A 2006-os, aki nem adja fel

Több mint 12 évvel a véres gyurcsányi rendőrterror után a 2006. október 23-án hajnalban a budapesti Kossuth térről 1009 rendőr által erőszakkal feloszlatott kormányellenes tüntetők egyik meghatározó alakja, Fáber Károly még mindig küzd a teljes igazságtételért. Akkor őt a rendőrök földre teperték, megbilincselték és 12 órán át fogva tartották, most az emiatti kártérítési igényét jogerősen elutasították, de nem adja fel és megy tovább a Kúriához. Gyurcsányékkal együtt semmi esetre sem tüntetne.

A Turul TV tudósításában Fáber Károly és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szólnak a 2006 őszi rendőrterrorról, a Kossuth tériek igazságtételi küzdelméről, a mostani tárgyalásról, 2006 őszi ellenállók igazságáról, Gyurcsányék "ellenállásáról" és a teljes körű igazságtétel szükségességéről.

A Fővárosi Ítélőtábla 2019. január 17-én jogerősen elutasította Fáber Károly személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatti kártérítési igényét a Kossuth tériek 2017 őszén indított hazai próbaperében. Tavaly az első fokú ítélet ugyan megállapította, hogy 2006. október 23-án hajnalban Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette Fáber Károly személyes szabadságát és emberi méltóságát és ezért a szervet bocsánatkérésre kötelezte, de tévesen úgy döntött, hogy a követelt 730 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítés nem jár neki, mivel az elévült. A másodfokú bíróság most ezt a döntést hagyta helyben, ugyan más indokkal, de elévülést megállapítva szintén tévesen. A justizmord miatt felülvizsgálati kérelem előterjesztésére kerül sor. Hasonlóan téves döntés született tavaly novemberben a szintén 2006 őszén meghurcolt Dukán Dániel jóvátételi ügyében a Kúrián.

Fáber Károly a tüntetés jogellenes feloszlatása okán azonban vélemény-nyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértése miatt 120 Kossuth téri tüntetőhöz hasonlóan tavaly egyezség alapján 270 ezer forintnak megfelelő nem vagyoni kártérítés kapott. Mivel vele szemben erőszakot és szabadságkorlátozást alkalmaztak, így emiatt is jár neki a jóvátétel. Ezen jogsértettek ügyeit 2016 decemberi haláláig néhai dr. Grespik László ügyvéd vitte, aki a tüntetés feloszlatást hazai bírósági úton jogellenesnek nyilváníttatta és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztette 2009-ben 173 jogsértett ügyét. Közülük azóta többen meghaltak és elérhetetlenné váltak: 120 egykori Kossuth téri tüntető azonban végül az egyezség révén kártérítéshez jutott. 13 jogsértett azóta megkerült, így ügyükben még esedékes a jóvátétel.

 

Továbbra is szükségesnek látjuk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Alaptörvény módosítási javaslatának elfogadását, amellyel elévülésre tekintet nélkül felelősségre vonhatók lennének a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások politikus, rendőr, ügyész és bíró felelősei. Ezt indokolt összekötni a Budaházy-Hunnia koncepciós eljárás üldözöttjeinek közkegyelmével. Mi, nemzeti jogvédők, a jogsértettekkel együtt soha nem adjuk fel az igazságtételért folytatott küzdelmet, nem nyugszunk Gyurcsány és társai rendőrterror miatti börtönbe juttatásáig és a meghurcoltak teljes rehabilitációjáig!

 

Budapest, 2019. február 6.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

www.facebook/gaudinagytamas

Az utolsó 8 jogsértettnek (7 gárdista és egy újságíró) is kártérítést ítélt a bíróság a 2009. július 4-i rendőri brutalitás miatt

A Fővárosi Törvényszék 2019. január 23-én kihirdetett ítéletével 8 jogsértettnek (7 gárdista és egy újságíró) jelentős összegű (összesen kamatostul 8,6 millió forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetés feloszlatási akció során elszenvedett jogsérelmek miatt. Ez az utolsó jogsértetti csoport, akik jóvátételéről most a bíróság döntött.

A nem jogerős döntés alapján hat lefújt, megbilincselt, bántalmazott és előállított gárdistának a fogva tartási időtől is függően hétszázezertől egymillió-egyszázezer forintig terjedő összegű, egy súlyosan bántalmazott gárdistának hatszázezer és a sajtómunkája közben lefújt újságíró részére pedig félmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés és kamatai jár a perköltségek mellett

A Turul TV videós tudósításában nyilatkozik Szabó Dezső 77. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható a bíróság ítélethirdetése és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete.

Ebben a 2014-ben indult perben 86 gárdista és hazafi követelt jóvátételt: tízen két éve jogerős részítélet alapján részesültek megkövetésben és elégtételben (https://goo.gl/KcA5yU ), tavaly pedig összesen 68 felperes kötött egyezséget a bizonyítási eljárás eredményei alapján tisztességes jóvátételről a rendőri szervekkel. A mostani 8 felperes esetében a rendőrség az egyezségtől érthetetlen módon elzárkózott.

A mostani ítélet megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát. Megállapítást nyert az is, hogy Dóra Andor újságíró testi épséghez és egészséghez fűződő jogát azzal, hogy feliratos láthatósági mellényben végzett sajtótudósítói munkája közben közvetlen közelről fújtak rá ingerlő gázt.

A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie és jóvátételt kell fizetnie.

A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta (volt akit nyaka köré tekert gyorskötözővel vonszoltak), fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva hat és tíz óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok (Budaházy György és társai) szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította.

A törvényszék eljáró bírája, Jakabosné dr. Németh Mónika helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok, illetve rendkívül brutálisak voltak. A nem vagyoni kártérítések mértékét a fogva tartások hossza is meghatározta.

A bíróság ebben az eljárásban szakmailag korrekten és törvényi előírásokat betartva járt el.

A jogsértettek a mostani elsőfokú ítélet elfogadják és bíznak benne, hogy a rendőrség is ezt teszi, így a kárrendezés mielőbb végre megtörténhet.

Külön perekben korábban legalább 30 jogsértett már jogerősen kártérítést kapott.

Sajnálatos, hogy a felelősök megbüntetésére és a kártérítések velük való megfizettetésére nem került sor.

Sajnálatos, hogy az akkor tiltakozó gárdisták és hazafiak vállán felemelkedett politikai párt kihátrált mögülük és ma azokkal is szövetkezik, akik felelősek a hazafias erők üldöztetéséért.

Ma a rendőrség már egészen más gyakorlatot folytat, ilyen jellegű politikai célzatú tömeges brutalitás nincs. Az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek az ügy kapcsán egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született.

Köszönet a gárdisták és hazafiak érdekében eljárt minden jogász kollégának.

Köszönet a gárdistáknak és hazafiaknak a kiállásáért, a kitartásért, bizalomért !

A nemzeti jogvédők és az igazság mellett, ezúttal a jog is a meghurcoltak oldalán állt.

Budapest, 2019. január 25.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Holnap ítélettel zárulhat le a 2009-ben meghurcolt gárdisták jóvátételi küzdelme

Holnap, 2019. január 23-án 9 órától a Fővárosi Törvényszék (Markó u 27. fszt.11) nyilvános tárgyalásán ítéletet hirdet a 2009. július 4-én, a Bajnai-kormány idején, az Erzsébet téri gárdista tüntetés erőszakos és jogellenes rendőri feloszlatása során okozott jogsértések miatt 86 jogsértett által indított, legnagyobb ilyen személyiségi perben a még rendezetlen sorsú 8 felperes ügyében. A több mint négy éve zajló eljárásban jogsértetteket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviseli.

Azon a drámai napon - amelyet azóta a hazafiak Bajtársiasság Napjának neveznek - a Magyar Gárda feloszlatása ellen, illetve Budaházy György és politikai fogoly-társai szabadon bocsátásáért tüntetők ellen maró könnygázzal, tonfával és brutális erőszakkal lépett fel a rendőrség. 216 főt állítottak elő az Erzsébet térről, az oszlatásban tizenheten megsérültek. Ez volt a 2006 őszi rendőrterror után a hazai rendészettörténet legmélyebb pontja a 2002-2010 közötti időszakban. (Érdemes megtekinteni a Turul TV egyik korábbi tárgyalásról készült videós tudósítását, amelynek elején látható a rendőrség akkori brutális akciójának néhány részlete (https://www.youtube.com/watch?v=pZg21sOkgOY) ).

Az esetet utóbb az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. Sajnálatos módon egy akkori rendőri vezetőt sem vontak felelősségre.

A meghurcolt hazafiak és gárdisták ellen tucatnyi megtorló célzatú szabálysértési eljárás indult, de utána ők ellentámadásba lendültek és több - többségében nemzeti jogvédők által képviselt - sikeres pert indítottak az akcióban érintett rendőri szervek ellen emberi méltóságuk, személyes szabadságuk, testi épségük és egészségük, vélemény-nyilvánítási szabadságuk és gyülekezési joguk megsértése miatt, sokan kaptak elégtételt és kártérítést.

Ebben az utolsó, de legnagyobb perben tíz felperes esetében 2017-ben már számukra kedvező jogerős részítélet született (http://nja.hu/…/ujabb-tiz-gardistanak-iteltek-karteritest-a…), majd tavaly év elején a bizonyítási eljárás eredményei alapján 42 jogsértett tisztességes jóvátételről egyezséget kötött a rendőri szervekkel.

Számos bírósági tárgyalás és hosszas egyezségi tárgyalások után tavaly szeptemberben a súlyosabb jogsérelmeket elszenvedett 26 további felperes (köztük egy kartöréses áldozat) esetében is egyezségkötés történt. A többségében több órás fogva tartást, bilincselést, rendkívül maró hatású ingerlőgáz spray fújást és bántalmazást elszenvedett gárdistákat több mint 9 év után végre megkövették és személyenként eltérő, de átlagosan kamatokkal együtt hétszázezer forint összegű nem vagyoni kártérítést kaptak, a kartörést szenvedett gárdista kamatokkal együtt 1,7 millió forintot.

Nyolc felperes vonatkozásában nem jött létre egyezség, dacára annak, hogy ezen a jogsértettek meghurcolásának körülményei nem különböznek azokétól, ahol megegyezés született és a felperesek készek voltak követelésük ésszerű csökkentésére.

Az ő ügyükben holnap várhatóan a rendőri szerveket marasztaló ítéletet hoz a Fővárosi Törvényszék, és ha a döntést az érintettek elfogadják ezzel végre lezárulhat a 2010 előtti balliberális önkény időszakának emberi jogi szempontból igen gyászos és gyalázatos fejezete.

Ez "természetesen" az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek számára nem csapta ki a biztosítékot. Egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született ezen nyilvánvaló és jogállami elveket durván sértő, politikai leszámolási és megfélemlítő célzatú brutális rendőri akció miatt.

Budapest, 2019. január 22.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

"Az ország destabilizációjára nem lehet alapjogokat felhasználni": Gaudi az ECHO Tv-ben az elmúlt napok ellenzéki akcióiról, tüntetéseiről, illetve a Jobbik ezekben játszott szerepéről

Az ECHO Tv 2018. december 20-i Napi aktuális c. műsorában nemzeti jogvédőként és volt országgyűlési képviselőként elemeztem az elmúlt napok ellenzéki akcióit nemzetpolitikai és jogi nézőpontból.

A 2006 őszi tüntetések elleni rendőrterror és az idei Kossuth téri és MTVA előtti ellenzéki tüntetések között az önkény az egyetlen átkötő elem - jelentettem ki. Felidéztem: akkoriban a balliberálisok állami oldalról tudták gyakorolni az önkényt, hiszen mögöttük volt a karhatalom, most pedig a hatalom megszerzése érdekében szintén önkényt alkalmaznak, csak már nincs mögöttük az állam, de az eszközeik ugyanazok. Most viszont a sokszor joggal való visszaéléssel tiltakozókkal szemben nem alkalmaznak rendőri erőszakot.

Nagy különbség az is a két esemény között, hogy 2010 előtti tiltakozások nemzeti, hazafias célú akciók voltak, hiszen akkoriban olyan mértékben szolgáltatták ki hazánkat az EU-nak, hogy annak is fennállt a veszélye, hogy gyarmati létbe szorulunk. Ma az alapvető irány a nemzeti önrendelkezés megőrzése - ugyan nem hibátlanul-, ezzel szemben azonban az ellenzékiek nyíltan zászlójukra tűzték az uniós ügyészséghez való csatlakozás nemzeti szuverenitást sértő programját - hangsúlyoztam.

Ez már rég nem arról szól, hogy a balliberálisokat a munkavállalók érdekei foglalkoztatnák, hiszen 2010 előtt olyan bérviszonyok mellett kellett dolgoznia a munkásoknak, amelyhez képest most a bérkiáramlás szintje ad egy bizonyos egzisztenciális biztonságot, de messze van a még a Mennyország, rengeteg még a tennivaló - tettem hozzá.

A Munka Törvénykönyve módosítást társadalmi vitára kellett volna bocsátani ? A munkavállalókat munkáltatói önkénnyel szemben védő biztosítékokra szükség lenne ?

Lehet az ország destabilizációjára és a választási eredmények önkényes megváltoztatására az alapjogokat felhasználni ? Mit céloztak az MTVA székházába behatolt országgyűlési képviselők ? Meddig terjed a képviselő joga ? Történt-e visszaélés ? Ismertetni kellett volna-e a követeléseiket ?

Mi lehet az cél, ami magyarázhatja az egykor nemzethű Jobbik hazánk nemzeti önrendelkezésének felszámolását célzó, bevándorláspárti és nemzeti összetartozást tagadó balliberálisokkal való összeborulását ?

A válaszok kiderülnek az interjúból...

 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye az elmúlt napok ellenzéki akcióiról, tüntetéseiről, illetve az önkéntes túlmunkáról (2018. december 21.) www.njsz.hu

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) felelős nemzeti elkötelezettségű jogvédő szervezetként szükségesnek látja, hogy rámutasson néhány fontos, elsődlegesen jogi összefüggésre az MTVA elleni ellenzéki képviselői akciók és az elmúlt napokban lezajlott tüntetések, illetve azok rendőri kezelésével kapcsolatban:

1. Az NJSZ mindig határozottan állást foglal a magyarság érdekében cselekvő személyeket és szervezeteket ért jogtiprások ellen, és lehetőségeihez mérten jogvédelmet nyújt az e körben jogsérelmet szenvedetteknek. Az NJSZ kiáll a törvényes rend, jogállami intézményeink, és nemzeti értékeink mellett, az ezeket érő támadásokat - legyenek azok belülről vagy külföldről történő támadások – elítéli, azok, illetve az önkény ellen lehetséges eszközeivel fellép.

Ezt tette különösen 2002-2010 között, amikor az államhatalmat gyakorlók rendszeresen és súlyosan megsértették az alapvető szabadságjogaikkal élő magyarok jogait, ennek 2006 őszén tapasztalhattuk meg legvéresebb, rendőrterror formájában jelentkező megnyilvánulását.

2. Az ellenzéki pártok által a napokban gerjesztett, több esetben egyes mozzanataiban erőszakos tüntetések és az egyes ellenzéki képviselők által a MTVA székháza elleni akcióit nem tekintjük nemzeti jogvédő eszközökkel támogatandóknak, mivel azok pártérdekeket szolgálnak, illetve az idei országgyűlési választások során kialakult hatalmi erőviszonyok népakaratot önkényesen felülírni kívánó akciók részei. Az alapvető szabadságjogok gyakorlása mindenkit megillet, de azok visszaélésszerű alkalmazása és az egész ország destabilizálására való felhasználása elítélendő.

Különösen visszautasítandó éppen azon ellenzéki politikusok rendőri erőszakra való alaptalan hivatkozása, akiket meghatározó politikai és jogi felelősség terhel a 2010 előtti tömeges rendőri brutalitások miatt. Esetükben megállapítható, hogy ismét erőszakkal, illetve azzal fenyegetve lépnek fel, de ezúttal az állami szerveket nem tudják céljaik szolgálatába állítani. Ismét rámutatunk ebben a körben az elszámoltatásuk szükségességére.

3. A tüntetések biztosítása, kezelése során a rendőrség mértéktartóan, szükségesen és arányosan járt el és annak ellenére, hogy egyes tüntetések során tömegesen került sor a tüntetők részéről a közbiztonság és a rendőri erők elleni bűncselekményt megvalósító cselekményekre. Az irányadó nemzetközi gyakorlat szerint az erőszakos magatartást tanúsítókat elsődlegesen ki kell emelni, és ha az erőszak eszkalálódik, az egész tüntetés elveszti békés jellegét csak akkor oszlatható a tüntetés. Erre lett volna lehetőség egyes esetekben, de ezzel sem élt a rendőrség. Szemben a 2010 előtti időszak rendőri gyakorlatával nem került sor aránytalan és megtorló jellegű támadásokra a rendőrség részéről. Éppen a nemzeti jogvédők munkája és a nemzeti ellenállás tüntetései révén honosodott meg a spontán, előzetes bejelentés nélküli tüntetés lehetősége. De most azoknak, akik ezzel élnek és visszaélnek nem kellett szembesülniük a hatalom fenntartása érdekében bevetett rendőri erőszakkal, önkénnyel és megtorlásokkal.

4. Azon ellenzéki képviselők, akik a közszolgálati televízió és rádió épületébe behatoltak visszaéltek képviselői jogaikkal, mivel túllépve az Országgyűlésről szóló 2012. XXXVI. törvény szerinti jogkörükkel nem információ kérési célzattal léptek be a közmédia épületébe, hanem azért, hogy elérjék saját politikai nyilatkozatuk ismertetését, ezzel a szerkesztési szabadságot súlyosan sértő és veszélyeztető cselekményt követtek el. Ráadásul cselekményeik a közszolgálati szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét valósították meg. Nyomozó hatósági feladat annak kivizsgálása, hogy esetükben felmerül-e a hivatali visszaélés, illetve közérdekű üzem működésének megzavarása bűntette. A szolgálatot teljesítő biztonsági erőkről hozzájárulások nélküli felvétel készítés és közzététele, továbbá velük szembeni erőszakos, sértő, becsmérlő magatartás további bűncselekményeket vethet fel.

4. Ugyanakkor a köztelevíziónak és közrádiónak az ellenzéki pártok által megfogalmazott követeléseket közszolgálati feladataikból adódóan ismertetniük kellett volna, mivel a nyilvánosság sokoldalú és kiegyensúlyozott tájékoztatásához ez hozzátartozott volna.

5. Az ellenzéki tiltakozásokat formailag kiváltó Munka Törvénykönyve módosítás az önkéntes túlmunkáról jogilag nem gyengíti a munkavállalói jogokat, mivel évi százötven óra - kollektív szerződés esetén száz óra - bérpótlék-köteles túlmunka elrendelhetőségét a munkavállaló hozzájárulásához köti. Ugyanakkor indokolt lett volna kormányzati előterjesztéssel élni, a szükséges társadalmi vitát lefolytatni, és munkavállalókat e téren esetlegesen veszélyeztető munkáltatói visszaélésekkel szemben garanciális rendelkezéseket beépíteni és egyúttal indokolt a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése, illetve a napi rendes munkaidőben végzett munkáért járó bérek fenntartható mértékű további növekedése.

Ezúton kívánunk áldott Karácsonyt és boldog új esztendőt minden magyarnak határon innen és túl !

http://www.njsz.hu/

Gaudi: A rendőrség oszlathatott volna, a Jobbik meg teljesen összeborult a szemkilövetőkkel és a balliberálisokkal

A Hír Tv-ben 2018. december 13-án a Magyarország élőben c. műsorban nyilatkoztam a sorosista balliberálisok, szemkilövetők és a Jobbik nemzeti szempontból vállalhatatlan, teljes összeborulásáról, a mostani erőszakos tüntetések és 2010 előtti hazafias megmozdulások rendőri kezelése közötti hatalmas minőségi különbségekről, Dukán Dániel 2006 őszi jóvátételét és a semmisségi törvényt blokkoló kúrai bíró Baka András szakmai ámokfutásáról, és a teljes igazságtételhez elkerülhetetlen Budaházy közkegyelemről
Felelős nemzeti jogvédőként emlékeztetnem kellett arra, hogy míg 2002-2010 közötti balliberális időkben véres koncepciós eljárásokkal kísért rendőri erőszakkal számos hazafias tüntetést oszlattak fel ítéletekkel, jelentésekkel igazoltan jogellenesen, addig a mostani, Soros-féle módszerekkel gerjesztett, álhisztériás, álmunkásvédő, békétlen tüntetéseket bár azok oszlathatók lennének, a rendőrség biztosítja és rendkívül visszafogottan kezeli.

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/oszlathatott-volna-a-rendorseg-2473340

Videó a nemzeti múltunk méltó megfilmesítésért

Videó a nemzeti múltunk méltó megfilmesítésért, egy magyar szívű Hunyadi filmért és a Kádár-Aczél kultúrklikk máig ható magyarellenes törekvései ellen december 1-én tartott tüntetés beszédeiről

Saját beszédem 23:40-35:04 között látható.

A videón szereplő feltüntetés ellenére a tüntetést a 2006 őszi Kossuth téri Bene Gábor és Gonda László szervezte, akik felszólalásai szintén szerepelnek a felvételen Rácz Szabó Lászlóéval egyetemben.

 

Beszámoló a nemzeti múltunk méltó megfilmesítésért és a Kádár-Aczél kulturklikk máig ható magyarellenes törekvései ellen december 1-jén tartott tüntetésről

A dr. Bene Gábor és Gonda László által szervezett december 1-ejei tüntetésen készült két fényképen szereplő üzenetek mindent elmondanak...

Gonda László a tüntetésen ismertette a Hunyadi film forgatókönyvével és más, a Nemzeti Filmalappal, és egyes cégekkel kapcsolatos visszaélések miatti feljelentés tervezetét, a feljelentést azóta megtette.

A tüntetésről dr. Deák Sárosi László filmesztéta beszámolóját ajánlom mindenki figyelmébe:

https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/…/az-utolso-b…/65903/

A tervezett Hunyadi film méltatlan forgatókönyvéről szóló elemzését is érdemes elolvasni:

https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/…/az-utolso-b…/65895/

Szerettem volna felszólalásomat közzétenni, de ez eddig nem vezetett eredményre, így mondandóm lényegét az alábbiakban osztom meg.

A beszédem elején megemlékeztem a 100 évvel korábbi számunkra gyászos napról és megerősítettem: Erdély 100 év alatt sem lett románná, a magyar és székely igazság és önrendelkezés elkerülhetetlen ! 

E körben felidéztem aznap közzétett írásomat: https://www.facebook.com/gaudinagytamas/posts/2141461422573468

Kijelentettem, hogy kultúrharc zajlik hazánkban, ahol a nemzeti hagyományokat, a nemzeti büszkeséget és a hazaszeretetet az öngyűlölet multikulturális, liberális mérgével támadják. Idéztem Orbán Viktor miniszterelnököt, aki maga is erről beszélt nemrég a Magyar Diaszpóra Tanács előtt (https://goo.gl/FQJPB3) kijelentve, hogy azt szeretné, hogy ha az előttünk álló négy évben egy olyan kulturális változás következne be Magyarországon, amely "megerősíti a hazaszeretet kultúráját, és visszaszorítja az öngyűlöletnek a kultúráját."

Egy tisztességes, hazafias szemléletű Hunyadi film kiváló alkalom lenne nemzeti önbecsülésünk megerősítésére, azonban az eddig megismert tények, főleg a hatalmas költségvetésű film készítésére kijelölt személyek és a megismert forgatókönyv erre semmi garanciát nem adnak, sőt Hunyadi János történelmi szerepét eljelentéktelenítő, történelem-hamisító, ellenkező irányú bemutatást vetítik előre. Hunyadi Jánost mellékszereplővé és nevetségessé tennék, aki csak egy órányi cselekmény után jelenne meg a filmben. Kimaradna a filmből Kapisztrán János és az általa, illetve a Hunyadi által vezetett magyarok hősiességének valós bemutatása. Meg kell védeni Hunyadit a méltatlanoktól és a méltatlanságtól.

A haza és az igazság szeretete jegyében most is fel kell lépni a Kádár-Aczél időkből visszamaradt kultúrklikk magyarellenes törekvései ellen, akiknek nincs helye a magyar kulturális élet irányításában. Az elmúlt években a politikai és gazdasági téren jelentős mértékben visszaszerzett nemzeti önrendelkezést a kultúra, oktatás és tudomány területén is érvényesíteni kell. A nemzeti értelmiség nem asszisztálhat az öngyűlölet-pártiak, hazafiasság-ellenesek térnyeréséhez, ugyanúgy bátran fel kell lépjenek, mint azt a szemkilövésekkel szemben tették a nemzeti jogvédők.

Mintha visszaforogna az idő: a napokban lett Széchenyi Akadémia tag a munkásságával a szexuális devianciákat elkötelezetten népszerűsítő Alföldi Róbert és a magát hazánkban saját bevallása szerint a déli határkerítés miatt szörnyen érző Szász János, akit a Hunyadi film rendezésére jelöltek ki. A forgatókönyv pályázattal kapcsolatos eddigi információk pedig még bűncselekmények gyanúját is felvetik, ezért segítséget adunk Gonda Lászlónk a feljelentéséhez.

Kértem végül a miniszterelnököt és Kásler Miklós minisztert, hogy lépjenek fel a történelemhamisítással és nemzeti önbecsülésünk sérelmének veszélyével fenyegető helyzet megszüntetése érdekében és gondoskodjanak arról, hogy méltó kezekbe kerüljön a film megvalósítása.

Erdély 100 év alatt sem lett románná, a magyar és székely igazság és önrendelkezés elkerülhetetlen !

100 éve ezen a napon egy illegitim és jogkövetkezmények kiváltására alkalmatlan összejövetelen néhány ezer román Erdély hazánktól való elszakításáról hiába hozott „döntést” és hiába sújtották nemzetünket két békediktátummal is, Erdély 100 év alatt sem lett románná, és soha nem lesz azzá, a magyar-székely igazság és önrendelkezés elkerülhetetlen ! Nem a 100 évvel ezelőtti román magángyűlés egy percig sem komolyan gondolt autonómia ígérvényeire kell udvariaskodva emlékeztetni, hanem a nemzetközi jog alapján érvényesíteni kell az erdélyi magyar nép és székelység önrendelkezését a magyar állam védhatalmi támogatásával.

A nemzetegyesítés, nemzetgyarapítás és nemzetépítés érdekében folytatott nemzeti küzdelmünk egyre komolyabb esélyekkel kecsegtet.

Ehhez éltető ihletforrást ad a Szent Korona eszme értékei mellett dicső eleink bátorsága, tiszta szívűsége, bölcsessége, nemzethűsége és hagyományainkat óvó európai látásmódja.

A nemzetegyesítés, nemzetgyarapítás és nemzetépítés mellett a külső és belső ellenségekkel szemben egyszerre folytatandó nemzetvédő küzdelemben és munkálkodásban minden jóakaratú, cselekvő és hasonló célzatú nemzettársára szövetségesként tekintő hazafira szükség van határon innen és túl.

És szükség van minden olyan szövetséges népre, nemzetre is, amelyek tisztelnek minket, s elfogadják a Szent Korona értékeit és a magyarság önrendelkezéshez való jogát.

Zúzzuk szét együtt a trianoni és párizsi diktátumokat a szebb magyar jövő érdekében !

Ennek érdekében vegyünk részt minél többen a diktátumok szétzúzására irányuló aláírásgyűjtésben ! 

https://www.facebook.com/gaudinagytamas/posts/1663907990328816

Cselekedjük meg, amit megkövetel a Haza !

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz !" (Gandhi)

Isten éltesse és óvja hazánkat, nemzetünket !

Az évfordulóra ajánlom megtekintésre 2012. június 4-én a budapesti román nagykövetség előtti beszédemet, amelyben követeltem a békediktátumok revízióját és az erdélyi magyarság-székelység önrendelkezését.

Honfitársi köszöntéssel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

facebook/gaudinagytamas

A Kúria Baka tanácsa megtagadta a jóvátételt a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatától

A Kúria 2018. november 28-án hozott felülvizsgálati ítéletével elutasította a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozata, Dukán Dániel rendőrségi meghurcolása miatti kárigényét, dacára annak, hogy törvénytelen elítélését 2013-ban semmissé nyilvánították és a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény jóvátételt ír elő a rendőrségi kényszerintézkedések tekintetében is.

A bíróságok a Semmisségi törvény rehabilitációs hatását évekig blokkolták: a semmisségi kérelmeket Alaptörvény-ellenességre hivatkozással az Alkotmánybíróságra küldték és csak azután hoztak semmiségi döntéseket, hogy a törvény alkotmányosnak minősült. A Kúria mostani ítélete az ügyben eljárt alsófokú bíróságokkal egyezően a Semmisségi törvény jóvátételi következményeinek érvényesülését gátolja. A jogsértett és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője alkotmányjogi panasszal fordulnak az Alkotmánybírósághoz.

2006. szeptember 20-án rendőri levadászás, verés, rúgás, embertelen körülmények között töltött 54 óra bűnügyi őrizet és 35 nap előzetes letartóztatás, megalázások, koncepciós per, majd első fokon 2,5 év letöltendő börtönre való törvénytelen elítélés volt a sorsa az akkor egyetemista Dukán Dánielnek. A drákói elsőfokú ítéletet az a dr. Vasvári Csaba hozta, akit mostanában a bírói függetlenség bajnokaként tüntet fel az ellenzéki sajtó.

Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az általa ihletett Semmisségi törvény által 2013-ban, a Kúria dr. Baka András vezette tanácsa abszurd ítélete megtagadta tőle a tisztességes jóvátételt, amelyet pedig a Semmisségi törvény 6. §-a előír:" a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk".

Ebből egyértelműen következik, hogy a megsemmisített ítéletet megelőző rendőrségi kényszerintézkedés jogellenes és kártérítési jogalap. E szerint úgy kell tekinteni, hogy a jogsértett semmilyen jogellenes tevékenységet nem végzett, a rendőri intézkedés minden eleme jogellenes volt. Kiürülne a Semmisségi törvény, ha nem fűződnének polgári jogi következmények a büntetőjogi semmisséghez.

Ezzel szemben a korábban már számos kétes törvényességű ítéletet hozó és sokak szerint a nemzeti oldal kárára elfogultnak tekinthető dr. Baka András tanácselnök bíró indokolásában azt fejtette ki, hogy az általuk kialakított bírósági gyakorlat szerint a Semmiségi törvény kártérítést előíró rendelkezései csak az elítélés utáni kényszerintézkedésekre terjednek ki. Ez az értelmezés önkényesen szűkítő és ellentmond a jogszabály tételes rendelkezésének, illetve a nyilvánvaló jogalkotói szándéknak.

Dukán Dániel a perben korábban sikertelenül kérte kizárni dr. Baka András bírót arra hivatkozással, hogy a korábban már előzetes letartóztatása ügyében hozott kúria ítélet alapján megállapítható "a tanács elnökének a 2006-os eseményekkel kapcsolatos álláspontja az akkori hatalom álláspontjával megegyezik", továbbá " az elfogultság a Budaházy ügyekben is nyomon követhető".

Az őt megverő, megrúgó, elfogó és több mint kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a Budapesti Rendőr-főkapitányság ellen eredménytelen egyezségi kísérletet követően benyújtott 4,5 millió forint nem vagyoni kártérítésre irányuló keresetet a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott első fokú ítéletével elutasította arra hivatkozással, hogy a rendőrség a szükségesség és arányosság követelményeit nem sértette meg.

A bíróság kizárólag a Dukán Dánielt megverő, az őt elfogó rendőrök vallomásának, jelentéseinek adott hitelt, annak ellenére, hogy más bizonyítékok (áldozattárs vallomása, fényképek stb.) ezeket cáfolták, illetve a 2006 őszi elítélések semmisségéről szóló törvény az akkori rendőri vallomásokhoz és jelentésekhez a valótlanság vélelmét fűzte. A Fővárosi Ítélőtábla 2017-ben jogerős ítélettel mindezt rendben találta (https://goo.gl/6B1rxe és https://goo.gl/ASejQR) és most a Kúria is.

Korábban külön per alapján Dukán Dániel jogerősen 2 millió forint összegű kártérítést harcolt ki (https://www.youtube.com/watch?v=a_BLBResQok) a törvénytelen elítélését megelőző előzetes letartóztatásának elrendelése miatt attól a Fővárosi Törvényszéktől, amely a rendőrséggel szembeni keresetét első fokon elutasította.

Idén tavasszal szintén a Kúria dr. Baka András vezette tanácsa utasította el Dukán Dánielnek az előzetes letartóztatást drasztikus körülmények között foganatosító büntetés-végrehajtási szervekkel szembeni kártérítési igényét elévülésre való képtelen hivatkozással.

A 2010-ban kétharmados többséget szerzett új kormány a 2006 őszi gyurcsányi rendőrterror áldozatainak elsöprő többségét tisztességes kártérítésben részesítette (idén ősszel a Kossuth téri tüntetők kaptak jóvátételt: https://goo.gl/c2bDZL), azonban Dukán Dániel és a 2006. október 23-én bántalmazott Fáber Károly ügyeiben a bíróságok eddig jogszabályt sértő módon meggátolták a jóvátételt.

Budapest, 2018. december 1.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

www.njsz.hu

Tíz év az Európai Parlamentben - Morvai Krisztina könyvbemutatója holnap (november 6). 18 órakor a Polgárok Házában

Szeretettel hívok minden kedves hazafit Krisztina könyvbemutatójára, ahol személyes hangú beszélgetés keretében villantja fel Kovács Zsolttal közösen a közel 10 éves európai parlamenti képviselői időszakot tárgyaló interjúkötetet, néhány emlékezetes felszólalás közös megtekintésével.

Ma már nyugodtan kijelenthető, hogy Krisztina hazafias, mindenkor a közjót szolgáló EP képviselői munkássága megkerülhetetlen jelentőségű a nemzeti önrendelkezés és szuverenitás hívei számára és alapvető hatást gyakorolt a hazai, de számos európai patrióta politikai erőre. Emberközpontú nemzethűsége és pártpolitikai korlátokon messze átívelő elkötelezett s bátor nemzetszolgálata, a kiszolgáltatott magyar emberek, elszakított nemzetrészeink melletti töretlen kiállása példaértékű. Folyamatosan leplezte le, nevezte néven és kérte számon Európa globalista háttérhatalmak által kijelölt elárulóit , tényszerű és jogászi életlátással elmondott igazságbeszédeivel szembesítve őket az európai hagyományos nemzetek felszámolását célzó, egyre gátlástalanabb terveik tarthatatlanságával és emberellenességével.

Megtisztelő, hogy munkáját máig segítő barátja-bajtársa lehetek. Holnap természetesen én is ott leszek. Legyünk ott minél többen !

https://www.facebook.com/morvai.krisztina/posts/10157010604154701

80 éve szereztük vissza Dél-Felvidéket !

A mai nemzeti gyásznapon - a kommunista Vörös Hadsereg 62 évvel ezelőtt kezdte meg az 1956-os szabadságharc vérbefojtását - javaslom az áldozatok és hősök emléke előtti adózás mellett emlékezzünk rá büszkén, hogy két napja volt 80 éve, hogy 1938. november 2-án aláírt első bécsi egyezmény alapján az első világháborúban vétlen Magyar Királyság megcsonkított testéhez visszatérhetett a Felvidék déli része.

A trianoni diktátum első, önrendelkezési jogi és nemzetközi jogi szempontból is messzemenően indokolt revíziója folytán 11 927 km² (az utólagos kiigazításokkal 12 012 km²) elcsatolt területet juttatott vissza hazánknak, 869 ezer fős lakossággal, akik közül 752 ezer fő (86,5%) volt magyar és 117 ezer más nemzetiségű. A döntésnek köszönhetően újra magyar lett Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Komárom, Léva és Losonc városa. A magyar honvédség 1938. november 5. és 10. között vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel fogadták őket.

Az Észak felé ! 1938 - A Felvidék felszabadítása c. dokumentumfilm korabeli dokumentumfilm vérfrissítő lelkesítő hatással mutatja be azt a dicső időszakot, amikor alig több mint 18 évvel a magyarság végzetének szánt trianoni diktátumot követően a magyar államvezetés fegyverek nélkül szövetségeseivel karöltve képes volt a diktátum bilincseit igazságos és méltányos keretek között letörni.

„A magyar törvényhozás mélységes áhítattal ad hálát az isteni Gondviselésnek, hogy az elszakított Felvidék egy része húsz évi távollét, szenvedés és az idegen uralommal szemben kifejtett hősies ellenállás után visszatér a Magyar Szent Korona testébe. A magyar haza bensőséges örömmel üdvözli és a szerető anya meleg gondoskodásával öleli keblére sokat szenvedett visszatérő véreit.” - áll a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területeknek az országgal egyesítéséről szóló 1938. évi XXXIV. törvénycikk preambulumában.

A törvény 1. cikkelye pedig kimondta:

"1. § A magyar törvényhozás jóváhagyóan tudomásul veszi, hogy a magyar királyi kormány a Csehszlovák Köztársaság területéből Magyarországhoz visszacsatolandó területek ügyében döntésre a német birodalmi kormányt és az olasz királyi kormányt kérte fel s hálával emlékezvén meg e baráti nemzetek kormányainak fáradozásairól, a két kormány által a visszacsatolandó területek ügyében Wienben az 1938. évi november hó 2. napján hozott döntést elfogadja és a döntőbírósági határozat értelmében Magyarországnak ítélt felvidéki területeket a magyar állam területéhez visszacsatolja."

A nemzetegyesítés aztán folytatódott: 1939- Kárpátalja, 1940- Észak-Erdély és 1941- Délvidék. A második világháború vérzivatara után megint ránk kényszerítették a bilincset 1947-ben, de a nemzetegyesítés folyamata 71 év után is feltartóztathatatlan, a nemzet egy és oszthatatlan, és a magyarságot legyőzni nem lehet... Sem a visegrádi, sem bármilyen szövetségi együttműködés sem ment fel senkit a magyarság önrendelkezésének biztosítására vonatkozó kötelezettsége alól !

Hajtsunk fejet eleink magyar haza iránti elszántsága és hűsége előtt 80 évvel az első revíziós eredmény után ! Az ő hősiességük és áldozatuk az 1956-os szabadságharc hőseikével egy tőről fakad !

A felvidéki magyarság önrendelkezése ma is megkerülhetetlen és miután a tőlük (és az összes elszakított magyar területen élő nemzettársainktól) ezt az alapvető, megmaradáshoz elengedhetetlen közösségi jogot máig megtagadják és még a magyarság sorsának rendezésére alkalmatlan kisebbségi jogok teljességét sem biztosítják számukra, folytatva a beolvasztás szisztematikus politikáját ezért joggal merül fel az igény a 80 éve sikeresen alkalmazott revíziós módszer akár részbeni alkalmazására, különös tekintettel arra, hogy Csallóköz magyarsága, a Felvidék és a Kárpát-medence több más magyar bástyája még mindig tartja magát...

Képviselői időszakom négy éve (2010-2014) idején az Országgyűlésben és az Európa Tanácsban folyamatosan kiálltam az elcsatolt magyarság önrendelkezése mellett, majd azóta nemzeti jogvédőként is évek óta szorgalmazom az önrendelkezést a felvidéki (és persze az összes elcsatolt) magyarok számára. 4 éve a felvidéki Gútán a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által tartott önrendelkezési fórumon is kiálltam ezért:

https://www.youtube.com/watch?v=ABufDnyOi0Y

A Kúria bűncselekmény hiánya miatt felmentette László Petrát a garázdaság vádja alól, Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2018. október 30.

A Kúria dr. Kónya István vezette tanácsa 2018. október 30-án hozott felülvizsgálati ítéletével bűncselekmény hiánya miatt felmentette László Petra operatőrt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól. Egyúttal a Kúria hatályon kívül helyezte a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék azon korábbi határozatait, amelyek garázdaság vétségében tévesen bűnösnek minősítették az operatőrt és emiatt próbára bocsátás intézkedést alkalmaztak vele szemben. Ezzel több mint három év meghurcolás után végre megtörtént a nemzeti elkötelezettségű - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által védett - filmes szakember teljes büntetőjogi rehabilitációja.

Alapvető és jogszerű elvárás ezek után mindazon sajtószervvel szemben, amelyek a korábbi elmarasztaló ítéletekről tudósítottak, hogy a felmentés hírét közzétegyék arra is figyelemmel, hogy a felmentést eredményező mai nyilvános ülést minimális sajtóérdeklődés övezte. A vonatkozó szabályok alapján (PK 14.) „ha a büntetőeljárás más módon fejeződik be, mint elmarasztalással, a személyiségi jogok védelméhez fűződő jogpolitikai érdekek helyes értelmezéséből az következik, hogy a sajtó– az érintett személy kívánságára – erről is köteles díjtalanul tudósítani."

László Petra 2015. szeptember 8-án az N1TV tudósítójaként kamerájával felvételt készített Röszkénél a hazánkba szabálysértést elkövetve jogellenesen behatolt 1300 fős illegális bevándorló tömegről, akik közül mintegy 400 fő az őket feltartóztatni kívánó rendőri erők gyűrűjéből erőszakosan és jogellenesen Szeged felé kitört. A felfokozott állapotú, erőszakos, rendőri intézkedésnek ellenszegülő és agresszív tömeg egyik tagja ekkor a neki háttal forgató operatőrt meglökte, aki ezt követően az őt letarolással, megtaposással fenyegető tömeggel szembefordulva tudósítói munkáját folytatva védte magát, eközben két illegális migránssal testi kontaktusba került, majd ellépett egy, a gyermekével karján futó és rendőri fogásból erőszakkal kiszabadult, s ettől egyensúlyát vesztett, majd emiatt eleső migráns elől, anélkül, hogy - szakvélemény által is megállapítottan - hozzáért volna.

Ezt, a bűncselekményt nem megvalósító eseménysort dagasztotta a liberális sajtó "világbotránnyá", az EU határait is védő hazánk lejáratására irányuló kampány részeként, László Petra személyét megbélyegezve, jó hírnevét súlyosan sértve és az illegális migránsokat áldozatként beállítva. Az eset után László Petrát még aznap az N1TV telefonon elbocsátotta, ellene lejárató sajtóhadjárat indult, fejére egy iszlám szervezet vérdíjat tűzött, rendőri védelmet kellett kérnie, majd egy, a lakhelyét beazonosíthatóvá tevő Blikk cikk miatt otthonát is el kellett hagyja családjával együtt. Utóbbi jogsértő cikk miatt jogerősen nemrég sérelemdíjat kapott, a jó hírnevét sértő más sajtószervekkel szembeni személyiségi perei folyamatban vannak, de a mostani felmentés után továbbiak várhatóak. Jelenleg a pestisracok.hu és a demokrata.hu sajtómunkatársa.

A Kúria indokolásában világosan kimondta a védelem ez irányú érveit elfogadva, hogy az operatőr cselekménye nem valósította meg a garázdaság vétségét, mivel a kihívó közösségellenesség, mint lényeges bűncselekményi tényállási elem egyértelműen hiányzott, ezért az alsófokú bíróságok a bűnösségét az anyagi jogszabályok megsértésével állapították meg. Emiatt a védelem által szintén hivatkozott jogos védelem, mint büntethetőséget kizáró ok már nem is merülhetett fel, bár ebben a körben arra a következtetésre jutott a Kúria, hogy nem állt fent jogos védelmi helyzet.

A Kúria szerint a cselekmény legfeljebb rendzavarás szabálysértésére lehetett alkalmas, de az már elévült, így a körben az eljárás megszüntetésének volt helye.

Kiemelésre került, hogy az operatőr cselekményét az elkövetéskori, pillanatnyi környezetnek megfelelően kellett vizsgálni, nem pedig az alapján, ahogy azt az eredeti helytől és időtől függetlenül, kiragadva a hírekben tálalták. Az eseményről média által utólag történő tudósítások, interpretációk és kommentárok folytán bekövetkező megbotránkozás vagy elítélő véleménynyilvánítás nem része a vád tárgyává tett cselekmény elkövetésének, így büntetőjogi értékelésének sem.

Dr. Kónya István a bírói tanács elnöke kiemelte, hogy az esemény idején az illegális migránsok a rendészeti jogellenesség talaján állva erőteljesen megbontották a közrendet és köznyugalmat. Nem a terhelt magatartása sértette a közösség nyugalmát, hanem a több száz bevándorló rendőri intézkedéssel szembeszegülő, káoszt előidéző rohama. Amikor László Petra ebbe a mások által megzavart közállapotba beavatkozott, nem vált előidézőjévé a zűrzavarnak, reakciójával az események sorából nem tűnt ki, nem volt kirívó, ezért László Petra cselekménye nélkülözte a kihívóan közösségellenes elemet, nem hathatott a köznyugalom ellen.

Álláspontunk szerint cselekménye semmiképpen sem volt jogellenes.

A Btk 22. § (1) bekezdése szerint „Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.”

Ha bűncselekménynek minősítették is volna László Petra cselekményét álláspontunk az őt és a közérdeket ért jogtalan támadás fennállt, így a jogos védelmi helyzet okán sem lehetett volna felelősségre vonni, még akkor sem, ha a helyzet feletti ellenőrzést elveszítő rendőrök segítségére sietve útját állja, elfogja vagy visszatartja bármelyik illegális bevándorlót, mivel azok a tiltott határátlépéssel szabálysértést, a rendőri kordonból való kitöréssel a Btk. 279. § (1) bekezdésébe ütköző és a (3) bekezdés szerint minősülő, csoportosan elkövetett, hatósági eljárás megzavarása bűntettét követték el.

Emlékezetes, hogy az eljárásban korábban a Soros hálózat egyik álcivil, "jogvédő" fiókszerve a Magyar Helsinki Bizottság a cselekménynek a közösség tagja elleni erőszak, sokkal súlyosabb megítélésű gyűlölet-bűncselekménnyé való minősítése érdekében lépett fel, eredménytelenül.

Fontos emlékeztetni arra, hogy az esetet követően egy héttel léptek hatályba a szigorú határvédelmi büntető és rendészeti jogszabályok, illetve nem sokkal ezután befejeződött a magyar-szerb határzár kiépítése, amely azóta hatékonyan gátolja a változatlanul zajló tömeges illegális migrációt, amelynek nem felszámolásán, hanem jogszerű csatornákba terelésén dolgozik az EU jelenlegi bevándorláspárti vezetése.

Az egész Európát fenyegető bevándorlási válsághelyzetben fontos, hogy a Kúria mostani döntésével a valódi áldozat és nem a tömeges jogsértést elkövetők oldalára állt.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ, www.njsz.hu) nevében:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu)

2006. október 23: megsebzett ünnep és levert szabadságharc- Gaudi-Nagy Tamás és Császár Attila az ECHO TV-ben a 2006 őszi rendőrterrorról a 12. évfordulón

Az ECHO TV Napi aktuális című műsorának 2018. október 23-i esti adásában Császár Attilával, az ECHO TV Híradójának főszerkesztőjável együtt emlékeztem meg a tizenkét évvel ezelőtti rendőrterrorról. Felidéztük a rendőrterror jogi-politikai hátterét és elemeztük a felelősségre vonás eddigi elmaradásának okait, szó esett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat felelősségre vonást célzó Alaptörvény módosításáról és az áldozatok jóvátételének mára csaknem teljesen lezárt ügyéről.

Fősodratú sajtóban nem hallható módon kimondtam, hogy a 2006 szeptember 19-21-ei embervadászatok és az október 23-i véres rendőrterror egy gyökérből fakadtak, és emögött a nemzetvesztő Gyurcsány-kormánnyal szemben széles körben kibontakozott nemzeti ellenállás, nemzeti felkelés erőszakos leverésének aljas szándéka húzódott, amelyet a koncepciós perek sorozatában testet öltött megtorlások voltak hivatottak beteljesíteni. 

Ezt azonban a nemzeti és civil jogvédők szívós munkája megakadályozta, az ördögi terv és felülről vezényelt karhatalmi erőszak lelepleződött, az áldozatokat megvédtük és jóvátételhez juttattuk. Az ellenállás pedig végül 2010-ben a négyötödös többséggel elkergette a szemkilövető nemzetellenes balliberálisokat a hatalomból. Egyedül az akkori politikai vezetők (élén Gyurcsánnyal), rendőri vezetők, megtorlásban közreműködött ügyészek és bírók felelősségre vonása várat magára, de még mindig nem késő.

Ami 2006. október 23-án, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján történt, az egy, az akkori kormány által tudatosan felépített, több hetes folyamat kicsúcsosodása volt, egy olyan folyamaté, amelyben Gyurcsány Ferencék az állami terror eszközének szisztematikus alkalmazásától sem riadtak vissza annak érdekében, hogy fenntartsák hatalmunkat.

A demokrata.hu összefoglalója a műsorról:

http://demokrata.hu/…/hatalom-megtartasara-jatszott-gyurcsa…

<

Megkapták a jóvátételt a 2006 őszi Kossuth téri jogsértettek is, de a felelősök még büntetlenek (A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közlemény a 2006 őszi rendőrterror 12. évfordulóján)

A napokban megkapta a kártérítést közel 12 évvel a véres gyurcsányi rendőrterror után a 2006. október 23-án hajnalban a budapesti Kossuth térről több mint ezer rendőr által erőszakkal kiszorított, feloszlatott kormányellenes tüntetők - Gonda László által vezetett és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - 120 fős jogsértetti csoportja.

A vélemény-nyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértése miatt személyenként 280 ezer forintnak megfelelő nem vagyoni kártérítés megfizetésére sok éves eljárást és egy tavaly októberben indított hazai próbapert követően, azután került sor, hogy a jogsértettek az Igazságügyi Minisztériummal egyezséget kötöttek az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti eljárásban és az egyezséget a strasbourgi fórum jóváhagyta.

Az ügyet 2016. decemberi haláláig néhai dr. Grespik László ügyvéd vitte, aki a tüntetés feloszlatást hazai bírósági úton jogellenesnek nyilváníttatta és a strasbourgi testület elé terjesztette 2009-ben 173 jogsértett igényét. Közülük azóta többen meghaltak és elérhetetlenné váltak: most 120 egykori Kossuth téri tüntetőt megkövettek és ők az egyezség révén végre kártérítéshez jutottak.

Tisztelet és elismerés mindazoknak, akik 12 évvel ezelőtt szembeszálltak a nemzetellenes balliberális hatalommal és akik jogtiprás és megtorlás áldozataivá váltak. Két éve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nekik a Hazatérés Templomának falán emléktáblát állíttatott, illetve az értük folytatott jogvédő küzdelmekről dokumentum-kötetet adott ki „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” címmel. 2013-ban készítettük el a Res iudicata – 2006 ősze című dokumentumfilmet (https://www.youtube.com/watch?v=G0YfISi_rYs), amely máig ható érvénnyel mutat be több mint fél tucat megrázó történetet jogerős ítéletek fényében a rendőrterror és megtorlások pokoli bugyrait megjárt több száz áldozaté közül.

A Gyurcsány- kormány rendőrterrorja keretében az azonosító jelvény nélküli, maszkos karhatalmi erők - a 2006 szeptemberi 19-20-i véres embervadászatokat követően – 2006. október 23-án egészen másnap hajnalig megemlékezők és a kormány ellen tüntetők ezreire rontottak rá: erőszakos tüntetés feloszlatások, kardlapos lovasroham, fejmagasságban százszámra civilekre lődözött több ezer könnygázgránát és gumilövedék, magyar zászló és nemzeti jelképeink megtaposása, utcákon és éttermekben történt brutális verések, fogdai kínzások és önkényes őrizetbevételek tucatjai jellemezték azokat a véres napokat. Majd következtek az évekig tartó megtorló koncepciós eljárások, amely alól közel száz meghurcoltat mentesítettek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei, akik révén több száz fő jutott jóvátételhez, de csak két rendőr felelősségre vonását tudtuk elérni.

A 2006 őszi áldozatok elsöprő többségének jóvátétele a 2010-es kormány- és rendszerváltást követően rendeződött, de a Kossuth tériek mostanáig semmilyen jóvátételt nem kaptak, ezért fontos ez a mostani egyezség: ezzel a 2006 őszi jóvátételek ügye két ügyet leszámítva lezárásra került. (Dukán Dániel ügyében idén novemberben várható kúriai döntés: őt 2006 őszén az a Vasvári Csaba ítélte első fokú koncepciós és azóta megsemmisített verdikttel 2 és fél év letöltendő börtönre, aki most a bírói függetlenség egyik élharcosaként "tündököl"... Dániel a közel 40 nap előzetesért perrel közel 3 millió forint kártérítést harcolt ki, de az őt bántalmazó rendőröket felmentették, illetve az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó BRFK elleni keresetet jogerősen elutasították. Az ügyben a hazafiak iránt érzéketlen dr. Baka András kúriai bíró tanácsa dönt, aki elleni, kettős mércés bírói gyakorlata miatti kizárási indítványt elutasították. Fáber Károlyt, a Kossuth tériek egyik vezetőjét 2006. október 23-án hajnalban leteperték és előállították a rendőrök, a tavalyi próbaperben a jogsértést megállapította a bíróság, de tévesen elévülés miatt elutasította a kártérítési igényét, jelenleg másodfokon van az ügy.)

Számos jelentés, jogerős ítélet és cáfolhatatlan terhelő bizonyíték ellenére a felelősök eddig lényegében megúszták: Gergényi Péter volt budapesti rendőr-főkapitány jogerősen 400 ezer forint pénzbüntetést kapott, de ezt sem a meggyalázott évfordulón elkövetett gaztettekért, hanem az MTV székház védelmére 2006. szeptember 18-án kirendelt rendőri erők nem kellő felszereltségéért... A többi nagyhal megúszta, néhány "kisrendőrt" ítéltek el csupán... A nemzetellenes terrorcselekményért felelős akkori politikai vezetők, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenlegi "demokratikus" ellenzéki vezető és akkori politikus társai ellen - dacára a számtalan feljelentésnek - büntetőeljárás sem indult. Sőt: a terror felelősei szabadlábon gyűlölködnek, az általuk 12 éve meggyalázott szabadságjogokra hivatkozva most önkényt emlegetnek és hatalomátvételt célzó ellenállást hirdetnek.

Továbbra is elfogadásra javasoljuk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tavaly október 18-án nyilvánosságra hozott Alaptörvény módosítási javaslatát, amellyel elévülésre tekintet nélkül felelősségre vonhatók lennének a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások politikus, rendőr, ügyész és bíró felelősei. Javaslatunkat a Miniszterelnökséget vezető akkori miniszter, Lázár János támogatásáról biztosította.

Ezt indokolt összekötni a Budaházy-Hunnia néven ismert, Gyurcsányék idején indított, az új eljárást elrendelő, idén áprilisi hatályon kívül helyező ítélőtáblai végzéssel szétzúzott vádakon alapuló, anakronisztikus koncepciós eljárás 17 üldözöttjének törvényi közkegyelmével, amelynek tervezetét szintén közkincssé tettünk.

Nagyot tévednek az elkövetők, ha azt hiszik, hogy az idő múlásával megúszhatják az elszámoltatást. A 1990-es bukaresti „bányászjárás” felelőseit huszonhat esztendő, az 1972-es észak-írországi „véres vasárnap” tetteseit több mint negyven év után kezdték felelősségre vonni.

A liberális, álcivil jogvédő szervezetek ezt soha nem követelték, mivel a balliberális korszak rémtetteiről van szó, amit máig fedeznek, ellenben gőzerővel szolgálják európai nemzetek felszámolására irányuló bevándoroltatással övezett romboló háttérhatalmi terveket az őket kitartó gazdák szándékainak megfelelően.

1956, majd 2006 őszén a magyarok a nemzet szabadságáért keltek fel, most pedig a nemzetellenes globalista nemzetközi erők egész Európa, a valódi európai értékek és nemzetek, de különösen a hazafias ellenállás útját járó hazánk elleni támadásaival kell szembeszállnunk, megvívnunk legújabb szabadságharcunkat a velünk szövetséges nemzetekkel, de egyúttal kiállva az elcsatolt magyar közösségek önrendelkezéséért és jogaiért is.

Mi, nemzeti jogvédők ebben a mostani szabadságharcban ismét a nemzetünk védelmében veszünk részt, de a jogsértettekkel együtt nem felejtünk és soha nem adjuk fel a 2006 őszi igazságtételért folytatott küzdelmet, nem nyugszunk addig, amíg Gyurcsány és társai a rendőrterror miatt börtönbe kerülnek, illetve a jogtiprásokat elkövető rendőri vezetők, ügyészek és bírák elnyerik méltó büntetésüket és eltávolításra kerülnek a testületekből.

Budapest, 2018. október 23.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Gaudi a patriofóbokkal és az EU diktátumaival szembeni európai hazafias jogvédő ellenállásról

2018. október 18-án teltházas fórumon osztottam meg gondolataimat az európai hazafias jogvédelemről és az európai hazafias civil erők nemzetvédő, EU elleni küzdelmeiről neves jogász kollégákkal együtt (dr. ifj. Lomnici Zoltán, dr. Völgyesi Miklós, dr. Zétényi Zsolt) Szabó Anett műsorvezetése mellett. A Polgárok Házában tartott, CÖF által szervezett rendezvény "Civilitika az EU-ban avagy az intézményrendszer reformja"címet viselte és dr. Csizmadia László, a CÖF elnöke nyitotta meg.

Az eseményen megosztottuk meglátásainkat, javaslatainkat többek között arról, hogy miként lehet a hagyományos európai értékeket és nemzeteket megvédeni önvédő állami, nemzeti jogvédő és civil mozgalmi eszközökkel az EU-t irányító globalista törekvésekkel szemben és mit tehetnek a hazafias jogvédők és civilek e téren, milyen keretet adhat ennek a jövőre, magyar és lengyel kezdeményezésre megalakuló Európai Civil Együttműködés Tanácsa.

Megvitattuk, hogy meg lehet-e reformálni az EU-t vagy csak a kilépés marad, illetve kiemeltük a jövő évi európai parlamenti választás sorsfordító jelentőségét.

A fórum során a frissen elkészült alábbi című tanulmányom főbb téziseit ismertettem : "Az európai értékek és nemzeti önazonosság elleni globalista-patriofób támadások és az ellenük való védekezés nemzetállami, jogvédő és civil eszközökkel". Almási Lajos felvétele az általam előadott gondolatokat mutatja be 23 percben.

Szót ejtettem a 2006 őszi rendőrterror és az EU-Soros birodalom bevándorláspárti terrorja közötti analógiáról, az európai nemzetek jogos védelmi helyzetéről, a nemzetállamokat szétszúzni akaró háttérhatalmi törekvések elleni, összehangolt nemzetállami, jogvédő és civil mozgalmi ellenállás módszereiről, fontosságáról, az önfeladó és önvédő államokról, a patriofóbia (hazafi-ellenesség) meghatározás bevezetésének szükségességéről, a nemzeti értékeket romboló európai bírósági joggyakorlat gátlástlalan tendenciáiról, illetve az értékvédő államokat és közösségeket az "emberi jogizmus" önkényes bunkósbotjával támadó Soros hálózattal és szupranacionális szervezetekkel szembeni nemzeti jogvédő küzdelemről.

A tanulmány a fórumon részt vett jogász kollégák írásaival és lengyel hazafias szerzők írásaival együtt egy, az egész EU-ban széles körben rövidesen terjesztendő, több nyelven megjelenő, európai hazafias ellenállást erősítő jogi alapokat rögzítő kötetben kap majd helyet.

A kötet az idén júliusban már közzétett együttműködés termése (https://goo.gl/khn1QY), ennek keretében mi nemzeti jogvédők is részt veszünk Európa migrációtól és a globalista erőktől való megvédését, illetve az európai patrióták térnyerését célzó civil kezdeményezésben.

Ezen nemzeti érdekű szakmai együttműködés természetesen nem jelenti önállóságunk és pártfüggetlenségünk feladását. Egyúttal továbbra is fenntartjuk a kezdeményezés és bírálat jogát olyan esetekre, amikor a magyar érdekekért való cselekvő fellépés szükséges, de nem elégséges.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Baka újabb kettős mércés hazafi-ellenes bírói önkénye Budaházy ellen

No comment, önmagáért beszél ez a bírósági tudósítás két, ezen a héten zajlott tárgyalásunkról...

A tudósítás rövid változata itt látható: https://www.youtube.com/watch?v=NSNsx_3i3JE&feature=youtu.be

A helyzet tarthatatlan, a változás elkerülhetetlen. Sunt certi denique fines...

Budaházy és Gaudi az újraindult Hunnia perről

A vád megsemmisült, de messze még a vége, az igazi megoldás az amnesztia, erről is beszél Almási Lajos videós tudósításában Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az újraindult per első tárgyalását követően. Szó esik a beszélgetésben a drasztikus és törvénytelen elsőfokú elítélést megsemmisítő másodfokú végzés felmentéssel felérő, a vád manipulált bizonyítékait lenullázó, a kilőtt ítéletet hozó bíróság számtalan kirívó jogsértését nevesítő, kulcsfontosságú rendelkezéseiről és arról, hogy hogyan tovább.

2018. szeptember 28-án megismételt eljárásban újrakezdődött a Fővárosi Törvényszéken a Budaházy György és 16 hazafi ellen terrorcselekmény és más bűncselekmények gyurcsanyi ihletésű koholt vádjával köritett koncepciós per, 9,5 évvel az első letartóztatások után.

Dr. Ignácz György bíró bejelentette, hogy a bizonyítási eljárás döntő részét megismétli, így a vádlottakat és tanúkat ismét meghallgatja. A hazafiak és védőik az ügyésszel szemben kizárási indítvánnyal éltek, aki és a korábban eljárt bíró ellen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat hivatali visszaélés és közikirathamisítás miatt tavaly feljelentést tett, a nyomozás jelenleg is zajlik...(https://goo.gl/74bsN7).

A tárgyalást november 6-ára elnapolták, várhatóan még akár évekig is tarhat még ez az egyre jobban elnyúló, és egyre anakronisztikusabb per, amely már közel egy évizede keseríti meg a 17 hazafi és családjaik életét.

Az MTI/hirado.hu korrekt tudósítást adott a tárgyalásról:https://www.hirado.hu/…/20…/09/28/ujraindult-a-budahazy-per/

2016-ban elsőfokon - bűncselekmények gyanújával övezett - ítélettel 125 év fegyházbüntetést szabtak ki a hazafiakra, azonban ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla felmentéssel felérő idén áprilisban hozott végzésével, a négy szóba jövő hatályon kívül helyezési ok mindegyikének fennforgása és a tisztességes eljárás követelményének súlyos megsértése miatt megsemmisítette. Új, immár törvényes eljárást rendelt el, ízekre szedve és lényegében szétzúzva az elitélést és a vád minden bizonyítékát (https://goo.gl/CSZcNJ). A vád nyerési esélyei szinte a nullára csökkentek.

Éppen ezért joggal teszi fel minden józan hazafias érzelmű ember, hogy miért tartja fent még ezt a megbukott vádat az ügyészség és miért nem zárja le ezt a számára is egyre kellemetlenebb ügyet a kormánytöbbség egy közkegyelmi törvénnyel és miért nem kaphatnak mielőbb jóvátételt a meghurcolt hazafiak.

Kártérítési egyezség 2009. július 4-én meghurcolt 26 gárdista ügyében

A Fővárosi Törvényszék szeptember 26-i tárgyalásán ugyan a várakozások ellenére a záró ítélet elmaradt, de egyezség született egy súlyos kartörést szenvedett gárdista ügyében a 2009. július 4-én, a Bajnai-kormány idején az Erzsébet téri gárdista tüntetés erőszakos és jogellenes rendőri feloszlatása során okozott jogsértések miatt 86 jogsértett által indított, legnagyobb ilyen személyiségi perben. A békésen tüntető bajtársaiba kapaszkodó gárdista alkarját célzott tonfaütésekkel törték el a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság állományába tartozó rendőrök, aki ez követően két hónapig keresőképtelen volt és jelentős életvezetési nehézségei támadtak a sérülés miatt. A felelős szerv a tárgyaláson a testi épség és egészség, emberi méltóság, továbbá gyülekezési jog és vélemény-nyilvánítási szabadság megsértését elismerte, a jogsértettet megkövette és vállalta 2.200.000,- Ft összegű nem vagyoni kártérítés és 323.850,- Ft összegű perköltség megfizetését.

A több mint négy éve zajló eljárásban jogsértetteket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviseli, aki Almási Lajos tárgyalásról készült videós tudósításában foglalja össze az ügy lényegét. Ebben látható a rendőrség akkori brutális akciójának néhány részlete.

A tárgyaláson a felperesek jogi képviselője és a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogtanácsosa bemutatta további 25 felperes és a rendőri szervek között, hosszas tárgyalások után 2018. szeptember 19-én megkötött egyezségi megállapodást. A többségében több órás fogva tartást, bilincselést, rendkívül maró hatású ingerlőgáz spray fújást és bántalmazást elszenvedett gárdistákkal szembeni jogsértéseket elismerték a felelős rendőri szervek, több mint 9 év után végre megkövették őket és személyenként eltérő, de átlagosan kamatokkal együtt hétszázezer forint nem vagyoni kártérítést kapnak a napokban.

A még rendezetlen sorsú 8 felperes ügyében a bíróság november 14-én hozza meg ítéletét, amely várhatóan a rendőri szervek felelősségét megállapítja és kártérítésre kötelezi őket.

Az eljáró bíró kifejezte értetlenségét, hogy a rendőri szervek miért zárkóznak el ezen felperesek esetében az egyezségtől, mivel a jogalap tisztázott és a bírói gyakorlat szerint egyértelműen jár a jóvátétel nekik, ráadásul ezen a jogsértettek körülményei nem különböznek azokétól, ahol megegyezések születettek és a felperesek készek a kereseti követelésük ésszerű csökkentésére. Erre figyelemmel még az ő esetükben sem kizárt az egyezség.

Ebben az utolsó, de legnagyobb ilyen jóvátételi perben tíz felperes esetében tavaly már számukra kedvező jogerős részítélet született (http://nja.hu/…/ujabb-tiz-gardistanak-iteltek-karteritest-a…), majd idén év elején a bizonyítási eljárás eredményei alapján 42 jogsértett tisztességes jóvátételről egyezséget kötött a rendőri szervekkel. Így már összesen eddig 68 jogsértettel kötött egyezséget a mostani rendőrség a 2010 előtti balliberális időszak ezen súlyos és tömeges jogsértése miatt, amely miatt a rendőrség jelenlegi vezetését elismerés illeti, bár erre sokkal korábban is sor kerülhetett volna már.

2009. július 4-én, ezen a drámai napon - amelyet azóta a hazafiak Bajtársiasság Napjának neveznek - a Magyar Gárda feloszlatása ellen, illetve Budaházy György és politikai fogoly-társai (nota bene: a Budaházyékkal szemben akkor indult koncepciós eljárás megismétlésre utasított első fokon elfogadhatatlan módon még mindig zajlik, szeptember 28-án kezdődik újra...) szabadon bocsátásáért tüntetők ellen maró könnygázzal, tonfával és brutális erőszakkal lépett fel a rendőrség. 216 főt állítottak elő az Erzsébet térről, az oszlatásban tizenheten megsérültek. Ez volt a 2006 őszi rendőrterror után a hazai rendészettörténet másik mélypontja a 2002-2010 közötti időszakban.

Az esetet utóbb az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. Sajnálatos módon egy akkori rendőri vezetőt sem vontak felelősségre.

A meghurcolt hazafiak és gárdisták ellen tucatnyi megtorló célzatú szabálysértési eljárás indult, de utána ők ellentámadásba lendültek és több - többségében nemzeti jogvédők által képviselt - sikeres pert indítottak az akcióban érintett rendőri szervek ellen emberi méltóságuk, személyes szabadságuk, testi épségük és egészségük, vélemény-nyilvánítási szabadságuk és gyülekezési joguk megsértése miatt, sokan kaptak elégtételt és kártérítést.

Nemsokára végre lezárulhat a 2010 előtti balliberális önkény időszakának emberi jogi szempontból ezen igen gyászos és gyalázatos fejezete.A bevándorláspárti erők csalárd Sargentini-jelentésével és a róla szóló, jogkövetkezmények kiváltására alkalmatlan európai parlamenti határozattal kapcsolatos csalással övezett jogsértő és szuverenitást csorbító EU támadások álságos fényében hazafias szemlélettel már nem is csodálkozhatunk azon, hogy "természetesen" az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek számára 2009. július 4-e egyáltalán nem csapta ki a biztosítékot. Egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született ezen nyilvánvaló és jogállami elveket durván sértő, magyar hazafiakkal szembeni politikai leszámolást és megfélemlítést célzó brutális karhatalmi akció miatt: ez a hírhedt liberális kettős mérce újabb látványos lebukása.

 

Budapest, 2018. szeptember 26.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Holnap ítélettel zárulhat le a 2009-ben meghurcolt gárdisták jóvátételi küzdelme

Holnap, szeptember 26-án 9 órától a Fővárosi Törvényszék (Markó u 27. fszt.11) nyilvános tárgyalásán ítéletet hirdet a 2009. július 4-én, a Bajnai-kormány idején, az Erzsébet téri gárdista tüntetés erőszakos és jogellenes rendőri feloszlatása során okozott jogsértések miatt 86 jogsértett által indított, legnagyobb ilyen személyiségi perben a még rendezetlen sorsú kilenc felperes ügyében. A több mint négy éve zajló eljárásban jogsértetteket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviseli.

Azon a drámai napon - amelyet azóta a hazafiak Bajtársiasság Napjának neveznek - a Magyar Gárda feloszlatása ellen, illetve Budaházy György és politikai fogoly-társai szabadon bocsátásáért tüntetők ellen maró könnygázzal, tonfával és brutális erőszakkal lépett fel a rendőrség. 216 főt állítottak elő az Erzsébet térről, az oszlatásban tizenheten megsérültek. Ez volt a 2006 őszi rendőrterror után a hazai rendészettörténet legmélyebb pontja a 2002-2010 közötti időszakban. (Érdemes megtekinteni a Turul TV egyik korábbi tárgyalásról készült videós tudósítását, amelynek elején látható a rendőrség akkori brutális akciójának néhány részlete: https://www.youtube.com/watch?v=pZg21sOkgOY).

Az esetet utóbb az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. Sajnálatos módon egy akkori rendőri vezetőt sem vontak felelősségre.

A meghurcolt hazafiak és gárdisták ellen tucatnyi megtorló célzatú szabálysértési eljárás indult, de utána ők ellentámadásba lendültek és több - többségében nemzeti jogvédők által képviselt - sikeres pert indítottak az akcióban érintett rendőri szervek ellen emberi méltóságuk, személyes szabadságuk, testi épségük és egészségük, vélemény-nyilvánítási szabadságuk és gyülekezési joguk megsértése miatt, sokan kaptak elégtételt és kártérítést.

Ebben az utolsó, de legnagyobb perben tíz felperes esetében tavaly már számukra kedvező jogerős részítélet született (http://nja.hu/…/ujabb-tiz-gardistanak-iteltek-karteritest-a…), majd idén év elején a bizonyítási eljárás eredményei alapján 42 jogsértett tisztességes jóvátételről egyezséget kötött a rendőri szervekkel.

Számos bírósági tárgyalás és hosszas egyezségi tárgyalások után a múlt héten a súlyosabb jogsérelmeket elszenvedett 25 további felperes esetében is egyezségkötés történt. A többségében több órás fogva tartást, bilincselést, rendkívül maró hatású ingerlőgáz spray fújást és bántalmazást elszenvedett gárdistákat több mint 9 év után végre megkövették és személyenként eltérő, de átlagosan kamatokkal együtt hétszázezer forint összegű nem vagyoni kártérítést kapnak a napokban.

Kilenc felperes vonatkozásában nem jött létre egyezség, dacára annak, hogy ezen a jogsértettek körülményei - egy kartöréses esetet leszámítva - nem különböznek azokétól, ahol megegyezés született és a felperesek készek voltak követelésük ésszerű csökkentésére.

Az ő ügyükben holnap várhatóan a rendőri szerveket marasztaló ítéletet hoz a Fővárosi Törvényszék, és ha a döntést az érintettek elfogadják ezzel végre lezárulhat a 2010 előtti balliberális önkény időszakának emberi jogi szempontból igen gyászos és gyalázatos fejezete.

Ez "természetesen" az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek számára nem csapta ki a biztosítékot. Egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született ezen nyilvánvaló és jogállami elveket durván sértő, politikai leszámolási és megfélemlítő célzatú brutális rendőri akció miatt.

Budapest, 2018. szeptember 25.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője