Budaházyért és az elszámoltatásért tüntettek a Kossuth téren az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének 5. évfordulóján

Félezer résztvevő jelent meg szombaton délután és este a budapesti Kossuth téren azon a tüntetésen, amelyet a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) szervezett az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének ötödik évfordulója alkalmából.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében 17 órakor kezdődött tüntetést a Hungarica kezdte meg Sziva Balázzsal és Morvai Krisztinával. A „Szabadság betűi” című számuk ma is aktuális, hiszen a helyzet öt év alatt sem változott sokat.

A Hungarica után Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, nemzeti jogvédő harcos kezdte meg beszédét. Elmondta, hogy a „forradalmi” kormány továbbra sem reklámozza a „nagy elszámoltatást”. „A mostani vezetésnek nem érdeke, hogy igazi elszámoltatást csináljon.” A jogvdő a hazug Gyurcsány-rendszerrel szemben felkelt emberek elleni öt évvel ezelőtti rendőri erőszakkal kapcsolatban az elszámoltatások és az igazságétel hiányáról beszélt.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: a jelenlegi kormány a 2010-es választási kampányban az elszámoltatás ígéretével is kampányolt, azonban jelenleg "mintha már nem lenne nekik fontos".

Kiemelte, hogy ha pénteken a legfőbb ügyész részére átadott Morvai Krisztinával közös feljelentése alapján jövő hétfőn és kedden nem gyanúsítják meg a 2006. szeptember 19-21. közötti embervadászatokért felelős rendőrparancsnokokat, akkor megússzák és a kormány soha nem moshatja le magáról azt, hogy futni hagyta őket.

Kijelentette: a máig nyilvánosságra nem hozott, 2006-os rendőri brutalitások felelőseit megnevező Balsai-jelentésből kiderül: a terrorista valójában Gyurcsány lehetett és nem Budaházy, aki az szabadlábon levő öszödi böszmével szemben már több mint két éve a Gyurcsányék által indított és a "forradalmi kormány" által folytatott koncepciós eljárás miatt előzetesben ül.

Sokan még nem kapták meg a jóvátételt szenvedéseikért és a megbukott semmisségi törvény helyett közkegyelmet kellene kapnia minden elmúlt 8 évben meghurcolt ellenállónak, ideértve a Hunnia Mozgalom tagjait is.

Alább a Szent Korona Rádió beszámolója:

Szeptember 17-én 5 éve, hogy Gyurcsány Ferenc, hazánk volt miniszterelnökének, Balatönőszödön elhíresült "hazugságbeszéde" nyilvánosságra került. A HVIM az évforduló alkalmából rendezett egy demonstrációt, ahol a politikai foglyok ügye is központi képbe került.

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom szervezésében 17 órakor kezdődött tüntetést a Hungarica kezdte meg Sziva Balázzsal. A „Szabadság betűi” című számuk ma is aktuális, hiszen a helyzet öt év alatt sem változott sokat. A Hungarica után Dr.Gaudi-Nagy Tamás EP-képviselő, nemzeti jogvédő harcos kezdte meg beszédét. Elmondta, hogy a „forradalmi” kormány továbbra sem reklámozza a „nagy elszámoltatást”. „A mostani vezetésnek nem érdeke, hogy igazi elszámoltatást csináljon.”

Gaudi-Nagy Tamás beszéde:

Budaházy Berni beszéde:

Gaudi után Budaházy felesége, Berni is szólt pár szót a körülbelül 500 fős tömeghez, és kiemelte, hogy férje ellen koncepciós eljárás folyik, de Gyuri ki fog tartani minden körülmények között. Beszéde végén Berni Gyuri erre a napra írt levelét is felolvasta, amelyet cikkünk végén olvashatnak.

Lenhardt Balázs beszéde:

A Jobbiktól Dr. Lenhardt Balázs elmondta, hogy a mostani vezetés milliárdokat költ a terrorelhárító osztály létrehozására és működtetésére, miközben az igazi bűnözők bent ülnek a parlamentben és a hősök, mint Gyuri börtönben sínylődnek. „Kiszabadíthatnánk Gyurit, úgy ahogy azt a 48-as ifjak tették Táncsiccsal, azonban abban ne kételkedjünk, hogy perceken belül eltorlaszolnák utunkat a hatalom kutyái. Pedig egyszer ki kell hoznunk onnan Gyurit!”

Dr. Papp Lajos szívsebész professzor nem tudott megjelenni a tüntetésen, így egy levélben fejtette ki véleményét az ötödik évfordulóval kapcsolatban. Az üzenetben elmondta, hogy a legfontosabb a Szent Korona alkotmányának és a jogfolytonosságnak a visszaállítása. „A 2010–ben választott nemzeti kormány legfontosabb feladata ennek a folytonosságnak a visszaállítása, hiszen a Szent Korona mindenek felett áll, Ő nemzetünk igazi vezére.”

Zagyva Gy. Gyula beszéde:

A tömeg „Orbán takarodj!” skandálása után a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tiszteletbeli elnöke és a Jobbik országgyűlési frakciójának tagja, Zagyva Gy. Gyula lépett a színpadra. Zagyva elmondta, hogy látni kell azt, hogy ez a kormány nem nemzeti, és nagyon sok jószándékú magyar embert becsapnak a nemzeti köntösbe öltöztetett döntéseik. Azonban látnia kell a magyarságnak, mik is rejlenek ezek mögött a cselekedetek mögött. „Erda-Nagy Sándor mind a mai napig börtönben ül, az úgynevezett forradalmi kormány hatalomra kerülése után is. Ő az a fiatalember, akit a tv-ostromnál történtek miatt csuktak le. Gyuriék ügyéről már nem is beszélve.” Gyurcsány mentelmi jogának felmentéséről is beszélt Zagyva: „Ez egy óriási cirkusz, hiszen a sukorói ügy csak egy abból a több százból, amely miatt már rég börtönben kellene ülnie Gyurcsánynak.” - fejezte be a HVIM tiszteletbeli elnöke.

Haraszti Mária beszéde:

„Szabadság!” így kezdte beszédét Budaházy édesanyja, aki kiemelte, hogy egy anyának mindig ki kell állnia gyermekéért és a magyar nyelv szépsége kapcsán pedig elmondta: „Mikor megszületik a gyermek, akkor az anyakönyvbe veszik fel a gyermek nevét és mikor eltávozik onnan írják ki őt. A Jó Istentől mi óriási energiát kaptunk, amely mindig kitart és Gyuri mellett mindig ott leszek, míg nem győz az igazság!” - fejezte be megható beszédét Gyuri édesanyja.

Morvai Krisztina beszéde:

Eme érzelmes szavak után, a politikai foglyok ügyét kezdetektől fogva teljes erővel támogató Morvai Krisztina kezdte meg értékelő szavait melyben Gyuri és társai mellett, kitért az utóbbi évek eseményeire és eredményeire is. „A nemzeti radikális oldal az utóbbi öt évben óriási fejlődésen ment keresztül. Képviseltethettük magunkat az EP mellett az ország házában is, ahol akcióinkkal olyan ügyekre is rávilágítottunk, amelyek a kormányzó pártok számára kényelmetlenek.” - emelte ki Morvai. A Jobbik EP képviselője elmondta azt is, hogy mindenki a saját környékén, településén szervezzen tüntetéseket, felvonulásokat, hogy a magyar föld, magyar kézben maradhasson és, hogy a bankok kizsákmányoló politikájára felhívjuk a figylemet. „Vonuljunk utcára újra! Ismét törjön elő belőletek az a 2006-os erő, amellyel óriási változásokat sikerült elérnünk.” - zárta szavait Morvai.

Toroczkai László beszéde:

Utolsóként Toroczkai László a HVIM elnöke lépett a mikrofon elé, aki a Harkán megrendezésre kerülő Rongyos Gárda Napokkal kapcsolatban elmondta, hogy a különböző mozgalmakkal, szervezetekkel együtt most is lennénk annyian, mint akkor azok a hazafiak, akik visszaszerezték nekünk Nyugat-Magyarországot.” Vagyunk annyian, mint azokban az időkben, azonban a gond az kedves honfitársaim, hogy 10 métert nem tudok úgy megtenni, hogy azt ne figyeljék akár műholddal. Ez egy más világ, más rendszer.” Toroczkai azt is megemlítette, hogy mióta bajtársa, Gyuri börtönben van, egy ember sem jött oda hozzá bocsánatot kérni, az ügynöközés rágalma miatt. „Tőlem nem kell bocsánatot kérni, de Gyuriért kérjetek bocsánatot! Ésszel szeretném ezt a harcot megvívni, mert túl kevesen vagyunk ahhoz, hogy az ellenségeink kedvéért mind börtönben üljünk, idő előtt. El fog jönni a mai Rongyos Gárda ideje is! - fejezte be a HVIM elnöke.

Budaházy György 2006. szeptember 17. öt éves évfordulójára írt levele:

Öt évvel ezelőtt ezen a napon kiderült, hogy a hatalmon lévő miniszterelnök és pártja hülyének nézi az országot, és szemrebbenés nélkül belehazudott az arcunkba.
Öt évvel ezelőtt ezen a napon a nemzet nagy része alapjaiban háborodott ezen fel.
Öt évvel ezelőtt ezen a napon álltunk este a Kossuth téren és tele volt a szívünk hittel és lelkesedéssel.
Öt évvel ezelőtt ezen meg az ezt követő napon azt gondoltuk, hogy most végre szerét ejthetjük annak, ami ’56-ban nem sikerült és amit ’90-ben elsikkasztottak, érdemben változtathatunk a sorsunkon.
Öt évvel ezelőtt ezen a napon arra semmiképpen nem gondoltam, hogy öt év múlva az lesz a sorsom, ami most.

Először is azért nem, mert egy ilyen lebukás után azt gondolhattuk, hogy talán még a szocialisták is belátják, hogy visszavonulót kell, fújjanak. Nem látták be, inkább terrorral feleltek. Másodszor is azért nem, mert egy ilyen lebukás után azt gondolhattuk, hogy talán még a Fidesz is a sarkára áll, és ha kell, odaül éjszakázni a Kossuth téren tüntetők mellé. Nem ültek oda, inkább minket provokátoroztak. Harmadszor is azért nem, mert a meginduló és senkire tekintettel nem lévő állami terror kapcsán azt gondolhattuk, hogy legalább erre reagálva az ellenzék a kormány megbuktatását célzó tiltakozás élére áll. Nem állt oda, inkább minket vádolt, hogy „rájuk tolattuk magunkat” október 23-án. Lehetnek, akik azt mondják, hogy ennyi csalódás után be kellett volna látni, hogy nincs értelme az ellenállásnak, fel kellett volna adni és besimulni a rendszer adta lehetőségek közé. Beülni valamelyik pártba vagy újat alapítani, köpni rá, hogy nem lesz alkotmányozó nemzetgyűlés és hogy a szocialisták kitöltik a mandátumukat, készülődni, kampányolni a következő választási színjátékra, lemondani az álmokról és akkor ma én is ülhetnék esetleg valami jól fizető állásban a börtön cella helyett. Lehet, hogy így lenne. Lehet…

És mi van a becsülettel? Mi van azzal, hogy egy ilyen lebukás után, mint ami öt évvel ezelőtt ezen a napon történt, minden magyarnak, akiben egy kis büszkeség is van, kutya kötelessége megalkuvás nélkül küzdeni, hogy a lassan egy évszázada itt garázdálkodó bolsevikok mielőbb végre a megérdemelt helyükre, a hatalomból örökre ki- és a nemzet ítélőszéke elé bekerüljenek?
A Nemzeti Ellenállás nem a hatalom megszerzéséről szólt, mint ahogy ezzel hazug módon megvádoltak, nem a „balhézásról”, mint ahogy ezzel úton-útfélen mocskoltak, és végképp nem terrorizmus, ahogy az ország igazi terrorizálói és átverői megpróbálják most beállítani. A Nemzeti Ellenállás becsületbeli ügy volt, az ma is, és az lesz mindig, amíg lesz igaz szívű magyar hazafi, aki nem azt nézegeti, hogy ki áll mögötte, ki nem, hanem tudja, hogy van az a pont, amin már nem lehet nemzeti gerincferdülés nélkül átlépni, ezért nem is szabad, ha akár egyedül marad is végül, akkor sem. Mert inkább legyen az ember a nemzet legnagyobbjai közt a legkisebb, mint a legkisebbjei közt a legnagyobb.

Éppen ezért nem bánok semmit, amit tettem, még akkor sem, ha cserébe olyasmivel is vádolnak, amit nem tettem. Még akkor sem, ha az árulás, a gyávaság odáig jutott, hogy magát nemzeti radikálisnak valló ember az irháját mentve vádol a szolgalelkű hatóságok igényét kielégítve. Még akkor sem, ha az immunrendszert leépítő moslék börtönkoszton kell élnem, ha a dohos levegőjű zárkában megpenészedik az ágydeszka alattam. Még akkor sem, ha kínomban néha el kell kapcsolnom a zárkában a tv-n az olyan családi filmeket, ahol szülő és gyermeke közti érzelmi kapcsolatot domborítanak ki, mert egyből lelkembe hasít saját családom mardosó hiánya. Még akkor sem, ha jogsértésektől hemzsegő, felháborítóan koncepciós eljárásban valószerűtlenül nagy büntetési tételekkel ijesztgetnek.

Semmit sem bánok, mert – mint ahogy azt már 2006. október 28-án mondtam – a sors kegyéből szerencsém volt olyasmiket megélni, amiért érdemes volt megszületni. Nem kérek, és nem várok ettől a rendszertől semmit. Az emberektől sem kérek szánalmat, csak legfeljebb annyit, hogy ha már nem volt bátorságuk odaállni, amikor kellett volna, akkor legalább annyit követeljenek most meg, hogy tisztességes, korrekt eljárásban, szabadlábon és nem ilyen méltatlanul börtönben, ellehetetlenített körülmények közepette kelljen védekeznem.

Bocsánatot csak a gyermekeimtől kérek, de tőlük is inkább azért, mert nem tudom azt mondani nekik, hogy minden rendben, győztünk, és most már számukra is biztosítva van a magyar jövő. Nem tudom ezt mondani nekik, még nem…

Budaházy György, a köztársaság rabja

Gaudi-Nagy Tamás és B. Anikó a Kugli zenekar - Budaházy Györgynek ajánlott   Számmal jelzett ember c. számát adják elő az őszödi beszéd kiszivárogtatásának 5. évforduláján tartott tütnetésen (2011. 09.17.)