Gaudi a Szabadfogásban a Népszabadság megszűnéséről, a kvóta népszavazás miatti Alaptörvény módosításról és Gyurcsányék parlamenti bojkottjáról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 55.  adásában szerepeltem október 12-én. A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a Népszabadság megszűnéséről, ennek kapcsán a sajtószabadságról és a volt pártállami lap kétes értékeiről, a kvóta népszavazást követő EU elleni védekezést és a történeti alkotmány vívmányait erősítő,  betelepítést gátló Alaptörvény módosításról, a 2006 őszi rendőrterrorért is felelős Gyurcsány és társainak ""jogállamvédő" parlamenti bojkottjáról és arról, hogy a sporttámogatások titkosítását követően kinek ajánlanánk fel TAO támogatást.

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász-filozófus, Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (október 26.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Miért szükséges a közkegyelem a 125 év fegyházra ítélt Budaházy Györgynek és 16 hazafi társának? - közösségi oldal a Budaházyék szabadságáért

Kérem terjesszétek és figyeljétek Budaházy justizmord ellen és a hazafiak közkegyeleméért létrehozott közösségi oldal híreit, ahol minden fontos részlet megtalálható erről a döbbenetes ügyről, amelynek során idén augusztus 30-án 17 hazafit első fokon 125 év fegyházra ítéltek törvénytelen módon a bukott Gyurcsány rendszer koholt bizonyítékai alapján!

Ki gondolta volna, hogy  a Gyurcsány–Szilvásy időszakban törvénytelen eszközökkel és módon folyt nyomozás vádképtelen „eredményeire” alapozva, az új rendszer ügyészsége emel koncepciós terrorvádat a 2010 előtti politikai ellenállással összefüggésben Budaházy György és 16 társa ellen. (Budaházy két és fél évet ült előzetesben, ebből több időt az új rendszer börtönében). 

Már régen rehabilitálni kellett volna őket, csakúgy, mint minden 2002–2010 között meghurcolt hazafit. A közkegyelem részükre elengedhetetlen, ennek érdekében a Jobbik vezetése részére parlamenti benyújtás céljából már szeptember derekán megküldtem saját közkegyelmi törvényjavaslatomat, amelyet a több száz Kossuth tüntető szeptember 17-én egyhangúlag támogatott

A nemrég benyújtott javaslatuk azonban csak enyhítést céloz, ez pedig kevés, bár még ez sem biztos, hogy kormányoldali támogatásra számíthat... Legalább valami történt és indokolásomból sokat merítettek, de éppen ezen indokok teszik a közkegyelem törvényi útját egyedül indokolttá...

Elfogadhatatlan, hogy amíg Budaházyékat törvénytelenül elítélték, a 2006 őszi rendőrterror felelősei máig büntetlenek. 

Budaházyék elítélése hatalmas közfelháborodást váltott ki, amely azóta is tartó igazságtételi tiltakozásokban is testet ölt. Széles körben elterjedt közvélekedés az ítéletet törvénytelennek, az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemiségével és 2010. évi fordulattal összeegyeztethetetlennek, a társadalmi békét aláásónak tartja. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplése kiemelt állami és társadalmi érdek, amelyet a Budaházy justizmord miatti közfelháborodás veszélyeztet, ezért szükséges, hogy az Országgyűlés a közkegyelem alkalmazásával mielőbb éljen ezen ítélet érintettjei és a hozzájuk hasonló módon politikai ellenállás miatt meghurcoltaknak!

Ennek érdekében való munkálkodást várunk el minden országgyűlési képviselőtől!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzet jogvédő

www.gaudnagytamas.hu

Haza Őre kitüntetést kaptunk Morvai Krisztinával nemzeti jogvédő munkánkért

Szeptember 18-án nagy megtiszteltetés ért a Hazatérés Templomának dísztermében: Morvai Krisztinával  együtt a haza érdekében végzett nemzeti jogvédő munkánkra tekintettel átvehettük „A Haza Őre” kitüntetést ifj. Hegedűs Loránt tiszteletes úrtól, és a Hazatérés Temploma közösségétől. A videón a díjátadási ünnepség legfontosabb pillanatai láthatók.

Amellett, hogy missziónkért kaptunk támadásokat is (még büntetőeljárást is...), elismerésben is volt részünk és ez most egy újabb ilyen alkalom. Minden elismerés a nemzeti jogvédő közösségünk egészét és az ellenállókat illeti. Ezt akkor is elmondtam, amikor 2007-ben a Polgári Magyarországért Díjat kaptam.  Minden elismerés közül a legértékesebbnek a mostani, a Haza Őre kitüntetést érzem, amelyet a  Hazatérés Templomának 2006 őszén jogsértéseket átélt, hitben, magyarságban és szeretetben erős összetartó gyülekezetétől a 2006 őszi rendőrterror mostani, tizedik évfordulója alkalmából kaptunk.

E kerek évfordulóra adjuk ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterror áldozataiért és az igazságtételért folytatott küzdelmeit összegző jelentésünket is. Tartoztunk vele nemzetünknek. És azoknak is, akik még mindig gátlástalanul tagadják a 10 évvel ezelőtti véres hatalmi önkény brutális tényét. A jelentésben dokumentumokkal, képekkel kiegészítve áttekintést adunk máig tartó jogi küzdelmeink fontosabb mérföldköveiről, időrendben, illetve négy nagy téma köré csoportosítva: civilek védelme, jóvátétel, felelősségre vonások és tüntetés-feloszlatások jogellenessé nyilvánítása.

A bemutatóra várhatóan október 21-én kerül sor, később pontosan megjelölendő helyen és időpontban.

Honfitársi üdvözlettel: 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

Bajnai hazudott Gaudiról, ezért jogerősen elégtételre és negyedmilliós sérelemdíjra kötelezték

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. október 6-i jogerős ítéletével arra kötelezte Bajnai Gordont, hogy fizessen negyedmillió forint és kamatai összegű sérelemdíjat és adjon az ATV-ben közlendő elégtételt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének. Bajnai valótlanul és jó hírnevét sértően azt állította 2014 májusban az európai parlamenti listavezetők egyetlen, ATV-n tartott tévévitájában, hogy a nemzeti jogvédő köpködött a Kossuth téren, ezzel próbálta lejárató összefüggésbe hozni őt a Pásztor István, a VMSZ elnöke elleni atrocitással.

Bajnai jogi képviselője útján bár azzal védekezett eredménytelenül a perben, hogy a köpködés szót a szitkozódás szinonímájaként használta, ugyanakkor a vitában úgy fogalmazott, hogy a köpködés után már a lincselés következne, ha a nemzeti radikálisok jutnának kormányra.

A 2014-es  EP választáson ismét megbukott és az elszámoltatás elől a gazdasági életbe visszavonult Bajnai egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, nem vállalta tettének következményeit. 

A Fővárosi Törvényszék 2015. december 4-i elsőfokú ítélete félmillió forint sérelemdíjat ítélt meg. Ezt most csökkentette a másodfokú bíróság arra hivatkozva, hogy a valótlan és sértő kijelentés nem igényel magasabb jóvátételt, dacára annak, hogy Bajnai  milliós nézettségű választási műsorban hazudott és  a Kúria nemrég két rendőrségi jogtanácsosnak nyilvános bírósági tárgyalásról készített tudósításban való 3 másodperces puszta megjelenésért fejenként közel félmilliós sérelemdíjat ítélt meg.

A nemzeti jogvédő ellen a 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt Pásztor Istvánt ért incidens miatt átfogó sajtótámadás és büntető, illetve fegyelmi eljárás is indult. Azóta egyre több terhelő adat derül ki Pásztor kártékony nemzetpolitikai tevékenységével kapcsolatban. Idén  szeptemberben pedig jogerősen felmentették Gaudit az ügy kapcsán ellene emelt vádak alól. 

A nemzeti jogvédő jó hírnevének megsértése miatt két éve indított személyiségi pert a Hajdú-Bét ügy, majd az egyéves "szakértői" kormányfőségéről hírhedtté vált Bajnai Gordon ellen.

Mivel a jogerős ítélet által kiszabott sérelemdíj nem tekinthető a lejárató célú hazugsággal arányos elrettentő erejű jóvátételnek, így a nemzeti jogvédő felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához. Az ilyen képletes összegű sérelemdíjak semmilyen visszatartó erőt nem jelentenek a közéleti gengszterizmus számára: a hazugsággal támadott tisztességes közéleti szereplők jó hírnevének védelmet nem nyújtanak. Nagyságrendekkel jelentősebb mértékek lennének indokoltak, ebben az USA joggyakorlata iránymutató, ott dollárban ítélnek meg ennyit az ilyen jellegű rágalmak esetén. 

Eddig a hír. Már várom az ATV adást, ahol Bajnai fizetett hirdetésben ismeri el a jogsértését és elnézést kér emiatt tőlem.  A mai világban már ez is eredmény, de legalább nem úszta meg a libás következmények nélkül. Ennél persze sokkal keményebb következmények is várnak még rá, ha végre lesz elszámoltatás...

 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

Hogyan reagált az EU a magyar népszavazásra? Morvai és Gaudi beszámolója Strasbourgból

Juncker képes volt azt hazudni, hogy "a magyarok támogatták az EU bevándorláspolitikáját". Néhány képviselő illetve képviselőcsoport - eltorzítva, meghamisítva a valóságot - szintén kudarcként állította be a magyar népszavazást, miközben az általuk ismételgetett "érvénytelenségnek" a vonatkozó jogszabályok alapján semmiféle közjogi jelentősége nincs. Mások viszont, mint például Marine Le Pen üdvözölték, hogy a sok hazugság és elhallgattatás után végre megkérdeztek európai embereket arról, kívánják-e a bevándorlók tömeges betelepítését hazájukba. A francia patrióta képviselőnő hangsúlyozta, hogy a tömeges betelepítésre sokkal többen mondtak nemet Magyarországon, mint annak idején igent az Európai Unióba történő belépésre. Dr. Morvai Krisztina EP képviselő és Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő, európai jogi szakjogász az Európai Parlament október 3-6. között zajlott plenáris ülésének bemutatásán és elemzésén túl ismertette a várható magyarországi Alaptörvény-módosítás jogi kereteit és jelentőségét. Egyebek mellett rámutattak: a magyar alkotmányosság kiemelt értéke a nemzeti szabadság védelme, s ezt az Európai Uniónak is tiszteletben kell tartania. A beszélgetésben  szó esik a 2006 őszi rendőrterror és jogtiprás-sorozat tizedik évfordulójára tervezett nemzeti jogvédő akciókról, valamint az első fokon összesen 125 év fegyházra ítélt  Budaházy György és a Hunnia csoport érdekében kezdeményezett közkegyelemről, amelyet kormánypárti, Jobbikos, más párthoz tartozó vagy pártokhoz nem kötődő nemzeti érzelmű magyar emberek egyaránt nyilvánvalóan nagy számban támogatnak.

A felvétel az Európai Parlament strasbourgi tévéstúdiójában készült, közvetlenül a plenáris ülés befejezését követően.

Mérsékelt kártérítés és rendőri vegzálás 10 év után a 2006 őszi meghurcoltnak

A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Az összeg egyharmada az igényelt jóvátételnek, emiatt fellebbez a jogsértett. Dacára annak, hogy 2006 őszi elítélését három éve semmissé nyilvánította a bíróság a mostani ítélet másnapján otthonában a készenléti rendőrök arról faggatták, hogy mit csinált a múlt heti Teréz körúti robbantás idején. Ez arra utal, hogy a megsemmisített elítélése ellenére a nevét mai napig nem törölték a nyilvántartásból. A jogtalan vegzálás miatt panasszal és kárigénnyel él a fiatalember, akit eljárásai során dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képvisel.

A Turul TV ítéletről és annak értékeléséről szóló videós tudósítása itt látható, az ügy további részletei a videót követően olvashatók:

Népszavazás után!

Ahogy azt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményében írtam, nemzeti ügy volt a tegnapi népszavazás és hazafias kötelesség volt nemet mondani. Ez elsöprő arányban meg is történt, de közjogilag nem kötelező erővel. Annak idején az Országgyűlésben a népszavazási törvény Fidesz által kezdeményezett módosítása során határozottan felhívtam a figyelmet arra, hogy a részvételi arányok jelentős felemelése érvénytelen népszavazásokhoz vezethet, nem hallgattak rám... Ennek ellenére látnunk kell a lényeget, valóban többen mondtak nemet a háttérerők és bábfiguráik által erőltetett kötelező migránstelepítés ellen, mint annak idején igent az európai uniós kényszer csatlakoztatásra 2003-ban, több mint kétszer annyian mondtak nemet, mint ahányan 2004. december 5-én az elcsatolt magyar testvéreink magyar állampolgárságának visszaszerzését támogatták. Fontos, hogy ebben a helyzetben is felül tudjunk emelkedni a kicsinyes pártpolitikai játszmák nézőpontján. A legfontosabb most az, ahogyan az említett közleményemben jeleztem, Alaptörvény módosítással Alaptörvénybe kerüljön a kötelező migráns telepítés elleni rendelkezés, minden megszorítás nélkül, az Országgyűlés mindennemű jogfenntartásának mellőzésével. Másik oldalról pedig az is fontos, hogy ezt a felhatalmazást arra használja a Kormány, hogy minden eszközzel minden szinten a végsőkig szembe szegüljön ennek az Európa ellenes őrült tervnek.

Az Alaptörvény módosítás egyúttal jó alkalmat szolgáltat arra, hogy Budaházy György és 16 társa elleni gyalázatos ítélet (125 év 17 főnek) ügyében közkegyelmi törvényjavaslat is támogatást nyerjen. Javaslatomat már több hete, eljuttattam a Jobbik vezetőségnek és jogos elvárása a hazafias közvéleménynek, hogy mielőbb terjesszék elő, és akár tegyék az Alaptörvény módosítás feltételévé ezen közkegyelmi javaslat elfogadását.

Az EU jelenlegi vezetői karöltve számos európai államban működő áruló vezetővel hiába próbálják meg úgy beállítani, hogy ez a népszavazás nem ért semmit, mégis történelmi folyamatot indíthat el, és mindazon őshonos európai nemzeti közösségek számára ellenállási üzenetet küldött, és dominó hatást indíthat el, amely végső soron megbuktathatja az európai civilizáció elveszejtésén dolgozó háttérerőket, és kitartott pártfiguráikat. Legyünk büszkék arra, hogy ebben az európai történelmet is befolyásoló döntésben alakító hatással élhettünk. Joggal várhatjuk el persze azt is, hogy ezt követően a Nemzet más sorskérdéseiben is meghallgattassék a Nép, és a népakaratnak megfelelő kormányzati cselekvésekre kerüljön sor, legyen akár az tisztességes bérszínvonal elérése, egészségügy, oktatásügy vagy a közpénzek felelős kezelése.

 

Budapest, 2016. október 3.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamás.hu

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a népszavazásról: az EU diktátumával szembeni ellenállási jogot gyakorolhatjuk a nem szavazattal

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, az európai civilizációt és hazánkat is fenyegető tömeges bevándoroltatás miatt nemzetünk jogos védelmi helyzetben van, ezért az október 2-i népszavazáson való részvétel és kötelező migránstelepítés elleni állásfoglalás (nem szavazat leadása) nemzeti ügy és hazafias kötelesség.

Szervezetünk – ahogy azt a 2002-2010 közötti tömeges szabadságjogi jogsértések, önkényes bebörtönzések, szemkilövések idején tette és azóta is teszi – a nemzeti jogvédelem eszközeivel lép fel a határon innen és túli magyarok jogainak védelmezése érdekében.

"Bevándorlási válsághelyzet, a magyaroknak is vannak jogai" c. tavaly szeptemberi közleményünkben egyértelműen kiálltunk a hazánkat fenyegető illegális bevándorlás ellen, határaink védelme mellett és jogvédelmet ajánlottunk fel jogsértett magyaroknak, majd sikerrel védtünk több hazafit, akiket az illegális bevándorlók elleni jogos védelem szervezése miatt eljárás alá vontak. Tavaly decemberben pedig ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tényfeltáró és a nemzeti önvédelem szempontjait bemutató nemzetközi konferenciát tartottunk.

Akkor is kimondtuk, ahogy most is: a bevándorláshoz való jog nem alapvető emberi jog. A magukat a nemzetközi joggal ellentétesen menekültnek állító, többnyire álcázott gazdasági bevándorló százezrek humanitárius igényei nem csonkíthatják és semmisíthetik meg Magyarország államalkotó közösségeinek és egyéneinek alapvető emberi jogait, így a szabad mozgáshoz, személyes biztonsághoz és szabadsághoz, egészséghez és szociális biztonsághoz való jogot és a közösségi léthez, megmaradáshoz való jogot. A magyaroknak is vannak emberi jogai, amelyek a tömeges betelepítéssel sérülnének és ezt a liberális „jogvédők” tudatosan elhallgatják !

Hazánkban tavaly megtapasztalhattuk a déli határok indokolt, bár késedelmes lezárása előtt, hogy milyen a tömeges migráció. A célországként leginkább érintett, legyengített nyugat-európai államokban pedig félelmetesen felgyorsult az őshonos európai népek térvesztése.

Gaudi a Szabadfogásban G. Fodor megveréséről, a migránsok egészségügyi kockázatairól és a kiművelt emberfők fontosságáról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 51.  adásában szerepeltem . A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a G. Fodor Gábor elleni atrocitásról, ennek kapcsán a közéleti szereplők magasabb tűrési kötelezettségéről és politika indulatgerjesztő hatásáról,  az illegális bevándorlókkal együtt járó egészségügyi kockázatokról, az oktatásra fordított egyre csökkenő forrásokról és arról, hogy Matolcsy jelentős közpénzhez jutó új párja közszereplő-e.

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg. 

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,   Konok Péter történész, Magyar Kornélia politológus, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (október 12.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Exkluzív interjú Gaudival koncepciós ügyeiről, 2006 őszéről, Budaházyék közkegyelméről Álmos király Tv

Kubinyi Tamás tartalmas elemző beszélgetése az Álmos Király Tv-ben 2016. szeptember 20-án  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével az ellene folytatott koncepciós eljárásokról (utóbb jogerős felmentéssel végződött Pásztor ügy, kemény csata a 2006 őszi megtorlásokban részes ügyész néven nevezése miatti büntetőperben), eljáró rendőrségi jogtanácsosok bemutathatatlanságát és nekik másodpercenként 150 ezer forintos sztárgázsit megállapító minapi kúriai ítéletről, a Budaházy justizmordról és a szükséges közkegyelemről, a 2006 őszi népfelkelés és rendőrterror 10. évfordulójáról, az elmaradt igazságtételről, a bírói tisztesség fontosságáról, a magyarok jogi  öntudatának nélkülözhetetlen erősítéséről és az ellenállás jogáról.

Gaudi jogerős felmentése és a bírák szerepe ma Magyarországon

Az elmaradt rendszerváltás óta egyre kiszolgáltatottabb az állampolgár, és egyre központosítottabb, ellenőrizetlenebb és korlátozatlanabb a hatalom Magyarországon. Mi a szerepe a bírónak, a bírói lelkiismeretnek az elnyomás csökkentésében, a hatalom ellenőrzésében, az állampolgár méltóságának és jogainak megvédésében? Mit jelent a hatalommegosztás, a fékek és ellensúlyok rendszere, a bírói függetlenség? Hogyan függ össze dr. Gaudi-Nagy Tamás "Pásztor, avagy köpködés" ügyében történt jogerős felmentése a devizahitelesek jogfosztottságának megszüntetésével, a munkavállalók önkényes kirúgásának orvoslásával, a kisgazdák földtől való megfosztásának "felülbírálatával", az elcsalt, korrupt pályázatok, állami megrendelések által tönkretett vállalkozók "jogi megmentésével", a 2006 őszi  szemkilövetések miatti igazságtétellel? 

Ezekről a kérdésekről, és a Gaudi elleni egyik részében már megbukott koncepciós bosszúhadjárat jogi vonatkozásairól szól ez a dokumentumfilm, amelynek szereplői dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő, dr. Morvai Krisztina jogász, EP-képviselő, dr. Manger Marcell ügyvéd, nemzeti jogvédő, Gaudi védője, valamint gyalázatos szerepet játszó ügyészek és tisztességes, esküjükhöz hű bírák.

Jogerősen felmentettek a Pásztor-féle koncepciós perben

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy  a Fővárosi Törvényszék mai napon (2016. szeptember 23.) hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában jogerősen felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól.

A dr. Csákány Ildikó vezette háromtagú bírói tanács (dr. Koós Béla Gergely, dr. Keszthelyi Csaba) meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében helyben hagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság tavaly szeptemberi elsőfokú ítéletét egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra, Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom, a vélemény-nyilvánításra való felhívás nem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az első fokú bíróság a tényállást helyesen és hiánytalanul állapította meg, indokolási kötelezettségének eleget tett és jogilag megalapozott következtetéseket vont le.

Az elsőfokú bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, sőt megismételt eljárást kért, mivel szerintük nem vizsgálták kellő alapossággal felelősségemet. Ezért kellett megvívni most másodfokon a csatát. 

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért (Krisztina mai közleménye itt olvasható), illetve a háromtagú bírói tanács bíráinak a jogászi esküjükhöz hű, bátor döntésért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom, nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem!  Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem! Az érintett rendőri és ügyészi szervek szégyene, hogy idáig juthatott ez az ügy, amely során az egyik vádlottat két hónapra előzetesbe helyezték, a másik nőt, aki a tüntetés rendezője volt két napra őrizetbe vették. Örömteli, hogy egyre több bíró van, aki képes és kész a törvényességnek és az igazságosságnak egyszerre érvényt szerezni.

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Sűrű volt ez a hét: tegnapelőtt a 2006 őszi megtorlásban részes egyik ügyésszel kapcsolatos képviselői igazságbeszédem miatti koncepciós vád terheltjeként álltam büntetőbíróság előtt, tegnap pedig 2009. július 4-én 86 meghurcolt gárdista és hazafi kártérítési perében küzdöttem az eddig még elmaradt jóvátételükért. Valami itt nagyon nincs rendben...

 

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
www.gaudinagytamas.hu

Holnap másodfokú ítélet várható Gaudi elleni másik (Pásztor-féle) koncepciós perben

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Fővárosi Törvényszéken (1055 Budapest, Markó u. 27. II.12.)  2016. szeptember 23-én 8.30-tól kezdődő nyilvános ülésen az ellenem és két aktivista ellen egy 2014-es földvédő tüntetés és Pásztor István leköpése kapcsán indított koncepciós büntetőeljárásban másodfokú ítélethozatal várható. 

Sűrű a szezon: tegnap a 2006 őszi megtorlásban részes egyik ügyésszel kapcsolatos képviselői igazságbeszédem miatti koncepciós vád terheltjeként álltam büntetőbíróság előtt, ma pedig 2009. július 4-én 86 meghurcolt gárdista és hazafi kártérítési perében küzdöttem az eddig még elmaradt jóvátételükért. Valami itt nagyon nincs rendben...

Majdnem éppen egy éve a Pesti Központi Kerületi Bíróság (dr. Makranczi Zita bíró)  bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök 2014 májusi leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól. A bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyészség a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, ezért kell megvívni most másodfokon a csatát. Védőm dr. Manger Marcell ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere.

A bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra. Közvádas bűncselekmények és magánindítvány hiányában eljárás sem indulhatott volna. Nyilvánvaló az is, hogy Pásztor István közéleti szerepét bíráló és vélemény-nyilvánításra buzdító nyilatkozatom sem volt felbujtás, így nem valósított meg bűncselekményt.

Kérem, aki szolidáris velünk, és megteheti, jöjjön el a tárgyalásra, köszönöm az eddigi kiállást is!

 

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

Van még alább? Az ügyészség a szemkilövők helyett Gaudit "számoltatja el" 2006 ősze miatt

10 évvel a 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg 2016 őszén: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a vádlottak padján. 

Almási Lajos videós tudósításában hárman elemzik a per második tárgyalásán történteket: dr. Gaudi-Nagy Tamás és védője, dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere, illetve a tanúként meghallgatott Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület elnöke, akit ellen szintén folyt koncepciós eljárás, de a Gyurcsány rendszerben. Ott is elszabadultak az indulatok az ügyészség jogsértő gyakorlata miatt...

A tudósítást követően alább olvashatók az ügy részletei: 

Kirohantam Gaudi tárgyalásáról - ami most folyik, az már elviselhetetlen! (Morvai Krisztina közleménye)

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon ellenem 2006 ősze miatt zajló büntetőeljárásban tartott mai tárgyalás (beharangozó itt) kemény, idegőrlő és érzelmeket felkavaró volt. Az általam országgyűlési képviselőként három éve nyilvánosságra hozott gyalázatos ügyészi tett áldozatává vált házaspár vallomása igazolta a történteket.  A valóságbizonyítás így a javamra alakult, perbeszédek november 24-én, ítélet jövő január 5-én. A fő kérdés: a vádlottak padján miért az igazságtételért harcoló nemzeti jogvédő és miért nem a 2006 őszi rendőrterror felelősei ülnek? Meddig tűrjük ezt ? Nemsokára jön a videós összefoglaló.

Krisztina mai közleménye mindent elmond a helyzet abszurditásáról! Köszönöm neki és a támogatóknak a szolidáris kiállást!

Amikor 1986. március 15-én kimondtam életem legfontosabb mondatát - „A mai nappal magamat az igazság szolgálatába állítom” - nem gondoltam volna, hogy majd lesz egy „rendszerváltás” és azt követően olyan gyalázatos dolgokat fogok megtapasztalni „igazságszolgáltatás” címén, amihez hasonlót a kommunizmus ideje alatt jogászként nem láttam. Amikor Budaházy Györggyel és a többi hazafival és honleánnyal szemben kiszabták a 125 éves fegyházbüntetés ítéletet, már nem tudtam türtőztetni magam, és jogászként, a hallgatóság tagjaként a tárgyalóteremben fakadtam ki a tapasztaltak miatt. Ma - a dübörgő igazságtétel jegyében - Gaudi-Nagy Tamás jogvédő bajtársam ült a vádlottak padján. Mint ismeretes, Gaudi ellen két büntetőeljárás van folyamatban. Az egyikben első fokon felmentették, ennek lényege az volt, hogy a magyar föld megtartása érdekében tüntetést és demonstrációt szervezett, amelynek során az arra sétáló Pásztor István délvidéki politikus vonatkozásában rámutatott, hogy az illetőt - a tüntetésen felsorolt más hazaáruló közéleti személyiségekhez hasonlóan - a magyar nemzet elárulójának tartja és közölte azt is, hogy a jelenlévőknek joguk van elmondani véleményüket Pásztornak. Ezt követően egy láthatóan elmeháborodott hölgy - és szintén erősen zaklatott társa - Pásztor Istvánt leköpte és gyalázkodó szavakkal illette. Az elsőfokú bíróság helyesen megállapította, hogy Gaudi magatartása nem volt bűncselekménynek tekinthető, hiszen ő semmiféle jogellenes magatartásra nem bujtotta fel, nem hívta fel a jelenlévőket.

Gaudi és Puzsér a KO-ban a Budaházy justizmordról, a 2006 őszi rendőrterrorról, a korrupcióról és a kvóta népszavazásról

Nemrég az N1 Tv KO c. műsorában Puzsér Róberttel néhány igazán égető közéleti témát vitattunk meg. Hogy születhetett meg a Budaházyékat 125 év fegyházzal sújtó törvénytelen ítélet? Miért nincsenek százezrek az utcán a Budaházy Györgyre kirótt tizenhárom év fegyházbüntetés miatt? Mi történt 2006 őszén és utána? Hová tűnt a nemzeti ellenállás ? Érdekli a magyarokat a korrupció? Miről szól a kvóta népszavazás? El kell-e menni és hogy érdemes szavazni?

Ünnepi "elszámoltatás": a 10. évfordulón 2006 ősze miatt Gaudi a vádlottak padján

10 évvel a 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és Gaudi a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a büntetőbíróság előtt.

A 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó nemzeti jogvédő országgyűlési képviselői  munkám kapcsán még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

2013. október 23-án a "Valódi számonkérést 2006-ért! " címmel tartott, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által szervezett  tüntetésen egy 2006 őszén elkövetett gyalázatos ügyészi tettet hoztam nyilvánosságra. A tüntetés azt fejezte ki, hogy "mi az igazság iránt elkötelezettek nem nyugodhatunk, és nem is nyugszunk mindaddig, míg a szemkilövőket, a szemkilövetőket és a velük cinkos hivatalos személyeket a börtönbe nem juttatjuk." 

A  "jó hírnevére" kényes érintett ügyész feljelentett, majd a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a  Központi Nyomozó Főügyészség buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és átvette a vád képviseletét. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen aktívak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Ismét eljött a napja, hogy szembe nézhetek a bíróságon vádlóimmal: a 2006 őszi megtorlásokban bűnrészes ügyésszel és a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyészével. Az első tárgyaláson kifejtettem a koncepciós perrel kapcsolatos védekezésemet, amelyben részletesen elemeztem bizonyítékokkal alátámasztva az ügyészség 2006 őszén törvénysértéseit, amelyek miatt a megtorlás keretében számos ártatlan ember került annak idején börtönbe, illetve elítélésre. Kihallgatásra került az engem feljelentő ügyész, aki konokul tagadott és a törvénysértéseivel történt szembesítés ellenére sem tanúsított bűnbánatot, vagy kért elnézést az érintett házaspártól tettei miatt.

A Gyurcsány rezsim elleni tiltakozók és békés járókelők elleni rendőrségi embervadászatok 10. évfordulóján meghallgatja a bíróság a döbbenetes ügyészi cselekménnyel érintett házaspárt és Gőbl Györgyöt, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetőjét is és nem kizárhatóan ítéletet hoz.

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszi népfelkelés és rendőrterror 10. évfordulójáról (2016.09.17.Kossuth tér)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2016. szeptember 17-én a Kossuth téren a Magyar Nemzeti Bizottság által szervezett tüntetésen tartott beszédében megvonta a 2006 őszi népfelkelés és rendőrterror tíz éves mérlegét.

 

Végigtekintette, hogy milyen harcokat vívtak a tiltakozók, miként zajlott a megtorlás és nemzeti jogvédő küzdelem, illetve a teljes körű igazságtétel és a gyökeres rendszerváltás miért várat még magára. Ismertette a 125 év fegyházra ítélt Budaházy György és 16 társa amnesztiáját célzó, Jobbik részére parlamenti benyújtás céljából egy hete átadott közkegyelmi törvényjavaslatát, amelyet a több száz tüntető egyhangúlag megszavazott. Elmondta míg Budaházyékat törvénytelenül ítélték el, a bukott rendszer koholt bizonyítékai alapján, az igazi felelősök máig büntetlenek, pedig még nem évül el a terrorcselemény, aminek joggal tekinthető a 2006 őszi megtorlás-sorozat. 

Kifejezte tiszteletét minden meghurcolt áldozatnak, s köszönetét a bátraknak, köztük a küzdőknek, mozgalmároknak és a nemzeti jogvédő bajtársainak.

Beszélt arról is, hogy a megtorlásokban részt vevő ügyészek és bírók sértetlenek, elszámolatlanok maradtak, az új rendszer ügyészsége számos rendőrbűnt megtorolatlanul hagyott, engedett elévülni, és sikerrel tiltakozott az ellen, hogy a rendőrvezetők perében a jogsértettek érdekében jogi képviselőjeként fellépjen, sőt őt, mint a 2006 őszi meghurcoltak egyik kitartó nemzeti jogvédő harcosát helyezték vád alá egy ügyész 2006 őszi gyalázatos tettének képviselőkénti nyilvánosságra hozatala miatt. Kérte a szolidáris támogatást. A perben szeptember 20-án 8.30-tól kezdődő második tárgyaláson (Pesti Központi Kerületi Bíróság, Markó u. 25. III. 311) várható elsőfokú ítélet, míg a Pásztor miatti koncepciós büntetőügyében szeptember 23-án 8.30-tól másodfokú ítélet várható (Fővárosi Törvényszék, Markó u. 27. II.12.) 

Végül összegezte a 2006 őszi eszméken alapuló nemzeti minimumot, amelynek megalkuvásmentes képviseletét joggal várja el minden 2006 őszi „veterán” a nemzeti érdekeket szolgálni kívánó szervezettől és amelyért érdemes 2006 őszi lélekkel küzdeni.

Kúriai verdikt: a perben eljáró rendőrségi jogtanácsos a sajtóban nem bemutatható és másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult. 

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt. 

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak. 

 

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek. 

Holnap a Kossuth téren megemlékezés a 2006 őszi népfelkelésre

kuruc.info

Mint már hírül adtuk, megemlékezés lesz szombaton az őszödi beszéd kiszivárgásának tízéves évfordulója alkamából. Azóta bővülni látszik a megszólalók névsora, a Budaházy György szimpatizánsai Facebook-oldalon ez olvasható: 2016. szeptember 17-én 16:00 órakor a Kossuth téren emlékezünk: Molnár Tamás, dr. Bene Gábor, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gonda László és még sokan mások. Ezen a rendezvényen a politikai elítéltekről is szó esik majd, és talán még Budaházy Gyuri is megszólal a téren...

Alább az ő gondolatait olvashatjátok:

2006. szeptember 17-e a kiindulópontja egész mai politikai közéleti állapotunknak. Itt gyökerezik a Fidesz 2/3-a, a Jobbik megerősödése, az SZDSZ eltűnése, de itt gyökerezik Toroczkai Laci barátommal a mi közéleti pályánk is. Ez a legújabb kori magyar történelem egy csomópontja. Mi, hazafiak ezt nem felejthetjük el, ezért kérek mindenkit, hogy menjen el a 10 éves megemlékezésre a Kossuth térre. Vigyen magával Árpád-sávos zászlót, mert a 2006-os forradalomnak az volt jelképe (ahogy '56-nak a lyukas nemzeti színű). És gondoljon ránk is, akik nem lehetünk ott, mert 2006 után 10 évvel még mindig nem történt meg a 2006-tól 2010-ig terjedő időszak igaz értékelése, még mindig az akkori ellenállók a mai elítéltek, és nem a szemkilövő hatalom tagjai.