A Kúria kártérítést ítélt a Tibetért tiltakozó Hendrey Tibornak

2017. június 28-án a Kúrián a jogsértett számára sikeres véget ért az a több éves jogi eljárás, amely a Tibetet Segítő Társaság  elnöke, Hendrey Tibor alapjogainak rendőrség általi korlátozása miatt indult. A Turul Tv tudósítása a felülvizsgálati tárgyalásról, amelyen nyilatkozik Hendrey Tibor felperes és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője. A Tibet Press tudósítása a döntésről. (A korábbi felvételekért köszönet Almási Lajosnak!) 

A Kúria 2017. június 28-án hozott felülvizsgálati ítéletével kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot félmillió forint és kamatai, illetve a per költségeinek megfizetésére Hendrey Tibor  részére  vélemény-nyilvánítási szabadságának megsértése miatt. A  jogsértett 2012 április 30-án és május első napján két tibeti társával együtt, Budapesten tiltakozni próbált Li Ko-csian, a kínai miniszterelnök-helyettesének elvonulási útvonalán Kína  embertelen és brutális Tibet-politikája ellen. Ebben őket a rendőrök többször erőszakosan megakadályozták, többek között nem engedték tibeti zászlaikat elővenni, zaklató igazoltatásoknak vetették alá őket, és végül a tortúra odáig fajult az egyik tibetit, Karma Dordzse egyetemi tanárt, a Dalai Láma 25 éve Magyarországon tartózkodó rezidens tanárát, megbilincselték, majd nyolc órára előállították.

A Fővárosi Törvényszék (tudósítás az első tárgyalásról) 2015-ben elsőfokú ítéletében mind a három meghurcolt tiltakozó keresetének helyt adott. Az előállított, Karma Dordzse tekintetében egymillió forint, a Tibetet Segítő Társaság elnöke és  Cevang Thinlei Namgyal esetében fél-fél millió nem vagyoni kártérítést ítélt meg, valamint megállapította, hogy vélemény-nyilvánítási szabadságukat és egyenlő bánásmódhoz való jogukat a rendőrség a jogtalan intézkedéseivel megsértette. A rendőrség fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtábla egy évvel később azonban Hendrey Tibor keresetét elutasította, azzal az indoklással, hogy nem volt bizonyítható, hogy őt is jogsértés érte.(tudósítás a jogerős ítéletről)

A Kúria dr. Baka András bíró által vezetett tanácsa egy évig tartó  eljárása végén helyt adott Hendrey Tibor felülvizsgálati kérelmének, a Fővárosi Ítélőtábla döntését részben hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a rendőrség bizonyíthatóan és törvénysértően akadályozta jogainak gyakorlásában  a Tibetet Segítő Társaság elnökét is, így az első fokon megítélt kártérítés mégis jár neki. Az egyenlő bánásmód megsértését azonban nem látta esetében a Kúria fennforogni, annak ellenére, hogy míg a kivezényelt kínaiak zaklatás nélkül lobogtathatták a kínai zászlóikat, addig társaihoz hasonlóan Hendrey sem emelhette fel a kínai delegációnak a napsugaras tibeti lobogót. Az ítélet alapján a rendőrség el kell ismerje a jogsértést  a police.hu oldalon és meg kell kövesse a jogsértettet.

 

Üdvös és kívánatos lenne, ha az ilyen esetek nem ismétlődnének meg újra.

Budapest, 2017. július 14.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Július 8-án a nemzeti jogvédők ügyeletet tartanak a normalitáspártiak jogvédelme érdekében

Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményét, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 2017. július 8-án Budapesten a nemzeti és keresztény értékeink megóvása  érdekében fellépő honfitársak jogainak biztosítására jogvédő ügyeletet tart a provokatív menet idején és környékén, mivel évről-évre éri atrocitás a tiltakozókat és nem egy esetben indult ellenük koncepciós eljárás. Bár annyi ügyvédet nem tudunk bevetni, mint a Soros által dotált szervezetek, de nemzeti jogvédő kollégáink közül többen a helyszínen is jelen lesznek, illetve ügyeletben is várják a riasztást.  A jogvédelmet igénylő normálispártiak a 30 549 4167 számon kérhetnek segítséget, illetve az njsz@nemzetijogvedo.hu címen.

Természetesen bízunk benne, hogy a rendőrség nem lép fel jogellenes módon az értékeinket védő normalitáspártaiak ellen és védői bevetésre nem lesz szükség.

Budapest, 2017. július 7. 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Milyen ma erdélyi magyarként élni? (videóval)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. tavaszi erdélyi nemzeti jogvédő, jogi monitorozó útján beszélgettünk dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem, mit lehet és kell tenni a jogfosztottság ellen. A két helyi programunk közötti érzelmileg is felkavaró beszélgetés résztvevői: dr. Menyhárt Gabriella, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Jánossy Mária ügyvéd (Los Angeles, Egyesült Államok), dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, dr. Bene Gábor jogász és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Jogerősen újabb tíz gárdista harcolt ki kártérítést a Bajtársiasság Napja miatt

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. június 27-én hozott jogerős ítéletével újabb tíz gárdistának ítélt meg jelentős összegű kártérítést a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetésfeloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt. A négy alperesi rendőri szerv (Budapesti Rendőr-főkapitányság és három vidéki megyei kapitányság) elégtételként írásban kell megkövesse a jogsértetteket és még perköltséget is kell fizessenek. A jogerős ítélet szerint a BRFK megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, és három másik rendőri szervvel együtt gyülekezési jogukat és vélemény-nyilvánítási szabadságukat.

Meddig folytatják még a rendőri szervek ezt az értelmetlen ellenállást a kárrendezés helyett közel 8 évvel a történtek után? 

Mára már legalább 40 gárdista nyert pert jogerősen a rendőrséggel szemben, de további mintegy nyolcvan társuk eljárása még mindig folyamatban van.

A felpereseket (akiket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja képvisel) 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva 4-6 óra hosszan önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Később szabálysértési eljárásokat is indítottak ellenük, de ezek többségében felmentették őket. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt (köztük Vona Gábort) hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Almási Lajos  videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Fejes András 51. rendű felperes, Szilágyi Lajos 62. rendű és Tóth Péter 63. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható tárgyalás néhány pillanata és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete. Az ítélethirdetés felvétele itt látható.

A Fővárosi Törvényszék idén január 24-i első fokú ítéletével a 86 gárdista és hazafi felperes által indított perben tíz gárdista ügyében részítéletet hozott és részükre összesen 6.6 millió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amely ellen a rendőrség nyújtott be fellebbezést.  

A Fővárosi Ítélőtábla most túlnyomó részt helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, rámutatva, hogy  alapvetően helyesen rendelkezett, amikor a brutális rendőri akció során a törvénytelen feloszlatás érdekében alkalmazott eszközöket (ingerlőgáz, bilincs, verés, ütés, vonszolás, órákig tartó fogva tartás) szükségtelennek és aránytalannak minősítette és emiatt személyhez fűződő jogok sérelmét állapította meg, azonban az egyediesítést nem tartotta megfelelőnek a Tábla. Öt esetben a testi épség sérelmét sem látta megállapíthatónak, a  kártérítések összegét átlagosan 17 %-al csökkentette, így összesen 5,5 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint kamatait és perköltséget ítélt meg a felpereseknek. A kamatokkal együtt ez fejenként így is 520 ezer és 910 ezer forint közötti összegeket jelent, amely az elfogadhatóság alsó határát jelenti, így várhatóan felülvizsgálati eljárást a jogsértettek nem indítanak. A jogerős döntés alapján két gárdista felperesnek fejenként  hétszázezer, háromnak hatszázezer, kettőnek ötszázezer, egynek négyszázötvenezer, illetve kettőnek pedig négyszázezer forint nem vagyoni kártérítés és 30 %-os mértékű kamata jár a perköltségek mellett. 

A rendőrséggel emiatt perben álló többi gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 64 felperes esetében már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő november 9-i tárgyalást követően az ő esetükben is várható részítélet.  

Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg. 

Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a jogsértettekkel. 

A mostani ítéletről az mno.hu és a Magyar Nemzet is beszámolt

Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, köszönet az együttműködő nemzeti jogvédő kollégáknak, folytatjuk a végső győzelemig!

Budapest, 2017. június 30.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Másodfokon felmentették Póka Lászlót és társát a "tégla" ügyben

- Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (2017. június 28.) 

A Budapest Környéki Törvényszék 2017. június 27-én hozott másodfokú végzésében bűncselekmény hiányában felmentette Póka Lászlót, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetőjét és Fehér Nándort, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistáját közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól, akik védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

A másodfokú ítélet indokolása

A felmentettek nyilatkozatai.

Védői nyilatkozat.

2013. decemberében devizahitel károsultakért tartott figyelemfelkeltő akció keretében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre amelyre azt írták fel: “Elég volt a kifosztásból”, illetve “Fordíts!”. A csomag túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák fel az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet, és mindez arra vezetett, hogy az akció miatt vádat emeltek Póka László és Fehér Nándor ellen közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt, amelyet a törvény 3 éves szabadságvesztés büntetéssel rendel sújtani. 

A Ráckevei Járásbíróság 2017. február 21-én első fokon hat rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében bűnösnek találta Póka Lászlóékat és személyenként 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára kötelezte őket. Erről szóló közleményünk itt olvasható

Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, de a vádlottak és a védelem fellebbezést jelentettek be. A Budapest Környéki Törvényszék dr. Stubeczky Sarolta bíró által vezetett 3 tagú tanácsa mindenben osztotta vádlottak és védelem álláspontját és ezért felmentette Póka Lászlóékat. A felmentés indokául az szolgált, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének fenyegető látszatát senki nem keltette ebben a konkrét ügyben, mivel ehhez a törvény közvetlen, konkrét és reális veszéllyel járó magatartást követel meg, tehát nyilvánvalóan robbanó-szerkezetnek látszó tárgy elhelyezésére lett volna szükség. Az elhelyezett tárgyak nem ilyenek voltak, azok üzenetet hordoztak és nem keltettek közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegető látszatot. "Ez nagyon gyenge ahhoz, hogy ezt ilyen komoly bűncselekménynek nevezzük"- fogalmazott indokolásában a tanács elnöke. 

A külső megjelenés, elhelyezés körülményei éppenséggel a vélemény-nyilvánítási akció jelleget erősítették, amelyet a becsapott devizahitel károsultak érdekében fejtettek ki Póka Lászlóék. A bíróság kimondta, hogy vélemény-nyilvánítási akcióról van szó, amely alapjog gyakorlásnak minősül, amelyet a büntetőjog eszközével nem lehet szankcionálni.

Az érintett bankok túlreagálását követően nem szabadott volna a nyomozóhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróságnak ilyen következményekkel sújtania az aktivistákat. 

A deviza-károsult aktivisták tudomásul vették a felmentő ítéletet, az ügyészség még fellebbezéssel élhet, miután egymással ellentétes ítéletek születtek, így harmadfokú eljárásra is sor kerülhet, bár a egy ilyen fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan lenne. 

Fontos rámutatni, hogy a szabadságjogi alapjogok gyakorlóival szemben a büntetőjogi eszközök érvényesítésekor a lehető legmegszorítóbb értelmezés elve alapján kell eljárni, és ebben az esetben a másodfokú bíróság ezt az elvet helyesen alkalmazta, miután nyilvánvaló, hogy nem volt szó robbanó-szerkezet meggyőző látszatát keltő eszközök elhelyezéséről. 

Póka László markáns kijelentései miatt korábban terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntette miatt is indítottak büntetőeljárást, amelyben végül jogerősen felmentették, de számos más szabálysértési és büntetőeljárás is folyik aktivista tevékenység miatt vele és társaival szemben. 

Sajnálatos, hogy a deviza-károsultak ügyében a "forintosítás" nem adott igazi megoldást, az  árfolyam-különbözet tisztességtelen profitja a bankoknál maradt. A mozgalmárok célja egy olyan tisztességes megoldás, amelyben a forintosítás a felvételkori árfolyamon történik meg, kártérítést kapnak a károsultak a szenvedésekért, illetve a felelősöket elszámoltatják, megtorlás helyett tehát tisztességes megoldásra van szükség.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (www.gaudinagytamas.hu)

Gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti-e Magyarországot az EU migráció-ügyben? A délvidéki magyarok jogainak biztosítására kötelezte az EU Szerbiát- vétót, amíg az önrendelkezési joguk nem teljesül! (Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése)

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Folyamatos a fenyegetőzés az európai uniós források megvonásáról, gyakorlatilag Magyarország gazdasági térdre kényszerítéséről. Bekövetkezhet-e az, hogy meg kell hajolunk az Európai Unió akarata előtt, és teret kell engednünk a tömeges bevándorlásnak? Amennyiben lehetséges ez a forgatókönyv, akkor hogy tudjuk megakadályozni ennek bekövetkezését? Mit kell tudni a Magyarország melletti szolidaritási mozgalomról, amelyet dr. Morvai Krisztina indított? A másik téma: hogyan biztosítható, hogy az Európai Unió által Szerbia számára megszabott kötelezettségek - a délvidéki magyarok jogvédelme érdekében - valósággá válnak? Hogyan tudják segíteni a különböző érintett és érdekelt erők - így a magyar kormány, a magyarországi és délvidéki civil és jogvédő szervezetek, valamint politikai pártok - az Európai Unió által a nemzeti közösségekre vonatkozóan megszabott kötelezettségek tényleges teljesítését és érvényre juttatását? Erről a két témáról beszélgetett dr. Morvai Krisztina EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Európai Parlament 2017. júniusi plenáris ülésén történtek kapcsán Strasbourgban. További részletek a videó után:

A beszélgetésben szóba kerülnek többek között az EU migráns betelepítést egyre erőteljesebben követelő diktatórikus lépései és az ezzel szembeni ellenállás fontossága, továbbá a délvidéki magyarok jogfosztottsága, a szerb EU csatlakozás jelentette történelmi lehetőség önrendelkezésük kiharcolása érdekében a most zajlott jelentés vita fényében és az EU értékválsága.

Éppen erre az ülésre időzítette a Bizottság annak bejelentését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország. Lengyelország és hazánk ellen a migráns áthelyezési kvóta nem teljesítése miatt, amiért súlyos bírsággal is sújhatják az ellenálló államokat. Krisztina az erről szóló vitában a világméretű szolidaritási mozgalom megindítását jelentette be azt kérve a jóakaratú emberektől, hogy Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez címzett levelekkel tiltakozzanak a  kötelezettségszegési eljárás ellen, támogassák hazánkat magyar termékek vásárlásával, hazánkba utazással, amely az EU felelőtlen bevándoroltatási politikája miatt az egyre inkább a káosz felé sodródó Nyugat-Európához képest a béke szigete. Juncker nem válaszolt, sértődötten kivonult az ülésteremből...

Az Európai Parlament 2017. június 13-i ülésén vitatta meg Szerbia EU csatlakozási folyamatát értékelő éves jelentést, amely ezúttal is alapvetően dicséri Szerbia előrehaladását a jogállamiság és a koppenhágai kritériumok teljesítése terén, bár az etnikai "kisebbségek" kapcsán enyhe kritikát is megfogalmazott. Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a vitában felszólalásában rámutatott arra, hogy a kritika nem elég, mindaddig vétót kell emelni Szerbia EU csatlakozása ellen, amíg nem biztosítja a végveszélyben levő kb 300.000 délvidéki magyar önrendelkezési jogát és őshonos közösséghez méltó életfeltételeit. Kiemelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal idén teljesített monitorozó úton szerzett saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy Szerbiában nem érvényesülnek a délvidéki magyarság alapvető jogai, így a nyelvhasználat joga sem, még az elsöprő magyar többségű településeken sem. Ég és föld a különbség a jogszabályok és valóság között, mélységi és rendszeres ellenőrzés nélkül semmi garancia nincs arra, hogy a délvidéki magyarok helyzete érdemben javuljon végre.  A szavazás előtt Krisztina eljuttatta az összes képviselőnek Bozóki Antal árnyékjelentésének angol nyelvű összefoglalóját. illetve a zentai rendőrségen és az óbecsei bíróságon forgatott tényfeltáró, leleplező, jogfosztást igazoló angol feliratozással ellátott dokumentumfilmeket. A jelentést végül megszavazta az EP, de Krisztina, Balczó Zoltán és Kovács Béla mellett 146 képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament ugyanezen a napon tárgyalta Koszovó EU csatlakozásáról szóló jelentést. Krisztina felszólalásában arra a kettős mércére mutatott rá, hogy míg Koszovó tekintetében az EU megköveteli a délvidéki magyarokhoz képest feleakkora lélekszámú észak-koszovói szerbek számára a területi autonómiát, addig ez a délvidéki magyaroknál fel sem merül, sürgette ennek a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetését.

Jogfosztás és ígéretek - Délvidéken, az Óbecsei Bíróságon (videóval)

Mind a szerb jogszabályok, mind az európai normák alapján lehetővé kellene tenni az őshonos magyar nemzeti közösség számára (magyar) anyanyelvük használatát az igazságszolgáltatásban. Az Óbecsei Bíróságon ennek semmi jelét nem tapasztaltuk - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő közös, délvidéki jogvédő-monitorozó útján. A 40%-ban magyar lakosságú Óbecse bíróságán kizárólag szerb nyelvű feliratokkal, formanyomtatványokkal, eljárási nyelvvel és dokumentumokkal találkoztunk. A bíróság elnöke elismerte a hiányosságokat és hibákat, s ígéretet tett arra, hogy mielőbb helyreállítják a jogszabályoknak és az európai normáknak megfelelő állapotot. Állítása szerint legközelebbi látogatásunkkor már az irányadó normáknak megfelelően kétnyelvűséget fogunk tapasztalni az általa vezetett intézményben. Erről természetesen személyesen is meg fogunk győződni, de addig is kérjük a délvidéki magyarokat, hogy számoljanak be az esetlegesen tapasztalt változásokról, s a „bátrabbak” a filmre hivatkozással látogassanak el a bíróság épületébe, és kérdezzenek rá a változások megtörténtére. Amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nyelvi és egyéb alapvető emberi („kisebbségi”) jogait valamint a tényleges és teljes körű autonómiát nem biztosítják a magyaroknak, hazánknak meg kell vétóznia Szerbia európai uniós csatlakozását!

A film angol nyelven feliratozott verziója itt látható.

Tót elnyomás és rendőri önkény a felvidéki Komárom vasútállomásán- Jogainkért harcolni kell! (videóval)

Megrázó dokumentumfilmet adunk közre a felvidéki magyarok teljes jogfosztottságáról 2016 november 21-én készült, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő jogvédő-monitorozó körútján. A helyszín a felvidéki révkomáromi vasútállomás, ahol semmilyen magyar feliratot nem találtunk ( magyarok aránya közel 70 %) és a magyar nyelvű kiszolgálást is megtagadták tőlünk, sőt rendőröket hívtak ránk.  Kifogást emeltünk emiatt, hivatalos panaszlevelet írtunk a tapasztalatokról, tiltakoztunk a jogsértések ellen. 

Ebben az időszakban Szlovákia az EU soros elnökségét adta....

Tengernyi még a feladat, de egy csatát már megnyertünk - a harcos, bátor felvidéki aktivistákkal együtt: 2017 áprilisában a révkomáromi vasútállomásra kikerült a magyar nyelvű helységnévtábla, sőt a Pozsony-Komárom vonalon egyes járatokon már bevezették a kétnyelvűséget!

 Lépjünk fel minél többen és minél határozottabban az elszakított területeken élő magyarokkal szembeni jogtiprások ellen és vívjuk ki együtt egyéni és közösségi jogaikat! (2017. június közepétől a film angol nyelven feliratozott verziója is elérhető, hiszen nem csak "magyar ügyről" van szó, hanem az európai emberi jogi normák durva, szisztematikus megsértéséről is, amiről világszerte minél többeknek tudniuk kell. Bízunk a nemzetközi emberi jogvédő szervek haladéktalan fellépésében is.)

Ma már egyértelmű, hogy a kisebbségi jogok kéregetése helyett az önrendelkezési jog kivívása adhat garanciát a felvidéki magyarság megmaradására!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Petíció az igazságügyi miniszterhez a békediktátumok érvényteleníttetésért- Gaudi:"írjuk felül ezt a mérgező status quo-t!”

2017. június 4-én Budapesten a Kossuth téren a II. Trianon menet résztvevői közfelkiáltással elfogadták és petíciónak nyilvánították a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www,njsz.hu) ügyvezetője által írt és Nyers Csaba által jegyzett, dr. Trócsányi László  igazságügyi miniszterhez címzett levelet, amely  trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza, ennek érdekében pedig egy szakértői testület 30 napon belüli  felállítását szorgalmazza. 

A II. Trianon menet résztvevőinek egy csoportja a Kossuth téren.

A felvételen a II. Trianon menet alkalmával dr. Gaudi-Nagy Tamás által elmondott beszéd és annak keretében a petíció ismertetése látható. (Technikai okok miatt a petíció első részének ismertetése nem szerepel a felvételen.)

97 évvel a trianoni diktátum után egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet! 

"Az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken." - áll többek között a petícióban.

A mostani petíció előzménye a 2016. november 30-án az I. Trianon menet résztvevői által elfogadott, néhai dr. Grespik László ügyvéd által írt, Nyers Csaba által jegyzett, miniszterelnökhöz címzett petíció. Az erre érkezett kabinetirodai válasz nem zárkózott el a témától, a trianoni diktátumot a XX. század legnagyobb magyar tragédiájának nevezte, elégedetlenséget fejezett ki az elcsatolt területen élő magyarok jogfosztottsága miatt és a diktátumok érvénytelenségével kapcsolatos felvetésekkel való foglalkozásra az igazságügyi minisztert jelölte ki.

A II. Trianon menet résztvevői a Battyány örökmécsestől a Szabadság tér érintésével a Kossuth térre vonultak a Szent Korona Országának történelmi címereivel és zászlóival. Nyers Csaba szervező rámutatott, hogy Trianon nem örök, a diktátumon változtatni kell és lehet. Dr. Drábik János a Trianon Társaság elnöke bejelentette, hogy idén október 15-től a Magyarok Világszövetségével közösen aláírásgyűjtést kezdenek a békediktátumok érvénytelenítése érdekében történő kormányzati fellépés érdekében.  A rendezvényen felszólalt még Simó József, Majoros Árpád és Sinkovits-Vitay András.

Kérünk minden jóérzésű embert a felvétel és a petíció terjesztésére!  Méltó, érdemi és cselekvésben is testet öltő választ várunk!

Nem! Nem! Soha! 

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő www.gaudinagytamas.hu

 

Trianon mérge ma is hat: jogfosztott magyarok a Délvidéken -Morvai és Gaudi a zentai rendőrségen (dokumentumfilm)

97 évvel a trianoni diktátum után már teljesen egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet!

A mai nemzeti gyásznapon megállapítható, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. A trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza az  általam írt és a mai II. Trianon menet  során ismertetett, és ott közfelkiáltással elfogadott petíció, amelyet Nyers Csaba a  jövő héten benyújt az igazságügyi miniszterhez. A petíciót és rendezvényről szóló tudósítást rövidesen közzétesszük.

Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken. Erre szolgál bizonyságul az idei április 20-23 közötti délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon a zentai rendőrségen készített dokumentumfilm. (készítette: Almási Lajos, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás)

Hogyan nyomják el a saját adójukból fenntartott közintézményekben a délvidéki magyarokat? A még ma is 80%-ban magyar lakosságú Zentán a rendőrség épületében jártunk dr. Morvai Krisztina EP képviselővel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő, monitorozó csoportjával. Megállapítottuk, hogy a hivatalos ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok csak szerb nyelven állnak rendelkezésre, azokat az ügyintéző tölti ki, és mintegy „gyermekként” kezelve a magyarokat, velük csupán aláíratják az ügyintéző által kitöltött szerb dokumentumokat. A magyar nyelven tökéletesen beszélő ügyintézők is - állítólag megfélemlítettségükben - szerbül kommunikálnak a magyar nyelvű lakosokkal, akik Délvidéken születtek, és szülőföldjükön joguk lenne magyarként élni és magyarul beszélni. Maguk a szerb jogszabályok is előírják, hogy a legalább 15%-ban magyar lakosságú településeken kötelező a kétnyelvű ügyintézés biztosítása, ez nincs így. A nyelvi tájkép döntően szerb, a rendőrség parancsnoka szerb, aki intézkedés alá vont minket a tájékozódás miatt. A videofelvételből képet kaphatunk az elszakított területen élő magyarok sorsáról, jogfosztottságáról - az EU tagságra törekvő Szerbiában. Nem szabad ugyanazt a bűnt elkövetni, mint Románia esetében, ahol feltétel nélkül, az erdélyi magyarság önrendelkezésének kikényszerítése nélkül támogatta az akkori magyar vezetés a csatlakozást. Szerbia európai uniós csatlakozását mindaddig meg kellene vétóznia hazánknak, amíg az őshonos délvidéki magyar nemzeti közösség egyéni és közösségi jogait a szerbek magas szinten nem biztosítják, de határkérdést is fel kell most már vetni, illetve a békediktátumok érvénytelenségét!

NEM! NEM! SOHA! Vesszen Trianon! Igazságot Magyarországnak!

Budapest, 2017. június 4.

Honfitársi üdvözlettel. dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Igazságot Magyarországnak ! - II. Trianon menet június 4-én

Mottó: : „Magyar, legyen hited és lészen országod!”

Június 4-én a trianoni diktátum aláírásának nemzeti gyásznapján, a 97. évfordulón  12 órától Budapesten a Battyány örökmécsestől indul a II. Trianon menet. 

A rendezvényen magam is felszólalok és kiemelt jelentőségű bejelentések megtételére is sor kerül. Mindenkit várunk szeretettel !

A II. Trianon menet programja: (Szervező: Nyers Csaba) 

"Trianon nem örök, nincs kőbe vésve!"

A 72 vármegye címertábláival emlékezünk meg a történelmi határainkról és elszakított testvéreinkről.

Nekünk fáj Trianon és soha, de soha nem felejtünk és soha nem nyugszunk bele !

Nem csak emlékezni kell, hanem tenni is a jövőért, a diktátum megváltoztatásáért!

A Batthyány-örökmécsestől vonulás a Szabadság térre, majd az Országház elé.

Felszólalnak: 

Dr. Drábik János -a Trianon Társaság elnöke.

Dr. Gaudi Nagy Tamás - ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Simó József -a Czegei Wass Alapítvány elnöke.

A helyszíneken Majoros Árpád gondolatszobrász Trianon-verseket szaval.

A rendezvényü zárása után átvonulás a 56-osok terére, ahonnét 16 órakor indul a HVIM trianoni diktátum elleni hagyományos tiltakozó menetelése

Ajánlom megtekintésre a trianoni és párizsi diktátumok támadhatóságáról és érvénytelenségéről tartott előadásomat.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás

Gaudi a trianoni és párizsi békediktámumok támadhatóságáról, érvénytelenségéről

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének előadása  az 1920-as  trianoni és az 1947-es párizsi békediktátumok érvénytelenségéről, amelyben a nemzeti jogvédő ismerteti jogi elemzését az igazságtalan és máig mérgező hatású diktátumok jogi eszközökkel történő támadhatóságáról, a megtehető jogi lépésekről és a Kárpát-medencében élő magyarságot megillető önrendelkezési jogról. Mottó: "Magyar, legyen hited és lészen országod !" és "Érvénytelen szerződéshez jogkövetkezmény nem fűződhet."

Előadása 2017. május 28-án a IV. Trianoni Emléknapon Budakalászon a Kós Károly Művelődési Házban hangzott el, ebben tovább fűzte azon felvetéseket, amelyeket a tavaly november 30-i trianoni petícióban néhai dr. Grespik László és Nyers Csaba vetettek fel. Köszönet Nyers Csabának a szervezésért!

Támadható-e Trianon és az 1947-es párizsi békediktátum?

Ezzel a címmel tartok előadást május 28-án vasárnap 15.30-tól a IV. Trianoni Emléknapon Budakalászon a Kós Károly Művelődési Házban. 

A program részletei:

Kiemelt köszönet a szervezőnek, Nyers Csabának, a magyar hagyományok őrzőjének!

(Bár a diktátumok témája és meghaladása mindig is érdekelt, de azért a plakáton szereplő Trianon-kutató megjelölés jószándékú túlzás.)

 

Minden érdeklődőt várok szeretettel!

dr. Gaudi-Nagy Tamás

SZJA 1% a nemzeti jogvédelemért!

Kedves Honfitársam!

Idén is alkalom nyílik arra, hogy a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot adója 1%-ával támogassa, hogy tovább folytathassuk küzdelmünket a koncepciós eljárások alatt álló hazafiakért, a 2006 őszi igazságtételért, az elcsatolt területeinken élő honfitársaink jogaiért, önrendelkezéséért, az önkény magyar áldozataiért, a multik károsultjaiért és minden igaz magyar ügyért. 

Mögöttünk nem állnak külföldi pénzemberek és szervezetek, sőt államok. Magyar állami támogatást sem kapunk. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk. 

Kérem segítse SZJA 1% felajánlásával a nemzeti jogvédőket, mert támogatása a munkánkhoz nélkülözhetetlen!

Mi soha nem engedünk a magyarok jogaiból határon innen és túl!

Hálás köszönettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője 

Székely önrendelkezési diskurzus Székelyország Tündérkertjében Gaudi-Nagy Tamással

Érdekes és fontos elvi tisztázást eredményező kerekasztal beszélgetésre került sor a székely önrendelkezésről többek között dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének, Borsos Gézának, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnökének és Dabis Attila, Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjának részvételével április 7-én Kispesten, a Székelyország Tündérkertje Látványparkban. Kiemelt köszönet Bacsó Andrásnak, a Tündérkert megálmodójának és létrehozójának, aki helyt adott ennek a rendezvénynek és végtelen kitartással, s elkötelezettséggel szolgálja a székelységet!

Akit érdekel a székely múlt, a székely jelen és leginkább a székely jövő esélye, az nézze végig a beszélgetést.
· Élni a népeknek kijáró önrendelkezési joggal, avagy kisebbségi jogokért kilincselni a megszálló román hatalomnál?
· Melyik a járhatóbb út a székely közösség (nép, nemzet) számára?
· Milyen feltételeknek kell eleget tegyen a székely nép, hogy ráléphessen az önrendelkezés útjára?
· Kik segítik, kik akadályozzák és hogyan abban, hogy elindulhasson az önrendelkezés útján?
· Jelenthet-e veszélyt avagy épp ellenkezőleg, katalizátora lehetne a magyar nemzeti egység megvalósulásának?

Akit a lehetséges válaszok érdekelnek, az ne mulassza meghallgatni el ezt a beszélgetést, tanulságos beszélgetés és vita volt. Kattintás ide, vagy a képre.

Székely önrendelkezési diskurzus részvevői balról jobbra: Gaál István, a Székelyország Tündérkertje Látványpark kulturális szervezője, moderátor, György-Mózes Árpád, a Székelyföldi Társaság elnöke, Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapítója, egyben alelnöke, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja, Bálint Zsuzsa felvezető, Kabarcz Zoltán író.

"A fenyegetőző csecsen hiába vár bocsánatkérést a magyar hazafiaktól"

Az alábbi határozott közleményben tudattuk a fenyegetőző csecsen akciója nyomán, hogy a Szabadság téri szovjet emlékműnek nincs ott helye és a magyar-orosz kapcsolatoknak is árt a jelenléte

"A budapesti Szabadság téri, szovjet megszállási emlékmű eltávolításért küzdő magyar hazafiak szükségét érzik e közleményben reagálni a Magomed Daszajev nevű csecsen videójára, aki bocsánatkérésre tart igényt a kommunista önkényuralmi jelkép megrongálásáért.

Először is leszögeznénk, hogy a Szabadság tér egy szakrális tér számunkra, amely a magyar szabadságküzdelmek emlékére kapta ezt a nevet az 1848-49-es szabadságharc után. Később, az országunkat szétdaraboló, igazságtalan trianoni békediktátumot követően ide épült e legnagyobb történelmi tragédiánk központi emlékműcsoportja. A hazánkba 1945-ben benyomuló szovjet csapatok ezt a nemzeti emlékhelyünket rombolták le, s ennek helyére építették fel a megszállásukat ma is ott dicsőítő obeliszket. Egy idegennek, aki orosz állampolgárként itt él a mi hazánkban, illene tájékozódnia erről, mielőtt véleményt formál a témában.

Ez az emlékmű a szovjetek oldalán a magyarokkal szemben fegyvert fogó, pufajkás Horn Gyula kormánya által kötött - újabb hazaárulással felérő - orosz-magyar kormányközi megállapodás miatt nem került elbontásra a "rendszerváltás" óta. Ezt a helyzetet viszont mi elfogadni nem tudjuk, ezért sok éve harcolunk ellene.

Mindezekből kifolyólag azért, mert a budapesti Szabadság téren álló szovjet megszállási emlékmű meg lett rongálva, senkinek nem jár bocsánatkérés! Mikor 1956-ban, majd 2006-ban magyar hazafiak megkísérelték elbontani ezt az emlékművet (a tévéostrom alatt sikerült is az egyik - elvileg tiltott - önkényuralmi jelképet lefeszíteni), pont ezért nem is kértek senkitől bocsánatot, és nem is fognak kérni. Különben is először talán Oroszországnak kellene bocsánatot kérnie 1849-ért, 1945-ért, 1956-ért, a Gulágra elhurcolt és ott meghalt magyarok százezreiért, a megerőszakolt magyar nők tízezreiért, a szétrombolt országunkért, a 45 év kommunizmusért.

Ez alatt az emlékmű alatt egyébként sincsenek katonák, azokat már rég exhumálták és átszállították egy orosz katonai temetőbe. Számos ilyen temető van hazánkban, Magomed Daszajev meg a honfitársai bármelyikbe elmehetnek leróni kegyeletüket elődeik előtt. Mi, magyarok se tartunk igényt felszabadítási emlékműre pl. Kijev egyik központi terén, pedig az ukránokat kb. ugyanannyira „szabadítottuk fel“ a szovjet megszállás alól, mint amennyire minket „szabadított fel“ a vörös hadsereg, mégis megelégszünk a katonai temetőkkel.

Az oroszoknak elég kevés barátjuk van a világban jelenleg. Mi, magyar hazafiak viszont kiálltunk mellettük hazai és nemzetközi fórumokon, mikor a Krímet visszacsatolták Oroszországhoz teljesen igazságosan. Nekünk szimpatikus Putyin ellenállása a nyugati devianciák térhódításával szemben. Megfontolásra ajánljuk Daszajev úrnak, hogy az a hozzáállás, amit ő tanúsít, nem igazán kedvez ennek a szimpátiának. Inkább azon fáradozzon, hogy meggyőzze az orosz barátait arról, hogy mindenkinek megnyugtatóbb lenne, s a két ország kapcsolatát sem terhelné tovább, ha ez az emlékmű elkerülne a magyar főváros szívében lévő Szabadság térről. Ennek támogatását az orosz diplomáciától is elvárjuk a két állam közötti kapcsolatot hátrányosan érintő körülmény kiküszöbölése érdekében. A tavaly e kommunista önkényuralmi emlékmű eltávolítását történelmi igazságtalanságnak nevező és ezáltal az ilyen akcióknak óhatatlanul táptalajt adó budapesti orosz nagykövetnek inkább azon kellene dolgoznia (megértve a magyar álláspontot), hogy végre pont kerüljön megalázásunk jelképének eltávolítása ügyére.

Komáromynak meg azt üzenjük, hogy jobb, ha nem üti az orrát olyan témába, amit nem tud képviselni, és csak mindenkire szégyent hoz a gyáva viselkedésével, a magyar nemzeti érdek melletti kiállás elmulasztásával. 2017. április 27.

Budaházy György

politikai elítélt antikommunista és antiliberális ellenálló

Barcsa-Turner Gábor

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

ügyvéd nemzeti jogvédő

Ináncsi József

Magyar Nemzeti Gárda

László Attila

Magyar Önvédelmi Mozgalom

Mészáros István

Új Magyar Gárda

Novák Előd

Sziva Balázs

Romantikus Erőszak, hazafias rockegyüttes

Tyirityán Zsolt

Betyársereg

Hegedűs Loránt

a Szabadság téri Hazatérés Templomának lelkésze"

Gaudi "betiltott" fóruma Zentán: "Joglemondás és árulás helyett önrendelkezés jár a délvidéki magyaroknak!"

2017. április 21-én Zentán nem tudták meghiúsítani a Nemzeti Jogvédő Szolgálat dr. Morvai Krisztina független európai képviselővel  közös négynapos délvidéki jogi monitorozó útja során eredetileg a Városházán tervezett tájékozódó fórumát és találkozóját a helyi magyarsággal. Végül egy harmadik helyszínen, a Bali Étterem, Panzió és Discoban sikerült megtartani a rendezvényt, köszönet az intézmény tulajdonosának és szervező partnereinknek, különösen Rácz Szabó Lászlónak. Az út apropóját az adta, hogy az Európai Parlament 2017. május 16-án dönt az Európai Bizottság szerb uniós csatlakozásról szóló, magyar szempontból előnytelen, rózsaszín képet festő jelentéséről: ennek kívántunk utána járni. Azért idézzük fel: 2013 őszén az Európa Tanácsban is akadályozni próbálták az akkori délvidéki akciónk végrehajtását, úgy látszik az igazság sokaknak fáj...

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője áttekintést adott félórában a "betiltott" fórumon arról, hogy melyek a legfontosabb délvidéki magyar követelések és miért szükséges a magyar önrendelkezés kikényszerítése Délvidéken, a közösségi jogok kivívása, milyen  akadályok gátolják jelenleg a negyedmilliós délvidéki magyarságot ebben, különösen miért segíti elő az asszimilációt és fogyást (kétóránként egy magyarral kevesebb Délvidéken) a legnagyobb délvidéki magyar párt, a VMSZ működése, amely pártállami módszerekkel igyekszik elhallgattatni a magyar érdekekért küzdőket, kizárólagossá tenni uralmát, miközben a magyar kormány politikai és pénzügyi támogatását élvezi és nem megszüntetni törekszik a szerb elnyomást, hanem azzal összejátszva asszisztál ahhoz. Döntő jelentőségű, hogy a magyar kormány a szerb EU csatlakozás kapcsán szakítson eddigi, feltétel nélküli támogató álláspontjával és a bolgár, horvát, román kormányokhoz hasonlóan vétót kilátásba helyezve szorítsa rá Szerbiát arra, hogy teljesítse a délvidéki magyar közösség megmaradását és gyarapodását, egyenjogú és méltó életét szolgáló követeléseket.  Joggal tehető fel a kérdés: mi szükség volt Aleksandar Vucic szerb elnöké választását a magyar kormánynak feltétel nélkül támogatnia a kampányban való aktív részvétellel? 

Dr. Morvai Krisztina előadása a tiltott fórumon  és a fórum legérdekesebb hozzászólásai itt láthatók.

A monitorozó út egyik legfőbb tanulsága, hogy a délvidéki magyarság számára biztosított nyelvi és kisebbségi jogok egyáltalán nem érvényesülnek megfelelően. Sokan megerősítették:  számukra a területi autonómia és a 2012-ben megfogalmazott 15 pontos magyar követelés megvalósítása lenne szükséges. Döbbenetes, hogy a hat évvel korábbi délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon tapasztaltakhoz képest lényegében minden téren visszalépés és a helyzet súlyosbodása volt tapasztalható.

Folyamatosan tesszük közzé az út során Óbecsén, Zentán és Szabadkán közhivatalokban, bíróságokon és rendőrségen végzett vizsgálataink, illetve fórumaink filmes összefoglalóit.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

(www.gaudinagytamas.hu)

Gaudi a Hír Tv-ben Kálmán Olgánál a kettős mércékről, fenyegetőző csecsenről, jogállamiságról és sok másról

A Hír Tv 2017. április 24-i adásában Kálmán Olga Egyenesen c. műsorában vitatkoztam többek között a tüntetések és tüntetők megítélésének kettős mércéiről, a fenyegetőző csecsenről és a szovjet emlékműről, a mai és 2010 előtti szabadságjogi rendőri-bírósági gyakorlatról és sok másról. A vitapartner dr. Matlák Gábor liberális párti ügyvéd volt Kálmán Olga mellett... Tanulságos vita volt...

Támogassuk a petíciót a 2006-2010 közötti hazafias ellenállók, köztük Budaházy és társai közkegyelméért!

Kérek minden jóakaratú embert, hogy támogassák aláírásukkal azt a nemes kezdeményezést  és továbbítsák azt minél több emberhez aláírásra buzdítva őket , amelynek célja: törvénnyel kapjanak amnesztiát azok, akiket 2006-2010 közötti időszakban kifejtett politikai ellenállással kapcsolatban ítéltek el koncepciós perekben.

Manapság különösen időszerű ez a kezdeményezés, mivel  a sajtó egy jelentős része a közvélemény előtt látványosan meghurcolt hősként jelenít meg néhány, kormányellenes tüntetéseken akciózó és ezért elítélt liberális fiatalt, de közben  azok a hazafiak, akiket 2006-2010 közötti nemzetellenes rezsim elleni politikai ellenállás miatt ítéltek el koncepciós eljárásban komoly börtönévekre még mindig a "veszélyes terrorista" bélyeget viselik. Abszurd helyzet, hogy azok, akik 2010 előtti elnyomást működtették és akkor a tiltakozókat üldözték, csőcselékezték most az EU zászlóval a CEU, Soros és a migránsok mellett, oroszok és kormány ellen tüntetőket és ott normasértést elkövetőket dicsőítik,  a jogállamiság,  a demokrácia védelméről szónokolnak, közben az elítélt ellenállók, akiknek részben köszönhetően a Gyurcsány-Bajnai rendszer megbukott hosszú évekre fegyházba kerülhetnek. Ezen is kell és lehet változtatni ezzel a petícióval!Ha elég nagy nyomatékú  lesz a támogatás, az elvezethet a közkegyelemhez!

Miután a tavaly első fokon törvénytelen és drákói ítélettel 125 év fegyházra ítélt Budaházy György és 16 társa ügyében az Országgyűlés illetékes bizottságában két alkalommal is megakadályozták a 2006-2010 közötti politikai ellenállók, különösen a Hunnia ügy vádlottjainak közkegyelmét célzó előterjesztések tárgysorozatba és napirendbe vételét, nem maradt más eszköz mint petíciós kezdeményezéssel az államfőhöz és a házelnökhöz fordulni, kérve őket a célnak megfelelő, kormányzat számára elfogadható közkegyelmi törvényjavaslat előterjesztésére.

Ezt a kezdeményezést Kerepes Város Önkormányzat indította, amelyhez azóta számos, több esetben kormánypárti irányítás alatt álló önkormányzat csatlakozott, ez jelenleg már több mint  300 ezer ember támogatását jelenti. 

Tavaly magam is elkészítettem egy törvényjavaslatot és kértem annak támogatására a miniszterelnököt, aki az igazságügyi miniszter útján formai okokra hivatkozva a kérésemet elhárította, de végleges elzárkózást nem közölt.

A 2002-2010 közötti időszak utáni igazságtétel fontos eleme lenne ez a közkegyelem: rendezni kell ezt a múltbeli adósságot, véget kell vetni ennek a szégyenletes rémálomnak: Budaházyék és szeretteik annyi év hányattatásai után élhessenek végre szabadon. Budaházyék többsége  még mindig kényszerintézkedés alatt állva várják a ki tudja mikor és milyen tartalommal megszülető másodfokú döntést. Úgy, hogy ráadásul az elsőfokú ítélet kézbesítésére már nyolcadik hónapja nem került még sor, a verdiktet kimondó bírói tanács elnöke pedig lemondott. Most félre kell tenni minden más szempontot, ezt kívánja a tisztesség és az emberiesség.  Gergényiék kudarcos "elszámoltatása" után az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében  és ennek elérése közügy.

 

Szabadságot Budaházy Györgynek és a politikai foglyoknak!


Budapest, 2017. április 25.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu 

Visszafelé sült el a VMSZ-es puska - A tiltás miatt még többen mentek el Morvai Krisztina zentai fórumára

delhir.info

Ahogyan arról portálunk beszámolt a VMSZ-es városvezetés tegnap visszavonta a zentai városháza dísztermének szerződésben foglalt és már kifizetett terembérletét, amiről már korábban a hivatalos végzést is kiküldték. 

 

A tiltóhatározatot megszerezte a DélHír, abból pedig az derül ki, hogy dr. Morvai Krisztina EP képviselőt és jogvédőt, az ELTE Büntetőjogi tanszékének egyetemi docensét a szerbiai közbiztonság, béke és közrend, valamint a közerkölcs megzavarásának vádjával gyanúsította meg. A határozatot Sarnyai dr. Rózsa Edit írta alá. 

 

Morvai Krisztina az eset kapcsán  "kommunista típusú jogalkalmazásnak" nevezte a városvezetés eljárását. Az EP képviselőt sokkolta, hogy az európai uniós csatlakozás előtt álló Szerbiában. "Légből kapott, minden alapot nélkülöző, elképesztő indokolásban próbálhatnak meg ellehetetleníteni, egy emberi jog érvényesülését vizsgáló rendezvényt." - mondta. 

Azonban a folyamatos tiltás és ellehetetlenítés épp a visszájára sült el, mert így sokkal több délvidéki magyar emberhez eljutott a rendezvény híre és végül száznál is többen mentek el dr. Morvai Krisztina zentai fórumára. Nagyjából dupla annyian, mint februárban, amikor a VMSZ szervezésében Deli Andor fideszes EP parlamenti képviselő tartott előadást zentán a városháza dísztermében. 

Amíg a VMSZ rombolt, addig dr. Morvai épp a nyelvi jogainkért harcolt

Miközben a VMSZ épp azzal volt elfoglalva, hogyan lehetetlenítse el dr. Morvai Krisztina és a vele együtt utazó Nemzeti Jogvédő Szolgálat szakembereinek a munkáját, addig a képviselő asszony a mai nap során épp azt a munkát igyekezett elvégezni, amelyre Pásztor István pártja évtizedek óta képtelen. 

A dr. Morvai Krisztina vezette delegáció a mai nap során az óbecsei önkormányzatnál, a helyi bíróságon és ügyészségen, illetve más egyéb hivatalokban járt és ellenőrizte a magyar nyelv használatának megvalósulását.

Ennek során az érintett hivatalok vezetői és munkatársai részéről együttműködő hozzáállást tapasztaltak, ugyanakkor komoly hiányosságokat tártak fel.

 Egyetlen magyar nyelvű nyomtatványt sem találtak Morvai Krisztináék a bíróság kezelőirodáján

A hivatalos tájékoztatások és formanyomtatványok rendszerint nem érhetőek el magyar nyelven. A jogvédők konkrét kritikai felvetéseire a város és a bíróság vezetése is ígéretet tett a hiányosságok haladéktalan pótlására, amelyet a Morvai Krisztina vezette csapat a közeljövőben ellenőrizni is kíván.

 

H. Á.