Elszámoltatást Jobbik módra! - a Barikád hetilap interjúja Gaudi-Nagy Tamással

„A felelősségre vonás egyik nagyon komoly aggályát jelenti, hogy a mai napig helyükön vannak azok az ügyészek és bírák, akik a 2006-os statáriális, kirívóan jogsértő eljárásokhoz asszisztáltak.”- nyilatkozta Gaudi-Nagy Tamás a 2006-os jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság Jobbikos alelnöke. A politikus szerint árulkodó és kiábrándító a kormánytöbbség azon lépése, amellyel nem támogatták a Lex Gyurcsány törvényjavaslatot. „Lett volna lehetőség az alkotmányt és a népakaratot megtaposó, esküszegő Gyurcsány börtönbe juttatására, azonban ezt nem akarták. Ezek után joggal merül fel a kérdés: van- e valódi elszámoltatási akarat a Fidesznél vagy sem. Sajnos ez a lépés a második verziót igazolja.” – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás.

A 2002 és 2010 között, különösen a 2006 őszén az állam részéről elkövetetett jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság munkája lassan a végéhez érkezik. A múlt héten Draskovics Tibor meghallgatására került sor. Hogyan értékeli a volt igazságügyi és rendészeti miniszter által elmondottakat?

Draskovics mindenképpen egy rendkívül beképzelt, cinikus, elkenő a valóságot elfedő, az őszinte szembenézés teljes hiányosságáról tanúskodó nyilatkozatot tett. Az a fajta hatalmi arrogancia és gőg áradt belőle, ami az egész Gyurcsány-Bajnai korszakot jellemezte és amikor tételesen is szembesítettem korszakának alkotmányellenes termékeivel, azt most is büszkén vállalta. Tóth Gábor volt budapesti rendőr-főkapitány, Bencze József volt országos rendőr-főkapitány és Draskovics Tibor természetesen a gyújtogató csőcselék kliséjével érvelt, hogy miattuk volt szükség – a békés többség érdekében - azokra a karhatalmi intézkedésekre, amelyeket egyébként az ombudsman és a független panaszvédelmi testület is elítélt. Igenis kimondható, hogy a 2006 után fokozódó elnyomást, karhatalmi eszközökkel, kordonokkal, zaklató jellegű igazoltatásokkal, önkényes őrizetbe vételekkel, tüntetések karanténba szorításával és ezek megtiltásával érték el. Ugyanakkor a kettős mérce alkalmazására sem tudtak megnyugtató feleletet adni. Egy példa a sok közül: a 2008-as melegfelvonulást a budapesti rendőrfőkapitány-helyettes megtiltotta, ám ezt Draskovics Tibor személyesen felülbírálta és engedélyezte. Közvetlenül ezek után a Jobbik 2009. március 15- ei kampánynyitó vonulásos rendezvényét, ugyanazon útvonal tekintetében közlekedési okokra hivatkozva tiltották be. Az ilyen típusú tiltások ezt követően hisztérikus szintté fokozódtak, amelyeket a Fővárosi Bíróság eljáró bírája, Fábián Judit szinte minden esetben jóváhagyott. Egyértelműen kimondható, hogy a rendőrség kifejezetten a kormányzat érdekében, az állampolgári ellenállás megtörése céljából alkalmazta ezeket a módszereket. Miután a jogvédő szervezetek sikerrel tudtak megvédeni számos meghurcolt tüntetőt, a Gyurcsány- rendszer jogszabály szigorításokkal igyekezett felzárkózni. Ennek a jogalkotási gyakorlatnak egyik szégyenletes terméke, a Lex tojás törvény. Így közvádas bűncselekménynek minősül, ha politikusokra vagy más személyekre valaki tojást vagy tortát hajít. A törvényt tíz ponton találtuk alkotmányellenesnek és az Alkotmánybírósághoz fordultunk, ahol a mai napig nem született döntés. De említhetném a passzív engedetlenségi kormányrendeletet is, amely pusztán a rendőri utasításnak való ellenszegülést is bírsággal bünteti, és ezt a jogi gumibotot több száz kormányellenes tüntetővel szemben alkalmazták.

Mostanában egyre többet hallani arról, hogy a jogállamiság helyreállt. Igaz a Gyurcsány-Bajnai korszak jogkorlátozó szabályozásai még mindig hatályban vannak.

Draskovicsnak egyetlen egy megdöbbentően igaz vallomása volt, mégpedig pont a Gárda megítélése kapcsán. Úgy tűnik a korábbi és a mostani időszak kormánytöbbsége is egyetért abban, hogy a Gárdát törvényen kívül kell tartani. Annak ellenére, hogy a gárdisták soha nem törtek senkinek a személyes szabadságára és a rend iránti vágyat testesítették meg. De erről, majd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága mondja ki a végső szót. Egy biztos – és a jogerős feloszlató ítélet kimondja - a gárdisták nincsenek eltiltva attól, hogy más szervezeti formában, de gárdista szellemiségben folytassák az egyesülési jog talaján álló tevékenységüket. Ennek ellenére Gyurcsány gárdaellenes és egyúttal alkotmányellenes rendeletét a forradalmi többségű kormány, betű-és vesszőváltoztatás nélkül emelte törvényerőre. Ugyanakkor Bencze József meghallgatásának egyik nagy szenzációja, hogy a volt országos rendőr-főkapitány igen éles kritikát fogalmazott meg a feloszlatott társadalmi szervezetben való részvétel (akkor még) szabálysértése ellen. Bencze szerint nem világos a norma, ezért egy rendőr nem tudja eldönteni, hogy ki minősül a gárda tagjának és ki nem. A jogállamiság helyreállításáról csak akkor lehet beszélni, ha a 2006-os jogsértettek kártalanítása és a felelősök elszámoltatása mellett azokat a Gyurcsány korszakból örökölt jogszabályokat is megszüntetjük, amelyek egyértelműen alapjogokat korlátoznak. Erre vonatkozó törvényjavaslatomat – egyes büntetőjogi és szabálysértési jogszabályok módosításáról – szeptember 22-én nyújtottam be az Országgyűlésbe.

A bizottsági jelentés október 23-ra készül el. Valódi elszámoltatásra – börtönbüntetésre – mekkora esély van?

Eleve nem tartom szerencsésnek, hogy ilyen rövid határidőn belül kell elkészülnie a jelentésnek. A kormánytöbbség diktálja az iramot és én, mint a bizottsági tagja és alelnöke illetve Morvai Krisztina, mint a testület európai parlamenti képviselője kőkeményen szembesítjük a felelősöket tetteikkel, és feltárjuk a megtorlás újabb és újabb részleteit. Az elszámoltatás a Jobbik egyik legeltökéltebb törekvése. Az állami szervek - rendőrség, ügyészség, bíróság, büntetés végrehajtás – részéről elkövetett jogsértéseknek a nyilvánosság elé kell kerülnie. Több megdöbbentő részletre is fény derült, elég csak a büntetés végrehajtási intézetben történt kínzásokra gondolnunk. A jelentésnek szólnia kell a politikai és jogi felelősségről és a büntetőjogi számonkérésre is elegendő alapot kell adjon. Amennyiben a konkrét állami szervek vezetői részéről, bűncselekmények elkövetése állapítható meg, akkor ezekben az esetekben feljelentéseknek kell születnie. Számomra, mint büntetőjoggal foglalkozó jogásznak teljesen egyértelmű, hogy Gergényi Péter (volt budapesti rendőrfőkapitány), Szabadfi Árpád (volt országos rendőrfőkapitány-helyettes) és Lapid Lajos (budapesti rendőrfőkapitány- helyettes) büntetőjogi felelőssége megáll: elöljárói bűncselekmények elkövetése álláspontom szerint megállapítható. Amennyiben nem történnek feljelentések, a Jobbik ezeket megteszi. Nyilvánvalóan tarthatatlan helyzet, hogy Budaházy György és társai és nem pedig Gyurcsány Ferenc és társai ülnek börtönben. Egy biztos, a Jobbik ezt a kérdést a legkeményebben fogja képviselni.

Tartani lehet-e attól, hogy egyes bizonyítékoknak nyoma vész, ahogyan az a hatósági felvételekkel is történt?

Bizony ez nem zárható ki. Bár Bence József próbálta menteni a mundér becsületét, hogy már pedig ilyen nem történt. De azt látni kell, hogy a rendőrség felelősségre vonását nagyban akadályozta a hatósági felvételek „eltűnése” és a büntetés végrehajtási intézetekben rögzített kínzásokról sem kerültek elő a felvételek. Bencze József megdöbbentő módon azt mondta, hogy ők tudják kik lőttek rá a Teve utcai rendőrszékházra és úgy gondolják ezt megfelelően bizonyították is. Az ügyészég azonban nem így gondolta és nem emelt vádat. Budaházy György és 17 társa elleni vádemelés után beszélgetünk. Nem nehéz arra a következtetésre jutni, hogy az ügyészség nemcsak jogi szempontokat mérlegel. Valamiféle állam az államban szerepet próbál kihasítani magának mind az ügyészségnek, mind a bíróságnak az a része, akik 2006 őszén és azt követően is törvényeken felül helyezték magukat és a rájuk irányadó anyagi és eljárásjogi szabályokat megszegve juttatták az embereket börtönbe. Egyértelműen kimondható, hogy az ügyek összekapcsolódnak. Ezek az állam, bírósági, ügyészségi, rendőrségi szervek valamiféle láthatatlan összefonódásban olyan ügyeket kreálnak és tartanak életben, amelyek a politika számára jelentenek eszközt. A felelősségre vonás egyik nagyon komoly aggályát jelenti, hogy a mai napig helyükön vannak azok az ügyészek és bírák, akik a 2006- os statáriális, kirívóan jogsértő eljárásokhoz asszisztáltak. Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke bejelentette, hogy belső vizsgálatot indít a nyomozó bírók működése miatt. A Katonai Ügyészség pedig a büntetés végrehajtási intézetben történteket vizsgálja.

A Katonai Ügyészséget ki vizsgálja felül? Ugyanis nem egy estben szüntették meg a rendőrök elleni eljárást, bizonyítékok hiányára hivatkozva.

Valóban aggályos, hiszen mi a Nemzeti Jogvédő Alapítvány munkatársai már akkor számtalan feljelentést tettünk, hogy a rendőrparancsnokokat vonják felelősségre (a nem rendszeresített vadászfegyverek, gumilövedékek használata miatt). Megállapítható, hogy a Katonai Ügyészségnél is nagy bajok vannak. A büntetés végrehajtási intézetben alkalmazott sanyargató falhoz állításokat a nemzetközi jog szabályaival ellentétben nem minősítették kínzásnak.

Míg a bíróságok a rendőröket sorozatban felmentették, addig nem egy tüntető fiatalt felfüggesztett szabadságvesztésre ítéltek.Miközben a bizottsági meghallgatásokon arra is fény derült, hogy az ügyészek és a rendőrök egyeztettek egymással.

A bíróságok a kettős mérce eszközével mértek. Volt olyan tüntető, akit letöltendő szabadságvesztésre ítéltek pszichikai bűnsegédlet miatt. A megvádolt személyek kimutathatóan nem dobtak el egyetlen követ sem, csak úgymond a „helyszínen voltak és buzdították társaikat”. Felvetül a kérdés, mennyire lehet hitelesnek tekinteni ezeket az ítéleteket? Úgy gondolom ezekben az esetekben, nagyon erősen felmerül a közkegyelem kérdése, ahogyan 1990-ben a taxisblokád idején. Akkor bár hidakat zártak le és megbénult az egész ország, mégsem vetettek be rendőri erőket és mégis közkegyelemben részesültek a résztvevők. A 2006-os állami jogsértések, sőt a szovjet emlékmű megrongálói esetén is nagyon erősen felmerül a közkegyelem megadásának kérdése és ez ma is egyértelműen indokolt.

Még az index újságírójának is feltűnt, hogy a bizottsági munka legfelkészültebb tagjai a Jobbik delegáltjai. Eredményesnek tartja az albizottság tevékenységét?

A május óta tartó meghallgatási sorozat, meglepően sok új eredményt hozott. Csak néhány példát említek. Bene László azt mondta, hogy azért nem indított fegyelmi (akár büntető) eljárást Gergényivel szemben, mert a volt budapesti rendőrfőkapitány Gyurcsány Ferenc oltalma alatt állt (miután a volt miniszterelnök visszautasította Gergényi nyugdíjazási kérelmét és megerősítette pozíciójában.) Az a REBISZ-es parancsnok, aki pedig az MTV székházat védők felmentésére indult azt tapasztalta, hogy az épület mögötti Nádor utcában egy elhagyott rendőrségi gépjárműben, telt tárral gépfegyverek találhatóak. Másrészről Morvai Krisztinával mi nem belecsöppentünk ebbe a munkába, hanem 2006 ősze óta folyamatosan foglalkozunk ezekkel az ügyekkel és nem politikai érdekek mentén mérlegeljük a meghurcoltak védelmét. A Fidesz delegáltjai még most is hajlamosak abban gondolkodni, hogy voltak törvénytisztelő állampolgárok, akiket meghurcoltak és voltak randalírozók, akik megérdemelték amit kaptak. De itt sokkal összetettebb dolgokról van szó: felkelt a nép a gyurcsányi csalással és hazugságokkal szemben és az ellenállást karhatalmi erőkkel verték le. A tüntetők saját védelmük érdekében az önvédelem útjára léptek és emiatt nem lehet őket csőcseléknek vagy randalírozóknak nevezni. A rendőrségnél pedig olyan mértékű vezetői hibák és mulasztások történtek, amelyeket semmiképpen nem lehet véletlennek tekinteni.

A szeptember 13-án benyújtott Lex Gyurcsány – bűncselekménynek minősítené és börtönnel sújtaná a bizottsági meghallgatásról távolmaradókat – törvénymódosító indítványára vonatkozóan, a Házbizottságban a kormánytöbbség nem járult hozzá annak kivételes eljárásban való tárgyalásához. Így továbbra is szankciók nélkül maradhatnak távol az illetékes beidézettek (Gyurcsány Ferenc, Szilvásy György). A meghallgatást igen, de vajon az elszámoltatást is megúszhatja Gyurcsány Ferenc?

Árulkodó és kiábrándító ez a lépés, mert lett volna lehetőség az alkotmányt és a népakaratot megtaposó, esküszegő Gyurcsány börtönbe juttatására, azonban ezt nem akarták. Ezek után joggal merül fel a kérdés: van- e valódi elszámoltatási akarat a Fidesznél vagy sem. Sajnos ez a lépés a második verziót igazolja.

A cikk megjelent a Bar!kád hetilap 40. számában.