Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik felkérésének elfogadásáról
2010, február 16 – 08:50
Alapos megfontolás után örömmel fogadtam el Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének múlt évben hozzám intézett felkérését, hogy a demokráciáért, a magyar emberek szabadságáért, méltóságáért és jogaiért évek óta kifejtett nemzeti jogvédő tevékenységemet az eddigi következetességgel, elszántsággal, de új szerepben: Magyarország országgyűlési képviselőjeként is folytassam.
A megmérettetést vállalva Budapest 23. sz. egyéni választókerületében (XV. kerület) indulok a Jobbik képviselőjelöltjeként. Párton kívüliként örömmel vállaltam a jelöltséget egy olyan párt támogatásával, amely következetesen és kétes háttéralkuk nélkül harcol a magyar emberek szabadságáért, méltóságáért, a nemzeti öntudat erősítéséért, Magyarország felemelkedéséért.
Számomra mindig a Kárpát-medencében jelenleg határokkal szabdalt testtel élő magyar nemzet szolgálata az elsődleges, eddigi jogvédő, közéleti és civil szervezeti munkásságomat az a vezérelv irányította, hogy ennek a különleges értékekkel rendelkező, sokat szenvedett, de sokra hivatott és küldetéssel rendelkező közösségnek megmaradását és felemelkedését segítő, hasznot hajtó tagja legyek. Új feladatom ellátása során is ezt tartom szemem előtt. És ez vezeti a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot is, amely továbbra is független, csak a nemzetnek elkötelezett jogvédő szervezetként végzi munkáját természetesen tapasztalatait, tudását megosztva azokkal, akik arra a nemzet üdve érdekében arra igényt tartanak.
A nemzethez tartozik mindenki, aki magáénak érzi ezt a közösséget és ugyanazon problémáktól szenved: éljen a lerongyolódott fővárosban, annak bármely kerületében kertes házban, panelben vagy vidéken elhagyatott, védtelen, posta és busz, vonat nélkül maradt kistelepülésen kiszolgáltatva a bűnözésnek és a cselédmunkát végeztető cégeknek vagy intézményeit működtetni alig bíró, vonzó jövőképet sokszor adni nem tudó városban. És a nemzethez tartoznak azon honfitársaink, akiket igazságtalan határok választanak el tőlünk vagy akik emigrációba kényszerültek, pedig a közös nyelv, kultúra, történelem és sors eltéphetetlenül összeköt minket. A nemzethez tartoznak azok is, akik az elmúlt húsz és, de különösen az elmúlt 8 év reménytelensége miatt elhagyták az országot és külföldön próbáltak szerencsét.
És természetesen a jogász kollégák is, akiknek rendkívüli felelőssége és feladata, hogy jogászi eskünkhöz híven valóban az igazság mellé álljanak és ne szolgáljanak egy olyan rendszert, amely bebizonyította, hogy nemzet- és életellenes. Magyarország ma nem jogállam, emberi jogi válsághelyzet van: a szocialista-liberális hatalomgyakorlók a jogot és a rendvédelmi szerveket évek óta saját önkényes hatalmuk védelmére és a másként gondolkodók, a kormány ellen tiltakozók, a politikai ellenállók és a nemzeti értékeket vállaló személyek és szervezetek megzabolázására használják fel. Ezúton is kérem jogász kollégáimat, hogy tudásukat, tapasztalatukat állítsák a nemzet szolgálatába, a törvények rendjét ne önös szempontok, a hatalmi önkény és idegen érdekek szerint, hanem a közjóra és a nemzet értékeire, érdekeire figyelemmel igyekezzenek alakítani, fenntartani, alkalmazni. Most mindenkire szükség van, hogy együtt történjen meg a gyökeres változás az élet minden területén.
Párttagságot nem vállalok, civil, nemzeti jogvédő maradok, de megtisztelő, hogy most lehetőség nyílik arra, hogy – ha a választópolgárok is úgy gondolják -, hogy 2010 áprilisától már ne csak a jogalkalmazás területén küzdjek a magyar emberek szabadságért és jogaiért, mindig az önkény által teremtett kész helyzetben menteni tárgyalóteremben, fogdákon vagy tüntetések helyszínén a megtiportakat, az ellenállókat, de immár a törvényalkotásban, a nemzet templomában, az Országgyűlésben is megjelenhessen és befolyást gyakoroljon a nemzeti jogvédelem értékrendje: nemzeti jogvédőként kiálljak a magyar érdekekért, minél több jobbikos képviselőtársammal együtt.
Az állam kiemelt kötelessége az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása és védelme: tartózkodnia kell megsértésüktől, és egyúttal gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről.
Demokratikus jogállamban kívánatos a polgárok cselekvő részvétele a közügyekben, és az, hogy a közösség életét meghatározó kérdésekben bátran, félelem nélkül nyilváníthassa ki mindenki a véleményét a nyilvánosság előtt egyedül vagy csoportosan – például tüntetéseken – és részt vehessen szervezetek életében. Két választás között is fontos és szükséges, hogy az emberek hangot adhassanak követeléseiknek, vágyaiknak, elégedetlenségüknek, illetve közösségi céljaik megvalósítására civil szervezetekbe tömörüljenek.
Célom, hogy a jog a kifosztás, alávetés és elnyomás eszköze helyett a közjót szolgálja: biztosítsa a magyar emberek szabadságát, méltóságát, biztonságos, büszke és boldog életét. Ehhez olyan igazságos és rendet teremtő jogszabályokra van szükség, amelyek a magyar nemzet egészének életfeltételeit és érdekeit szolgálja és nem csak egy szűk kisebbség kiváltságait, kétes körülmények között szerzett vagyonát és tisztségeit védi. Az elmúlt húsz év jogalkotása és jogalkalmazása sajnos jórészt az utóbbiról szólt, ennek most véget kell vetni. Örömömre szolgál, hogy ebben a küzdelemben a Jobbik programja és Morvai Krisztina – hozzám hasonlóan pártonkívüliként - Európai Parlamentben képviselőként és itthon végzett nemzeti jogvédő munkássága mindehhez irányt mutat.
Bár munkásságom úgy gondolom ismert a hazai közvélemény előtt, mégis néhány mondatban szükségesnek látom összefoglalni. Ügyvéd vagyok, Európa jogi szakjogász, nemzeti jogvédő, három fiúgyermek édesapja, az ország egyik legtekintélyesebb és legeredményesebb jogvédő szervezetévé vált Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat (www.nja.hu) kezdeményezője és 2005 óta ügyvezetője. A magyar emberek szabadságáért évek óta folytatott küzdelmem miatt széles körben elismert jogi képviselőként számtalan ügyben védtem és segítettem jóvátételhez sikeresen politikai szabadságjogait gyakorló vagy éppen csak rossz időben, rossz helyen tartózkodó, rendőrség és ügyészség által meghurcolt, kiszolgáltatott áldozatok tucatjait a hatalom által indított koncepciós eljárásokban. Precedenspereink gyökeresen átalakították a joggyakorlatot: ma már egyértelmű, hogy a tüntetés helyszínéről szabálysértés „gyanújával” elhurcolt tüntető „felmentése” esetén a szabadság korlátozásáért jelentős kártérítés jár, nem lehet büntetlenül megalázni az embereket. Tagja voltam a 2006 őszi rendőri erőszakot kivizsgáló és leleplező – Morvai Krisztina társelnökletével működött - Civil Jogász Bizottságnak, amely 2007-ben közel 300 oldalas jelentést készített a 2006. őszi rendőrségi brutalitásokról, ügyészségi és bírósági jogsértésekről, megnevezve a felelősöket, elsősorban a politikai vezetést. 2006 ősze csak megerősítette a nemzeti jogvédelmet, a nemzeti ellenállást és végképp egyértelművé vált a hatalom nemzetellenessége, amely szemkilövésekben, kardlapos lovasrohamban és valóságos embervadászatban csúcsosodott ki.
1998 óta vagyok önálló ügyvéd, 2001 óta mediátor, az emberi jogok mellett szakterületeim közé tartozik többek között az európai jog, a munkajog és a polgári jog is. Az európai jog beható ismerete miatt már 2003-ban az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló népszavazás során szakértőként vettem részt az ellenző oldal kampányában, mivel már akkor látható volt, hogy a csatlakozás egyoldalú és kizsákmányoló feltételekkel történik. Az ügyvédi talárt továbbra sem fogom letenni, mivel a tapasztalaton alapuló jogászi munkát nagyon szeretem és még számos kiemelkedően fontos ügyben járok el.
Alapító tagja és tiszteletbeli elnöke vagyok (1998-2007 között elnök) a Kárpát-medencében élő magyar fiatalokat segítő Magyar Csodaszarvas Egyesületnek. Működésünk eddigi 10 éve alatt az elszakított nemzetrészek mindegyikét érintő számtalan jószolgálati akciót, programot (például jótékonysági hangverseny, vezetőképző tábor, adománygyűjtés) szerveztünk. Mindig olyan oktatási vagy kulturális intézményt vagy szervezetet támogatunk, amely jelentőségében és felfogásában példaértékű lehet minden magyar számára, elég, ha Böjte Csaba erdélyi gyermekmentő intézményhálózatára gondolunk. További részletek megismerhetők a www.csodaszarvas.hu című honlapon. 2002-2006 között a Magyarok Világszövetsége elnökségi tagja voltam és ezen időszak alatt küzdöttem az elcsatolt területen élő magyarok magyar állampolgárságáért. A délvidéki magyarok állampolgárságáért indított próbaperek ma is tartanak.
Fontos számomra, hogy olyan párttól kaptam bizalmat, amelyik programja középpontjába a nemzeti önrendelkezést és az igazságosságot tette. Nemzeti jogvédőként, a közösségi értékeket garantáló emberi jogok elkötelezettjeként nagy örömmel üdvözlöm, hogy ebben a megfélemlített országban akadt olyan párt, amelyik egyetlenként nyíltan és hitelesen kiáll a polgári és politikai szabadságjogok mellett (a párt elnöke ellen jelenleg is példa nélküli koncepciós eljárás zajlik) , és megvédi a magyarok gazdasági, szociális és kulturális jogait, jogunkat az egészséghez, az egészséges környezethez, vízkincsünkhöz, termőföldünkhöz, nemzeti vagyonunkhoz. Közös célom a Jobbikkal, hogy Magyarországon véget érjenek a rendszeres és súlyos jogtiprások, az önkényt felváltsa a jogállam és a valódi demokrácia és kerüljenek a dolgok ismét a helyükre, állítsuk fejéről a talpára az országot, az abnormálissá tenni kívánt normális legyen ismét a meghatározó, megszűnjön a szabadságért küzdők démonizálása és a valódi szélsőségesek kerüljenek méltó helyükre.
A mai emberi jogi válsághelyzetben kiemelten fontos szerepe van a rendszeresen rendőri erőszakkal, önkénnyel, koncepciós eljárásokkal eredménytelenül megtörni kívánt politikai ellenállóknak, hiszen ők is azok közé tartoznak, akik saját maguk, családjuk sorsát kockáztatva a jogfosztottságtól szenvedő milliók helyett és érdekében vették, veszik a bátorságot ahhoz, hogy Dávidként álljanak ki és szembe a hatalom Góliátjával szemben. Ők is azok, akik a szabadság zónáiban a hatalom által egyre beljebb helyezett tilalomfák elé mernek lépni és példájukkal, kiállásukkal figyelmeztetnek mindenkit arra, hogy jogainkért, szabadságunkért és sorsunk jobbra fordításáért ki kell állni, további hátrálásnak nincs helye. Akiknek a rendet fent kéne tartaniuk és a bűnözőkkel szemben kellene intézkedniük, azok verik szét, üldözik sokszor az országunk állapota miatt tiltakozókat. Az általam vezetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat is évek óta küzd ez ellen és továbbra is ezt fogja tenni.
A pártállami rendszer bukását követően másfél évtizeddel, 2006 őszén véres valósággal éledt újjá a véglegesen letűntnek hitt diktatórikus önkény. Ennek azonban egyértelmű előzményei voltak. 1994-98 között a Horn-kormány időszaka alatt, majd különösen 2002 óta tapasztalható a politikai szabadságjogok durva megsértése. Rendszeressé vált a rendőrség jogellenes és a szakmai normákat semmibe vevő eljárása a kormány ellen tüntetőkkel, szervezetekkel szemben.
A 2006 őszi tüntetések során több ezer ember alapvető jogai sérültek, illetve több százan szenvedtek súlyos testi, lelki sérüléseket, és kerültek önkényes fogva tartásba, majd pedig lettek koncepciós eljárások meghurcoltjai. Mára már jogerős bírósági ítéletek tucatjai is igazolják a civil és nemzeti jogvédők határozott és dokumentált véleményét, hogy kirívó és nyilvánvaló jogsértések százait követték el a rendvédelmi szervek.
Az ember nem a hatalomnak, az önkénynek kiszolgáltatott alattvaló, hanem küldetéssel és méltósággal rendelkező, öntudatos és cselekvő egyén. Elidegeníthetetlen jogokkal rendelkezik a közügyekben való részvételhez, a közösségi önrendelkezéshez, de ezen túlmenően egyéni és közösségi életminőségét meghatározó gazdasági, szociális és kulturális jogai is vannak, így például joga van az egészséges környezethez, táplálékhoz és az élelmiszer-önrendelkezéshez. A saját elveim ás a Jobbik emberi jogi és politikai felfogása szerint fontos, hogy az ember aktív formálója, s ne csupán passzív elszenvedője legyen saját maga és közössége sorsának. Ez utóbbi cél álláspontunk szerint az emberi méltóság és az emberi jogok lényege.
A szabadságjogokat nemzetközi egyezmények és hazai jogszabályok biztosítják, de egyúttal a történeti alkotmányosságunkból, jogi hagyományainkból is következik, hogy az egyén nem kiszolgáltatottja az államnak, hanem a mellérendelésen és jogegyenlőségen alapuló alkotmányos szabadságok címzettje. Történelmünk során joghelyreállító küzdelmeink és szabadságharcaink is alapvetően ezen szabadságok megvédéséért folytak.
Ma már egyértelmű, hogy olyan csoportok ejtették foglyul az országot, amelyek szervezetten és üzletszerűen fosztogatják a nemzet vagyonát, szisztematikusan törekednek a nemzet életfeltételeinek aláásására és az állam intézményeket, a jogi eszközöket e cél érdekében folyamatosan visszaélésszerűen használják. Egyrészt saját végtelenül káros tevékenységük kiteljesítésére, elfedésére, másrészt pedig azok elleni elnyomásra, akik ezzel szemben megalkuvásmentes határozottsággal küzdenek.
Érezhető, hogy az emberek többsége számára az a legfontosabb, hogy ennek egyszer s mindenkorra vége legyen. Az állam álarca mögé bújt nemzetellenes politikai erőknek távozniuk kell, kőkeményen felelősségre kell őket vonni, el kell számoltatni őket és helyettük tiszta kezű, valóban nemzeti érdekeket, értékeket képviselő és védő, a köztisztségeket szolgálatnak tekintő személyek kell kerüljenek az ország vezető őrhelyeire.
Mindehhez elsődlegesen rendkívül határozott akarat kell és megfelelő politikai felhatalmazás, a felelősök „birtokon belül” vannak, tehát áttörést csak a választások után remélhetünk. Legfontosabb, hogy eltökélt, sziklaszilárd és hiteles politikai akarat legyen és ennek érzékelhetően ki is kell fejeződnie programban, elképzelésben. Az úgynevezett rendszerváltás óta mindig csak szándéknyilatkozatok hangzottak csak el, de a valódi megtisztulás mindig elmaradt: most erre kézzelfogható esély kínálkozik.
Rendkívüli jelentőségűnek és egyúttal kivételesen példaértékűnek tartom, hogy Vona Gábor a Jobbik programjának megalkotásában való meghatározó részvételre is felkért: ennek eredményeként büszkén és elégedettem mondhatom el a nemzeti jogvédők helyzetelemzése, értékrendje, célkitűzései a program részévé váltak.
Nem igaz, hogy a fennálló neoliberális rendszernek nincs alternatívája. A Jobbik programja mélyenszántó és valós kórképet ad, de megadja hozzá a megfelelő gyógymódokat is. A program a magyar emberek tényleges, valós tapasztalataira épül: igazságos, emberséges és megvalósítható jövőképet kínál.
Az Országgyűlésben a Jobbikkal együtt küzdeni fogok azért, hogy teljes körűen feltárják a 2006. őszi rendőri brutalitás és ügyészségi-bírósági jogsértéseket, hogy ilyenek többé ne fordulhassanak elő, hogy a felelősök ne kerülhessék el jogos büntetésüket, illetve testületekből eltávolíttassanak, a lelkileg-testileg sérült civilek mielőbb kapjanak megfelelő jóvátételt, és szüntessék meg a még folyamatban levő koncepciós eljárásokat. A politikai okokból elítéltek számára közkegyelmet kezdeményezünk és kivizsgáltatunk minden olyan 2002 óta tapasztalt rendőri és más hatósági fellépést, amelynek során alapvető szabadságjogaikat gyakorlókkal szemben jogsértő módon jártak el, a felelősöket felelősségre kell vonni. Hatályon kívül kell helyezni a gyülekezési és egyesülési jogot alkotmánysértő módon korlátozó törvényeket és rendeleteket, és meg kell szüntetni az ilyen jogszabályok alapján még folyamatban levő eljárásokat, illetve mentesíteni kell a hátrányos következmények alól az ilyen jogszabályok alapján elítélt, megbüntetett személyeket. Ennek érdekében fel kell oldani az ilyen rendőri akciókkal kapcsolatos minden irat és dokumentum titkosságát.
Meg kell szüntetni azt a jogállamisággal összeegyeztethetetlen gyakorlatot, hogy a rendőrséget a kormány magánhadseregeként, érdekeit elfogultan védő karhatalomként, megtorló-megfélemlítő gépezetként működtetik a politikai ellenállókkal szemben a vonatkozó jogi és szakmai szabályok megszegésével, elfogadhatatlanul háttérbe szorítva a rendőrség bűnüldöző és valódi közrendvédelmi feladatkörét. Hatékony és gyors jóvátételt biztosító, szabályozott, peren kívüli megelőző eljárást eredményező egyszerűsített, „egyablakos” kártérítési rendszert alakítunk ki a rendvédelmi szervek (illetve ezen túlmenően bármely közigazgatási szerv) jogsértéseinek áldozatai számára, megszüntetve a jelenlegi rendszer lassúságát és méltánytalanságait, továbbá megfelelő pénzügyi alapot rendelünk az így elszenvedett károk megtérítésére. Megakadályozzuk a véleménynyilvánítási szabadság korlátozására irányuló olyan – jellemzően gyűlöletbeszéd elleni fellépésnek álcázott, de valójában antidemokratikus – törekvéseket, amelyek a magyar nemzet és a világ sorskérdéseinek, a múlt és jelen történéseinek, illetve a jövő kérdéseinek szabad, nyilvánosság előtt zajló megvitatását veszélyeztetik. Támogatni fogom a jogállami normák érvényesülésének garanciáját jelentő, valódi jogvédő szervezetek megerősödését és a hatalmi önkényt ellensúlyozó működésük támogatását.
Fellépek az Országgyűlésben a gyülekezési, egyesülési, a szólás- és a sajtószabadság, és általában a politikai szabadságjogok kérdésében a jogkiteljesítés mellett és a kettős mérce ellen. Szorgalmazni fogom az emberi méltóság védelmét, az egyéni és közösségi jogok erőteljesebb érvényesítését Magyarországon és az elszakított területeken élő magyarok körében.
Kezdeményezni fogom egy olyan jogvédő hálózat kiépítését, amely a Kárpát-medence magyarok lakta területein nyújt jogi segítséget a joghátrányt vagy jogsérelmet szenvedő vagy jogkereső magyaroknak.
Ezen túlmenően pedig síkra fogok szállni a radikális változás programjának teljes körű megvalósítása mellett, de különösen a szabadságjogokon kívül a rendvédelem, az alkotmányügy, az igazságügy és nemzetpolitika területén. Munkám során természetesen számítok a Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden munkatársának és minden jóérzésű, tenni akaró jogász kolléga, kolléganő és nem jogász ember segítségére, támogatására.
Szeretném, ha ebben az új közéleti szerepben is megismerhető, átlátható és az érdeklődők számára követhető lenne a munkám. Éppen ezért a nyilvánosságot rendszeresen tájékoztatni fogom képviselői munkámról és egyúttal arra kérem a sajtó képviselőit, hogy ne legyenek szolgalelkű végrehajtói az elhallgatást és torzítást elrendelőknek. A valóságnak megfelelően tájékoztassák a közvélemény. Előre is hálásan köszönöm, hogy mostantól kezdve munkámat új szerepemben is rendszeresen figyelemmel kísérik, arról tudósítanak, és új szerepemre tekintettel sem fosztják meg a közvéleményt a jogvédelem eredményeivel kapcsolatos hírektől, eseményektől.
Kérem a hazánk sorsának jobbra fordulásáért tenni kész emberek támogatását, várom ötleteiket, javaslataikat. Szükségesnek tartom, hogy az országgyűlési képviselők rendszeresen és mindenki számára érthetően számoljanak be választóiknak arról, hogy mit tettek, mit végeztek, hogyan használták ki a magyar emberektől, választóiktól kapott lehetőségeket a magyar érdekek érvényesítésére. Én magam is e szerint fogok eljárni, s megválasztásom esetén rendszeresen beszámolok az elvégzett munkámról.
Kérem mindehhez támogatásukat, bizalmukat!
Ne felejtsük el: a választás egy olyan népakarati felhatalmazás, amellyel valóban változtatni lehet sorsunkon és ezt a felhatalmazást kell érvényesíteni utána kemény és kitartó munkával a gyakorlatban a nemzet sorsának jobbra fordításáért. Garanciát erre az jelentheti, ha a radikális változtatásra valóban hitelesen képes és kész erő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom kap jelentős bizalmat 2010 tavaszán.
Végül a neves antik gondolkodó, Platón megfontolandó gondolatait ajánlom figyelmükbe: " Ha a bölcs és becsületes polgárok lemondanak arról, hogy saját maguk irányítsák a polisz életét, akkor az lesz a büntetésük, hogy ostobák és gazemberek fognak uralkodni rajtuk."
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Tisztelettel:
Gaudi-Nagy Tamás
Budapest, 2010. január 18.
Tags:
