Miért nem áll érdekében a kormánynak a volt pártállami vagyon visszaszerzése? - tette fel a költői kérdést dr. Gaudi-Nagy Tamás hétfői sajtótájékoztatóján, amelyről ezúttal az MTI elfelejtett tudósítani, annak ellenére, hogy munkatársuk a teremben volt.

A radikális képviselő elmondta, hogy mai áron mérve többszáz milliárd értékű vagyon illetné meg az államot, amelyet azonban az MSZP, a Demisz és a Munkáspárt használ saját tulajdonaként (pl. a csillebérci úttörőtábor). Felidézte, hogy december 18-án nyújtott be egy törvényjavaslatot Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról címmel, ami kapcsán sajtótájékoztatót is tartott az MSZP székházánál. Mint akkor leszögezte, a javaslat célja, hogy az 1989-es népszavazás által előírt és a mai napig nem teljesített vagyonelszámoltatási kötelezettséget teljesítsék azok a szervezetek, amelyek a pártállami és KISZ vagyonhoz jutottak. Tegyük rendbe a múltat! - szólított fel Gaudi, aki szerint kapitális csalás történt, mert mind a KISZ, mind az MSZMP vagyonának megszerzése törvénytelen módon történt a MSZP és az akkor Gyurcsány Ferenc alelnök vezetése alatt működő Demisz részéről.

2014. február 3-án, A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a Kormány képviselőjét kérdezte, hogy miért volt fontos most a Ház elé hozni ezt a javaslatot, ugyanis az indokolás ezt - szokás szerint - nem tartalmazza.

Arról van szó, hogy az elmúlt 24 év eredeti tőkefelhalmozás útján szerzett, durván fogalmazva elrabolt, elorzott, felhalmozott vagyont most kifinomult technikákkal fialtatják azok, akik a bizonyos újraelosztásnak a nyertesei voltak - foglalta össze a javaslat - álláspontja szerinti - eredeti célját a nemzeti radikális képviselő.

Ilyen típusú törvényjavaslat nem tarthat számot az én támogatásomra semmilyen körülmények között - zárta felszólalását Gaudi, mely alább megtekinthető:

2014. február 3-án, A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/13628) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy a neki címzett elektronikus üzenetek elolvasása és a szakértők által elmondottak őt meggyőzték.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában sérelmezte, hogy nagyon kevés idő állt rendelkezésre a törvényjavaslat és annak mindennemű következményének megismeréséhez, továbbá meg kellett volna kérdezni a lakosságot, ez sajnos nem történt meg.

2014. február 3-án, A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról című törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a földrablások rendkívül sajnálatos és azonnali megoldást követelő helyzete kapcsán emelt szót az Országgyűlésben. Az utolsó tartalékaikat áron alul, sokszor megtévesztve eladó magyar emberek esnek áldozatul az öltönyös, ügyvédi háttérrel rendelkező strómanoknak, akik járják az országot, és teszik az ajánlatokat az értékes magyar termőföldre.

Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásban egy rendkívül örömteli nemzetpolitikai eredményről - 13 hónap után kiszabadultak az "új temerini fiúk" - számolt be. Az elhangzott napirend utáni felszólalásra Martonyi János külügyminiszter írásban válaszolt, melyben hangsúlyozza: a magyar-szerb kapcsolatok felívelő szakaszban vannak, továbbá óva int attól, hogy a 2014-es választások közeledtével bárki is foglalkozzon az elszakított területek magyarságával. A cionista külügyér szerint aki így tesz, az "veszélybe sodorja az ott élők biztonságát". Martonyi válasza eljutott portálunkhoz is.

Az Országgyűlés 2013. december 4-ei ülésén Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő országgyűlési képviselője "Van értelme a határozott fellépésnek: szabadlábon az új Temerini-fiúk" címmel napirend utáni felszólalásban tájékoztatta az Országgyűlést a hét délvidéki fiatal szabadulásáról.

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének 2014. januári (téli, január 27-január 31.) ülésszakán történtekről, különösen a jogellenes felszólalási tilalomról, a gyarmatosítás és földrablás elleni kurucos akciókról, a rasszizmus elleni "harc"-ról, a bevándorlást ünneplő jelentésről, a tüntetőkkel kapcsolatos kettős mércéről, az ukrán helyzetről, a palesztin jelentésről és Edward Snowden ET meghallgatásáról

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésén Walter Faymann osztrák kancellártól követelte, hogy segítsen leállítani a magyar termőföld osztrákok által elrablását, majd a Szent Korona tiszteletére hívott fel, feliratokat feltartva, amivel kiváltotta a biztonsági őrök támadását, amelyet azonban sikeresen visszavert. A távozó kancellár nem volt hajlandó átvenni Gaudi névjegykártyáját, és szóba állni a nemzeti jogvédő képviselővel. Az esemény leírása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina a földért harcra buzdító felhívása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő eleveníti föl az Európa Tanács 2014. évi téli ülésének történéseit. A felszólalás lehetőségétől önkényesen megfosztott képviselő választ ad arra, mivel magyarázták a jogszerűtlen, a képviselői jogkörének és az ET hitelességének is komoly gátat szabó döntést a nemzetközi szervezet részéről. A videóban szó esik az önmagát „Európa Lelkiismereteként” jellemző ET vezetőinek iskolai végzettségéről, hogy miként lett liberális elnöke a parlamenti közgyűlésnek, és hogy mit szeretett volna Gaudi kérdezni, és ennek megtagadása nyomán a tiltakozás mely megnyilvánulásaihoz fordult. Gaudi-Nagy Tamás a felvétel végén egy felhívást is intézett a hazafiakhoz.

Rövidesen látható lesz még egy felvétel a Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál megvalósított tiltakozásról az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, illetve egy összefoglaló beszélgetés az Európa Tanács heti eseményeiről.

A 47 tagállamot tömörítő, szavakban a jogállamiságot és az alapvető szabadság és emberi jogokat hirdető Európa Tanácsban egy január 15-én kelt önkényes és minden jogalapot nélkülöző döntéssel megvonták a felszólalás jogát Gaudi-Nagy Tamástól az egész januári ülésszakra, aki egyedüli magyar nemzeti radikális képviselő a szervezetben.

Gaudi a magyar érdekek további következetes és határozott képviselete érdekében a mintegy 65 éves szervezet történetében példátlan eszközökhöz folyamodott, tudatosan vállalva annak kockázatát, hogy a következő ülésszakon ismét hasonló tilalommal sújtják. A videó nem csak a Gaudit rendre utasító elnök, hanem a nemzeti jogvédő által elmondottakat (saját felvétel) is tartalmazza. Előzményekről IDE kattintva lehet olvasni.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésnapján Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál tiltakozott az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.



Gaudi-Nagy Tamás a kancellárnak nem tudta hivatalosan feltenni kérdését a vele szemben egész ülésszakra fenntartott jogellenes felszólalási tilalom miatt (Bővebben ITT és ITT). A nemzeti radikális képviselő a képviselőket megillető kérdezési időszakban felállt, és kezében az "Állítsák meg a földrablásokat Magyarországon!" mondatot tartalmazó angol feliratot maga elé tartva kérte az ülésteremben az osztrák kancellárt, hogy segítsen a jelentős mértékben osztrák gazdák részvételével zajló magyarországi illegális földszerzések, zsebszerződések leállításában. Ezt követően egy másik angol feliratot ("Tiszteljék a Szent Koronánkat!") felmutatva pedig arra hívta fel a figyelmet, illetve kérte az osztrák kormányfőt, hogy mondja meg a Szent Koronát meggyalázó három "humoristának" és egyben minden osztrák embernek, hogy a Szent Korona tiszteletet érdemel, és ezt a magyar emberek joggal várják el mindenkitől.

Elvették Gaudi-Nagy Tamás felszólalási jogát a téli ülésszak egészére az Európa Tanácsban, a képviselő a mai ülésnapon Martin Schulz EP elnök beszéde alatt ez ellen tiltakozott.

A jogállamiság és a demokrácia védőbástyájának tartott Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének január 29-i ülésén Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a demokrácia nevében kérte a a frissen megválasztott új közgyűlési elnököt, a luxemburgi liberális Anne Brasseurt, hogy azonnali hatállyal vonja vissza elődje, a felsőfokú végzettséggel nem rendelkező néppárti Jean-Claude Mignon által a nemzeti radikális képviselőre jogellenesen kiszabott egy hetes felszólalási tilalmat és tegye lehetővé, hogy ő az Európai Parlament német elnökét kérdezhesse Közép-Kelet Európa gyarmatosításáról és a Tavares-jelentésről.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció országgyűlési képviselője az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének szerdai strasbourgi ülésén tiltakozott amiatt, hogy a testület előző elnöke tavaly decemberben megvonta tőle a szót az egyhetes januári ülésszak egész időtartamára, és ezt a büntetést az új elnök is fenntartja.

    A szerdai ülésen Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke mondott beszédet, majd a képviselők kérdéseket intézhettek hozzá. Elsőként Gaudi-Nagy jelentkezett, de a Parlamenti Közgyűlés elnöke, a luxemburgi liberális Anne Brasseur nem adott neki szót, hivatkozva a korábban - elődje, a francia néppárti Jean-Claude Mignon által - elrendelt felszólalási tilalomra.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése (2014. január 16.) 3. rész: Nem hagyhatjuk elveszni a Délvidéket! - Szerbia EU csatlakozási jelentésének elemzése, a nemzeti jogvédők bővítési biztossal történt tárgyalásának eddig nem ismert részletei:

2014. január 22-én az Újvidéki Rádió Hangadó c. műsorában hangzott el az az interjú, amelyet Ternovácz István készített Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselővel Szerbia EU csatlakozásáról, az Európai Parlamentben múlt héten e tárgyban napirendre került jelentésről és arról a múlt szerdai találkozóról, amelyen a nemzet radikális képviselő Morvai Krisztina EP képviselővel együtt közel 1 órán át tájékoztatta részletesen Stefan Füle EU bővítési biztost Strasbourgban a délvidéki magyarság drámai helyzetéről, a területi autonómia szükségességéről és a délvidéki honfitársainak sorsát keserítő, megoldandó problémákról.

A Füle találkozóról itt található részletes beszámoló.

1. rész - Kizsákmányolt magyar munkavállalók és jogaik védelme

Az Európai Parlament ma óriási többséggel elfogadta a Szerbiáról szóló határozatot és ezzel megnyílt az út az ország uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdése előtt.

A határozat, amelyet az EP 528 képviselője támogatott, 43 ellenzett, 51 pedig tartózkodott, úgy értékelte “történelmi lépés ez Szerbia eurointegrációs útján”, s bizonyítéka annak, hogy az EU elkötelezett az új tagállamok felvétele iránt.

Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar tagja 2014. január 15-én Strasbourgban az Európai Parlamentben tárgyalt Stefan Füle EU bővítési biztossal Szerbia EU csatlakozásáról és a délvidéki magyarság drámai, sürgősen rendezendő helyzetéről. Az eredetileg negyedórásra tervezett, de végül csaknem egy óra hosszan tartó találkozón a magyar képviselők egyértelművé tették: a délvidéki magyarság sorsának önrendelkezési jogon alapuló rendezése, elsősorban a területi autonómia nélkül Szerbia nem lehet az Európai Unió tagja. Szerbiának és az EU-nak választania kell a tárgyalásos megoldást hozó dél-tiroli út vagy az erőszakba torkolló koszovói út között.

A palesztinoknak úgy tűnik sajnos már késő, mi magyarok még megvédhetjük a földünket, ha nem akarunk rabszolgasorban élni. Minden tiltakozás ellenére idén májustól lejár a moratórium és a hazaáruló földtörvény megnyitja a külföldiek (EU polgárok és EU-val szerződésben álló más államok polgárai) számára a magyar termőföld megszerzésének lehetőségét, ezért még most kell cselekednünk a zsebszerződések felszámolása érdekében. Az új Büntető törvénykönyv tavaly július 1-től 3 éves börtönnel rendeli büntetni azt, aki a termőföldet jogellenesen megszerzi vagy a megszerzésben közreműködik.

Az Országgyűlés előtt zárószavazásra vár a  termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló törvényjavaslat, amely a zsebszerződések magyar érintettjei számára védelmet biztosít a nyerészkedő külföldivel szemben.

A Sorsok Háza első körben 6 milliárdnál is többe kerül, de ez még nem tartalmazza a működési és fenntartási költségeket. Nem meglepő, hogy balról és jobbról, de még a zsidóság köréből is erős kritika éri.