Gaudi-Nagy Tamás levele Orbán Viktorhoz

Miniszterelnökség Budapest, 2011. július 13.

Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úr részére!

Budapest
Pf.: 6.
1357

Tárgy: A 2006 őszi  rendőrterror igazságtétele minden jóérzésű magyar közös ügye

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Engedje meg, hogy a 2006 őszi meghurcoltak nevében és érdekében Önhöz, mint a Magyar Köztársaság kormányfőjéhez forduljak a 2006 őszi véres állami erőszak igazságtétele ügyében három rendkívüli jelentőségű kérdésben, abban bízva, hogy Önnek valóban és még mindig fontos, hogy a 2006 őszén kilőtt szemű, megvert, megkínzott, önkényesen fogva tartott károsultak jóvátételt kaphassanak, a rendőrterror felelősei végre feleljenek bűniekért és a politikai okból elítéltekről, meghurcoltakról végre lekerülhessen a méltatlanul rájuk akasztott bűnös bélyeg.

Őszintén bízom abban, hogy még most is állja 2010. május 5 –én kimondott ígéretes szavait:

"Ebben az ügyben nincs helye óvatosságnak, hezitálásnak. Nem fogjuk szó nélkül hagyni, ami 2006. október 23-án történt. Ezért felelni kell - a törvényes keretek között - mindenkinek, aki ebben részt vett. Nincs kivétel sem rangra, sem beosztásra, sem életkorra tekintettel."

Megtisztelő volt számomra, hogy jogvédő munkásságomat elismerte, amikor részemre Ékes Ilona országgyűlési képviselővel megosztva 2007 decemberében megítélt Polgári Magyarországért Díj átvétele alkalmával azt írta nekem, hogy a magyarság védelmének magasztos elvét és a jogászi precizitást egyesítem tevékenységemben, amellyel annyi jogfosztotton segítettem. Kérem, hogy most is ezt a jogvédőt lássa bennem, mert bennem továbbra is ez munkál, amikor Önhöz címzem soraimat.

Mindannyian emlékszünk arra, hogy a 2006 őszén lezajlott kormányellenes tüntetéssorozatot komoly és véres megtorlás követte: szemkilövések, csonttörések, kínzások, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai. Közel öt év eltelt azóta, ám mégis több százan vannak, akik nem kapták meg kártérítésüket, a felelősök még mindig büntetlenek és a koncepciós elítéltek számára pedig még mindig nem jött el az igazság pillanata. Az ötéves elévülési idő pedig vészesen közeleg. Mi, nemzeti jogvédők az első perctől kezdve folytatjuk most is tartó küzdelmüket a civilek védelme, jóvátétele és a felelősök felelősségre vonása érdekében. (A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat 2006 őszi ügyekben kifejtett tevékenységéről szóló összefoglaló itt olvasható.)

Szervezetünk e téren kifejtett tevékenységét az Országgyűlés emberi jogi bizottsága által létrehozott, 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottság jelentése állami elismerésre méltónak minősítette.

Szervezetünk július 13-án tartott a levelem tárgykörében nagy nyilvánosság számára sajtótájékoztatót.

1. Rendezetlen kártérítések

A tavalyi kormányváltás azt a lehetőséget hozta, hogy rövid idő alatt százezrek Önben bízó várakozása 2006 őszének igazságtétele ügyében valósággá válhat: méltányos és gyors jóvátételt kapnak az áldozatok. A dicséretes tettek ellenére azonban még vannak rendezetlen kárügyek, ehhez kérem először segítségét.

A már említett albizottság által is méltatott és mércének tekintett, egykor Morvai Krisztina és Völgyesi Miklós társelnökletével működött Civil Jogász Bizottság jelentése a jóvátételről az alábbi ajánlást adta:

"A 2006 őszi tömeges rendőri és bírósági jogsértéseket követően az alkotmányos előírások és jogállami elvek azt kívánják, hogy az állam gondoskodjon arról, hogy a jogsértettek reparációja hatékonyan és a rendes eljárásoktól eltérő módon mielőbb és méltányos módon történjen meg. Jogállami elvárás, hogy az állam a károsultaknak peren kívül adjon kártalanítást, és ne nehezítse tovább a sokat szenvedett, nemritkán életre szólóan meggyötört, lelkileg megsérült, személyes szabadságuktól jogellenesen megfosztott emberek helyzetét azzal, hogy évekig pereskedniük kell."

A tavaly – többek között az én szavazatommal is elfogadott és általunk is üdvözölt - országgyűlési határozat és kormányhatározat szerint a benyújtott kárigényeket gyors, méltányos és egyablakos rendszerben bírálták el. A hivatalos adatok szerint eddig ennek keretében 131 ember kapott összesen több mint 245 millió forint kártérítést a 2006-os őszi tüntetéseken történt rendőri brutalitás miatt. Mindezért a kárpótolt áldozatok köszönetét és elismerését tolmácsolom.

Azóta azonban számos olyan jóhiszemű jogsértett jelentkezett szervezetünknél, akik kárigénye megalapozott, a törvényes 5 éves elévülési időn belül van és akik hibájukon kívül nem tudtak eddig a kárügyek központi rendezéséről. Vannak köztük szemkilőtt, könnygázgránát által roncsolt állkapcsú vagy kegyetlenül megvert polgárok. Hozzá kell tegyem sokak megítélése szerint sokkal erőteljesebb tájékoztató kampányt kellett volna folytatni a kormányzat részéről a károsultak megtalálása érdekében, még most sincs késő, kérem ennek érdekében szíveskedjék intézkedni.

Emellett a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati ítélete szerint jogellenesen feloszlatott 2006. október 23-i hajnali Kossuth téri tüntetés, Grespik László ügyvéd úr által képviselt közel 200 résztvevőjének kárigényét a Budapesti Rendőr-főkapitányság elutasította, nemrég pedig egy 2006-os rendőri brutalitások egyik legsúlyosabb szemkilőtt sérültje megalázóan alacsony kártérítést kapott jogerős ítélet alapján, miután nem jött létre egyezség, így a munkaképességét elvesztett károsult járadékot sem kap.

Kérem T. Miniszterelnök Urat, hogy emlékezzen rá: 2010. évi választási kampányuk során is azt ígérték, hogy kárpótolni fogják a 2006-ban elszenvedett jogsérelmekért az áldozatokat. Ön is többször is kiemelten foglalkozott ezen kérdéssel, és mindannyiszor biztosította a jogsértetteket arról, hogy sérelmük kompenzációjaként az új időszakban az állam igazságos mértékű kártérítési összeget fog részükre fizetni. Kérem, emlékezzen továbbá arra is, hogy az áldozatok jelentős hányada az Önök szimpatizánsa volt, akik az Astoriánál többek között az Ön beszédén vettek részt, majd ezt követően békésen távoztak haza a 2006. október 23-i megemlékezéséről, amikor brutális rendőri erőszak áldozataivá váltak. Ezek a jogsértettek joggal tehetik fel a kérdést: most, amikor az Önök kezében van az ország irányítása, miért felejtkeznek el arról, hogy ők a nehezebb időkben, a gyurcsányi terror idején is hűségesek voltak Önökhöz. Az Ön által is hangoztatott egység, az „együtt sírunk, együtt nevetünk” elve alapján a kormánynak oda kellene most állni a jogsértettek mellé, és az őket ért atrocitásokért, jogsértésekért kompenzálni őket.

A jóvátétel ügyét kifejezetten hátráltatja és méltánytalan, illetve diszkriminatív, hogy idén januártól megszűnt a belügyminiszter úr által életre hívott kárrendezési bizottság, az amúgy is pénzhiánytól szenvedő rendőri szervekhez tették vissza a kárügyek intézését, ahol az egyezségek kötése nem érdek, sőt a gyurcsányi idők reflexei érhetők tetten az elutasító válaszokban, két részegyezségen kívül. Emiatt sokéves perre kényszerülnek a már közel öt éve jóvátétel nélkül élő áldozatok, annak ellenére, hogy úgy tudom félmilliárdos alapot különített el a Kormány jóvátételre, a hírek szerint ennek felé költötték csak el eddig.

Mindezekre tekintettel arra kérem Tisztelt Miniszterelnök Urat, hogy a több száz, még rendezetlen kárigényt méltányos módon kielégítése érdekében szíveskedjék odahatni annak érdekében, hogy a 33/2010 (VI.11.) sz. országgyűlési határozat és 1189/2010 (IX. 13.) Kormányhatározat alapján eredményesen működött kárrendezési bizottság tavaly év végével beszüntetett tevékenysége ismét álljon helyre és ezen szervezet bírálja el gyors és méltányos rendben a megalapozott igényeket. 

Határozott álláspontom, hogy a két határozat betűjével és szellemiségével is ellenkezik az, hogy a méltányos, gyors és egyablakos rendszert az év végével megszüntették és a rendőri szervekhez került vissza a kárügyek elbírálása, amelyek sok esetben a mindannyiunk által jól ismert és elvetett gyurcsányi reflexekkel utasítják el sok esetben a kárigényeket, de nyilván ebben szerepet játszik az is, hogy saját, szűkös költségvetési kereteik terhére kellene rendezzék a 2006 őszi kárügyeket, ezért ellenérdekeltek a gyors és korrekt megegyezésekben.

Egyúttal arra is kérem, hogy a kárügyek rendezésére meghirdetett félmilliárdos pénzalap még rendelkezésre álló részét is bocsáttassa az újra létrehívandó kárrendezési bizottság rendelkezésére, illetve amennyiben a keret elfogyott, kérem a megfelelő fedezetet biztosíttassa. 

Szíves tájékoztatásul jelzem, hogy amennyiben augusztus 31-ig kedvező választ nem kapok, úgy a rendezetlen kárigények mielőbbi elintézése érdekében még az elévülési idő lejárta előtt kezdeményezem a jóvátételről szóló 33/2010 (VI.11.) sz. országgyűlési határozat megfelelő tartalmú módosítását.

2. Elmaradt felelősségre vonás

Sokak várakozása volt, hogy a 2006 őszi megtorlások felelőseit a kormányváltás után mielőbb felelősségre vonják, erre tett ígéretet Miniszterelnök úr is már idézett mondataiban, ezt hiányolják egyre többen.

A kormányváltás óta érdemben, a külvilág számára érzékelhető módon ezen a téren alig történt valami, ezért örömmel értesültem Gergényi Péter volt budapesti rendőr-főkapitány minapi meggyanúsításáról, amelyre éppen az elszámoltatás elakadása miatti sajtótájékoztatónk meghirdetését követő napon került sor. Örülök az egybeesésnek, amely nyilván a véletlen műve. A meggyanúsításra a Nemzeti Jogvédő Alapítvány által tett feljelentés nyomán indult, majd lezárt és Gulyás Gergely albizottsági elnök úr feljelentése alapján újra indult büntetőeljárásban került sor.

Emlékeztetni szeretném, hogy mi, nemzeti jogvédők már 2006. decemberében 20 különböző súlyos bűncselekmény miatt tettünk feljelentést, a Civil Jogász Bizottság 2007. februárban elkészítette részletes jelentését, illetve az Országgyűlés emberi jogi bizottságának albizottsága is elvégezte munkáját (büszke vagyok, hogy az albizottság alelnöke lehettem): 12 ülésén 60 embert meghallgatott, jelentést tett le az asztalra, amelyet ugyan több szempontból kritikával illettem – kifogásaim itt olvashatók - de mégis mindezek együtt erős kiindulópontot jelentenek a felelősségre vonás érdekében.

Elöljárói bűncselekmények körében a volt rendőri vezetők (Gergényi, Bene, Dobozi, Lapid, Szabadfi stb.) esetében szerinte egyértelműen megállapítható az azonosító jelvények hiánya, a nem rendszeresített vadászfegyverek alkalmazása, a nem megfelelő rendőri felszerelések, illetve a szükségtelen és aránytalan erőszak tömeges és indokolatlan alkalmazása miatt ezen rendőri vezetők büntetőjogi felelőssége, de ennél nyilván tovább is kell menni, egészen le a minden helyszínen tapasztalható jogsértést elkövető rendőri egység parancsnokáig is, illetve az akkori politikai vezetőkig, Gyurcsány Ferenccel bezárólag.

Az Országgyűlés 2006 őszi albizottsága, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület számos feljelentést tettek. Miért nem vizsgál ki alaposan minden feljelentést az ügyészség és miért nem lép fel a felelősségre vonás érdekében ? Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület alelnöke elmondta sajtótájékoztatónkon: számos megalapozott feljelentést tett a rendőrségi iratok és az országgyűlési vizsgálóbizottság munkája alapján, amelyek szinte egytől egyig mind elakadtak. Sőt a Gulyás Gergely albizottsági elnök által a büntetés-végrehajtási intézetekben történt bántalmazások, kínzások miatti feljelentést elutasították.

Miért akadnak el a feljelentések, annak ellenére, hogy 2010. december óta Polt Péter úr a legfőbb ügyész ?

2010. júniusában Ön megbízta Balsai István országgyűlési képviselő urat, hogy miniszterelnöki megbízottként vizsgálja ki a 2006 őszi hatalmi jogsértéseket és készítsen jelentést a felelősök felelősségre vonása érdekében. A Balsai-jelentés alapos munka után idén márciusban elkészült (a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is segítséget adott), azóta Önnél van. Szijjártó Péter úr azt ígérte, hogy alkotmányozás után Ön áttekinti, de azóta semmit nem tudni a jelentés sorsáról, ráadásul Balsai István idén szeptembertől alkotmánybíró lesz, tehát félő, hogy nem lesz ki aprópénzre váltsa a jelentés megállapításait.

Tudomásunk van arról, hogy a Balsai-jelentés a rendőri erőszakot nem egyedi túlkapásoknak, hanem több órán át tartó, folyamatosan alkalmazott eljárásnak nevezi, amely parancsnokaik erre irányuló szándékát, beleegyezését valószínűsíti. A Balsai-jelentés az állami erőszak kapcsán a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét is felveti, 14 további különböző bűncselekmény mellett. Ez az akkori politikai vezetés büntetőjogi felelősségét is teljesen új megvilágításba helyezi.

A szóban forgó bűncselekmények miatt az ügyészségeknek őszig van módjuk gyanút közölni vagy vádat emelni, mielőtt a tipikusan 5 éves elévülési idő bekövetkezik.

Kérem Miniszterelnök Urat, hogy mielőbb hozzák nyilvánosságra a Balsai-jelentést és ennek megfelelő feljelentéseket tegyék meg mielőtt a bűncselekmények elévülnek, kérje meg a kormány bizalmát élvező ügyészséget, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a felelősségre vonás ügyében.

Természetesen az igazi jogállami fordulathoz az is fontos volna, hogy a pártállamban vezető beosztást betöltő, pártutasítást végrehajtó ügyészek, bírák, illetve a megtorló, a jogállamiságot megcsúfoló eljárásokban részt vevő bírák, ügyészek távozzanak a helyükről, másrészről az elmúlt 8 év alapvető szabadságjogokat korlátozó alkotmányellenes jogszabályait végre hatályon kívül helyezzék. Mert ha így marad, akkor a valódi elszámoltatásnak semmilyen garanciája nem lesz.

3. Közkegyelmet a szűkre szabott és elakadt semmisségi  törvény helyett

Az Országgyűlés a nemzeti jogvédők által is örömmel fogadott törvényben idén márciusban nyilvánította semmisnek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Ennek alapján kérhető az elítélés semmissé nyilvánítása, de – éppen elfogadott módosító javaslatom alapján – nem az elítélést kimondó bírótól.

A törvény azonban túl sok támadási felületet adott, túl kevés személyt érint (legfeljebb 20-30 fő), végrehajtása pedig elakadt, mivel több bíró és jogvédő szervezet a törvény alkotmányellenességét állítva az Alkotmánybírósághoz fordult, amely csak ősszel dönt az ügyben. Tudomásom szerint még csak egy semmisségi büntetőügyben született kedvező jogerős döntés.

Megdöbbentő ugyanakkor, hogy börtönben ül ma is a 2006 őszi tüntetések egyik elítéltje. A fiatalembert a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri és a másnapi, Blaha Lujza téri események miatt ítéltek letöltendő két évre, ebből előzetesben töltött 8 hónapot, most üli le tavasz óta a többi részt, még egy év van hátra. A semmisségi törvény rá is vonatkozna: az egy eljárásban született ítélet a Blaha Lujza téri esetben csak rendőri jelentésen, illetve vallomáson alapul, de a semmisségi kérelmét mégis elutasították, emiatt fellebbezéssel élt, az ügye még nem zárul le.

A sajtótájékoztatónkon megszólalt Dukán Dániel, a 2006 őszi koncepciós eljárásban elítélt fiatalember, a semmisségi törvény ihletője, aki csalódottságát fejezte ki, hogy bár egyértelmű, hogy nem követett el semmit és semmisségi törvény alapján már régen mentesülnie kellett volna mégis bizonytalan a sorsa, a semmisségi törvény elakadt. Esete részletesen szerepel a Civil Jogász Bizottság jelentésében és Kormos Valéria: Embervadászat utasításra című dokumentum-könyvében. Olyan tettek miatt szabtak ki rá- először- 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést valótlan rendőri vallomások miatt, amelyeket soha nem követett el, az ügy egyetemi tanulmányait is kettétörte. 36 napot töltött előzetesben, másodfokon csak annyit sikerült elérni, hogy a büntetését 2 évre enyhítették 4 évre felfüggesztve és pártfogói felügyelet mellett él ma is, havonta kell beszámolnia életéről az állam képviselőjének. A rá terhelő vallomást tett egyik rendőr azóta Budapest XI. kerületének rendőrkapitánya... Ügyében az alkotmánybírósági vizsgálatra hivatkozással az ügyintézési határidő utolsó napjaiban a bíró felfüggesztette az eljárást előkérdésre hivatkozva, miután ez törvénysértő ezért fellebbezéssel élt.

Ma már egyértelmű, hogy a korábban a Civil Jogász Bizottság és Nemzeti Jogvédő Alapítvány, illetve a parlamenti vitában a Jobbik és LMP által is szorgalmazott közkegyelem az igazi megoldás és nem csak a 2006 őszi tüntetések, hanem a 2002-2010 közötti időszak politikai elítéltjeinek és politikai okból eljárás alá vontaknak (ezen időszak állami jogsértéseiről szóló, emberi jogi bizottság által elfogadott jelentésem itt olvasható) ), így a már több mint két éve előzetesben tartott Budaházy Györgynek és 16 társának is (Budaházyn kívül Szász Endrét is előzetesben tartják szintén több mint két éve). A velük szembeni koncepciós jellegű eljárás ügyét már többször felhoztam az Országgyűlésben és az Európa Tanácsban, Morvai Krisztina révén az Európai Parlamentben is ismert az esetük, sőt Miniszterelnök úrnak személyesen adtam át még tavaly az ülésteremben a koncepciós jellegű eljárást bemutató „Magyar Guantanamo” című filmet. Azóta elkészült a Budaházy című film, amely az előzetesben tartott ellenzéki személyiség politikai tevékenységét mutatja be, illetve egy másik film az egyik „terrorista” családját mutatja be, kérem ismerje meg ezeket is, megtalálhatók a www.budahazy.org honlapon.

A Budaházyt és társait terroristának minősíteni kívánó és mára már kirívó jogsértések sokaságával zajló eljárásban nemrég saját tárgyalásáról a vád egyik tanújának kihallgatásáról tiltották ki ok nélkül a tárgyalóteremből és rendeltek el zárt tárgyalást. A Gyurcsány-Szilvásy időszakban törvénytelen eszközökkel és módon folyt nyomozás „eredményein” alapuló vádról egyértelműen megállapítható, hogy törvénytelen, az eljárást már régen meg kellett volna szüntetni.

Új megvilágítást adhat az ügynek az, hogy Szilvásyt és társait, az állam akkori képviselőit nemrég állam elleni bűncselekménnyel gyanúsították meg.

Az általam szorgalmazott közkegyelem a hatalmi erőszak oldalán állókat értelemszerűen nem mentesítené. A közkegyelem által érintett személyi kör meghatározása az Országgyűlés szuverén joga, nyilvánvaló, hogy a 2006 ügyében igazságtételt kívánók, így jómagam és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat legvadabb álmában sem merül fel, hogy a véres eseményekért felelős rendőri vezetők és politikai felelősök megússzák a felelősségre vonást, ezért is követeltük azt.

A gyurcsányi hazugságbeszédet követően 2006 őszén kibontakozott nemzeti ellenállás nélkül a FIDESZ-KDNP pártszövetség sem szerezhetett volna ilyen többséget és ráadásul az új Alaptörvény elfogadása és kihirdetése alkalmat ad a méltányosság gyakorlására. A megtorlások hatása máig tart: az ellenállók közül még mindig vannak börtönben a már említettek szerint.

Az elmúlt 8 évben politikai ellenállást tanúsítók hátrányos következmények alóli mentesítése jogos elvárása azoknak, akik a magyar szabadságért kiálltak és ezért meghurcolták őket, de egyúttal megkerülhetetlen erkölcsi és politikai kötelessége az Ön által vezetett kormányerőknek. 2006 véres őszének 5. évfordulója kiváló alkalom lenne a javasolt tartalmú közkegyelmi törvény hatályba léptetésére !

Kérem Miniszterelnök Urat ezért, hogy támogassa a felvázolt közkegyelmi javaslatot és kezdeményezze egy ilyen törvényjavaslat kidolgozását !

Javaslataim, kéréseim mielőbbi teljesítését kérve és válaszát várva tisztelettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás
ügyvezető (Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu)
országgyűlési képviselő (www.gaudi.jobbik.hu)