A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás csütörtöki napirend utáni felszólalását követően ismét eltávolította a parlamenti ülésteremben található európai uniós zászlót. A képviselő, aki délelőtt kidobta a lobogót a Parlament ablakán, ezúttal a WC-be vitte azt.

A jobbikos politikus utolsó parlamenti felszólalásának végén tűrhetetlennek nevezte, hogy az EU-zászlót - amely szerinte a gyarmatosítás szimbóluma - visszahozták az ülésterembe. Ezért ismét eltávolította, majd kiment vele a folyosóra és levitte a félemeletre, ahol a sokszorosító melletti férfi WC-ben helyezte el.

Budapest, 2014. február 13., csütörtök (MTI) - Eltávolított az ülésteremből, majd kidobott a parlamenti folyosó ablakán két európai uniós zászlót a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és a független Lenhardt Balázs.

Gaudi-Nagy Tamás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről szóló törvényjavaslat záróvitájában hazaárulásnak nevezte, hogy a kormány külföldieknek is lehetővé tette a magyar termőföld megszerzését. Emlékeztetett arra, hogy a jobbikos képviselők korábban az elnöki pulpitus elfoglalásával tiltakoztak az új földtörvény elfogadása ellen.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette február 6-i interpellációjában. Rétvári Bence államtitkár (Fidesz) válaszában elmondta, bízik abban, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb, ha az ország pénzügyi teljesítőképessége is engedi, rendezni fogják.

A Jobbikos politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncolt magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg más csoportok, akiket szintén sérelem ért a második világháború alatt, rendszeres és biztos támogatásban részesülnek, évente kétmilliárd forintot kapnak. Gaudi felszólalásának címe az alábbi kérdés volt: "Mikor kerül megalkotásra az 1945-1948 közötti időszakban a Felvidékről kitelepített testvéreink jóvátételére irányuló törvény?"

2014. február 6-án, az Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról (T/13452) címet viselő törvényjavaslat előterjesztőjeként Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy nem másról mint múltbeli vagyon lenyúlásának tisztába tételéről van szó, jelen esetben konkrétan a pártállami vagyon visszaszerzéséről.

Az MSZMP és a KISZ vagyon értéke 1990-ben kb. 20 milliárd forintra tehető, ami mai áron nagyságrendileg nagyobb, túlzás nélkül kijelenthető, hogy 100 milliárdos tételről van szó.

Gaudi felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést, és ezáltal a nyilvánosságot arról, hogy 2014. január 21-én, elsőfokú ítéletben kimondta a bíróság: a Csillebérci Úttörőtábor, mint az egyik legértékesebb KISZ vagyonelem tulajdonjoga visszaszáll a magyar államra.

2014. február 6-án, a nemzeti jogvédő Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette interpellációjában. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncoltak magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg - mondta a holokauszt túlélőire utalva - más csoportok rendszeres és biztos támogatásban részesülnek.

Gaudi-Nagy Tamás korábban már írásbeli kérdés formájában is fordult a Kormányhoz (ITT megtekinthető a kérdés, a válasz pedig ITT).

Jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást a parlament csütörtökön név szerinti szavazáson.

Az egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői, a független Ángyán József, Endrésik Zsolt és Szili Katalin, valamint a jobbikosok közül egyedüliként Gaudi-Nagy Tamás.

2014.02.04-én a kiterjesztett légtérvédelmi szerződés módosításával kapcsolatos parlamenti vitán Hende Csaba honvédelmi miniszter sok semmitmondó válasz mellett végre beismerte, hogy a magyar harcihelikopteres képességet nem mentették meg - minden eddigi ígéretük ellenére-.

Bár jó ideje tudható volt, hogy kizárólag szállítóhelikopterek beszerzését kívánják megvalósítani a 2010-es kormányváltást követően azonban még a harci helikopterek is napirenden voltak.

 A magyar és a szlovén kormány már ratifikálta, most országgyűlési jóváhagyásra vár az az előterjesztés, amely szerint a magyar honvédség 2014-től bekapcsolódik Szlovénia légterének védelmébe – mondta expozéjában Hende Csaba honvédelmi miniszter, amire radikális jobboldali képviselők provokációval reagáltak.

Mint mondta, a NATO-nak nincs hadserege, azt országai adják össze. „Biztonságunk, miként a légterünk egy és oszthatatlan” – fogalmazott a miniszter, aki elengedhetetlennek ítélte az együttműködést napjainkban, amikor a legtöbb tagállam hadseregét megszorítás sújtja. Szlovénia nem tart fenn harci repülőket, ahogy a balti államok sem – mondta, utalva arra, hogy 2015-ben, négy hónapon át Észtország, Lettország és Litvánia légterét is a magyar honvédség védi majd, amely negyedik generációs harci repülőgépekkel rendelkezik.

2013. február 4-én A Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13631) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás követendőnek nevezte az egyezményt, de megjegyezte, szeretné gyakorlatban is látni a megvalósítását. Mint fogalmazott, "ne csak a magasztos egyezmények mentén próbáljanak meg következetesnek lenni, hanem a gyakorlatban is lépjenek a termőföld megvédése területén!"

2013. február 4-én A víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13630) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejezte, hogy egyetért az egyezménnyel, és ki is emelt néhány konkrét megvalósításra váró tervet, amely elősegítené azt, hogy az egyezmény magyar nemzeti érdekeket szolgáljon.

A víz alatti kulturális értékek körébe tartozóknak tekint ez az egyezmény minden 100 évnél régebb óta ott fekvő kulturális értéket, így ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet a délvidéki Törökbecsére, ahol a Tisza vize folyamatosan mossa a vár folyóba nyúló falait. Az állítólagosan felívelő békés magyar-szerb kapcsolatok okán jelentse be az állam, hogy vállalja a törökbecsei vár víz alatti régészeti tárgyainak feltárását, kérte Gaudi, akárcsak annak a Turul szobornak a kiemelését, amelyet az 1918-ban bevonuló szerb csapatok a Tiszába dobtak.

2013. február 4-én A Magyar Ápolók Napjáról szóló határozati javaslat (H13535) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás elismeréssel beszélt az ápolói hivatásról, amelyet a radikális képviselő igen nagy becsben tart. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy gyakorlati téren mennyire ismerik el ezt a szép hivatást.

2013. február 4-én A Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13568) általános vitájában Dr. Horváth János expozéja után dr. Gaudi-Nagy Tamás leszögezte, nem derül ki a javaslatból, hogy miért is kellene nekünk ezt elfogadni, majd érveket is felsorakoztatott ellene.

2014. február 4-én a Szlovénia légterének védelméről szóló megállapodás (T/13575) általános vitája rendkívül parázs volt. Gaudi-Nagy Tamás és Hende Csaba között komoly nézeteltérések alakultak ki hazánk honvédelmi szerepével kapcsolatban.

A Magyarország és Szlovénia közötti repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködés felújítása kapcsán Lenhardt Balázs független képviselő kezdte a vitát, aki föltette a költői kérdést: "Ennyire jól áll hazánk, hogy ennyi energiánk, kapacitásunk és haderőnk van a szomszédos államok megvédésére?" Majd hozzátette, a szűkös honvédelmi költségvetésből jó lenne, ha inkább a belső haderő kiképzésére tudnánk többet és megbízhatóan költeni.

2014. február 4-én kora délután, a Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) című törvényjavaslat vitájában többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, mintegy 1 órás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

Gaudi Nagy Tamás képviselő úr a honvédelmi miniszternek (Hende Csaba úrnak) címzett kérdésében, az MH részére beszerzendő helikopterek ügyében tett fel kérdéseket, nem kifejezett „steril” katonai terminológia használattal. „Hadügyérünk” nem is hagyta szó nélkül a pontatlan kifejezések elhangzását, és kioktatta képviselőtársát, hogy milyen nagy különbség van a harci helikopterek és a szállító helikopterek között, hozzátéve, hogy ”nincsen annál kínosabb helyzet, ha valakinek a saját tudatlansága miatt kell szégyenkeznie”, mintegy azt sugallva, hogy Gaudi Nagy Tamás szégyenkezzen és máskor jobban fontolja meg, hogy miket vagy miről kérdez, és azt is érzékeltetve, hogy milyen széleskörű katonai ismeretekre tett szert.

2014. február 3-án, A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a Kormány képviselőjét kérdezte, hogy miért volt fontos most a Ház elé hozni ezt a javaslatot, ugyanis az indokolás ezt - szokás szerint - nem tartalmazza.

Arról van szó, hogy az elmúlt 24 év eredeti tőkefelhalmozás útján szerzett, durván fogalmazva elrabolt, elorzott, felhalmozott vagyont most kifinomult technikákkal fialtatják azok, akik a bizonyos újraelosztásnak a nyertesei voltak - foglalta össze a javaslat - álláspontja szerinti - eredeti célját a nemzeti radikális képviselő.

Ilyen típusú törvényjavaslat nem tarthat számot az én támogatásomra semmilyen körülmények között - zárta felszólalását Gaudi, mely alább megtekinthető:

2014. február 3-án, A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/13628) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy a neki címzett elektronikus üzenetek elolvasása és a szakértők által elmondottak őt meggyőzték.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában sérelmezte, hogy nagyon kevés idő állt rendelkezésre a törvényjavaslat és annak mindennemű következményének megismeréséhez, továbbá meg kellett volna kérdezni a lakosságot, ez sajnos nem történt meg.