Ujhelyi István, a Parlament szocialista alelnöke tegnap este levezető elnökként a parlament elnöki székéből fotózgatta képviselőtársait, miközben Gaudi-Nagy Tamás beszélt.

A műalkotás

A hamarosan hatályba lépő földtörvényt módosító javaslat (T/13140) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a földhaszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban irányította rá a figyelmet az ügyészségek „botrányos gyakorlatára”, miszerint kétes ügyek esetén (lásd. Kajászó), mondván, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet eljáró tagja nem hivatalos személy, sorozatosan megszüntetik az eljárást. „Nehogy már egy olyan országot építsünk, hogy valaki, aki nemzeti vagyon fölött rendelkezési jogot gyakorol, de nem köztisztviselőként teszi, olcsóbban megúszhassa azt, ha bűncselekményt követ el” – fejezte ki megdöbbenését a radikális képviselő. Mint elmondta, a Jobbik-frakció véleménye szerint a módosításnak semmi értelme, és „ki kellene dobni a kukába”.

2013. november 25-én, Sikeres magyar akció a délvidéki magyarokért az Európai Parlamentben címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő.

A radikális képviselő kifejtette: az önrendelkezési jog minden európai népet megillet, s ezen joghoz már szinte mindenki hozzá is jutott, egyedüliként talán mi magyarok maradtunk ki. A délvidéki magyar közösség önrendelkezésének kivívása céljából Gaudi-Nagy Tamásék egy figyelemfelkeltő akciósorozatot szerveztek, melynek első állomása az Európa Tanács őszi strasbourgi ülése volt.

A hamarosan hatályba lépő földtörvény részletszabályait tartalmazó kormányzati módosító javaslat (T/11187) általános vitájával ért véget az Országgyűlés hétfői ülése.

Gaudi-Nagy Tamás kétperces hozzászólásában a kormánypárti Magyar Hírlap című napilapot idézte: Törvény védi a magyar földet a spekulánsoktól. Tudta?

Nem tudtuk, mert nincs is ilyen. Ez a törvény sem lesz ilyen, a földtörvény sem volt ilyen. Azért foglaltuk el a pulpitust, azért helyeztük kilátásba, hogy nem fog megállni az ellenállás ezzel szemben (a föld kiárusításával - a szerk.) - fogalmazott Gaudi, utalva a földtörvény házszabályellenes elfogadására.

Két év börtönbüntetést is kaphatna az, aki nem jelenik meg egy országgyűlési vizsgálóbizottság előtt. Az erről szóló, a büntető törvénykönyvet (Btk.) módosító indítványt a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás nyújtotta be a parlamentnek.

Az ellenzéki képviselő hétfőn az MTI-nek elmondta, ha a törvényjavaslatot elfogadják, akkor börtönbüntetés sújtaná azt, aki értesítés ellenére önhibájából nem jelenik meg egy, a népképviseleti szerv által folytatott vizsgálat során a meghallgatáson, vagy az ügy lényeges körülményeire nézve valótlan vallomást tesz. Hozzátette: aki hivatalos személyként követi el ezt, három év börtönbüntetést kapna.

Dr. Gyenes Géza, dr. Kiss Sándor és dr. Gaudi-Nagy Tamás módosító javaslatot nyújtottak be, mely alapján a Holokauszt Gyermekáldozatainak Emlékhelye - Európai Oktatási Központ létrehozásával kapcsolatos tervezett kiadások (6 milliárd 208 millió nyolcszázezer forint) gyógyító-megelőző ellátások intézeteire lenne fordítva. Gaudi-Nagy Tamás szóvá is tette a Parlamentben a tervezett emlékhely abszurditását, de ezekről a vitákról nem hallani sem a balliberális, sem a kormányközeli sajtóból.

Gaudi-Nagy Tamás dr. Kiss Sándor és dr. Gyenes Géza képviselőtársaival közösen benyújtott módosító javaslata IDE kattintva megtekinthető.

A Jobbik a héten benyújtott egy országgyűlési határozati javaslatot, amely a magyar termőföld tulajdonjogára vonatkozó moratórium meghosszabbítására irányul – közölte csütörtöki sajtótájékoztatóján Vona Gábor, a Jobbik elnöke. Vona úgy gondolja, földünk magyar kézben tartására nem biztosított a társadalmi igény, hiszen a hatalom olyan kommunikációt folytatott ez ügyben, amely illúziókban tartja a társadalom jelentős részét. Azt sugallják, hogy megvédték a magyar földet, pedig ez nem így van.

A politikus hangsúlyozta: a magyar föld védelme nemzetstratégiai és nemzetgazdasági érdek, mivel hazánk agráripari adottságokkal rendelkezik. A nemzeti radikális képviselő közölte: ez a munkahelyek teremtése és megtartása szempontjából is kiemelt jelentőségű. Hozzátette: aki a magyar földet kiárusítja, illetve hagyja elveszni, a magyar nemzetgazdaságnak árt, munkahelyek százezreit teszi tönkre és az ökotudatos életminőséget veti el.

Gaudi-Nagy Tamás szerint büntetőjogi fenyegetettséget kell megalkotni a parlamenti vizsgálóbizottság elé idézett, de megjelenni nem hajlandó személyekkel szemben

2013. november 13-án, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról (T/12570) címet viselő törvényjavaslat vitájában az előterjesztő Mile Lajos (LMP) ismertette a javaslatát, mely alapján az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága előtti megjelenést kötelezővé tennék.

Gaudi-Nagy Tamás hozzászólásában jó szándékúnak nevezte a javaslatot, de álláspontja szerint a tartalom, a megvalósítás nem megfelelő.

Miért most jut eszünkbe a honvédelmi törvényt módosítani annak érdekében, hogy a NATO számára területeket lehessen átadni, ingatlanokat lehessen eladni? – tette fel a kérdést az Országgyűlésben Gaudi-Nagy Tamás az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12824) vitájában.

2013. november 13-án, A Magyarország Kormánya és a Szerb Köztársaság  Kormánya között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/12897) szóló vitában, Tállai András önkormányzati államtitkár expozéjában ismertette: a törvényjavaslat célja a Magyarország és Szerbia között a katasztrófák esetén történő együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Bukarestben aláírt egyezmény kötelező hatályának elismeréséhez szükséges felhatalmazás megszerzése és kihirdetése.

Hangsúlyozta: a határokon átterjedő elemi csapások és az általuk okozott katasztrófák elhárítása nemzetközi együttműködés keretében a leghatékonyabb, ezért indokolt, hogy Magyarország minél több országgal kétoldalú egyezményt kössön. A szomszédos országok közül egyedül Szerbiával nincs hatályos katasztrófavédelmi egyezménye Magyarországnak, ezért az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) 2011-ben kezdeményezte az egyezmény megkötését.

2013. november 12-én, az Egyes törvényeknek az Alaptörvény ötödik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12912) Gaudi-Nagy Tamás jelezte, hogy a napirenden lévő törvénycsomagnak van olyan része, amely semmiféle összefüggésben nincs az Alaptörvénnyel.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában visszautalt arra, hogy Magyarország Alaptörvényének a megalkotásában ellenzéki oldalról a vitákban egyetlenegy párt vett részt következetesen és konzekvensen, ez pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában éles kritikával illette a vitát passzívan végigkísérő államtitkárt, aki egyetlen alkalommal sem fogalmazott meg választ, nem adott semmiféle reakciót az elhangzottakra.

Adják át az időt, hogy a nemzet érdekében elmondjuk nemzetépítő javaslatainkat - kérte Gaudi a kormánypárti képviselőket, akik a rendelkezésre álló idő fölött őrködve, talán némi elégedettséggel vették tudomásul, hogy a Jobbik-frakció képviselőinek nem volt lehetőségük minden észrevételüket megosztani az Országgyűléssel.

Gaudi-Nagy Tamás a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz (T/12415) benyújtott módosító javaslatait foglalta össze mintegy két percben. A Bíróságok tarthatatlan helyzetének orvoslására, a Kárpát-medencei Jogsegélyszolgálat hatékonyabb működtetésére, a büntetés-végrehajtásra, a rendőrség bűnüldöző munkájának előmozdítására, a GYES/GYED-en levő hallgatók hitelállományának csökkentésére, a szabadidősport és ezáltal az egészségtudatos életmód támogatására is többet fordítana Gaudi-Nagy Tamás.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában kifejtette azt is, hogy mindezekre honnan teremtené elő a szükséges forrásokat.

2013. november 13-án, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kiváló nyelvészünket, Grétsy Lászlót idézve "Álljunk meg egy szóra!" felkiáltással fordult az Országgyűléshez.

"Kedves" MSZP-s képviselőtársak! Azért álljon már meg a menet! Nehogy már a magyar gazdaság összeomlásának a jeleként tüntessék fel azt a vételárat, ami a gázüzemár visszavásárlásáról szól, amit önök hazaáruló módon, gyakorlatilag áron alul adtak el Horn Gyula elvtárssal együtt - fogalmazott Gaudi.

2013. november 12-én, a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismételten ügyrendi kérdéssel/kéréssel fordult felszólalásában az Országházhoz, miután a törvényjavaslat vitájához időközben csatlakozott a KDNP is.

Kérem, biztosítsák azt, hogy azok akik a költségvetési vitában alkotó módon szeretnének részt venni, azok ezt a lehetőséget megkapják - kérte Gaudi.

2013. november 13-án, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hiányolta Steiner Pál felszólalásából a volt főpolgármester elszámoltatását. Úgy fogalmazott: Demszky Gábor "20 év alatt rommá zúzta Budapestet". Feltette a kérdést: "hol a búbánatos fenében van Demszky Gábor, amikor elszámoltatásról beszélünk?". Szerinte Tarlós István főpolgármester valamiért nem akarja ezt a konfrontációt vállalni.

2013. november 11-én, Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról című törvényjavaslat (T/12833) részletes vitájában az SZJA 1%-ának felajánlásával kapcsolatban - egy érdekes módon a bizottságokban nem támogatott - kormánypárti képviselő javaslatára hívta fel a figyelmet.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kitért arra is, nem bízná a NAV-ra, sőt csökkentené az adóhatóság befolyását azzal kapcsolatban, hogy ők jogosultak legyenek eldönteni egy civil szervezetről minek az érdekében működik.

2013. november 11-én, Az egységes közszolgáltatói számlaképről című törvényjavaslat (T/12977) vitájában a közműszámlák tervezett egységesítése által az előterjesztő szerint a jövő évtől egyszerűen átláthatók lennének a számlaképek. A kormánypárti politikus indítványában a könnyebb eligazodás érdekében eltérő színekkel jelölné a különböző szolgáltatókat és még a számlák betűméretét is meghatározná.

A szocialisták gúnyolódásával és érdemi javaslatoktól mentes hozzászólásával szemben Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció három és fél éves követelésének nevezte a számlák átláthatóbbá tételét, amit - kisebb módosítási javaslatok mellett - alapvetően támogathatónak tartott, mivel szerinte azáltal csökken a lakosság kiszolgáltatottsága a nagy szolgáltatókkal szemben.

2013. november 11-én, Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról (T/12908) című törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás a javaslat tartalmi támogatása mellett érvelt. Mint mondta, ezt jó javaslatnak tartják, ami korrekciója a nem teljesen helyes és pontos formában elfogadott alapvető jogok biztosáról szóló törvénynek.

Sokkal szerencsésebb, ha maga a kormányzat vállalja föl azt, hogy egy ilyen - ugyan nem sarkalatos törvényt - benyújt, mintsem ahogy az jelen esetben, egyéni képviselői indítványként történt. Ezzel Gaudi szerint a kormányzat megúszta a társadalmi vitát, ugyanis a jogalkotási törvény ezt kifejezetten előírja. Megúszták azt is, hogy hatástanulmányokat végezzenek, ezáltal mentesültek egy olyan kötelezettségük alól, mely során ideális esetben kutatási eredményeket, elemzéseket kellett volna letenni az asztalra.