Dr. Gaudi-Nagy Tamás Felvidéken járt: megkoszorúzta a nagysallói csata emlékművét és a honvédsírokat (videóval frissítve)

A Görgey Artúr által vezetett tavaszi hadjárat egyik legfényesebb győzelme a nagysallói csata volt 1849. április 19-én. A Léva és Zselíz között elhelyezkedő, még többségében magyarok által lakott településen 161. alkalommal emlékeztek meg a fényes magyar győzelemről. A megemlékezésre már 10. alkalommal jöttek el a párkányi Sobieski János Hagyományőrző Lovasegylet huszárjai. Az idei megemlékezés díszvendége a 101. évében járó vitéz Nagy Kálmán nyug. huszár ezredes volt, aki az utolsó harcokban résztvevő magyar huszár. A Magyar Csodaszarvas Egyesület (www.csodaszarvas.hu) 15 fős küldöttségét Pálfi Zoltán elnök vezette.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás tíz éven keresztül a Magyar Csodaszarvas Egyesület elnökeként (jelenleg tiszteletbeli elnök) vett részt a nagysallói megemlékezésen, idén már mint nagy valószínűséggel a magyar Országgyűlés képviselője a Jobbik Magyarországért Mozgalom színeiben. Ő egyúttal a magyarok jogvédelmét biztosító 100 fős szervezet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) elnöke is.

A hagyományokhoz híven harangzúgással kezdődött a megemlékezés, amely a huszárok bevonulását is jelezte, akik v.Nagy Kálmán ny. huszár ezredes hintóját vezették fel. 

A Himnusz eléneklése után először a nagysallói hagyományőrző népviseletbe öltözött kórus énekelt, majd a Csemadok körzeti megbízottja mondta el ünnepi beszédét. Ezt követően kezdődtek el a koszorúzások.

A képgaléria megtekintehtő ide kattintva!

A nagysallói Önkormányzat, az MKP és a Csemadok képviselőinek koszorúzása után elhelyezték koszorúikat a Rákóczi Szövetség Felvidéki és anyaországi képviselői, valamint Bátaszék Önkormányzata (a benesi törvényeket alkalmazva, a baranyai községbe telepítették ki a csehszlovákok a helyi magyar lakosságot). A Szózat eléneklése után az ünneplő közönség a hagyomány szerint átvonult a helyi temetőben levő közös honvédsírnál lévő emlékműhöz, ahol az ünneplők ismét elhelyezték koszorúikat és a megemlékezés virágait, köztük dr. Gaudi-Nagy Tamás is, aki a Jobbik nevében az „Összetartozunk” feliratú, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében pedig a „nem adjuk fel” feliratú koszorúkat helyezett el a hősök sírjánál lelkes gyermek sereg (köztük három fiúgyermeke) kíséretében helyzete el.

Az emlékműnél v.Nagy Kálmán ny. huszár ezredes mesélt a tisztelgőknek az általa vezetett huszár század II. világháborús cselekedeteiről, valamint a huszár hagyományok ápolásának szükségességéről.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás megemlékező beszédében kiemelte, hogy a felvidéki magyarság nemzethez való kötődésének szép példája ez a megemlékezés, s reményét fejezte ki, hogy a megújult Országgyűlés első intézkedései közt fog szerepelni; a határon túli magyarok 90 év után ismét visszanyerjék az önhibájukon kívül elvesztett állampolgárságukat, és képviselőként is küzdeni fog azért, hogy Magyaroszág védhatalomként lépjen fel az elszakított területeken élő több millió magyar önrendelkezési jogainak kikényszerítése érdekében és azért, hogy a felvidéki magyarok egyenjogúak lehessenek, ne másodrangú állampolgárok, és legalább annyira megbecsült tagjai legyenek az Európai Uniónak, mint a dél-tiroli osztrákok, finnországi svédek.

Fontosnak tartja, hogy a felvidéki magyaroknak is végre hiteles képviselői legyenek és egyúttal kezdeményezni fogja a Parlamentben egy Kárpát-medence egészére kiterjedő magyarokat védő jogvédő hálózat létrejöttét. Ha ilyen már régen létrejött volna, akkor ilyen szintre nem süllyedt volna a felvidéki magyarok helyzete. Kifejtette: kell egy erős jogvédő hálózat, amely a szlovákiai, európai uniós és minden más nemzetközi eszközt igénybevételével képes hatékony jogi segítséget nyújtani a magyarságuk miatt meghurcolt, vagy hátrányt szenvedett magyaroknak. Óriási a felelőssége a felvidéki magyar politikának, hogy nem hozott létre ilyen hálózatot. A jogvédő-politikus kitért arra is, hogy igenis szükség van a nemzeti önrendelkezés elvét teljesen figyelmen kívül hagyó párizsi békediktátum felülvizsgálatára, amelyre az EU tagság sem jelentett gyógyírt, sőt a helyzet azóta csak romlott. Megosztotta a jelenlevőkkel a nevezetes debreceni kijelentését követő hisztérikus reagálások történetét, a hazugság nagykoalíciójának létrejöttét: Jan Slotától kezdve a Magyar Koalíció Pártján keresztül egészen Kövér Lászlóig. Nagy tetszést aratott a dühödt regálásokra adott válaszként megtartott lakossági fórum és séta a kettészelt Komáromban, amelyet Morvai Krisztinával, a Jobbik államfő-jelöltjével valósított meg.

Útban a lovas huszárok lekéri lovas tanyájára, a zöldellő mezőkön igazi huszár virtusnak lehettünk tanúi. Az ünnepségen végig fegyelmezetten tisztelgő huszárok és lovaik, ragyogó időben szabadon vágtázhattak az egykori csata helyszínén. Itt a nyílt terepen a körünkben lévő fiatalok, valóságban is láthatták (a bátrabbak ki is próbálhatták), hogy mire képes a magyar huszár és a lova.

Drozdik Sándor huszárkapitány lekéri tanyáján birka gulyással és díjnyertes borával várta a megfáradt huszárokat. A rövid pihenő után vitéz Nagy Kálmán vezetésével kezdődött a hivatalos állományi gyűlés, amely az ipolyszakálasi huszárok csapatzászlójának avatásával kezdődött, majd a hagyományőrző huszárok előléptetésével és avatásával folytatódott. Megható volt, ahogy a 101 éves még mindig délceg tartású és veretes beszédű huszár ezredes mellett ott állt négy magyar legény (6 és 9 évesek) karddal és fokossal kezükben és rendületlen vigyázzállással emelték az esemény ünnepélyességét és méltóságát. A hivatalos események után Pálfi Zoltán MCSE elnök és dr. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő-jelölt, köszönetüket fejezték ki a résztvevő huszároknak, polgármestereknek és valamennyi résztvevőnek. Gaudi-Nagy Tamás gyönyörű selyemhímzésű magyar címeres nemzeti lobogót adott át a dunaszerdahelyi huszáralakulatnak csapatzászlóként, illetve bejelentette, hogy segít a huszáralakulatok felszereléseinek fejlesztésében.

Ezek után kötetlen éneklésre (huszárnóták) és éjszakába nyúló vidám ünneplésre került sor, amelynek során finom birkapörköltet, aszú törkölypálinkát és kissallói vörösbort is kóstoltak a vendégek.

Annak ellenére, hogy az idén nem kerek évfordulót ünnepeltünk, a díszvendégek és a nagyszámú huszár és megemlékezők felejthetetlené tették a felvidéki magyarság egyik legjelentősebb ünnepét. Örvendetes, hogy szinte minden generáció a 101. évében lévő vitéz Nagy Kálmántól a babakocsis kisgyermekig képviseltette magát. Az elmúlt 10 év nagy eredménye, hogy a Felvidéken sorra alakulnak a huszár hagyományőrző egyesületek: Párkány, Ipolyszakálas, Dunaszerdahely, Nyír. Ezeknek a támogatása fontos nemzetmentő feladat, minden elkötelezett hazafi számára!

Budapest, 2010. április 18.                                                                                                         
Pálfi Zoltán
elnök