Folytatódik a nyomozás a Budaházy-Hunnia büntetőper elsőfokú ítéletét övező hivatali bűncselekmények miatt

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (www.njsz.hu
)
2018. április 13.
kiadta: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Március elején adtunk hírt (https://goo.gl/qzXkju
) arról, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) feljelentése kapcsán már 2018. február 19-én elrendelte a nyomozást a Budaházy-Hunnia ügy elsőfokú ítéletét övező bírói és ügyészi bűncselekmények gyanúja miatt. Most a pár nappal később megszüntetett nyomozás tovább folytatását rendelte el a nemzeti jogvédők indítványa nyomán a Központi Nyomozó Főügyészség.

Az NJSZ feljelentés alapján indult nyomozást egy szűk hónappal később alaptalan indokokkal, érdemi kivizsgálás nélkül megszüntették.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat nem nyugodott bele a nyomozás megszüntetésébe és március végén felülvizsgálati indítvánnyal élt, amelyben részletesen összefoglalta azokat bizonyító erejű tényeket és bizonyítékokat, amelyek a nyomozás folytatását megalapozzák és egyúttal indítványozta az érintett bírók, ülnökök, ügyészek és bírósági alkalmazottak tanúként történő kihallgatását, továbbá azon vádlottakét és védőkét, akik igazolni tudják, hogy az ítélet kiadmánya a lemondott tanácselnök bíró, dr. Kenéz Andrea bírói jogállásának megszűnése napját követő két hétben nem állt rendelkezésre.

A dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető által jegyzett indítvány rámutatott, hogy a megszüntető határozat arra semmiféle választ nem adott, hogy miképpen lehetséges az, hogyha az ítélet a tanácsvezető bírónő utolsó munkanapján már megvolt, akkor miért nem tudták azt még hetekig kiadni a vádlottaknak és védőiknek?

Az egyik vádlott három hangfelvételét csatoltuk, amely bizonyítja, hogy 2017. május 9-én a kezelő irodán azt a választ adták neki, hogy nincs még írásba foglalt ítélet.
Az ügyészség tudomására hoztunk egy olyan sajtótudósítást, amely 2017 május elején készült a Fővárosi Törvényszék sajtó-szóvivőjével, aki - arra válaszolva, hogy mi a helyzet az ítélettel az eljáró bírónő felmondását követően - azt mondta, hogy "ez kényes kérdés", nem azt, hogy ezzel nincs probléma, mert kész az ítélet, ez is arra utal, hogy nem volt kész az ítélet.

A megszüntető határozatban nem adtak meggyőző választ, hogy miként kerülhetett a 2017 május közepén kézbesített elsőfokú írásos ítéletbe, a szóbeli ítélethirdetés indokolásában említett egyik jelentős tényállási elemmel rendre ellentétes megállapítás.
A bíróság szóbeli indokolásában ugyanis kijelentette, hogy azt nem lehetett megállapítani, hogy a cselekmények során az elkövetőknek volt-e valamilyen konkrét mértékű károkozási szándéka. Ezzel szemben az írásbeli ítéletben szereplő ítéleti tényállás minden pontja azzal kezdődik, hogy "azzal a céllal, hogy 50.000 Ft-ot meghaladó kárt okozzanak..." a vádlottak különböző cselekményeket követtek el.

Kifogásoltuk, hogy azon botrányos tényt, hogy az utolsó tárgyalási etap bírósági jegyzőkönyve az ügy ügyészének elektronikus dokumentumába szerkesztve került kiadásra - azt igazolva, hogy az az ügyész gépén születhetett -, azzal próbálta az ügyészség bagatellizálni, hogy az ügyész digitálisan megküldött vádbeszédének fájljából alakították azt át. Így egyrészt adósak a válasszal, hogy miképpen készülhetett egy bírósági jegyzőkönyv egy ügyészi iratból? Ez inkább a gyanút támasztja alá. Másrészt az ominózus jegyzőkönyv fájl születésének időpontja nemhogy az ügyészi vádbeszéden, de még az ítélethirdetés időpontján is túl van egy hónappal, ami a határozatban szereplő magyarázatot kizárja.

A nemzeti jogvédők indítványa arra is rámutatott, hogy nem vizsgálták azt a felettébb gyanús körülményt, hogy a kb. öt óra időtartamú ítélethirdetés során a jelen levő hallgatóság észlelése szerint az eljáró ügyész nem jegyzetelt semmit (sem papírra, sem a laptopjába), ennek ellenére előre megírt, az akkor hallott ítélet rendelkező részére tételesen reflektáló, mind a 17 vádlottra vonatkozó részletes fellebbezési nyilatkozatot tett úgy, hogy azt felolvasta laptopjából, tehát nem rögtönzött.

Mindez pedig csak úgy történhetett, hogy vagy előre megálmodta az ítélet rendelkező részét minden vádlottra vonatkozóan és ezért volt képes azt előre megírni, vagy – ami viszont bűncselekményt vet fel – előre ismerte az ítélet tartalmát. Utóbbi esetben ráadásul ezt önállóan nem lehet megvalósítani, tehát ez a körülmény felveti az eljáró bírói tanács tagjainak felelősségét is. Arról sem tudunk, hogy az ügyészt és az eljárt bírói tanács tagjait ebben a körben meghallgatták volna, azaz arra rákérdeztek volna, hogy ilyen ítélet kiszivárogtatásról tudnak-e esetlegesen abban közreműködtek-e.

Szerintük, annyira szakszerű volt az ítélethirdetés után azonnal bejelentett fellebbezés, hogy fel sem merülhet, hogy ez azért történhetett, mert tudta előre az ügyész. Miközben éppen ez a körülmény az, ami gyanús és ezt kellett volna kivizsgálni, de ez nem történt meg, az ügyészt láthatóan meg sem hallgatták és a hallgatóság soraiból sem senkit.

Az NJSZ indítványa eredményeképpen április 4-én a Központi Nyomozó Főügyészség a megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte és elrendelte a nyomozás folytatását, illetve további nyomozati cselekmények elvégzését.

Ezen örvendetes körülményből az következik, hogy remélhetően végre kihallgatásra kerülnek a koncepciós eljárás eredményeként hozott törvénytelen ítélet születése körüli anomáliákban érintett ügyészek, bírók és bírósági dolgozók. Így végre fény derülhet arra, hogy miként születhetett meg a Budaházyék elleni, gyurcsányi boszorkánykonyhában kitalált recept alapján közel tíz éve zajló, terrorcselekményes koncepciós perben ez a törvénysértő ítélet, amely 17 vádlottra összesen 125 év fegyházbüntetést szabott ki első fokon.

A Budaházy-Hunnia ügy a hazafias közösség egyik kiemelt szívügye és szerintünk mielőbb végre megnyugtató rendezést kell most már nyerjen. A közkegyelmi törvényt Budaházy György és 16 társa érdekében elsők között kell elfogadja a nemzeti radikális támogatással kétharmadot elért kormánytöbbség.

Az amnesztiát már több százezer polgár támogatta petíció aláírással és tucatnyi helyi, illetve megyei önkormányzat által elfogadott „felirati” határozat útján. Ezt a döntést joggal várja hazafias közvélemény a kormánypártoktól, akik ettől eddig azért zárkóztak el, mert még nem született másodfokú döntés a Fővárosi Ítélőtáblán. Április 16-17-én perbeszédek és a vádlottak utolsó szó jogán tett nyilatkozatai és 19-én a másodfokú határozat kihirdetése várható.

Akár súlyosbítás, akár helybenhagyás, akár hatályon kívül helyezés lesz a másodfokú határozat: az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a kálváriájukért felelősök felelősségre vonása az igazságtétel már régóta és sokak által is joggal várt része.