2012. november 14-én, a Felvidékről kitelepítettek emléknapjáról szóló határozati javaslat (ide kattintva megtekinthető:H/6340) vitájában Gaudi-Nagy Tamás megdöbbentőnek nevezte, hogy van olyan párt - a Magyar Szocialista Párt -, amely nem képviselteti magát ebben a vitában, és ez mindennél többet elmond. Fontos, hogy ezt a kérdést pártpolitikai összefüggésekből kiemeljük, erre biztatta Gaudi az országgyűlési képviselőket, köztük saját frakciótársait.

Gaudi-Nagy jobbikos képviselőtársával, Szávay Istvánnal közösen nyújtotta be azt a módosító javaslatot (itt olvasható: H/6340/3), melyben a határozati javaslatban rögzítettek mellett felkérik a magyar Országgyűlést, hogy végre minél hamarabb alkossa meg azt a jogszabályt, mellyel kapcsolatban mulasztásos törvénysértés állapotában áll a mai napig.

Követeljük a vádemelést terrorcselekmény miatt is a 2006 őszi felelősök ellen !

Napokban jelentették be, hogy a 2006 őszi rendőrterror miatt Debreceni Katonai Ügyészségen folyamatban levő eljárásokat egyesítették, egyúttal a nyomozásokat lezárják és vádat emelnek katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A gyanúsítottak között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka. Fontos lépés, hogy ez végre megtörtént, de ez még mindig kevés. Nincs a gyanúsítottak között azonban egyetlen akkori politikai vezető, így Gyurcsány Ferenc sem, még ki sem hallgatták. A számos rendelkezésre álló bizonyíték és jelentés ellenére terrorcselekmény miatti felelősségre vonásról még mindig nem akar hallani az ügyészség, pedig a felelősségre vonás igazi terepét ez jelentheti. Lényegesen súlyosabb büntetéssel jár, másrészt ezáltal mindenki aki részt vett vagy akár felhívást adott rá emiatt is felelősségre vonható halmazatban a katonai bűncselekményekkel. Követeljük tehát a terrorcselekmény miatt gyanúsítást, majd vádemelést is Gyurcsány Ferenc és társaival szemben!
 

A bírák elmozdíthatatlanságának elvét sértő módon végrehajtott nagyszámú és komoly felzúdulást, sőt működési zavarokat eredményező bírói elbocsátást előíró bírói jogállási törvényi rendelkezést az Alkotmánybíróság nemrég meghozott döntése hatályon kívül helyezte a történeti alkotmány vívmányaira hivatkozással.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottságának mai, november 12-i ülésén úgy döntött, hogy a Külügyminisztérium írásbeli tájékoztatása alapján nem tesz további lépéseket az október 22-én letartóztatott délvidéki magyar fiatalok ügyében.

A kérdést két hete Zagyva Gyulával együtt a bizottság napirendjére vetető Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője kifogásolta, hogy a Külügyminisztérium a szabadkai főkonzulátus útján a szerb rendőrségtől kért tájékoztatást, de nem kereste meg az eljárás alá vont fiatalokat,sőt még hozzátartozóikat és védőiket sem, akik pedig részletesen ismertették volna azokat a jogsérelmeket (védővel való kapcsolattartás korlátozása, önkényes őrizetbe vételek és házkutatások stb.), amelyeket a kocsmai verekedésbe keveredett, most nemzeti, vallási és faji gyűlöletből elkövetett, igen súlyos bűncselekménnyel gyanúsított magyar fiatalok elszenvedtek. 

A hozzátartozók közötti erőszak megelőzésének és az ellene való hatékony fellépés eszközeinek megteremtéséről szóló határozati javaslat (H/8339. szám) vitájában Gaudi-Nagy Tamás hangot adott azon véleményének, miszerint egy erőszakkal kapcsolatos témában talán nem az MSZP-nek kéne zászlóvivőnek lenni, hiszen ők 2006 őszén már (rossz) példát mutattak az erőszakból. Azonban a témafelvetés nagyon fontosnak nevezte a jogvédő politikus, egyben emlékeztette a képviselőket arra, hogy a Btk. vitájában egy Fidesz-MSZP nagykoalíció szavazta le azt a tárca által előterjesztett javaslatot, amely már beemelte volna a családon belüli erőszak elleni büntető törvényi tényállást.

2012. október 30-án, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat (a T/7979 számú javaslat ITT megtekinthető) vitájában Gaudi -Nagy Tamás nemzeti radikális képviselő úgy fogalmazott, hogy ,,döntsünk mi magunk arról, hogy a tőke szabad áramlásának fejezetébe tartozzon-e a föld, ezáltal alávessük az uniós szabályoknak a termőföldet vagy sem" Mint utólag az Alkotmánybíróság megállapította, alaki hiba nem állt fent, tehát igenis meg lehetett volna tartani az erre vonatkozó népszavazást. A nemzeti radikális képviselő "jogi trükknek" nevezte azt a módszert, ahogy a népi kezdeményezést elhárították.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága kedden este azt kezdeményezte, hogy a jegyző, illetve az általa megbízottak minden választásra jogosultat személyesen keressenek fel a választási regisztráció ügyében.

Jobbikos javaslatra az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága tárgyalta a meghurcolt délvidéki magyar fiatalok ügyét.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága a mai napon, október 29-én Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György kezdeményezésére napirendre vette a legutóbbi, délvidéki magyar fiatalok elleni jogsértések ügyét (részletek itt olvashatók). A döntés alapján teljes körű tájékoztatást kér a bizottság a Külügyminisztériumtól, azután dönt további lépésekről.

Egy nyugalmazott alezredest és egy őrnagyot hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség debreceni regionális osztálya előljárói intézkedés elmulasztása gyanújával a 2006. őszi rendőri fellépés miatti eljárásban - írja szerdai számában a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap Balogh Zoltán főügyészségi szóvivőre hivatkozva.

2012. október 15-én, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Polt Péter legfőbb ügyészhez az Országgyűlésben, ,,Mikor emelnek vádat a 2006-os őszi rendőrterror felelősei címmel?". Gaudi-Nagy Tamás - ahogy azt felszólalása elején említette - többször követelte már, hogy legyen végre igazságtétel 2006 őszi rendőrterror ügyében.

A véres erőszakba torkolló, vélelmezhetően az akkori politikai vezetés tudtával végrehajtott rendőri ámokfutás 6. évfordulóját írjuk, éppen hat évvel ezelőtt szeptemberben és októberben zajlottak azok a véres embervadászatok, szemkilövések és megtorlások, melyekről számos tényfeltáró jelentés készült és több száz  feljelentést tettek az áldozatok és jogvédők.  Annak ellenére, hogy nagyon jól tudjuk mi történt, illetve Balsai István akkori miniszterelnöki biztos határozottan terrorcselekménynek minősítette a történteket, és ezt célzó feljelentés is rendelkezésre áll, még egy felelős vezetőt sem helyeztek vád alá.

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése Jordi Xucla katalán képviselővel az Európa Tanácsban a katalán és magyar-székely önrendelkezési törekvésekről (2012. október 4.)

2012. október 10-én, a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló kormánypárti javaslat (T/7757) általános vitájában szóváltás alakult ki a képviselők között a történelmi személyiségek megítéléséről, illetve arról, kikről lehessen, vagy ne lehessen közterületet elnevezni.

Az Európa Tanács őszi közgyűlésén Strasbourgban 2012. október 4-én Gaudi-Nagy Tamás a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítási ügyét, illetve a marosvásárhelyi orvosi egyetem esetét hozta fel negatív példaként az szabad választás az oktatásban című jelentés vitájában. Részletesen feltárta az ügy hátterét és felkérte az Európa Tanácsot, hogy kötelezze Romániát az államosított egyházi javak csatlakozásakor vállalt visszaadási kötelezettségének teljesítésére, illetve arra, hogy a trianoni békediktátum folytán hatalmas területeket Magyarországtól elraboló állam biztosítsa végre a legmagasabb szintű kollektív jogokat az erdélyi magyarság számára,különösen a területi autonómia igényt megfogalmazó, saját területein többséget alkotó székelység számára.

A legtöbb hozzászóló élesen elítélte Azerbajdzsán eljárását, az azeri képviselők ugyanakkor arról beszéltek, hogy Örményország megszállva tartja Hegyi-Karabahot.

Az oktatás szabad megválasztásához fűződő jogról folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

A vitában két magyar országgyűlési képviselő - a KDNP-s Kalmár Ferenc András és a jobbikos Gaudi Nagy Tamás - is felhívta a figyelmet az anyanyelven való oktatás jogának fontosságára.

A Magyarországon gyilkosságért elítélt, majd Azerbajdzsánnak átadott, ott pedig elnöki kegyelemben részesült Ramil Safarov azeri katonatiszt ügyéről folytattak vitát csütörtökön Strasbourgban az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésszakán.

Gaudi az autonómia keretegyezmény létrehozását sürgette az Európa Tanácsban

Az Európa Tanács 2012 őszi parlamenti közgyűlésének október 2-i ülésnapján Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás az ET soros elnökségét adó Albánia külügyminiszterét kérdezte arról, hogy mikor készül el a 2003-as autonómiahatározat (1334/2003, tavaly Gaudi és Kalmár képviselők javaslatára az 1832/2011 határozattal megerősítést nyert.) alapján az autonómiákról szóló keretegyezmény, amely a hagyományos nemzeti közösségek (pl. székelyek, akik autonómia igényét nemrég utasította el felháborító módon a román szenátus) zámára területi alapú közösségi jogok biztosítását szabályozná.

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik első vezérszónokaként dicsérte a benyújtott munka színvonalát, de hangsúlyozta, hogy ennek ellenére sem tudják kritikátlanul elfogadni az előterjesztést és csak akkor támogatják, ha a neoliberális kapitalizmus vadhajtásait, visszásságait kizáró javaslataik elfogadásra kerülnek. A Jobbik alapvetően jónak tartja az új kódexre vonatkozó javaslat tagolását és szerkezetét, de osztja azt a kritikát, hogy a társasági jog beemelése aránytalanná teszi a rendszert - mondta az ellenzéki képviselő, aki jelezte, támogatja, hogy a családi jog szabályait illesszék vissza a polgári törvénykönyvbe.

Kijelentette, hogy jogtörténeti jelentőségű, az emberek mindennapi életét számtalan módon érintő kódexről van  szó, korábban a történeti jogfejlődésünkben Werbőczy István XVI. századi Hármaskönyve évszázadokon át alkalmazott magánjogi gyűjteménnyé vált, ezért döntő jelentőségű, hogy milyen értékeket vall magáénak a javaslat és milyen érdekeket szolgál.

2012. szeptember 25-én, Magyarország Alaptörvényének második módosítása című törvényjavaslat (a javaslat szövege IDE  kattintva elérhető) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a bírák függetlenségének és elmozdíthatatlanságának alapelvének tiszteletben tartása, de egyúttal mégis az igazságszolgáltatás minőségének javítása és a teljes körű rendszerváltás végrehajtásának érdekében a bírói kar átvilágítását szorgalmazta. Gaudi kifejtette, nem tudják támogatni ezt a nem tisztességesen elmondott és megindokolt törvényjavaslatot.

A jogvédő képviselő az Európa Parlament Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) hazánkba látogatott képviselőinek is elmondta: ,,a magyar történeti alkotmány vívmányai alapján hozott alkotmánybírósági határozat az irányadó ebben az ügyben, és a külföldi beleszólást nem tiszteljük és nem engedjük."

,,Önöknek Alaptörvény/Alkotmány módosítás sem kellett ahhoz, hogy tömeges jogsértéseket kövessenek el saját kormányzatuk ideje alatt" - kezdte felszólalását Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: ,,Azzal egyetértünk, hogy a bírói rendszerben kell egy rendszerváltozás. Ennek olyan alapvető elemei is lennének, mint amelyet jómagam hivatalból az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága tagjaként hivatalból tapasztalok a Hatékony igazságszolgáltatásért nevezetű szakbizottságban." Gaudi felszólalásában olyan megdöbbentő tényekre hívta fel a kormánypárti és ellenzéki képviselők figyelmét, mint például a magyar bírák jelenlegi fizetési bérszínvonala, mely a harmadát sem éri el a görög bírák bérezésének.