Megszületett a Jobbik őszödi beszéde !?

Nem gondoltam, hogy van még alább, de sajnos ezek szerint igen. Döbbenetes és önleleplező, hogy volt képviselőtársam, Mirkóczki Ádám - aki a hazafias egri Jobbik szervezetet is nemrég szétverte az "új kiegyezés" jegyében - lényegében gyökerében megtagadta (https://goo.gl/7b2HoS
) mindazt, ami a Jobbik nemzeti radikális lényegét jelentette és egyúttal kvázi lenácizta azokat a hazafiakat, gárdistákat, akik vére, verejtéke, bátorsága, kitartása, önzetlen munkája, tudása és adományai révén a Jobbik egyáltalán hazai és európai parlamenti szintre jutott a nemzeti önrendelkezés kivívásának mandátumával.

Mirkóczki ezzel megtagadta a Jobbik nevében az eszmei és lelki közösséget azokkal, akik a szoclib nemzetvesztés idején a nemzeti ellenállás oldalán önrendelkezésünk visszaszerzése, az elszámoltatás, a rend és a társadalmi igazságosság érdekében, az EU és multicégek gyarmatosítása ellen küzdöttek. És vállalták a meghurcolást, megalázását és gyalázkodásözönt.

Mindezt a helleri balliberális fordulat és az új szivárványpartner-jelölteknek való behódolás jegyében tette, hogy megágyazzon a bukott és nemzetvesztő Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai rendszer restaurálását végrehajtó hazafiatlan népfrontban való jobbikos részvételnek ?
Vajon ki és miért várta el ezeket a megtagadó mondatokat tőle ?
Ezzel a nemzetellenes balliberális oldal felé hídverés utolsó cölöpei is úgy tűnik a helyükre kerültek... Előrébb való az ezekkel való érdekközösség, mint a nemzethűség és a hazafiak iránti felelősség és a velük való eszmei és értékközösség ?

Ha mindig is így gondolta, amit most mond, akkor régen ő hazudott, tehát akkor bizony ő hazug. Ha korábban másként gondolta, csak most "eszmélt rá" a korábbi nemzeti radikális "eltévelyedés"-re, akkor viszont áruló. Egyik sem túl szívderítő. Biztos vagyok benne, hogy ezt még rajtam kívül sokan mások is számon fogják kérni rajta és a mostani Jobbik vezetésen is.

Mivel nekem már 2014. május 6-a óta a párt által kiadott elhatárolódó közlemény formájában okiratom van arról, hogy az utam a Jobbikkal elvált, így teljes szabadsággal emelhetem fel szavamat a nemzethűség és hazám iránt érzett felelősség jegyében. Ez nemcsak jogom, de kötelességem is.

Ceterum censeo:

Most a Nemzet sorsáról van szó. A Nemzet érdeke pedig mindig felül kell írja a pártérdekeket.

Ha egyes pártok a saját politikai ambícióik érdekében egy bizonyos nemzeti minimumot nem tudnak betartani, akkor elveszítik az erkölcsi alapot arra, hogy szerepet játszanak az ország életében.

Az az egyik nemzeti minimum, hogy szemkilövetőkkel semmilyen körülmények között nincs alkunak és tárgyalásnak helye! A második pedig az, hogy bevándorláspártiakkal sincs semmilyen együttműködésnek és ideológiai közösködésnek helye.

Aki közvetve, vagy közvetlenül bűnsegédletet vállal abban, hogy Gyurcsány és bandája visszatérjen Magyarország irányításának a közelébe, az kiemelt felelősségű bűntettet követ el a nemzet ellen.

Aki a bevándorlás ügyét közvetve vagy közvetlenül előmozdítja, és aki a Heller Ágnes-i forgatókönyvvel azon dolgozik, hogy a Gyurcsány-, Bajnai-rendszer restaurációja megtörténjen, az nem képvisel nemzeti érdeket.

A fentiek lényegét minden nemzethű és a 2010 előtt is vallott nemzeti radikális értékeket-elveket máig képviselő honfitársam nevében is el kellett mondjam a Magyar Idők mai számában megjelent nyilatkozatban.

https://magyaridok.hu/belfold/megszuletett-jobbik-oszodi-beszede-2917699/

Európai Ügyészség az EU diktátumok végrehajtásának trójai falova - ki változtatott a véleményén és miért ?

2013- az Európai Ügyészséget sem a Jobbik, sem a Fidesz nem támogatta
2018- az Európai Ügyészséget a Jobbik már támogatja, csakúgy mint az MSZP, LMP, DK, a Fidesz továbbra sem.

Én akkor sem támogattam és most sem támogatom, mert a nemzeti önrendelkezés uniós korlátozásának egy ravasz és lopakodó eszközéről van szó, amely a közösségi pénzügyi források büntetőjogi védelmének álságos leple alatt a nemzetállamokat felszámolni kívánó háttérhatalmi erők trójai falóként becsempészett ökleként is működhet rövidesen egyre bővülő hatáskörökkel. Percek alatt az EU kritikus vélemények üldözésének és ezáltal a renitens tagállamok megtörésének kemény eszközévé válhat.

Hazafias megközelítésben egy ilyen föderális intézmény hazai szervek felé emelése a nemzet érdekeivel ellentétes. Még akkor is, ha vannak visszaélések a közpénzek és EU pénzek terén, sajnos mint mindenhol az EU tagállamaiban. Ráadásul a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét tavaly 12 évre növelte a magyar Btk., ezért ciklusokon átívelő bűncselekmények miatti utólagos felelősségre vonás feltétele megteremtődött, tehát hiába védi az aktuális kormányt a hozzá lojális ügyészség, előbb-utóbb a felelősségre vonás elkerülhetetlen lesz.

Egyébként meg az EU pénzek terhére történő visszaélések figyelemmel arra, hogy lényegében az adott tagállami befizetésekből és átengedett vámokból, adókból állnak, ezért lényegében a tagállami pénzügyi érdekeket sértik, és mivel az EU nem önálló jogi személy, így pénzügyi érdekei sem tudnak lennie, az EU pénzügyi érdekei az egyes tagállamok pénzügyi érdekei.

Alappal lehet tartani attól, hogy az intézményt a gazdagabb (gyarmatosító) államok arra fogják használni, hogy a gyarmati láncokból szabadulni akaró szegényebb, szuverenitásukat féltő tagállamokkal szembeni fegyelmező bunkósbotként használják és egyre nagyobb további szeleteket hasítanak a tagállami szuverenitás amúgy is már egyre zsugorodó tortájából.

Az EU Ügyészség előmozdításának össz-ellenzéki szivárványszínes akarata több mint gyanús. A Jobbik 180 fokos fordulata pedig több mint aggályos. Csak a Nemzet ?

Az Európai Ügyészség felállításáról az Európai Parlament 2017. október 5-én döntött, a 28 tagállamból 20 csatlakozott, hazánk nem olyan szuverenitásukat joggal féltő államokkal egyetemben, mint az Egyesült Királyság vagy Dánia.

Az Európai Ügyészség az EU pénzügyi érdekeinek sérelme kapcsán nyomozhat, vádat emelhet, és bíróság elé állíthat elkövetőket. Jelenleg csak a nemzeti hatóságok járhatnak el az uniós forrásokkal kapcsolatos visszaéléseknél, de az ő joghatóságuk az országhatárig terjed. A hivatal Luxemburgban lesz, de minden tagállam legalább egy helyben dolgozó ügyészt kijelölhet. Az ügyészség feladatainak listája később is bővülhet, például a terrorizmus elleni harccal. A szervezet felállítása mintegy három évet vehet igénybe.

Tanulságos meghallgatni, hogy a rendelettervezet országgyűlési véleményezéséről szóló vitában 2013. október 14-én a Jobbik frakció tagjaként miként foglaltam össze az Európai Ügyészség lényegét. A véleményem most sem változott. A vitában Szanyi Tibor (MSZP) olyan hevesen védte az Európai Ügyészséget, hogy ennek során félnáci ideológiák bajnokának nevezett... (https://goo.gl/iu6Eep
) Ma már egyre büszkébb vagyok erre, mert azt jelenti jó irányban tartottam, és ezek szerint most is...

De miért tért le erről az útról a Jobbik és miért tart ebben az ügyben a haza érdekeit mindig az internacionalista elvárások alá helyező balliberális ellenzékkel ? Értelmes felnőtt emberként gondolja végig mindenki a választ, a tények és észérvek alapján, mert a nemzethűség előbbre való a párthűségnél.

 

Nemzeti ünnepünk 170. évfordulóján hitet, erőt, és kitartást, kívánok minden honfitársamnak határon innen és túl a nemzetünk függetlenségéért és szabadságáért, külső és belső ellenségeinkkel szemben vívott újkori szabadságharcban és kívánok egyúttal emelk

"Két nemzet van egyesűlve bennünk,
S mily két nemzet! a lengyel s magyar!
Van-e sors, amely hatalmasabb, mint
E két nemzet, ha egy célt akar?

Egy a célunk: a közös bilincset
Összetörni, melyet hordozánk,
S összetörjük, esküszünk piros mély
Sebeidre, megcsufolt hazánk!" (Petőfi: Az erdélyi hadsereg)

Ajánlom szeretettel az ünnepre a Hungarica együttes Haza és hűség c., lengyel-magyar sorsközösségről szóló dalának megtekintését, amely erőt és büszkeséget sugároz, erre manapság nagy szükségünk van !

A Nemzet ellen követ el bűntettet, aki bűnsegédként szerepet vállal Gyurcsány és bandája kormányra kerülésében ! – jelentettem ki az ECHO TV 2018. március 13-i Napi aktuális c. műsorában.

"Az első, amit rögzíteni kell, hogy itt nemzeti ügyekről van szó, a nemzet sorsáról van szó. A nemzet érdeke pedig mindig felül kell írja a pártérdekeket" – fejtettem ki.

Ha a pártok a saját politikai ambícióik érdekében egy bizonyos nemzeti minimumot nem tudnak betartani, akkor elveszítik az erkölcsi alapot arra, hogy szerepet játszanak az ország életében.

Az a nemzeti minimum, hogy szemkilövetőkkel semmilyen körülmények között nincs alkunak és tárgyalásnak helye!

Sőt ez kiegészül, hiszen a bevándorlási terv (Kalergi-Soros terv) részeként, el kívánják törölni a nemzetállamokat Európában, tehát magyarul a bevándorláspártiakkal sincs semmilyen együttműködésnek helye.

Aki közvetve, vagy közvetlenül bűnsegédletet vállal abban, hogy Gyurcsány és bandája visszatérjen Magyarország kormányának a közelébe, az kiemelt felelősségű bűntettet követ el a nemzet ellen.

Aki a bevándorlás ügyét közvetve vagy közvetlenül előmozdítja, és aki a Heller Ágnes-i forgatókönyvvel azon dolgozik, hogy a Gyurcsány-, Bajnai-rendszer restaurációja megtörténjen, az nem képvisel nemzeti érdeket.

Arról is beszéltem: jelentősen téved, aki azt gondolja, hogy egy MSZP-DK-LMP-Jobbik szivárványkoalíció, vagy „hazafiatlan népfront” tagjaként Vona Gábor pártja blokkolni tudja majd a nemzet elveszejtésére irányuló folyamatokat.

Elmondtam., hogy " sokkal önkritikára, sokkal több hiba kijavításra és egyes arcok, emberek eltávolítására is szükség van a kormányoldalon," de minden hibája mellett nemzetstratégiai irány, a családpolitika, a nemzetpolitika és külpolitika (és a gazdaságpolitika terén is) területén helyes. A nemzeti minimum része a közpénzek szentsége is.

Mirkóczki Ádám nemrég kimondta (http://www.atv.hu/belfold/20180308-mirkoczki-adam/hirkereso
), hogy szavazzunk a legesélyesebb ellenzéki jelöltre, ez pedig azt jelenti, hogy ahol a Gyurcsány-párt (DK) a legesélyesebb (pl. kemény budapesti kerületekben) ott a szemkilövetők képviselő-jelöltjére való szavazásra buzdít a Jobbik vezetése. Ez vállalhatatlan.

A 2014-ben indult után a néppártosodás, majd a Simicskával való együttműködés óta drasztikus hitelvesztés következett a Jobbiknál. Nem kiegyezésre van szükség, ahogy mostanában Vona mondja, hanem nemzeti összefogás kell a nemzet megvédésre érdekében. Ne felejtsék el a jobbikosok, hogy 2006 őszén könnygázfelhőkben harcoltunk a nemzetért éppen azok ellen, akikkel most karöltve acsarkodik a mostani Jobbik vezetés a hatalomért.

Az elszámoltatás kudarca sokakat joggal háborít fel, de Gyurcsányék 2006 őszi rendőrterror miatti felelősségre vonása még most is lehetséges.

A beszélgetést a holnapi Békemenet kapcsán az alábbiakkal zártam:

A Békemenetet inkább függetlenségi menetnek kellene nevezni, összenemzeti, önrendelkezés védelmi akcióként támogatható. Arra buzdítom a hazafiakat, hogy menjenek el minél többen, mert nemzeti ügyeket is lehet ott támogatni: alá lehet írni az elcsatolt magyarokat segítő európai kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést (Minority Safepack, www.jogaink.eu
) és az MVSZ trianoni és párizsi békediktátumok elleni nemzeti konzultációját is.

Meg kell mutatni Macronnak, Merkelnek és társainak, hogy a magyar függetlenség nem eladó és semmilyen körülmények között nem lehet a függetlenségünkből engedni !

A végén már nem volt időm elmondani. de meggyőződésem, hogy egy megtisztult FIDESZ-KDNP és egy megtisztult Jobbik együtt lehet képes a Nemzet megmaradását és felemelését garantálni, ennek el kell jöjjön az ideje !

Budapest, 2018. március 14.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu
) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu

www.facebook/gaudinagytamas

Kettős mérce és önkény Strasbourgban- újraéledő gyurcsányi rendőrterror veszélye hazánkban

A Magyar Nemzetben nyilatkoztam (https://goo.gl/AZGuBU
) minap arról, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán éppen a magyar bíró, dr. Paczolay Péter kaszálta el tévesen két devizakárosulti aktivista, Póka László (Nem adom a házamat mozgalom) és Kerékgyártó László (Radikális Bankellenes Csoport) spontán tüntetés szervezése miatti jogellenes megbírságolásuk okán benyújtott kérelmét. A valótlan indok szerint nem merítettünk ki minden hazai jogorvoslatot, ami tételesen nem igaz.

     

2015-ben egy bejelentett tüntetés vége felé a devizacsapdában vergődő, kétségbe esett és dühös károsultak a bejelentettől eltérő utcaszakaszt vettek rövid időre: a két szervezőt pedig gyülekezési joggal visszaélés miatt megbírságolták. Minden hazai jogorvoslatot kimerítettünk, az Alkotmánybíróságot is megjártuk: hiába, a verdikt hatályban maradt. Annak ellenére, hogy az un. spontán tüntetés jogintézménye néhai dr. Grespik László nemzeti jogvédő barátom és bajtársam által a strasbourgi fórumon kiharcolt emlékezetes ítélet (Bukta-ügy: 2002. dec.1 Medgessy-Nastase koccintás ellen spontán összeverődő tiltakozókat a rendőrség feloszlatta) óta a magyar jogrend része. Ennek lényege, hogy az előre be nem jelentett, de békés és a közlekedés megoldását más útvonalon történő megoldását lehetővé tevő tüntetést feloszlatni a bejelentés hiánya miatt nem lehet és értelemszerűen büntetni sem lehet emiatt a szervezőket. Itt is erről volt szó.

Különösen az a bosszantó, hogy Paczolay Péter 2008-ban az Alkotmánybíróság elnökhelyettese volt, amikor a spontán tüntetést magyar jogrendbe iktató történelmi döntést meghozta a taláros testület.

Kettős mérce figyelhető meg a spontán tüntetések kezelése körében: amíg a kormányellenes, CEU-EU párti tüntetések során 2010 óta szabadon és következmények nélkül grasszálhatnak előre be nem jelentett tüntetéseken vagy bejelentett tüntetések útvonalaitól eltérően Budapest utcáin a szemkilövetők, bevándorláspártiak és kollaboránsaik, addig a radikális hazafias tüntetőkkel és radikális bankellenes, devizakárosulti tiltakozókkal szemben jellemzően szigorúbban jár el a rendőrség. Vajon miért van ez így ?

Ne gondolja senki, hogy a magyarellenes liberális, „befogadó” rendszer restaurálásán ügyködő belső és külső ellenségek ezt a gesztust értékelni fogják: röhögnek a markukba és még gátlástalanabbul ügyködnek nemzetellenes terveik megvalósításán, miközben diktatúrát emlegetnek és jogállamiság visszaállításáról szónokolnak, és adják folyamatosan a torz, hazug muníciót az EU és ENSZ nemzeti szuverenitás elleni erőinek.

Ne feledjük: 2002-2010 között a szoclib kormányok idején (gyurcsányi olvasatban a demokrácia fénykorában) a kormányellenes, hazafias spontán tüntetéseket irgalmatlanul azonnal szétverték, az ilyen tüntetéseket nagy számban tiltották, illetve a jogszerű tüntetéseket pedig karhatalmi erővel oszlatták szét előszeretettel vízágyúval, kardlappal, gumilövedékkel, könnygázgránáttal és tonfával, majd százával börtönözték be a tiltakozókat. A rendőrterror 2006 őszén jutott a véres csúcsra. Mindehhez az EU-nak nem sok szava volt. De látjuk önrendelkezési jogaikat gyakorló katalánok százainak spanyol rendőrség általi brutális agyba-főbe verés sem csapja ki az EU-t irányító erők emberi jogi biztosítékát, csak a lengyel és magyar állam szuverenitást védő, bevándorlás-ellenes intézkedései.

 

A hazafias közvélemény számára emlékezetfrissítőnek szánom a 2002-2010 közötti Medgyess-Gyurcsány-Bajnai rezsim idején az állam által elkövetett szabadságjogi jogsértésékről szóló, nemzeti jogvédő tapasztalatainkból merített országgyűlési jelentésemet: http://www.parlament.hu/biz39/emb/albiz/reszjelentes.pdf
 (2006 őszi rendőrterrorról pedig többek között a Civil Jogász Bizottság jelentése és a Balsai jelentés szól).

A valódi elszámoltatás bűnös elmaradása hihetetlenül felbátorította az internacionalistákat. Egy csöpp illúziója ne legyen egy hazafinak sem: ha a hazaellenes szemkilövető-bevándorláspárti erők hatalomra jutnának ott folytatnák ahol abbahagyták: a hatalom megtartása érdekében megint bevetnék a nyers karhatalmi erőszakot és a megtorlás gépezetét azok ellen, akik ezúttal a migránsinvázió hazánkra zúdítása ellen tiltakoznának.

Kettős mérce figyelhető meg Strasbourgban is: az utóbbi években egyre inkább tapasztaljuk emberi jogokkal foglalkozó nemzeti jogvédő ügyvéd kollégáimmal együtt, hogy az európai nemzetek önrendelkezése iránt elkötelezett hazafiak kérelmeit sokkal könnyebben utasítják el, nem egy esetben érdemi vizsgálat nélkül. Ezt történt a Magyar Gárda jogellenes feloszlatása, Budaházy György 2002-es hídlezárása miatt megbüntetése vagy a Hunnia Mozgalom bejegyzésének „kirekesztő” név miatti önkényes megtagadása kapcsán indított eljárásokban.

Ezzel szemben a bevándorlók, zavaros nemi indentitású deviánsok, vörös csillagos internacionalisták vagy kemény bűnözők kérelmeit nagyobb arányban fogadja be az Emberi Jogok Európa Bírósága és ítél meg nekik magasabb kártérítést. Ezt történt a két bangladesi ügyében, akik fejenként több mint hárommillió forint jóvátételt kaptak, amiért hazánk határának illegális átlépését követően 2015-ben három hétig a tranzit zónában etettek-itattak hatóságaink, majd kitoloncolták őket.

Amikor pedig kivételesen nyerni sikerül hazafias ügyben Strasbourgban, akkor jelképes összegű a kártérítés vagy csak szerény költségtérítést adnak. Utóbbi történt a Körtvélyessy 1., 2. és 3. ügyekben. A Bajnai rezsim végnapjaiban a Hunnia koncepciós ügy kapcsán előzetesben tartott Budaházy és társai börtöne előtti három tüntetést tiltottak meg jogellenesen (https://goo.gl/3bEfL5
) : megnyertük ügyeket, az elmarasztalást azonban nem követte jóvátétel, csupán egyre csökkenő összegű perköltség.

Közben pedig mostanában Strasbourgban sorozatban kaszálják a magyar kérelmeket érdemi vizsgálat nélkül egyszemélyes tanácsban eljárva, teljesen megalapozatlanul, a korábbiakhoz képest feltűnően magas arányban. Ebben különösen a két éve sem regnáló szlovén bíró, Marko Bošnjak jeleskedik. Ez a gyakorlat a patrióták terhére működő kettős mércével az Emberi Jogok Európai Egyezménye jogvédelmi garanciáinak kiüresítésével fenyeget. nemzeti jogvédő kollégáimmal Emberi Jogok Európa Bírósága elnökéhez fordulunk rövidesen emiatt.

Vélhetően ezúttal is hiába várjuk az álliberális-áljogvédők (pl. TASZ, Helsinki Bizottság, EKINT, Amnesty International stb.) szolidaritását, akik és kitartóik, illetve hazai fedőpártjaik és kollaboránsaik szerint szemlátomást a magyaroknak mintha kevesebb jog járna saját hazájában, mint bármilyen kegyelt kisebbségnek…

Ismét szögezzük le: ez, a gyülekezési jog és minden más alapvető szabadságjog elfojtásáról és harmadik világi diktatúráról hadováló, formálódó szivárványkoalíció hatalomra jutása esetén nem habozna bevetni a korábban már alkalmazott rendőri erőszakot a „jövő zálogát jelentő” migráns betelepítési program, a határvédő kerítés, illetve az önrendelkezésünk felszámolása ellen tiltakozó hazafiak ellen. A véresre vert, bebörtönzött tüntetők között olyanok is akadhatnának majd, akik gyűlölettől, néha jogos indulattól elvakulva és szirénhangoktól megtévesztve hatalomra segítettek egy magyarellenes hálózatot. De akkor már késő lesz ezt megbánni. Ezt is tartsuk szemünk előtt a közelgő választás során !

Ceterum et censeo: „És ebből fakadóan nincs helye semmilyen együttműködésnek a szemkilövetőkkel és szemkilövés tagadókkal, illetve bevándorláspártiakkal. Ezt semmilyen cél nem igazolhatja. Ez a nemzeti minimum. Nincs alku. Ezt a Rubicont átlépni nem lehet büntetlenül. A nemzethűség előbbre való bármilyen párthűségnél.”

Budapest, 2018. március 11.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu
) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu

www.facebook/gaudinagytamas

Világrendek összecsapása a Pride kapcsán: Normalitáspártiak + NJSZ vs. deviánsok + Helsinki Bizottság

Tanulságos tárgyalási tudósítás arról, hogy az értékvédők nem hagyják magukat. Emberi méltóságuk sérelme után jogos védelmi helyzetben visszavágnak a normalitáspártiak a deviánsoknak. Bűnbánat esetén természetesen bűnbocsát jár, de a bűnbánat hiányában ez egyelőre várat magára...

Elbizakodott és könnyű győzelmekhez szokott liberális vélemény-, ízlés- és értékrombolók most - családvédők és nemzeti jogvédők kezében tartott - saját fegyvereikkel találják szembe magukat és nagyon meg vannak lepődve... Pedig az idejük lejárt G. Soros kitartotta társaikkal együtt !

Adjon ez az eset erőt minden magunkfajta értékvédőnek az igazságért és a szabadságért folytatott küzdelmekhez !

Köszönet dr. Téglásy Imrének, Kürti Zoltánnak, Kemenár Zoltánnak és értékvédő társaiknak és köszönet a tudósításért Kelecsényi Nándornak (Turul TV).

 

Honfitársi üdvözlettel:

Budapest, 2018. március 2.

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook/gaudinagytamas

Enyhített és megszüntetett kényszer-intézkedések: Budaházyék egy lépéssel közelebb a szabadsághoz

Mai döntésével a Budaházy-Hunnia büntetőper másodfokú szakaszában a Fővárosi Ítélőtábla dr. Lassó Gábor bíró által vezetett tanácsa időmúlásra tekintettel megszüntette Budaházy György és hét vádlott-társa házi őrizetét és a kényszerintézkedést lakhely-elhagyási tilalomra enyhítette, továbbá eddig lakhely-elhagyási tilalom alatt álló hét vádlott esetében megszüntette a kényszerintézkedést.
Az ügyész indokolás nélkül fellebbezést jelentett be, a vádlottak és védők tudomásul vették a döntést, amely a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Részletek: https://goo.gl/p4Gy1M

Ráadásul a bírói tanács bejelentette, hogy érdemi döntését előreláthatóan április 17-én hozza meg, tehát a választások után, addig még két további tárgyalást tűzött ki: március 20. és 27-re.

Ezzel Budaházyék egy újabb lépéssel közelebb kerültek a szabadsághoz ebben a már több mint 9 éve tartó képtelen koncepciós eljárásban, amelyben első fokon 125 év fegyházat szabtak ki rájuk és amelynek során már éveket ültek előzetes letartóztatásban és házi őrizetben.

A baljós indulás után(https://goo.gl/mNZFQR) ez egy kedvező előjelnek tekinthető, mivel nem kizárhatóan a bírói tanács - az eddig megismert vádlotti és védői fellebbezések miatt - már tisztán látja az elsőfokú ítélet jogellenességét és megalapozatlanságát és erre figyelemmel enyhíteni kívánta a vádlottak szenvedéseit. A döntésre éppen Budaházy már második tárgyalási napot kitöltő, az ítéletet ízekre szedő, rendkívül alapos fellebbezési indokolását követően került sor a tárgyalási nap végén. A bíróság ezek szerinti a választás eredményét is kivárja: egy nagyon nem kívánatos balliberális győzelem üzenete elképzelhetjük milyen hatással lehet... Mindenesetre fontos, hogy megtorpant a Budaházyékból mindenáron, a tények és a jog ellenére terroristákat faragni kívánó gépezet.

Közben pedig Budaházy-Hunnia ítéletet övező bírói és ügyészi bűncselekmények gyanúja miatt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) által tavaly december 22-én a legfőbb ügyésznél tett feljelentéssel kapcsolatban (háttér: https://goo.gl/sq9Va9) már több mint két hónapja lényegében nem történt semmi érdemleges, de aggasztó esemény annál inkább.

Tegnap értesültem a Központi Nyomozó Főügyészségtől (KNYFÜ), hogy a az NJSZ feljelentés kivizsgálását botrányos módon - azon túl, hogy már eleve abszurd, hogy az elsőfokon a vádat képviselő KNYFÜ hatáskörébe utalták az ügyet - arra az ügyészre bízták, aki a feljelentéssel is érintett dr. Prancz Balázs ügyész mellett a vád képviseletében tevőlegesen is részt vett.

Dr. Bródi Béla már a nyomozati szakban is elutasított több gyanúsítotti indítványt, majd több első fokú tárgyaláson egyedül képviselte vádat, de volt, hogy dr. Prancz Balázs ügyésszel együtt is. Nyilvánvaló, hogy így tőle elfogulatlan eljárás nem várható (Be. 31. § (1) d/ pont) , sőt ő nem kizárhatóan - akár gyanúsítottként, de tanúként mindenképpen - összefüggésbe hozható a feljelentés tárgyát képező hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás bűncselekményekkel. A feljelentés nem megfelelő ügyészségre bízása miatt február 19-én a KNYFÜ kizárását kértem, de most ezt a kiegészítem az érintett ügyész kizárására vonatkozó indítvánnyal.

Budaházy György mai rövid értékelése: "Szorgos népünk győzni fog."

A mai történésekről így nyilatkoztam a Pesti Srácoknak:

https://pestisracok.hu/megszuntettek-budahazy-gyorgy-hazi-orizetet/

Budapest, 2018. február 26.

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook/gaudinagytamas

Soha többé kommunizmust, és internacionalista diktatúrát !

Ma a kommunizmus közel több mint 100 millió áldozatának emléknapján ismét hitet kell tennünk amellett, hogy soha többé nem szabad hazánk élére engedni internacionalista őrülteket és hóhérokat, akiknek kezéhez annyi derék magyar ember vére tapad és akikhez nemzetünk elvesztegetett, tönkretett évtizedei fűződnek.

Hiába bukott meg "hivatalosan" a kommunizmus nálunk, a többszázezer magyar ember életének kioltásáért, a nemzet gerincét képező parasztság, s a hazafias értelmiség felszámolásáért, hazánk bolsevik terror alatti szenvedéseiért felelős bűnösök büntetlenül megúszták. Ez hatalmas hiba, sőt bűn volt ! És az is, hogy a tébolyult lenini eszme miatt vagyonuktől megfosztottak kisemmizése hatályban maradt, az teljes igazságtétel elmaradt.

A nemzetellenes, internacionalista, barbár Lenin-fiúk, partizánnők és ávósok kései utódjai átmaszkírozva, hatalmi befolyásukat átmentve, hazai és külföldi liberális szövetségeseikkel együtt új, körmfönfont és megtévesztő módszerekkel folytatják nemzetellenes aknamunkájukat. Egyes ellenzéki pártok, szabadrablással "privatizált" cégek, külföldről finanszírozott álcivil szervezetek, bíróságok és ügyészségek paravánjai mögé bújva, magyarellenes céljaikat ravaszul álcázva, hazafiatlan népfrontot alkotva dolgoznak a Soros-terv végrehajtásán, hazánk globalista gyarmatosításán. Ezt nem engedhetjük !

A bolsevik terror a 2006 őszi szemkilövéses rendőri brutalitások és megtorlások idején újra megmutatta kegyetlen arcát: azonban a gyurcsányista terroristák is megúszták eddig. Sőt az általuk ellenségnek és alaptalanul terroristáknak nyilvánított hazafiak elleni, koncepciós Budaházy-Hunnia eljárás gyalázatos módon még mindig tart.

Soha ne feledjük a kommunizmus bűneit és tanuljunk a történelemből, dicső elődeink erényeiből és hibáiból. Nemzetünk ellenségeinek nincs kegyelem, csak ha végképp letették a fegyvert. De hol vagyunk ettől ? Ismét offenzivában vannak itthon és a háttérhalmi központokban. Egyesítsük tehát hazafias erőinket és szálljunk szembe velük hazánk, közösségeink szabadságáért és gyermekeink jövőjéért!

A gyászos évforduló alkalmából ajánlom megtekinteni az egykori bolsevik terrorszervezetről, az ÁVH-ról készült, anno betiltott, "Ávósok - A kommunista párt terrorszervezete" c. remek dokumentumfilmet (szerzők: Chrudinák Alajos és Kubinyi Ferenc):

A megdöbbentő tanulságok és Budaházy-Hunnia üggyel kapcsolatos áthallások miatt pedig javaslom a megrázó erejű, "Mansfeld" c. filmet, amely a kommunista terrorgépezet embertelen módszereit és a fiatalkorúan ártatlanul halálraítélt, majd nagykorúan bestiálisan kivégzett '56-os mártír, Mansfeld Péter koncepciós perét mutatja be:

Főhajtás és tisztelet az áldozatoknak, és soha el nem múló megvetés a tetteseknek !

Budapest, 2018. február 25.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook/gaudinagytamas

Budaházyék terroristának minősítése a Soros-terv része, ezért ennek is megálljt kell parancsolni !

2018. február 22-én Kubinyi Tamással az Álmos Király TV élő világhálós adásában beszélgetett dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a végkifejlet felé tartó és baljós jelekkel kísért Budaházy-Hunnia büntetőperről. Tavalyelőtt nyár végén a terrorizmussal is vádolt 17 hazafit első fokon összesen 125 év fegyházra ítélték egy súlyosan törvénytelen és hatálytalan ítélettel. A másodfokú eljárás szakmai elemzése itt (https://goo.gl/jzqBCy) olvasható (szerző: dr. Gaudi-Nagy Tamás).

Kinek az érdeke az, hogy már több mint 9 éve igyekeznek minden követ megmozgatva terroristának minősíteni nemzeti érzelmű ellenállókat, akik a hazánk függetlenségéért és szabadságáért küzdöttek ? Miért akarják azt, hogy a terrorizmus ne a valódi terroristákkal (iszlám szélsőségesek - legújabban pl. nálunk Ahmed H., a gyurcsányi időszak 2006 őszi állami terrorizmusa rendőri segédlettel) legyen a társadalmi tudatban összekapcsolva, hanem nemzetükért áldozatokra is kész hazafiakkal ?
Milyen példátlan törvénytelenségek és milyen bűncselekmények megalapozott gyanúja lengi körül az elsőfokú ítéletet ? Hogy áll a másodfokú eljárás és mi várható ?

Ezekről a témákról is szól a beszélgetés.
(Ez a kérdés feszegeti dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő európai parlamenti képviselő is minapi tv-interjújában: https://goo.gl/9DcRgx)

George Soros emberei nem csak az Európai Unió vezető testületeiben, számos tagállam kormányában, és hazai nemzetellenes pártokban, álliberális-álcivil-áljogvédő szervezetekben vannak jelen, de a nemzeti jogvédők keserű tapasztalata szerint beszivárogtak a magyar államszervezet számos ágába, így az ügyészségbe és bíróságba is.

Így válik lehetővé az, hogy a nemzetállamok felszámolását célzó Soros terv végrehajtását szolgáló koncepciós perek zajlanak magyar bíróságokon a Soros terv ellen küzdő hazafiakkal szemben.

Céljuk az, hogy a tömeges bevándoroltatás eszközével is szolgált új, egyformásított, nemzetállamoktól mentes, nemzeti kultúráktól és hagyományoktól megfosztott, kevert népességű Európában teret nyerjen az új embertípus, a homo sorosiensis, amely már tökéletesen alkalmas a háttérhatalmak ördögi terveinek végrehajtására.

Céljuk az is, hogy álcázott jogi és politikai módszerekkel, a patrióta európaiakat is megtévesztve leszámoljanak azokkal, akik készek és képesek határozott és kemény ellenállásra a nemzeti függetlenség és nemzeti értékek megóvása érdekében.

Céljuk, hogy elvegyék a kedvét az ellenállástól azoknak, akik szeretett hazájukat a végveszélyből menteni szeretnék.

Ezért akarják Budaházyékat évtizedekre fegyházba csukni terroristának alaptalanul minősítve őket. És ezért mentegetik minden létező fórumon a 2015-ös röszkei, valódi terrorcselekmény iszlamista elkövetőjét.

A Budaházy-Hunnia koncepciós eljárás folytatása és a vádlottak terroristának minősítése és emiatt drákói megbüntetése nem nemzeti érdek, nem lehet a kormány érdeke sem.

Ezzel szemben kifejezetten Magyarország ellenségeinek érdeke, ezért annak megálljt kell parancsolni. STOP SOROS-ra van szükség tehát nem csak az Országgyűlés napirendjén szereplő, egyébként helyeselhető törvényjavaslatok keretei között, de elengedhetetlen, hogy STOP SOROS törvénycsomag része legyen a Soros terv ellen harcoló és meghurcolt Budaházyéknak biztosított közkegyelem és jóvátételük.

A BUDAHÁZY ÉS TÁRSAI SZABADSÁGÁÉRT INDÍTOTT PETÍCIÓ ITT (https://goo.gl/xYJ3ML ) ÍRHATÓ ALÁ.

A már csaknem egy évtizede törvénytelenül, Soros érdekeinek megfelelően meghurcolt Budaházy György és 16 társának ügye egész Magyarország ügye !

Budapest, 2018. február 23.

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook/gaudinagytamas

 

Gaudi a magyarellenes békediktátumok szétzúzásáról, a revízió szükségességéről

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2018. február 11-én Budakalászon a Nyers Csaba által szervezett VI. Trianon Emléknap keretében tartott közel egy órás előadást a trianoni és párizsi békediktátumok szétzúzására irányuló, Magyarok Világszövetsége és Trianon Társaság által indított aláírásgyűjtésről ((https://www.facebook.com/nemzetikonzultaciotrianonrol/) és a magyar nemzetpolitika egyes égető, időszerű kérdéseiről.

Kiemelte, hogy a kezdeményezés egy civil faltörő kos, amely alkalmas segítő eszköz lehet arra, hogy átgondolt, bátor és felelős kormányzati stratégiával és taktikával a trianoni és párizsi békediktátumok magyarságot mérgező és sorvasztó status quo-ját meghaladjuk és elérjük a revíziót.

A gyökérokok kezelése kulcsfontosságú, ez pedig az elcsatolt magyarok tekintetében a jogfosztottság, a cél annak megszüntetése a végső megoldás, szükség és igény esetén határváltoztatás eszközével, mivel minden más eszköz csődöt mondott.

Szólt arról is, hogy a szervezett bevándoroltatás, az EU és egyes európai tagállamok áruló vezetése, illetve George Soros és álliberális hálózata nyomása alatt kovácsolódó közép-európai szövetség csak akkor működhet eredményesen, ha az elcsatolt magyar közösségek tagjai egyenjogúságot és önrendelkezést nyernek. Érdekeik és jogaik feladása árán nem lehet szövetséget építeni.

Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken.

A nemzeti jogvédő egy hallgatósági kérdésre külön szólt az őshonos európai közösségek jogaiért zajló európai uniós polgár kezdeményezésről, a Minority Safepack-ről (https://goo.gl/4kvSyM). Annak támogatására hívott fel (www.jogaink.eu oldalon elektronikusan is lehet aláírni), ugyanakkor óvott a kezdeményezés iránti túlzott naiv reményektől, mivel szerinte a kisebbségi jogok rendszere megbukott, amúgy sem várható ezen a téren érdemi áttörés az EU-ban, ahol kisebbségek körében szinte csak a migránsok, a nemi deviánsok és a cigányok jogaira fókuszálnak, továbbá meggyőződése szerint az elcsatolt magyar közösségek sorsát már csak a közösségi jogi, önrendelkezési megoldásokkal lehet érdemben véglegesen jó irányba fordítani.

 

Gaudi a Minority Safepack-ről (EU polgári kezdeményezés az őshonos európai közösségek jogaiért)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2018. február 11-én Budakalászon a VI. Trianon Emléknap keretében tartott előadást trianoni és párizsi békediktátumok szétzúzására irányuló, MVSZ és Trianon Társaság által indított aláírásgyűjtésről.

Ennek során hallgatósági kérdésre külön szólt az őshonos európai közösségek jogaiért zajló európai uniós polgár kezdeményezésről, a Minority Safepack-ről. Annak támogatására hívott fel: a www.jogaink.eu oldalon lehet elektronikusan aláírni.

Ugyanakkor óvott a kezdeményezés iránti túlzott naiv reményektől, mivel szerinte a kisebbségi jogok rendszere megbukott, amúgy sem várható ezen a téren érdemi áttörés az EU-ban, ahol a kisebbségek körében szinte csak a migránsok, a nemi deviánsok és a cigányok jogaira fókuszálnak, továbbá meggyőződése szerint az elcsatolt magyar közösségek sorsát már csak a közösségi jogi, önrendelkezési megoldásokkal lehet érdemben véglegesen jó irányba fordítani.

 

Baljós érzéseim címmel adtam interjút a mandiner.hu portálnak

Baljós érzéseim címmel adtam interjút a mandiner.hu portálnak, amelyet korrekten megjelentetett a tegnapi Budaházy-Hunnia tárgyalásról. Kérem ezt is terjesszék és tegyük együtt minél szélesebb körben egyértelművé, hogy jogi botrány, ami Budaházyék "terroros" koncepciós perében zajlik !

http://mandiner.hu/cikk/20180214_gaudi_nagy_tamas_interju

Budaházy-Hunnia per 2. fok: a Lassó tanács eddig minden megalapozott védelmi indítványt lesöpört, baljósak az előjelek - dr. Gaudi-Nagy Tamás jogi tudósítása az első napról

Ma, 2018. február 13-án megkezdődött a Budaházy-Hunnia per másodfokú tárgyalása a Fővárosi Ítélőtáblán. A Kúria dísztermében nagyszámú érdeklődő – köztük dr. Morvai Krisztina független EP képviselő, dr. Schiffer András, Novák Előd, Varga Domokos György és jómagam) és újságíró jelenlétében zajló tárgyaláson eddig sajnos minden a papírforma szerint alakult. A védelem sorait számos nemzeti jogvédő ügyvéd erősíti és ott van a védők között dr. Szikinger István ügyvéd is. Jelen írás alapvetően egy jogi-szakmai beszámoló, amely a történteket és a felmerült eljárási jogi és anyagi jogi kérdéseket nem a napi sajtó szintjén, hanem jogi alapossággal igyekszik, jogszabályi hivatkozásokkal bemutatni a történeti hűség kedvéért, remélhetően közérthetően. Elnézést, ha ez nem mindig sikerült.

Összegzés

A nap összegzéseként megállapítható, hogy a dr. Lassó Gábor bíró által vezetett háromtagú bírói tanács felületes és téves indokolásokkal elutasította a védelem kőkemény jogi megalapozottságú, nyilvános ülés elején előterjesztett indítványait az eljárás felfüggesztésére és az eljáró tanács ellen előterjesztett kizárási indítványokon is átlépve tolja az ügyet előre. Több eljárási hibát is vétett a bírói tanács a mai ülésen, amelyen az V. r. vádlottig jutott a sor, aki hosszú perceken át ismertette a többi vádlotthoz hasonlóan rendkívüli alapossággal az elsőfokú ítélet megalapozatlansági körülményeit és az elsőfokú eljárás, továbbá az ügyészségi nyomozás ötvenes éveket idéző visszásságait. De úgy tűnik a gépezet halad előre. Mi zárja ki, hogy itt sem az első fokon tapasztaltak szerinti végkifejlet lesz ? Az eddig történtek nem biztatóak. Folytatás február 15-én 9 órakor, majd 20-án és 27-én 9 órakor.

A védelem eljárás felfüggesztési indítványai és azok elutasítása

Az ülés elején a felek számba vételét követően mindjárt Budaházy György első fokon 13 évre ítélt I.r. vádlott ismertette és átadta a bírói tanács részére a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunk 2017. december 22-én Legfőbb Ügyészséghez benyújtott, bizonyítékokkal alátámasztott feljelentését (https://goo.gl/PJqBD2), amelyet az elsőfokú ítéletet övező hivatali bűncselekmények (bírói és ügyészi bűncselekmények: hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás) megalapozott gyanúja miatt terjesztettünk elő. A Legfőbb Ügyészség Kiemelt, Korrupciós és Szervezett Bűnözés Elleni Ügyek Főosztálya 2018. január 8-án kelt tájékoztatása szerint a feljelentést a "további esetleges intézkedések megtétele érdekében" a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbították, amely ügyészi szervnél a büntetőeljárás jelenleg folyamatban van. Mivel három napon belül sem elutasítás, sem feljelentés kiegészítés nem érkezett, ezért úgy kell tekinteni, hogy a nyomozás folyamatban van.
Hamar Budaházyba fojtotta a szót a tanácselnök, de erre reagálva dr. Szikinger István ügyvéd, Budaházy védője az eljárás felfüggesztését indítványozta a Be. 266. § (1) bek. a) pontján keresztül alkalmazandó Be. 188. § (1) bekezdés d) pontja alapján, mivel addig a másodfokú eljárás lefolytatásának akadálya van, amíg nem tisztázódik külön büntetőeljárás keretében, hogy egyáltalán formailag joghatályos elsőfokú ítéletről van-e szó, vagy esetlegesen hivatalos személyek által elkövetett hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás bűncselekményei útján előállított, ítéletnek nem tekinthető iratról. Utóbbi esetben nincs miről tárgyalni, nem létezőnek minősül az ítélet és az eljárás megszüntetésének van helye.

Mindenesetre egy ilyen kivételes és súlyos igazságszolgáltatási visszásság felmerülése egyrészt jogállami botrány, másrészt emiatt nem szabadna folytatni ezt a másodfokú eljárást, amíg ezen lényeges előzetes kérdésben a büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik. Ez pedig akár több év is lehet.
Ezt követően dr. Manger Marcell ügyvéd, III. r. és XV. r. vádlottak védője (NJSZ együttműködő ügyvéd) két másik jogcímen is indítványozta az eljárás felfüggesztését. Egyrészt a Be. 266. § (1) bek. d) pontja alapján az Európai Bíróságnál indítandó előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése okán, másrészt indítványozta, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz a Btk. terrorcselekményt szabályozó 261. §-ának nemzetközi egyezménybe ütközésének megállapítását célzó eljárás lefolytatása érdekében a Be. 266. § (1) bek. b) pontja alapján.

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 267. cikke értelmében, az Európai Bíróság előzetes döntést akkor hozhat, amennyiben a tagállami bíróság előtt felmerült uniós jogkérdés eldöntése szükséges a határozathozatalhoz.

Az Alaptörvény 24. cikk (2) f) pont szerint az Alkotmánybíróság vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését. Az alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (AB tv.) 32. § (2) bekezdése szerint a bíró – a bírósági eljárás felfüggesztése mellett – az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli. Jelen esetben éppen erről van szó.

De lássuk is miről is van szó !

A védelem – és egyúttal a Nemzeti Jogvédő Szolgálat – álláspontja szerint az EU Tanács (2002/475/IB-2002. június 13.) kerethatározata (továbbiakban Kereth.) a terrorizmus elleni küzdelemről (https://goo.gl/YH1X8A) hazai átültetésére vonatkozó EU szabályok (EUMSZ 288. cikk) megsértésével került sor 2003-ban, mivel a kerethatározat szerinti terrorcselekménnyé nyilváníthatóság legfontosabb veszélyeztetési alapfeltételét (az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsíthatnak) a magyar Btk.-ban szabályozott terrorcselekmény törvényi tényállása nem tartalmazza !
Ezért az elsőfokú ítéletben a vádlottak büntető felelősségének megállapítása alapjául döntő részben szolgáló, kiemelkedően súlyos büntetés alkalmazását elrendelő és így a drákói ítéletet eredményező egyik büntetőjogi norma (Terrorcselekmény, Btk. 216. §) az Európai Unió jogába ütközik, ezért az nem alkalmazható a vádlottakra.
A kerethatározat – az irányelv elődje- az uniós tagállamok számára - a terrorista bűncselekmények tekintetében - jogszabályaik összehangolását és minimumbüntetések 2002. december 31-ig történő bevezetését írta elő. Egyúttal meghatározást adott a terrorista bűncselekményekről, valamint a terrorista csoportokhoz vagy terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekményekről, továbbá meghatározta a kötelezettségeknek az uniós országok jogrendjébe való átültetésére vonatkozó szabályokat.
A Kereth. 1. cikk (1) bekezdése szerint minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket egyes meghatározott, a nemzeti jogban bűncselekményként meghatározott azon szándékos cselekmények terrorista bűncselekményekké nyilvánítására, amelyek az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsíthatnak, ha azokat azzal a céllal követik el, hogy a lakosságot komolyan megfélemlítsék, vagy állami szervet vagy nemzetközi szervezetet jogellenesen arra kényszerítsenek, hogy valamely intézkedést megtegyen vagy ne tegyen meg, vagy egy állam vagy nemzetközi szervezet alapvető politikai, alkotmányos, gazdasági vagy társadalmi rendjét súlyosan megzavarják vagy lerombolják.

A Kereth. 1. cikk (1) bekezdése szerint tehát a terrorcselekménnyé minősítés legalapvetőbb előfeltétele, hogy a megjelölt célzatú, megjelölt cselekmények az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsító potenciállal bírjanak.
Ezen veszélyeztető keretfeltétel nélkül nem lehet az EU jognak megfelelően terrorcselekménnyé nyilvánítani egyes bűncselekményeket, márpedig a 2003. évi II. törvény 15. §-ával a Btk-ba 2003. március 12-jei hatállyal a Medgyessy-féle balliberális kormány idején emelt és a vádbeli cselekmények idején is hatályos terrorcselekmény Btk. 261. § (1) bek. szerinti törvényi tényállása ezt a veszélyeztető alapfeltételt nem tartalmazza.

Sőt egy másik hibát elkövettek, mivel az egyik célzatos cselekményi körben a Kereth. szerinti megfogalmazás helyett (lakosság komoly megfélemlítése) a magyar Btk. pusztán a lakosság megfélemlítése fordulatot használja, ami megint csak hatalmas különbség és ismét arra vezet, hogy egy kisebb súlyú cselekmény az EU norma által előírtnál sokkal súlyosabb minősítést nyer.

Ezzel a magyar Btk. terrorcselekmény törvényi tényállása így túllépi a Kereth. céljait és az EU által kívántnál sokkal megengedhetetlenül szélesebbre vonta a terrorcselekmény miatt büntethető cselekmények körét.

Mindez sérti a jogállamiság és jogbiztonság elvét, az átültetésre vonatkozó EUMSZ 288. cikkét, mivel a kerethatározat (később irányelv elnevezéssel) az elérendő célokat illetően a tagállamokra kötelező.

Ráadásul a Kereth. 1. cikk (2) bekezdése szerint a terrorizmus ellenes jogalkotás nem érintheti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkében megfogalmazott alapvető jogok és alapvető jogelvek tiszteletben tartásának kötelezettségét. Ez az előírás is sérült ezzel a megoldással. Hogy a szokásos balliberális EU szervilis túlbuzgóságról vagy szakmai balfogásról van szó: mindegy. De tény a fenti okok miatt ezen bűncselekmény miatt törvényesen elítélni senkit nem lehet.

A Kereth. célja nem volt, hogy parttalanul kiterjesszék a terrorcselekmény jogcímén üldözhető cselekmények körét olyan magatartásokra, amelyek az elkövetés módja vagy összefüggéseik folytán egy államot vagy nemzetközi szervezetet komolyan károsító potenciállal nem bírnak. Itt tehát nem a forma és eszköz választási szabadság adta keretek közötti átültetési mozgástér alkalmazásáról van szó.

Az átültetésre vonatkozó kötelezettség nemcsak abból áll, hogy egy tagállam az irányelv rendelkezéseit belső jogszabállyal formálisan a belső jog részévé teszi. Lényeges e tekintetben, hogy a tagállam az irányelv teljes körű érvényesülését (pl. céljának megvalósulását) is biztosítsa.

Könnyű belátni, hogy a vádbeli támadások - néhány melegbár, pártiroda és politikus lakás elleni Molotov koktélos akciók - esetében a magyar államot komolyan károsító potenciál vagy lakosság komoly megfélemlítését célzó hatás nincs.

Márpedig ennek ellenére - mivel a Btk. 261. §-ával a magyar átültetés ezt a komolyan károsító potenciált nem írja elő a bűncselekmény fogalmi ismérveként - az egyébként a Btk. egyéb rendelkezéseibe ütköző, de jelentősen alacsonyabb büntetési tételekkel szankcionált bűncselekmények (leginkább rongálás) ezáltal önkényesen és az EU Kereth. céljaival ellenkező módon felminősülnek sokkal súlyosabb büntetési tételekkel fenyegetett bűncselekménynek: terrorcselekménynek, amelyet a törvény alapesetben is már tíz évtől tizenöt évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendel büntetni.

Ezzel szemben a rongálás alapesete (akkor a kisebb kár 20.000,- Ft-200.000,- Ft közötti volt, a legtöbb vádbeli akció során erről volt szó) csupán egy éves szabadságvesztéssel büntetendő.
Könnyű belátni, hogy drasztikus a különbség a büntetést illetően ugyanazon rongálási cselekménynek, ha azt "simán" vagy terrorcselekmény részeként értékeljük.

A Kereth. hibás átültetése tehát sérti a büntetőjog területén alkalmazandó ultima ratio elvet, a szükségesség és arányosság követelményét, és ezáltal a jogállamiság követelményeit, továbbá az uniós jog elsődlegesség elvét, amely szerint nem alkalmazható az uniós joggal ellentétes tagállami jogszabály.

Végül dr. Manger Marcell ügyvéd kolléga helyesen hivatkozott az Európai Bíróság egyik idevágó, rendkívül fontos eseti döntésre (C-339/87 Bizottság v Hollandia - Madárvédelem), amely kísérteties egyezőséget mutat azzal, ami a terrorcselekmény hazai kodifikálása kapcsán történt.

Az ügy lényege szerint Hollandia megszegte a vadmadarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelvet annak holland jogba való átültetésével. Az irányelv ugyanis a védelem alól kivonhatónak minősít olyan madárfajokat, melyek a mezőgazdasági szektorban súlyos károkat okozhatnak.

Az irányelvet átültető holland belső jogszabály azonban azokat a fajokat is kiveszi a védettség alól, amelyek "csak" egyszerűen károkat okozhatnak e területeken. Az Európai Bíróságnak azt kellett mérlegelnie, hogy milyen jelentősége van annak az irányelv végrehajtásának megfelelőségénél, miszerint a holland jog nemcsak a súlyos károk esetén vesz ki egyes fajokat a védettségi körből, hanem egyszerű károk esetén is.

Hollandiát végül elmarasztalta az Európai Bíróság az irányelv nem megfelelő átültetése miatt, mert a madárvédelmi irányelvben írt feltételhez képest (súlyos károkozás esetén kerülhet ki a védettség alól egy madárfaj) enyhébb feltétel esetén tette lehetővé a védettség alóli kivételt (egyszerű károkozás), ez pedig nem minősült az irányelv céljának megfelelő átültetésnek.

A másodfokú bíróság reakciói

A Lassó tanács a fenti megalapozott indítványok elbírálása érdekében félórás szünetet rendelt el, de elmulasztotta megnyilatkoztatni a felfüggesztési indítványokkal kapcsolatban a vádlottakat, védőket és az ügyészt is. Ez eljárásjogilag kifogásolható, mivel ezzel megfosztotta őket az észrevétel tétel vagy az esetleges csatlakozás, illetve csatlakozó érvek kifejtésének lehetőségétől. Utólag az emiatt emelt védői kifogást a tanács elnöke könnyedén lesöpörte mondván a Be. ezt nem írja elő. Ezzel szemben megállapítható, hogy a nyilvános ülésen is alkalmazandó tárgyalási szabályok szerint (Be. 366. § (3) bekezdése) a fellebbezésre jogosultaknak lehetővé kell tenni, hogy az előterjesztéseiket, illetőleg indítványaikat megtehessék. Ezt az eljárási jogukat a felfüggesztési indítványok kapcsán nem gyakorolhatta a védők és vádlottak elsöprő többsége.

A szünet után pedig a tanács elnöke elképesztően felületes és téves indokolással utasította el az eljárás felfüggesztésére irányuló indítványokat.

Az elsőfokú ítélet miatti NJSZ feljelentés kapcsán annyit jelzett dr. Lassó Gábor bíró, hogy nincs ok az eljárás felfüggesztésére, bár ők is megkeresték a Fővárosi Törvényszéket az elsőfokú ítélet ismertté vált törvényességi kritikáival kapcsolatban (pl. miért szerepel az eljáró ügyész neve szerzőként az elsőfokú ítélet kihirdetési napja szerinti tárgyalási jegyzőkönyv védőknek kiadott elektronikus változatában), azonban elmondása szerint arra eddig még választ nem kaptak… Megnyugtató…

Elmondása szerint amennyiben a NJSZ feljelentése alapján indult büntetőeljárás során bírói vagy ügyészi bűncselekményt állapítanak meg, az perújítási oknak minősül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha Budaházyékat jogerősen is elítélik, akkor a büntetésük letöltését meg kell kezdeniük, majd sok (esetleg kb. 3-5) év fegyházban eltöltött év után perújítást kezdeményezhetnek.

Az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala kezdeményezése miatti felfüggesztési indítványt azzal utasította el, hogy nem az eljáró tanács dolga vizsgálni az alkalmazandó régi Btk. szerinti terrorcselekmény EU jognak való megfelelőségét.

Ezzel szemben természetesen az a feladata a büntetőbírónak egy ilyen indítvány esetén, hogy eldöntse: alapos aggály merült-e fel egy alkalmazott magyar büntetőjogi norma EU jogba ütközése kapcsán és indokolt-e emiatt előzetes döntéshozatali eljárás. Mivel erősen megalapozott aggály merült fel, ezért egy ilyen eljárás kezdeményezése ügyében érdemi vizsgálat alapján kellett volna dönteni, megfelelően részletes és tételes indokolással és nem így felületesen elutasítva.

Elképesztő módon ráadásul az előzetes döntéshozatali indítvány kapcsán a tanácselnök nem a luxemburgi székhelyű Európai Bíróságról (EUB), hanem a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságról (EJEB) beszélt, ami kapitális szakmai tévedés. Ez két alkalommal is megtörtént.

Pedig ezen előbbi bírói fórum a 28 tagállamú Európai Unió bírósága, amely az EU jog hatályába tartozó ügyekben járhat el, az utóbbi a 47 tagállamú Európa Tanács égisze alatt működik és az Emberi Jogok Európai Egyezményének megsértése miatt lehet odafordulni.

Utóbbi bírói fórum egyébként az elmúlt évek alatt ezen ügy kapcsán több vádlott (pl. Budaházy György) tekintetében is megállapította döntéseiben az ésszerű határidőn belüli döntéshozatal követelményének súlyos megsértését. Továbbá azt, hogy a kényszerintézkedések (előzetes letartóztatás, házi őrizet, lakhelyelhagyási tilalom) időtartamát csak "különösen súlyos indokokkal szükséges alátámasztani", de "jelen ügyben a Bíróság nem tud ilyen nyomós érveket azonosítani." (Somogyi v. Magyarország ítélet 43411/12 - 29. és 30. pont). Ezen ítélet 30. pontja azt is kimondta, hogy az eljárás során "elmulasztották a bűnismétlés kockázatának az ügy speciális körülményeivel összevetett egyéni vizsgálatát."

Sőt az EJEB azt is kimondta ebben az ügyben (34. pont), hogy " a Bíróság nem hagyhatja szó nélkül, hogy a hatóságoknak több mint hét évre (2009. április 11-től 2016. augusztus 30-ig) volt ahhoz szüksége, hogy a kérelmező letartóztatásától a kérelmező elsőfokú elítéléséig eljussanak, amely az ilyen esetekben elvárt " megfelelő gondosságnak" kevéssé felel meg."

A tanácselnök fenti, bíróságok elnevezésével kapcsolatos tévedése azért is nagyon kínos és zavarba ejtő, mert az EU jog specialistájának minősül a bírói tanács egyik tagja, az előadó bíró, dr. Katona Tibor, aki a Szegedi Ítélőtáblán állományban levő, de a Fővárosi Ítélőtáblára kirendelt bíró. Ő 2013-2016 között a megújuló európai jogi szaktanácsadói hálózat három koordinátor-helyettese egyikeként volt a büntető ügyszak felelőse, őt erre a funkcióra dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke nevezte ki.

Ezen bíró feladata volt a bírósági szervezetrendszerben működő Európa jogi tanácsadói hálózat újraszervezése, mivel "a 2003-ban adott európai-jogi képzés megfakult, az Európa Tanács és az Európai Unió is újabb megfeleléseket teljesít és igényel – többek között a tagállami bírói hatalomtól is." A hírek szerinti feladata dr. Katona Tibornak az volt, hogy koordinátorként segítsen annak érdekében, hogy "a nemzetek feletti és a nemzeti sajátosságokat reprezentáló joganyagot optimálisan alkalmazza bírói kar, és olyan jogegység jöjjön létre, amely a tagállami polgári és bűnügyi együttműködésben egyaránt korszerű." (forrás: https://24.hu/belfold/…/11/28/ket-szegedi-birot-neveztek-ki/#).

Kérdés, hogy akkor miként születhetett meg egy ilyen színvonaltalan és alaptalan döntés az EU jog alkalmazása körében a Budaházy-Hunnia ügyben. Vagy esetleg az ügy vádlottjaira nem vonatkozik az EU joga ?

Külön érdekesség, hogy a bírósági honlap tájékoztatása szerint (https://goo.gl/i82njJ) dr. Katona Tibor fővárosi ítélőtáblai bírói mandátuma 2018. február 28-án jár le, mivel Szegedről a fővárosba kirendelt bíróról van szó. A bíróság kitűzése szerint a másodfokú döntés nem kizárhatóan mandátumának lejárta előtt egy nappal kerül meghozatalra.

Több mint aggályos, hogy ezek szerint olyan előadó bíró vesz részt ebben az ügyben másodfokon, akinek kirendelt bírói megbízatása a másodfokú döntésben való részvételét követő napon jár le. Netán kamikaze szerepre készül ? Ráadásul egy olyan ügyben állunk így, amelyben első fokon egy joghatályosnak a keletkezésének körülményei miatti hivatali bűncselekmények megalapozott gyanúja okán aligha tekintendő ítélettel 125 év fegyházat szabtak ki Budaházyra és 16 társára terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt.
(frissítés: A Fővárosi Ítélőtábla honlapján ugyanakkor fent van egy olyan ügyelosztási rend, amely szerint az említett bíró mandátuma 2018. augusztus 31-ig szól...
http://fovarosiitelotabla.birosag.hu/…/a_fovarosi_itelotabl…)

Kizárási indítványok

A felfüggesztési indítványokat követően Budaházy György kérte a Lassó tanács kizárását az ügyből elfogultság miatt arra hivatkozással, hogy az ügyben a vádlottakkal szembeni kényszerintézkedések kapcsán már többször eljárt, ráadásul számukra tipikusan hátrányos és vitatható döntéseket hozva.

És valóban az NJSZ feljelentés 2. oldala is utal ebben a körben az alábbiakra:
"A tanácsot az a dr. Lassó Gábor bíró vezeti, aki 2011 óta már többször hozott ebben a büntetőper során kényszerintézkedések vonatkozásában másodfokon eljárva – rendre a terhelteknek kedvezőtlen – döntéseket, tipikusan felületes, néha valótlan elemeket is tartalmazó indoklásokkal. Ő volt, aki tavaly október 27-én az ügyészség indítványa alapján nyolc vádlott előzetes letartóztatását elrendelte, ahonnan csak a Kúria dr. Kónya István vezette tanácsának idei február közepi döntésének köszönhetően sikerült tavaszig fokozatosan, “csak” újra házi őrizetbe kerülniük.
Most kijelölt tanácsként mindjárt első döntésében dr. Lassó Gábor és tanácsa megerősítették a vádlottak hosszú évek tartó házi őrizetét, elutasítva minden enyhítési kérelmet, annak ellenére, hogy mindegyik terhelt mindig betartotta a kényszerintézkedések szabályait, életvezetésük teljes ellehetetlenülés határán áll és családi kötelékeik, hivatásuk, munkájuk révén semmi realitása nincs annak, hogy kivonnák magukat az eljárás alól."

Ezek után már senki nem csodálkozott azon, hogy dr. Lassó Gábor erre reagálva kijelentette, hogy nem érzi magát elfogultnak, hasonlóan nyilatkozott a másik két bíró, majd az eljárást folytatta a tanács elnöke. Somogyi Jószef II. r. vádlott ekkor kérte maga is az eljáró tanács kizárását az ügyből, a két rendkívül megalapozott, eljárás felfüggesztést célzó védői indítvány szakmaiatlan, téves és önkényes elutasítása miatt a pártatlanság követelményének való meg nem felelés miatt.

Dr. Lassó Gábor és tanácsa ezen indítvány kapcsán sem érezte magát elfogultnak és jelezte: a két kizárási indítványról a bíróság egy másik tanácsa dönteni fog. Amelyben nem kizárhatóan olyan bírák ülnek, akik már szintén hoztak Budaházyék ügyében a kényszerintézkedések kapcsán aggályos másodfokú döntéseket, a kör bezárulni látszik... Az előjelek tehát a másodfokon is bajlósak. A jogi küzdelem folytatódik, a biztos megoldás továbbra is csak a közkegyelem lehet.

A BUDAHÁZY ÉS TÁRSAI SZABADSÁGÁÉRT INDÍTOTT PETÍCIÓ ITT (https://goo.gl/xYJ3ML ) ÍRHATÓ ALÁ.

Budaházy György Magyar Idők c. napilapban 2018. február 12-én megjelent interjúja itt olvasható: https://magyaridok.hu/…/budahazy-megbukott-vad-megbukott-b…/

A már csaknem egy évtizede meghurcolt Budaházy György és 16 társának ügye egész Magyarország ügye !

Budapest, 2018. február 13.

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook/gaudinagytamas

Nemzeti jogvédő pódiumbeszélgetés a Budaházy-Hunnia büntetőperről - a másodfokú döntés előtt

2018. február 5-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtónyilvános szakmai pódium-beszélgetést szervezett neves jogászok, közszereplők, nemzeti értelmiségiek a Budaházy–Hunnia ügy egyes védői és vádlottai részvételével a Polgári Mulatóban. Almási Lajos filmje a teljes beszélgetést bemutatja.

A pódiumbeszélgetés résztvevői ülési sorrendben balról jobbra haladva: Varga Domokos György író, dr. Morvai Krisztina büntetőjogász, független európai parlamenti képviselő, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Fila László Kerepes Város aljegyzője, Berkes Beáta a Budaházy-Hunnia koncepciós per XIV. r. vádlottja, Szakál Boglárka, a "Terroristának kikiáltva" c. dokumentumfilm társszerzője (a másik szerző Dóra Andor), Nagy Zoltán, a Budaházy-Hunnia koncepciós per IX. r. vádlottja és Mikus Márton, a Polgári Mulató tulajdonosa. Távkapcsolással részt vett a jelenleg is házi őrizetben tartott Budaházy György, a Budaházy-Hunnia koncepciós per I. r. vádlottja.

A telt házas pódiumbeszélgetésen részletesen elemeztük a koncepciós eljárás és a vádlottakra összesen 125 év fegyházat kiszabó első fokú ítélet törvénytelenségeit, az elsőfokú ítélet kirívó szakmai hibáit a tényállás megállapítás, bizonyíték értékelés, indokolás és a bűncselekményi minősítés körében. Kitértünk arra is, hogy nemcsak, hogy nincs felülbírálatra alkalmas elsőfokú ítélet, de még joghatályos elsőfokú ítélet sincs az ítélet születésével kapcsolatban vélelmezhetően elkövetett bírói és ügyészi bűncselekmények miatt.

Áttekintettük a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla előtt álló döntési lehetőséget és latolgattuk az esélyeket a felmentés vagy a hatályon kívül helyezés körében.

A feltárt visszásságok miatt elsődlegesen a törvénytelen eljárás megszüntetése, másodlagosan felmentés, harmadlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése vagy ezek hiányában közkegyelmi törvény mielőbbi elfogadása indokolt.

Érintettük a jogi küzdelem mellett megoldásként számításba vehető közkegyelmi kezdeményezések esélyeit, amelynek keretében az Országgyűlés egy törvénnyel még akár a mostani februári ülésszakon egy csapásra megszüntethetné ezt a gyalázatos ügyet, amely éppúgy rombolja az igazságszolgáltatás és az ügyészség tekintélyét, mint a jelenlegi kormányát is.

A pódiumbeszélgetés végén a résztvevők kérdéseire válaszoltunk.

Előtte levetítettük a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt 2009 óta folyamatban levő politikai koncepciós eljárás 17 vádlottjai közül öt, a közvélemény által még nem ismert vádlott személyes sorsát bemutató, TERRORISTÁKNAK KIKIÁLTVA c. film ( https://goo.gl/rbDgHT) és mértékadó magyar értelmiségiek Budaházy–Hunnia ügyben született justizmordról alkotott bíráló véleményét bemutató kisfilmet.

A témához feltétlenül ajánljuk még az eljárás nyomozati szakában elkövetett nyomozóhatósági visszaélésekről szóló "Magyar Guantanamo" című kisfilmet ( https://goo.gl/88HFkF ) és a Budaházy György hazafias tevékenységéről és a 2002 és 2010 közötti nemzeti ellenállásban játszott szerepéről szóló Budaházy c. dokumentumfilmet is ( https://goo.gl/2hvxZs ).

Kérjük a filmek terjesztését minden jóérzésű hazafitól !

A Fővárosi Ítélőtábla február 13-27. közötti nyilvános ülései az elsőfokú justizmord esetleges jogerőre emelésével, sőt - ügyészi fellebbezés miatt - akár súlyosításával fenyegetnek.

A tárgyalások február 13-án 15-én 20-án és 27-én, 9 órai kezdettel lesznek a Kúria dísztermében (1055 Bp., Markó u.16). A másodfokú határozathozatal február 27-én várható.

Várunk minden érdeklődőt a Budaházy-Hunnia per másodfokú tárgyalásain !

FIGYELEM! REGISZTRÁCIÓHOZ KÖTIK A RÉSZVÉTELT! Ezt legkésőbb február 12-én 12 óráig lehet megtenni a sajto@fovitb.birosag.hu címen a név, személyi igazolvány szám és részvétellel érintett tárgyalási nap(ok) megadásával.
További információ: https://goo.gl/LCPBmF

Már több százezer támogatója van a meghurcoltak közkegyelemben részesítésének: számos önkormányzat és magyar polgár gondolja úgy, hogy véget kell vetni ennek a méltatlan és jogszabálysértésektől hemzsegő eljárásnak.

Budaházy György erről is szóló legutóbbi nyílt levele itt olvasható. (https://goo.gl/B9UQdc)

Ráadásul 2017. december 22-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentést ( https://goo.gl/sCj4tJ ) tett a legfőbb ügyésznél az elsőfokú ítélet kapcsán valószínűsíthető bírói és ügyészi bűncselekmények miatt. A büntetőeljárás folyamatban van, ennek lezárásáig álláspontunk szerint nem hozható Budaházyék ügyében törvényes másodfokú határozat .

A BUDAHÁZY ÉS TÁRSAI KISZABADÍTÁSÁÉRT INDÍTOTT PETÍCIÓ ITT ( https://goo.gl/xYJ3ML ) ÍRHATÓ ALÁ.

Valljuk, hogy a már csaknem egy évtizede meghurcolt Budaházy György és 16 társának ügye egész Magyarország ügye!

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

www.gaudinagytamas.hu

www.facebook/gaudinagytamas

Öt és fél év után másodszor mentették fel a rendőri brutalitás áldozatává vált nemzeti jogvédőt

Öt és fél évvel az események után másodszor is felmentette az első fokon eljáró bíróság azt a nemzeti jogvédőt, akire 2012. július 7-én a Kossuth téren egyenruhások rontottak, földre rántottak, súlyosan bántalmaztak, majd bilincsbe vertek, előállítottak, a kezében tartott mozgógép rögzítésére is alkalmas fényképezőgépét pedig elvették, az azon lévő bizonyítékokat letörölték.

Kürti Zoltánnal aznap este a Gyorskocsi utcában a rendörök közölték, hogy szabadon távozhat, ő viszont maradt és feljelentést tett a rendőrök ellen. Ezt az eljárást hamar megszüntették, majd 14 (!) hónappal később hivatalos személy elleni erőszakkal gyanúsították meg Zoltánt. 2016-ban már egyszer felmentették első fokon, de a másodfokú bíróság indokolási és tényállás feltárási hiányosságok miatt új eljárást rendelt el. A mostani felmentő ítélet már ezt követően született 2018. január 18-án. A védelmet ezúttal is dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látta el.

A Polt Péter vezette ügyészség által irányított nyomozások között is minden bizonnyal ritkán fordul elő, hogy egy büntetőeljárás kapcsán akták csúsznak össze a hatóságnál, videofelvételek "törlődnek" önmaguktól, amelynek következtében perdöntő - a terhelt ártatlanságát igazoló - bizonyítékok semmisülnek meg. Ebben az esetben ez történt, ahogy az is kijelenthető, hogy az ügyészség a vonatkozó garanciális jogszabályok durva megszegésével, koncepciós jelleggel és megtorló célzattal járt el. A vád alapjául szolgáló hamis jelentést jegyző négy rendőr közül három fő az eseményeket követően röviddel távozott a rendőrség soraiból, közülük ketten már két hónappal az előállítás után "nem emlékeztek" arra, amit a hamis tartalmú jelentésben kézjegyükkel elláttak.

Az ügy bár semmilyen szakaszában nem volt vádképes, ám a dr. Nerpel Zsolt ügyész által képviselt ügyészség annak ellenére is kitart a végsőkig, hogy a vád a bíróság által lefolytatott nyomozás során megsemmisült, annak minden pontja szét lett zúzva.

A nemzeti jogvédők várják a jogerős felmentő ítélet mielőbbi megszületését, hogy az elszenvedett jogsértések elkövetőivel szemben megtehessék a szükséges lépéseket az igazságosság megbillent egyensúlyának helyreállítása érdekében.

 

Filmbemutató és pódiumbeszélgetés a másodfokú döntés előtt álló Budaházy-Hunnia büntetőperben: február 5. (hétfő) 19 óra

2018. február 5-én (hétfőn) 19 órától a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtó-nyilvános szakmai pódium-beszélgetést és vitát szervez neves jogászok, közszereplők, nemzeti értelmiségiek (többek között Varga Domokos György) a Budaházy–Hunnia-ügy egyes védői és vádlottai részvételével a Polgári Mulatóban (1053 Budapest Kossuth Lajos utca 17., www.polgarimulato.hu).

A fórumon első alkalommal kerül bemutatásra a vádlottaknak a közvélemény által még nem ismert csoportját személyes hangvételben bemutató, TERRORISTÁKNAK KIKIÁLTVA c. film az alkotók és a szereplők részvételével. Bemutatásra kerül továbbá a Budaházy c. film is. Kérjük, aki nem tud eljönni nézze meg és terjessze a filmeket !

A Fővárosi Ítélőtábla február 13-27 közötti nyilvános ülései az elsőfokú justizmord esetleges jogerőre emelésével, sőt - ügyészi fellebbezés miatt - akár súlyosításával fenyegetnek.

Mára már több százezer támogatója van a meghurcoltak közkegyelemben részesítésének: számos önkormányzat és magyar polgár gondolja úgy, hogy véget kell vetni ennek a méltatlan és jogszabálysértésektől hemzsegő eljárásnak.

Az esemény során a Budaházy Györgyöt és 16 társát összesen 125 évnyi fegyházbüntetéssel sújtó elsőfokú bírósági ítélet és az eddigi eljárás visszásságaira, törvénytelenségei derülhet fény. A törvénytelen eljárás megszüntetése vagy ennek hiányában közkegyelmi törvény mielőbbi elfogadása indokolt. Budaházy György erről szóló legutóbbi nyílt levele itt olvasható.

Ráadásul 2017. december 22-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat feljelentést tett a legfőbb ügyésznél ezen törvénytelenséget és valószínűsíthető bírói és ügyészi bűncselekmények miatt. A feljelentés kapcsán a büntetőeljárás folyamatban van, ennek lezárásáig álláspontunk szerint nem hozható Budaházyék ügyében törvényes másodfokú határozat .

A BUDAHÁZY ÉS TÁRSAI KISZABADÍTÁSÁÉRT INDÍTOTT PETÍCIÓ ITT ÍRHATÓ ALÁ.

Várunk minden érdeklődőt szeretettel !

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

www.gaudinagytamas.hu

www.facebook/gaudinagytamas

Budaházy: Nyílt levél elítélőimnek

Ahogy az ellenem és 16 másik személy ellen a „terrorizmus” ránk olvasása érdekében kilenc éve folyó koncepciós eljárás másodfokú tárgyalásaihoz közeledve, egyre jobban belemélyedek a – ki tudja, hogy született – elsőfokú ítélet részleteibe, annál inkább nem tudom eldönteni, hogy kit kellene most megszólítanom.

Már mindjárt az elején nem értem azt, hogy egy bírói tanács az ítéletében miért nem fogalmaz saját maga történeti tényállást, miért a vádiratból emeli át azt – másol/beilleszt funkcióval – szinte egy az egyben? Olyannyira, hogy benne hagyja az olyan ökörségeket is, amikre már a bírósági eljárás során rámutattunk. Mint pl. hogy a Szilvásy György lesencefalui nyaralójánál történt „robbantás után III. rendű vádlott egy kamerával felvételt készített”, miközben az lenne, amit bizonyítani kéne, hogy a robbantás alatt készített valaki felvételt, mert az internetre annak idején felkerült felvételen egy robbanás vagy pukkanás hangja hallható, amit ugye a robbantás után már nem lehet felvenni. 

Arra se nagyon találok magyarázatot, hogy azok a bírók, akik végigvezényeltek egy közel hat éves bírósági eljárást, a több mint 100 tárgyalás alatt felvett saját bizonyításuk tárgyalási jegyzőkönyveit nem használják az ítélet indoklásánál, hanem szinte kizárólag a nyomozati anyagra támaszkodva próbálják a vádakat ránk bizonyítani.

Nem igazán értem, hogy a tárgyalásokat végigülő bírók, hogy írhatnak olyan baromságot bele az ítéletbe, hogy a nyomozás során terhelő vallomásokat tevő XI. rendű vádlott csak a bírósági eljárás kezdete után két évvel vonta vissza a vallomásait, mikor mindenki tudja, aki ott volt, hogy már az ügy bíróságra kerülésekor, 2010 őszén írásos beadványban megtette azt, amit a 2011. márciusi első tárgyalási etap során, bírói kérdésre szóban is megerősített. Új vallomását pedig ez után három – és nem kettő – évre rá tette.

Kenéz Andrea (volt) bírónő – akit nincs ugyan dicsérni semmi okom, de akiről azt azért ki lehet jelenteni, hogy mindig figyelt és jegyzetelt – biztos, hogy ilyen hibát nem követ el. Mint ahogy nem tudom elképzelni azt sem róla, hogy a XV. rendű vádlott és Toroczkai László megismerkedésére a 2006 év végén általam Diósdon megrendezett Hun Karácsony rendezvényt valószínűsítené, amint az ítéletben ez szerepel. Miközben ő tudja legjobban, hogy akkoriban éppen bujkáltam és semmilyen rendezvényt nem is rendezhettem ezért, hisz az ezen bujkálásom alatt az Interneten közzétett írásaim kapcsán ellenem „alkotmányos rend erőszakos megdöntésének előkészülete” címen indított szintén koncepciós eljárás bírósági tárgyalásait is ő folytatta le.

Sorolhatnám még az ilyen anomáliákat, de ízelítőnek most elég ennyi. 

Az olyan dolgok pedig, amikor az ítélet történeti tényállása ellentmondásban van a bizonyítékok értékelésénél kifejtett indoklással, már azt is kétségessé teszik számomra, hogy egyáltalán bíró volt, aki összerakta ezt az írásos ítéletet. Pl. abban a részben, ahol a tényállásban leírtak szerint az érdi TESCO parkolójába 2009. április 8-án a III. és a X. rendű vádlottak külön kocsikkal érkeztek, majd hogy egy fontos mentő tanúnk vallomását ezzel kilőjék, az indoklásban leszögezik – egyébként iratellenesen –, hogy együtt mentek oda.

Ilyen szintű öngólokat ügyészi fogalmazványokban lehet olvasni, és ebben az ügyben ugye olyan, elvileg a bíróságon készült digitális irat is a kezünkbe került, ami bizonyíthatóan az ügyész gépén született. 

Lehetne még sorolni vég nélkül a vád mindenáron való igazolása érdekében tett teljesen egyoldalú bizonyítékértékeléseket, iratellenes megállapításokat. A védelem több tanúja által tett vallomások- illetve egyéb ártatlanságot alátámasztó bizonyítékok értékelésének a „kifelejtését”, terhelti és védői indítványok elbírálásának az „elfelejtését” stb. Ezeket rutinosnak számító bíróktól azért több mint furcsa megtapasztalni és azt látni, hogy a bíróság kizárólagos feladatának a vád bizonyítását tekintette. 

Mindezek láttán és az után, hogy az ítéletünk a bírónő bírói státuszának végét követően még hetekig nem került elő, annyit ki lehet azért jelenti, hogy alapos a gyanú arra, hogy valami nincs rendben ennek az ítéletnek a születése körül, és igenis jogos lenne az ez ügyben beadott feljelentés kapcsán a nyomozás megindítása. 

Ha a Fővárosi Törvényszék továbbra is azt állítja, hogy ezt az ítéletet Kenéz Andrea bírónő írta, akkor erre azt mondom, hogy nem hiszem el róla, hogy nyolc hónap alatt csak ennyit sikerült összehoznia. Inkább elhiszem, hogy rájött, hogy ezt az ítéletet a bizonyítékok alapján nem lehet kétséget kizáróan megindokolni és fel is adta az egészet, majd az április vége utáni két hétben valakik sebtében összedobtak valami ítéletfélét, hogy legyen mit odalökni nekünk.

Ha Kenéz Andrea mégis a nevét adná ehhez, akkor jobb is, hogy már nem bíró.

Az a másodfok pedig, amelyik ezt az ítéletet helybenhagyná, magáról állítana ki lesújtó szakmai bizonyítványt. 

Többet ésszel, mint erővel! – mondja a közmondás. Akármi is lesz ennek az ügynek a végkimenetele, az a léleknyugalmam már megvan, hogy mivel ésszel nem képesek, csakis a szakmaiságot félretolva, erőből tudnak börtönbe csukni. 

 

Budaházy György

magyar hazafi

a Hunnia-ügy I. rendű vádlottja

(nem jogerős) politikai elítélt

 

TERRORISTÁKNAK KIKIÁLTVA

Egy film, amelyben megszólalnak a Hunnia-ügy eddig a sajtónak nem nyilatkozó vádlottjai.

A 2006-os Kossuth téri jogsértettek 12. éve tartó jóvátételi küzdelme a győzelem kapujában

Nemrég (2018. január 10.) került sor a Fővárosi Törvényszéken az első tárgyalásra a 2006 október 23-án hajnalban a budapesti Kossuth térről a gyurcsányi rendőrség által erőszakkal feloszlatott Kossuth téri kormányellenes tüntetők három vezetőjének (Gonda László, Fáber Károly, Bene Gábor) Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni kártérítési perében. (A Magyar Idők c. napilap korrekt tudósítást (https://goo.gl/vvKsZt) hozott le a tárgyalásról.)

A BRFK jogtanácsosa -aki közpénzből működő szerv állami feladatkörben eljáró közpénzből fizetett képviselőjeként immár sokadszor nem járult hozzá álláspontjának bemutatásához és sajnálatos módon a bíróság a Pp. 134/A. (3) bekezdése ellenére ezúttal is megtiltotta tévesen a róla való felvétel készítést- vitatta a jogalapot és elévülésre hivatkozott, dacára annak, hogy a Kossuth téri erőszakos oszlatás miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti - még a néhai dr. Grespik László által 173 jogsértett képviseletében indított - 9 éve zajló strasbourgi eljárásban az igazságügyi tárca tavaly decemberben már elismerte a kárfelelősséget és egyezségre való nyitottságot jelzett.
Az egyezségi tárgyalások utolsó fázisban vannak, így a Kossuth tériek jóvátételei küzdelme a győzelem kapujában van röpke 11 és negyed év után.

A következő tárgyalás március 14-én 8.30-kor lesz a Fővárosi Törvényszéken.
Almási Lajos videója az első tárgyalás szikrázó hangulatába ad betekintést, ennek keretében két felperes (Bene Gábor és Fáber Károly), továbbá egy elkötelezett Kossuth téri jogsértett (Rajz Károlyné) és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd elemzik a csaknem 12 éve történteket, az igazságtételi küzdelmet, a mostani tárgyalás eseményeit és az igazságtétel kilátásait.

A Fővárosi Törvényszéken 2017. október 18-án sajtónyilvános keretek között jogalakító próbaperes keresetet nyújtott be (https://goo.gl/mNLDwr) dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 2006. október 23-án hajnalban a Kossuth térről jogellenes feloszlatott, kiszorított több száz tüntető közül a mostani per három felperese (Gonda László, Fáber Károly és Bene Gábor) képviseletében nem vagyoni kártérítés érvényesítése iránt. Fáber Károlyt ráadásul leteperték és 12 órás rendőri fogva tartást kellett elszenvednie.

A Kossuth tériek - az áldozatok elsöprő többségével ellentétben, akik ügye a 2010-es kormányváltást követően rendeződött - máig semmilyen jóvátételt nem kaptak, dacára annak, hogy az erőszakos tüntetés feloszlatást a bíróság 2010-ben jogellenesnek nyilvánította.
A követelések elévülését a korábbi jogi képviselő, néhai dr. Grespik László ügyvéd felszólításokkal megszakította és 173 jogsértett ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságához vitte 2009-ben. A gyülekezési joguk 2006. október 23-i többszöri megsértése miatt a panaszosak nem vagyoni kártérítés megállapítását kérik: számosan nemcsak a hajnali Kossuth téri oszlatást szenvedték el, de aznap délelőtt a Nádor utcában és délután az Alkotmány utcánál is brutális oszlatás áldozatai lettek.

Örömteli, hogy - számos korábbi eljárásban tanúsítottakkal ellentétben - az igazságügyi tárca végre nem védi a jogi eljárásban a gyurcsányi önkény jogsértését, hanem késznek mutatkozik egyezségi tárgyalásokat követően önként a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelő jóvátételt adni a jogsértetteknek, akik közül sajnálatos módon hárman már távoztak az élők sorából... A jogsértettek az egyezséget elkerülhetetlennek és célszerűnek látják. Az egyezségi tárgyalások megkezdődtek és remélhetően rövidesen írásbeli megállapodással, illetve önkéntes teljesítéssel végződnek. Ugyanakkor érthetetlen, hogy a BRFK még most is konokul védte a gyurcsányi terrorkorszak eme durva akcióját...

A „Magyar Nemzeti Bizottság 2006” és Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete tavaly decemberi közleményében (https://drive.google.com/…/11w0s2ypaVnV9vAWeHrybCOKRPM…/view) kérte, hogy jelentkezzenek azon honfitársak, akik 2006. október 23-án a Kossuth téren sértettjei voltak a jogellenes oszlatásnak és Emberi Jogok Európai Bírósága előtti, néhai dr. Grepsik László ügyvéd által indított eljárásban részt vettek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat irodájában a 06/1-216-30-88-as telefonszámon, illetve a titkarsag@drgaudi.hu e-mail címen Mériné Kommer Andrea titkárságvezetőnél annak érdekében, hogy ők is részesedhessenek kártérítésben. Ez még most is aktuális.

Emlékezetes, hogy a Gyurcsány- kormány rendőrterrorja keretében az azonosító jelvény nélküli, maszkos karhatalmi erők - a 2006 szeptemberi 19-20-i véres embervadászatokat követően - 2006 október 23-án egészen másnap hajnalig megemlékezők és kormány ellen tüntetők ezreinek személyhez fűződő jogait sértették meg: erőszakos tüntetés feloszlatások, kardlapos lovasroham, fejmagasságban százszámra civilekre lődözött több ezer könnygázgránát és gumilövedék, magyar zászló ás minden más nemzeti jelkép megtaposása, nyílt utcai és éttermekben történt brutális verések, verések, fogdai kínzások és önkényes őrizetbevételek tucatjaival jellemezték a napot.
Ennek felelősei eddig megúszták: az akkori egyik fő rendőri vezető Gergényi Péter volt budapesti rendőr-főkapitány megúszta 400 ezer forint pénzbüntetéssel, de ezt sem a meggyalázott évfordulón elkövetett gaztettekért, hanem az MTV székház védelmére 2006. szeptember 18-án kirendelt rendőri erők nem kellő felszereltségéért kapta. A többi nagyhal megúszta, néhány "kisrendőrt" ítéltek csupán el.
A nemzetellenes terrorcselekményért felelős akkori politikai vezetők, Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, jelenlegi "demokratikus" ellenzéki vezető és akkori politikus társai ellen - dacára a számtalan feljelentésnek és terhelő bizonyítéknak - büntető eljárás sem indult...

Ennek fényben is különösen megfontolandónak látjuk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat szintén tavaly október 18-án nyilvánosságra hozott Alaptörvény módosítási javaslatát, amellyel elévülésre tekintet nélkül felelősségre vonhatók lennének a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások rendőr, ügyész és bíró felelősei. A nemzeti jogvédők javaslatát Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter nyilvánosan támogatásáról biztosította (https://goo.gl/HnYjR5)...

Mi nemzeti jogvédők, a jogsértettekkel együtt soha nem adjuk fel az igazságtételért folytatott küzdelmet és nem nyugszunk a jogsértettek teljes körű jóvátételéig, továbbá Gyurcsány, Gergényi és társaik rendőrterror és megtorlások miatti börtönbe juttatásáig !

Budapest, 2018. január 20.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu
www.facebook/gaudinagytamas

Sajtótudósítás a 2006 őszi rendőrterror miatti kártérítési perről

A Magyar Idők c. napilap ma korrekt tudósítást (https://goo.gl/vvKsZt) hozott le a 2006 október 23-i gyurcsányi rendőrterror jogellenes oszlatása által a Kossuth térről kiszorított 173 tüntető három vezető személyiségének (Gonda László, Fáber Károly, Bene Gábor) rendőrséggel szembeni kártérítési perében tegnap tartott első tárgyalásról. A BRFK vitatta a jogalapot és elévülésre hivatkozott, ugyanakkor az ugyanezen jogsérelem miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága előtti -
még a néhai dr. Grespik László által indított - strasbourgi eljárásban az igazságügyi tárca tavaly decemberben már elismerte a kárfelelősséget és egyezségre való nyitottságot jelzett. Az egyezségi tárgyalások utolsó fázisban vannak. A következő tárgyalás március 14. 8.30-kor lesz a Fővárosi Törvényszéken.

Saját videós tudósítást holnap tesszük közzé.

Mi nemzeti jogvédők, a jogsértettekkel együtt soha nem adjuk fel az igazságtételért folytatott küzdelmet és nem nyugszunk a jogsértettek teljes körű jóvátételéig, továbbá Gyurcsány, Gergényi és társaik rendőrterror és megtorlások miatti börtönbe juttatásáig !