Alkotmánybíró lett Stumpf István és Bihari Mihály - közreadjuk az alkotmánybírók bizottsági meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet

Alkotmánybíróvá választotta az Országgyűlés csütörtökön, július 22-én Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt. Mindkettejüket a Fidesz-frakció jelölte a posztra. A titkos szavazáson Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke 271 szavazatot kapott, míg Stumpf Istvánra, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterére 265-en voksoltak. A szavazás eredményének kihirdetése után Bihari Mihály és Stumpf István esküt tett.

Az alkotmánybírákat jelölő eseti bizottság a Fidesz által javasolt Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt, a KDNP által javasolt Dienes-Oehm Egont, az MSZP által jelölt Mészár Rózát, a Jobbik által javasolt Zétényi Zsoltot, illetve az LMP által javasolt Tóth Mihályt, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Bándi Gyulát jelölte alkotmánybírónak. A KDNP-s jelölt visszalépett a választástól. Zétényi Zsolt 46 szavazatot kapott, ami azt jelenti, hogy a Jobbik frakció jelen levő 39 tagján kívül tagján kívül 7 más párthoz tartozó képviselő szavaztát is elnyerte.

Bihari Mihály és Stumpf István alkotmánybírók még jelöltként az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága előtt kerültek meghallgatásra július 20-án.

Ezúton most közreadjuk mind a 8 jelölt meghallgatását tartalmazó igen tanulságos jegyőkönyvet.

Néhány izgalmas idézet kedvcsinálónak:

Bihari Mihály (Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, bizottsági tag kérdéseire válaszolva):

"Az Alkotmánybírósághoz képest mi az alkotmánymódosító törvény helyzete? Számomra egyértelmű a válasz: az alkotmánymódosító törvény vagy alkotmány lesz, vagy nem. Ha nem lesz, akkor nincs vele dolga az Alkotmánybíróságnak, ha pedig az lesz, akkor alkotmány lesz. Az Alkotmánybíróság fölött egyetlenegy hatalom van, az alkotmányozó hatalom. Ez a hatalom olyan erős, hogy akár meg is szüntetheti az Alkotmánybíróságot. "

"Az EU-csatlakozásos ügy jogilag és esztétikailag egy nagyon csúnya dolog volt. Mindenki tudja, hogy az alkotmány 78. §-ába belekerült az EU-csatlakozásról szóló kérdés. Ennek egyetlenegy praktikus célja van – a politikában vannak ilyenek; vannak, amelyek tolerálhatók és vannak, amelyek nem tolerálhatók, ettől nem dőlt össze a jogállam –, hogy kikerülje az OVB-vel, az Alkotmánybírósággal és minden egyébbel kapcsolatos dilemmákat. De még a parlament elrendelő határozata ellen is fellebbezésnek van helye, ami szerintem jogi nonszensz, amikor az Országgyűlés pozitívan dönt a kiírásról. A lényeg, hogy el akarta kerülni, illetve fel akarta gyorsítani a népszavazás kérdését. Egyébként az 1997-es alkotmánymódosításnak is ugyanilyen praktikus politikai oka volt, hogy a 28/B-től a D-ig bekerült egy hatalmas joganyag, a népszavazásról szóló joganyag – ami egyetlen alkotmányban sincs benne olyan részletességgel, mint a magyar alkotmányban –, mert így tudták elérni, hogy a NATO-népszavazást nagyon gyorsan lefolytassák, és az 50 százalékos érvényességi küszöböt 25 százalékos eredményességi küszöbre vigyék le. Ezt minden értelmes jogász tudta és tudhatta. A 78. § azóta ki is került az alkotmányból. Nem jó az, ha két-három hónapig hatályban lévő szabályok kerülnek be az alkotmányba. "

Stumpf István (Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, bizottsági tag kérdéseire válaszolva):

"Erdős Ákossal közös cégben való felügyelőbizottsági tagságommal kapcsolatban sincs semmit mondanom, ez egy szakmai pozíció, Sárközy Tamás a felügyelőbizottság elnöke, én pedig felügyelőbizottsági tagként részt veszek. Az Állami Nyomda egyébként az egyik legfontosabb nyomda Magyarországon, amely biztonságtechnikai okmányokat készít. Nem gondolom, hogy ezzel kapcsolatban bármi szégyellni valóm lenne."

"A gyors alkotmányozást nem tartom szerencsésnek, de azt gondolom, éppen ez is mutatja azt, hogy olyan alkotmányra van szükség, amelyik stabil, értékálló, hosszú távon megfogalmazott szabályokat tud maga mögött, és ugyanakkor látható – ez nagyon fontos – és védhető. "

"Nem az én tisztem, hogy ezt kommentáljam, de azt gondolom, hogy az európai uniós csatlakozással összefüggően számos meglévő kérdésben vannak jogi tisztázatlanságok, ami a magyar alkotmányozási szabályozásban nem kapott kellő mértékben teret, amit, úgy gondolom, az alkotmányozás metódusában figyelembe kell venni. Én azok közé tartozom, akik a jogállamiság, a law and order hívei, és nagyon remélem, az alapvető szabadságjog védelmét az új alkotmány még erőteljesebben fogja biztosítani, mint a jelenlegi."

"Ami a Szent Koronával kapcsolatos kérdést illeti: én joghallgatóként tanultam, vizsgáznom is kellett a Szent Korona-tanból, az elmúlt időszakban el is mélyedtem Zétényi úr írásaiban és más nagy könyvekben, amelyek arról szóltak, hogy azért az problémát okoz Magyarországon, hogy 1949-ig Magyarországon nem volt írott alkotmány, nem volt chartális alkotmány. Gyakorlatilag egy olyan közjogi hagyomány volt, amelyben azok az alapvető normák, az Aranybullától kezdve egészen a ’48-as törvényeken át a Pragmatica Sanctióig vagy másig a magyar közjogi hagyomány részét képezték. Én nagyon remélem, önök elég bölcsek lesznek ahhoz, hogy az új alkotmányban, főleg annak a preambulumában megtalálják azt a módot, amelyik méltóan emlékszik meg a magyar közjogi hagyományoknak ezeknek a tradícióiról, ugyanakkor nem kelt olyan érzetet az emberekben, az állampolgárok többségében, hogy Magyarország nem egy modern alkotmányt hozott létre, hiszen, ha valaki részletesen tanulmányozza a Szent Korona-tant, annak bizony vannak még a mai időszakra is értelmezhető részei, és azt gondolom, ennek a legfontosabb helye minden bizonnyal a preambulumban lenne."

Tóth Mihály (Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, bizottsági tag kérdéseire válaszolva):

"A passzív engedetlenség és az öltözet is olyan kérdés, ami egyedi jelenségre reagál, és mindenki tudja, amikor ez a rendelkezés szóba kerül, hogy miről van szó, és egyedül erről a dologról van szó, lásd az öltözetet. Nem tudom, ezt ily módon kell-e egy jogállami büntetőjognak kezelnie. "

"...nemcsak az kifogásolható, hogy csak bizonyosfajta népirtások kezelésére alkalmatlan, hanem az is, hogy bizonyos fajta, a holokauszt fogalmi körébe beletartozható cselekmények kezelésére sem alkalmas. Egyébként pedig a jogszabály sajnos nem lesz alkalmazható, mert hiába cserélték fel az egyik „és” kötőszót „vagy”-ra, ha a másik „és” kötőszó: „és más emberiség elleni bűncselekmény elkövetése” benne maradt, mert abból van még 13. Ráadásul többes számot használ a törvény, tehát nehéz lesz olyan bírói döntést majd kieszközölni, ami még további emberiség elleni bűncselekmények megállapítása hiányában a holokauszt tagadását büntethetővé teszi. " (lex holocaust tagadás legutóbbi Btk,. módostásról )

Zétényi Zsolt (részben Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, bizottsági tag kérdéseire válaszolva):

"Az egyik az állandóan hangoztatott új alkotmány. Nekem semmi gondom nincs azzal, hogy az ország alapvető viszonyait akár gyökeresen megváltoztató törvényalkotás történjen, de az új alkotmány kifejezést nem tartom szerencsésnek. Azt tanácsolom – tanácsolom? bocsássanak meg! –, az a véleményem, hogy alaptörvényt kellene hozni, és ezt a fogalmat kellene használni, és ezzel szorosan összefüggésben meg kellene határozni a magyar állam viszonyát a történetileg létezett alkotmányos rendszerekkel. Tehát még egyszer mondom: a magyarországi történetileg létezett alkotmányos rendszerek és a jelen magyar állam viszonya tisztázatlan."

"Magyarországon évszázadokon keresztül alaptörvények voltak, és ha a magyar állam, egy magyar alkotmányozó szerv egy ilyen mondatot megenged magának, miszerint folyamatosnak tekinti magát az eddig létezett alkotmányos rendszerekkel, akkor ezt egy alaptörvényben teheti meg, mert az új alkotmány fogalmilag kizárja a megelőzőt."

"Mindazonáltal a nemzeti érdekű, úgynevezett nemzeti indítékú alapjog gyakorlás védelmét ugyanúgy fontosnak tartom, mint minden más, a társadalmi rendeltetéssel összeférő joggyakorlást."

LEHOCZKYNÉ DR. KOLLONAY CSILLA (Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, bizottsági tag kérdéseire válaszolva):

"Köszönettel veszem Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrnak azt a megjegyzését, hogy örül annak, hogy nő is megjelenhet az Alkotmánybíróságban. Volt már női alkotmánybíró, de e tekintetben semmiképpen nem mondható még az arányosságot megközelítőnek sem a magyar Alkotmánybíróság története."

"Bár ezzel együtt maradéktalanul egyetértek Gaudi-Nagy Tamás képviselő úrral abban, hogy a munkaerő-kölcsönzés egyfajta a munkavállalók fokozott kizsákmányolására irányuló intézmény. A jog tehát azt tudja tenni, hogy ezekre fékeket tesz. "

"Emiatt pillanatnyilag nagy felzúdulás és mozgás van az Európai Unióban, és bízzunk benne, hogy ez visszakerül a helyes útjára, azon a sínen, amelyet a képviselő úr is mondott, tehát amely egyenlő feltételeket kíván biztosítani, és nem rákényszeríteni az országokra azt, amit én korábban úgy hívtam, hogy szabályozási verseny. A szabályozási verseny a munkafeltételek, a társasági jog és a környezetvédelmi feltételek lerontásáról szólnak, még hozzávehetjük olykor a műemlékvédelmet, hogy olcsó legyen a termelés, ezekért ne kelljen fizetni, és az országok szépen mennek bele, hogy lerontják a saját feltételeiket, a piac biztonságát, a munkaerő biztonságát és a környezet védelmét aláhelyezve a tőkevonzás érdekének. Elnézést, hogy ez megint kicsit színpadiasan hangzik, de erről szól ez a szabályozási verseny, amelyet muszáj megállítani, és talán az európai uniós szinten meg lehetne tenni."