Felszólalásaim a Karácsony előtti utolsó záróvitákban - videókkal frissítve

Felszólalásom a szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló törvény záróvitájában.

A Szentestét megelőző napon az Országgyűlés 15 törvényjavaslatról  szavazott. A szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló  törvényjavaslat  záróvitájában nemzeti jogvédőként felhívtam a T. Ház  figyelmét a Parlament épülete előtt zajló demonstráció során történő  alapvető jogi jogkorlátozásokra. Aggodalmamnak adtam hangot ugyanis az  elfogadás előtt álló törvénnyjavaslat még keményebb jogi gumibotokat  tartogat azok számára akik a kormány ellen tüntetnek. Emlékeztettem  arra is, hogy a Gyurcsány- Bajnai időszakban alkalmazott jogkorlátozó  szabályokat nem helyezték hatályon kívül. Ezzel kapcsoaltosan  szembesítettem Navracsics Tibor miniszer urat, a miniszerti  meghallgatásán az ő általa elmondottakra, ami szerint az  Alkotmánybíróság fogja ezen szabályokat megsemmísíteni. Valóban meg  fogja kérdeztem? A közelmúltban komránytöbbséggel elfogadott és  ellenzék által keményen bírált, Alkotmánybíróságról szóló törvény  rendelkezései értelmében az utólagos normakontrollra irányuló kérelmek  - közel 1600 darab- január 1-én a kukában fog landolni.

Felhívtam a figyelmet azon felháborító és vérlázító rendelekzésre ami  szerint a jövőben 60 nap elzárás vagy 150 ezer forint pénzbírsággal  sújtják azon személyt, aki a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó  rendezvényen és sportrendezvényen úgy jelenik meg, hogy az arcát  eltakarja. Számos nyugati példa mutatja, hogy rengeteg tüntetésen a  tüntetők egy politikus arcát ábrázoló maszkot hordanak irántuk érzett  szimpátia vagy antipátia kifejezése érdekében. Őrületként kell, hogy  értékeljem azt is, ha egy Fradi, Újpest vagy Kispest szurkolókat  kollektív bűnösnek mondják ki azért, ha a szeretett egyesületük,  klubjuk sálát az arcuk köré tekerik ezzel kifejezve szeretetüket és  tiszteletüket a klub iránt.

 Egy rendpárti frakció tagjaként pozitívumként értékeltem hogy az új  kódexben szélesedik a felelősségre vonás köre, szigorodnak bizonyos  büntetések, azonban a végrehajtói oldal még mindig nem elég hatékony,  ugyanis az állampolgárok rendőrségbe vetett hite erősen megrendült a  hátunk mögött hagyott időszakban. A mindennapi bűnözés által sújtott  területeken nem kapnak megfelelő védelmet a kiszolgáltatott magyar  emberek az agyonterhelt és hajszolt rendőrségtől.

 A záróvita során kiálltam a büntethetőségi korhatár jelenlegi 14 évről  12 évre történő leszállítása mellett. Számos európai jogszabály  mutatja ezen lépés indokoltságát.

Felszólalásom a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló  1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV.  törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a  végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel  összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat  záróvitájában.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.  törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a  cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról  szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes  törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában. Többek  között azt sérelmeztem, hogy az utolsó pillantban kihagyták az  egyébként hitelezők védelmének erősítése érdekében hozandó törvényből  azt a rendelkezést, hogy ha valaki egy kft üzletrészét át akarja  ruházni, akkor azt köteles előzetesen közzétenni annak érdekében, hogy  a hitelezők biztosítékot kérhessenek. Mint közismert gyakori jelenség,  hogy az egyébként nevével ellentétben valójában korlátlan  felelőtlenséget biztosító kft-k tulajdonosai bedöntik komoly  adóssággal a céget, majd a cég üzletrészét hajléktlannak, vagy soha  fel nem lelhető külfölldinek adják el és a hitelezó arcába röhögnek.

Felszólaltam a címerről és kitüntetésekről szóló törvény záróvitájában

Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az  állami kitüntetésekről szóló törvényjavaslat záróvitájában éles kritikával illettem a kormánypártok javaslatát, mivel az a kitüntetések visszavonására vonatkozó szabályokat nem tartalmaz. Ennek eredménye pedig az lesz, hogy amennyiben idén nem vonják vissza a magyar gyalázó Kertész Ákos Kossuth díját, úgy a jövőben hatályosuló törvény miatt a visszavonásra csak elméleti lehetőség nyilik, a gyakorlatban azonban nem lesz reális lehetőség ezen lépés megtételére.

Felszólalásom az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában.

Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénnyjavaslat záróvitájában éles  kritikával illettem a kormánypártok javaslatát, mivel az a  kitüntetések visszavonására vonatkozó zabályokat nem tartalmaz, a  megszüntetett jelenlegi rendszerrel szemben. Ennek eredménye pedig az  lesz, hogy amennyiben idén nem vonják vissza a magyargyalázó Kertész  Ákos Kossuth- díját, úgy a jövőben hatályosuló törvény miatt a  visszavonásra csak elméleti lehetőség nyilik, a
gyakorlatban azonban  nem lesz reális lehetőség ezen lépés megtételére.

Felszólalásom Az egyes törvények Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában

Sérelmeztem azt, hogy kettős mércét alkalmaz a kormány a kárpótlás  ügyében. Míg a kommunizmus áldozatainak kárpótlását 2012 márciusáig le  kívánják sietve zárni, az ezen törvényhez fűzött zárószavazás előtti  módosító javaslattal, addig a zsidó honfitársak részére a  Költségvetési törvényben szereplő fejezetként az 1,7 milliárd forintos  jóvátétel továbbra is jár. Kifejtettem, hogy milyen vagyoni és  személyi szabadság korltozásával járó sérelmeket szenvedtek a magyar  emberek a kommunizmus időszaka alatt és nem kaptak mai napoig  megfelelő jóvátételt. Felhívtam a figyelmet a 1945 és 1948 közötti  felvidéki kitelepítésekre, amellyel kapcsolatban az érintett százezer  felvidéki testvérünk jóvátétel nélkül maradnak. Emlékeztettem a  honatyákat hogy a Magyar Állam vállalta a népirtással felérő módon  kitelepített magyarok jóvátételét erre azonban máig nem került sor.  Rétvári Bence államtitkár válaszában ígéretett tett arra, hogy a  kormány törvényt fog alkotni a felvidéki honfitársaink kárpótlása  érdekében. Az államtitkári választ jelentős sikernek értékeltem, mivel  nyilvános igéretet tett a kormány arra, hogy törvényi kereteket  biztosítva, véghez viszi a felvidéki testvéreink részére a kárpótlást. A kitelepítések és lakosságcserék elítélésével az Európa Tanács is foglalkozik: két hete az ET Jogi Bizottságának párizsi ülésén javaslatomra a témával foglalkozó jelentésbe bekerült a kommunizmus idején elkövetett népirtással felérő lakosságcserék elítélése. A jelentést az ET közgyűlése jövő januári plenáris ülésen tárgyalja majd.