Gaudi és Morvai 2006 őszi rendőrterror felelősei elleni vádemelést sürgető levele Polt Péter legfőbb ügyészhez

Magyarország Legfőbb Ügyészsége
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére

Budapest
Markó u. 16.
1055

Tárgy: vádemelés szükségessége a 2006 őszi rendőri bűncselekmények miatt

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr !

Ma van a 2006 szeptemberi és októberi tömeges rendőri erőszak szeptemberi szakasza utolsó napjának évfordulója.  Hat éve ezen a napon is megengedhetetlen brutalitással lépett fel a rendőrség békés tüntetőkkel és járókelőkkel szemben, ennek nyomán ezekben a napokban lényegében embervadászat zajlott Budapest utcáin, akkor került közel több száz ember elfogásra, sokukat bántalmazták, megalázták és közel 200 ember került törvénysértő módon előzetes letartóztatásba. Ezt követték azután 2006. október 23-én történtek: jogellenes tömegoszlatások, tucatnyi súlyos sérülést okozó példátlan erőszakhullám formájában megvalósult megtorló akciók, lovasroham, fejmagasságban kilőtt könnygázgránátok, gumilövedékek, szemkilövések, kegyetlen bántalmazások utcákon, éttermekben, önkényes fogva tartások.

Mindezt azonosító jelvény nélküli rendőrök hajtották végre a parancsnoki állomány tudtával és beleegyezésével, az akkori politikai vezetés vélelmezhető tudtával és beleegyezésével.

Számtalan tényfeltáró jelentés és feljelentés készült, és jutott el az Ön által 2010. decembere óta vezetett ügyészséghez, ennek ellenére a felelős vezetők ellen mai napig nem emeltek vádat, ez pedig elfogadhatatlan.

Mindezért arra kérjük T. Legfőbb Ügyész Urat, hogy haladéktalanul utasítsa az alárendelt illetékes ügyészi szerveket, hogy hozzanak döntést  a vádemelés tárgyában különösen Gergényi Péter volt budapesti és Bene László volt országos rendőrfőkapitányokkal szemben, illetve a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján gyanúsítsák meg Gyurcsány Ferencet is terrorcselekmény elkövetése miatt. A volt kormányfő vonatkozásában ismert, hogy 2006. szeptember 19-én az Országházban eligazítást tartott a rendőri vezetőknek, amelyet követően az alájuk rendelt azonosító-jelvény nélküli rendőrök véres megtorlásokba kezdtek. 2006. október 23-án pedig a rendőrség irányító-központjában tartózkodott, minden rendőri műveletre így megfelelő rálátással rendelkezett.

A  rendőri műveletek mérete, kivitelezési módja, megfélemlítő  hatása arra utal, hogy a személy elleni erőszakos, illetve személyes szabadságot sértő bűncselekmények sorozatát a kormányellenes tüntetőkkel és megemlékezőkkel szemben célzatosan, a hatalom megtartása és az ellenállás letörése érdekében alkalmazták szisztematikusan megszegve a rendőrség működésére és különösen a tömegoszlatásra vonatkozó  jogszabályi előírásokat. Erre utaló körülmény a nem rendszeresített és a kiképzési ismertekhez képest sokkal nagyobb hatásfokú vadászfegyverek és gumilövedékek, a szintén  nem rendszeresített kínzó sanyargató hatású műanyag szíjbilincs használata, továbbá polgári lakosság elleni bevetés érdekében a honvédségtől igénybe vett gránátvetők és könnygázgránátok használata.

Erre utalnak az ügyészség rendelkezésére álló, egyes rendőrségi rádióforgalmazási adatok is, amelyek túszejtésről, polgárok hajtóvadászatszerű üldözéséről és körbekerítéséről szólnak. Ezt igazolja az is, hogy a rendőri intézkedéseket követően a rendőrök által készített jelentések tipikusan valótlan tartalommal készültek, a jogellenes rendőri cselekmények eltussolása érdekében.

A jelentések közül kiemeljük a Civil Jogász Bizottság jelentését, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának jelentését és Balsai István miniszterelnöki biztos jelentését, amely az ügy összes körülményére tekintettel az akkori állami vezetők terhére a Btk. 261. § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő lakosság megfélemlítését célzó, tömeges személy elleni erőszakos bűncselekmény valósításával kimerített terrorcselekmény bűntettének elkövetését tartja megállapíthatónak. Ezt a cselekményt a törvény tíztől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Terrorcselekmény miatti felelősségre vonás érdekében több feljelentés is benyújtásra került, többek között Völgyesi Miklós, a miniszterelnöki megbízott szakértője részéről illetve egy éve, 2012. szeptember 16-án  az elöljárói rendőri bűncselekmények elévülésének megakadályozása érdekében az egész eseményláncolat tekintetében tettünk feljelentést.

Feljelentésünk részletes indokolását és a büntetőjogi felelősséget megalapozó bizonyítékokat a csatoltuk, amelyben részletesen kifejtettük az egyes helyszínein történt eseményeket és megjelöljük a rendőri vezetőket és alegységvezetőket és az általuk elkövetett cselekményeket. Olyan esetleírásokat is rendelkezésre bocsátottunk, amelyek ezen rendőrparancsnoki bűncselekmények elkövetését igazolják. 

Feljelentésünk nyomán hozott határozatban a Budapesti Nyomozó Ügyészség a nyomozást egyes cselekmények tekintetében bűncselekmény hiánya miatt, egyes cselekmények esetében elévülés miatt megszüntette, azonban az elöljárói bűncselekmények miatt tett feljelentés során indult büntetőeljárást egyesítette a Központi Nyomozó Főügyészség  Debreceni Regionális Osztályán B. II. 502/2010 számon folyamatban levő, hasonló tárgyú eljáráshoz. Legutóbb arról kaptunk értesítést a Legfőbb Ügyészség Kiemelt Katonai Ügyek Főosztályától, hogy a nyomozást 2012. július 12-ig meghosszabbították, azóta nem tudunk az ügy sorsáról.

Fel kell tennünk a kérdést: miért halad ilyen lassan a nyomozás, egyáltalán történnek-e érdemi nyomozati cselekmények, miért nem történt meg a vádemelés a két volt főrendőr és a többi felelősséggel rendelkező személy ügyében?

A 2010-es kormányváltást követően már minden iratanyag és egyéb bizonyíték (pl. videófelvételek) az ügyészség birtokába kerülhetett. Az eltelt két év alatt minden érintett kihallgatására sort lehetett volna keríteni, minden bizonyítékot alaposan ki lehetett értékelni.

Mi az akadálya tehát annak, hogy a vádemelés, illetve az szükséges további gyanúsítások tárgyában döntést hozzon az ügyészség ?

Az Ügyészségnek alkotmányos kötelezettsége e cselekmények alapos, ésszerű időn belüli kivizsgálása, illetve törvényi feltételek fennállása esetén vádemelés, hiszen olyan bűncselekményekről van szó, amelyekről az Ügyészségnek hivatalos tudomása van, s amelyek vonatkozásában az Ügyészségnek már régen hivatalból eljárást kellett volna eljárást folytatnia.

Az Alaptörvény erről a következőképpen rendelkezik:
29. cikk (1) A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
(2) A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
a) jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b) képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
 
Az ügyészségrõl szóló 2011. évi CLXIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerint z ügyészség az igazságszolgáltatás közremûködõjeként érvényesíti az állam büntetõigényét a büntetõeljárásról szóló törvényben meghatározott feltételek szerint; irányítja, felügyeli, illetve elvégzi a vádat elõkészítõ nyomozási eljárást, képviseli a közvádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett. A 2. § (1) bekezdése az alábbiakról rendelkezik:
"2. § (1) Az 1. §-ban megjelölt feladatok teljesítése érdekében az ügyészség
a) a büntetõeljárásról szóló törvényben (a továbbiakban: büntetõeljárási törvény) meghatározott ügyekben nyomoz (ügyészségi nyomozás);
d) közvádlóként gyakorolja a vádemelés közhatalmi jogkörét; a bírósági eljárásban képviseli a vádat, továbbá gyakorolja a büntetõeljárási törvényben számára biztosított jogorvoslati jogokat."

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 2. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróság az ítélkezés során törvényes vád alapján jár el. A (2) bekezdés szerint törvényes a vád, ha a vádemelésre jogosult a bírósághoz intézett indítványában meghatározott személy pontosan körülírt, büntető törvénybe ütköző cselekménye miatt a bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezi. A (3) bekezdés szerint a bíróság csak annak a személynek a büntetőjogi felelősségéről dönthet, aki ellen vádat emeltek, és csak olyan cselekmény miatt, amelyet a vád tartalmaz.

A büntetőeljárási elveket és Magyarországra is kötelező Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét is sérti a 2006-os megtorlásokkal kapcsolatos felelősségre vonási eljárások ésszerűtlen elhúzódása és a vádemelések elmaradása. A vádemelés kérdésében történő döntés elmaradása sérti mindazok felelősségre vonáshoz fűződő jogait is, akik elszenvedői voltak a nagyszámú, személyes szabadságukat, testi épségüket és emberi méltóságukat sértő bűncselekmény-sorozatnak, amelyet a rendőrség állományához tartozó személyek követtek el nem egy esetben sajnálatos módon ügyészségi és bírósági közrehatással.

Kérjük mielőbbi szíves intézkedését az ügyészség fenti jogszabályokból fakadó kötelezettségeinek teljesítése érdekében.

Kérjük, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. §-a alapján szíveskedjen teljes körű választ és tájékoztatást adni az említett eljárásokról, ideértve a Gőbl György által tett feljelentések alapján indult eljárásokat.


Tisztelettel:


Dr. Gaudi-Nagy Tamás                       
ügyvezető, Nemzeti Jogvédő Szolgálat               
országgyűlési képviselő   

Dr. Morvai Krisztina
európai parlamenti képviselő