(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. december 27., www.njsz.hu)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint a jogi visszásságokkal teli Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követő és a vádlottak kegyelemben részesítése mellett kiálló jogvédő szervezet örömmel értesült arról, hogy dr. Novák Katalin köztársasági elnök a mai napon a 17 vádlottból hetet eljárási kegyelemben részesített. A többi tíz terhelt– köztük a nem jogerősen 17 éves fegyházbüntetésre ítélt Budaházy György – kegyelmi ügyében viszont a döntését a jövő márciusban várható újabb másodfokú bírósági határozathozatal utánra halasztotta, kérelmeiket el nem utasította.

Bár álláspontunk szerint – ahogy azt többször kifejtettük - minden vádlott esetében indokolt lett volna az eljárási kegyelem és ez lett volna a gordiuszi csomó igazi átvágása, mégis ezt a döntést előremutató lépésnek, áttörésnek tekintjük. Egy bíztató előjelnek arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

A mostani döntés előrevetíti azt, hogy ha másodfokon fennmaradna az eljárásban maradt Budaházyval és 9 társával a koncepciós és koholt bizonyítékokra alapozott terrorvád, akkor a kegyelem végrehajtási kegyelem formájában kiterjed rájuk is. Értelmezésünk szerint a bíróságok kaptak egy utolsó esélyt arra, hogy a számtalan korábbi jogellenességet és visszásságot korrigálják, törvényes döntést hozzanak, amely álláspontunk szerint csak a felmentés lehet.

Mindezt igazolni látszik, hogy a köztársasági elnök a döntéséről kiadott közleményében közölte: az úgynevezett “Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is a közleményében, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

A kegyelemben részesültek személyét pontosan nem tudni, de annyit ki lehet következtetni, hogy közülük ötöt többségében terrorcselekmény miatt ítéltek el, de a többiekénél csekélyebb mértékű szabadságvesztésre, kettőt pedig felmentettek a 13,5 éve zajló eljárás megismételt első fokú szakaszában idén márciusban.

Mindez az érintettek számára azt jelenti, hogy- az igazságügyi miniszter minden bizonnyal rövidesen bekövetkező ellenjegyzését követően - a minden vádlott tekintetében benyújtott ügyészi fellebbezések és az elítélt vádlottak fellebbezései miatt jelenleg másodfokon zajló, terrorcselekmény és más bűncselekmények miatti büntetőeljárás egyszer s mindenkorra véget ér velük szemben.

Ezen eljárással kapcsolatosan – a miniszteri ellenjegyzést követően - semmilyen jogkövetkezmény már nem érintheti őket és mentesülnek az elsőfokon kiszabott tetemes, összesen 30 millió forint bűnügyi költség rájuk eső milliós nagyságrendű részétől is.

A kegyelmi döntéseket a várható ellenjegyzéseket követően az igazságügyi miniszter megküldi a Fővárosi Ítélőtábla részére. A büntetőeljárási szabályok szerint a kegyelmi döntésről szóló ellenjegyzett határozatot az eljárást megszüntető határozatával együtt a terheltnek, a védőnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének ugyanis az a bíróság kézbesíti, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van. A Fővárosi Ítélőtábla egyébként a másodfokú tárgyalásokat és határozathozatalt már kitűzte jövő februárra és március elejére.

Az idén októberben neves nemzeti elkötelezettségű közszereplőkből és elismert művészekből megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil szerveződéssel és számos szervezettel, emberrel együtt sokan szorgalmaztuk ennek a félresiklott és gyurcsányi koncepciós szerinti Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását.

Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. 117 évet mértek ki 17 olyan magyar emberre, akiknek összesen 30 gyermekük van, és akiket terroristának akarnak nyilvánítani, miközben az állítólagos, 15 évvel ezelőtti terrorcselekmények miatt senkinek nem esett bántódása.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket  úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször ITT, ITT és ITT beszámolt.

Az eljárás nyomozati szakaszában, 2009-ben is számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki meg nem engedett módszerekkel akkori gyanúsítottakból. A vád „koronatanúja” 2010-ben azt közölte dr. Gaudi-Nagy Tamással és egy másik volt képviselőtársával, hogy vele szemben számos jegyzőkönyvet eredményező kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékra teendő terhelő vallomások elérése érdekében. Erről a büntetőperben a volt képviselők tanúvallomást tettek, de ezt a bíró nem fogadta el mentő bizonyítékként, de dr. Gaudi-Nagy Tamás ellen viszont alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleménye miatt, amely eljárás fegyelmi vétség hiányában azonban megszüntetéssel ért véget.

Az egyes súlyos eljárási szabálysértések (pl. a már említett „koronatanú”-nak a vádlottak és a védelem távollétében, otthonában történt kihallgatása) és a bizonyítékok önkényes értékelése mellett még az is igazolja dr. Ignácz György bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették.

Ezekre és későbbi eljárási szabálysértésekre hivatkozva (a kegyelmi kérelmekkel is lassan, illetve hiányosan intézte) a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György novemberben fegyelmi és büntetőjogi felelősségre vonását kezdeményezte. Ennek kapcsán derült ki, hogy ősszel dr. Ignácz György bírói kinevezést nyert a Fővárosi Ítélőtáblára, éppen ahol jelenleg a Budaházy-Hunnia ügy másodfokon elbírálására vár.

Budaházy Györgyöt és öt társát letartóztatták az ítélet után, amelyből Budaházy csak október végén szabadult, jelenleg ő és négy vádlott bűnügyi felügyelet alatt áll, egy vádlott pedig még mindig letartóztatásban van. Budaházy eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.

Dr. Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: ” ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt”  és “elfogadhatatlan, türhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”

Ez a mostani kegyelmi döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek – törvényes felmentő ítélet hiányában - kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás, súlyos emberi jogi jogsértések zajlanak a magyarok terhére Kárpátalján – ezt állapította meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) nemrég befejeződött, a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával megvalósult emberi jogi vizsgálata.

A jelentés rövidesen elérhető lesz a www.njsz.hu oldalon.

A Magyarok a prés alatt Kárpátalján” című dokumentumfilm (készült a PestiSrácok, a Nemzeti Filmkészítők egyesület és az NJSZ együttműködésében) pedig már elérhető a legnagyobb videómegosztó portálon, és a Pesti Srácok, az NJSZ oldalain, de már külföldre is eljutott. Nemrég átlépte a 171 ezret a megtekintések száma.

A jelentés és film angol nyelven is terjesztésre kerül majd, illetve megküldjük a magyar és ukrán kormányoknak, továbbá az ügyben illetékes nemzetközi szervezeteknek: Európai Unió, Európa Tanács, ENSZ.    

Ezúton kívánok minden nemzeti jogvédő nevében áldott, békés, kegyelemteljes Karácsonyt és jó egészségben megélt, sikerekben, boldogságban gazdag újesztendőt és egyúttal nemzetünk minden tagjának sok erőt és kitartást a nemzetépítő, nemzet, ön- és honvédő küzdelemhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány  (www.njsz.hu) kuratóriumi ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Hétfőn (december 19-én) a neves közéleti emberekből álló Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság képviseletében Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Hegedűs Loránt (a Hazatérés református templom lelkésze) az Igazságügyi Minisztériumban jártak és átadták a Budaházy Györgynek és társainak eljárási kegyelemben való részesítését szorgalmazó, BBI által fogalmazott levelet.  A videóban ők, továbbá Budaházy Edda és dr. Gaudi-Nagy Tamás állnak ki  a meghurcoltak eljárási kegyelme mellett !

Milliónyi magyarnak és az érintetteknek csodás karácsonyi ajándék lenne a régóta kért eljárási kegyelem megadása a Budaházy-Hunnia ügy vádlottjainak. Adja Isten, hogy így legyen!  Áldott, kegyelemteljes  Karácsonyt !

"Legyen velünk az Atyaistennek és Jézus Krisztusnak, az Atya Fiának kegyelme, irgalma és békéje, igazságban és szeretetben!" (2 János 3)

Budaházy Bizottság az Igazságtételért

Forrás: pestisracok.hu

Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. Ez az állam súlyosan megsérti a Kárpátalján élő őshonos magyarok nemzeti kisebbségi egyéni és közösségi jogait. Sőt: a magyarság terhére nyelvi genocídium, egyfajta lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik a Kárpátalján – ezt állapította meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi vizsgálata. A magyar őshonos kisebbség helyzetének, jogai érvényesítésének lehetőségeinek vizsgálatát, elemzését  az NJSZ a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával és portálunk, a PestiSrácok.hu kommunikációs stratégiai partnerségével végezte el. A közös munka során egyedülálló, őszinte és megrázó dokumentumfilm született, Magyarok a prés alatt Kárpátalján címmel, melyet az ősbemutatót követően most elsőként itt a PestiSrácok.hu portálon illetve YouTube- csatornánkon tekinthetnek meg mindazok, akik az igazságra kíváncsiak, arra, amire ilyen mélységben és ilyen nyíltan nem mutat rá a fősodrású média.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat már évekkel ezelőtt is végzett emberi jogi kutatásokat az elszakított nemzetrészeken, akkor még dr. Gaudi-Nagy Tamás mellett dr. Morvai Krisztina akkori európai parlamenti képviselő vezette a delegációt. Az NJSZ ezúttal két elcsatolt terület monitorozására kapott támogatást és ezzel felelősségteljes feladatot. Az elmúlt hetekben a jogvédő szervezet delegációjának azt kellett megvizsgálnia, hogyan élnek a magyarok Kárpátalján illetve Délvidéken. Hogyan érvényesülnek a nemzetközi egyezmények által is biztosítandó és törvényekbe is foglalt egyéni és közösségi jogaik. A kutatómunkába, illetve a felgyűjtött anyag összegzéséhez felkérést kapott a PestiSrácok.hu. Lapunk több munkatársa vett részt személyesen a helyszíni adatgyűjtésben, valamint dokumentumfilmek elkészítésében.

Elsőként a kárpátaljai jelentés illetve film debütált csütörtökön este a Hazatérés Templomában megtartott telt házas rendezvényen.

A kárpátaljai kutatás rendkívüli helyzeteket és nehézségeket hozott. A teljes delegáció nem is jutott át a háború sújtotta Ukrajna területére, hanem a határátkelőknél tudott szétszakított családok tagjaival beszélni, akik a határ menti csalitosokban tudnak csak találkozni, vagy akár magyar határőrrel, jogásszal és olyan emberrel is, aki a Mirotvorec halállistán szerepel. Az adatgyűjtést annak tudatában kellett elvégezni a legnagyobb diszkréció és óvatosság mellett, hogy a kapcsolat akár életveszélyt is jelenthet az érintett adatközlő kárpátaljai magyarok számára.

A dokumentumfilm elkészítése sem volt egyszerű és mindennapi feladat a fentiek okán. Abból az alaphelyzetből indultunk, hogy nem lesznek igazán érintett megszólalóink, még arc nélkül, eltorzított hanggal sem szerepeltethetjük kapcsolatainkat. Egyedi megoldást találtunk és az írásban rögzített történeteket, neveket, helységneveket és olyan adatokat megváltoztatva, amely felismerhetővé tenne egy-egy adatközlőt, megváltoztattuk. Aztán arcot és hangot kölcsönöztünk nekik.

A filmben megszólalnak a jogsérelmeket elszenvedő kárpátaljai magyarokon kívül Tilki Attila Szabolcs-Szatmár Bereg megyei országgyűlési képviselő, aki közvetlen közelről látja, követi a kárpátaljai magyarok sorsát. Tiszabecs polgármestere, Lőrincz Gusztáv, aki a háború kitörése óta nyújt segítő kezet a menekülőknek. Valamint Bodrog László, a kisvárdai Kárpátalja Ház szakmai igazgatója.

Az elhangzó történetek magukért beszélnek és azonnali beavatkozásért kiáltanak.

A kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről szóló,  közel 40 oldalas jelentés  tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos  súlyos, rendszerszintű és nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő  magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti -mondta a monitorozó kutatómunkát vezető dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Hozzátette, a jelentés  ajánlásokat is megfogalmaz a tarthatatlan helyzet megnyugtató,  megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát rendező,  bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

Az emberi jogi jelentést és a fenti dokumentumfilmet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a magyar és ukrán kormány, az Európa Tanács, az Európai Unió szervei (Európai Bizottság, Európai Parlament) és az ENSZ részére is rövidesen megküld egyidejű nyilvánosságra hozatal mellett.

A dokumentumfilm elkészítésében részt vettek Molnár H. Boglárka, Füssy Angéla szerkesztők és szövegírók, Kertész Dávid szövegíró és adatgyűjtő, Almási Lajos operatőr, Kelecsényi Nándor operatőr és vágó, Ferkó Dániel és Oberfrank Pál, narrátor. A rendező Füssy Angéla.

Forrás: pestisracok.hu

2022. december 15-én Budapesten a Hazatérés Templomában mutatták be a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és portálunk közös dokumentumfilmjét Kárpátaljai magyarok a prés alatt címmel és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentését a kárpátaljai magyarokról.

A film és jelentés az NJSZ által szeptember folyamán elvégzett monitorozó munka alapján készült; célja az Ukrajnában élő magyarokat érő sérelmek, támadások feltárása, különös tekintettel a háború által kialakult helyzetre.

A kárpátaljai magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesüléséről szóló,  közel 40 oldalas jelentés  tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos  súlyos, rendszerszintű, nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő  magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a tarthatatlan helyzet megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

A jelentést és dokumentumfilmet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat a magyar és ukrán kormány, az Európa Tanács, az Európai Unió szervei (Európai Bizottság, Európai Parlament) és az ENSZ részére is rövidesen megküldi egyidejű nyilvánosságra hozatal mellett.

Az évek óta erősödő ukrán etno-nacionalista erők az elmúlt év háborús borzalmainak “hála” az elmúlt egy évben már gyakran nyíltan uszítanak a kárpátaljai magyarság ellen. Nem új keletű a jelenség: a magyar tisztségviselők vegzálása, a halálos fenyegetések már évtizedek óta a helyi magyarság mindennapjainak részei. Gondoljunk csak a beregszászi vízkészlet megmérgezésével való fenyegetésre, a KMKSZ-székház felgyújtására, a magyar politikusok elüldözésére.

A háború azonban mindenkiből a legrosszabbat hozza ki, így a magyarellenes megnyilvánulások is egyre sűrűsödnek annak ellenére, hogy hazánk kormánya erő feletti segítséget nyújt a megtámadott országnak. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezért egy monitorozó körút keretében mérte fel azokat a jogsérelmeket, amelyek a kárpátaljai magyarokat érik. A kényszersorozás, az emlékművek folytonos rongálása, a határátkelés tortúrává tétele csupán részletei egy sokkal nagyobb problémának.

A PestiSrácok csapata és az NJSZ a begyűjtött interjúk alapján egy dokumentumfilmet készített, amelyben a kárpátaljai magyarok az anonimitás védelme mellett beszélhettek róla, hogy milyen támadások érik őket saját hazájukban, de felszólaltak magyarországi politikusok és tisztségviselők is, akik mindennapi munkájuk során próbálnak segítséget nyújtani elszakított nemzettársainknak.

Az esten felszólalt a projekt vezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás is, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, aki ismertette a monitorozó körút során gyűjtött tapasztalatok alapján készült jelentést. A közel 40 oldalas jelentés szerint az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi genocídium és etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

A filmet hamarosan saját felületeinken tárjuk a nagyközönség elé, mert nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy nemzettársaink számára valós fenyegetést jelent a nyelvi genocídium.

Milliónyi magyarnak csodás karácsonyi ajándék lenne a régóta kért eljárási kegyelem megadása a Budaházy-Hunnia ügy vádlottjainak. Adja Isten, hogy így legyen!

Vasárnap (december 11-én) a Hunnia-ügy vádlottjainak családtagjai a Köztársasági Elnök Hivatalának karácsonyfájára vittek díszeket. Velük tartott a neves közéleti emberekből álló Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) nevű civil társaság képviseletében Kondor Katalin (újságíró, a Magyar Rádió volt elnöke) és Hegedűs Loránt (a Hazatérés református templom lelkésze), akik a BBI vádlottaknak kegyelmet kérő levelét vitték a Sándor-palotába. Minden díszen egy-egy vádlott neve szerepelt és a SZABADSÁG felirat. A BBI levelét Kondor Katalin, míg a díszeket Budaházy György felesége, Bernadett adta át a palota épületében található irodában, ahol a levelet iktatták is, és megígérték, hogy az átadásra kerül a Köztársasági Elnök Asszonynak.

A felvételeket a Szkíta TV készítette.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért (BBI) megalakulása.

Budaházy György közleménye az eljárás és a kegyelmi kérelmek állásáról, a kegyelem támogatóinak listájával.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Budaházy György a Hír TV Politikai Hobbista című műsorában.

Nemzeti jogvédő közösségünk és a 2006 őszi jogsértettek közössége megrendülve értesült Nagy László, ahogy mindenki szólította Laci haláláról.

Egy rendkívül tisztességes és törhetetlen hitű, igaz szívű magyart vesztettünk el személyében, aki egyúttal a 2006 őszi gyurcsányi terror felelőseinek elszámoltatását teljes erkölcsi alappal kérlelhetetlenül követelő élő lelkiismerete volt a nemzetünknek.

Mindig kész volt kiállni 2006 igazságáért és az igazságtételért.

Kevés olyan 2006 őszi áldozatot ismerhetünk, aki ennyit tett volna megnyomorítottsága és elnehezült élethelyzete ellenére azért, hogy minél többen megismerjék milyen kegyetlen módon csapott le a gyurcsányi terror 2006 őszén a megemlékezőkre és tiltakozókra.

Bal szemét lőtték ki közelről célzott lövéssel 2006. október 23-án Budapestem az Astoria közelében nem rendszeresített vadászfegyvereket és gumilövedékeket használó, azonosítószám nélküli, maszkos rendőrök.

Kegyetlen lelövésének megrázó képei bejárták a sajtót, örökre a gátlástalan és nemzetellenes balliberális terror tragikus szimbólumává váltak. Bár mindig nagyon felzaklatta az akkori borzalmak felidézése, ezt sokszor megtette a nyilvánosság előtt.

Legutóbb a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére a CÖF-CÖKA megbízásából a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete által készített (rendező: Budaházy György), „2006: A terror napjai” c. filmsorozat 7. részében tett megrendítő vallomást a vele történekről.

Tavaly a 15. évfordulón ott volt velünk a szintén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezésére és szakmai közreműködésével a Civil Összefogás Fórum által útjára indított, a „Vérbe fojtott szabadság” című, a 2006 őszi állami terrorról szóló vándorkiállítás megnyitóján, büszkén viselve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat pólóját.

„Borzasztó, szörnyű, ezt nem lehet felfogni !” – voltak a szavai, ahogy végig nézte, (Laci: 00:47-től, Vele és sorstársaival készített közös képeink a cikkben) velünk együtt a Gyurcsány kormány karhatalmának vérengzéséről szóló kiállítást, de a kiállítás több más helyszínén is tanúságtételt tett.

Rendíthetetlenül állt ki mindenkor azért, hogy az állami terror véres kezű bűnösei elnyerjék büntetésüket. Nem volt hajlandó beletörődni abba, hogy az őt és sok száz más hazafit meggyalázók megússzák.

Sajnos nem tudta tovább vinni az ellene elkövetett bestiális terrorcselekmény, a tettesek elmaradt felelősségre vonása miatti fájdalma és a kilőtt szemmel való életre kárhoztatottsága terheit, szervezete felmondta a szolgálatot, Isten magához szólította, megszabadította a szenvedéstől.

Fontos, hogy utolsó földi útján méltó keretek között búcsúzhassunk minél többen tőle, akik ismerték, tisztelték, szerették, sorstársai és bajtársai voltak, de azok is leróhassák kegyeletüket, akik a 2006-os hőst látják benne. Mert ő hős volt és marad mindörökre. Temetésének megszervezésében segíteni igyekszünk, arról megfelelő időben értesítést adunk.

A 2006. szeptember 19-21. és október 23-24. közötti időszak a rendszerszintű rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai  kimerítették az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a Gyurcsányék hatalmát védő rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

Nagy Laci emléke is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  ne adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Kedves Laci ! Isten adjon Neked örök nyugalmat !

Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:

„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

A Hír Tv Politikai Hobbista című műsorának 2022. november 26-i adásának második részében otthonából jelentkezett a 14. éve gyurcsányi ihletésű koncepciós eljárás alatt álló Budaházy György be, míg a stúdióban dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője volt a vendég.

Budaházy György beszámolt jelenlegi helyzetéről, az ellene és 16 társa elleni, jogilag súlyosan aggályos, gyurcsányi koncepciók szerinti  terrorvádas eljárás fejleményeiről és a kegyelmi kérelmek sorsáról, amelyekről még nem született döntés. Jeszenszky Zsolt és barátainak kérdései kapcsán szóba került Orbán Viktor miniszterelnök sálja, egy ukrán képviselő ennek kapcsán tett magyarellenes kirohanása, továbbá a Háttér Társaság köztársasági elnöknél tett látogatása.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás felidézte, hogy a csalással megszerzett hatalmuk megtartása érdekében 2006 őszi állami terrorért (ez volt valójában a terror) felelős Gyurcsányék miként építették fel a hazafias ellenállókkal szemben a magyar terrorista torz modelljét, amelyhez a Budaházyék elleni eljárást illesztették, tele koholt és törvényellenes bizonyítékokkal. Elmondta azt is, hogy a vád koronatanúja miként tárta fel neki azokat kényszervallatásnak minősülő módszereket, amelyekkel terhelő vallomásokra vették rá. Szóba került az is, hogy milyen széles összefogás jött létre Budaházy György és társainak eljárási kegyelemben részesítése érdekében  és remélhetően rövidesen a köztársasági elnök is fogadja a Budaházy Bizottság delegációját. Szóba került a Budaházy ügy Mansfeld Péter és társai elleni üggyel való hasonlósága is, illetve bejelentésre került, hogy  a 2006 őszi jogsértettek fegyelmi eljárást kezdeményeztek a Budaházyékat 117 évre elítélő bíró ellen.

VIDEÓ ITT!

A magyarellenes békediktátumok meghaladásának  gyógyírja a cselekvő hazafiságban rejlik. Ez volt gróf Széchenyi István hitvallása is. Nemcsak beszélni, de tenni is kell a máig mérgező, tűrhetetlen trianoni gyalázat ellen a magyar igazság és önrendelkezés érvényesítése érdekében. Mint, ahogy nem tűrhetjük el elcsatolt testvéreink  jogfosztottságát, úgy nem tűrhetjük tovább a meggyalázott, ledöntött nemzeti jelképeink mostoha sorsát sem.

Ez különösen igaz a magyarság ősi jelképére a turulmadárra, amellyel ékesített, Trianon előtt emelt  emlékművek legtöbbje visszaállítására vár. (Sajnos különösen a munkácsi, amely pedig 2008-ban visszaszállt a várba, de nemrég ukrán bajkeverők ledöntötték, amit mi is bíráltunk).

Ennek jegyében állt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Magyar Csodaszarvas Egyesület a 102 éve elcsatolt, de még erős magyar közösséggel bíró nyugat-bánáti Törökbecsén visszaállítandó turulos Szabadság emlékmű ügye mellé. Ezért szerveztünk az ügyért prof. dr. Kásler Miklós fővédnöksége mellett két éve  jótékonysági koncertet  a Magyar Csodaszarvas Egyesülettel közösen.

És ezért hozzuk most nyilvánosságra a PestiSrácok.hu kiváló filmes tudósítását a törökbecsei turulszobor mostani sorsáról.  (készítették: Füssy Angéla és László Petra, köszönet nekik !)

Nemzeti jogvédő közösségünk a délvidéki magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó utat teljesített 2022. november 16-20 között. A Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával vizsgálatokat folytattunk, megbeszéléseket és fórumokat tartottunk, dokumentáltunk többek között Törökbecsén is. Itt készültek a PestiSrácok.hu felvételei.

Ajánljuk a témához a visszaállítási akció szervezőivel a trianoni diktátum 100. évfordulója alkalmából folytatott videókonferenciás beszélgetés megtekintését , illetve a hatoscsatorna Hír-érték c. műsorának 2020. április 9-i adását, amelyben  szintén a turulos emlékmű  visszaállításának ügyéről beszéltünk.

A végső cél a turulos Szabadság-emlékmű visszaállítása Törökbecse főterére és ezzel az őshonos délvidéki magyarság öntudatának, önbecsülésének erősítése és a délvidéki magyar-szerb együttélés új alapokra helyezése.

Online képeskönyv a turulos emlékoszlopról és a törökbecsei szoborállításokról.

A turulvisszaállítók közösségi oldala itt érhető el.

Magyar Nemzet cikk a turul visszaállítási tervekről.

Adományokkal is támogatható az akció, amelyeket a Magyar Csodaszarvas Egyesület (www.macsoda.hu) számláján köszönettel fogad. 

Közlemény: Turul emlékmű- Törökbecse.

A támogatók oklevelet kapnak.

Számlaszám: K & H Bank Nyrt. 10402166-21604537-00000000

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (www.njsz.hu) kuratóriumi ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Forrás: magyarnemzet.hu

Ismét másodfokon folytatódik "A mi kis falunk" c. sorozatot gyártó cég pere, miután a Kúria hatályon kívül helyezte az előző, korábban a Győri Ítélőtáblán megszületett határozatot. A sértett jogi képviselője, Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd üdvözölte a Kúria döntését, és reményét fejezte ki, hogy az új eljárásban végre törvényes másodfokú ítélet születik.

Jogszabálysértés miatt hatályon kívül helyezte a Kúria A mi kis falunk sorozat egyik adásába tudta és akarata ellenére bevágott Reményi János keresetét elutasító másodfokú ítéletet. Az első fokon győztes férfi ügyét így újratárgyalja a Győri Ítélőtábla – erről Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a felperes jogi képviselője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tájékoztatta a Magyar Nemzetet. Megírtuk, hogy első fokon a Tatabányai Törvényszék elmarasztalta A mi kis falunk sorozatot gyártó Content Factory Kft.-t, a bíróság nem jogerős ítéletében megállapította: a cég a sorozatot ellenző, jobboldali-keresztény meggyőződésű lokálpatrióta Reményi Jánosról engedélye nélkül készített felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A bíróság akkor úgy határozott, hogy a Content Factory Kft. ezzel megsértette a helyi lakos képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.

A Tatabányai Törvényszék kötelezte az alperest, hogy fizessen meg Reményi Jánosnak háromszázezer forint összegű sérelemdíjat, illetve ügyvédi munkadíj címén 1,63 millió forint perköltséget. Miután a társaság fellebbezett, a per a Győri Ítélőtáblán folytatódott.

A bíróság idén május 25-i másodfokú ítéletével a hatályos polgári törvénykönyv irányadó szabályait félretéve a korábbi, már nem hatályos Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlatra hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. Teljes egészében elutasította Reményi János felperes keresetét, emellett kötelezte őt 831 ezer forint perköltség megfizetésére. A bíróság a döntése mellett azzal érvelt, hogy az ominózus filmfelvétel nem más, mint egy tájkép, amelyen szerintük nem jelent meg egyediesített formában Reményi János, ezért nem kellett az engedélye.

Ezt az akkor mindenkit megdöbbentő ítéletet helyezte november 23-án hatályon kívül a Kúria, és újra másodfokra tette az ügyet.

Mivel az alperesi fellebbezés nem hivatkozott arra, hogy nem kell engedély a felvételhez, ezért a Kúria megállapította: jogszabálysértő volt erre utalással a felperesi keresetet elutasítani.

 A Kúria szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla nem volt jogosult fellebbezési kérelem hiányában annak vizsgálatára, hogy az alperesi felvétel az a Ptk. 248. § (2) bekezdésében hivatkozott, engedélymentes felvételkészítési kivétel kategóriájába esik-e, azaz, hogy az alperesi felvétel tömegfelvételnek vagy nyilvános, közéleti szereplésről történt felvételnek minősül-e.

A Kúria osztva a felperesi álláspontot rögzítette, hogy az alperesi fellebbezés a Ptk. ezen rendelkezésére nem hivatkozott, megsértett jogszabályhelyként, nem jelölte meg a Ptk. 248. § (2) bekezdését, ugyanakkor a fellebbezés tartalmi vizsgálatából is az állapítható meg, hogy alperes fellebbezésében nem hivatkozott arra, hogy ezen kivételi körbe tartozna az alperesi felvétel, azaz az tömegfelvételnek, tájrészletnek minősülne, amely esetben valóban nincs szükség az érintett hozzájárulására. 

 A Kúria ezért a  Győri Ítélőtáblát új eljárás lefolytatására utasította azzal, hogy ezen döntésének megfelelően szükséges az Ítélőtáblának eljárnia. Felperes felülvizsgálati perköltségét 304 ezer forintban, alperesét 108 ezer forintban állapította meg. Ezt az összeget a végül pernyertessé váló fél érvényesítheti a pervesztessel szemben. 

Egyben a Kúria arról is döntött: az új eljárásban a Győri Ítélőtábla már nem állapíthatja meg azt, hogy a felperes képmását engedély nélkül is fel lehetett venni és le lehetett közölni – hangsúlyozta az ügyvéd. Gaudi-Nagy Tamás szerint a bíróság már csak azt vizsgálhatja, hogy védence ráutaló magatartással netán megadta-e az engedélyt, amiről nyilvánvalóan nem volt szó. – A ráutaló magatartással megadott felvételkészítési engedély hiányát egyébként a Győri Ítélőtábla is kimondta. Igazából már csak a sérelemdíj és a perköltség mértéke vizsgálható a megismételt másodfokú eljárásban – tette hozzá. Az ügyvéd kitért arra is, hogy a másodfokú ítélet után Reményi János elkezdte törleszteni a másodfokú perköltséget.

A 831 ezer forint perköltség teljesítésére a gyártó cég, az alperes 8 havi egyenlő részletet engedélyezett, így havonta csaknem 104 ezer forintot kellett fizetnie Reményi Jánosnak. Ebből ő négy részletet teljesített, de a mostani végzésre tekintettel ezt már nem kell fizetnie, sőt a már megfizetett összegek visszajárnak. Az erre irányuló felszólítást rövidesen megküldjük a Content Factory Kft. jogi képviselőjének – mondta el Gaudi-Nagy Tamás.

Az ügyvéd szerint a Kúria szakmailag teljesen korrekt döntést hozott. – Ezek után a Győri Ítélőtáblán minden esély megvan arra, hogy Reményi János ügyét sikerre vigyük és az elsőfokú ítélettel egyező végső győzelmet arassunk. Bízom benne, hogy a megismételt fellebbezési eljárásban végre törvényes másodfokú ítélet születik, és a jogsértett végre erkölcsi és pénzügyi elégtételhez jut, költségei pedig megtérülnek – hangsúlyozta a jogi képviselő.

Forrás: vadhajtasok.hu

A bírák sem állhatnak a törvények felett!

A 2002 és 2010 közötti rendőri, ügyészi és bírói jogtiprások áldozatait képviselő Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete elnöke, Gőbl György 2022. november 25-én a Főváros Törvényszék elnökénél fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezte dr. Ignácz György törvényszéki bíróval szemben, a Budaházy György I. r. vádlott és társai ellen indult büntetőügyben Budapesten, 2022. március 16. napján tartott ítélethirdető nyilvános tárgyaláson a nevezett törvényszéki bíró által tanúsított súlyosan etikátlan magatartás és azt követő eljárási szabálysértések miatt. De kérte azt is, hogy vizsgálják ki nem követett-e el a hivatali visszaélés bűntettét.

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján „a bíró az eljárása során köteles az ügyféllel szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani”, illetve „köteles tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná”. Továbbá a bírói eskü szövegében az áll, hogy „fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el; hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel”. Illetve a Bírák Etikai Kódexe szerint „a bíró munkája során még a látszatát is kerüli annak, hogy eljárása és döntése pártos vagy előítéleten alapul” és „a bíró az eljárásban résztvevőkkel szemben türelmes és udvarias, tartózkodik az indokolatlan észrevételektől, a sértő minősítésektől és a fölényeskedéstől”.

Mindezek ellenére emlékezetes, hogy Ignácz bíró korlátozta a nyilvánosságot, majd 17 vádlottra 117 év fegyházat kiszabó rendkívül igazságtalan és máig tartó széleskörű társadalmi felháborodást kiváltó ítéletének indokolása folyamán jelentős elfogultságáról tett tanúbizonyságot és a vádlottakra és védőikre, sőt egyes tanúkra is számos sértő, pocskondiázó megjegyzést engedett meg magának.

Egészen kirívó és az ügyészséggel összedolgozó súlyos elfogultsági körülményre utal, hogy a bíró az egyik bizonyíték kapcsán az ítélet szóbeli indokolása közben egyszer csak kinézett a tőle jobbra ülő ügyészre és azt közölte, hogy „…itt azért nagy volt a kísértés, hogy azt mondjam rá, hogy ez jó lesz nekünk, de aztán győzött a józan ész és azt mondom, hogy nem lesz jó nekünk, mert…”.

A tárgyaláson hallgatóságként kifejtett véleménye miatt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével, dr. Gaudi-Nagy Tamással szemben alaptalanul ügyvédi fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyet a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi vétség hiányában megszüntetett. Ezen túl pedig adatok támasztják alá, hogy a vádlottak kegyelmi kérelmeinek intézésével kapcsolatban indokolatlanul késlekedett.

Mindezért  jogsértetti-jogvédő szervezetünk az igazságszolgáltatásba vetett társadalmi hit megőrzése, visszaszerzése érdekében a fegyelmi eljárás kezdeményezése mellett döntött. Bízunk benne, hogy alapos és tisztességes eljárás keretében vizsgálják ki a bíró kifogásolt cselekményeit, mert a bírók sem állhatnak a törvények felett.

Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete nevében

Gőbl György elnök

Forrás: pestisracok.hu

Előzmények:

Közreadjuk a PestiSrácok cikkét (Füssy Angéla) egy ismert normalitáspárti hazafi, Barcsa- Turner Gábor érdekében folytatott nemzeti jogvédő küzdelmünkről, amely azért is fontos, mert a koncepciós eljárás mögött álló, hagyományos családmodell-ellenes, társadalomromboló, lmbtq lobbista és az idei gyermekvédelmi népszavazást bojkottáló Háttér Társaság delegációja minap a köztársasági elnök asszonyhoz is bejutott, miközben a Budaházy-Hunnia bűnvádi eljárás meghurcoltjainak eljárási kegyelméért kiálló Budaházy Bizottság az Igazságételért már hetek óta nem kap tőle választ.

Újabb fordulatot vett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke ellen a Háttér Társaság feljelentése alapján évek óta folyamatban lévő büntetőeljárás, egy mellesleg még csak meg sem történt LMBTQ-zászlóégetés miatt. Korábban a Pesti TV Az Ügy című műsorában is bemutattuk, hogy az erős LMBTQ-lobbit folytató szervezet közösség tagja elleni erőszak előkészülete miatt ítéltetné el Barcsa-Turner Gábort, amiért egy kis bakonyi településen, ‘egy 56-os megemlékezésre hívó plakáton programelemként tüntették fel a szivárványos zászló égetését. Hiába utasította el először a feljelentést, majd szüntette meg a büntetőeljárást a HVIM elnöke ellen a rendőrség, majd a Székesfehérvári Járásügyészség is, hetekkel azt követően, hogy a határozat véglegessé vált, a Fejér Megyei Főügyészség felülbírálta a döntést. Végül ugyanaz az ügyész, aki egyszer már kimondta, nem történt meg a bűncselekmény, mégis vádat emelt Barcsa-Turner ellen. A hétfői előkészítő bírósági ülésen derült ki, hogy még a bíróság is csavart egyet a történeten, és ami rendkívül ritka, a vádtól eltérő bűncselekményi minősítés lehetőségét állapította meg, a közösség elleni uszítás bűntettére utalva, amiért Barcsa-Turner Gábort akár három év börtönbüntetésre is ítélhetik. A HVIM elnökének védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a PestiSrácok.hu-nak kifejtette: véleménye szerint amit látunk, a Soros féle NGO-k hatóságokra és igazságszolgáltatásra kifejtett olyan súlyos nyomásgyakorlása, befolyásszerzése, ami megengedhetetlen.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomnak, illetve társvezetőjének, Barcsa-Turner Gábornak egy plakát a bűne, amelyen programelemként tüntették fel vörös, uniós és LMBTQP-zászlók égetését. A zászlóégetés valójában meg sem történt! Barcsa-Turner Gábor, a 2019. október 23-i ráadásul zártkörű rendezvény szervezője ellen háromszoros megszüntetés után végül mégis vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt. (Ami legelőször csak közösség tagja elleni erőszak előkészületének vétsége volt.)

Az ügy immár három éve húzódik. Ez idő alatt nemcsak többször megszüntették, pontosították, sőt, át is minősítették – legutóbb hétfőn délelőtt a Székesfehérvári Járásbíróság. Talán ha többen korábban úgy látták, a közösség tagja elleni erőszak nem, vagy nehezen fog megállni, a közösség elleni uszítás még bejöhet…

Az indoklás szerint ugyanis egy, csak tervezett szivárványos zászlóégetés is kelthet félelmet az LMBTQ-közösség tagjaiban, és jogos az a feljelentésben szereplő felvetés, hogy már egy ilyen felhívás is alkalmas olyan szenvedélyek felszítására, amely egyébként akár erőszakba is torkollhatott volna.

UGYANAZ AZ ÜGYÉSZ EMELT VÁDAT, AKI KORÁBBAN A MEGSZÜNTETÉS MELLETT DÖNTÖTT

Az ügynek számos pikantériája van, amit azért is érdemes végigkövetni, mert jól ábrázolja, hogyan szorítják sarokba a hatóságokat egy mesterien felépített érzékenyítő modellel az LMBTQ-lobbit folytató Soros-szervezetek.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, Barcsa-Turner Gábor védője a PestiSrácok.hu-nak felidézte, hogy a rendőrség kétszer is lezárta a nyomozást azzal, hogy nem történt bűncselekmény, majd ugyanígy foglalt állást dr. Laki Ádám, a Székesfehérvári Járásügyészség csoportvezető ügyésze és 2021 októberében megszüntette a büntetőeljárást. Akkor azt hitték, győzött a józan ész, mivel egy meg sem valósult cselekmény a védelem álláspontja szerint nem tud erőszakot, sem annak kísérletét megvalósítani.

Gaudi arra a furcsaságra is rámutatott, hogy miközben tavaly november 5-én véglegessé vált az iratok szerint a megszüntető végzés, egy  hónappal később a Fejér Megyei Főügyészség “hivatalból” felülbírálta a végzést, és a Székesfehérvári Járási Ügyészséget a büntetőeljárás lefolytatására kötelezte. Pikáns, hogy ugyanaz az ügyész, dr. Laki Ádám bírálta felül saját korábbi álláspontját és emelt végül vádat Barcsa-Turner Gábor ellen, az indokolásba gyakorlatilag átemelve a főügyészségi álláspontot. A vád szerint a HVIM vezető már nem is csak kísérletét követhette el a közösség tagja elleni erőszaknak…

ÚJRA VÁLTOZOTT A FORGATÓKÖNYV, A BÍRÓSÁG SZERINT LEGYEN A VÁD INKÁBB USZÍTÁS

A vádiratot a nyáron kapták kézhez, hétfőn tartották volna meg az előkészítő ülést, amelynek dr. Gaudi-Nagy Tamás az elnapolását kérte. A tárgyalóteremben derült ki, hogy újra változott a forgatókönyv. Ezúttal a bíróság állapított meg a vádtól eltérő bűncselekményt.

Nem közösség tagja elleni erőszak, hanem közösség elleni uszítás bűntette miatti felelősségre vonás lehetőségére hívta fel a bíró figyelmet, amelyet a Btk. 3 évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. Az egésznek olyan jellege van, hogy valamiért mindenképp el akarják ítélni a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vezetőjét. Talán belátták, hogy az erőszak semmilyen formában nem fog menni egy meg nem történt esemény miatt, ezért fordítottak rajta egyet

– fogalmazott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Hozzátette, hogy büntetőügy hasonló átszabására, vádtól eltérő minősítésű bűncselekmény megállapításra nagyon ritkán kerül sor. Felidézte, hogy a 2006 őszi gyurcsányi terror egyik áldozata, Dukán Dániel és társa esetében volt példa: Vasvári Csaba, az amerikai nagykövettel egyeztetgető bíró volt akkor az, aki az ügyészség által garázdaságnak minősített vádat hivatalos személy elleni erőszaknak átminősítette, és végül két és fél év, illetve két év tíz hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a később semmisségi törvénnyel rehabilitált áldozatokat.

NGO-K ERŐSZAKOS NYOMÁSGYAKORLÁSA ÉRHETŐ TETTEN AZ ÜGYBEN GAUDI-NAGY TAMÁS SZERINT

A jogvédő emlékeztetett, hogy a feljelentőnek, azaz a Háttér Társaságnak Barcsa-Turner ügyében arra már nem volt jogi lehetősége, hogy a többszörös megszüntetés után panasszal éljen, a főügyészség tehát saját hatáskörben járt el, amikor mégis az eljárás lefolytatására kötelezte a járási ügyészséget. De szerinte arra mutatnak szerinte a jelek, hogy mindezt nem saját meggyőződésből, saját kútfőből tették, hanem – nem kizárhatóan – az LMBTQ-lobbista NGO-k nyomása, érzékenyítése vezetett idáig.

Megjegyezte azt is, hogy a Háttér Társaság komoly veszélyt jelent a társadalom rendjére és az igazságszolgáltatásunk szuverenitására. Hangsúlyozta, hogy liberális álcivil szervezetek, köztük a Háttér Társaság, az Amnesty International, a TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság egy úgynevezett Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoportot hoztak létre 2012-ben, hogy az összefogja a gyűlölet-bűncselekmények elleni fellépés területén működő magyarországi civil szervezeteket. Ez a szerveződés többek között bíróknak, ügyészeknek dolgozott ki eljárási protokollt az ilyen típusú bűncselekmények liberális szempontból kedvező kezelésére. 2019-ben az Országos Rendőr-főkapitányság, majd a Legfőbb Ügyészség is utasítást adott ki a gyűlölet-bűncselekmények kezeléséről a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport által összeállított liberális szempontoknak megfelelően, amelynek részét képezi az előítélet-indikátorok vizsgálata, ha a sértett valamilyen sérülékeny csoport tagja vagy egy védett csoport rendezvényén történik az atrocitás. A Soros NGO-k által összeállított egyoldalú, többek között a szexuális kisebbségek iránt elfogult és a normalitáspárti többség (heteroszexuálisok, magyarok és keresztények) szempontjait nélkülöző előítéletindikátor-vizsgálati lista sérti az egyenlő bánásmód elvét.

A Gyűlölet Elleni Munkacsoportnak egyébként saját honlapja is van, amelyen minden általuk figyelemmel kísért ügyet elemeznek, értékelnek és azáltal is igyekeznek nyomást gyakorolni a rendszerre, hogy folyamatosan azt szajkózzák: a rendőrség és a hatóságok nem lépnek fel megfelelően a gyűlölet-bűncselekmények ellen. De szerintük “természetesen” csak bizonyos kisebbségek (LMBTQ-emberek, migránsok, cigányok stb.) lehetnek ilyen bűncselekmény sértettjei, a nemzetiségük vagy keresztény hitük miatt bántalmazott többségi társadalom tagjai nem. Az ominózus honlapon azt írják, hogy az utasítások segítenek abban, hogy már a rendőr felismerje, gyűlölet-bűncselekményről van szó. A Háttér Társaság olyan irányú  képzéseket is tartott rendőröknek, ahol a Pride romboló rendezvényein a normalitást védő hazafias személyek elleni fellépés indokait boncolgatták.

Gaudi-Nagy Tamás szerint megengedhetetlen, hogy az alkotmányosan független, szuverén igazságszolgáltatási rendszerbe külföldről irányított, finanszírozott liberális NGO-knak ilyen befolyása legyen. Mint mondta, jól látható, hogy ha a balliberális erőtérnek demokratikus módon, a szabad választásokon nem sikerül hatalmat szereznie, akkor más módon, más hatalmi ágakban próbálják elérni a céljaikat és beavatkozni, irányító szerephez jutni fontos társadalmi kérdésekben. Szerinte a liberális jogvédők által sugalmazott említett legfőbb ügyészségi utasítás haladéktalan visszavonása indokolt, és egy törvényességi ellenőrzési eljárás mielőbbi, teljes körű lefolytatása a Háttér Társaság ellen.

Gaudi a Székesfehérvári Járásbíróságon tegnap a vád elejtését és a tárgyalás elnapolását kérte. A büntetőper jövő januárban folytatódik.

BARCSA-TURNER GÁBOR: “EZ AZ ÜGY NEM RÓLAM SZÓL”

Barcsa-Turner Gábor a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, ez az ügy nem róla szól, és azért nem bánja, hogy mégis bíróság elé kell állnia, mert már most kiütközött ezen az ügyön keresztül, milyen befolyással bírnak a balliberális civil szervezetek. Ezen ügy miatt kezdtünk mi is utánanézni a vádemelést kierőszakoló Háttér Társaság befolyásolási rendszerének.

A HVIM vezetője portálunknak elmondta, hogy a Háttér Társaság folyamatosan monitorozza az LMBTQ-témákban a normalitást képviselő szervezeteket, így őket is, és rendszeresen feljelentést tesz. Véleménye szerint az ügyek hatósági kezelésének változásában nyomon követhető a érzékenyítés, nyomásgyakorlás hatása.

2017-ig a mi megszólalásaink és kiállásaink is belefértek a szabad véleménynyilvánítás kereteibe. 2018 és 2019 között már négy esetben is szabálysértési eljárás indult gyülekezési joggal való visszaélés miatt, amelyek pénzbírsággal végződtek. Aztán az NGO-k szintet léptek és már nem érték be a nyomásgyakorlás kommunikációs eszközeivel, hanem elkezdték a rendőröket is feljelenteni, akik szerintük nem megfelelően jártak el velünk szemben például egy ellendemonstráción, vagy azokban az esetekben, amikor iskolásokat célzó érzékenyítő rendezvényeket szerveztek volna, de mi ott megjelentünk és megakadályoztuk ezen kirívóan nemzet- és ifjúságellenes felforgatásukat. Míg korábban legalább eltűrték a mi megnyilvánulásainkat, most már a normalitás mellett való kiállás a tűrés kereteibe sem férhet bele, és eljutottunk odáig, hogy két ügyben is büntetőeljárás van velem szemben. Egyik ez az ominózus plakátos ügy, a másik ügyben Budaházy György a vádlott-társam, és ott is iskolásokat és iskolákat megcélzó rendezvényt látogattunk meg volna, de nem engedtek be minket. Az ottani kiállásunk során sem történt természetesen semmiféle erőszak, a rendőrök is normálisan viselkedtek a helyszínen velünk, majd elővették őket is, illetve velünk szemben büntető eljárást indítottak – fogalmazott Barcsa-Turner Gábor. Rámutatott, hogy milyen kettős mérce jelenik meg a véleményszabadság kérdésében, hiszen még a TASZ 2012-es állásfoglalása szerint is egy politikai közösség zászlajának nyilvános elégetése vegytiszta esete a politikai vélemény szavak nélküli, szimbolikus kifejezésének.

Még a másik liberális jogvédő szervezet szerint is szimplán véleménynyilvánítás egy zászlóégetés, mindaddig, amíg nem társul hozzá erőszak, vagy erőszakra való felhívás, ezért addig a zászlóégetés nem is tekinthető bűncselekménynek, nem minősül garázdaságnak. Amíg csak ellenszenvet kifejező véleménynyilvánítás, addig a szólásszabadság alkotmányos oltalma alatt áll, azaz még szabálysértést sem valósít meg – idézte a TASZ állásfoglalását a HVIM vezetője.

“A TRADICIONÁLIS IDENTITÁSOK KÉRDÉSE, ÉRTÉKEINEK VÉDELME A LÖVÉSZÁROK”

A törvényesen bejegyzett és egyesületként működő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom ellen ráadásul bosszúhadjáratot is indítottak a szervezet vezetője szerint, mivel törvényességi eljárást kezdeményeztek a Háttér Társaság ellen és alkotmányellenessége miatt kezdeményezték a szervezet megszüntetését. Barcsa-Turner szerint nem véletlen, hogy kiemelt célpont lettek.

A tradicionális identitások kérdése, értékeinek védelme a lövészárok. A vallási és nemzeti identitások után már a nemi identitást rombolják. Ezért nekünk is itt kell legkeményebben harcolnunk, és itt már a gyermekeink jövője a tét. Ez nem arról szól, hogy itt néhány szerencsétlen, a szokásostól eltérő nemi orientációjú ember alapvető jogokat követel magának, hiszen ezek megvannak számukra. Senki sem zaklatja őket, nem bántja őket senki! Nem is ezzel a közösséggel van bajunk, hanem a mögöttes lobbierővel, azzal a nemzetközi hálózattal, ami felhasználva és előtérbe tolva az LMBTQ-közösségeket, rombolja le a hagyományos értékeket, gyengíti a még meglévő országokat – húzta alá Barcsa-Turner Gábor.

A HÁTTÉR TÁRSASÁG LÁTHATATLAN HÁLÓZATA HÁLÓZZA BE AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST, AMIT FELTÉRKÉPEZNI NEMZETBIZTONSÁGI SZEMPONTBÓL IS FONTOS

A tradicionális értékeket képviselő civilszervezet vezetője rámutatott, hogy miért is veszélyes annyira a Háttér Társaság. A szervezetet egy volt bíró alapította és soraiban számtalan jogvégzett ember megtalálható.

Egy jogászkör segíti őket láthatatlan hálózatként működve, vélhetően nemzetközi nyomással kiegészülve. Gondoljunk bele: egy volt bíró alapította a szervezetet, és tagjaik között is számtalan jogvégzett ember található. Természetes módon már egyetemi éveik alatt kialakulhattak azok a személyes kapcsolatrendszerek, amiket most be tudnak vetni. Így, ilyen kapcsolatokkal felvértezve írnak ajánlásokat, dolgoznak ki eljárási protokollokat, amelyek aztán valamilyen rejtélyes okból meghallgatásra találnak. Elég csak belegondolni, feltenni a kérdést, ha mondjuk a Hatvannégy Vármegye – mint ugyanolyan civilszervezet –, vagy valamelyik másik jobboldali szervezet írogatna ilyen anyagokat rendőrségnek, ügyészségnek, bíróságnak, elolvasná-e valaki egyáltalán… Akkor egy Háttér Társaság munkaanyaga hogyan tud eljutni arra szintre, hogy részévé váljon a hatósági eljárások protokolljának?

– tette fel a kérdést Barcsa-Turner. Megjegyezte: a Háttér Társaság olyan láthatatlan hálózattal működik, amelynek felderítése nemzetbiztonsági szempontból is fontos volna. Mint mondja, Dr. Gaudi-Nagy Tamással kezdeményezték is a törvényességi felülvizsgálatát a szervezetnek, pontosan megjelölve, hogy miért alaptörvény-ellenes és nemzetbiztonságilag miért kockázatos ez a szó szerinti háttérszervezet, de sajnos elutasították az indítványukat.

Arra is rámutatott, érthetetlen, miért lehet egyáltalán közhasznú civil szervezet egy Háttér Társaság, amely saját, 2017-es közhasznúsági éves beszámolójukban közhasznú tevékenységként a transz emberek tranzitzónája létrehozásának kezdeményezését és ügyének képviseletét jelölték meg, illetve többször is büszkén hirdetik ezen beszámolóikban, hogy rendőröknek és más hivatalos szerveknek tartanak érzékenyítést. A vármegyések – mint civilszervezet tagjai – tarthatnának bármilyen felkészítést a rendőrség számára? Hogyan jutottunk el odáig, hogy egy külföldről finanszírozott, Soros-szervezet tart foglalkozásokat a rendőröknek, ügyészeknek, ír nekik elő bármiféle eljárásrendet?!

Barcsa-Turner Gábor rendkívül veszélyesnek tartja, hogy az igazságszolgáltatást felhasználva végezhet felderítő tevékenységet egy külföldről finanszírozott liberális civil szervezet, ugyanis véleménye szerint rendkívül furcsa, hogy miközben az ominózus plakát kapcsán az első perctől fogva elismerte, hogy a rendezvényt ő szervezte, a plakátot ő szerkesztette és küldte szét, hogyan merülhet fel egyáltalán kérdésként a hatóságok részéről, hogy ki tette fel a Mozgalom hivatalos honlapjára azt, vagy hogyan jutott el az általa alapított, de már nem általa vezetett Szent Korona Rádió honlapjára?

Mindent tudni akarnak! Ez már tisztára az ’50-es éveket idézi, ahol kreálnak egy ügyet, amire hivatkozva egész csoportokat tudnak megfigyelni. Kérdésként kaptuk meg, hogy ki, kik vannak a szerkesztőségekben, kinek milyen jogosultsága van, ki tehette ki a honlapra, miközben egyik kérdés sem releváns, ha egyszer én készítettem személyesen és az én kérésemre került fel az internetes oldalakra. A korábban működő, 2011-ben megszűnt Szent Korona Rádió Egyesületet is keresték, illetve a HVIM-t szerintük üzemeltető személy lakcímén is megjelentek nyomozók. Egyértelmű, hogy a szervezetünk és hozzá köthető média feltérképezése a cél – amire egyébként személyesen Dombos Tamás, a Háttér Társaság vezetője is kíváncsi, ami a korábban beadott közérdekű adatkikérésekből is látszik. Reméljük, hogy nem az ő kottájából játszanak a nyomozóhatóságok – zárta gondolatait Barcsa-Turner Gábor.

(Nemzeti Jogvédő Alapítvány közleménye, 2022. november 24., www.njsz.hu)

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a délvidéki magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó utat teljesített 2022. november 16-20 között. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt által kezelt Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával vizsgálatokat folytattunk, megbeszéléseket és fórumokat tartottunk, dokumentáltunk Zentán, Óbecsén, Törökbecsén, Bácsföldváron, Temerinben, Topolyán, Tóthfaluban, Palicson, Szabadkán és Horgoson. Delegációnkban hazafias elkötelezettségű jogászok, újságírók-operatőrök  (PestiSrácok.hu) és civil szervezeti képviselők vettek részt. Utunkról előzetesen tájékoztattuk a hazai külügyi és nemzetpolitikai vezetést.

Tapasztalatainkról jelentés és filmek készülnek, ezekből fontosabb részeket folyamatosan teszünk majd közzé, a teljes jelentést a magyar Kormány asztalára tesszük le annak érdekében, hogy hozzájáruljunk a Délvidéken elszakított sorban élő magyarok sorsának jobbra fordításához.

Sajnáljuk, hogy előzetes írásbeli megkeresésünk és kérésünk ellenére a nemrég tartott nemzeti tanácsi választáson egyeduralkodó helyzetbe került VMSZ-től senkivel sem tudtunk találkozni, segítséget tőlük nem kaptunk, sőt arra utaló jelekkel szembesültünk, hogy nem veszik örömmel jószándékú, tényfeltáró missziónkat. Ennek ellenére álláspontjukat megjelenítjük a jelentésben.

Az első filmben és tudósításban a PestiSrácok.hu újságírója Füssy Angéla és operatőre László Petra mutatják be a nemzeti jogvédő küldöttség monitorozó délvidéki programja során útba ejtett  Horgos-Szabadka környéki magyarlakta vidékre nehezedő, egyre elviselhetetlenebb migránsnyomást. 

(Mai hír, hogy Horgosan fegyveres migránsok lövöldöztek...)

Vegyes tapasztalatokra tettünk szert: a magyarság erejének és létszámának fogyatkozása sajnos tettenérhető volt (a népszámlálás adatait nemsokára teszik közzé), de találtunk öntudatos, erős és példaértékű közösségi kezdeményezéseket, amelyek a megmaradás szempontjából bíztatóak, mint például Törökbecsén az aracsi pusztatemplomot gondozó, történelmi műemlékeket, síremlékeket felújító, hagyományőrző, turulszobor visszaállításán dolgozó civilek,  gyermekek anyanyelvápolását végző tanárok, a tóthfalusi szoborállítások és Mini Délvidék Park, a professzionálisan működő Topolyai SC Labdarúgó Akadémia és a dél-bácskai Kék Betyárok nevű hazafias szurkolói kör.  A hivatalokban, állami, önkormányzati intézményekben, rendőrségen, bíróságon, a mindennapi ügyintézésben a magyar nyelvhasználat mértéke és a magyar nyelvi tájkép visszaszorulóban van, messze elmarad a törvények és létszám adta lehetőségektől, de találtunk pozitív példákat is. A magyar-szerb együttélésben a korábban fennállt komoly feszültség jelentősen enyhült. Ugyanakkor a két magyar Kék Betyár szurkolóra Temerinben három éve támadó szerbek felelősségre vonása még várat magára.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy Magyarország és Szerbia kiemelt fontosságú, több tekintetben is előremutató államközi kapcsolatot alakított ki az utóbbi években, amelyet délvidéki magyarság érdekei megóvásának célzata mellett a gazdasági együttműködés észszerűsége, az energiaválság, illetve a migrációs nyomás is indokol. Szerbia uniós csatlakozását a magyarságot szolgáló erős nemzeti kisebbségvédelmi garanciák biztosításának igénye mellett látjuk támogathatónak. Nemzeti jogvédő missziónk szándékaink szerint újabb, időszerű ismeretekkel ezen folyamatok erősödését, gazdagodását és tovább épülését szolgálta. Célunk, hogy saját jogi eszközeinkkel hiteles helyzetfelmérést végezzünk és erről számot adjunk, amely segítséget adhat megfelelő nemzetpolitikai lépésekhez különösen a hazai kormányzat és a délvidéki magyar autonómia szervezete részére. Nyilvánvaló az is, hogy minden élethelyzet javítható, ezért mi a nem ártás és a segítségadás elve jegyében járunk el. 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (www.njsz.hu) kuratóriumi ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Hír TV Napi aktuális című műsorának 2022. november 8-i adásában nyilatkozott a két magyar bíró USA nagykövetségen tett nagy vihart kavart látogatásáról,  politikai aktivista jellegű bírói tevékenység ártalmairól, a Vasvári ügyről, a 2006-os megtorlások soron hozott vérbírói jellegű ítéletéről és a nemzeti jogalkotást legyűrni akaró jurisztokrácia veszélyeiről.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Kossuth Rádió Jó reggelt Magyarország című műsorának 2022. november 7-i adásában nyilatkozott a politikai aktivista jellegű bírói tevékenység ártalmairól, a Vasvári ügyről, a 2006-os megtorlások bírói ítéleteiről és a nemzeti jogalkotást legyűrni akaró jurisztokráciáról.

Forrás: magyarnemzet.hu

(Magyar Nemzet c. napilapban 2022. november 4-én megjelent cikkben dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkozott a politikai aktivista jellegű bírói tevékenység ártalmairól, a Vasvári ügyről és a 2006-os megtorlások bírói ítéleteiről, szerző: Molnár János)

(2022. augusztus 24-én  a Hír Tv-ben nyilatkozott dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője egy, a 2006 őszi megtorlásokban kétes szerepet játszott, de azért semmilyen retorziót nem szenvedett, sőt azóta Országos Bírói Tanács szóvivőjévé “bukott” bíró (dr. Vasvári Csaba) hazánkat külföldön hazug alapon támadó akciója kapcsán a jogállamiságot valóban fenyegető bírói visszaélésekről, a bírói függetlenségről, a bírói felelősségről, a 2006 őszi állami terrorról és a megtorlásokhoz nyújtott bírói közreműködésről.)

Valótlanság az a baloldali vád, hogy a magyar igazságszolgáltatás kormányzati befolyás alatt áll – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd annak kapcsán, hogy két bíró audiencián vett részt az amerikai nagykövetnél. Szerinte sokkal inkább a bírói köntösbe rejtett politikai akcionizmus fenyegeti az igazságszolgáltatás törvényes jogi működését. Felidézte azt is, amikor az egyik „látogató", Vasvári Csaba bíró 2006-ban börtönre ítélt egy ártatlanul meghurcolt egyetemistát.

Tudatos bírói tévedésnek tekinthető, súlyosan törvénytelen ítéletet hozott Vasvári Csaba, az Országos Bírói Tanács szóvivője 2006-ban a megtorlások idején, amit a semmisségi törvény alapján lehetett csak megsemmisíteni – nyilatkozta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arról az egyik bíróról, aki nemrég különös audiencián vett részt az Egyesült Államok budapesti nagyköveténél.

Az ügyvéd kijelentette:

Vasvári „szervilis módon a rendőri vallomások abszurditásait fogadta el” annak idején, és az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetésre vonatkozó indítványozása ellenére két és fél év letöltendőt adott egy brutálisan levadászott egyetemistának, valamint két év tíz hónapos börtönbüntetést a vele együtt elfogott fiatalembernek.

Az ügyvéd úgy ítélte meg: a szakmai követelmények teljesítését illetően a bíró „messzemenően rosszul vizsgázott” 2006 őszén, amit Dukán Dániel, az általa elítélt fiatalember ügyén keresztül tökéletesen be lehet mutatni. Ezt Völgyesi Miklós volt legfelsőbb bírósági tanácselnök is részletesen megtette a Civil Jogász Bizottság jelentésében. Gaudi-Nagy szerint Vasvári annak a hangulatnak a hatása alá került, hogy akikre a rendőrök terhelő vallomást tettek, azokat egyfajta „vélelmezett bűnösséggel” közelítették meg.

Az ügyvéd úgy emlékezett: Dukánnak azt rótták a terhére, hogy jobb kézzel füstbombával és üveggel dobált, holott a férfi balkezes.

Azt is állították: menekülés közben a parkoló autóknak ütközött és onnan szerezte sérüléseit, miközben az őt utolérő rendőrök gyűrték le és kínozták meg. Vasvári az ügyvéd szerint meg sem próbálta a rendőri intézkedések és a tömegoszlatás jogszerűségét megvizsgálni, „csont nélkül” elfogadta a rendőri jelentéseket. Ráadásul a vádirat garázdasági minősítése helyett a fiatalok tettét súlyos dogmatikai tévedéssel csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében állapította meg.

Ezek az ítéletek olyan statáriális jelentések voltak, amellyel a társadalomnak üzentek és megpróbálták a tiltakozástól elrettenteni az embereket – jelentette ki az ügyvéd.

Gaudi-Nagy Tamás úgy fogalmazott: ezek a bírók semmiképpen nem tudták kivonni magukat a teljesen nyíltan propagált akkori kormányzati elvárás alól, mert kriminalizálni próbálták azokat, akiknél felmerült, hogy az őszödi beszéd után Gyurcsány Ferenc távozását követelik.

Szerinte nem is akartak semmilyen karakán hozzáállást tanúsítani, és a szakmai elveket félretéve ennek a hangulatnak megfelelési kényszerből próbáltak eleget tenni. Vasvári Csaba az egyik végrehajtója volt annak a folyamatnak, amelyben törvényellenes cselekedeteket bizonyíthatóan végre nem hajtó fiatalok tartóztattak le.

Bocsánatkérés és fegyelmi következmények helyett azóta is a Gyurcsány-időszak politikai irányvonalával egybecsengő tevékenységet folytat bíróként és az OBT szóvivőjeként – véli az ügyvéd.

Példaként említette a nyári cikket a Guardianben, amelyben liberális jogvédő szervezetek képviselőivel szerepelt, valótlanul állítva, hogy a magyar igazságszolgáltatás kormányzati befolyás alatt áll. Ezzel ellentétben éppen az fenyegeti leginkább az igazságszolgáltatás törvényes jogi működését, hogy egyes bírók „talárba bújva politikai akcionista tevékenységet fejtenek ki”, ami a bírákkal szembeni közbizalom aláásására is alkalmas – hangsúlyozta.

Az Országos Bírói Tanács (OBT) szerint viszont gyalázkodó támadások történtek. Közölték: a bírói látogatás nem érintette a bírói függetlenséget, nem etikai vétség, és ha Darák Péter egykori Kúria-elnök találkozhatott az amerikai nagykövettel, akkor az OBT tagjai is megtehetik ezt.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke megdöbbenésének adott hangot, és elítélte a bírákat ért támadásokat.

Bárándy Péter egykori baloldali igazságügyi miniszter szerint a bíróknak politikai ügyekben ma bátornak kell lenniük.

Schiffer András jogász azonban értetlenségét fejezte ki Vasváriék vizitjével kapcsolatban, mivel nem tudja, miről tudnak a bírók beszélgetni egy nagykövettel. Szerinte az rendben van, ha egy nagykövet tájékozódik, kivéve, ha bíróktól teszi, mert akkor nem hozza őket olyan helyzetbe, mint az amerikai nagykövet tette a két bíróval. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége nyilatkozatában azt írta: a nagykövet találkozója a két bíróval összhangban áll a diplomáciai gyakorlattal.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. november 4., www.njsz.hu)

A Fővárosi Törvényszék nemrég kézbesített másodfokú írásbeli ítélete szerint társadalomra veszélyes a Budapest Szabadság Téri Egyházközség Hazatérés Temploma előtt felállított, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló szobor megrongálása. A másodfokon eljáró bírói testület ezért garázdaság és rongálás miatt bűnösnek nyilvánította a Horthy szobrot festékkel leöntő, elsőfokon felmentett nőt. Ugyanakkor büntetést nem szabtak ki, csupán két éves próbára bocsátás intézkedést alkalmaztak az elkövetővel.

A szeptember közepén tartott nyilvános ülésen jelen volt a vádlott, védője, az ügyész és a sértetti jogi képviseletet ellátó ügyvéd, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédjelöltje, dr. Laklia Balázs, továbbá ifj. Hegedűs Lóránt református tiszteletes is, a sértett Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség lelkésze is.

Mint ismert, a Budapest V. és XIII. Kerületi Ügyészség azért emelt vádat T. Edit ellen, mert 2020. július 3. napján - a trianoni diktátum 100. évfordulóját követő csaknem egy hónappal - 13 óra 20 perckor minden előzmény nélkül odament a Hazatérés Temploma előtt álló, a Kormányzót ábrázoló szoborhoz, és azt, valamint környezetét – a templom lépcsőjét, ajtaját, korlátját – vörös zománcfestékkel leöntötte. A vádlott – álláspontja szerint – politikai véleményének adott hangot tettével.

Az elsőfokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság liberális szellemiségű ítéletében felmentette a vádlottat, mert álláspontja szerint a református egyházközségnek okozott több százezer forint összegű károkozás a társadalomra nem veszélyes. Dr. Bogdán József bíró önkényesen „meghökkentő és provokatív” akciónak minősítette a Kormányzó szobrának felállítását, amellyel szemben egy „hasonlóan” provokatív akció belefért a vélemény-nyilvánítási szabadság kereteibe. Azt is kifejtette a bíró az indokolásban, hogy: a „szobor vörös festékkel történő leöntése meghökkentő, adott esetben megbotránkoztató cselekedet, azonban az állandóságot hirdető szoborral szemben egy adekvát magatartásnak tekintendő. Sőt, talán az egyetlen ugyanolyan erejű és hatású véleménynyilvánításnak tekintendő, mint amilyen magának a szobornak a felállítása és közszemlére tétele volt.”

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést, az ítélet megváltoztatásáért, mivel álláspontja szerint az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése alapján a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. A fellebbezés szerint mivel a sértetthez tartozó Hazatérés Temploma előtt álló, Horthy Miklós kormányzót ábrázoló szobrot az egyházközség a temploma alapítójának tiszteletére állította fel, a sértett méltóságának a megértésére alkalmas volt, vagyis vádlott cselekményét nem védte a véleménynyilvánítás szabadsága. Ebből következően pedig megállapítható a sértett sérelmére elkövetett rongálás bűncselekményének társadalomra veszélyessége is, így vádlott büntetőjogi felelősségre vonása szükséges, ennek keretében bűnössége fokának megfelelően vele szemben büntetés kiszabása indokolt, amelynek egyszerre kell tettarányosnak és visszatartó erejűnek is lenni általános és különös viszonylatban is.

Az ügyészség éppen ezért arra kérte a Törvényszéket, hogy változtassák meg az ítéletet, és rongálás vétsége miatt vádlottal szemben alkalmazzanak pénzbüntetést.

A nyilvános ülés kezdetén a fellebbviteli ügyészség módosította a fenti indítványt annyiban, hogy kérte a másodfokú bíróságot, hogy egy rendbeli garázdaság és egy rendbeli rongálás vétségét állapítsák meg a vádlottal szemben, és ezért őt pénzbüntetésre ítéljék halmazati büntetésként.

A vádlott kirendelt védője természetesen kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását.

A sértetti jogi képviselő felszólalásában egyetértett az ügyészségi fellebbezéssel és az elkövető tekintetében kérte az egyházközséget ért kár megfizetésére való kötelezését. Többek között kifejtette: semmi alapja nincs annak, hogy vitéz nagybányai Horthy Miklós személyére figyelemmel egy őt ábrázoló szobor felállítását olyan provokációnak minősítse egy eljáró bíró, amellyel szemben az anarchista típusú rongálás, meggyalázás büntetőjogi értelemben megengedhető volna. Hazánkban vitéz nagybányai Horthy Miklós neve és történelmi személyének megítélése – az 1993-ban történt kenderesi újratemetése óta különösen – egyre inkább a valós szerepének megfelelően alakul és ezért is helytelen a régi, kommunista rendszerben megfogalmazott igaztalan, történelmietlen, ideológiailag motivált kritikákat személyével szemben fenntartani.

Kifejtette, fontos, hogy a vádlott bűnösségének megállapítására kell sor kerüljön, hiszen ennek általános megelőző hatásai megkérdőjelezhetetlenek, míg ha nem történne felelősségre vonás az ügyben, az egyházközség állandóan nagy értékű helyreállítási munkálatokat lenne kénytelen finanszírozni azért, mert történelmünk nagyjait nem tisztelő vandálok a vélemény-nyilvánítás szabadsága mögé bújva rendszeresen károkat okoznak a Kormányzó szobrának megrongálásával. Vádlott tudatosan, szándékosan egy olyan vörös festék használatát választotta, amelyről – elnevezéséből is kifolyólag – tudvalevő, hogy maradandó, nagyobb károkat okoz, hogy nem mosható le egyszerűen vízzel, komoly anyagi ráfordítást jelentett az egyházközség számára annak eltávolítsa.

Az utolsó szó jogán vádlott zavaros, összefüggéstelen és baloldali ideológiával átitatott kijelentései szerint azért követte el tettét, mert Magyarország Kormányát a Kormányzó követőinek gondolja, illetve mert az Országgyűlésben a Kormány egyes tagjai, illetve kormánypárti képviselők diktátumnak merik hívni a trianoni békediktátumot. mindezt érthetetlen módon összefüggésbe hozta az orosz-ukrán háborúval, összeesküvés-elméleteket hangoztatott. Szerinte a Horthy-szobor leöntésével egyszerre tiltakozott a Kormány Horthy-kultusza, és az 5G antennák felállítása ellen. Tettét nem bánta meg, azonban úgy nyilatkozott, hogy azt ismételten nem követné el.

A nyilvános ülés végén a Fővárosi Törvényszék kihirdette másodfokú ítéletét, amellyel megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú felmentő ítéletét.

A dr. Keszthelyi Csaba bíró által vezetett másodfokú bírósági tanács a tárgyilagosságra törekedett ítéletének meghozatalakor, és igyekezett semleges pozíciót elfoglalni a cselekmény bírálatakor. A Törvényszék megállapította, hogy vádlott halmazatban követte el a garázdaság és a rongálás bűncselekményeit. Egyértelműnek találta, hogy egy véleménynyilvánítási akcióról volt szó. Megállapította azonban, hogy ennek korlátja kell, hogy legyen. Mivel a szobor felállítása nem volt jogellenes, a vádlott cselekményének társadalomra veszélyessége megállapítható volt.

A Törvényszék szerint egy szobor festékkel történő leöntése esetén a véleménynyilvánítási motiváció nem lehet a rongálás vonatkozásában büntethetőséget kizáró ok.

Részletes, írásbeli határozatában a másodfokú bíróság kifejtette, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, „amikor úgy ítélte meg, hogy a szobor állandóságot megtestesítő jellegéből adódóan a politikai véleménynyilvánítás enyhébb formái nem versenyképesek, a szobor festékkel leöntése adekvát magatartásnak, sőt az egyetlen ugyanolyan erejű és hatású véleménynyilvánításnak tekinthető, mint amilyen magának a szobornak a felállítása és közszemlére tétele volt.”

A Törvényszék azt is megállapította, hogy mivel a cselekményre gyalogosok által is használt helyen, közterületen, napközben került sor, a terhelt cselekménye olyan dolog elleni erőszakkal kivitelezett, kirívóan közösségellenes magatartásnak minősül, ami objektíve alkalmas arra, hogy az azt észlelőkben megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Ebből következően a cselekmény a garázdaság törvényi tényállását is kimerítette.

A másodfokú bíróság a sértetti állásponttal szemben azonban úgy ítélte meg, hogy nem volt adat arra vonatkozóan, hogy a vallási tisztelet tárgyát akarta volna megsérteni a vádlott. Cselekménye politikai természetű volt, nem a vallási közösség vagy vallási tisztelet tárgya ellen irányult.

A fentiekre, az időmúlásra és arra tekintettel, hogy vádlott akként nyilatkozott, nem követné el még egyszer a bűncselekményt, a bíróság büntetés kiszabását nem tartotta szükségesnek, és két évre próbára bocsátotta vádlottat.

A Kormányzó emlékének megvédéséért és a jóvátételért vívott küzdelem azonban még nem ért véget. A vádlott és a védelem ugyanis az ítélet ellen fellebbezett, míg a fellebbviteli ügyészség tudomásul vette azt. Erre tekintettel az eljárás harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. A Budapest-Szabadság téri Református Egyházközség és jogi képviselője harmadfokon is minden megtesz Kormányzó emlékének megvédéséért és a jóvátételért.

A munkácsi turul szobor eltávolításával újabb szintet lépett az ukrán kormány csendes etnikai tisztogatása Kárpátalján – jelentette ki a Karc FM Hangoló c. műsorának 2022. október 20-i adásában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás hangsúlyozta: az ukrán állam a háború kitörése óta módosult tudatállapotban van, ami szerinte valahol érthető, az országban élő nemzeti kisebbségek elleni atrocitások viszont már jóval február 24-e, az orosz agresszió megkezdése előtt is gőzerővel folytak, az Egyesült Nemzetek Szervezete, illetve az Európa Tanács félrenézése mellett.

Emlékeztetett: 2015-ben, miután Kijev aláírta a felvételi társulását az európai államokat tömörítő nemzetközi szervezetbe, pár nap elteltével elfogadta azt az oktatási törvényt, mely kimondja, hogy általános iskola felső tagozatától a közoktatás kizárólagos nyelve az ukrán. Ezzel nemcsak a kárpátaljai magyarokat, hanem egyebek mellett a milliós lélekszámú ruszin kisebbséget is komoly jogsérelem érte – tette hozzá.

Ami a magyar emlékmű jogellenes eltávolítását illeti, dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint ez egy olyan folyamat része, amit sürgősen meg kell állítani. Hangsúlyozta: a kárpátaljaiak jó része magyar, így uniós állampolgár, azonban a nemzeti kisebbségek elnyomása ellen nem emeli fel szavát, csak a fegyvert és a pénzt küldi Ukrajnának, ami elfogadhatatlan eljárás.

A nemzeti jogvédő felidézte: az 1896-ben felállított, majd a csehszlovák megszállás során eltávolított turulmadarat az Amerikában élő magyar üzletember Pákh Imre újíttatta fel és adományozta Munkács városának pontosan megjelölt céllal, így jogi úton támadja meg, hogy az önkormányzat önkényesen eltávolította helyéről a magyar jelképet. (Az interjút követően a munkácsi várban a lefűrészelt  turul obeliszkjére az ukrán címert helyezték...)

Dr. Gaudi Nagy Tamás kitért a zuglói önkormányzat október 23-ai tervére is, amely szerint Horváth Csaba MSZP-s polgármester vezetésével egy Ukrajna melletti kiállást szerveznek a szabadságharc 66. évfordulóján.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy fogalmazott: aki a magyar forradalom és szabadságharc évfordulóját arra használja fel, hogy egy a magyar kisebbséget elnyomó idegen államot dicsőítsen, ugyanúgy meggyalázza a nemzet egyik jelképét, mint azt az ukrán hatóságok tették a turul-szobor eltávolításával.

Az interjúban szó esik még a 2006 őszi állami terrorról, az igazságtételről és a gyurcsányi megtorlást jelentő, máig tartó koncepciós eljárás, a Budaházy-Hunnia ügy kegyelmi lezárásának szükségességéről.

(NJSZ közlemény, 2022. október 27., www.njsz.hu)

Örömmel tudatjuk, hogy a Kúria dr. Somogyi Gábor bíró vezette tanácsa 2022. október 27-én kelt másodfokú végzésével megszüntette Budaházy György idén március 16-a óta tartó letartóztatását és vele szemben otthonában töltendő bűnügyi felügyeletet rendelt el.

A Kúria szeptember elején még nem látta indokoltnak a letartóztatás megszüntetését, most viszont igen. A hathavonkénti felülvizsgálat keretében született a mostani kúriai végzés, amely Budaházy György és védője, dr. Szikinger istvén ügyvéd fellebbezésére megváltoztatta a Fővárosi Ítélőtábla elutasító döntését és elrendelte Budaházy György számára az  otthonában töltendő bűnügyi felügyeletet!

Budaházy György október 24-től végső elkeseredésében éhségsztrájkba kezdett tiltakozásul a gyurcsányi terror-koncepció szerinti, ügyészi és bírsági visszásságokkal teli büntetőeljárás során hozott jogtalan ítélet (117 év 17 vádlottra, rá 17 év fegyházat szabtak ki, feltételes szabadságot kizárva), az ellene a normalitáspárti véleménye miatt az LMBTQ lobbi nyomására indított újabb eljárás, jogtalannak tartott letartóztatása és a védekezéshez való jogának gyakorlását kizáró börtönviszonyai miatt.

A vadhajtasok.hu így számolt be erről jelentős fordulatról, amelyben dr. Gaudi-Nagy Tamás videós  nyilatkozata is szerepel.

A Hír Tv esti Híradójában dr. Gaudi-Nagy Tamás így értékelte a fejleményeket.

A Kúria szerint  az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege tizenhárom év elteltével nem indokolhatja ismét és önmagában kizárólag a letartóztatás alkalmazhatóságát.

Megjegyzendő, hogy annak ellenére alkalmazzák egyébként tévesen ebben az ügyben a terrorcselekményi minősítést, hogy a vádlottakra kétséget kizáróan nem bizonyított cselekmények nyomán senki nem sérült meg és minimális anyagi kár keletkezett.

Arra is utal a végzés, hogy  Budaházy György magatartását az eljárási kötelezettségei teljesítése kapcsán jogkövetés jellemezte; az idézésekre megjelent, az enyhébb kényszerintézkedések szabályait nem szegte meg és kényszerintézkedés hiányában is elérhető maradt, pedig 2018. 04.19-2022.03.16 között egyáltalán nem állt kényszerintézkedés alatt.

Kifejtették még azt is, hogy Budaházy személyi  és családi körülményeire figyelemmel enyhébb, a személyi szabadságot nem elvonó, azt az eljárás jelen szakaszában kevésbé korlátozó bűnügyi felügyelettel is elérhetők a bírói engedélyes kényszerintézkedéssel elérni kívánt célok.

Rámutatott a kúriai végzés továbbá, hogy a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartama (17 év) bár számszerűen némileg hosszabb mint a korábbi elítélés (13 év) , azonban a szökésre, elrejtőzésre késztető hatásában minőségi különbséggel nem bír a hatályon kívül helyezett ítéletben foglaltakhoz képest.  

Kúria arra is, hogy az I. rendű vádlott letartóztatásának elrendelésekor (2022. március 16.) az ellene indult újabb ügyben a gyanúsítotti kihallgatására még nem került sor.

Emlékeztetünk arra, hogy a korábban a letartóztatása alapjaként hivatkozott másik büntetőeljárásban a bizonyítékok egyértelműen kizárják azt, hogy Budaházy György elkövette volna a 2021-ben megszüntetett, majd Háttér Társaság nyomására az eseményt követően 3 évvel később újra indított eljárásban a terhére rótt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettét.

Ez a döntés is megerősíti, hogy a Budaházy György és 16 társa elleni, több mint 13 éve zajló, Budaházy-Hunnia ügyként ismert, koncepciós büntetőeljárás olyan mértékben siklott ki a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétellel: eljárási kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani. Az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszaállítása érdekében is szükséges ezen visszásságokkal terhelt, az igazságügyi rendszerre és a Kormányra nézve is tehertételt jelentő ügynek a gyors, eljárási kegyelmi úton történő lezárása számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indok miatt.

Az eljárási kegyelmükért kiálló, neves személyiségek részvételével nemrég megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért továbbra is várja a csatlakozókat és kéri a mielőbbi kegyelmi döntést .

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok