Megkezdődött a per a tavaly nyári gárdatüntetés jogsértő oszlatása miatt

Megkezdődött a Fővárosi Bíróságon hétfőn az a közigazgatási per, amelyben a magát gárdafőkapitánynak nevező Kiss Róbert azt kéri a bíróságtól: állapítsa meg, hogy a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel tavaly július 4-én Budapesten, az Erzsébet téri gárdatüntetést.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a felperes jogi képviselője, a Jobbik országgyűlési képviselőjelöltje a tárgyaláson úgy érvelt, hogy a rendőrség példátlan módon sértette a békésen gyülekezők jogait, 216 embert állított elő, köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét. Szavai szerint ilyen méretű tömeges előállításra 1956 óta nem volt példa Magyarországon.
Gaudi-Nagy Tamás hivatkozott Szabó Máté ombudsmani jelentésére, mely szerint az oszlatás jogellenes volt, a demonstrálók csak passzív ellenállást tanúsítottak, "nem voltak békétlenek".

A gárdafőkapitány jogi képviselője idézte a Független Rendészeti Panasztestület jelentését, mely szerint alapjogot súlyosan sértő rendőri intézkedésre került sor. Gaudi-Nagy Tamás kitért arra is: Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány egy tavaly októberi civil jogvédőkkel folytatott egyeztetésen elismerte, hogy jogellenes volt az oszlatás.

A július 2-án a Fővárosi Ítélőtábla határozatával jogerősen feloszlatott magyar gárda két nappal későbbi Erzsébet téri szimpátiatüntetésével kapcsolatban Gaudi-Nagy Tamás a tárgyaláson azt fejtegette, hogy az oszlatás helyett az lett volna a helyes rendőri eljárás, ha az intézkedő rendőr a napszaknak megfelelő köszöntés után megkérdi a felperest, Kiss Róbert gárdafőkapitányt, hogy miben lehet a segítségére a rendezvény lebonyolításában, biztosításában.

Az alperes BRFK jogi képviselője ugyanakkor azzal érvelt, hogy a  rendezvény mások jogait sértette, ezért a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége volt.

A rendőrségi tanácsos szerint Tóth Gábor nem az oszlatás jogszerűtlenségét ismerte el, a Független Rendészeti Panasztestület jelentése pedig azt is tartalmazza, hogy a gárdatüntetés sértette mások jogait.
A közigazgatási perben a bizonyítás júniusban folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

A Fővárosi Ítélőtábla július 2-án azzal az indoklással oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesületet, hogy egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel. A magyar gárda mozgalom pedig az egyesület szerves része, az egyesület felszámolását kimondó jogerős döntés pedig szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak szervezeti kereteit szünteti meg.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom tavaly július 11-én nagygyűlést tartott a budapesti Szabadság téren, ahol közfelkiáltással újjáalakult a magyar gárda mozgalom.

A rendőrség tavaly ősszel vádemelési javaslattal zárta le a gárdafőkapitány ellen törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt indult nyomozást.

MTI

Tags: