Győzelem a hazafiakat feljelentgető szivárványlobbisták ellen:megszüntették a büntetőeljárást az LMBTQP-rongy égetést programkéntajánló HVIM plakát ügyében

Másfélévnyi huzavona, a nyomozás rendőrségi lezárása, majd ügyészi újraindítása után a Székesfehérvári Járási Ügyészség nemrég közölt megszüntető határozatában megállapította, hogy Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társelnöke nem követett el gyűlölet-bűncselekményt azzal, hogy 2019-ben egy ’56-os, zártkörű emlékező rendezvény plakátján programként szerepeltette az LMBTQP-mozgalom szivárványos zászlójának elégetését. A szivárványlobbista Háttér Társaság feljelentése alapján gyűlöletbűncselekmény miatt indult eljárás ezzel megszűnt.Ez a HVIM közös győzelme a hazafiak védelmét 17 éve ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálattal (NJSZ), amelynek vezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd látta el Barcsa-Turner Gábor védelmét.

Az ügyészség először közösség tagja elleni erőszak előkészületével, majd később közösség tagja elleni erőszak bűntette befejezett alakzatának elkövetésével gyanúsította meg az először tanúként kihallgatott Barcsa-Turner Gábort, annak ellenére, hogy hiányzott a közösségellenesség, a felhívás konkrétsága, nem történt meg a zászlóégetés és egy zártkörű eseményről volt szó. A nyomozás egyre abszurdabb irányba kezdett fordulni ’50-es éveket idéző módon: a vármegyések után kezdtek el vizsgálódni, a HVIM vált célponttá. Fel akarták deríteni, hogy kik szerkesztik a hozzájuk köthető felületeket. 1,5 év alatt a gyanúsított vármegyés vezetőt viszont több hátrány is érte az életben, hiszen büntetőeljárás volt folyamatban ellene.Joggal alakulhatott ki eddig olyan benyomás, hogy az Alaptörvény és a kormány gyermek- és családvédő, LMBTQP törekvéseket visszaszorítani hivatott rendelkezései ellenére a bűnüldöző hatóságok a szivárványos mozgalom kottájából játszva lépnek fel a normalitáspárti hazafiak ellen. A képtelen eset nemrég kritikai éllel bemutatásra került a Pesti Tv „Az ügy” c. műsorában.

Ezek után, ugyanazon vezető ügyész, aki korábban lesöpörte a védelem érvelését, végül megszüntette az eljárást és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Örömteli az ügyészség hirtelen megvilágosodása, azonban felvetődik a kérdés, hogy miért kellett ehhez másfél év, amikor a megszüntetésre vonatkozó körülmények az ügy kezdetekor is ismertek voltak?

Emlékezetes, hogy idén januárban a hazafias erők ellentámadásba mentek át: a HVIM és az NJSZ kezdeményezték a külföldről finanszírozott és támogatott Háttér Társaság törvényességi ellenőrzését és a feloszlatását Alaptörvény-ellenes tevékenysége miatt, kiemelve, hogy ezen szivárványlobbista szervezetet kellene vizsgálat alá vonni a hazafiak zaklatása helyett.

Sajnálatos módon az ügyészség elutasította a Háttér Társasággal szemben kezdeményezett törvényességi kérelmünket, dacára annak, hogy ez a Soros-szervezet nyíltan szembemegy az Alaptörvénnyel, a tradicionális családmodellt lerombolná és népszerűsíti a szexuális devianciákat, illetve igyekszik saját közösségellenes céljaik szolgálatába állítani a rendvédelmi szerveket: rendőröknek tartanak érzékenyítéseket és törekednek elérni, hogy részrehajlóan intézkedjenek, aminek jelei észlelhetőek. Ezen túlmenően bíróknak, ügyészeknek dolgoztak ki más liberális, álcivil szervezetekkel olyan, szakmailag kifogásolható, szexuális kisebbségeknek egyoldalúan kedvező eljárási protokollokat (például a gyűlölet-bűncselekmény esetén vizsgálandó előítélet-indikátorok), amelynek alkalmazását elfogadhatatlan módon 2019-ben a Legfőbb Ügyészség kötelezővé tette az alárendelt ügyészi szervek számára! Követeljük, hogy a Háttér Társaságot és a többi, külföldről támogatott, hasonlóan veszélyes és így nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetet minimum zárják ki a jogalkotás és jogalkalmazás minden szintjéről és szakítsa meg velük minden állami szerv a kapcsolatokat, de az ideális megoldás a jogi úton történő megszüntetésük lenne a nemzet megvédése érdekében.

Kelt.: 2021.10.28. Székesfehérvár-Budapest
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és Barcsa-Turner Gábor (HVIM)

Az M5 csatorna "Ez itt a kérdés" október 21-i adásában Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője és Kormos Valéria író, újságíró beszélgettek a 15 évvel ezelőtti rendőrterrorról.

Az M5 csatorna "Ez itt a kérdés" október 21-i adásában Révész Máriusz országgyűlési képviselő, Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője és Kormos Valéria író, újságíró beszélgettek a 15 évvel ezelőtti rendőrterrorról, annak hátteréről és a jövőre szóló tanulságairól.

 

A baloldal világossá tette, hogy a rendőrterrort tartják követendő példának

Forrás: origo.hu

Szombaton, október 23-án lesz 15 éve annak, hogy Gyurcsány Ferenc utasítására lovasrohamot vezényeltek békés tüntetők ellen, emberek szemét lövették ki gumilövedékekkel, és porba tiporták az alapvető jogokat. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője az Origónak idézte fel a 2006-os rendőrterror legvéresebb napját és arról is beszélt, hogy miként térne vissza az erőszak és az elnyomás, ha Gyurcsány Ferenc és a baloldal ismét hatalomra kerülne.

2006. október 23-án jutott csúcspontra a rendőrterror, amelyet Gyurcsány Ferenc az őszödi beszéd kiszivárgása után vezényelt a tüntetők ellen. Ma már jogerős ítéletekkel, felvételekkel, szemtanúkkal, jelentésekkel is alátámasztott tény, hogy szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmaztak törvénytelen eszközökkel, amelynek célja a megfélemlítés, a hatalom megőrzése és az alapvető jogok gyakorlásától való elrettentés volt.

Gaudi-Nagy Tamás szerint célkeresztbe vették az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz  megemlékezését és egyúttal azokat is, akiket később a Kossuth térről jogellenesen szorítottak ki a rendőrök.

Balsai István vizsgálati jelentése, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 10. évfordulós jelentése nem véletlenül minősítette terrorcselekménynek a történteket - fogalmazott.

A bevetett eszközök közül a szemkilövetéskor is használt vadászfegyverek és gumilövedékek szakértők által megállapítottan élet kioltására alkalmasak voltak és nem is voltak rendszeresítve. Mégis több ezer gumilövedéket lőttek ki a Deák tér és az Astoria környékén ártatlan emberek ezreire azonosító nélküli, maszkos rendőrök.

Számtalan esetben ráadásul

A GUMILÖVEDÉKEKKEL, VALAMINT A KÖNNYGÁZGRÁNÁTOKKAL IS AZ EMBEREK FEJÉRE CÉLOZTAK, AMI EGYÉRTELMŰEN JELZI, HOGY A CÉL A MINÉL SÚLYOSABB SÉRÜLÉSEK OKOZÁSA VOLT.

Minden esetben közös jellemző volt az öncélú kegyetlenkedés, amely nem csak az utcán tartózkodókat, hanem akár a vendéglátóhelyeken ülőket is utolérte. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy lovasrohamot vezényeltek békésen megemlékező emberekkel szemben, akik között babakocsis anyukák és bottal közlekedő idősek is voltak.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője adatokkal bizonyította, hogy Gyurcsány Ferenc felesége hazudott akkor, amikor azt mondta, hogy több volt a rendőr sérült, mint a civil.

A valóság az, hogy legalább 200 civil súlyos sérüléséről szólnak a kórházi és a mentős adatok, míg a Gyurcsány által felkért bizottság összesen 47 rendőr sérülését állapította meg - hangsúlyozta Gadi-Nagy Tamás.

Az áldozatok közül 14 ember szenvedett szemsérülést, több tucat fej és nyaksérülés volt, valamint több ezer ember ért maradandó testi vagy lelki károsodás. A kegyetlenkedés tovább folytatódott a fogdákban és a büntetés-végrehajtás intézetekben is az elkövetkező időszakban, valamint tömegesen indítottak koncepciós eljárásokat civilekkel szemben.

Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy Gyurcsány Ferenc ezen véres napok után 15 évvel nem megérdemelt fegyházbüntetését tölti, hanem a baloldal vezéreként hatalomra készül. Ráadásul világossá tette többször is a vele szövetséget kötő politikusokkal együtt - mint amilyen Márki-Zay Péter is -, hogy ők ezeket a módszereket tartják jogállaminak és követendő példának - mondta.

Gaudi-Nagy szerint, amikor a baloldal álságos módon azt állítja, hogy "jogállamisági problémák" vannak Magyarországon és vissza kell térni a 2010 előtti időszakra, akkor lényegében egyfajta ígérvényét adják annak, hogy ha hatalomra kerülnének akkor nem haboznának ilyen és ehhez hasonló módszerekhez folyamodni. Azt is elmondta, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester látszólag Gyurcsány-ellenes mondatait nem lehet komolyan venni.

Abban mindenki biztos lehet, hogy Márki-Zay Péter nem Gyurcsány Ferenc 2006-os elszámoltatásával fogja kezdeni esetleges kormányzását, de ez nyilvánvalóan később is teljesen kizárt lenne - zárta Gaudi-Nagy az Origónak adott interjúját.

Gaudi-Nagy Tamás a 888.hu-nak: Előbb vagy utóbb felelni fognak 2006 bűneiért

Forrás: 888.hu

Testközelből tapasztalhatta meg 2006 őszén a hatalom erőfitogtatását. Az utcákon a rendőrroham szemtanújaként és kis híján elszenvedőjeként, valamint az áldozatok védelmét ellátó jogászként a tárgyalótermekben. Gaudi Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje tizenöt évvel a történtek után után sem tett le arról, hogy a 2006-os véres események kitervelőit és végrehajtóit végre felelősségre vonják.

 888.hu: Tíz-tizenegy évvel ezelőtt, mekkora esélyt adott volna annak, hogy napjainkra nem hogy, nem tűnik el Gyurcsány Ferenc a politikai térképről, de éppenséggel ő az ellenzék vezére?

Gaudi-Nagy Tamás: Legvadabb rémálmaimban sem gondoltam, hogy az ártatlan emberek ellen vezényelt 2006-os rendőrroham és az ország csőd közeli helyzetbe jutásáért felelős ember 15 évvel később a bűneiért járó fegyház helyett a hatalomra törő baloldali vezérként a politika porondján lesz – nyilatkozta honlapunknak Gaudi Nagy Tamás. – Rengeteget tettem nemzeti jogvédő kollégáimmal és a jogsértettek elszánt körével együtt annak érdekében, hogy a terrorcselekmény miatti felelősségre vonásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre álljanak. Rajtunk kívül is több jogvédő, és az eseményeket vizsgáló bizottság (Országgyűlés emberi jogi bizottsága, Civil Jogász Bizottság) is arra a következtetésre jutott, hogy a Gyurcsány távozását követelőkkel szemben alkalmazott szisztematikus erőszak tudatosan megtervezett, a hatalom megőrzése és az ellenállástól való elrettentést célzó megtorlás volt. Képviselőként is többször felhívtam a figyelmet arra, hogy ha elmarad a felelősségre vonás, az csak bátorítást ad a felelősöknek. A 2010-ben megalakult Országgyűlés emberi jogi bizottsága foglalkozott az alapvető szabadságjogok 2002 és 2010 közötti rendszerszintű megsértésével. Gyurcsány Ferenc – Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszterrel együtt –, koncepciós eljárást emlegetve megtagadta a vallomástételt, bár levelében elismerte, hogy elvárásokat fogalmazott meg a rendőrséggel szemben. Arcátlan távolmaradása miatt törvényjavaslatot terjesztettem elő, hogy büntetést kapjon az, aki képviselőként akadályoz egy országgyűlési vizsgálatot. Nem támogatták, így Gyurcsány megúszta, sőt, gyanúsítás sem volt ellene. Minden érintettnek tudnia kell azonban, hogy a Btk. szerint a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény. Szerintem, a 2022-es választás egyik tétje, hogy a nemzeti kormánynak egy új felhatalmazás birtokában megkerülhetetlenül végre kell hajtania a felelősségre vonást. Néhai Balsai István miniszterelnöki megbízott vezette bizottság is arra a következtetésre jutott, hogy felmerül a terrorcselekmény lehetősége. Méltó lenne, ha a 15. évforduló kapcsán törvény mondaná ki a felelősségre vonás szükségességét, fejezné ki együttérzését az áldozatokkal és vonná meg a 2010 után megvalósult jóvátétel mérlegét. Emellett közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsítottak. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja.

888.hu: Mi volt a legmegdöbbentőbb élménye 2006-tal kapcsolatban? Nem a jogvédőként tapasztaltakról, inkább az utca emberével történt találkozások során szerzett „történetekre” lennék kíváncsi.

Gaudi-Nagy Tamás: Sok kép felidéződik, például szeptember 19-e estéje, amikor a Blaha Lujza tér környékén látott számtalan civil sebesült látványa döbbentett meg. Jogvédőként mentem ki, de hamar „mentős” lett belőlem, próbáltunk a sérülteknek segíteni, ahogy tudtunk. Az MSZP Köztársaság téri székháza elé akart vonulni a tömeg, ezt akadályozták meg brutális erővel, lovasrohammal, könnygázgránát sortűzzel, kutyás rendőrökkel, nekem is menekülnöm kellett. A másik megrázó élmény pedig október 23-án volt, amikor a Gyorskocsi utcai fogdába behurcoltaknak hátrabilincselve kellett fejjel a falhoz támaszkodniuk, és a fal véres volt. Szívfacsaró volt látni az „embervadászat” során begyűjtött és megvert, futószalagon, első fokon elrendelt előzetes letartóztatásba helyezett fiatalokat a bíróságon, akiket rendőrsorfal választott el síró, zokogó szeretteiktől, védőként hiába küzdöttünk szabadságukért.

888.hu: Vannak pontos számok a 2006-ról? Hány civil és hány rendőr sérült meg? Melyek voltak a legképtelenebb ítéletek, és hány állta ki a további vizsgálatok próbáját? Mennyi kártérítés kaptak az áldozatok?

Gaudi-Nagy Tamás: A mai, tényekkel alátámasztott ismereteink szerint legalább ezer civil szenvedett különféle testi és lelki sérülést. A kórházi és mentőszolgálati adatok legalább 200 súlyosan sérült civilről szólnak. A Gyurcsány Ferenc által megbízott Gönczöl Katalin-féle-bizottság 47 súlyosan sérült rendőrt említ. Dobrev Klára hazudik, amikor több súlyosan sérült rendőrt emleget. Hiába érkezett több száz feljelentés a rendőrök ellen, a vétkesek nem voltak beazonosíthatók, így csak 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel, 17 ítélettel végződött, ám ebből csak 2 volt szabadságvesztés. A rendőrök fedezték egymást, a parancsnokok bűnpártoló módon nem „ismerték fel” a beosztottaikat. Az ügyészség sem járt el igazán szakszerűen, kétséges bizonyítékok alapján könnyen emeltek vádat a civilek ellen, az egyenruhásokkal szemben azonban már közel sem voltak ilyen szigorúak. Sok esetben rendőri jelentések és hamis vallomások alapján ítéltek el embereket. Közel 200 esetben rendeltek el első fokon előzetes letartóztatást olyanok ellen, akik semmit nem csináltak. A másodfok napokkal-hetekkel később aztán kilencven százalékban megszüntette a letartóztatást. Eszembe jut Dukán Dániel egyetemista, akit szeptember 19-én megvertek, a rendőrök vallomása szerint megtámadta, megdobálta őket. Hiába voltak a környéken kamerák, eltüntették a bizonyítékokat. Gyorsított eljárásban vonták felelősségre, két héten belül csoportosan, felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt első fokon, két és fél év börtönre ítélték. Másodfokon a büntetését 2 évre enyhítették, 4 évre felfüggesztve, de sokáig elítélt volt és a pártfogónál számot kellett adnia arról, hogy „jó útra tért”. 150 megsérült vagy személyes szabadság korlátozást szenvedett civil kb. 250 millió forint kártérítést kapott, 2010 után, korábban a hatalom elzárkózott a jóvátételtől. Az október 23-i Kossuth téri oszlatásról a bíróság kimondta, hogy jogellenes volt: 150 jogsértett gyülekezési jog megsértése miatt a kormánnyal kötött egyezség alapján fejenként 300 ezer forintot kapott. Csak érdekességként említem meg, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága évekig csak húzta, halasztotta ügyüket, de két tranzitzónás fogva tartásra panaszkodó bangladesi migránsnak a Helsinki Bizottság közreműködésével röpke másfél év alatt fejenként hat millió forintos kártérítést ítéltek meg.

888.hu: Számtalan összeesküvés elmélet született 2006-tal kapcsolatban, mindegyik alaptalan, vagy van olyan is, amelyik kiállja egy részletesebb vizsgálat próbáját?

Gaudi-Nagy Tamás: Gyurcsány hazugsága példátlan indulatokat váltott ki, s ez meglepte a hatalmat is. A rendőri erők nem a legjobb formájukat hozták, csak kisebb szakasz erőket küldtek a tévészékházhoz, gyakorlatlan, ilyesféle feladatokra kiképzetlen egyenruhások – nők is – álltak szemben a feldühödött tömeggel. Nem kizárt, hogy tévészékház gyenge védelmével rendőrhalált szeretett volna a hatalom, hogy aztán jöhessen a leszámolás. Nem lett ilyen szerencsére, de sok rendőr megsérült és így is jött a leszámolás szeptember 19-i és 20-i embervadászatok keretében, majd a totális támadás a nép ellen október 23-án, amikor már „műveleti területté” nyilvánították a fél várost. Békés civilekre is lőttek ezrével fejmagasságban a roncsoló hatású, nem rendszeresített a gumilövedéket, könnygáz sortűzzel, kardlapos lovasrohammal támadtak. A rendőri erőkkel szemben védekezőket ráadásul tudatosan az Astoria felé, a Fidesz nagygyűlés színhelyére tolták. Azt hazudta a rendőrség, hogy az Alkotmány utcánál a rendőri ígéretnek megfelelően visszatérni kívánó tüntetők késsel támadtak az egyenruhásokra, nos, ilyen nem volt. A rohamok hatására volt szándék váltás, mivel voltak olyanok, akik az életüket, testi épségüket veszélyben érezve, jogos védelmi helyzetben visszatámadtak. Külföldi beavatkozásra civil közlések utaltak, de egyéb bizonyítékot nem találtunk. Olyan információt is kaptunk, hogy biztonsági cégek őrző-védő feladatokra kerestek embereket az események előtt, és ilyen erőket is bevetettek. A kegyetlenkedéseket sajnos a magyar rendőrök követték el. Bene László akkori országos főkapitány jogellenesen adta utasításba , hogy a gyakorló ruhára nem kell feltenni az azonosítót, ez teremtette a felelősségre vonástól mentes kegyetlenkedés táptalaját...

888.hu: Két film is foglalkozik a 15 évvel ezelőtti őszről, mennyiben segíthet a két munka a felelősök lelkiismeretének felébresztésében vagy a rövid távú emlékezet felfrissítésében?

Gaudi-Nagy Tamás: Még nem láttam, így csak remélni tudom, hogy a játékfilm kellő hitelességgel mutatja be a hatalom törvénytelen akcióit A megfélemlítés volt az intézkedések célja. Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez pedig szakmai segítséget nyújtottam. Minél több jogsértett esetét mutatjuk be, annál erősebb hatású lesz a film. A Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk kezdeményezésére a Civil Összefogás Fórum szervezésében országjáró vándorkiállítás indult 18-tól, amely keretében interaktív módon mutatjuk be az állami terror szörnyűségeit. A kiállítás filmjeinek készítésében Budaházy György is részt vesz, számos eddig nem ismert, megdöbbentő jogsértést és filmrészletet mutatunk be. A mai napig hazudoznak 2006-ról, bagatellizálják a történeket, pedig figyelmeztetni kell a polgárokat arra, hogy a terror irányítóit és haszonélvezőit életveszélyes visszaengedni a hatalomba. Jellemző, hogy Gyurcsány nemrég kifejtett:e nekik vannak rendészeti módszerei arra, ha nem megy békésen a hatalomváltás.

888.hu: Az EU folyvást aggódik a magyar jogállamiság miatt, de a 2006-os rendőri túlkapások nem szúrtak nekik szemet. Megcímeznek valaha egy elítélő nyilatkozatot az akkori vezetőknek, vagy az EU-s vizsgálat lezárult, felejtsük el?

Gaudi-Nagy Tamás: A Budapesten járt LIBE-bizottságot meghívtuk a kiállításunkra, nézzék meg a 2006-os jogállamiságot. Nem jöttek el. Az Európa Parlament és az Európa Tanács egyetlen elmarasztaló szót sem ejtett a véres események kapcsán. Egyedül Franco Frattini, az EB egyik alelnöke kifogásolta, hogy nem rendszeresített fegyvereket, műanyag gyorskötözőket, gumilövedékeket vetettek be és sérülés okozásának a szándékával léptek fel.

888.hu: Mi a véleménye a kétharmados törvények feles meghatalmazással történő megváltoztatásának tervéről?

Gaudi-Nagy Tamás: Ez ugyanaz a bolsevik mentalitás, amely a történelem zivataros időszakaiban – 1919-ben és 1945 után – uralkodott. Szerintük minden eszköz megengedett a hatalom megragadása, és megtartása érdekében, ami persze az általuk sokszor emlegetett jogállamisággal teljes mértékben ellentétes.

888.hu Hogyan érinti a Jobbik beolvadása a baloldalba?

Gaudi-Nagy Tamás: A Jobbik ma már csak egy üres logó, a köpönyegforgatás és az árulás jelképe. Akik mostanában a Jobbik nevében nyilatkoznak és cselekednek, már nem azok, akik ezt a pártot sok ezer hazafival együtt feltették a politika térképére évekkel ezelőtt. A párt konstruktív nemzeti ellenzéke lehetett volna a kormánynak, amelyre rá is fért és ösztönzőleg is hatott volna. De most már végképp összebútoroztak Gyurcsányékkal, ezzel a hazafias közélet szemétdombjára helyezték magukat. Méltatlanok arra, hogy a nemzeti elkötelezettségre hivatkozzanak. A máig létező alapító nyilatkozatuk egyik fundamentuma, hogy a balliberálisok visszatérést meg kell akadályozni. Mellesleg Vona Gábor néppártosodást erőltető akciójával kezdődött a Jobbik mélyrepülése. Mostanra eljelentéktelenedett a párt, Jakab Péter pedig azt kapta, amit megérdemelt.

888.hu: Nem lenne egyszerűbb az élete, ha jó pénzért „egyszerű” betörőket, sikkasztókat vagy éppen rablógyilkosokat védene, és szabadidejében nyugodtan zenélhetne a barátaival?

Gaudi-Nagy Tamás: Nem tudok hátradőlni. Nézem a zsíros ügyeket lelkiismeret-furdalás nélkül vivő kollégákat, akik nem tartják fontosnak a közérdekű hazafias ügyek segítését jogászként, de én nem tudnám ezt csinálni. Pedig ez sok stresszel jár, a mai napig vannak olyan rossz nyomozó hatósági és bírósági beidegződések, amelyek nyomán a hazafias érzelműekkel szemben szigorúbban járnak el. Szóval, lesz dolgom bőven a jövőben is, és persze nem engedünk a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek felelősségre vonásából.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete sajtótájékoztatója 2006 őszi állami terror és az igazságtételi küzdelem 15 éves mérlegéről (2021.10.22.)

A 2006 őszi brutális rendőrterror és megtorlások miatti igazságtételi küzdelem mérlegét megvonó sajtótájékoztatót tartott 2021. október 22-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu), valamint a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete civil, nemzeti jogvédők és jogsértettek részvételével.

A sajtótájékoztató elején dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető ismertette a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulójára országgyűlési elfogadásra javasolt emléktörvény koncepcióját.

A sajtótájékoztató résztvevői a megszólalás sorrendjében:

00:00 Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

06:31 Dr. Zétényi Zsolt ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumi elnöke

09:27 Dr. Völgyesi Miklós a Kúria nyugalmazott tanácselnöke, a Civil Jogász Bizottság társelnöke

23:35 Dr. Galla János ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja

27:51 Dr. Szathmáry Géza ny. ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja

29:30 Dr. Pflazner László ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja

33:20 Dr. Gyurta Tibor ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja

46:26 Kollár Tibor jogsértett

54:15 Reiner Péter jogsértett

01:00:00 Fábián Gábor jogsértett

01:04:05 Apáthy Istvánné jogsértett

01:05:56 Parragh Sándor jogsértett

01:09:56 Gőbl György jogsértett, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke

Pesti TV tudósítása az “Áldozatok 2006” c. film bemutatójáról, interjú Gaudi-Nagy Tamással a Pesti Riporterben a nemzeti jogvédők 2006 őszi emléktörvény javaslatáról

2021. október 20-án mutatták be az Eiffel Műhelyházban Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás "Áldozatok 2006" c. dokumentumfilmjét. A Pesti TV riportjában Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és Karácsony Gergely értékelték a filmet, a 2006 őszi eseményeket és annak következményeit.

A filmet 2021. október 24-én 21:40-től mutatja be a Duna TV, ezt követően a világhálón lesz látható. A filmhez szakértői segítséget adtunk, benne a Nemzeti Jogvédő Szolgálat több jogsértett ügyfele és ügyvezetője is megszólal.

A videó második részében látható Gaudi–Nagy Tamás október 21-i interjúja a Pesti Riporterben, amelyben szó esik arról, hogy miért érdekli és bántja még mindig az emberek igazságérzetét a 2006 őszi állami terror és arról is, hogy milyen ezzel kapcsolatos nyitott kérdéseket javasol rendezni a 15. évfordulón a nemzeti jogvédők emléktörvény kezdeményezése.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat által országgyűlési elfogadásra javasolt emléktörvény koncepciója a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulójára

Indokolt és időszerű, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon, erre vonatkozik a négy elemből álló javaslat.

1. Főhajtás, tisztelet kifejezése a jogsértett áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején el kellett szenvedniük. Sőt az évforduló alkalmat teremt arra is, hogy azon áldozatok, akik vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét állami elismerésben részesüljenek. Legalább ezer civil testi-lelki sérülését okozták a 2006 szeptemberi-októberi karhatalmi akciók és legalább 200 civil súlyos sérülésével jártak, köztük több mint esetben tíz maradandó szemsérüléssel.

2. Az Országgyűlés megvonhatná az áldozatok pénzügyi jóvátételének mérlegét, amely a 2010-es választások utáni új kormány időszakában történet meg. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt. Felmerülhet az is, hogy ezt az összeget levonják azon pártok költségvetési támogatásából, amelynek soraiban a rendőrterrorért felelős személyek ülnek.

3. Fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges eljárás alá vonni és megbüntetni, ez az áldozatok jóvátételhez való joga mellett a másik alapvető jog. Ezért az Országgyűlés – nem átvéve a bíróság ítélkező feladatát - kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségi akaratának képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül. A 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 közötti időszak a rendszerszintű és szisztematikus rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai mindenképpen kimerítik az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

4. Közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja. Budaházyék ügyében megismételt eljárás van folyamatban, várhatóan jövő tavasszal születik meg az új elsőfokú ítélet. 2016-ban elsőfokon 125 év fegyházat szabtak ki szabadulási kedvezményt kizárva a 17 vádlottra, köztük Budaházy Györgyre 13 évet, bár ezt a törvénytelen döntést hatályon kívül helyezték.

Nemrég Zagyva György Gyula és dr. Gaudi-Nagy Tamás az eljárásban vallomást tettek arról, hogy a vád egyik koronatanúja 2010-ben nekik, mint országgyűlési képviselőknek elmondta, hogy kényszervallatással vették rá arra, hogy Budaházyék ellen valljon és emiatt vissza akarta vonni vallomásait, amelyre végül nem került sor. Ez azonban közel sem jelent garanciát a felmentésre, de egy újabb bizonyíték arról, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva a balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépők rémisztő jellegét.

Budaházy György a Nemzeti Filmkészítő Egyesület elnökségi tagjaként hónapok óta aktívan segíti a "Vérbe fojtott szabadság" című országjáró, szemfelnyitó vándorkiállítást, amelynek célja a 2006 őszi állami terror pusztító eseményeinek főleg fiatalok számára történő bemutatása. A koncepció kialakításában is részt vett, továbbá rendezője a kiállításon vetített „A terror napjai” című dokumentumfilmeknek.

Emelkedett és méltó megemlékezést kívánunk minden honfitársunknak az 1956-os szabadságharc 65. és a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulóján.

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

 

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Gaudi-Nagy Tamás: "Terrorcselekmény történt 2006-ban" - 15. évfordulós interjú (Magyar Nemzet, 2021.10.21.)

 

A Magyar Nemzet c. napilapnak, Gabay Dorka kérdéseire adott interjút dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulója alkalmából az események értékeléséről, a mérleg megvonásáról, egy négypontos emléktörvény szükségességéről és mindennek a jövő évi választások szempontjából lényeges tanulságairól. Ez az interjú a teljes, magyarnemzet.hu oldalon, 2021. október 21-én  közzétett változata.

Forrás: magyarnemzet.hu

Csorba Attila a jobb állapotú szemére sérült meg 2006 októberében. Miután az agy- és szemsérüléséből fakadó gyötrelmeket nem tudta elviselni, 2013-ban öngyilkos lett. Ő a 2006-os rendőri állami erőszak egyik halálos áldozata – mondta lapunknak adott interjújában Gaudi-Nagy Tamás. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédje a 15 évvel ezelőtti brutális tömegoszlatást felidézve elmondta, Gyurcsány Ferenc felelőssége egyértelmű, miután a volt kormányfő – a saját bevallása szerint – ott volt a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án.

 

– Hol volt 2006. szeptember 17-én, amikor kiszivárgott Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde?

– Az ügyvédi irodámban értesültem Gyurcsány felháborító beszédéről, amelyben beismerte a trükkök százait és azt, hogy lényegében választási csalást követtek el, mivel a tavaszi választás előtt hazug módon eltitkolták az ország csődközeli helyzetét. Amikor pedig a spontán tiltakozások megkezdődtek, biztos voltam benne: csak idő kérdése, hogy mikor csap le az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított rendőrség a fővárosban.

A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ugyanis ekkorra már túl voltunk számos békés kormányellenes tüntetés erőszakos és jogellenes feloszlatása, a résztvevők menetrend szerinti önkényes fogva tartása, majd koncepciós eljárás alá vonása miatti jogvédő csatákon.

 A 2006 őszi – bolsevik mentalitású – rendőrállami módszereket tehát már évekkel előtte előszeretettel vetette be az akkori hatalom a másként gondolkodó ellenzékiekkel szemben, és ezt egyre durvább módszerekkel folytatta a balliberális kormányzat 2006 után is.

– Mikor szerzett tudomást az első rendőri brutalitásokról?

– Az MTV székháza elleni ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek védelmet a bajba kerülteknek. Másnap este pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Ne felejtsük el, hogy Gyurcsány aznap délelőtt az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A Blaha Lujza téren közvetlenül mellettem lőttek fejbe könnygázgránáttal egy fiatalt, akit eszméletlen állapotban vittünk a mentőhöz. A rendőrök egyre kegyetlenebbé váltak, és hajnalban elkezdődtek az embervadászatok.

Válogatás nélkül agyba-főbe vertek mindenkit, az elfogottakat először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba.

Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit. Az embervadászat másnap, tehát szeptember 20-ról 21-re virradó éjjel is folytatódott. Előfordult, hogy rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, a fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át.

– A rendőri brutalitás október 23-án csak fokozódott, Budapesten elszabadult a pokol.

– Valóban október 23-án jutott csúcsra a terrorgépezet pusztító működése. Velem együtt sokan nem gondolták volna, hogy a tüntető csoportok, illetve a magányos járókelőkkel szembeni szeptemberi kegyetlen támadássorozat után a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. Soha nem látott mértékű rendőri erőt vetettek be, rendkívül veszélyes, roncsoló hatású, ráadásul nem is rendszeresített vadászfegyvereket használtak, fejmagasságban ezerszámra lődöztek gumilövedékeket és könnygázgránátokat törvényes alap nélkül. Az itt kialakult küzdelemben többen voltak, akik súlyos sérülést szenvedtek vipera- és tonfaütésektől, könnygáztól, illetve kirívóan erőszakos rendőri fejberúgástól, bántalmazástól. A pokol legmélyebb bugyrai egyébként az Erzsébet térnél nyíltak ki, ahol vízágyús rendőrségi gépjárművek összehangolt támadása mellett egy perccel a Fidesz-megemlékezés befejezése után kardlapos lovasrohamot vezényeltek a babakocsis, kisgyermekes családokra, idős emberekre és alapvetően békés polgárokra.

Fejmagasságban kilőtt könnygázgránátokkal, illetve több ezer, szintén fej- és nyakmagasságban kilőtt gumilövedékkel vadállati módon támadtak az emberekre, minden törvényes előírást megszegve.

 Több vendéglátóhelyre is betörtek, és végigvertek mindenkit, egy kikergetett vak ember hátába közvetlen közelről kétszer is belelőttek kétcentis gumigolyós lőszerrel. Csapaterős karhatalmi harcászatot folytattak az Astoriánál tartott megemlékezés résztvevőivel szemben, illetve azon békés kormányellenes tüntetőkkel szemben, akiket 23-án hajnalban – utóbb a bíróság által megállapítottan – jogellenesen szorítottak ki azért, hogy Gyurcsány Ferenc és kormánya „szabadon”, a nép nélkül „ünnepelhesse” a szellemi elődei által vérbe fojtott szabadságharcot számos külföldi államfő és kormányfő részvételével.

– Gyurcsány parancsára cselekedtek a rendőrök?

– Bene László volt országos rendőrfőkapitány elmondta a 2006-os vizsgálóbizottságunk előtt, hogy Gyurcsány kifejezetten arra kérte, hogy tegyenek meg mindent azért, hogy ő biztonságban és nyugodtan „ünnepelhessen”.

A tervet bőven túlteljesítették.

A Kossuth téri tüntetők erőszakos kiszorítása után a délelőtti órákban a Nádor utca felől állami megemlékezésre érkező tüntetők ellen a készenléti rendőrök tömegoszlatást hajtottak végre, amelyet utóbb szintén jogellenesnek nyilvánított a bíróság.

– Milyen bűncselekményi kategóriába sorolható az akkori rendőri brutalitás?

– Ez a cselekménysorozat, együtt értelmezve a szeptemberi szisztematikus rendőri erőszakkal,

mindenképpen kimeríti a terrorcselekmény fogalmát, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy a lakosság megfélemlítése érdekében súlyos erőszakcselekményeket hajtsanak végre.

Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek, amelyek tagjai törvényellenesen, azonosítószámok és jelvények nélkül, maszkban tevékenykedtek, számos esetben kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve. Előfordult vipera használata is, illetve tudatos sérülés okozása, mint Fábián Gábornál, akinek az ujját törték el a Dob utcánál, míg ugyanitt nem messze tőle Nagy László szemét lőtték ki célzott fejlövéssel, aki el is vesztette egyik szeme világát. De a közelben sérült meg Csorba Attila is a jobb állapotú szemére, aki az agy- és szemsérüléséből fakadó gyötrelmeket nem tudta elviselni, és 2013-ban öngyilkos lett.

Ő a 2006-os rendőri állami erőszak egyik halálos áldozata.

– A Nemzeti Jogvédő Szolgálat igyekezett felkarolni az áldozatok ügyét, számos pert indítottak a különböző rendvédelmi szervekkel szemben. Mit lehet ezekről tudni? Hány rendőrt ítéltek el? Hány esetben fizettek kártérítést?

– A jogsértettek jogvédelmét kezdettől fogva elláttuk nagy számban, közel száz jogsértettel foglalkoztunk, akiknek először a büntető-, illetve szabálysértési védelmét kellett megoldani, sokszor lehetetlen körülmények között, valótlan rendőri jelentésekkel, vallomásokkal szembesülve, és azzal, hogy a rendőrségi kamerafelvételek, illetve a térfigyelő kamerák felvételei rendszeresen hiányoztak akkor, amikor azok a valótlan rendőri állításokkal szemben igazolták volna a megvádolt személy ártatlanságát. Mégis jelentős sikereket értünk el, hiszen védenceink döntő többségének felmentését vagy az ellenük folyó eljárás megszüntetését elértük.

Voltak olyanok, akiknél ez nem sikerült, ott a 2011-ben elfogadott semmisségi törvény jelentett megoldást.

Igazi áttörést a kormányváltás hozott, hiszen 2010 májusában országgyűlési határozat rendelte el a jogsértettek jóvátételét, amelyre több hullámban, de végül sor került, ideértve a közel 150 Kossuth téri tüntetőt, akiknek a gyülekezési jogát sértették meg a törvénytelen feloszlatással. Az utolsó csoportjuk idén kapta meg a jóvátételt, a legtöbben azonban már 2010–2011-ben jóvátételhez jutottak.

– Összesen hány ember sérült meg 2006 őszén?

– Közel ezer civil testi-lelki sérülését okozták ezek a 2006. szeptemberi–októberi karhatalmi akciók, és legalább kétszáz civil súlyos sérülésével jártak – köztük 14 szemsérült – negyedannyi, 47 súlyos sérült rendőrrel szemben.

Tehát Dobrev Klára hiába hazudja azt, hogy több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető.

A súlyos sérültek a maradványállapottól függően akár többmilliós összegben is részesültek, nyilván ez nem adja vissza a szemük világát, de az életbeli elnehezülést bizonyos értelemben kompenzálja. Legalább háromszáz ember több mint 320 millió forint összegű jóvátételben részesült.

– A felelősségre vonás mérlege hogyan alakult?

– A rendőrök elleni eljárások terén rendkívül aggasztó a helyzet, hiszen több száz feljelentés volt, ennek nyomán csupán 61 vádemelés történt, amelyből 42 felmentéssel végződött, 17 elítélés volt, ebből két esetben letöltendő börtönbüntetést szabtak ki bántalmazó rendőrökkel szemben.

Az ügyészség képtelen volt kellő hatékonysággal feltárni ezeket a szisztematikus rendőri bűncselekményeket.

A rosszul értelmezett mundérvédelem mellett ebben az is szerepet játszhatott, hogy valóban nehezen voltak azonosíthatók az elkövetők, ugyanakkor az is tény, hogy a rendőri alegységek vezetői jelvény nélkül is fel kell ismerjék az alárendeltségükbe tartozó bevetési területen tevékenykedő rendőröket, ám ezt nem tették meg, amivel bűnpártolást követtek el.

– A legtöbb eljárást megszüntető határozat Ihász Sándorhoz köthető, aki ma a Demokratikus Koalíció igazságügyi szakértője, akkor a Fővárosi Főügyészség vezetője volt.

– A legsúlyosabb hibát az ügyészség a rendőri vezetők perénél követte el, amely a 2006-os vizsgálóbizottságunk feljelentései alapján indult, de teljesen téves nyomvonalra siklott, hiszen Gergényi Pétert például az azonosítójelvények hiánya nélküli, szisztematikus erőszakot alkalmazó rendőrök tevékenysége helyett csupán a tévészékház szeptember 18-i nem megfelelő védelme miatt vádolták meg. Így egy nevetséges mértékű, szerény négyszázezer forintos pénzbüntetést kapott. 14 rendőr vezetőből 12 -t felmentettek, döntő mértékben elévülés miatt. Az ügyészség kézzel-lábbal kapálózott az ellen, hogy mi, nemzeti jogvédők sértetti képviselőként segíthessük a vád munkáját. Hiába bocsátottunk több tucatnyi bizonyítékot a bíróság rendelkezésére, azokat nem vették figyelembe, de kétségkívül a bíróság csak a vád keretei között ítélkezhet.

A terrorcselekmény vádja sajnálatos módon annak ellenére nem merült fel, hogy a miniszterelnök megbízottja, a néhai Balsai István által vezetett vizsgálóbizottság is arra a következtetésre jutott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat álláspontjához hasonlóan, hogy a terrorcselekmény lehetősége egyértelműen adott.

Ez alapján kellett volna az egész nyomozást lefolytatni. Így kerülhette el nemcsak a rendőri, hanem az akkori politikai vezetés is a felelősségre vonást. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért erre még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

– Gyurcsány Ferenc felelőssége megkerülhető?

– Ma már cáfolhatatlan kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében miként támadt 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers karhatalmi erőszakkal.

Gyurcsány Ferenc pedig ott volt – a saját bevallása szerint – a rendőrségi operatív irányító központban október 23-án, tehát pontos tudomása, ismerete kellett legyen arról, hogy mi történik az utcákon.

Ennek ellenére sem ő, sem pedig az akkori rendőri vezetők nem intézkedtek az erőszak leállításáról, sőt most már egyértelműen az világlik ki, hogy sokkal inkább az akkori politikai és rendőri vezetés akaratának megfelelő módon zajlottak ezek a kegyetlen események, amelyek egészen 24-én, a hajnali órákig tartottak, és a szeptemberihez hasonló embervadászatokba torkolltak. Az akkori rendőri rádióforgalmazási adatok is világosan utalnak erre. Itt többek között a puskás rendőr lövészek a civilek megdögléséről és a tüntetők kicsinálásáról értekeztek egymás között rádión, a hajnali embervadászatok során pedig túszejtésről, minél nagyobb létszámú elfogásokról kommunikáltak egymással.

– A 15. évfordulóra pár napja egy emléktörvény-koncepciót ismertetett a Kossuth téren. Ennek mi a lényege ?

– Sokak kérik, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon az eltelt időszakról. Ennek négy eleme lenne. Az egyik egy főhajtás az áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit el kellett szenvedniük. Sőt ez az évforduló alkalmat nyithatna arra is, hogy azon áldozatoknak, akik azóta vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét, állami elismerést adjanak.

A második elem lehet az, hogy az Országgyűlés megvonja a pénzügyi jóvátétel mérlegét, ami  2010 után valóban teljes mértékben megtörtént. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt.

Harmadik pontként fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges megbüntetni, és ezért az Országgyűlés kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségének képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül.

 

Végül, de nem utolsósorban közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi koholt bizonyítékok alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani ugyanis azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen valóban ilyen régóta tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja.

 

 

Szombaton lesz 15 éve, hogy Gyurcsány csapaterős terrort alkalmazva rontott a nemzetre

Forrás: internetfigyelo.com

15 éve Gyurcsány csapaterős terrort alkalmazva rontott a nemzetre - Gaudi-Nagy Tamás és egy nyakon lőtt áldozat a Hír Tv-ben

2006. október 23-án akár nyugodtan is emlékezhettünk volna az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára.

Azonban az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc miután a 2006-os választásokat  hazugságkampányt folytatva elcsalta, ismételten hatalomba került, majd ezt a hatalmat az őszödi beismerő beszéd “kiszivárgása” után erőszakkal és véres kézzel tartotta meg, karhatalmi erőszakkal nekiesve a hatalombitorló hazug miniszterelnök és kormányának leváltását követelő tömegre, illetve megemlékezőkre 2006 őszén.

Alkoholgőzös rendőrterroristák ezrei rontottak rá a legnagyobb akkori ellenzéki párt, Fidesz emlékező naggyűlésén részt vett, békés tömegre,  majd a véres terrorakció után a politikai és rendőri vezetők folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják mindazokat a jogszerűtlenségeket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az általuk vezérelt úgynevezett rendvédelmi szervek, vagyis rendőrterroristák követtek el az egyébként békésen tiltakozó, megemlékezni akaró polgárokkal szemben.

A Hír Tv vendége volt ezekre az gyalázatos eseményekre emlékezve dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és a gyurcsányi terror egyik nyakon lőtt, kis híján meghalt áldozata, Apáthy Istvánné. A nemzeti jogvédő és jogsértett egy 15. évfordulós emléktörvény elfogadását szorgalmazták, amely többek között kimondaná az áldozatok előtti főhajtást, pénzügyi jóvátételük megtörténtét, az el nem évülő állami terrorcselekmény felelősei megbüntetésének szükségességet és közkegyelmi úton zárná le a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben koholt bizonyítékok alapján indított koncepciós pereket, mint például a Budaházy György és 16 társa ellen 12 éve tartó büntetőeljárást.

"Vérbe fojtott szabadság" c. kiállítás és fórum Keszthelyen EP LIBE Bizottság nélkül - videós tudósítás

2021. szeptember 29-én Keszthelyre is megérkezett  a "Vérbe fojtott szabadság" című vándorkiállítás, erről készített tudósítást a TV Keszthely.

A keszthelyi eseményre meghívást kapott az Európai Parlament LIBE Bizottsága a balliberális erőszak szörnyű bizonyítékaival való szembesülés érdekében, de ők nem éltek a lehetőséggel. 

Az őszödi beszéd kiszivárgásának 15. évfordulója alkalmából készült, CÖF által szervezett tárlat azt mutatja be, hogy 2006 őszén milyen kegyetlen rendőri erőszakkal támadtak  a választási csalást beismerő akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc ellen tüntetőkre és az 1956-os szabadságharcra emlékezőkre. Az ötletgazda Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-i, majd október 23-i karhatalmi erőszak miatt közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket,  több mint 200 civil sérült meg súlyosan,  és 14-en vesztették el látásukat.

A keszthelyi helyszínen dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Vígh Sándor operatőr, a 2006 őszi állami terror egyik áldozata idézték fel egy nagy érdeklődéssel kísért fórum keretében a történteket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy hazánkban soha nem szabad ilyen állami terrornak megtörténnie és ezért is fontos, hogy akkori balliberális politikai garnitúra ne térhessen vissza a hatalomba. A résztvevők egyöntetően támogatásról biztosították Gaudi-Nagy 15. évfordulós emléktörvény-javaslatát, amelynek része a terror miatti  felelősségre vonás szorgalmazása és a 2010 előtt indult politikai színezetű koncepciós eljárások (pl. Budaházy-Hunnia terrorper) közkegyelmi megszüntetése is.

 

Gaudi-Nagy Tamás a Hegyvidék Tv "Duett" c. műsorában a 2006 őszi gyurcsányi terrorról, a "Vérbe fojtott szabadság" c. vándorkiállitásról és a Budaházy közkegyelemről

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Hegyvidék Tv-n Krassó László  "Duett" c. műsorában beszélt a 2006 őszi gyurcsányi rendőrterror véres időszakáról, az eltelt 15 év mérlegéről, a "Vérbe fojtott szabadság" c. vándorkiállitásról és 15. évfordulóra elfogadni javasolt emléktörvény-javaslatáról, amely többek között  közkegyelemmel zárná le a Budaházy-Hunnia koncepciós büntetőpert.

Nemzeti jogvédő programajánló az Európai Parlament LIBE Bizottságának egy olyan kiállításra, amely bemutatja, hogy 2006-ban hogyan váltotta fel a jogállamot a terror iszonyata a balliberális kormányzat idején és amelyhez némán asszisztált az EU

 

Nemzeti jogvédő programajánló a hazánkban ideiglenesen „állomásozó” Európai Parlament LIBE Bizottságának egy olyan kiállításra, amely bemutatja, hogy 2006-ban hogyan váltotta fel a jogállamot a terror iszonyata a balliberális kormányzat idején és amelyhez némán asszisztált az EU

Ma érkezett hazánkba az Európai Parlament LIBE Bizottságának (Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság) küldöttsége, hogy megvizsgálja azt, hogy szerintük milyen veszélyek fenyegetik a jogállamot.

Fontos rámutatni, hogy ez a bizottság 2010 előtti balliberális kormányzat tömeges és brutális emberi jogsértéseivel szemben soha, semmilyen formában nem tiltakozott s emiatt az Európai Parlamentben és az Európai Unióban semmilyen eljárás nem indult.

Azt is szükséges rögzíteni, hogy az Európai Parlament Magyarországgal szembeni támadásai egyértelműen 2010 tavasza óta kezdődtek meg, éppen akkortól, amikor az emberi jogi válsághelyzetet okozó, saját népére erőszakkal támadó, továbbá  az Európai Uniót  és a magyar választópolgárokat is a gazdaság valós helyzetével kapcsolatban megtévesztő, az országot csődbe vivő balliberális kormány megbukott.

A jelenleg hazánk ellen folytatott, 7. cikkely szerinti eljárás egy minden jogi alapot nélkülöző önkényes koncepciós kirakatper, amelynek célja, hogy a nemzeti önrendelkezés útját járó hazánkat rákényszerítsék a migránsok befogadására, az LMBTQ propaganda és elvek alkalmazására és engedelmes, gyarmati szolgává tegyék nemzetünket.

Az Európai Parlament LIBE Bizottsága és az Európai Unió egyéb szervei hazánkkal szemben folytatott számos hasonlóan önkényes eljárása során soha nem igényelték azt, hogy olyan civil szervezetektől is tájékoztatást kapjanak demokrácia és emberi jogok hazai helyzetéről, amelyek nem a Soros birodalom engedelmes liberális kiszolgálói. Az elcsatolt magyarok milliót érintő jogfosztások sem érdekelték őket.

A hazafias ügyvédeket tömörítő Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2004 óta működik - tehát éppen az EU csatlakozás éve óta -  soha, semmilyen megkeresést nem kapott adatszolgáltatásra európai intézményektől a magyar jogállamiság helyzetével kapcsolatban. Ez most is így van, a LIBE Bizottság balliberális irányba húzó többségű küldöttsége most sem kívánt minden irányból tájékozódni, csupán az egyoldalú és elfogult saját partneri forrásaikra támaszkodnak, akik már korábban is évről-évre szállították a hazánkra nézve terhelő és megalapozatlan információkat.

Mindennek ellenére örök optimistaként ezúton hívom fel az EP LIBE Bizottságának delegációját arra, hogy van lehetőségük most egy történelmi mulasztás bepótlására.

2021. szeptember 18-án indult útjára a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a Civil Összefogás Alapítvány szervezésében a "Vérbe fojtott szabadság" c. országos vándorkiállítás, amely bemutatja 2006 őszének állami terrorját cáfolhatatlan tényekkel, bizonyítékokkal, filmekkel alátámasztva. A vándorkiállítást már sokan megtekintettek, a delegáció tagjai előtt is nyitva áll és így módjuk van megtekinteni azt, hogy politikai pártfogoltjaik, amikor kormányon voltak, hogyan működtették a "jogállamot", milyen törvénytelen és kegyetlen módszerekkel támadtak a balliberális kormány ellen tiltakozókra, szabadságjogaikat gyakorlókra megemlékezőkre és járókelőkre.

Szembesülhetnének itt azzal, hogy milyen szisztematikus módon és az elrettentés célzatával hajtották végre az állami terrort az akkori szocialista-liberális politikai vezetés akaratának, érdekeinek megfelelően.

Közel 1000 civil szenvedett testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil szenvedett súlyos sérülést, köztük tíznél többen maradandó szemkárosodást. Volt olyan kilőtt szemű, agykárosodást elszenvedett áldozat, aki nem bírva tovább a szenvedést és öngyilkos lett.

Ezúton hívom tehát a delegáció tagjait, hogy tekintsék meg a „Vérbe fojtott szabadság” című vándorkiállítást, amely ma például Keszthelyen tekinthető meg és – a tegnapi veszprémi alkalomhoz hasonlóan - 17.00 órától egy jogsértettel közösen adok tájékoztatást az érdeklődőknek arról, hogy miként működött a gyurcsányi terror, hogy taposták meg a jogállam elveit és az emberi jogokat és miként szálltunk szembe ezzel jogvédőként.

A kiállítás holnap Nagykanizsán, pénteken és szombaton Zalaegerszegen lesz látható és ezt követően is járja tovább az országot.

A kiállításon tett látogatás tehát jó alkalom lenne arra, hogy megkövessék a magyar embereket azért az Európai Parlament nevében, amiért a magát a demokrácia védelmezőjének beállító európai testület tétlenül nézte ennek a terrornak a tombolását, majd azt is eltűrte, hogy 2010-es bukásáig a balliberális kormányzat miként oszlatja fel erőszakkal későbbiekben is a békés, kormányellenes tüntetéseket és milyen jogállami szabályokat sértő koncepciós eljárásokkal lépett fel ellenzéki személyiségekkel szemben.

Ha pedig nem jönnek el megtekinteni a kiállítást hazai tartózkodásuk ideje alatt a delegáció balliberális tagjai, egy újabb bizonyítékát kaphatjuk meg annak, hogy a kettős mérce jegyében működnek és nem az emberi jogok és demokratikus értékek érvényesülése érdeklő őket, hanem az, hogy ismét hatalomra segítsék azt a politikai tábort, akik el nem évülő felelősséggel tartoznak a 2006-os terrorért és feltétel nélkül kiszolgáltatták hazánkat a globalista gyarmatosításnak.

Budapest, 2021. szeptember 29.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu,Telegram: t.me/nemzetijogvedok) ügyvezetője

 

Megemlékezés a Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozásáról - Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde

A Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozására és a gyurcsányista terrorra emlékező nemzeti megemlékezésre 2021. szeptember 17-én került sor a Kossuth téren. (videós összefoglaló itt látható.)

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében lezajlott rendezvényen a nemzeti önrendelkezés és ellenállás  közismert civil személyiségei is felszólaltak.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető a gyűlés végén tartotta meg az itt teljes egészében közreadott beszédét a választási csalást elkövető, Gyurcsány vezette balliberális kormányzat elleni népfelkelésről, a válaszul bevetett rendőrterrorról, megtorlásokról, és meghurcolt hazafiak érdekében folytatott nemzeti jogvédő  küzdelmekről.

És arról is, hogy miért kell megakadályozni, hogy az akkor a nemzetre támadó, országunkat csődbe vivő, kiárusító, eladósító, elcsatolt magyarokat eláruló és globalista külföldi köröket kiszolgáló, 2010-ben megbukott garnitúra részben új szereplőkkel, szövetségesekkel visszatérhessen a hatalomba.

Beszéde végén dr. Gaudi-Nagy Tamás ismertette   a 15. évforduló alkalmából az Országgyűlés általi elfogadásra javasolt törvény-tervezetét, amelyhez a miniszterelnök, a kormánypártok és a hazafias képviselők, de minden magyar  támogatását kérte.

A 2006-os emléktörvény az alábbi 4 pontból állna a javaslata szerint:

  törvényi szinten is megköveti az Országgyűlés a 2006 őszi áldozatokat, jogsértetteket, a kiemelt helytállást tanúsítóknak állami kitüntetést kezdeményez,

– rámutat Országgyűlés a tömeges rendőri erőszakért felelős személyek terrorcselekmény miatti elévülhetetlen, különösen politikai vezetők felelősségére és felelősségre vonásuk fontosságára utal,

– az Országgyűlés elismeri a jogsértettek 2010 utáni jóvátételi folyamatát elismeri és méltatja (a karhatalmi erőszak és megtorló eljárások miatt elszenvedett jogsértések miatt pénzügyi jóvátételt kapott 300 jogsértett, összesen több mint 300 millió forint összegben)

– az Országgyűlés közkegyelmi rendelkezéssel megszüntet minden olyan büntetőeljárást, amelyet  2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban a hazánk területén alapvető politikai szabadságjogok gyakorlásával, valamint politikai ellenállással összefüggésben polgárok által elkövetett cselekmények miatt indult (pl. a gyurcsányi indíttatású, több mint 12 éve zajló, Budaházy György és 16 hazafi elleni terrorvádas büntetőper)

 

NJSZ a Pesti TV "Az Ügy" c. műsorában: A Nemzeti Jogvédő Szolgálat harca a kettős mércével (Videó!)

Forrás: pestitv.hu

 Az Ügy mostani riportja öt történetet mutat be: mindegyik főszereplő vagy elszenvedője, vagy aktív közreműködője volt valamilyen nézet- vagy véleményütközésnek, amely büntetőeljárással végződött. Ez az öt eset jól mutatja, hogy a jog mérlege mintha nem egyformán mérné a jobb- és baloldali embereket… Az ügyekben közös, hogy a törvényességért és az egyenlő bánásmódért a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, illetve annak ügyvezetője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd harcol a hatóságok és bíróságok előtt.

A napjainkra totálisan elmérgesedett közbeszéd, a közösségi médiában való egymásnak feszülés azt eredményezi, hogy a politikai nézetkülönbségbe ütköző emberek egyre erőteljesebben adnak hangot véleményüknek. Egyre gyakrabban hallunk testi kontaktusba, dulakodásba torkolló vitákról – amelyeket történjenek bármely politikai oldal részéről vagy hatására természetesen elfogadhatatlannak tartunk. Ami viszont abszolút nincs rendben, ha kettős mércével mérik a szólásszabadságot és szabad véleménynyilvánítást. Ha az egyik oldalnak mindent lehet, minden a szólásszabadság része, a másik meg mindenért a bíróságon találja magát…

Bede Zsolt megmondóembert, a Vadhajtások főszerkesztőjét senkinek sem kell bemutatni. A baloldaliak, illetve a magukból totálisan kifordult jobbikosok elleni véleményének minden adandó alkalommal igyekszik hangot adni, ami olykor tettek kísérnek. Nem célunk és feladatunk, hogy megítéljük Bede Zsolt egy-egy akcióját. Ami azonban nem lehet kérdés, hogy rá is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint ellenfeleire, vitapartnereire, valamiért mégis mindig őrá mutogatnak, őt vonják büntetőeljárás alá, ültetik a vádlottak padjára.

A 2019. október 23-i rendezvényen történt, a Zeneakadémiánál, hogy zártkörű rendezvényen, Orbán Viktor beszéde alatt DK-s provokátorok jelentek meg, akik táblákra írt üzenetekkel szidalmaztak és zavarták meg a megemlékezést. Ha hasonló Gyurcsány Ferenc beszéde alatt – nem megemlékezésen, akár csak egy utcafórumon – történik, biztonságiak vezetik el az illetékeseket, majd a rendőrség jól meg is bírságolja őket, ahogy az például Pápán vagy Szombathelyen történt. Pápán a Gyurcsánynak táblákon üzenőket például 50 ezer forintra bírságolták.

A miniszterelnököt szidalmazó, október 23-i megemlékezést megzavarókat Bede Zsolt vonta kérdőre ebben a fene nagy diktatúrában, nem pedig biztonságiak vagy rendőrök terelték el őket a helyszínről. Bede valóban durván kiosztotta őket és a tábláikat is elvette, de állítása szerint – és ezt videofelvétel is igazolni látszik – nem ütött meg senkit. Az egyik DK-s mégis zúzódásokról lenget látleletet, Bedét pedig bíróság elé állították. Az ügy pikantériája, hogy a DK-s hölgyet Czeglédy irodája képviseli. Czeglédy még azután is megjelent egyszer vele a bíróságon – még ha csak a folyosón is –, miután már kamarai tagságát felfüggesztették.

VARGA GERGŐ DK-S KÉPVISELŐ EGY IDŐS BÁCSIT PROVOKÁLT

A második történet főszereplője egy 83 éves mérnök, aki a DK egyik önkormányzati képviselőjével, egy jól ismert provokátorral akadt össze. Engedélye nélkül akarta fotózni a telefonjával az idős urat, aki neki nem tetsző véleményének adott hangot. Mindezt erőszakosan, a tiltakozást figyelmen kívül hagyva. Elmondása szerint csak viccből, amikor a bácsi az üres vászonszatyrát felé lendítette, azonnal rendőrt hívtak.

A TÚRÁZÓKAT TÁBLÁKKAL ÜTŐ ANTIFÁK KÖZMUNKÁVAL MEGÚSZHATJÁK

Egy fiatal felvidéki lány, Annamária barátaival csak egy izgalmas éjszakai túrán szeretett volna részt venni két éve. A kitörés-napi túrát azonban a baloldal és a ballib sajtó fasiszta rendezvénynek bélyegezte. A túrázókra antifasiszták támadtak. Két fiút durvábban megverhettek, de Annamária is táblákkal kapott a fejére. A dühöngő antifák egész olcsón megúszták: nem bántalmazással elkövetett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak minősített esete), hanem csak csoportosan elkövetett garázdaság miatt vádoltak meg hármat közülük. Szerény mértékű közérdekű munka büntetést kaptak.

AKI ÜDÍTŐVEL LOCSOLT LE EGY SZOCI PULTOT, BÍRÓSÁG ELŐTT ÁLL – AZ MSZP-POLITIKUST, AKI A HÁTÁRA UGROTT, ELŐ SEM VETTÉK

Egy fővárosi középkorú férfi az MSZP egyik aláíró standját locsolta le üdítővel, ami nyilván nem helyes, ugyanakkor, ami az ügyből kerekedett, az megint csak felveti a kettős mérce alkalmazásának lehetőségét. Közeli hozzátartozója mesélte el a történetét – azt kérte, arcát ne mutassuk.

MÁR A MEG NEM VALÓSULT, CSAK PLAKÁTON FELTÜNTETETT LMBTQ-ZÁSZLÓÉGETÉS SZÁNDÉKA IS LEHET KÖZÖSSÉG TAGJA ELLENI ERŐSZAK

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak, illetve társvezetőjének, Barcsa-Turner Gábornak egy plakát a bűne, amelyen programelemként tüntették fel vörös, uniós és LMBTQ-zászlók égetését. A zászlóégetés valójában meg sem történt! Barcsa-Turner Gábor, a 2019. október 23-i rendezvény szervezője ellen most mégis vádemelést kezdeményez a rendőrség közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt. Mellesleg az ügyben a Soros-támogatott Háttér Társaság jegyezte a feljelentést. Ez már csak azért is pikáns, mert a korábban a Háttér Társaság (együtt a TASZ-szal, Magyar Helsinki Bizottsággal és az Amnesty International liberális jogvédő szervezetekkel együtt) készített ajánlást arról, mit kellene gyűlöletbeszédnek tekinteni a törvény előtt – munkaanyagukat be is építették gyakorlatukba, alkalmazzák is a nyomozó hatóságok és a bíróságok. Hogy miként, annak is éppen a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom járt utána – de erről majd máskor, bővebben, egy külön riportban mesélünk.

 

BALOLDAL LEBONTANÁ A JOGÁLLAMOT - INTERJÚ A DEMOKRATA C. HETILAPBAN DR. GAUDI-NAGY TAMÁSSAL (2021.09.23.)

Forrás: demokrata.hu

Szerző: Ágoston Balázs

Az erőszakkal való fenyegetés tetten érhető lényegében mindegyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt börtönt, kézivezérelt koncepciós eljárásokat kilátásba helyező, az alkotmányos rend felborítását hirdető üzeneteiben. Ezek akár büntetőjogi értékelést is nyerhetnek – mondta a Demokratának dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, európai jogi szakjogász.

– Az ellenzék Gyurcsány Ferenctől Jakab Péterig egyre nyíltabban fenyegetőzik azzal, hogy ha jövőre választást nyer, felfüggeszti a jogállamot, semmibe veszi az Alaptörvényt, elvonja az Alkotmánybíróság jogkörét. Megtehetik?

– Bolsevik hatalmi reflexet idéző alkotmányjogi nonszensz minden olyan felvetés, amely úgy változtatná meg az alkotmányos jogrendet, hogy félreteszi az ehhez szükséges minősített többségi szabályokat és a vonatkozó hatályos eljárási kereteket. Mindent elárul a jogállamisághoz való viszonyukról, hogy miközben a hazai balliberális ellenzék, és hatásukra az Európai Unió intézményei, állandóan a szerintük leépített jogállamiságot kérik számon a magyar kormányon, a saját vágyott kormányzásukat a jogállami szabályok sárba tiprásával, lényegében diktatórikus alapon kívánják megvalósítani. A 2006-os őszi rendőrterrort pedig elfogadhatónak, jogállaminak tekintik. Jellemző, hogy ezen bolsevik szemléletű koncepciót olyan nevesnek kikiáltott jogászok fogalmazták meg először, akik ezer szállal kötődnek a Soros-birodalomhoz és a balliberális ellenzékhez. Veszélyessé az teszi ezeket a jogilag komolytalan felvetéseket, hogy a Gyurcsány vezette ellenzék már lényegében programként hirdeti őket.

– Ha jövőre nyernek, miként szállhatunk szembe a baloldali diktatúraépítéssel?

– Az Alaptörvény antibolsevik U cikke pont az ilyen sötét törekvéseket bélyegzi meg: „A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért és a nemzet elárulásáért, továbbá a kizárólagos hatalomgyakorlásra és törvénytelenségre épülő jogrend kiépítéséért.” Fun­da­mentális alkotmányos alaptétel ugyanis, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Az esetleg így született országgyűlési jogalkotási „termékek”, nevezzék őket törvénynek, határozatnak vagy bárminek, közjogilag érvénytelenek. A közjogi érvénytelenséget az Alkotmánybíróság az arra jogosultak, például az országgyűlési képviselők negyedének kérésére megállapítja, és az ilyen jogi normát megsemmisíti. Az Alaptörvény módosítása kapcsán is fennáll ez a jogköre az alkotmányvédő testületnek. A jelenlegi alkotmányos rendszerbe tehát be van építve egy olyan védelmi mechanizmus, amely az esetleges ilyen balliberális ámokfutást képes lehet megállítani. Persze ennek a népszuverenitási szempontból a leghatékonyabb és kívánatos megakadályozása az, hogy ennek a se Istent, se hazát, se családot nem kímélő, korábban már bizonyíthatóan kártékonyan kormányzó és globalista érdekeket szolgáló szörnykoalíciónak esélyt sem adnak a választók a hatalomgyakorlásra.

– Az államigazgatásban vagy épp a rendvédelemben dolgozó embereknek milyen jogaik és kötelességeik vannak? Egyáltalán, jogi tekintetben legitim lehet-e egy miniszterelnök és kormánya, ha nem esküszik fel az Alaptörvényre?

– Ha egy kormányzat a közjogi érvénytelenség talaján, az Alaptörvényt és jogalkotási törvényt sértő módon kezd jogszabályokat alkotni, azok is érvénytelenek lesznek. A kormánytisztviselői karra és az államigazgatási szervekben szolgáló szakemberekre vonatkozó egyik legfontosabb követelmény a törvényesség és a szakszerűség elve. Ebből következik, hogy kötelesek megtagadni a bűncselekményt megvalósító utasítást, illetve megtagadhatják az olyan parancs végrehajtását, ami jogszabályba vagy a kormányzati igazgatási szerv által kiadott normatív utasításba ütközik. Hasonló szabályok vonatkoznak a rendvédelmi szervek tagjaira is. Felmerül az Alaptörvény szerinti ellenállási jog gyakorlása társadalmi szinten is abban az esetben, ha az országgyűlési többség a már említett közjogi érvénytelenséget eredményező módon taszítja félre az egyébként az egész jogrendszer alapját jelentő Alaptörvényt és a több mint húsz sarkalatos törvényt. Az Alaptörvényt jogszerűen az összes országgyűlési képviselő legalább kétharmada módosíthatja, a sarkalatos törvényeket pedig a szavazáskor jelen levő képviselők kétharmada. Ennél kevesebb képviselői szavazat ezen jogforrásokat érvényesen módosítani nem tudja. A jogszabályok egyértelműek abban is, hogy ha a kormány tagjai nem tesznek esküt, amelynek része az Alaptörvény betartására és betartatására vonatkozó vállalás is, nem gyakorolhatják jogkörüket. Az eskütételt megtagadó kormány legalitását és legitimitását is elveszti.

– Puccsra készül-e a baloldal?

– A jogállamiság és a demokratikus parlamentáris rendszer fogalmi eleme az, hogy bárki megfogalmazhassa elmarasztaló véleményét a kormány tevékenységéről, és arra törekedjen, hogy a hatalmat gyakorló pártok törvényes eszközökkel, erőszakmentesen és tiszta választások eredményeként elveszítsék a kormányzás jogát. Ez a lehetősége messzemenően megadatott a szivárványkoalíciós ellenzéknek, és túl is teljesítik, mivel gátlástalanul élnek a legválogatottabb fenyegető, gyalázkodó, szociális demagógiától és valótlanságoktól hemzsegő kommunikáció széles eszköztárával. Mégis naponta harsogják a hazai és európai sajtóban, jelentik fel hazánkat, illetve íratják le lobbihálózatuk révén jogállaminak csúfolt politikai jelentésekbe azt, hogy nálunk megszűnt a jogállam és a parlamentarizmus. És persze a szocialista–liberális kormányzás időszaka alatt indítottak végül felmentéssel végződött, sokéves, meghurcoló büntetőeljárást Budaházy György ellen, aki a 2006. őszi rendőrterrort követően 13 határozott és kemény hangvételű üzenetben követelte a nemzetáruló kormány távozását, és vázolta a Szent Korona-eszme jegyében felépítendő új államrend elemeit. Puccshoz, egész pontosan a büntető törvénykönyv szerint az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntettének előkészületéhez azért ennél több kell. Ehhez felhívásoknak kellene elhangozniuk, amelyek olyan közvetlenséggel irányulnak az alkotmányos rend erőszakos vagy erőszakkal fenyegetve történő megváltoztatására, hogy az közvetlenül és reálisan veszélyeztesse az államberendezkedést. Az erőszakkal fenyegetve fordulat egyre inkább tetten érhető lényegében mindegyik ellenzéki miniszterelnök-jelölt börtönnel fenyegető, kézivezérelt koncepciós eljárásokat kilátásba helyező üzeneteiben. Ezek már erősen feszegetik a véleménynyilvánítási szabadság kereteit, és alapos vizsgálatot követően akár büntetőjogi értékelést is nyerhetnek.

– A Gyurcsány vezette ellenzék szembeszállna-e a brüsszeli támadásokkal, vagy inkább kapitulálnának például a genderügy vagy a betelepítési kvóták ügyében?

– Az elmúlt évek tapasztalati tényeire és a Brüsszelhez való szervilis viszonyulásukra való tekintettel nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy kijelenthessük: azonnal a behódoló önfeladás útjára lépne a remélhetően soha hatalomra nem jutó szivárványkoalíció. Habozás nélkül teljesítenék globalista kitartóik, netán tartótisztjeik utasításait minden olyan, a nemzeti megmaradás szempontjából stratégiai területen, ahol eddig a nemzeti kormány kőkemény ellenállást fejtett ki és ütközéseket vállalt. És persze ekkor megnyílnának a mostanában emiatt egyre inkább elzáródó EU-források, és persze innentől minden jogállami problémát rendezettnek minősítenének, akkor is, ha, ne adja Isten, 2006 őszéhez hasonlóan a balliberális kormányzat ismét az állami terror eszközéhez nyúlna a tiltakozókkal szemben. Az európai önfeladás, öntudat-, hit-, hagyomány- és kultúravesztés Svédország, Németország vagy Franciaország példáján látható útja várna ránk, ahol a hazájukat szeretőket gyűlölő globalista elit az eddigi tendenciákat folytatva, aprólékos hentesmunkával hazánkat mint nemzetállamot felszámolná, a lakosságcserét célzó tömeges bevándoroltatást levezényelné, a nemzeti öntudatot romboló multikulturalizmust, a szexuális devianciák romboló eszméit, a nemzeti vállalkozásokat marginális szerepre szorító multinacionális tőkés társaságokat és nemkülönben a mindezt elvtelen módon végrehajtó technokrata klientúra tagjait korlátlan uralomra juttatná.

– Milyen cselekvési lehetősége van Magyarországnak a hazánkat belső és külső sugalmazásra politikai és jogi fronton egyaránt támadó, külföldről pénzelt, NGO-nak nevezett politikai szervezetek ellen?

– Ezekkel szemben az erre hivatott szervek szerintem messze nem használják ki a nemzetbiztonsági védelem érdekében rendelkezésükre álló jogi lehetőségeket, pedig lenne jogalap a fellépésre. A Soros-birodalom jól szervezett, széleskörűen kiépített és hatalmas pénzügyi, média- és lobbierőforrásokkal bíró, civilnek maszkírozott, de lényegében egyértelműen politikai szervezetek formájában működő hazai lerakatai összehangolt tevékenységükkel kétséget kizáróan a nemzeti szuverenitás, a hagyományos nemzeti értékek, a nemzeti önazonosság, a keresztény és hagyományos nemi identitás felszámolására törekednek hazai és külföldi politikai szövetségeseikkel. Megítélésem szerint a tevékenységük egyes elemei kimeríthetik a hazaárulás büntető törvénykönyvi tényállását, de mindezt alapos felderítés és vizsgálat kell megelőzze. Ugyanis az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, hazaárulás bűntette miatt öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek fényében különösen visszás és a kettős mérce tipikus esete, hogy az ügyészség elutasította a szexuális deviáns propagandisták egyik kártékony és alkotmányos jogrendünkre fittyet hányó zászlóshajója, a Háttér Társaság elleni feloszlatási törvényességi kérelmet, amit az általam vezetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom terkjesztett elő, tényekkel, bizonyítékokkal alátámasztva. Ebben az élet-halál helyzetben ez elfogadhatatlan, különösen annak fényében, hogy közben szemlátomást végigvisznek amúgy jogilag bukásra ítélt eljárásokat a 2010 előtti időszak hazafias ellenállóival és a Soros-hálózat kútmérgezése ellen cselekvő hazafias civilekkel szemben, akár minden alap nélkül.

– Mire számíthatunk, ha 2022-ben nyer a baloldal?

– Ezt a lehetőséget végig sem szeretném gondolni, de vélhetően drasztikus gyorsasággal építenék le, vernék szét a jelenlegi kormányzati időszak progresszív elemeit: a család- és otthontámogatást, a patrióta gazdaságpolitikát, a segély helyett munka elvére épülő foglalkoztatáspolitikát, a csökkenő közterheket, az emelkedő jövedelmeket és a gyarapodó nemzeti vagyont, a keleti partnerséget, az elszakított magyarság felkarolását, a hadiipar és a honvédelem fejlesztését, a keresztény egyházak és iskolák támogatását, a közép-európai együttműködést és így tovább. Másrészt az „elszámoltatás” jegyében az általuk elfoglalt intézmények útján közel sem jogállami módszerekkel vadásznának le nemzeti politikusokat, kormánytisztviselőket, vállalkozókat és a nemzeti identitás szempontjából fontos szervezetek patrióta vezetőit, tagjait. Célkeresztbe kerülne számos nemzetstratégiai intézmény, elzárnák a magyarság számára létfontosságú pénzforrásokat, újraindulna a stratégiai ágazatok külföldi kézre játszása és a segélyezés, külkapcsolatainkban ismét a szervilis behódolás nyerne teret. És közben közpénzen arról győzködnék a társadalmat, hogy mindezt hazánk érdekében teszik, és ami persze szerintük nem lenne „propaganda”. Hatalmas a tét: ezen sötét jövőt ígérő forgatókönyvet a nemzetben gondolkodó választók milliói megakadályozhatják jövőre, ha elegen, felelősen és jól döntenek.

Vérbe fojtott szabadság - tudósítás a 2006 őszi állami terrorról szóló vándorkiállítás megnyitójáról

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére és szakmai közreműködésével indította útjára a Civil Összefogás Fórum a „Vérbe fojtott szabadság” című vándorkiállítását a 2006 őszi állami terrorról, amelynek megnyitóját szeptember 18-án tartották Budapesten, az Erzsébet téren.

Az esemény Bella Árpád által készített videós összefoglalójában megnézhető a Gyurcsány-terror néhány korabeli felvétele, a vándorkiállítás belső tere, a nyitóbeszédek egyes fontos részletei és megszólal a kiállítást elsők között meglátogató Nagy László, akinek bal szemét lőtték ki közelről célzott lövéssel 2006. október 23-án az Astoria közelében nem rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket használó azonosítószám nélküli, maszkos rendőrök. A kiállításon több más 2006 őszi jogsértett is megjelent. A rendezvényen   Heizler Norbert a CÖF országos koordinátora,  ifj. Dr. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője és dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  tartottak beszédet.

A vándorkiállítás célja, hogy emlékeztessen arra, hogy 2006-ban Gyurcsány Ferenc akkori MSZP-s miniszterelnök (ma a DK elnöke), a hazugságkampánnyal és trükkök százaival elcsalt választás után, az általa zárt körben elmondott  őszödi beismerő beszéd kiszivárgása után  kitört országos  tiltakozáshullámmal, nemzeti ellenállással szemben, milyen véres terrort alkalmazva lépett fel, rátámadva saját nemzetére.  Több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, több mint félezer tüntetőnek, megemlékezőnek és járókelőnek – ebből legalább kétszáz esetben súlyos – sérülést okozva (pl. látásvesztést okozó szemsérülés, csonttörések) és százakat önkényesen bebörtönözve.

A kamion rakterében berendezett tárlatban korabeli képek, rendőrségi eszközök, dokumentumok és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületének tagjai által összeállított, a jogsértettek hányattatásait, szenvedését bemutató tényfeltáró dokumentumfilmek nézhetők meg.

További információk a megnyitóról, kiállításról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat honlapján az alábbi linken olvashatóak:

http://njsz.hu/megnyitottuk-vandorkia...

http://njsz.hu/a-baloldal-politikai-s...

http://njsz.hu/gaudi-nagy-es-ifj-lomn...

http://njsz.hu/gaudi-nagy-tamas-a-pes...

Videós tudósítás a Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozására és a gyurcsányista terrorra emlékező 2021. 09.17-i gyűlésről

Bella Árpád videós összefoglaló tudósítása a Kossuth tériek 15 évvel ezelőtti tiltakozásáról és a gyurcsányista terrorról történt megemlékezésről.

15 évvel ezelőtt szeptember 17-én került nyilvánosságra az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenc  2006 májusában zárt körben, Balatonőszödön elmondott, választási csalásokat beismerő beszéde. A beszéd nyilvánosságra kerülése után még aznap  felháborodott magyarok tömegei jöttek össze a Kossuth téren, követelve a miniszterelnök és a kormány azonnali távozását. Tüntetés-sorozatuk az erőszakos október 23-i hajnali jogellenes feloszlatásig heteken át tartott, majd más helyszínen folytatódott. Az ország számos pontján évekig tartó tiltakozás-sorozat vette kezdetét. Minderre a hatalom nem lemondással, hanem rendőrterrorral és megtorló koncepciós eljárásokkal válaszolt 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 között.

A Magyar Nemzeti Bizottság 2006, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület, valamint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szervezésében a 15 évvel ezelőtti eseményekről emlékeztek meg szeptember 17-én  a Kossuth téren, amelyen a nemzeti önrendelkezés és ellenállás  közismert civil személyiségei is felszólaltak.

A  gyűlés végén dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető ismertette a miniszterelnök, a kormánypártok és a hazafias képviselők támogatását kérve  a 15. évforduló alkalmából az Országgyűlés elfogadására javasolt törvény-tervezetetét, amely az alábbi 4 pontból állna a javaslata szerint:

-  törvényi szinten is megköveti az Országgyűlés a 2006 őszi áldozatokat, jogsértetteket, a kiemelt helytállást tanúsítóknak állami kitüntetést kezdeményez,

- rámutat Országgyűlés a tömeges rendőri erőszakért felelős személyek terrorcselekmény miatti elévülhetetlen, különösen politikai vezetők felelősségére és felelősségre vonásuk fontosságára utal,

- az Országgyűlés elismeri a jogsértettek 2010 utáni jóvátételi folyamatát elismeri és méltatja (a karhatalmi erőszak és megtorló eljárások miatt elszenvedett jogsértések miatt pénzügyi jóvátételt kapott 300 jogsértett, összesen több mint 300 millió forint összegben)

- az Országgyűlés közkegyelmi rendelkezéssel megszüntet minden olyan büntetőeljárást, amelyet  2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban a hazánk területén alapvető politikai szabadságjogok gyakorlásával, valamint politikai ellenállással összefüggésben polgárok által elkövetett cselekmények miatt indult (pl. a gyurcsányi indíttatású, több mint 12 éve zajló, Budaházy György és 16 hazafi elleni terrorvádas büntetőper) 

 A felszólalók beszédrészletei, illetve beszédeik összefoglalói az alábbi időrendben tekinthetők meg:

3:23 Dr. Zétényi Zsolt beszéde

8:01 ifj. Hegedűs Lóránt beszéde

11:58 Tóth Imre beszédéről

12:21 Gőbl György beszéde

13:36 Dr. Bene Gábor beszéde

15:45 Szilágyi Ákos beszéde

16:56 Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde

www.njsz.hu

"A baloldal politikai számításból is bagatellizálja a 2006 bűneit"- interjú Gaudi-Nagy Tamással a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság c. műsorában a 2006 őszi rendőrterrorról szóló film vándorkiállítás megnyitása alkalmából

Forrás: origo.hu

Az ellenzéki politikusok egy része politikai számításból bagatellizálja a 2006-ban történeteket, mert úgy gondolják, hogy a Gyurcsány Ferenc DK-elnök vezette ellenzék tagjaként "jobb ezt nem firtatni"

- jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök és köre esetében pedig szerinte a "bűnelkövetők rutinszerű tagadásának" megközelítését lehet alkalmazni.

Az NJSZ kezdeményezte a hétvégén útjára indított vándorkiállítást, amely Vérbe fojtott köztársaság címmel az őszödi beszéd elhangzása után kirobbant tüntetések eseményeit mutatja be.

Gaudi-Nagy Tamás a 15 évvel ezelőtt történtekre emlékezve azt mondta, hogy a nyers karhatalmi erőszak "a Kádár-rendszer erőszakhullámánál is sokkal magasabb mértékű volt". Az eseményeknek több mint 500 civil sérültje volt, közülük 200 súlyos - tette hozzá.

Kifejtette azt is, hogy a büntető törvénykönyv szerint a lakosság egyes csoportjai elleni testi sértés és más erőszakcselekmények elkövetése akkor is és most is terrorcselekménynek minősül. Ráadásul akkor, döbbenetes módon "állami szervek irányításával valósult ez meg magyar polgárok ellen, akik a gyurcsányi hazugságbeszéd miatt tiltakoztak, és a kormány távozását követelték".

Az NJSZ ügyvezetője kifejtette: feltárásra vár még az a szál, hogy az akkori miniszterelnök és a rendőri vezetők között pontosan mi hangzott el. Az már kiderült, hogy köztük is voltak egyeztetések, például a tévészékház ostromának másnapján.

"A mechanizmus többi részét pedig már elég jól tudjuk, hogy pontosan mely rendőri alakulatok, mely vezetők irányítása mellett, a város mely részén, milyen eszközökkel, milyen módszerekkel támadtak a polgárokra, azt most már elég jól feltárták" különböző jelentésekben - mondta.

Gaudi-Nagy Tamás beszélt arról is, hogy az NJSZ-en kívül a jogvédő szervezetek közül senki nem követelt jóvátételt az áldozatoknak, ami mindazonáltal már meg is történt a 2010-es kormányváltásnak köszönhetően. Több mint 300 ember több mint 300 millió forintos jóvátételben részesítéséről van szó - hangoztatta.

Mint mondta, azt is sikerült elérni, hogy 2007 nyarán kivonták a forgalomból az események után rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket.