Parlamenti videók

Gaudi-Nagy Tamás megleckézteti a hazug, antidemokratikus Molnár Csabát.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat 2012. március 27-i vitájában több felszólalással is éltem.

Kétperces felszólalásomban megleckéztettem a gyurcsányista Molnár Csabát. Ő ugyanis az nélkül hivatkozik előszeretettel az Alkotmánybíróság 27/1998 -as alkotmánybírósági határozatára, hogy azt végig olvasta volna, és Répássy államtitkár úr szavaival élve, csak "hablatyolva" idéz belőle. Az Ab határozat ugyanis elvi éllel leszögezi, hogy a párt politikai alapon szerveződött képviselőcsoportoknak frakciókéhoz hasonló jogkörökkel történő felruházására az Országgyűlésnek nincs alkotmányos kötelezettsége.

Újabb EU diktátum: Az igazságügy reformját követelik a gyarmattartók!

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 2012. március 27-i általános vitájában követeltem a politikailag lejáratott bírák eltávolítását ezzel is elősegítve az igazságügy hatékonyabbá tételét és a jogszabályi normák előírásai szerinti működés biztosítását.

Jobbikos siker: százmilliós büntetésekre számíthatnak a multik

Március 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a jobbikos törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében sokkal szigorúbb felelősségre vonás vár azokra a multi cégekre, amelyek megszegik az élelmiszer-forgalmazásra vonatkozó szabályokat.

A Gaudi-Nagy Tamás, Magyar Zoltán és Varga Géza jobbikos országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt a Fidesz, a KDNP és – furcsamód – az MSZP képviselőinek többsége is támogatta, az LMP-s honatyák és honanyák nem nyomtak gombot, a DK jelenlévő politikusai pedig nagyrészt tartózkodtak. (A szavazás részletes adatai ide kattintva érhetőek el.) A törvénymódosítás célja a fogyasztókat rendszeresen megtévesztő, gátlástalan élelmiszerláncokat működtető multinacionális cégek megregulázása.

Gaudi-Nagy: a Jobbik elutasítja a képviselői jogokat korlátozó országgyűlési törvényt és házszabálymódosítást

Az Országgyűlésről szóló törvény 2012. március 27-i általános vitájának vezérszónoki beszédében Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, véleménye szerint a  Fidesz testére szabott törvény nem a modern követelményeknek megfelelő hagyományos gyökerekből táplálkozó irányba halad. Koncentrált hatalmat ad a házelnök kezébe akár a funkció kinevezési szabályrendszerrel, akár a fegyelmezési - szankcionálási jogkörök alkalmazásával.



Videó: Gaudi-Nagy Tamás vezérszónoki felszólalása a mindennapi bűnözéstől szenvedő állampolgárok kártalanítása és megsegítése érdekében. Kontrát államtitkár feltétlen támogatást és az áldozatokra szánt források jelentős megemelését ígérte meg.

A Kormány a tavaly decemberben elfogadott új szabálysértési törvény és még közel 20 további ágazati jogszabály módosítását tegnap váratlanul terjesztette elő.

A Javaslat több tekintetben a Jobbik felfogásához közel álló módon vezet be szigorításokat a hátrányos jogkövetkezmények terén, ezért azokat kisebb módosításokkal támogathatónak tartjuk. A Javaslat legnagyobb erénye egy régi jobbikos követelés teljesítése: az áldozatvédelmi állami segítséget (kártalanítás és jogsegély) kiterjesztik a tulajdon elleni szabálysértések (terménylopások, termelőeszköz lopások, biciklilopások stb.)  károsultjaira is. Arra mutattam azonban rá a vitában, hogy az idei költségvetésben ilyen célra csupán 150 millió forintot szavazott meg a kormánytöbbség annak ellenére tavaly a költségvetési törvény vitájában módosító javaslatommal ennek többszörösét szerettem volna, de azt leszavazták. Módosító javaslatot terjesztettem elő annak érdekében, hogy bűncselekmény vagy tulajdon elleni szabálysértés áldozatai részére nyújtandó állami segítségnyújtás céljára a mindenkori költségvetési törvényben a rendőrség számára biztosított források legalább 10 % -át kelljen elkülöníteni (ez idén kb. 4 milliárd forint lenne).

Gaudi-Nagy Tamás vezérszónoki vádbeszéde az EU gyarmatosítása és hazánk önrendelkezését felszámolni kívánó diktátumai ellen az adatvédelmi hatóságról szóló törvényjavaslat vitájában

Az Országgyűlés 2012. március 20-án tartotta Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat  általános vitáját

 Vezérszónoki felszólalásomban arra helyeztem a hangsúlyt, hogy mivel az EU Bizottságának kettős mércés alapon meghozott diktátuma alapján akarják az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályokat módosítani, ezért azt elvi alapon nem támogatjuk, mert ezt a nemzeti szuverenitás szükségtelen korlátozásának tekintjük. Tolmácsoltam a nép hangját, Zoltán barátomét a Kispesti Uszodából, aki szerint a fő kérdés az, hogy miként lehetséges, hogy ennyire hatalmas az életszínvonal és bérszínvonal közötti különbség a régi EU tagállamok és a közép-kelet-európai országok, így Magyarország  között és miért nem ezen igazságtalan és elfogadhatatlan helyzet ellen lép fel az EU és miért ilyen álproblémákkal szívatja hazánkat. 

Miért hagynak ilyen profitot a bankoknál ? - felszólalásom a devizaadósok megsegítéséről szóló újabb törvény záróvitájában

A kormány a Jobbik nyomására végre eljutott a devizahitel felvétel miatt adósrabszolgaságba került emberek tartozásának forintosításáig, de szokásos módon csökevényes és bankok számára még mindig kirívóan előnyös módon, pedig az igazi megoldás a hitelfelvételkori árfolyam figyelembevételével történő forintosítás. A felszólalásban egyúttal helyre teszem a gyurcsányista Szűcs Erikát, aki a többszázezer magyar ember eladósításáért felelős kormány tagja volt éveken át és moist álságos módon a devizaadósok megmentő angyala és rabszolgafelszabadítójának képében tetszeleg.

 

Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi küzdelme a Nemzet Templomában az igazságért s 2/3-os szavazógéppel szemben

Az Országgyűlés 2012. március 5-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás kemény ügyrendi csatákat vívott a kétharmados többség által jogtipró önkénnyel elutasított módosító javaslatok miatt a közkegyelmi törvény, a Balsai jelentés és a Független Rendészeti Panasztestület beszámolójával kapcsolatban.

 Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága ugyanis  házszabály-ellenesnek nyilvánította Gaudi-Nagy Tamás  Balsai- jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozat javaslathoz, a közkegyelemről szóló törvényjavaslathoz, valamint a Független Rendészeti Panasztestület 2008-2010 közötti időszakot felölelő jelentéséhez benyújtott módosító javaslataimat. A plenáris ülésen így nem maradt más hátra, minthogy az utolsó még meglévő fegyverhez nyúljak és ügyrendi felszólalással éljek annak érdekében, hogy az igazságot az ország nyilvánossága előtt elmondhassam.

Felszólalásaim a közkegyelmi törvényjavaslat általános vitájában.

Az Országgyűlés 2012. február 21-én tartotta a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját.

A Fidesz által beterjesztett törvényjavaslat rendkívül szűk körre, konkrét naptári napra  korlátozza a közkegyelemben részesülök körét. Felszólalásomban felelevenítettem 2011. december 23-án történteket, amikor LMP-s tüntetők magukat a parlament bejáratához láncolva akadályozták meg a parlament területére történő ki és bejutást.

Miért nem mennek ki a rendőrök megvédeni az embereket a mindennapi bűnözéstől és sok más kérdés Gaudi-Nagy Tamástól a Független Rendészeti Panasz Testület bizottsági meghallgatásán.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága előtt, 2012. február 15-én tett eleget beszámolási kötelezettségének a Független Rendészeti Panasz Testület.

A hazánk önrendelkezését sárba tipró EU fiskális paktum vitájában Martonyi és Gyurcsány is megkapta a magáét: egyedül a Jobbik áll ellen a gyarmatosításnak - miért nem mondta ki Orbán Viktor, hogy torkunkra tették a kést? + Videók

Az Országgyűlés 2012. február 13-án tárgyalta első olvasatban (általános vita) a gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződés Magyarország általi aláírásának támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot.

Így vált klasszikussá Z. Kárpát Dániel

Gaudi-Nagy: Meg fogjuk védeni a magyar önkormányzatokat

Az Országgyűlés november 21-ei ülésnapján a kormány által benyújtott a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló törvényjavaslatról is tárgyalt.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában igen éles kritikával illette a Ház elé benyújtott törvényjavaslatot. Véleménye szerint a kormány ugyanúgy egy tollvonással veszi el a megyék 1000 év alatt felhalmozott vagyonát, mint ahogy azt a második világháborút követően a kommunisták tették.

Gaudi-Nagy Tamás Alkotmánybírósággal és a Szabálysértési törvénnyel kapcsolatos felszólalásai

Gaudi-Nagy Tamás a november 14-ei Alkotmánybíróságról szóló törvény záró vitájában ismételten éles kritikával illette a Ház elé benyújtott törvényjavaslatot. Ám minden észérv és tiltakozás ellenére a forradalmi kormány többség elfogadta az alkotmány bíróságról szóló új törvényt, amellyel a még elbírálatlan 1600 alkotmányellenességre irányuló indítványt az év végével lényegében zúzdába küldenek.

Gaudi-Nagy kiállt a bajba jutott devizahitelesekért

A Nemzeti Eszközkezelőről szóló törvényjavaslat november 17-ei országgyűlési vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismertette a Jobbik Frakció álláspontját az általános vitában Z. Kárpát Dániel vezérszónoklatát követően. A nemzeti radikális képviselő, - aki a  2002-2010 közötti lakossági deviza-eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottság alelnöke - elmondta, hogy alapvetően néhány módosítással támogatandónak tartja a kormány által benyújtott, a devizában eladósodott magyar állampolgárok megsegítésére alkotott törvényjavaslatot.

Miért fizetünk 14 milliárd forintot Nagy-Britanniának a magyar adófizetők pénzéből?

Gaudi-Nagy Tamás célja a november 17-i, a 2012-es költségvetés részletes vitájában elhangzott felszólalásában a vita állóvizének felkavarása volt, ami sikerült is neki.

A képviselő kifogásolta, hogy a magyar adófizetők pénzéből 14 milliárd forintot Nagy-Britannia részére fizet ki a magyar állam brit visszatérítés címen. Módosító indítványában jelezte ezzel kapcsolatban, hogy ezt a tulajdonképpen mezőgazdasági támogatást ne fizessük tovább. Hasonlóképpen az 1947-es párizsi diktátumból fakadó jóvátételfizetési kötelezettségünk teljesítésével kapcsolatosan is úgy vélekedett, hogy ezt a terhet sem kellene tovább fizetnünk (1,7 milliárd forint jóvátételt). A nemzeti radikális képviselő ezzel kapcsolatos kérdésére a hétfői Alkotmányügyi Bizottság ülésén a kormány képviselője közölte, hogy ezt az összeget a zsidók részére fizeti ki az állam, háborús jóvátétel címén.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság liberális jogvédők gyülekezete, nem költségvetési támogatást, hanem feloszlatást érdemel

A Költségvetési törvény részletes vitájában november 17-én Lamperth Mónika szenvedélyes felszólalásban követelt több pénzt az Egyenlő Bánásmód Hatóság részére. Ez ihletett egy rövid felszólalásra, amelyben felhívtam a figyelmet arra, hogy ez a szerv egy liberális műintézmény, ahol a magyar érdekek és jogsérelmek nem orvosolhatók, ezért ebben a formájában nem költségvetési forrást érdemel, hanem megszüntetést, helyette a magyarság érdekeinek sérelme esetén fellépni jogosult hatékony szervre van szükség. Felidéztem a szocialista városvezetés által kicsinált váci Nemzeti Könyvespavilon több évvel ezelőtti ügyét, amelyben az értékes magyar könyveket és nemzeti kegytárgyakat árusító boltot az egyenlő bánásmódra vonatkozó jogszabályok nyilvánvaló megsértése ellenére az Egyenlő Bánásmód Hatóság törvénysértő módon nem védte meg földönfutóvá tett nemzeti árust. Az ügy részletei itt olvashatók.

Közkegyelmet a 2002-2010 közötti időszak politikai meghurcoltjainak!

"Inkább kerülje el az igazságszolgáltatást tíz bűnös, sem mint egy ártatlan szenvedjen" - ezen Lord Blackstone idézettel kezdtem mai napirend előtti felszólalásomban felhívtam a figyelmet arra, hogy az idén márciusban a törvénytelen 2006-os  elítélések semmissé nyilvánítása érdekében elfogadott törvény végrehajtásában elakadt. A bíróságok az ítéletek megsemmisítése helyett Alkotmánybírósághoz fordulnak, a törvény alkotmányellenességére hivatkozva. Az idézet kiemelt helyen szerepel a 2006-os jogsértéseket kivizsgáló volt miniszterelnöki megbízott, Balsai István  jelentésben.