hiszen ő nyilvánvalóan nem felel meg a törvényi feltételeknek, a jelölők és a szakbizottság "egyfajta törvénysértésbe hajszolhatják bele a parlamentet".

Stumpf holnaptól alkotmánybíró lehet

Ellenzéki tiltakozás kíséretében ugyan, de támogatta Stumpf Istvánt, mint alkotmánybíró-jelöltet az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága. Stumpfot egyébként nemcsak a Fidesz és a KDNP tartja megfelelőnek a tisztségre, hanem maga a jelölt is. Annak ellenére, hogy jogászként sosem tevékenykedett. Holnap, bár minden párt jelöltjéről szavaznak, várhatóan a Fidesz favoritjai - Stumpf és Bihari Mihály - lesznek a befutók.

Nyolc alkotmánybíró-jelöltről szavaz az Országgyűlés

Mind a nyolc alkotmánybíró-jelöltről szavaz az Országgyűlés csütörtökön. Az ellenzéki képviselők közül elsőként Gaudi-Nagy Tamás javasolta, hogy ne csak a kormányoldal, hanem az ellenzék által javasolt alkotmánybírákat is hallgassa meg az Alkotmányügyi bizottság. Balsai István a testület elnöke hétfőn elmondta: az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság a pártok által javasolt mind a nyolc személyt jelöltnek tekinti, ezért mindegyiküket meghallgatja.

Csak láncszem voltam

"A bizottság tagjai közül messze Gaudi-Nagy Tamás tűnt a legkompetensebbnek, továbbá egyedül ő mert nyíltan ellentmondani a meghallgatott rendőröknek és felhívni a figyelmüket az ellentmondásokra." (Index értékelés)

 

Szervezetlenség, alkalmatlan védőfelszerelés, belső kommunikációs problémák: a 2006. őszi utcai csatákat vizsgáló parlamenti bizottság ülésén elhangzottak szerint a rendőrség alkalmatlan volt a rendvédelemre. A jogsértések felelősségét továbbra sem vállalja senki.

Hiszekegy, katalánok, Magyarság Háza

„Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában: Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában!” – Papp-Vári Elemérné verse is elhangzott tegnap a Parlament falai között, amikor a Ház megkezdte a Kövér László, Pokorni Zoltán és Révész Máriusz által jegyzett, a Trianon-emléknap iskolai bevezetéséről, a Kárpát-medencei osztálykirándulásokról és a Magyarság Háza létrehozásáról szóló fideszes javaslat tárgyalását.