Erősíteni kell a nemzeti értékek védelmét az alkotmányban
Gaudi Nagy Tamás a Jobbik Magyarországért mozgalom álláspontját ismertette a nyilvánosságra került alkotmánytervezettel kapcsolatban.
A politikus elmondta: a Jobbik a Szent Korona értékrendjét alapul véve határozottan és következetesen képviselte a történeti jogfolytonosság visszaállítását.
A képviselő komoly eredményként értékelte azt, hogy az újonnan létrehozandó magyar állam legfőbb jogszabályát nem nevezik alkotmánynak. A Jobbik álláspontját elfogadva a kormánypártok alaptörvény néven terjesztették azt elő. Ez szerinte azt jelenti, hogy elfogadták azt a javaslatukat is, hogy egy most meghozandó egységes okiratú alkotmánnyal nem lehet felülírni a történeti alkotmány értékeit.
Gaudi-Nagy történelmi jelentőségűnek tekinti azt, hogy az alkotmánytervezetben az ország megnevezéseként csak Magyarország szerepel, ami szerinte azt a szemléletet tükrözi, hogy a magyar állam jogfolytonossága nem a köztársaságból fakad, hanem egy államformákon átívelő, több mint ezer éves nemzet történeti jogfolytonosságát jelképezi.
A politikus hangsúlyozta: az alaptörvény-tervezet számos erénye mellet sajnos sok hiányosságot is tartalmaz. Szerinte hiányzik belőle államcélként a közjó és az igazságosság. A „Nemzeti hitvallás” nevezetű fejezet pedig nem megfelelő részletességgel utal a magyar történelem sorsfordító eseményeire, ez a politikus szerint szintén bővítésre szorul.
Gaudi-Nagy eredményként értékeli, hogy a mostani tervezetben a kommunista bűnök el nem évüléséről szóló rész is belekerült. A történeti alkotmányosság követelményét azonban a dokumentum szerinte nem teljesíti, a politikus úgy véli, külön sarkalatos törvényben kellene rendelkezni arról, hogy milyen formában és milyen eljárási renddel fog megtörténni az elmúlt 67 év jogi átvizsgálása.
A politikus hiányolja azon sarkalatos törvényt is, amely az igazságtételt célozza meg, rendezi az 1990 előtti vagyonvesztések jóvátételét és az elkövetett bűnök megtorlását. Továbbá hibának tartja azt is, hogy nem szerepel a szövegben az elmúlt 20 évben rablóprivatizáció kérdését is rendező sarkalatos törvény igénye. Szerinte a nemzeti vagyon visszaszerzését is meg kellene célozni.
A politikus sajnálatosnak tartja, hogy a termőföld védelmét sem teljesíti a tervezet, csupán az örökségként történő megőrzését tartalmazza. A politikus szerint ez kevés. Kiemelte, hogy biztosítani kellene még az ásványkincsek, felszínalatti vizek, gyógyforrások és az energiaszektor megvédését. Szintén hiányosságnak tarja, hogy a Jobbik által képviselt szociális jogállam gondolata, nem jelenik meg elég hangsúlyosan, szerinte inkább visszalépés tapasztalható a munkához való jog, lakhatás, és a szociális ellátásokhoz való jog tekintetében.
A politikus üdvözli, hogy a történelmi elnevezésekhez visszatértek, példaként említette a Legfelsőbb Bíróság történelmi „Kuria” nevének visszaállítása, illetve a szintén történelmi „vármegye” elnevezés használatát.
Gaudi- Nagy a nemzeti szuverenitás korlátozásának értékeli az Uniós elkötelezettséget tartalmazó rész megjelenését a tervezetben.
A képviselő kiemelte, hogy az államszervezeti oldalról hiányzik a felsőház felállítása, szerinte ez képes lenne a pártpolitika által sok esetben megbénított alsóház szerepét ellensúlyozni. Mint elmondta, a második kamara „a kollektív nemzeti bölcsesség beemelésével tudna egy állandó nemzeti érdekképviseletet ellátni”
A politikus visszalépésnek tekinti, hogy az alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét jelentős mértékben korlátozza e javaslat. Az országgyűlési képviselők egynegyede kérhet normakontrollt, ami jelen esetben azt jelenti, hogy a Jobbik csak az MSZP-vel közösen nyújthatna be beadványt az alkotmánybírósághoz. Hangsúlyozta, a Jobbik az MSZP történelmi bűnei miatt ilyen együttműködést nem fog támogatni.
A politikus végezetül elmondta: az új tervezet összességében előrelépést jelent, mert világosabban és hangsúlyosabban jeleníti meg a nemzeti értékek védelmét. Szerinte ez azonban még mindig kevés, sokkal több konkrétum kellene. A történeti jogfolytonosság egyértelmű deklarálása is hiányzik. Kiemelte, hogy a nemzeti szuverenitás jelképeként megjelenő Szent Koronának sokkal markánsabban kellene megjelenni a normaszövegben, a Jobbik továbbra is azt fogja képviselni, hogy az alaptörvény kompromisszummentesen vállalja fel a Szent Korona értékrendjét. Hozzátett: pártja továbbra is részt fog venni a vitában, és mindent el fog követni azért, hogy az alaptörvény elfogadhatóvá válásához szükséges módosító indítványait keresztülvigye.
barikad.hu
