Tisztelt küldöttek! Székely-magyar testvéreim! Hölgyeim és uraim!

Június harmadiki gyűlésünk óta eltelt öt és fél hónap eseményei közül kiemelt, nemzetközi jelentősége van az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése nyári és őszi üléseinek. Lehet, van Önök között olyan, aki megkérdezi, hogy miként kerül ez a Székely Nemzeti Tanács elnökének beszámolójában?

Nos, hadd emlékeztessek arra, hogy a tavaly, szeptember 15-én, a magyar Országgyűlés Gobelin termében került sor arra a tanácskozásra a Székely Nemzeti Tanács küldöttsége és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Braun Márton képviselő vezette magyar delegációja között, amely azzal a megállapodással zárult, hogy a magyar delegáció vállalja a székely autonómia-törekvés képviseletét az Európa Tanácsban.

Izsák Balázs, az SZNT elnöke fél éves értékelő beszédében kiemelte, legfontosabb célkitűzésük a székelyföldi diplomácia kiépítése volt, a területi autonómiáért gyűjtendő egymillió aláírás érdekében több magyarországi várossal és civil szervezettel kötöttek együttműködési szerződést. Mint mondta, Dél-Tirol képviselőivel is folytak egyezetéseket, hogy az önrendelkezés ügyében tapasztalatot cseréljenek. Izsák Balázs arra is kitért, hogy a román kormány kénytelen volt elfogadni az aláírásgyűjtésre vonatkozó EU-s határozatot, így 2012 áprilisától megkezdődhetnek a gyűjtőívek kitöltése. A jelenlévő képviselők az elnöki beszámolót egyhangúlag elfogadták.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának Regionális önkormányzati munkacsoportja november 10-én alakult meg az Országházban. Az elszakított országrészek képviselői a csonkaország képviselőivel együtt tekintették át az  önrendelkezés és regioánlis autonómia megvalósításának lehetőségeit az ettől példátlanul megfosztott magyarság számára. (MTI tudósítás)

László Bálint (Magyar Remény Mozgalom), Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik MM), Kulcsár Terza József (Magyar Polgári Párt)

A KMKF a határon kívüli magyarság önkormányzatiságának a megvalósulását szorgalmazza. A munkacsoport a tömbökben élő magyar közösségek önkormányzatiságának előmozdítását kívánja szolgálni. A KMKF tagjai szerint a határon túli magyar nemzetrészek mindegyikénél vannak olyan területek, amelyeken a magyarság kompakt módon, domináns helyi többséget alkotva él, s ezeken a területeken többnyire él az a politikai és társadalmi mozgalom, amelynek célja, hogy a közösségek autonómiát nyerve intézhessék saját ügyeiket.

Székelyföld autonómiájának kivívása érdekében a Székely Nemzeti Tanács megalakulásától kezdve használni kívánta mindazokat a társadalmi, politikai, jogi eszközöket, amelyeket a demokrácia kínál. Ezek közül a legfontosabb ebben a küzdelemben magának az érintett közösségnek az akaratnyilvánítása és aktív szerepvállalása, valamint az általa megválasztott önkormányzatok céltudatos és kezdeményező fellépése. Fontos az is, hogy elkötelezett parlamenti képviselők terjesszék, ha kell többször is a román törvényhozás elé Székelyföld autonómia statútumát, fontos az anyaország erőteljes támogatása, és nagyon fontos, hogy európai és nemzetközi fórumokon a székelyek önrendelkezési törekvését meg tudjuk jeleníteni, és elő tudjuk mozdítani a nemzetközi jog kedvező alakulását.

Megtartotta alakuló ülését a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma regionális önkormányzati munkacsoportja csütörtökön a Parlamentben, a résztvevők fő célként az autonómia törekvések sikerre vitelét jelölték meg a határon túli magyarság számára.

Kapcsolódó anyag: 1832 (2011) sz. Európa Tanács-határozat

Két magyar képviselő – dr. Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc András – sikeres ténykedése eredményeként az Európai Tanács fontos határozatot fogadott el, amely hivatkozási alap lehet a kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek jövőbeni harcában: az önrendelkezés az autonómia helyébe lép. A Magyarok Világszövetsége gratulál az eredményhez.

A strasbourgi székhelyű Európai Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlése 2011. október 4-én elfogadta az 1832 (2011) sz. határozatát, amelynek címe:

Tisztázandó: a nemzeti szuverenitás és az államiság fogalma a jelen nemzetközi jogban, és amely az ET Jogi és Emberi Jogi Bizottságának előterjesztése alapján született, Marina Schuster német képviselő jelentése nyomán. A további vizsgálódást és fogalmi tisztázást kérő határozat meghozatalát az indokolta, hogy egyrészt az Európai Unió bővítése, és még inkább a lisszaboni szerződés életbe léptetése után a nemzeti szuverenitás fogalma gyökeresen átértékelődött (értsd: korlátozódott). Másrészt katonai beavatkozások következtében egy sor olyan állam „született”, amelyeknek nemzetközi elismertsége vitatott. A határozat tételesen említi a Törökország katonai beavatkozását Cipruson (1974, ciprusi török állam), a NATO légicsapásait a volt Jugoszlávia ellen (1999, független Koszovó), valamint az orosz katonai hadműveletet Grúziában (2008, Grúziából kiváló oszét állam).

Három indítványt nyújtott be a magyar küldöttség, mindhárom az önrendelkezés lehetőségét teremti meg.

Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja történelmi jelentőségű sikerként értékelte, hogy az Európa Tanács közgyűlése elfogadta azt a magyar javaslatot, amely kötelezővé teszi az autonómia biztosítását a tagállamoknak.