A diktátum 103. évfordulóján felemelő érzés volt 1848 méteres magyar és 450 méteres székely zászlóval az Andrássy úton a Hősök teréig végigvonulva hitet tenni a Nemzet összetartozása mellett, a gyalázatos diktátum ellen és  kiállni az megkerülhetetlen magyar igazság mellett a hosszú évek meghurcolása után végre szabad Budaházy Gyurival, számos derék honfival, s honleánnyal együtt.

Egyúttal időszerűsége miatt ajánlom megtekintésre a trianoni diktátum 100. évfordulóján a Kossuth téren elmondott félórás beszédemet:

Legyünk ott minél többen  június 4-én, a trianoni diktátum 103. évfordulóján  a Nemzet Zászlója és a Székely Zászló közös menetén és tegyünk hitet közösen a Nemzet összetartozása és magyar igazság mellett !

Részletek:

https://1848.magyartrikolor.hu/harang.info                                                                               

https://www.vadhajtasok.hu/2023/05/30/a-nemzet-zaszloja-2023-junius-4-en-vasarnap-az-andrassy-uton

Videós meghívó Budaházy Györggyel és Szilágyi Ákossal:

A Nemzet Zászlója és a Székely Zászló 2023. június 4-én vasárnap Budapesten az Andrássy Úton és a Hősök terén

Gyülekező az Opera (1061, Budapest, Andrássy út 22.) előtt 13:00 órától.

Indulás a Hősök Terére 14:00-kor.

A rendezvény a trianoni diktátum 103. évfordulóján a magyar zászló és címer előtt tiszteleg, illetve kiáll a Nemzet összetartozása és a magyar igazság érvényesülése  mellett.

Egy 1848 méteres, nemzeti színű, két méter széles zászlót viszünk végig az Andrássy úton, az Operától a Hősök teréig, ahol élő kokárdát formáz. Idén ez a zászló az Összetartozás Napja okán kiegészül egy négyszáz méteres székely zászlóval is, amely a Hősök terén körbeöleli a piros-fehér-zöld kokárdát, képviselve elszakított magyarjainkat.

A rendezvény védnöke: főtiszteletű Tőkés László püspök úr.

A HŐSÖK TERE SZÍNPADÁN FELLÉPNEK: KOVÁCS NÓRI, MOLNÁR LEVENTE, PATAKY ATTILA, SASVÁRI SÁNDOR

Házigazda: KOVÁCS P. JÓZSEF

Az esemény alkalmával egy flashmob keretében, a trianoni diktátum aláírásának időpontjában, 16:32-kor megszólaltatjuk az Összetartozás Békeharangjait. A rendezők szándéka szerint minden résztvevő a mobiltelefonjával teszi hallhatóvá, a http://harang.info oldalon található, két perces harangozás-videó lejátszásával. Ezt a kezdeményezést egy felhívás keretében a világ magyarságára is kiterjesztették.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Forrás: Pestisracok.hu

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tizenkilenc éves fennállása egyik legnagyobb eredményének tartja Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet vezetője és életre hívója Budaházy Györgynek és több társának megadott köztársasági elnöki kegyelem elérését. “Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét” – mondta lapunknak a jogvédő, hozzátéve, hogy a kegyelemhez vezető úton komoly szerepe volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tizennégy éven át tartó kitartó jogvédő munkájának is. Az NJSZ – ellenpólusaként a sorosista liberális jogvédő szervezeteknek – a legnagyobb csatákat a normalitás és a nemzeti értékek védelmében vívja, a nyilvánosság előtt és tárgyalótermekben is. Gaudi-Nagy Tamás a lapunknak adott interjúban azt mondta, kemény és küzdelmes volt az elmúlt egy év is, ami rámutatott, hogy szükség van a patrióta érzelmű jogvédelemre akkor is, ha nemzeti kormányzás van, mert a velük szemben álló oldal, a liberális NGO-k külföldi támogatással óriási stábokat mozgatnak, és érzékenyítéseikkel, nyomásgyakorlással igyekeznek minél nagyobb teret nyerni. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat anyagi lehetőségei messze elmaradnak a liberális szervezetekétől, akikkel szemben állnak, ezért óriási segítség számukra az 1 százalékok felajánlása, amelyről még öt napig rendelkezhetünk.

BUDAHÁZYÉK KEGYELME: BÁTOR, TISZTESSÉGES, KERESZTÉNYI ÉS SZÉLES KÖRŰ TÁRSADALMI AKARATTAL EGYEZŐ DÖNTÉS VOLT

PestiSrácok.hu: A jobboldali nemzeti jogvédelemben nem mindennapi, óriási mérföldkő Budaházyék kegyelme. Te hogy látod? Milyen jogvédő munka előzte meg ezt a kegyelmet, elégedett vagy-e az eredménnyel?

Gaudi-Nagy Tamás: A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédeinek 14 évnyi szívós és kitartó nemzeti jogvédő munkája is ott van a tavaly decemberi és a mostani kegyelmi döntések mögött, amely az alapját jelentette annak, hogy az évek során egyre szélesedő nemzeti összefogás is kialakult a Budaházyék elleni gyurcsányi koncepciós terrorper politikai eszközökkel történő igazságtételi jellegű lezárása érdekében. Több nemzeti jogvédős kollégám védőként járt el a Hunnia-perben, köztük dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona ügyvédek (mindketten az NJSZ elnökségi tagjai) az elejétől kezdve. Ők és a többi védő, illetve védenceik érték el azt, hogy a jogerős ítélet büntetési tételei jelentősen csökkentek a korábbi justizmordokhoz képest (Budaházy először 13 évet, majd a megismételt eljárásban 17 évet és végül 6 évet kapott).

Jómagam tanúként szerepeltem az ügyben: azt tanúsítottam a perben, hogy a vád fő koronatanúja 2010-ben nekem mint akkori országgyűlési képviselőnek elmondta, hogy lényegében kényszervallatással vették rá akarata és a valóság ellenére a Budaházyékra terhelő vallomások megtételére. Természetesen emellett folyamatosan jogi monitorozás alatt tartottuk az ügyet, szakmai segítséget adtunk a védelemnek és mindig felléptünk a törvénytelenségek, visszásságok esetén, feljelentésekkel és a közvélemény, illetve a kegyelmi eljárásban a döntéshozók minden fontos körülményre kiterjedő tájékoztatása érdekében. A kegyelem érdekében kiterjedt lobbitevékenységet folytattunk, amelynek voltak nyilvánosság előtt zajló részei, de vannak nyilvánosságra nem hozható részei is.

Azt is fontos kiemelni, hogy a kegyelem nem jelent teljes mentesítést, mert a közügyektől öt évre szóló eltiltás és a büntetett előélethez fűződő hátrányok fennmaradtak. Ráadásul a büntetések végrehajtását az elnöki kegyelem a maximális 5 év próbaidőre függesztette fel. Négy vádlott esetében pedig még folyamatban a harmadfokú eljárás, ezért az ő esetükben még kegyelmi döntés nem is született.

Mindezzel együtt szerintem egy bátor, tisztességes, keresztényi és széles körű társadalmi akarattal egyező, a bűnüldöző, vádképviseleti és igazságügyi szerveknek ebben az ügyben megtapasztalt súlyos hibáit, kisiklásait korrigáló, helyes és méltányos döntés volt a Budaházyéknak adott elnöki kegyelem, amely győzelem az egész nemzet számára, mivel sokak reményét visszaadja az iránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni. Örömteli, hogy ezt a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT LEGTÖBBSZÖR OLYAN NEMZETI ÉRZELMŰ EMBEREKET VÉD, AKIKET A SOROSISTA NGO-K JELENTGETNEK FEL

PestiSrácok.hu: Több más kiemelt, nyilvánosság előtt zajló ügyben is szerepet vállalt, harcol a Nemzeti Jogvédő Szolgálat – Lattmann-ügy, Barcsa-Turner Gábor LMBTQ-zászlóégetésre felhívó plakátjának ügye, de felszólaltatok az antifa támadások kapcsán, és a szélsőbaloldal által teljes nyugalommal használt tiltott kommunista önkényuralmi jelképek ellen is felléptetek. Ezek az ügyek hogy állnak?

Gaudi-Nagy Tamás: Hatalmas jogi csatákat vívunk a globalista nemzetközi erők és hazai csatlósaik ellen, a velük szembeszálló normalitáspárti és értékvédő hazafiak védelmében, de olykor mi is támadás célpontjaivá válunk. Ilyen támadás volt, amikor Lattmann Tamás balliberális megmondóember – aki nehezen vitatható, hogy a Soros-hálózat egyik igen aktív tagja – a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot képes volt gátlástalan módon ügyvédmaffiának nevezni, a 2006-os jogsértett károsultak érdekében kifejtett jogvédő munkánkat kritizálva. Ezt nem hagytuk válasz nélkül: magánvádas büntetőfeljelentést tettünk ellene és elértük, hogy a bíróság jogerősen bűnösnek mondja ki kétrendbeli rágalmazás vétségében, a bűncselekménnyel okozott jóhírnév-sértés miatt pedig arányos sérelemdíj megfizetésére igyekszünk fogjuk köteleztetni az e célból indított személyiségi perben.

A Háttér Társaság rendszeresen törekszik feljelentésekkel gyűlöletbűncselekmény miatti büntetőeljárásokat generálni az LMBTQ-lobbi ellen szabadságjogait gyakorolva fellépő, hazafias indíttatású személyekkel szemben. Sajnos egyes esetekben az ügyészség ennek nem szab gátat, ezért például már elsőfokú befejezés előtti büntetőbírósági szakaszban kell védenünk Barcsa-Turner Gábort, a HVIM elnökét, aki az alaptalan vád szerint közösség tagja elleni erőszak bűntettét követte el azzal, hogy egy, az 1956-os szabadságharcra zárt körben megemlékező rendezvényre a világhálón közzétett meghívón – a vörös és EU-zászló mellett – LMBTQ-zászló elégetése is szerepelt többek között programként. Az égetés nem valósult meg, egyébként sem volt a külvilág számára észlelhető a rendezvény.

De hasonlóan abszurd, hogy a HVIM elnökét Budaházy Györggyel és egy harmadik jobboldali mozgalmárral együtt békés véleményközlés miatt gyanúsítottak meg csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével. Az LMBTQ-propaganda ellen már a kétezres években is többször felszólaló Budaházy és társai 2019 júliusában szerettek volna részt venni és elmondani véleményüket a „Pride Hónap” keretében, a Háttér Társaság irodájában, Szivárvány Szakkör néven meghirdetett, elvileg nyilvános, iskolai genderpropagandát szorgalmazó rendezvényen, ám oda nem engedték be őket. Kisebb vita után ők egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak.

A Háttér Társaság feljelentést tett ellenük, a feljelentést a rendőrség először elutasította, de az a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszüntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására. Az eljárás velük szemben még jelenleg is tart, rendőrségi szakaszban. Nemrég benyújtottunk egy alapos megszüntetési indítványt, amit még nem bíráltak el. Sajnos nem kizárt, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal akarja továbbítani az iratokat az ügyészségnek, de bízom abban, hogy a szakmaiság végül felülkerekedik és megszüntetik ezt a képtelen eljárást, mivel a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek.

Az idén februárban végrehajtott bestiális antifa támadások miatt felemeltük hangunkat: aznapi közleményben határozott rendőri fellépést és az elkövetett súlyos bűncselekményeknek megfelelő meggyanúsítást javasoltunk (korábban ilyenkor általában csak garázdasági minősítést alkalmaztak), amelyet követően a rendőrség gyorsan és szakmailag megfelelő módon reagált, kézre kerítette, őrizetbe vette az elkövetőként beazonosítottakat a gyalázatos bűntetteknek megfelelő gyanúsítással. A tavaly februári Kitörés 60 túra résztvevőit ötágú vörös csillagos zászlóval provokáló antifa aktivista ellen büntetőfeljelentést tettünk önkényuralmi jelkép kegyeleti jogot sértő és köznyugalom megzavarására alkalmas használatának vétsége miatt, de itt még nem tudtuk elérni a vádemelést, mivel a rendőrség és ügyészség téves álláspontja szerint nem bűncselekmény a Kurd Népi Milícia vörös csillagos zászlójának provokatív lobogtatása a Bécsi kapu tetejéről az alatta elhaladó hagyományőrző túrázók felett, a Vörös Hadsereg éltetése és partizáninduló lejátszása mellett.

“VANNAK BÍRÓK, AKIK NEHEZEN TUDJÁK PALÁSTOLNI AZT, HOGY LIBERÁLIS ÉRZÉKENYÍTETTSÉGÜK MIATT ELLENSZENVVEL VISELTETNEK A VÉDENCEINK IRÁNT”

PestiSrácok.hu: Az utóbbi kapcsán elkerülhetetlen szót ejteni a kettős mércéről. Több esetben láthatjuk, hogy amíg a hatóságok, az igazságszolgáltatás a radikális jobboldaltól mintegy tartva, ellenük erőteljesebben fellép, addig szélsőbaloldali civil szervezetek törvénysértéseit mintha nem vennék annyira komolyan. Ti tapasztaltok-e ilyen kettős mércét, hogyan lehet ez ellen eredményesen és jogszerűen fellépni?

Gaudi-Nagy Tamás: Ez a helytelen és törvénytelen kettős mérce sajnos időről időre megfigyelhető jelenség, bár mostanában ennek mértéke mintha csökkenne. Ez ellen a leghatározottabban fellépünk az adott eljárásban eljáró ügyvédjeink útján, de nyilvános közleményekben, illetve a belügyi vezetés felé intézett szakmai összefoglalókban. Bírósági eljárásokban is tapasztalunk időközönként ilyen kettős mércés megközelítést: sajnos vannak olyan bírók, akik nem vagy nehezen tudják palástolni azt, hogy liberális érzékenyítettségük miatt ellenszenvvel viseltetnek a védenceink iránt és szimpátiával az ellenfeleink irányába, azaz pártosan, elfogultan járnak el, amit a jogszabályok egyébként tiltanak.

PestiSrácok.hu: Napjainkban is számtalan olyan esemény zajlik – ellenzéki és civil tüntetések –, amelyek kapcsán a kormányellenes hangadók súlyos jogsérelmeket, túlkapásokat, súlyosan aránytalan intézkedéseket emlegetnek. Neked mi erről a véleményed?

Gaudi-Nagy Tamás: Elképesztően hazug, cinikus, szakmailag súlyosan téves és az áldozatokat sértő az a balliberális oldalról mostanában az elmúlt hetek erőlködő kordonbontásai kapcsán felépíteni kívánt azon narratíva, amely szerint a kormány és a köztársasági elnök budai várbeli székhelyei előtti építési kordonokat dolog és rendőrök személye elleni erőszakkal szétverő, elbontó – mentelmi jog mögé gyáván bújni törekvő – ellenzéki liberális képviselők és általuk felheccelt aktivisták elleni rendkívül visszafogott, messze a szükségesség és arányosság keretei között maradó rendőri intézkedések úgymond világraszóló, jogállammal összeegyeztethetetlen, diktatórikus önkényre utaló botrányt jelentenének. Arról is nem is beszélve, hogy 2010 óta kormányellenes tüntetések a korábbi időszak korlátozó, sok esetben erőszakos feloszlató gyakorlatához képest teljes szabadsággal tarthatók meg, évek óta fel-alá vonulászhatnak a kormányellenes tiltakozók a fővárosban, előzetes bejelentés nélkül, rendőri biztosítás mellett, sok esetben visszaélésszerűen és önkényesen korlátozva a közlekedők mozgásszabadságát.

Ezúton is fel kell hívni arra a figyelmet, hogy számos jogerős ítélet, emberi jogi jelentés és országgyűlési vizsgálóbizottsági jelentés viszont azt bizonyítja, hogy a balliberális pártok kormányzásának 2002–2010 közötti nyolc évében rendszerszinten és visszatérő rendszerességgel sértették még a politikai szabadságjogaikat gyakorolni kívánó polgárok jogait, személyes szabadságát, emberi méltóságát és testi épségét, egészségét. Mindennapos gyakorlat volt az akkori kormányellenes tüntetések jogellenes megtiltása, bejelentett tüntetések önkényes, könnygázgránát-sortűzzel, vízágyúval, tonfákkal felszerelt csapaterős rendőri erőkkel végrehajtott erőszakos feloszlatása, a résztvevők elleni súlyos sérüléseket okozó megtorló támadások, önkényes elfogások és elítélésekhez vezető koncepciós eljárások.

A 2006 őszi állami terror eseményei pedig még a Kádár-rendszer brutalitását is meghaladták azzal, ahogyan Gyurcsányék a hatalmuk megtartása érdekében a kiderült választási csalás miatti tüntetőkkel, a szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezőkkel szembeni szisztematikus és terrorisztikus erőszaksorozatot alkalmaztak a megfélemlítés és tiltakozások miatti bosszú érdekében. A hajnalokig tartó szeptemberi utcai embervadászatok során válogatás nélkül kaptak el és vertek meg azonosító jelvény nélküli, maszkos rendőrök a budapesti utcákon számos fiatalt, akiket aztán a gyakran még a hetekig tartó fogva tartásuk során megaláztak, megkínoztak, majd pedig voltak, akiket hamis rendőri jelentések és vallomások alapján elrettentést célzó statáriális eljárások eredményeként súlyos büntetésekre ítéltettek.

Október 23-án pedig kardlapos lovasrohamot vezényeltek békés megemlékezőkre, köztük babakocsis anyákra és botra támaszkodó idősekre. Fej- és nyakmagasságban kilőtt könnygázgránát-sortüzekkel és borzasztóan roncsoló hatású, ráadásul nem is rendszeresített gumilövedékekkel célzottan vadásztak százszámra az emberekre, mint a galambokra. Tucatszám támadtak meg, bántalmaztak békés járókelőket, tüntetőket vagy éppen éttermekben ülő vendégeket. Az áldozatok közül az elszenvedett testi és lelki sérülések hatására sajnos azóta többen meghaltak.

Amikor a 2006 ősze miatt végül megbukott baloldal arcai az akkori bűnöket mentegetik, jogállamot és annak úgymond “helyreállítását” emlegetik, és most rendőrállamot emlegetnek nyugati megbízóik igénye szerint, minden alap nélkül, akkor érdemes felidézni ezt az akkori brutális karhatalmi terrort. Amikor a baloldal a jogállam helyreállításáról beszél, akkor valójában kódoltan a hatalom akár ilyen módszerekkel való megszerzésének, majd ilyen eszközökkel való megtartásának programját hirdetik. Senkinek ne legyen kétsége, hogy ha lehetőségük lenne rá, minden ilyen eszközzel élnének ismét, ami ismét katasztrofális következményekkel járna hazánk számára. Ezért fontos emlékezni és emlékeztetni arra, hogy mire voltak képesek akkor a globalista nemzetközi erők érdekeit akkor és most is szolgáló balliberális politikai körök. Sok fiatal számára ez már szinte a lezárt múlt része, pedig valójában velünk élő veszély, és nem szabad engedni, hogy megtévesszenek bárkit is a fiataljaink közül.

AZ ELSZAKÍTOTT HATÁRON TÚLI NEMZETRÉSZEKEN IS FELLÉPTEK A MAGYARELLENESSÉG ELLEN

PestiStrácok.hu: Közeledve az NJSZ éves közgyűléséhez, amely mindig egy évet lezáró összegzés is, a nemzeti jogvédelem szempontjából mennyire látod eredményesnek az elmúlt egy évet?

Gaudi-Nagy Tamás: Kemény és küzdelmes esztendő volt, amely ismét igazolta, hogy szükség van a patrióta szellemiségű-lelkiségű gyakorlati jogvédelemre még akkor is, amikor – miután sikerült megakadályozni a nemzetáruló balliberálisok hatalomra jutását – nemzeti érdekű kormányzás irányítja hazánkat. Ráadásul az elcsatolt magyarság érdekében két fontos emberi jogi missziót is teljesítettünk tavaly, egyet Kárpátalja, egyet pedig Délvidék tekintetében.

Idén angol nyelven is közzétett, kárpátaljai jelentésünk egy tavaly ősszel teljesített monitorozó út, hosszas kutatómunka, valamint azóta történt események alapján igyekszik teljes képet adni arról, milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, hogyan igyekszik őrizni a rendívül szorongatott helyzetben magyarságát, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik ebben és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik.

A PestiSrácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített, Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet már több mint félmillióan látták néhány hét alatt, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget. A dokumentumfilm, valamint a jelentés – amelyet a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküldtünk magyar és angol nyelven – rámutatnak a háború Kárpátalját, a kárpátaljai magyarságot érintő eseményeire, mint a kényszersorozás, a belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, a kárpátaljaiak kényszerű kivándorlása, amely visszafordíthatatlanul változtathatja meg az etnikai viszonyokat a Kárpátok lábánál. Kimondtuk, hogy egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez.

De tavaly a délvidéki magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó utat is teljesítettünk, a kárpátaljai misszióhoz hasonlóan szintén a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával: vizsgálatokat folytattunk, megbeszéléseket és fórumokat tartottunk, dokumentáltunk Zentán, Óbecsén, Törökbecsén, Bácsföldváron, Temerinben, Topolyán, Tóthfaluban, Palicson, Szabadkán és Horgoson. Delegációnkban hazafias elkötelezettségű jogászok, újságírók-operatőrök (PestiSrácok.hu) és civil szervezeti képviselők vettek részt. Utunkról előzetesen tájékoztattuk a hazai külügyi és nemzetpolitikai vezetést. Tapasztalatainkról szintén jelentés és filmek készülnek.

AZ ÁLCIVIL LIBERÁLIS JOGVÉDŐ SZERVEZETEK ÉVI TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTOS, JÓRÉSZT KÜLFÖLDRŐL KAPOTT TÁMOGATÁSBÓL MŰKÖDNEK

PestiSrácok.hu: Azt látjuk, hogy az olyan liberális NGO-k, mint a TASZ vagy a Helsinki Bizottság komoly nemzetközi támogatással a hátuk mögött elképesztő erejű nyomásgyakorlásra képesek. Milyen ehhez képest a nemzeti, jobboldali jogvédelem helyzete, lehetőségei?

Gaudi-Nagy Tamás: A nemzeti jogvédelem sokkal többet el tudott eddig is érni jogi eljárásokkal, jelentésekkel, szakmai rendezvényekkel, lobbizással és a nyilvánosság előtti megszólalásokkal, mint ami elvileg következne a méretünkből és szervezeti hátterünkből. Szakmailag képesek vagyunk felvenni a jogi küzdelmet a javarészt külföldön kiképzett álcivil liberális jogvédőkkel, és ezt eredményeink bizonyítják. Az egyre agresszívabban nyomuló Pride-rendezvények kapcsán alapvető jogait gyakorlók jogvédelme minden évben visszatérő feladatunk: idén tervezzük jogsegélyügyelet biztosítását, az értékeinkért kiálló normalitáspárti aktivisták számára. Terveink között szerepel kollektív személyiségi perek indítása nagyszámú patrióta felperesi pertársasággal a magyar nemzet méltóságát sértő balliberális közéleti és sajtógyalázkodások elkövetői ellen a „TÉGY A MAGYARGYŰLÖLET ELLEN!” akció keretében. Korábban ugyanis sikerült a hírhedt magyargyalázó Tóta W. Árpád hvg.hu-n megjelent, eleinket és minden magyart súlyosan becsmérlő egyik cikke miatt a liberális portált elmarasztaló kúriai ítélet kiharcolni, amely iránymutató döntés lett.

És persze sem mi, sem a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület nem mondtunk le a 2006 őszi állami terror elkövetőinek felelősségre vonásáról sem, rendelkezésünkre állnak a kulcsfontosságú bizonyítékok.

Az viszont tény, hogy míg az álcivil liberális jogvédő szervezetek évi több százmillió forintos, jórészt külföldről kapott támogatásból működnek számos állandó munkatárssal és nagy stábokkal, addig nekünk, nemzeti jogvédőknek nincsenek állandó jelentős forrásaink, éves költségvetésünk túlnyomó része a személyi jövedelemadó 1%-ából jön össze, ezért is életbevágó, hogy aki megteheti, céljainkkal egyetért és tevékenységünket fontosnak tartja, rendelkezzen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javára az SZJA 1%-a körében – adószámunk: 19334684-1-05, részletek a honlapunkon (njsz.hu) –, de egyedi támogatásokat is örömmel fogadunk.

Mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek, de külföldi államok sem, mivel mi magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk, ezért számítunk minden jóérzésű magyar támogatására, amit előre is hálásan köszönünk. Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Kedves Honfitársam !

Kérlek, támogasd a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (www.njsz.hu) személyi jövedelemadód 1%-ával! Adószám: 19334684-1-05

Idén is számítunk támogatásodra, hogy tovább folytathassuk jogi küzdelmünket nemzet védelmében a migráció, az EU diktátumai, a SOROS terv végrehajtása és a SOROS zsoldos álcivil, áljogvédők ellen, a normalitáspárti, anti LMBTQ-s magyarokért, a Budaházy-Hunnia ügyben 14 éve küzdő hazafiak teljes rehabilitációjáért, a 2006 őszi teljes elszámoltatásért, az elcsatolt területeinken élő honfitársaink jogaiért, önrendelkezéséért, a magyarellenes önkény magyar áldozataiért, a multik károsultjaiért és minden igaz magyar ügyért.

Főbb műveleti területeink:
– a 2002-2010 közötti balliberális, nemzetellenes kormányok hatalmi önkénye (a leghírhedtebb a 2006 őszi rendőrterror) üldözöttjeinek védelme, áldozatainak jogi képviselete, jogi küzdelem az igazságtételért, a gyurcsányi rezsim által kreált Budaházy-Hunnia büntetőper vádlottjainak védelme (négyen még eljárás alatt állnak)

– az elcsatolt sorban és jogfosztottságban élő magyarok jogvédelme, önrendelkezési harcainak jogi támogatása,

– és ami manapság a legtöbb kihívást adja: a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok külföldi és hazai jogi pergőtüze elleni nemzeti jogvédő küzdelem. Ennek keretében többek között képviseljük a LGBTQ mozgalom erőszakos térfoglalása ellen küzdő normalitáspárti aktivistákat és az szexuális deviánsok támadásának jogsértettjeit (Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és mág mások), indítunk kollektív személyiségi pereket a magyar nemzet méltóságát sértő balliberális közéleti és sajtógyalázkodások elkövetői ellen a „TÉGY A MAGYARGYÛLÖLET!” akció keretében és védjük azon hazafiakat, akik a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok ellen lépnek fel.

Mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek, de külföldi államok sem, mivel mi magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével.

Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk, ezért számítunk Rád is!

Kérlek juttasd el minél több helyre ezt a felhívást !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat bankszámla száma: (HU45) 11600006-00000000-29912821

Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Szeretettel ajánlom a kiváló nemzeti filmesek (Almási Lajos, Gömör Tamás, Kelecsényi Nándor) rövidfilmjét a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatása érdekében 2020. február 15-én tartott jótékonysági estről és a nemzeti jogvédelemről.

Ajánlom megtekintésre az SZJA 1 % nemzeti jogvédelem javára történő rendelkezésre buzdító kisfilmünket:

http://njsz.hu/tamogasd-a-szemelyi-jovedelemadod-szja-1-aval-iden-is-a-nemzeti-jogvedoket-a-nemzeti-jogvedo-szolgalatot/

Ízelítő ügyeinkből:

http://njsz.hu/bator-tisztesseges-peldamutato-keresztenyi-es-tarsadalmi-akarattal-egyezo-meltanyos-dontes-a-budahazyeknak-adott-elnoki-kegyelem-amely-gyozelem-az-egesz-nemzet-szamara/

http://njsz.hu/dr-lattmann-tamast-jogerosen-bunosnek-nyilvanitotta-a-birosag-a-nemzeti-jogvedo-szolgalat-es-dr-gaudi-nagy-tamas-serelmere-elkovetett-ketrendbeli-ragalmazas-vetsege-miatt/

http://njsz.hu/nemzeti-jogvedo-kuzdelem-a-hatter-tarsasag-altal-befolyasolt-ugyeszseggel-vedoi-inditvanyra-az-europai-unio-birosagatol-kerhet-elozetes-donteshozatalt-a-birosag-barcsa-turner-gabor-hvim-tarselnok-ell/

http://njsz.hu/egy-lmbtq-rendezveny-elleni-tiltakozas-miatt-vehetik-ujra-elo-budahazy-gyorgyot/

http://njsz.hu/hatarozott-kettos-mercetol-mentes-es-torvenyes-rendori-fellepest-az-1945-os-budavari-kitoresre-megemlekezokre-tamado-voros-csillagos-egyre-agresszivabb-antifak-ellen/

http://njsz.hu/az-ensz-az-eu-az-ebesz-es-az-europa-tanacs-illetekes-szerveinek-magyar-kormanynak-es-ukrajna-elnokenek-is-elkuldtek-a-karpataljai-magyaruldozesrol-szolo-jelentest-es-filmet/

http://njsz.hu/jogerosen-legyozte-a-a-mi-kis-falunk-cimu-rtl-klubon-futo-magyar-es-keresztenygyalazo-filmsorozat-gyartoceget-az-egyik-epizodban-engedelye-nelkul-szerepeltetett-pilisszentleleki-patriota/

STOP SOROS ! STOP SOROS ZSOLDOS ÁLCIVILEK ÉS ÁLJOGVÉDŐK ! STOP GYARMATOSÍTÓ EU ! STOP MIGRÁCIÓ ! STOP SZEMKILÖVETŐK ! STOP SZEXUÁLIS DEVIÁNSOK ! STOP DROGOK! STOP KIZSÁKMÁNYOLÓ MULTIK !! STOP MAGYAROK JOGFOSZTÁSA KÁRPÁTALJÁN, ERDÉLYBEN, FELVIDÉKEN ÉS DÉLVIDÉKEN !

Hálás köszönettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

A nemrég elnöki kegyelemben részesült Budaházy György és négy meghurcolt bajtársa, továbbá Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő a PestiSrácok Polbeat c. műsorában Füssy Angélával és Huth Gergellyel beszélgettek a Hunnia ügyről, a büntetőeljárás útvesztőiről,  a kegyelmi döntésekről, a rácsok mögötti nehéz időkről, a nemzeti összefogást megtestesítő amnesztia-lobbi hátteréről, az igazságtétel és nemzetvédelem jövőbeli feladatairól (2023.05.02.)

Forrás: pestisracok.hu

Nem mindennap láthat a néző olyan műsort, mint a legutóbbi másfél órás Polbeat, amelyben Budaházy György és a Hunnia-ügy négy másik vádlottja, Szász Endre, Nagy Zoltán, Dr. Szücsi Frigyes és Fábián Róbert szólalt meg, a kegyelmükért és szabadulásukért talán legtöbbet tevő jogvédővel, Gaudi-Nagy Tamással együtt. Vendégeinkkel a Novák Katalin államfő által a Szentatya látogatása alkalmából kihirdetett kegyelem után beszélgetett Füssy Angéla oknyomozó újságíró és Huth Gergely főszerkesztő, akik rákérdeztek a szabadulás körülményeire, a börtönélet mindennapjaira, a köztörvényes rabtársak viszonyulására, a fegyőrök viselkedésére éppúgy, mint ahogy arra is: volt-e, amit megbántak, vagy ma már másképp csinálnának, mint akkor, 2002 és 2006 között, a Hunnia Mozgalom névre keresztelt ellenállási hálózatukban?

Mint a PestiSrácok.hu eddigi írásaiból is kiderült, a Hunnia-ügy vádlottai valóban koncepciós per áldozatai: lényegében a másodfokon eljáró bíróság is megállapította a közelmúltban, hogy a személyenként 13–17 évnyi fegyházbüntetést érő terrorvádak alaptalanok, majd Novák Katalin is számos észérvet állított a kegyelem mellé. Azért megkérdeztük: van-e olyan tettük, amit megbántak, vagy ennyi év távlatában másképp csinálnának? Például felelősnek érzik-e magukat a Csintalan Sándor elleni támadás miatt?

A műsorban Budaházy György is megerősítette, hogy a gyurcsányi rezsim beépített embereket küldött közéjük, akik valóban megpróbálták terrorcselekmények elkövetésére bujtogatni a társaságot, de a ilyesmit nem követtek el, s az akkori elképzeléseiket, kiállásukat és valóban véghezvitt tetteiket nem lehetséges egy jogállam szempontrendszere szerint értékelni.

A Hunnia Mozgalom akkor alakult, amikor a kormány harcban állt az országgal, amikor Gyurcsányék követtek el terrorcselekményeket a nemzet ellen, és a választást is elcsalták. Azt, hogy voltak olyan nemzeti ellenállók, akik akkor átlépték a jog határát, azt csakis ebben a kontextusban lehet értékelni. 2006-ban, az elviselhetetlen igazságtalanságban már minden rendes ember tenni akart valamit, és tett is a maga módján – mondta a műsorban Budaházy György.

A Budaházy-ügy vagy Hunnia-ügy fontosabb mérföldköveit a legtöbben ismerik. Mi is számtalanszor foglalkoztunk az üggyel, a rendszerváltás óta eltelt időszak egyik, ha nem a legbizarrabb büntetőperével. A legabszurdabb még csak nem is az, hogy másfél évtized után sikerült eljutni egy másodfokú ítéletig, amelynek a végén 4–6 év közötti fegyházbüntetésekről határozott a bírói tanács. Több olyan furcsaság is történt – fogalmazzunk finoman – a perben, amelyek miatt az eljárást anomáliákkal terheltnek szoktuk nevezni.

Ítélethirdetés után lemondott bíró, határidőn túl kiadott írásbeli ítélet, amit az adott bíró távozása miatt be nem fejezett, ellenjegyezni már nem tudott, egy hirtelen előkerült “edzőtárs” egy több órás hangfelvétellel, eljárás közben elhunyt és agyvérzés következtében állítólag beszédképtelenné vált koronatanú, akinek vallomását úgy használták fel, hogy csak az ítélkező bíró beszélt vele kiküldött bíróként, sem a védők, sem a vádlottak nem kérdezhették, a szembesítések is elmaradtak… Egyazon eljárásban ugyanazon bűncselekményekért random kiosztott fegyházévek, egyszer 13, egyszer 17, majd 6… Végül fegyházba zárás úgy, hogy a jogerős ítéletet hozó bíró kimondja: ugyan terrorbűncselekmények miatt ítéletet hoz, mert ezt várják tőle, de a vádlottak nem terroristák, és nemhogy nem veszélyesek a társadalomra, hanem a társadalom hasznos, értékes tagjai…

Hosszasan sorolhatnánk mindazon eseményeket, amelyek megtörténtek ebben a példátlan büntetőperben. Amiről viszont sokkal kevesebbet beszélünk, az az, hogy lehet 15 éven át kitartani, hinni az igazságtételben, meg nem törni, egyben tartani a családot úgy, hogy bármelyik nap újra bezárhatnak. Erről is beszéltek a fegyházbüntetésből szabadított hunniások, akiket Önök is kérdezhettek.

Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Hír Tv Napi aktuális című műsorának április 28-i adásában nyilatkoztak az elnöki kegyelemről, annak jelentőségéről, hatásáról, a Hunnia per tanulságairól és szemkilövető párt önleleplező reakciójáról.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. április 29., www.njsz.hu)

14 évvel a Budaházy György és 16 társa elleni, nemzeti ellenállási tevékenységük miatti gyurcsányi ihletésű politikai koncepciós eljárás megindulása után 2023. április 27-én Ferenc pápa katolikus egyházfő hazai útjának előestéjén dr. Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmet adott a Hunnia-per hat jogerős elítéltjének, köztük Budaházy Györgynek. Az Elnöki Hivatal aznapi közleménye szerint a „pápalátogatás hete különleges alkalom arra, hogy az államfő  kegyelmezési jogkörével éljen, ezért a köztársasági elnök arról döntött, hogy ebből az alkalomból széles körben ad kegyelmet.” Úgy tudjuk, hogy a Hunnia ügy jogerős elítéltjein kívül több más kérelmező is kegyelemben részesült a Szentatya látogatása kapcsán.

A kegyelmi határozattal minden érintett elítélt esetében az államfő felfüggesztette a jogerősen kiszabott, személyenként öt és hat év közötti mértékű, végrehajtandó fegyházbüntetéseket (elsőfokon először 125 évet, majd a megismételt elsőfokon 117 évet kaptak), amelyek letöltését az idén március 9-i jogerős ítélet után az elítéltek megkezdték, mivel bár fennállt a lehetősége arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását az ítéltek kérelmére félbeszakítsa, de erre nem került sor.

A közügyektől eltiltás mellékbüntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli kegyelmi mentesítés nem történt meg. A tetemes, személyenként egyes esetekben több milliós bűnügyi költség elengedése külön eljárás függvénye.

A döntéseket röviddel azok megszületése után dr. Varga Judit igazságügyi miniszter ellenjegyezte, amelynek köszönhetően mind a hat fegyházban raboskodó hazafi még a kegyelmi döntések napján este 9 óra körül szabadon távozhatott az őket fogva tartó büntetés-végrehajtási intézményekből, visszatérhettek családjaikhoz és folytathatják a bíróság szerint is társadalmilag hasznos tevékenységüket, szeretteik és hazánk boldogulása érdekében. Budaházy Györgyöt és Nagy Zoltánt a Váci Fegyház- és Börtön előtt várták szerettei sok megszabadulást ünneplővel együtt, ahonnét Budaházy György lóháton távozott, utána oldott ünneplésre került sor.

A mostani köztársasági elnöki döntés nem terjedt ki azon négy vádlottra, akiknek ügyében jogerős ítélet még nem születetett, mivel esetükben ügyészi fellebbezés nyomán a másodfokú bíróság egy vádpont kapcsán bűnösséget állapított meg. Emiatt a vádlotti és védői fellebbezéseik nyomán az ügyük harmadfokra került. Ugyanakkor a mostani döntések előrevetítik azt, hogy amennyiben visszavonják a fellebbezéseiket, akkor nagy valószínűséggel az ő esetükben is rövidesen kedvező kegyelmi döntést születhet.

 Hála és köszönet a döntéshozóknak a megszabadult meghurcoltak, hozzátartozóik, az ügyet támogatók és minden nemzeti jogvédő nevében ! Köszönet és elismerés a hatalmas munkáért a védőknek, akik között többen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai és tagjai.

Álláspontunk szerint egy bátor, tisztességes, keresztényi és széles körű társadalmi akarattal egyező, a bűnüldöző, vádképviseleti és igazságügyi szerveknek ebben az ügyben megtapasztalt súlyos hibáit, kisiklásait korrigáló helyes és méltányos döntés volt a Budaházyéknak adott elnöki kegyelem, amely győzelem az egész nemzet számára, mivel sokak reményét visszaadja aziránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni.

Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

„Az igazságszolgáltatás leszerepelt ebben az ügyben” szögezte le korábban dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amely állítással messzemenően egyetértünk.

Emlékezetes, hogy a Fővárosi Ítélőtábla idén március 9-én kihirdetett és a nemrég írásban kézbesített jogerős ítélete jelentősen megteremtette a tavaly decemberben már hét vádlott részére megadott eljárási kegyelmi döntésnek a kiteljesítését, mert rámutatott arra, hogy a meghurcoltak valamennyien társadalmilag hasznos személyek, nem  veszélyesnek és cselekményeik sem voltak olyanok, hogy ilyen drasztikus büntetést indokolnának. A jogerős ítélet leszögezte, hogy „a vádlottak 14 éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt. Egy vagy több kiskorú gyermek tartásáról gondoskodnak, állandó munkahellyel és jövedelemmel rendelkeznek, többségük családfenntartó és többen a helyi egyházközösség aktív tagjai. Életvitelükkel, büntetőeljárás hatálya alatt tanúsított magatartásukkal probléma nem merült fel.”

A jogerős ítélet rámutatott továbbá, hogy „ha a büntetés nem áll arányban a bűncselekmény súlyával, az elkövetők tárasadalomra való veszélyességével, igazságtalanná válik, és a társadalmi hatását sem képes kifejteni. A vádlottak terhére rótt bűncselekmények absztrakt társadalomra való veszélyessége rendkívül magas. Ezzel szemben a cselekmények konkrét társadalomra való veszélyessége – figyelemmel az eszközcselekményekkel okozott sérelemre is - nem kirívó. Életben nem esett kár, a vagyoni kár nem jelentős. Az általuk elkövetett súlyos bűncselekményeknek az elbíráláskor nem érzékelhető a társadalomra
gyakorolt hatása, hiszen 14 év telt el.”

Ezek a szempontok tükröződtek a tavaly decemberi, hét vádlottat megszabadító elnöki kegyelmi döntés kapcsán kiadott elnöki közleményben, kimondva, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű volt az is ebben a közleményben, hogy sajnálatosnak nevezte az elnök, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.” Az is figyelemre méltó, hogy az elnök asszony felhívta a jogalkotó és jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.

Emlékezetes, hogy a megismételt eljárásban a vádlottakra összesen 117 év szabadságvesztést (Budaházyra 17 év fegyházat) kiszabó elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla egyes vádlottak egyes minősítései, illetve kiszabott büntetései tekintetében, amelyeket jelentősen enyhített. Budaházy György 6 év fegyházbüntetést kapott.

Két vádlottra 5 év 6 hónap fegyházat, öt vádlottra 5 év fegyházat, egy vádlottra 2 év fegyházat, és egy vádlottra 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki. Összesen 45 év 6  hónap szabadságvesztést a tíz hazafira. Mindegyik vádlott közügyektől eltiltás mellékbüntetést is kapott.

Sokan bíztunk az irgalmasság és igazságosság győzelmében, és sokan sokat tettünk ezért, amely végül  bekövetkezett !

Évről-évre, napról-napra egyre többen álltak a súlyos jogi visszásságokkal (pl.: többek között kényszervallatások) terhelt Hunnia terrorper meghurcoltjai mellé.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint hazafias jogvédő szervezet a Budaházy-Hunnia büntetőeljárást kezdettől fogva nemzeti jogvédő monitorozással követte, több tagja védőként eljárt és kiállt a vádlottak kegyelemben részesítése mellett 2016 óta, először közkegyelem, majd egyéni kegyelem formájában.

A több mint ötven közéleti szereplőből és művészből álló, tavaly ősszel megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság, amely egy széles körű nemzeti civil összefogás keretében szorgalmazta a kegyelmi megoldást. Április 3-án a Budaházy Bizottság nyílt levélben fordult dr. Novák Katalin köztársasági elnökhöz és dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez Budaházyék kegyelemben részesítése érdekében felsorakoztatva a méltányossági, igazságossági és irgalmassági érveket. A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság élő és elhunyt tagjainak listája a levél végén olvasható. A nyílt levél arra is kitért többek között, hogy a kegyelem melletti „további nyomatékos ok az az elviselhetetlen, széles társadalmi körben érzékelt igazságtalanság, amely amiatt jött létre, hogy a 2002 és 2010 között, az állami szervek által elkövetett, tömeges, kirívó súlyú emberi jogi jogsértések, így a 2006 őszi rendőri brutalitásokban testet öltő állami terrorcselekmények elkövetői, felbújtói – néhány végrehajtói szinten kegyetlenkedő rendőrt leszámítva – nem kerültek felelősségre vonásra, máig is szabadon, sok esetben a politikai élet résztvevőiként élhetnek, míg a velük szembeni nemzeti ellenállás vezetői, résztvevői pedig közel másfél évtizedes meghurcoltatás, kemény büntetőeljárás terheit cipelve fegyházbüntetésüket töltik, illetve börtön-behívójukat várják. Ezen elviselhetetlenül igazságtalan helyzet megszüntetését kérjük Önöktől, meggyőződésünk szerint a társadalom tisztességes többsége nevében, amelyet igazol az a tény, hogy a szabadsagot.com nevű honlapunkon közzétett kegyelmi petíciót mai napig már több tízezren írták alá és számos közszereplő áll ki a kegyelmi megoldás mellett, amely kiállások az említett oldalon megtalálhatók.”

A húsvéti nagyhéten a már több ezer nehéz sorsú gyermek életét krisztusi útra vezető, széles körben elismert, világra szóló keresztény gyermekvédő  intézmény-hálózatot működtető erdélyi Böjte Csaba ferences szerzetes is kiállt imájában a dévai gyermekekkel együtt azért, hogy Budaházyék mielőbb szabadulhassanak meg végre a hányattatásuktól, mivel ahogy fogalmazott: „igenis, a szenvedő, börtönben ülő emberekkel azonosította magát Jézus Krisztus és ezért értük valamilyen szinten imádkozni szerintem keresztény kötelességünk”.

Fontos tanulság, hogy rendkívül széles körű nemzeti összefogás alakult ki a Hunnia ügy meghurcoltjainak szabadsága, az igazságtétel mellett, amely végül eredményre vezetett és reményt ad arra, hogy a 2010 előtti önkényuralmi időszak, és különösen a 2006 őszi állami terror el nem évülő bűntetteit elkövető vezetők felelősségre vonására, továbbá az igazságszolgáltatásban mutatkozó működési zavarok elhárítására is végre esély nyílhat. A szemkilövető pártnak a remélhetően soha be nem következő hatalomra jutásuk esetére kilátásba helyett minapi azon közlése pedig, amely a megváltozhatatlan kegyelmi döntés ellenére a meghurcoltak bebörtönzését irányozta elő újabb, sokadik és egyértelmű bizonyítékát jelenti a nemzetellenes és jogállamiságot semmibe vevő, hatalomért mindenre képes, kártékony felfogásuknak.

Forrás: mandiner.hu

A „Szivárvány Szakkör” megzavarása kapcsán csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszakkal gyanúsítja a rendőrség Budaházyékat. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd lapunknak hangsúlyozta: a Háttér Társaság rendezvénye éppen a gyermekek LMBTQ-propagandával történő megismertetése volt, amelyet mára a magyar jogszabályok – az Alaptörvénnyel együtt – tiltanak.

Még nem hozott döntést Budaházy György és vádlott-társainak kegyelmi ügyében Novák Katalin köztársasági elnök. Ismert, az államfő tavaly decemberben részesítette elnöki kegyelemben a Hunnia-ügy hét vádlottját, jelezve egyben, hogy a jogerős ítélet után határoz a többi tíz vádlott kérvényéről.

A terrorizmussal vádolt Budaházyék perében a Fővárosi Ítélőtábla március 9-én mondta ki a másodfokú ítéletet, jelentősen enyhítve az első fokon tavaly márciusban kiszabott, egyes vádlottak esetében több, mint tíz évnyi szabadságvesztéseket. Budaházy első fokon tizenhét év fegyházat kapott, amit azonban másodfokon hat évre mérsékeltek. A bíróság többek között kimondta, hogy a vádlottak a társadalom hasznos tagjai. A tavaly tavasszal, elsőfokú elítélése után ismét letartóztatásba, majd október végén bűnügyi felügyeletbe helyezett Budaházy Gyögy ebben az ügyben már több mint három és fél évet töltött letartóztatásban és az ítélet nyomán vissza kellett mennie a rácsok mögé, ahol a számítások szerint több, mint két évet kellene még raboskodnia.

Megvan az ítélet: hat évre csökkentették másodfokon Budaházy György büntetését, de így is börtönbe kell vonulnia.

Gaudi-Nagy Tamás, az ügy vádlottjainak illetve elítéltjeinek jogi segítséget nyújtó Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője a Mandinernek elmondta: „Budaházyt a jogerős ítélet után először a Gyorskocsi utcába vitték, majd nemrég áthelyezték az 1956-os szabadságharc utáni megtorlás legtöbb elítéltjének fogvatartási helyszínéül szolgáló váci börtönbe. A szabadulásért kampányt indító mozgalom, a Budaházy Bizottság az Igazságtételért közel ötven neves tagja múlt héten nyílt levélben kérte a köztársasági elnök és Varga Judit igazságügyi miniszter közbenjárását a vádlottak kegyelme érdekében”.

A levél aláírói között olyan nevek vannak, mint Csókay András idegsebész professzor, Döbrentei Kornél író, Schiffer András, az LMP volt elnöke vagy Szikora Róbert zenész, az R-GO zenekar frontembere.

Időközben a napokban a Hunnia ügyben jogerősen elítélt hat személy megkapta a bíróság felhívást a több mint 14 éve zajló eljárásban felmerült, rájuk eső, személyenként több millió forintot kitevő bűnügyi költség 15 napon belüli megfizetésére – tájékoztatott Gaudi.

Azonban könnyen lehet, hogy Budaházynak nem csak ezzel az üggyel, hanem egy másik eljárással is foglalkoznia kell majd a jövőben, mivel a rendőrség egy négy évvel ezelőtti ügy kapcsán is meggyanúsította.

Az LMBTQ propaganda ellen már a kétezres években is többször felszólaló Budaházy és társai 2019 júliusában szerettek volna részt venni és elmondani véleményüket a „Pride Hónap" keretében, a Háttér Társaság irodájában, Szivárvány Szakkör néven meghirdetett, elvileg nyilvános rendezvényen, ám oda nem engedték be őket. Kisebb vita után ezért csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak. A Háttér Társaság azonban feljelentést tett ellenük. Kétszer is újraindult az eljárás

Gaudi-Nagy Tamástól közölte: a feljelentést a rendőrség először elutasította, de az a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására.

Ennek eredményeképpen tavaly májusban csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát.

Ez a bűncselekmény kettőtől-nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett. Gaudi lapunknak jelezte, hogy egy hónappal ezelőtt az ügyben benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. A rendőrség azt jelezte feléjük, hogy tanulmányozzák az indítványt. Ezzel együtt az ügyvéd információi szerint nem kizárt, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal akarja továbbítani az iratokat az ügyészségnek. „Bízok azonban abban, hogy a szakmaiság végül felülkerekedik és megszüntetik ezt a képtelen eljárást” – fogalmazott az ügyvéd.

Az indítványban Gaudi-Nagy Tamás felhívja a figyelmet: a vallomások alapján a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. A jelen büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás, amely gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, alapvetően azért történt meg, mert a Háttér Társaság tagjai korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy alkotmányos jogát a vélemény-nyilvánításhoz egy nyilvánosan meghirdetett rendezvényen.

Miről is szólt volna a rendezvény?

A valós történeti tényállás szerint a helyszínen az egyik szervező, az eseménynek helyt adó ingatlant magában foglaló társasház utcai bejáratánál elállta az utat és megtagadta a gyanúsítottak és velük együtt más személyek beengedését, mondván, hogy „nem értenek egyet a rendezvény céljaival”. Gaudi szerint fontos kiemelni, hogy rendezvény meghirdetésében nem szerepelt, hogy nem lehet kritikai véleményt megfogalmazni és az előzetes regisztráció sem volt kötelező.

Ebből jogi és erkölcsi természetű vita alakult ki a szervező és a gyanúsítottak valamint más személyek között, amelyek eredményeképpen a gyanúsítottak be sem jutottak a rendezvényre – fogalmazott beadványában az ügyvéd. Gaudi szerint az is tévedés, hogy a gyanúsítottak és mások szervezett csoportként érkeztek a rendezvényre, nem is ismerte mindenki a másikat.

Az ügyvéd hangsúlyozta azt is, hogy a Háttér Társaság rendezvénye éppen a gyermekek LMBTQ-propagandával történő megismertetése volt, amelyet mára a magyar jogszabályok is – az Alaptörvénnyel együtt – tiltanak, a magyar társadalom pedig egyértelmű véleményt mondott róla a 2022 április 3-án tartott népszavazáson. A gyanúsítottak tehát nem, hogy nem hajtottak végre kirívóan közösségellenes magatartást, hanem egy olyan veszélyes jelenségre hívták fel a figyelmet, amely vonatkozásában később a jogalkotó gyermekeket védő korlátozásokat vezetett be – írta beadványában az ügyvéd.

Forrás: szabadsagot.hu

A „Budaházy Bizottság az Igazságtételért” a politikai ökuménia jegyében létrejött civil kezdeményezés, melynek elsődleges célja véget vetni a Budaházy Györgyöt és társait sújtó több, mint 14 éve tartó jogi meghurcoltatásnak. A húsvéti nagyhéten nyílt levélben álltunk ki a Hunnia ügy meghurcoltjainak teljes körű kegyelemben részesítése mellett. Tagjainkat a nemzeti elkötelezettség, valamint az igazság és igazságosság értékkettősének feltétlen tisztelete köti össze. 

Ennek jegyében fejezzük ki felháborodásunkat Kölcsey Ferenc nagykárolyi szobrának leleplezéskor történtek kapcsán. Novák Katalin köztársasági elnök asszony beszédének megzavarása, történelemhamisító feliratok hirdetése, az egész ünnepséget végigkísérő provokatív skandálás és fütyülés méltatlan, elfogadhatatlan és vérlázító.

A román politikum ismét a magyargyűlölet kártyáját veti be, most, amikor egész Európát az iszlamizálódás fenyegeti, amikor a globalizmus erői a keresztény kultúra eltörlésére törekednek, amikor Németh László intelme a középeurópai népek egymásra utaltságáról aktuálisabb, mint valaha. 

Mert illúzióink ne legyenek, ehhez hasonló akció, mint amilyen Dávid Ibolya 1999-es kifütyülése is volt az aradi Szabadság szobor kiszabadításának idején, sosem spontán. A politikai számítás, ami az útszéli, szánalmas provokáció mögött áll szűklátókörű, kisszerű és nem elsősorban magyar-, hanem jövőellenes. Mert tekintetbe véve mindazt, ami tőlünk Nyugatra történik, minden jel arra utal, hogy itt Közép- és Kelet-Európában, a normalitás szigetén van esélye hosszú távon fennmaradni a római jogon, görög filozófián és keresztény erkölcsön alapuló európai kultúrának.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy köztársasági elnökünk a folyamatos kolompolás, skandálás és fütyülés közepette a helyzet magaslatán állt, tartalmas, előremutató, a rendzavarók számára is megfontolandó üzenetet hordozó beszédét végigmondta, majd a részben ellenséges tömeget el nem kerülve, annak gyűrűjében vonult el. 

Bizottságunk ezúton fejezi ki tiszteletét, nagyrabecsülését és szolidaritását Novák Katalalinnal, Magyarország köztársasági elnökével.

Budapest, 2023. április 13.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért tagjai nevében is:

Borbély Zsolt Attila, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke

dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Hegedűs Loránt, a Hazatérés Temploma lelkésze

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3:16

Kívánom, hogy Jézus Krisztus feltámadását bizonysága adjon erőt, hitet, reményt, megújulásra és cselekvő kereszténységre ösztönzést mindannyiunk számára. És adjon vigasztalást, gyógyulást a szenvedőknek, betegeknek és mielőbbi megszabadulást a Hazánkért való kiállás miatt vezeklőknek.

 Böjte Csaba ferences testvér a Húsvét kapcsán ekként figyelmeztet minket:

"Meg kellene tanulnunk Krisztustól, hogy a szeretetünk ne az első pofonig, az első kilábalásig tartson, szeretetünknek ne legyen határa, korlátja. Milyen szép, hogy Krisztus nagypénteken a kereszten is tud szeretni:

<<Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!' [Lk 23,34].>>"

Pilinszky János katolikus költő "Harmadnapon" című költeménye a feltámadás megrendítő és mindenen áthatoló tényét, s igazságát üzeni nekünk elementáris erővel.

Áldott, örömteli és kegyelemteljes Húsvéti Ünnepet kívánok minden honfitársamnak határokon innen és túl!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője

Forrás: szabadsagot.com

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője április 5-én a Váci Fegyház és Börtönben járt a 2010 előtti nemzetellenes rendszer elleni nemzetmentő indíttatású cselekmények miatt jogerősen hat év fegyházra ítélt Budaházy Györgynél.

A nemzeti jogvédő a videós beszámolójában szól az ott tapasztaltakról (azóta Budaházy korábban zimankós zárkájában már van fűtés és melegvíz) és a Hunnia ügy meghurcoltjainak  a húsvéti ünnep előtti kegyelmi esélyeiről.

Hátborzongató belegondolni abba, hogy az 1956-os szabadságharc leverése után politikai okból elítélt szabadságharcosok közül sokakat fogva tartó, 1850-es években épült Váci Fegyház falai között raboskodik a magyar nemzetre törő Gyurcsány-rendszer és a hazánk gyarmatosítása elleni szabadságharcos akciók miatt elítélt háromgyermekes Budaházy György  és a híreink szerint most már ott tartják a hatgyermekes Nagy Zoltán is. Most nagyon reméljük, hogy ennek a 14. éve tartó lidércálomnak rövidesen vége lesz !

Április 3-án elküldésre, majd közzétételre került a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság nyílt levele dr. Novák Katalin köztársasági elnök asszony és dr. Varga Judit igazságügyi miniszter asszony részére Budaházyék kegyelemben részesítése érdekében. Hét vádlottja ennek az ügynek tavaly decemberben már kegyelmet kapott.

Kérjük terjesszék ezt a  videót és nyílt levelet, köszönjük !

Kérjük, írják alá a petíciót a SZABADSAGOT.COM oldalon és buzdítsanak erre minél több jóakaratú magyar embert  !

Bízunk az irgalmasság és igazságosság győzelmében !

Szabadságot, köztársasági elnöki kegyelmet Budaházynak és társainak!

Áldott és kegyelemteljes Húsvétot !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Nemrég kaptuk a tragikus hírt, hogy a 2006. október 23-án a magyar zászlót kezében tartó férjével, Apáthy Istvánnal az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára történt megemlékezést követően hazafelé menet során az Astoriától nem messze  közelről gumilövedékkel nyakon lőtt Apáthy Istvánné Gabika 2023. március 28-án hajnalban életének 68. évében elhunyt, megtért Teremtőjéhez. Személyében egy újabb ismert 2006 őszi terroráldozatot vesztettünk el, a tavaly decemberben 50 évesen elhunyt, célzott gumilövedék lövés miatt egyik szeme világát  elvesztő Nagy László és a 2013-ben a  2006-os szemkilövés miatt látását szinte teljesen elvesztő, önkezével életetét kioltó Csorba Attila után.

Gabika szíve mondta fel a szolgálatot, amely a rendőrterror során elszenvedett sérülés miatt lett funkciózavaros, két hónappal a bestiális nyakon lövése után infarktust kapott, de hatalmas életerejável és derűjével még hosszú éveken át hordozta a gyurcsány terror pribékjeinek gyilkos szándékkal okozott sérülése terheit. Élete akkor millimétereken múlt dr. Csókay András orvosi véleménye szerint . Senkit nem vontak felelősségre megsebzői közül, pedig mi nemzeti jogvédők minden megtettünk ennek érdekében. Az ügyészség futni hagyta a fegyverkezelőket és alegység-parancsnokokat, és persze a politikai és rendőri csúcsvezetőket is.

Pert kellett indítanunk, majd éveken át jogi csatát vívnunk  a gyurcsányi "jogállam" rendőrsége ellen Gabika szörnyű és őt haláláig elkísérő utóhatásokkal járt sérülése miatti életminőségromlás jóvátétele érdekében. A nemzetellenes Gyurcsány rendszer azonban a 2010-es rendszerváltásig védte a védhetetlent, ezért végül Gabika csak az új nemzeti kormány időszakában kaphatta meg az Országgyűlés döntése alapján a kártérítést. De testi  és lelki sebeit, egészségének megrendülését ez sem ellensúlyozhatta, egy életre megsebzetté vált, amely halálát is okozta.

Gabika meghatározó harcosa volt a 2006 őszi igazságtételnek és egyik alapítója, a 2006-os áldozatokat tömörítő Közhatalom Jogsértettjei Egyesületnek.

Szerepelt több dokumentumfilmben, így többek között Skrabksi Fruzsina  filmrendező Áldozatok 2006 című, a terror 15. évfordulójára készített filmjében, a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete  és CÖF  2006: A terror napjai című dokumentumfilm-sorozatának 8. részében. (rendező: Budaházy György)

  Mindig hadra fogható volt az igazságtételi küzdelemben, ha ki kellett állni a meggyalázottak mellett és az elkövetők felelősségre vonásáért. Meghatározó szerepet játszott a 2006 őszi állami terror 15. évfordulója évében, 2021-ben  tartott emlékeztető megmozdulásokban, akciókban, kiállításokban.

Hamvasztás előtti búcsúztatása április 6-án 10 órától lesz a Budapesti Krematóriumban (1222 Bp., Bányalég u. 33.).

Gabika emlékét kegyelettel megőrizzük, egy  tiszta szívű, igaz, derűs és szeretteli ember volt, és marad mindannyiunk számára, akik ismertük, szerettük. Halála súlyos veszteség a hozzátartozói, szerettei. de az egész nemzetünk számára is.

Füssy Angéla újságíró Gabikáról szóló megrendítő nekrológja a Pesti Srácokon itt olvasható.

Emléke egyúttal kötelez arra minden jóérzésű magyart, de különösen minket nemzeti jogvédőket és jogsértetteket, hogy folytassuk tovább küzdelmünket a 2006-os állami terror felelőseinek terrorcselekmény miatti felelősségre  vonásáért, amely el nem évülő bűntett, ezért az elkövetők halálukig számolhatnak azzal, hogy egyszer eljön a földi ítéletük napja.

Isten adjon Gabikának örök nyugalmat !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében,

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, ügyvezető

(Budapest, a Húsvéti Nagyhét hétfőjén – 2023. április 3.)

Forrás: szabadsagot.com

Tegnap elküldésre  és ma közzétételre került a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság nyílt levele dr. Novák Katalin köztársasági elnök asszony és dr. Varga Judit igazságügyi miniszter asszony részére Budaházyék kegyelme érdekében.

Kérjük terjeszteni, köszönjük !

Bízunk az irgalmasság és igazságosság győzelmében !

Tegnap az elmúlt évtizedekben már több ezer nehéz sorsú gyermek életét krisztusi útra vezető, széles körben elismert, világra szóló keresztény gyermekvédő  intézmény-hálózatot működtető erdélyi Böjte Csaba ferences szerzetes is kiállt imájában a dévai gyermekekkel együtt azért, hogy Budaházyék mielőbb szabadulhassanak meg végre a hányattatásuktól, mivel ahogy fogalmazott: „igenis, a szenvedő, börtönben ülő emberekkel azonosította magát Jézus Krisztus és ezért értük valamilyen szinten imádkozni szerintem keresztény kötelességünk” . Hálásan köszönjük Böjte Csaba ferences szerzetes és a dévai gyermekek kiállását a bebörtönzött meghurcoltak mellett !

Szabadságot Budaházy Györgynek és társainak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

A nyílt levél teljes szövege alább olvasható a végén a  Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság tagjainak, tiszteletbeli és elhunyt tagjainak tekintélyes listájával:

Tisztelt Dr. Novák Katalin Köztársasági Elnök Asszony! Tisztelt Dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszter Asszony!

A több mint ötven közéleti szereplőből és művészből álló, tavaly ősszel megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság nevében szeretnénk ismételten megköszönni, hogy az immár 14 éve folyamatban lévő ún. Hunnia ügy hét vádlottja a tavalyi év végén kegyelemben részesült. Tiszteletbeli elnökünk néhai Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, aki számos alkalommal kiállt a Hunnia ügy meghurcoltjaiért. A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság élő és elhunyt tagjainak listája levelünk végén olvasható.

Annak érdekében, hogy az egész magyar társadalom tisztában lehessen azzal, mennyire fontos minden vádlott és családja számára a mielőbbi kegyelemben részesítés, kérésünket nyílt levél formájában fogalmaztuk meg és tesszük közzé.

E levelünkben tisztelettel arra kérjük Önöket, hogy az eljárásban érintett további tíz személynek és családjaiknak is tegyék lehetővé a közel másfél évtizedes szenvedések, megpróbáltatások befejezését, az eljárás, illetve a jogerősen kiszabott büntetések végrehajtásának mielőbbi megszüntetését, továbbá a bűnügyi költségek alóli és a büntetett előélet következményei alóli mentesítést.

2023. március 9-én a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatot hirdetett ebben a példátlanul elhúzódó büntetőeljárásban. Az elsőfokon kiszabott büntetések tartamát igen jelentős mértékben csökkentette, a nagyszámú és komoly nyomatékú enyhítő körülményre tekintettel a Büntető Törvénykönyv ún. „enyhítő szakaszát” is alkalmazta. A legenyhébb büntetés másfél év felfüggesztett börtön, a legsúlyosabb pedig (Budaházy Györgyé) hat év végrehajtandó fegyházban letöltendő szabadságvesztés, a vádlottak többsége öt év fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A már letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött idő beszámításával, a legsúlyosabb szankciókkal sújtott terhelteknek körülbelül 2,5 év és 4 év közötti időt kellene még fegyházban tölteniük. Ezen időtartamok közel azonosak azoknak a vádlottaknak a büntetéseivel, akiket Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony a tavalyi évben – ugyanebben az ügyben – már kegyelemben részesített.  Ez utóbbi tény reményt ad számunkra arra, hogy Ők (és családjaik) is mentesülhetnek a további „vesszőfutástól”, szenvedésektől.

Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony tavaly decemberi közleményében jelezte, hogy a további tíz vádlottra vonatkozóan a jogerős bírósági határozat után kíván dönteni a kegyelemről. Ez a feltétel is majdnem teljes körűen teljesült, hiszen hat terhelt ítélete jogerős, a másik négy személlyel kapcsolatban pedig „kvázi jogerős” döntésről beszélhetünk, mivel bár a vádlottak és védőik fellebbezései miatt harmadfokú eljárás van folyamatban, de ügyészi fellebbezés hiányában, a súlyosítási tilalomra tekintettel a már kiszabott büntetésük tartama nem növekedhet.

Úgy látjuk tehát, hogy a kedvező kegyelmi döntéseknek Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony által tavaly év végén körülírt feltételei teljesültek mind a tíz elítélt, illetve vádlott tekintetében.

Tisztelt Köztársasági Elnök Asszonynak, mint a kegyelmi jogkör gyakorlójának és Tisztelt Igazságügyi Miniszter Asszonynak, mint az előterjesztésre és ellenjegyzésre jogosultnak most tíz család életéről kell dönteniük.

Az érintett gyermekek közül a legkisebbek még csecsemők, a legnagyobbak egyetemisták, de az utóbbiaknak is nagy szükségük lenne Édesapjuk közelségére, különös tekintettel arra, hogy életük nagy részében nélkülözniük kellett őt, s komoly lelki fájdalmak között, bizonytalanságok közepette nőttek fel.

A több mint 14 éve tartó eljárás életkilátásokat fenyegető hatásai miatt a gyermekvállalással kiváró egy elítélt, és két vádlott esetében pedig az általuk eltartott, a büntetőeljárás miatt megromlott egészségi állapotú, szépkorú felmenőikre is elviselhetetlen terheket jelent gyermekeik hányattatása.

A méltányos és irgalmas döntéshez szükségesnek látjuk, hogy Önök, mint döntéshozók megismerkedjenek ezeknek a családoknak az életével, a kegyelmet kérelmezők társadalmilag hasznos, értékteremtő életvitelével, hivatásával, gyermekeikkel. Ennek érdekében kérjük, hogy tekintsék meg azokat a dokumentumfilmeket, amelyeket Füssy Angéla és a Pesti Srácok stábja készített azokról az emberekről (felnőttekről és gyermekekről), akiknek sorsa most az Önök kezében van.

Amint arra a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsának elnöke a másodfokú határozat szóbeli indokolásában rámutatott: mindegyik elítélt, illetve vádlott a társadalom hasznos tagja és nem tekinthetők terroristának.

Közülük – lehetőségeink korlátozottsága miatt – öt személyt, öt édesapát tudunk bemutatni, családjaik körében, otthonukban. A filmek a kegyelmi ügy elősegítése érdekében létrehozott szabadsagot.com oldalon és Pesti Srácok hírportálon is megtalálhatók:

1. Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
(https://pestisracok.hu/kegyelemre-varva-a-budahazy-csalad-es-a-terrorvad-14-eve)

2. Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)
(https://pestisracok.hu/hunnia-portrek-egy-terrorper-arnyekaban-szuletett-nagycsalad)

3. Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett
(https://pestisracok.hu/hunnia-portrek-gyurcsanyek-terroristanak-belyegeztek-elismert-oroksegvedo-tortenesz-lett)

4. Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás
(https://szabadsagot.com/2023/02/28/hunnia-portrek-negyedik-resz-katonabol-lett-gazdalkodo)

5. Hunnia-portrék, 5. rész: erdélyi gyógytornász és bioméhész, akit terrorváddal 12 évre küldenének fegyházba
(https://szabadsagot.com/2023/03/03/hunnia-portrek-5-resz-erdelyi-gyogytornasz-terrorvad)

A méltányos és irgalmas döntés meghozatala érdekében kérjük továbbá Tisztelt Köztársasági Elnök Asszonyt és Tisztelt Miniszter Asszonyt, hogy a kegyelemre váró családok képviselőit, főként az érintett feleségeket, édesanyákat fogadják rövid bemutatkozó látogatásra hivatalukban.

A „Budaházy- ügyben” elítéltek kegyelemben részesítése mellett szóló további nyomatékos ok az az elviselhetetlen, széles társadalmi körben érzékelt igazságtalanság, amely amiatt jött létre, hogy a 2002 és 2010 között, az állami szervek által elkövetett, tömeges, kirívó súlyú emberi jogi jogsértések, így a 2006 őszi rendőri brutalitásokban testet öltő állami terrorcselekmények elkövetői, felbújtói – néhány végrehajtói szinten kegyetlenkedő rendőrt leszámítva – nem kerültek felelősségre vonásra, máig is szabadon, sok esetben a politikai élet résztvevőiként élhetnek, míg a velük szembeni nemzeti ellenállás vezetői, résztvevői pedig közel másfél évtizedes meghurcoltatás, kemény büntetőeljárás terheit cipelve fegyházbüntetésüket töltik, illetve börtön-behívójukat várják. Ezen elviselhetetlenül igazságtalan helyzet megszüntetését kérjük Önöktől, meggyőződésünk szerint a társadalom tisztességes többsége nevében, amelyet igazol az a tény, hogy a szabadsagot.com nevű honlapunkon közzétett kegyelmi petíciót mai napig már több tízezren írták alá és számos közszereplő áll ki a kegyelmi megoldás mellett, amely kiállások az említett oldalon itt megtalálhatók: https://szabadsagot.com/hirek.

Végül felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy idén április 8-án, tehát éppen Nagyszombaton lesz 14. éve, hogy a Hunnia ügyben az első őrizetbe vételek megtörténtek, tehát a hazafiak meghurcolásának folyamata ekkor kezdődött meg 2009-ben, amikor még hazánk miniszterelnöke a 2006 őszi állami terrorért felelős Gyurcsány Ferenc volt. Ezért is állítjuk azt, hogy ez a  koncepciós eljárás egy kegyetlen, aljas és nemzetellenes gyurcsányi terv eredménye, továbbá úgy látjuk, hogy ezen évforduló mellett a kegyelem gyakorlására a Húsvét megváltási üzenete is időszerű alkalomként szolgálhat.

Mindezen indokainkra figyelemmel kérjük, hogy Budaházy Györgyöt és kilenc társát részesítsék mielőbb teljes körű kegyelemben, illetve a kegyelmi eljárás esetleges további elhúzódásának esetén tegyék lehetővé a jelenleg is fegyházban sínylődő hat hazafi büntetésének félbeszakítását, amellyel lehetővé válna, hogy társadalmilag hasznos munkálkodásukat folytathassák, és családjaik körében várhassák be a reményeink szerint mielőbb megszülető kedvező kegyelmi döntéseket.

Hittel, reménnyel, szeretettel a Budaházy Bizottság az Igazságtételért nevében:

Kondor Katalin, dr. Morvai Krisztina, dr. Gaudi-Nagy Tamás, ifj. Hegedűs Loránt

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság tagjai, tiszteletbeli és elhunyt tagjai:

(A ténylegesen csatlakozott tagok mellett a listán szerepelnek a tiszteletbeli tagnak tekintett azon neves személyek, akik korábban kiálltak Budaházy György és társaik szabadságáért, a kegyelmükért.)

A Magyar Katolikus Rádió Magyar Csillagok című műsorában (riporter: Kövesdy Zsuzsa) 2023. március 16-án  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője mutatta be a  Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentését a Kárpátalján élő magyarok egyéni és közösségi jogainak súlyos  rendszerszintű és népirtásnak minősíthető megsértéséről és a Magyarok prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet.

Kifejtette, hogy az egyre aggasztóbb jelenség már a népirtás definíciójának is megfelel, de etnikai tisztogatással és nyelvi genocídiummal is jellemezhető.

Ismertette az emberi jogi vizsgálatuk módszertanát, a jelentés- és filmkészítés körülményeit, továbbá azt is hogy a jelentés angol változatát, illetve a “Magyarok prés alatt Kárpátalján” című, Pesti Srácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített dokumentumfilm angol változatát számos nemzetközi szervezet részére megküldték, többek között az ENSZ szakosított szervei, az Európa Tanács, az Európai Unió és az EBESZ számos vezetője, szervezete és képviselője is megkapta. Visszajelzések is érkeztek már, többek között az Európa Tanácstól a jelentés megküldését megköszönve.

Megemlítést nyert az is, hogy a mostani elnyomás helyett a megoldás a jogfosztó törvények és gyakorlat megszüntetése, az ENSZ fellépése és a Kárpátalján élő magyarok autonómiájának biztosítása lenne.

Gaudi-Nagy kitért részletesen a jelentés 16 pontos ajánlására is, amelyben az autonómia biztosítása és az összes jogfosztó  törvény, intézkedés eltörlése mellett kiemelten szerepel többek között a magyar állampolgársággal szembeni diszkriminatív, jogfosztó gyakorlat felszámolása és a magyar intézmények elleni támadások megszüntetése, a magyar nyelv használatának korlátozásmentes biztosítása és a kényszermozgósítások leállítása, illetve Ukrajna EU és NATO csatlakozásának blokkolása, amíg a kárpátaljai magyarok helyzetét nem rendezik.

Arra kért mindenkit a nemzeti jogvédő, hogy mivel a kárpátaljai magyarok helyzete továbbra is aggasztó, ezért, aki teheti küldje meg minél több nemzetközi szervezet részére a jelentés és dokumentumfilm angol változatait. Ehhez itt találhatók meg az angol nyelvű levélminták.

A Magyar Katolikus Rádió Reggeli riport című műsorában (riporter: Kövesdy Zsuzsa) 2023. március 15-én  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a Budaházy-Hunnia ügyként ismertté vált koncepciós terrorperben március 9-én kihirdetett másodfokú ítéletről, a meghurcoltak jelenlegi sanyarú helyzetéről és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségéről, amit széleskörű társadalmi támogatás mellett a márciusi ifjak 12 pontjának 11. pontja is időszerűvé tesz.

A Budaházy-Hunnia ügy és kegyelmi megoldásért zajló társadalmi törekvések  részletei a szabadsagot.com honlapon megtalálhatók  amelynek címlapján a kegyelmet szorgalmazó petíció is aláírható.

(NJSZ közlemény, 2023. március 18., www.njsz.hu)

Jogerősen bűnösnek nyilvánították a balliberális oldal egyik megmondó emberét, dr. Lattman Tamás jogászt, akinek a 2018-as választások előtt még miniszterelnök-jelölti ambíciói is voltak. A Fővárosi Törvényszék nemrég kézbesített, 2023. február 14-én kihirdetett jogerős ítéletében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Gaudi-Nagy Tamás sérelmére elkövetett két rendbeli rágalmazás vétsége miatt bűnösnek találta és intézkedésként egy évre próbára bocsátotta dr. Lattmann Tamást, valamint a bűnügyi költségek (68.400,- Ft)  megfizetésére kötelezte. A próbára bocsátás annyit jelent, hogy egy éven belüli újabb szándékos bűncselekmény esetén már ezen bűncselekmény miatt büntetést szabnak ki Lattmannra.

Itt látható dr. Gaudi-Nagy Tamás videós értékelése a Lattmann Tamást rágalmazás miatt bűnössé nyilvánító jogerős ítéletről, amelyről nemrég a Magyar Nemzet c. napilap is hírt adott.

Tanulságos megtekinteni a perbeszédeket az NJSZ-Gaudi-Nagy v. Lattmann magánvádas büntetőeljárás másodfokú szakaszában.

A másodfokú ítélethirdetés felvétele az NJSZ-Gaudi-Nagy v. Lattmann magánvádas büntetőeljárásban.

Lattmann a rágalmazást azzal követte el a jogerős ítélet ítéleti tényállása szerint, hogy a 2006 őszi Gyurcsány-féle rendőrterror utolsó, 53 fős  károsulti csoportjának két évvel ezelőtti kárrendezése kapcsán egy, saját oldalán megjelentetett írásában valótlan és sértő módon „ügyvédmaffiának” nevezte a hazafias ügyvédekből álló Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) (njsz.hu) és dr. Gaudi-Nagy Tamást ügyvezetőt pedig „ügyvédmaffia” vezetőjének.

Lattmann feltűnően szoros szakmai kapcsolatban áll egy prágai székhelyű jogállamisággal foglalkozó NGO szervezettel, amelyről a Tűzfal Csoport kimutatta, hogy  Soros befolyása alatt állhat.

Nemrég  Szél Bernadett-tet,  az LMP korábbi társelnökét ítélték el első fokon dr. Tarnai Richárd Pest vármegye főispánja sérelmére elkövetett rágalmazásért.

A rágalmazással elkövetett személyiségi jogsértés miatt várhatóan polgári per indul rövidesen, hiszen Lattmann védője, dr. Sziklai János  jelezte a sértetteknek, hogy a bűnügyi költségeket önként kifizeti az elkövető, de az NJSZ és Gaudi-Nagy által a jóhírnevük megsértése miatt tőle követelt 2 milliós sérelemdíjat nem hajlandó. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, NJSZ ügyvezető nemrég ügyvédi felszólítással követelte Lattmann ügyvédjétől a jogerős büntetőbírósági ítélet alapján a rágalmazó szófordulat cikkből való törlését, elégtételi közlemény megjelentetését, a jogerős ítélet szerinti bűnügyi költség megfizetését és  bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíjak (1-1 millió forint sérettenként) megfizetését.

A Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd vezette NJSZ képviselte a 2006-os állami terror keretében a Kossuth téren október 23-án történt hajnali brutális tömegoszlatás áldozatainak kártérítési ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán indított eljárásban, amelyben korábban néhai dr. Grespik László ügyvéd járt el.  A hosszas eljárás során sikerült végül a Kormánnyal kötött egyezséggel, illetve egy kormányhatározattal rendezni a jóvátételt személyenként 270 ezer forint mértékben.

A kártérítésekről 2021-ben dr. Varga Judit igazságügyi miniszter adott hírt, amire Lattmann saját honlapján reagált egy szakmailag téves, mutyit és blöfföt sejtető cikkben, azt írva egyebek mellett, hogy  "a 2010-2014 között jobbikos parlamenti képviselő Gaudi-Nagy Tamás vezette Nemzeti Jogvédő Szolgálat néven futó jobbikos-fideszes ügyvédmaffia minden lehetséges panaszt megkísérelt megállapodással, pénzügyi kártérítésekkel rövidre zárni."

Az NJSZ és Gaudi-Nagy Tamás mint sértettek – miután a jogsértés elhárítását és jóvátételét célzó felszólításuk eredménytelen maradt - magánvádas feljelentést tettek, és elsőfokon, majd jogerősen megnyerték a büntetőpert. Lattmannék eredménytelenül védekeztek azzal, hogy a közszereplőknek tűrniük kell az ilyen közléseket. A jogerős ítélet kimondja többek között, hogy Lattmann azért követte el a rágalmazást, mert "nem élveznek védelmet a gyalázkodó, bűncselekmény elkövetésére utaló, valótlan tartalmú tényállítások.", továbbá az "„ügyvédmaffia” tényre utaló kifejezés egyértelműen bűnszervezetre, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények szervezett elkövetésére szakosodott bűnelkövetői csoportra, közösségre utal, ezáltal olyan jogellenes magatartásra vonatkozik, mely valóságos volta esetén büntetőeljárás megindításának alapjául szolgálhatna."

Nem a mostani rágalmazás Lattmann egyetlen botrányos ügye. A Magyar Nemzet c. napilap korábban beszámolt róla, hogy Lattmann – aki korábban sikertelenül a baloldal miniszterelnök-jelöltjének is ajánlkozott – egy, a 2019-es önkormányzati választás előtt készült esélylatolgatás ürügyén szállt bele Párkányi Eszterbe, az Alapjogokért Központ elemzőjébe. A jogász akkor úgy fogalmazott, hogy „az Alapjogokért Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett »elemzők« osztják az okosságot a propagandamédiában. Igaz, legalább csinosak. Vajon milyen funkcióik vannak még?” – célozgatott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezt követően megszüntette Lattmann közalkalmazotti jogviszonyát, azzal indokolva, hogy az oktató megnyilvánulása egyetemi polgárhoz méltatlan és elfogadhatatlan volt.

A tanulság az, hogy a jobboldali, patrióta, konzervatív személyek és szervezetek jóhírnevét és becsületét is védik a jogszabályok, és amennyiben a magukat előszeretettel, de sokszor minden alap nélkül toleránsnak és demokratának beállító balliberálisok megsértik a jobboldali személyek és szervezetek jóhírnevét és becsületét, úgy polgári- és büntetőjogi személyiségvédelmi eszközökkel fel lehet lépni velük szemben, mivel ők sem állnak a törvények felett és kötelesek viselni jogsértéseik polgári- és büntetőjogi következményeit.

Ezzel az üggyel azt is be kívánjuk mutatni, hogy véget ért a liberális jogi fölény a jogvédelmi jogvitákban: a liberálisok nem mentesülhetnek  a patrióták ellen elkövetett jogsértő cselekményeik következményei alól, ráadásul az általuk csak rájuk alkalmazandónak tekintett és általuk előszeretettel használt jogi érvekkel győztük le őket, miközben hiába hivatkoztak egyébként tévesen a George Soros emberei által uralt, Strasbourgban székelő  Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.  Eljutottunk oda, hogy a bíróságok végre alkalmazzák velük szemben is a személyiségvédelmi eszközöket, bár egy ilyen aljas, politikai motiváltságú és kártékony célzatú, nagy nyilvánosság előtti lejáratási kísérlet megítélésünk szerint súlyosabb jogkövetkezményeket is maga után vonhatott volna. De még következik a második menet: a sérelemdíj és a többi polgári jogi szankció érvényesítése. Valódi visszatartó hatást a büntető- és polgári jogi eszközök együttes bevetésétől várhatunk.

Mindezzel egyúttal biztatást szeretnénk adni a nemzeti érdekű ügyekben balliberális oldalról támadást szenvedő hazafiaknak, hogy érdemes kiállni és fellépni a jogsértés megtorlás érdekében, mert a háttérhatalmi érdekeket szolgáló balliberálisok egyáltalán nem legyőzhetetlenek a jogi küzdőtéren sem.

Petőfiék március 15-én alig voltak egytucatnyian, amikor elindultak és mi lett belőle... Áprilisi törvények, majd szabadságharc. Akkor és ott tudták, hogy cselekedni kell, mert a szabadság nem magától jön, az önrendelkezést ki kell vívni a nemzeti megmaradás érdekében és azt meg is kell védeni. Nagy idők voltak, nagy emberekkel. Legyünk méltók hozzájuk!

A történelemformáló márciusi 12 pont 11. pontja a politikai státusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. Emlékezetes, hogy a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetlenítette, tagjait bebörtönözte. Az akkori kor legismertebb politikai foglya Táncsics Mihály (eredetileg Stancsics Mihály) volt, akit 1847-ben sajtóvétségért tartóztattak le. Táncsicsot 1848. március 15-én szabadították ki börtönéből a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozó nép. A többek között Petőfi Sándort is sorai között tudó közcsendi bizottmány aznapi közleményében  a következőképpen írja le a politikai fogoly szabadítás történetét: " a közgyűlés alolírt választmányt bízta meg, hogy a rend fentartásául czélszerűen intézkedve, határozatait foganatosítsa, mellyeknek teljesítéséül alolírt választmány kiküldetéséhez képest kieszközlötte, hogy Stancsics Mihál hazánkfia, ki azért mert szabadon írt, mint statusfogoly Budán le vala tartóztatva bírói ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, s a nép kiséretében a családjának adatott vissza."

Korunk Táncsics Mihálya Budaházy György, akire a 2010 előtti nemzetellenes balliberális kormány elleni cselekedetek miatt kilenc honfitársával együtt a Hunnia perben március 9-én kihirdetett másodfokú bírósági ítélet összesen 45 és fél év végrehajtandó  fegyházbüntetést (egy másfél éves börtönbüntetést kivéve) szabott ki. Hat elítélés (közte Budaházy György 6 éves fegyházbüntetése) jogerős, őket már ismét rácsok mögé zárták. Tegnap a Háttér Társaság által kezdeményezett másik, Budaházy és két társa elleni büntetőeljárásban eljáró védőként, bent voltam nála a Gyorskocsi utcai BV Intézetben és éppen akkor kézbesítették ki neki a befogadási értesítését, amely szerint még 2025. június 25-ig kellene fegyházban lennie, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárták. Ez több mint 2 év és 3 hónap.

Öt bebörtönzött és az eljárás harmadfokú szakaszában még szabadlábon védekező további négy társának fejenként még ennél is többet kellene a fegyház rácsai mögött töltenie, szintén feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül.

A hatgyermekes (közte két örökbefogadott gyermek, egyikük súlyosan fogyatékos) informatikus, Nagy Zoltánnak még több mint 4 évet, akinek a felesége szívszorító nyilatkozatban (21:47-től) tudatta március 9-én dr. Répássy Róbert igazságügyi parlamenti államtitkárral azt, hogy  Zoltán ismételt rácsok mögé kerülése milyen elképesztő és lényegében megoldhatatlan nehézségeket jelent számukra, ráadásul, ha napokon belül nem tud dolgozni Zoltán, akkor elvesztheti munkahelyét, ami kilátástalan helyzetbe hozná az egész családot.

A PestiSrácok videós tudósítása elején az látható, hogy a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság és tucatnyi tüntető márciusi 9-i ítéletet követő Igazságügyi Minisztérium előtti gyors reagálású akciója keretében ismertetésre kerül Budaházy György feleségének a másodfokú ítélet fejleményeivel kiegészített indítványa, amelyben kérte  Budaházy György jogerős és végrehajtásában megkezdett hat év fegyház büntetése félbeszakítását és kegyelmi kérelmének támogatói javaslattal dr. Novák Katalin köztársasági elnök  részére mielőbb történő felterjesztését. Az ismertetést követően dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkár a kérelmet nyilvánosan átvette. A felvételen az IM előtti szolidaritási megmozduláson látható még dr. Morvai Krisztina, Budaházy Edda, Hegedűs Lóránt, dr. Petrányi Szöőr Anna, Skrabski Fruzsina és jómagam felszólalása is.

Az ismételt, sokadik bebörtönzése ellenére Budaházy György a sanyarú körülményekhez képest (egyébként korrekten állnak hozzá bent), reménykedő hangulatban van, nagyon köszöni a rengeteg érte és társaiért tett jószándékú erőfeszítést, kiállást, úgy érzi sok százezer honfitársunkkal együtt most már csak napok kérdése a kedvező, megszabadító  kegyelmi döntés számára és meghurcolt társai számára.

Tegnap, március idusán Budaházy György  megfogalmazta március 15-i üzenetét, amely a PestiSrácok hírportálon jelent meg először.

Levelét az alábbiakkal zárta:

"Tavaly a március 15-i nemzeti ünnepünket még éppen kint töltöttem, másnap az elsőfokú ítélet után ismét elhurcoltak. Idén sajnos éppen csak itt bent kell megéljem, de remélem, hogy utána végre szabad lehetek végérvényesen a meghurcolt társaimmal együtt. A márciusi 12 pont 11. pontja 175 év után ismét időszerű ügyünk kapcsán és bízom benne ezt a kegyelmi döntéshozók is érzik, s tudják: „A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.”

Szabadságot a politikai foglyoknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!"

Ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. Fennáll a joga arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását félbeszakítsa, ezt is kérték a vádlottak.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést már  csak a köztársasági elnök által megadandó kegyelem adhat.

Ráadásul ezekben a nemzetünk számára vészterhes, veszélyekkel teli időszakban a bíróság által is elismerten a társadalom hasznos tagjainak számító és terroristának nem tekinthető meghurcolt hazafiakra is szükség van, mint minden, magyar szabadságért cselekvő hazafisággal tettre kész  magyarra !

Az ügy további háttere a szabadsagot.com oldalon és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat honlapján itt érhető el

Éljünk bárhol magyarként a világban: küldetésünk, hogy az igazságosság és szabadság mellett kiálljunk, ősi jogainkért, méltóságunkért és a magyarok önrendelkezéséért. A csonka országban, elszakított területeken és szórványban. Most egyszerre állunk nemzetközi erők, multik és hazai kiszolgálóik, a magyar területeket megszállva tartó idegen államok, s kiszolgálóik nyomása alatt.

Aki a nemzetért dolgozik tudja helyét és feladatát. És teszi dolgát, igaza biztos tudatában. Igazak az igazért. Ez az üdvös és kívánatos.

Kívánok minden nemzettársamnak méltóságot és szabadságot nemzeti ünnepünkön!

Ebben, a magyarság számára sorsdöntő, kihívásokkal teli időszakban erőt, s hitet erősítő, emelkedett ünneplést kívánok nemzeti jogvédő közösségünk nevében is a nemzeti ünnepünkön a határon inneni és túli minden jóakaratú magyar testvérünknek, kérve különösen a  létükben súlyosan fenyegetett, végveszélyben levő kárpátaljai honfitársaink sorsának jobbra fordulását, Isten áldását és segítségét közös nemzetvédő küzdelmeinkhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot! Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Budapest, 2023. március 15.

Honfitársi üdvözlettel:

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv Napi aktuális című műsorának 2023. március 9-i adásában értékelte a Budaházy-Hunnia ügyben született másodfokú ítéletet és fejtette ki álláspontját a vádlottaknak megadandó kegyelem minden szempontból fennálló mielőbbi szükségességéről, a jog és a társadalmi erkölcsi felháborodás, igazságosság-igény közötti ellentmondás feloldását elhozni képes elnöki kegyelemről. Kihangsúlyozta, hogy Budaházyékra jogerősen kimért büntetések mértéke lényegében összeér azokéval, akik már terrorcselekmény miatt első fokon elítéltként kegyelmet kaptak. Elmondta, hogy Budaházyék drákói büntetéseit másodfokon ugyan enyhítették, de a gyurcsányi terrorbélyeg rajtuk ragadt. Budaházy és 5 vádlott-társa ismét a rácsok mögött, 4 további vádlott büntetesei nem jogerősek. Még fejenként 2-3 év körüli fegyház vár rájuk. Most már csak a kegyelem segíthet rajtuk, bizakodását fejezte ki a gyors kegyelmi döntés iránt. 

Kifejtette, hogy a másodfokú ítéletet hozó bírók megalapozták a kegyelmi döntést a kiszabott bünetések jelentős csökkentésével, továbbá az indokolással, amelyben az ügyészséget és a korábban eljárt Ignácz bírót is súlyos kritika alá vonták, a vádlottakat pedig társadalomra nem veszélyes, kifejezetten társadalomra hasznos személyként írták le, akiket nem is lehet szerintük hétköznapi szóhasználat értelmében terroristának nevezni.

A közelgő március 15-i nemzeti ünnep kapcsán rámutatott,  hogy a 12 pont 11. pontja a politikai statusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. 

Ismertette a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság és tucatnyi tüntető tegnapi ítéletet követő Igazságügyi Minisztérium előtti gyors reagálású akcióját, amelynek során dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkári nyilvánosan átvette Budaházy György feleségének a másodfokú ítélet fejleményeivel kiegészített indítványát, amelyben kérte  Budaházy György jogerős és végrehajtásában megkezdett hat év fegyház büntetése félbeszakítását és kegyelmi kérelmének támogatói javaslattal dr. Novák Katalin köztársasági elnök  részére mielőbb történő felterjesztését tegnapi  indítványát. Ilyen indítványt a további 9 vádlott is előterjesztett az elmúlt hetekben.   

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Török Zsolt bíró vezette tanácsa 2023. március 9-jén hirdette ki a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában a másodfokú határozatát a vádlottak, a hozzátartozók, nagyszámú érdeklődő - köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért több tagja (Budaházy Edda, dr. Csókay András, dr. Drábik János, Gonda László, Hegedűs Lóránt, dr. Lenhardt Balázs, Földi László, Kondor Katalin, Mikus Márton, dr. Morvai Krisztina, Skrabski Fruzsina, Szamosi Tímea, Szilágyi Ákos, dr. Szöőr Anna, Varga Domokos György, dr. Gaudi-Nagy Tamás) -, neves további közszereplők (Toroczkai László, Novák Előd) és számos újságíró jelenlétében.

A bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta egyes vádlottak egyes minősítései, illetve kiszabott büntetései tekintetében, amelyeket jelentősen enyhített. Budaházy György 6 év fegyházbüntetést kapott. Két vádlottra 5 év 6 hónap fegyházat, öt vádlottra 5 év fegyházat, egy vádlottra 2 év fegyházat, és egy vádlottra 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki. Összesen 45 év 6  hónap szabadságvesztés a tíz hazafira. Hat elítélés (közte Budaházy Györgyé) jogerős, őket már ismét rácsok mögé zárták, négy elítélétnél még harmadfokú eljárás jön. 

Ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. Fennáll a lehetősége arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását félbeszakítsa, ezt is kérték a vádlottak.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést már  csak a köztársasági elnök által megadandó kegyelem adhat.

Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett:  

További neves közszereplők kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András
2. Budaházy Edda
3. Vass István ’56-os szabadságharcos
4. Skrabksi Fruzsina
5. Varga Domokos György

6. Ágoston Balázs
7. Hegedűs Loránt
8. Dr. Schiffer András
9. Füssy Angéla
10. Moys Zoltán
11. Dr. Gaudi-Nagy Tamás
12. Földi László

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 5 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített négy megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás

Hunnia-portrék, 5. rész: erdélyi gyógytornász és bioméhész, akit terrorváddal 12 évre küldenének fegyházba

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli ügy részlete megtalálhatók a nemrég elindult, kegyelmet szorgalmazó kampányoldal: a szabadsagot.com, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót ! Kérjük továbbra is írják alá és terjesszék a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! (a petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!)

A már több mint 14. éve meghurcolt Budaházy György és társainak ügye egész Magyarország ügye !

Szabadságot Budaházyéknak!

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője

Budaházyék drákói büntetéseit másodfokon ugyan ma enyhítették, de a gyurcsányi terrorbélyeg rajtuk ragadt. Budaházy és 5 vádlott-társa ismét a rácsok mögött, 4 további vádlott büntetesei nem jogerősek. Még fejenként 2-3 év körüli fegyház vár rájuk. Most már csak a kegyelem segíthet rajtuk, ezt is kértük  ma egy gyors reagálású tüntetés keretében az Igazságügyi Miniszteriumtól a  végrehajtás félbeszakításával együtt. A kérelmet a döntésre jogosult dr. Répássy Róbert államtitkár úr átvette. Bizakodunk a gyors kegyelmi döntésben ! A közelgő március 15-i nemzeti ünnep kapcsán fontos rámutatni  hogy a 12 pont 11. pontja a politikai statusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. A Hír Tv  Napi aktuális c. műsorában ma este 20 óra 20 perc körül nyilatkozik dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető az ügyről. Holnap részletes NJSZ beszámoló.

A PS tudósítása.

A mandiner.hu tudósítása.

A Szent Korona Rádió tudósítása.

A Magyar Jelen tudósítása.

A Vadhajtások tudódítása.

A kiállás még a további felületeken is elérhető, kérem terjesszék és támogassák a kegyelmi petíciót a szabadsagot.com oldalon !

www.szabadsagot.com

Facebook, Twitter,  Instagram,  Tiktok

Március 9-én 9 órától hirdet határozatot a bíróság a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában: a vádlottak és védőik szerint csak a felmentés lehet a törvényes döntés, az igazi és végleges megoldás a kegyelem !

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu)

Szabadságot Budaházyéknak!