Ötpárti szópárbaj az új alkotmányról

Egyetemi hallgatók szervezésében került sor egy ötpárti kerekasztal-beszélgetésre, több száz fiatal részvételével. Az erről készült tudósításunkban bemutatjuk a fő nézetbeli eltéréseket, fölelevenítjük az esemény legmeglepőbb fordulatait, és beszámolunk a botrányról is.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hallgatói Önkormányzata közös szervezésében került sor a PPPKE-JÁK egyik előadótermében Milyen lesz az új alkotmány? címmel egy kerekasztal beszélgetés a parlamenti pártok képviselőivel. A kormány részéről Gulyás Gergely (FIDESZ) és Salamon László (KDNP), az ellenzéki pártokból pedig Bárándy Gergely (MSZP), Schiffer András (LMP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ütköztették álláspontjaikat, és válaszoltak a közönség kérdésire. A terem körülbelül 3-400, szinte kizárólag egyetemi hallgatóval telt meg zsúfolásig. A nagy érdeklődésre számítani lehetett különböző internetes visszajelzésekből, illetve a téma aktualitása, a vitázók személye miatt, és a teljes ötpárti részvétel is kifejezetten vonzóvá tette a rendezvényt a főként jogi pályára készülő fiataloknak.

A beszélgetést Kilényi Géza professzor, a kar oktatója, volt alkotmánybíró vezette le, a képviselők számára nem idegen módon: a felszólalóknak fejenként, meghatározott számú perc állt rendelkezésére a pártjuk véleményének kifejtésére a különböző témákban, és ugyanilyen formában reagálhattak a jelenlévők kérdéseire is. A kiinduló témák, amiknek kapcsán kifejthették a nézeteiket, elsősorban az új alkotmány szükségességére, legitimitására, tartalmi elemeire, és a jelenlegi alkotmánnyal való összehasonlításra vonatkoztak. Az ezeket követő kérdések közül többnek se füle, se farka nem volt, azonban több szigorú kérdésre is kellett reagálniuk a képviselőknek, amik irányultak például az Alkotmánybíróság és az államfő jogkörének, az angliai minta alapján felmerülő íratlan alkotmány eshetőségének, a magzat védelmének, a határon túli magyarok szavazati jogának problematikájára is.

A parlamenti erőviszonyokkal egyezően az Országgyűlésben legnagyobb arányban jelenlévő párt, a Fidesz kezdett, és az LMP zárta a blokkokat. A KDNP-s Salamon László késett, majd hamarabb távozott is, állítólag ugyanis a kiírásból tudta meg, hogy itt kell lennie, elfelejtették a szervezők ténylegesen meghívni. Ezt a malőrt és a rövid mikrofonkábelből adódó technikai zavarokat leszámítva egyébként a szervezéssel gond nem volt, ügyesen kezelték a kérdések helyett kiselőadással készült – főleg az idősebb korosztályt képviselő – érdeklődőket.

A kétórás rendezvényen megismerhették az érdeklődők Gulyás álláspontját, miszerint a jelenlegi kétharmados többség legitimizálja az új alkotmányt, szemben a Salamon által említett ’89-es alkotmányozási eljárással, amely során a készítők sem véletlenül kötötték ki, hogy ideiglenes alkotmányt készítenek. Bárándy elsősorban az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt tartja az alkotmányozási folyamatot illegitimnek, és leszögezte, az MSZP nem asszisztál egy kizárólag keresztény-konzervatív alkotmány megalkotásához. Gaudi álláspontja szerint nem szabad a „megkerülhetetlen forrást”, a történeti alkotmányt figyelmen kívül hagyni, és a ’44-ig érvényben lévő, Szent Korona Tanon alapuló alkotmányt kell helyreállítani, az azóta eltelt évtizedek tapasztalataival kiegészítve. Schiffer ezzel szemben már-már egy világalkotmány vízióját vázolta fel, ugyanis szerinte a legfontosabb, hogy a XXI. század globális kihívásaira választ adjon.

A határon túli magyarok szavazati jogával kapcsolatban Gulyás kihangsúlyozta, hogy szükség van rá, de egyáltalán nem a „magyarországi magyarokkal megegyező mértékben”, Schiffer szerint el kell válnia egymástól az egy politikai közösségnek és az egy nemzeti közösségnek, Gaudi azonban egységes nemzetben gondolkozik, szerinte egyetlen tagjának a jogait sem szabad korlátozni azért, mert önhibáján kívül már egy másik ország állampolgára.

A hallgatóságban az egyes felszólalások között nem volt érezhető értékítéleti különbségtétel, bár az egyetem szellemiségéhez mérten talán az MSZP-LMP páros kevesebb tapsban örvendett, bár minden képviselőnek volt kifejezetten megosztó gondolata. Többen összesúgtak, amikor Schiffer büszkén hangoztatta, hogy sikerült keresztülvinniük a „biológiai sokszínűség védelmét.” Gulyás a kérdésekre valahogy mindig elfelejtett válaszolni. Salamon és Bárándy képtelen volt beosztani a felszólalási idejét, utóbbi ráadásul próbált a Szent Korona Tan kérdésében is okosat mondani, aminek eredménye az lett, hogy még az elsőéves jogászhallgatók is hangos nevetésbe törtek ki egy fatális tévedésén. Gaudi pedig egy kérdésre válaszolva a cigányság népszaporulatának korlátozásáról mondott szavai melletti kiállásával osztotta meg a hallgatóságot.

Vallási kérdések sorra kerülésekor a kormányzó pártok és a Jobbik biztosították a hallgatóságot, hogy Isten és a kereszténység, mint kultúrtörténeti meghatározó tényező szerepeltetése igenis szükséges az új alkotmányban. Az MSZP véleményét korábban már ismertettük, az LMP szerint pedig minden világnézet számára elfogadható értékeket kell megfogalmazni. Gulyás költői kérdése után: „aki ezt nem tudja elfogadni, az vajon a Himnuszt el tudja-e fogadni?” majdnem botrányba fulladt a rendezvény, amikor egy szerencsétlen testi és vélhetően szellemileg fogyatékos kérdező kijelentette alig érthetően kanyarított mondatokkal: nem hisz a házasságban, nem érti a férfi és női kategorizálást, ateista, és igenis nehezére esik a Himnusz elfogadása. Ekkor a teremben először 3/3-os egyezséggel kifütyülték, majd kikapcsolták a mikrofonját. Elgondolkodtató egyébként, hogy vajon ő valóban jó helyen van-e egy értelmiségi képzésben.

Összességében elmondható, hogy egy igen tanulságos és érdekes vitát hallhattak az érdeklődők, amit egy tudósításban teljes mértékben visszaadni nem lehet. Célunk nem is ez volt, hanem az, hogy kedvet csináljunk az olvasóinknak ahhoz, hogy a fontos kérdésekben több oldalról tájékozódjanak, igyekezzenek hasonló rendezvényeken részt venni, akár szervezni is, hogy egy tényleg szakmai vitában mérkőzhessenek meg a szakértők. Sok tekintetben pedig igazán szórakoztató is lehet a másik oldal szereplése, amellett, hogy a világ nem fekete és fehér, azaz a másik fél meghallgatása és érveinek végiggondolása soha nem lehet kárunkra.

(Szent Korona Rádió)