Tisza Istvánné kálváriája: megtámadták, mégis jogerősen bűnös - videó és közlemény

A Fővárosi Törvényszék 2014. november 10-én hozott jogerős ítéletével helybenhagyta a 2012. május 20-án Dániel Péter elleni tüntetésen történtek kapcsán első fokon garázdaság vétsége miatt a gróf Tisza Istvánnét bűnösnek minősítő első fokú ítéletet.  A magyarságát büszkén vállaló magyar asszonyt súlyosan bántalmazó, Dániel Péter köréhez tartozó tettest felderítetlenül és büntetlenül hagyták. Örömteli viszont, hogy a bűnjelként lefoglalt, világot bejárt ereklyés magyar zászlót visszakapja Tisza Istvánné és - az egyébként téves - bűnössé minősítés ellenére "csak" próbára bocsátás történt, tehát büntetést nem szabtak ki.

A perről szóló, Almási Lajos által készített tudósítás itt látható:

Gaudi-Nagy Tamás ügyről szóló közleménye folytatódik!  Kattints a folytatáshoz!

Tisza Istvánnét még 2012. május 20-án, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó szobrát vörös festékkel leöntő Dániel Péter elleni tüntetésen egy ismeretlen - többek egybehangzó véleménye szerint zsidó - férfi ököllel arcon megütötte, miután a vád szerint állítólag az asszony a kezében tartott zászlóval fejen suhintotta. A férfit a rendőrök intézkedés nélkül beengedték a Liberális Klub rendezvényére,  míg gróf  Tisza Istvánnét azonnal előállították, rabosították, védőhöz való jogában korlátozták, majd garázdaság vádjával bíróság elé állították. A helyszínen a rendőri intézkedéseket az azóta már a Vizoviczki ügy kapcsán előzetes letartóztatásban álló Kalmár László irányította. A valódi támadót azóta nem tudták kézre keríteni, annak ellenére, hogy a védelem megtalálta a támadó esetről szóló beszámolóját az Amerikai Népszava online oldalán és ezt az ügyészséggel is tudatta.

A másodfokú bíróság a vád és védelem fellebbezéseit is elutasította, és megállapította:  a tényállást helyesen tárta fel az elsőfokú bíróság és megalapozott döntést hozott. Annak ellenére, hogy csupán egy, ráadásul az intézkedési kötelezettségét a támadó férfivel szemben nyilvánvaló diszkriminatív okból megszegő rendőr terhelő vallomása állt szemben négy civil mentő vallomásával és videófelvétel sem igazolta a Tisza Istvánné terhére rótt cselekményt. A meghurcolt asszonyt közel 70 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték.
A bíróságok nem adtak lehetőséget arra, hogy  a rendőségi térfigyelő kamera felvételek manipuláltságával kapcsolatos aggályos szakvélemény helyett új szakértő bevonására, illetve további mentő tanúk kihallgatására kerüljön sor. Nem találták elfogadhatónak a jogos védelemmel kapcsolatos védekezést sem.

Az eljárás nem volt mentes komoly viharoktól. Az első fokú eljárásban a második tárgyaláson (beszámoló itt olvasható) a  - ifj. Hegedűs Loránt tiszteletest is ok nélkül tárgyalóteremből kiutasítani törekvő, a hallgatóság létszámát önkényesen korlátozó és a felvételkészítést ok nélkül meg tiltó - bíró, Rózsa Mária elfogultságával kapcsolatos, zsidósághoz való viszonyt tisztázni kívánó védői kérdés, illetve felvetés miatt Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd ellen a bíróság, egy ügyvéd és a fővárosi főügyész ügyvédi kamarai fegyelmi eljárást kezdeményezett. A sajtóban valóságos hisztériakampány indult a nemzeti jogvédővel szemben. Emlékezetes pedig, hogy 2004-ben Grespik László ügyvéd  ellen egy hasonló esetben az ügyvédi kamara már kimondta a védői büntethetetlenséget. A fegyelmi eljárásában nemsokára döntés várható. A védelmet  korábban 150 ezer forint rendbírsággal is sújtotta ugyanez a bíró, mert 2014. február 6-án a korábbi parlamenti ciklus - egy LMP-s akció miatt elhúzódó - utolsó előtti ülésnapján való részvétele miatt késve ért oda az utolsó tárgyalásra, bár ezt bejelentette és végül a tárgyalást meg lehetett tartani.

Bár a bíróság bűnösnek mondta ki Tisza Istvánnét, ugyanakkor kifejezetten enyhe intézkedést alkalmazott: három év próbára bocsátást kapott, tekintettel az ügy körülményeire,  az idős korára és a büntetlen előéletére és arra, hogy sérülést szenvedett el. Persze ahhoz képest, hogy nem lett volna még bűnösnek sem minősíthető, még ez is sok. Az ügyészség a vádiratban még szabadságvesztést kért.  Bár a felülvizsgálati eljárásban már a tényállás nem vizsgálható, de a védelem megvizsgálja a lehetőségét a felülvizsgálati indítvány megtételének a felmentés érdekében.

Példaértékű és tiszteletre méltó a több évtizedes dél-amerikai emigrációból hazatért és elkötelezett asszony bátorsága és kiállása, ahogy ezt az eljárást végigküzdötte a jelentős ellenszél tudatában.
A Hazatérés Templom református gyülekezete végig erős és összetartó közösségként, rendületlen keresztyén szolidaritással állt tagja, gróf Tisza Istvánné mellett.

Budapest, 2014. november 17.

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője