2013. november 11-én, az Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról (T/12791) címet viselő törvényjavaslat vitáját, majd az azt követő szavazás után Jakab István, az Országgyűlés kormánypárti alelnöke ügyrendben adta meg a szót Gaudi-Nagy Tamásnak.

Köszönöm szépen elnök úr, csak én már körülbelül két perce megnyomtam az ügyrendi gombot, még a szavazási folyamat előtt. Szerettem volna elmondani azt, hogy egy ügyrendi javaslatom van ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban... - jelezte Gaudi.

Olvasónk beszámolója és fotói a kistelepülésen tapasztalható közállapotokról. Segítséget kérnek.

Olvasónk közlése szerint az üresen álló ingatlanokat a helyi roma kisebbség tagjai kifosztják, ami nem mozdítható, azt tönkreteszik. A faluban a közbiztonság egyre rosszabb, mindennaposak a kisebb-nagyobb lopások, egyéb bűncselekmények. Rendőrt azonban nagyon ritkán látni. Az önkormányzat pályázott térfigyelő kamerarendszerre, de sajnos nem nyertek, önerőből pedig nem tudják finanszírozni azt, pedig minden bizonnyal visszatartó ereje lenne a bűnözőkkel szemben - számol be olvasónk, aki fotókat is mellékelt leveléhez.

A magyar politika végleg meghaladta a nemzeti jelképek relativizálhatóságának, másképp szólva szapulhatóságának szintjét – üzenték a parlamenti pártok képviselői az ELTE-n tartott csütörtöki Szent Korona-konferencián. A magas szintű tudományos előadásokkal és a szoft kampányidőszak miatt tolerálható szinten elhajolt politikusi beszédekkel vegyes rendezvényen sikerrel tettek kísérletet a nemzeti minimum meghatározására.

„Érdemes felkötni a gatyánk, képviselő urak!” – az MSZP-s Hiller István ezekkel szavakkal indította a Doktoranduszok Országos Szövetsége által az ELTE BTK-n szervezett Szent Korona-konferencia kerekasztal-beszélgetés részét. A néhány évfolyammal korábban ugyanezen falak között még népszerű oktatóként ismert politikus arra utalt, hogy a fórumot megelőző két tudós-előadás (Pálffy Gézáé és ifj. Bertényi Iváné) elég magasra tették a mércét ami a történelmi ereklyékről való kulturált beszédmódot illeti.

November 7-én  újabb diszkriminatív gyalázat történt a magyar hazafiakkal szemben. Such György országházi főigazgató - 2006 őszén a Magyar Rádió elnöke, amikor ávós kínzókamraként üzemelt néhány napig a közmédium udvara, ahol tucatnyi levadászott embert aláztak és vertek meg - nem engedte be a gárdistákat a Parlamentbe, mert - bár a jogerősen feloszlatott Magyar Gárda Mozgalom öltözetével több tekintetben nem egyező - túlságosan fekete volt ruhájuk, és még bakancs is volt rajtuk. A közben nagy számban érkező olasz vendégek többsége fekete dzsekiben és nadrágban simán beléphetett.

A Szent Korona nemzeti jelkép, szélsőségesnek számít, aki számára nem az - ebben egyetértett négy parlamenti párt képviselője egy csütörtöki budapesti konferencia pódiumbeszélgetésén, de abban már nem, hogy a Szent Korona a hatalom forrása-e.

A tanácskozáson L. Simon László fideszes, Hiller István szocialista, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos és Schiffer András LMP-s képviselő fejtette ki véleményét.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a Szent Korona a nemzet egységét kifejező élő test, amelyből a hatalom származik. Csak a Szent Korona alapján lehet jó államot építeni és működtetni, és helyes, hogy maga a Szent Korona az új szabályozás szerint büntetőjogi védelmet élvez.

^{A szervezőktől jobbra Gaudi-Nagy Tamás (mikrofonnal), tőle jobbra L. Simon László (Fidesz), Hiller István (MSZP) és Schiffer András (LMP)}

Az Alkotmányügyi bizottság október 28-ai ülésén Gaudi-Nagy Tamás az energiaszektor visszavásárlására irányuló MSZP-s javaslatról megállapította, hogy legalább olyan képtelenség és hazaárulás, mintha Kárpátalja visszatérési lehetősége esetén arra nyújtanának be a szocialisták javaslatot, hogy ki hatalmazta fel rá a kormányt, és egyáltalán mennyibe fog ez kerülni az állampolgároknak.

2013. október 29-én, napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gaudi-Nagy Tamás "A székely önrendelkezés sikere közös nemzeti ügyünk" címmel.

Együtt vagyunk és együtt maradunk!
Nincs isten és nincs ördög, aki
Ismét széjjel bírná szakítani
Ölelkező karunk.
Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz,
Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez...
De én nem félek többé a haláltul;
Viselje bármilyen csalárdul
A változékony sors magát,
Sebet kapunk talán, de nem halált

-idézte a nemzeti jogvédő képviselő Petőfi Sándor Két Ország ölelkezése című versét, mely 1848-ban, Erdély és Magyarország újraegyesítésekor született.

Történelmi vágya volt a magyarságnak, hiszen Királyhágón innen és Királyhágón túl lényegében egy nemzet tagjai vagyunk. Éljünk itt akár a Kárpát-medence csonkaországi területén, éljünk akár a Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Őrvidéken, Muravidéken, vagy éppenséggel Erdélyben - utalt a nemzeti jogvédő a több mint másfél évszázaddal ezelőtti eseményekre, amely a sors fintoraként jelenleg is legalább annyira aktuális mint volt az 1848-as szabadságharc idején.

2013. október 28-án, "Az erdei iskolák környezettudatos nevelésben való hangsúlyosabb részvételéről" (H/11311) címet viselő indítvány tárgysorozatba-vétele kapcsán Gaudi-Nagy Tamás - úgy is mint az érintett korosztályhoz tartozó gyermekek édesapja - alapvetően jó kezdeményezésnek nevezte a Ház elé került javaslatot.

Minden esetben mikor jó ötletek vannak a Ház előtt, akkor úgy gondolom, hogy a képviselőknek az a feladata, hogy ezt elfogadják, és ne vitassák, ne bagatelizálják, ne szólják le. Támogassák, esetleg egészítsék ki jobb még esetleg olyan ötletekkel, amelyek a környezettudatos nevelés mellett kibővítetten arra is alkalmat adnak, hogy ne csak szűk értelemben véve vegyük a környezettudatosságot, hanem vegyük bele az épített és természeti környezetünk iránti kötődésnek egy mélyebb, tradicionális szintjét, amelyet tulajdonképpen a Szent Korona Eszmeisége testesít meg - fogalmazott a képviselő.

Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló általános vitájában (T/12415) Gaudi-Nagy Tamás bevezetőjében jelezte a költségvetés számos eleme nem a nemzet felemelkedését szolgálja, pedig - ahogy arra a néhány perccel  korábban a vitában felszólalt EP képviselő, Morvai Krisztina is utalt rá  - ez az a szempont, amely a költségvetést át kell hassa.

Gaudi-Nagy saját felszólalása ideje alatt a Hit Gyülekezete érdekeltségébe tartozó hetilapot olvasgató Lendvai Ildikót is megszólította: "Számoljon el azzal, hogy mit csináltak nyolc évig! Előtte '90-ig! Miért adósították el a hazánkat? Miért élték fel a jövőnket, és miért hozták kényszerhelyzetbe a magyar gazdaságot, és miért szolgáltatták ki az elvtársaikkal, miért adták el a nemzeti vagyont."

Hír TV - Eddig csaknem 300 millió forintos kártérítést ítéletek meg a bíróságok a 2006-os rendőrterror áldozatainak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentben egy képviselői kérdésre adott válaszában kitért arra is, hogy jelenleg is több kártérítési per van folyamatban, és szeptemberben az akkori rendőri vezetők pere is elkezdődött.

A 2006 őszén történt rendőri jogsértésekről már nemcsak felvételek, hanem jogerős bíróság ítéletek is vannak. Gaudi-Nagy Tamás szerint ezek is alátámasztják, hogy az egyenruhások politikai megrendelésre megtorlássorozatot hajtottak végre. A jobbikos képviselő a Parlamentben egy közelmúltban történt öngyilkosság miatt fordult kérdéssel a miniszterelnökhöz.

Néhány nappal ezelőtt öngyilkos lett a 2006-os rendőrterror egyik kilőtt szemű áldozata - derült ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi filmbemutatóján. "Volt egy rossz szeme, meg egy jó. A jót kilőtték, a rosszal meg nem látott. Kapott egy nem enyhe depressziót, és amikor felhívtam az édesanyját, megdöbbenéssel kellett értesülnöm arról, hogy Attila tragikus körülmények között meghalt" - számolt be a szomorú hírről Zétényi Zsolt, az áldozat volt ügyvédje.

Gaudi-Nagy Tamás pedig a Parlamentben szembesítette a tragédiával Navracsics Tibort, miután Orbán Viktornak szeretett volna föltenni egy kérdést "Elégedett-e Ön a 2006-os őszi rendőrterror igazságtételével - különösen a felelősségre vonással?" címmel. A miniszterelnök helyett a miniszterelnök-helyettes válaszolt. A kemény hangvételű és lényegre törő kérdést, a választ, valamint Gaudi reakcióját az alábbi videóban lehet megtekinteni:

2013. október 16-án Gaudi-Nagy Tamás Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló határozati javaslat (T/12728) vitájában életszagú esetekben mutatta be a bírói rendszer hibáit.
 
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásait azzal kezdte, hogy látja a szándékot az OBH elnökének beszámolójában arra nézve, hogy történjen végre változás. Hangsúlyozta, hogy két nagy rendszerhiba van: az egyik, hogy nem érvényesül az ésszerű határidőn belül való befejezése az ügyeknek, a másik pedig a bírói ügyekben való szakszerűtlenség.

2013. október 15-én Gaudi-Nagy Tamás A nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12164) vitájában párhuzamba állította a törvénymódosító javaslatot és a lehallgatási botrányt.

 
Gaudi-Nagy Tamás a problémakört európai kontextusba helyezte, mert mint mondta, „nem ismert a Házban, hogy az Európai Parlamentben véres viták folynak az utasbiztonsági, utasnyilvántartási rendszerekről”. Ismertette, hogy a vita tulajdonképpen arról szól, hogy „egy állam milyen feltételekkel kezelhetnek, milyen szempontok alapján továbbíthatják olyan személyek adatait, akik csupán utaznak.”

2013. október 14-én az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetről szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás Szanyi kapitányt szakmailag és ideológiailag lerendező kétperces felszólalása után Szanyi Tibor kért szót, majd beszédét így kezdte: „Az az igazság elnök úr, köszönöm szépen a lehetőség ’szal igazából én nem nagyon szívesen állok szóba mindenféle ilyen félnáci ideológiák bajnokaival, tehát most én valójában csak azért kértem ezt a megszólalási lehetőséget...” Az MSZP képviselője láthatóan ezután sem tudhatta, hogy egészen pontosan mit akart mondani. Szanyi tenyérbemászó felszólalása alatt hallható, ahogy Gaudi-Nagy helyrerakja a viselkedésében és beszédjében az ittasság és az agresszív bolsevizmus jeleit egyszerre mutató "Lenin-fiút".

A felszólalására Balczó Zoltán (Jobbik) reagált, aki utalt arra, hogy Szanyi nem értette, hogy eddig ő miről beszélt a témában, majd hozzátette, hogy „egy olyan párt nevében szólalok fel, amelyről (…) a bíróság kimondta, hogy gyakorlatilag nem nevezhető neonáci pártnak, mert aki annak nevezte, azt a bíróság elmarasztalta”. A vita aztán a szokott mederben folytatódott, Szanyi Tibor pedig a jobbikos rendreutasítást követően már nem próbálkozott újra kétpercnyi hírnévre szert tenni.

2013. október 17-én, az Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló vitában (H/12728) Gaudi-Nagy Tamás bírálta mind a kormánypárti, mint a szocialista felszólalókat, mert szerinte kizárólag pártjuk politikai érdekeinek szempontjából viszonyultak a beszámolókhoz.

Rubovszky György (KDNP) azt mondta: a bírák nyugállományba helyezéséről, és a korhatár csökkentéséről még Baka András elnöksége alatt született döntés, így ennek felelőssége nem terhelhető a jelenlegi elnökre.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás a „Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarságért” címmel tartott napirend utáni felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést és a határokon túli magyarság sorsáért aggódó honfitársait a nemrég Strasbourgban, az Európa Tanácsban zajlott akciósorozatról.

Gaudi-Nagy Tamás ismertette, hogy az Európa Tanács 47 tagállamot tömörít (a magyar delegációjában 14 országgyűlési képviselő vesz részt), és a szervezet feladata, hogy az emberi jogok védelme mentén óvja, védje, szervezze az európai polgárok életét. „Mindenképpen egy olyan fórum, ahol a nemzeteknek fel lehet határozottan lépni olyan ügyekben, amelyeket a saját szempontjukból fontosnak tartanak” – folytatta a radikális képviselő, majd hangsúlyozta, „számunkra ilyen fontos ügy a szétszabdalt magyar nemzet kérdése.”

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában rámutatott, hogy milyen óriási a tét most, azaz mi vár a magyar nemzet tagjaira, ha visszatér a baloldal.

„Tegyük egyértelművé, hogy az Uniónak semmilyen hatásköre nincs a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. (…) Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjak kérdése nem uniós hatáskör” – kezdte a vitában az újabb felszólalását Gaudi-Nagy Tamás. „Vegye el a szőrös mancsát az Európai Unió a magyar emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekről” – tette hozzá, majd a szocialisták felé fordulva megjegyezte, „hagyják abba az ügynökszerű kiszolgálását az EU-nak és az energiacégek ügynökeiként a magyar haza árulását”.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában felvázolta, hogy milyen „frontvonalakat” kell látni.

Gaudi-Nagy Tamás a témában tett utolsó kétperces felszólalásában rámutatott, hogy „a vita kontextusa az, hogy támadják Magyarországot bizonyos önálló nemzetpolitikai lépései miatt”, majd hozzátette, nem az a lényeg, hogy a Jobbik egyetért-e mindennel, mert sok tekintetben nem, hanem látni kell a „nyilvánvaló frontvonalakat: van a nemzeti érdekeket védő és a nemzeti érdekek ellen dolgozó”.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában arra adta meg a választ, hogy a rezsicsökkentés árát kiknek kellene megfizetniük. Mint kifejtette, az energiacégeknek kellene ezt megtennie, vagy ha ez nem tetszik nekik, akkor menjenek, és legalább teret nyernek az önkormányzatok, valamint a nemzeti vállalkozók.

Gaudi-Nagy Tamás ezúttal feltette a kérdést: „Ki fogja megfizetni a rezsicsökkentés árát?” Utalva a vonatkozó módosító javaslatra, leszögezte, hogy azoknak a külföldi tulajdonú energiacégeknek kell ezt kifizetni, akik évek óta „bezsebelik az extraprofitot”. Hangsúlyozta, ez eddig nem volt más, mint „jogalap nélküli meggazdagodás”, amit a Polgári Törvénykönyv (361. paragrafus, első bekezdés) meg is fogalmaz: „aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” A jogvédő honatya hozzátette, hogy „ugyanezen a talajon kellene a devizahitellel kapcsolatos kérdést is rendezni”.