Gaudi: a javaslat csak szigorítgat, de nem hozza el a várt áttörést.

Megkezdődött az új büntető törvénykönyv általános vitája a parlamentben szerda délelőtt. Helyre kell állítani a rendet és hatékony védelmet kell biztosítani a polgároknak – hangsúlyozta az igazságügyi államtitkár a szinte üres ülésteremben.

Kapcsolódó Videó

Jól szolgált, de kiszolgált – így minősítette a hatályos büntető törvénykönyvet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Az új Btk. általános vitáját megnyitó Répássy Róbert szerint a krisztusi korba lépő jogszabályt több mint száz alkalommal módosították, s gyakran egymásnak ellentmondó változásokat fogadtak el.

Az új kódexnek egyértelműen tükröznie kell a jelenlegi kormány büntetőpolitikai törekvéseit, és elő kell segítenie, hogy helyreállítsák a rendet, s biztosítsanak hatékony védelmet a polgároknak – emelte ki az államtitkár. Ennek szerinte egyik legfontosabb eleme a szigor, amely visszarettenti az elkövetőket, elsősorban a visszaesőket.

Nem szakítanak gyökeresen a hatályos Btk.-val, mert az alapfogalmak változatlanok maradnak, a büntetések és intézkedések rendszerét viszont már a mostani büntetőpolitika elveinek megfelelően alakítják át. Ugyanakkor Répássy szerint választ kell adni az új jelenségekre, így a szervezett bűnözés terjedésére, a lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények számának növekedésére vagy a korrupció terjedésére.

Marad a három dobás és a középmértékes büntetéskiszabás elve, ugyanakkor a visszaesők – különösen az erőszakos visszaesők – az eddiginél súlyosabb szankciókra számíthatnak – emelte ki Répássy.

A fiatalok körében egyre gyakoribb erőszakos, élet elleni bűncselekmény gyakoribbá válására pedig úgy reagálnak, hogy emberölés esetén a büntethetőség korhatárát 12 évre csökkentik. Vagyis: 12 és 14 év közötti gyermekeket is bíróság elé állíthatnak, de a szankció esetükben csak egytől négy évig terjedő javítóintézeti nevelés lehet. Ennek is feltétele azonban – tette hozzá Répássy Róbert –, hogy a gyermek rendelkezzék megfelelő belátási képességgel.

Az eddiginél erőteljesebb jogosítványokat kapnak a polgárok maguk és javaik védelmére: amennyiben feltételezhető, hogy a támadás az élet kioltására is irányulhat, a jogos védelem határait túl lehet lépni. Aki ellen fegyverrel, illetve csoportosan lépnek fel, illetve éjjel a lakásába hatolnak be, az a védekezés során a támadó életét is kiolthatja.
HIRDETÉS

Megszűnnek a kábítószerfüggőkre vonatkozó enyhébb szabályok, de a függőséget a bíróság továbbra is mérlegelheti – emelte ki Répássy. Elterelésre azonban két éven belül csak egy alkalommal lesz lehetőség, ugyanakkor a fogyasztók esetében a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a nyomozás során együttműködnek a hatósággal.

Szigorodnak a nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén kiszabható büntetések, a szexuális erőszak nemcsak magánvádra, hanem hivatalból is üldözendő cselekménnyé válik. A családon belül erőszak megelőzését pedig egy új tényállás, az együtt élők közötti lelki bántalmazás szolgálja majd.

Súlyosabban büntethetik a tervezet szerint a hivatalos személy elleni bántalmazást, miként azt is, ha hivatalos személyek bántalmaznak eljárásuk során másokat. Csoportos elkövetés esetén az ilyen esetekben részes rendőrök büntetése korlátlanul enyhíthető lesz, ha az ügy feltárását elősegítik.

További változás: az ittas járművezetést nem az alkoholosan befolyásolt állapothoz kötik – ami nehezen bizonyítható –, hanem meghatározott véralkoholszinthez. Ez 0,5 ezrelék lesz, s a jogosítvány bevonása kötelező szankcióvá válik. A bíró ettől csak kivételesen méltánylandó körülmények esetén tekinthet el.


Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára és Szűcs Lajos, a Fidesz képviselője
MTI - Soós Lajos Új büntetési nemek is megjelennek – mondta el Répássy. Elzárást akkor szabnának ki, ha a szabadságvesztés a cselekményhez képest túl súlyos szankció, de a pénzbüntetést valószínűleg nem lehetne behajtani. Az elkövető ilyenkor nem lenne büntetett előéletű, és az elzárás miatt visszaesőnek sem kellene minősíteni.

Szintén új szankció a sportrendezvényről való kitiltás, valamint a jóvátételi munka. A részben felfüggesztett szabadságvesztés viszont megszűnik, s ehelyett a börtönbüntetés legalább fele részének kitöltése után az arra érdemes elkövetőt feltételesen szabadlábra lehetne helyezni.

A kényszergyógykezelés szabályai szintén változnak: a kezelés – miként 2010 előtt – addig tart majd, ameddig annak feltételei fennállnak. A jelenleg határozott idejű intézkedés tehát ismét határozatlan idejűvé válik.

A Btk. módosítása során profiltisztítást is végrehajtanak, és több bűncselekmény megszűnik. Répássy példaként hozta fel a határjelrongálást, a sajtórendészeti vétséget, az árdrágítást. Ezeket elegendő szabálysértési vagy közigazgatási bírsággal sújtani.
Jogos védelem: a Fidesz vezérszónoka nagyobb óvatosságra int

A képviselőcsoport természetesen támogatja az előterjesztést, mert két éve más világ kezdődött, és a nemzeti együttműködés kormányának legfontosabb célja, hogy rend legyen ebben az országban – emelte ki Varga István, a Fidesz vezérszónoka. Az előző nyolc évben szerinte „minden volt, csak rend nem”, bár Varga maga sem vitatja, hogy a Btk. nem az a csodafegyver, amely megoldja a feszítő társadalmi problémákat. De ahhoz, hogy rend legyen – mondta –, szükség van az új jogszabályra.

A magyar társadalomban vagy egy szűk csoport, amely rendszeresen bűnözésből szerzi meg a megélhetéshez szükséges javakat. Konzervatív politikusként Varga egyetlen ilyen csoportot sem kívánt megnevezni, de azt leszögezte: aki sorozatosan bűncselekményeket követ el, annak börtönben a helye.

A vezérszónok emellett utalt egy másik jelenségre. A társadalom másik szelete az új viszonyoknak megfelelően más jogsértéseket követ el: megjelentek a gazdasággal összefüggő intellektuális bűncselekmények. Szerinte az új Btk. próbál ezekre az új jelenségekre választ adni.

Utalt a képviselő az egyre gyakoribb rongálásokra, a milliós értékeket tönkretevő falfirkákra is, amelyek büntetési tételét szeretnék is egyről két évre emelni. Véget kell vetni annak – jelentette ki –, hogy Magyarország a graffiti országa legyen.

Nagycsaládosként Varga szólt a családon belüli erőszak megelőzését szolgáló új tényállásról, amit szerinte értelmezési nehézségek miatt érdemes átgondolni. Az ittas vezetés kapcsán pedig arra figyelmeztetett, hogy a drákói szigort talán enyhíteni kellene, mert a „bíró kartársak” nemigen tudnak majd eltekinteni a vezetői engedély visszavonásától.

A kábítószer-fogyasztással kapcsolatos rendelkezések kapcsán a politikus azt a kérdést tette fel, hogy az új szabályozás alkalmas-e „korunk pestisének” visszaszorítására. Szerinte is nyilvánvaló, hogy a droghoz való viszonyban az értékrend választásának, és ebben a családnak, illetve az iskolának van meghatározó szerepe, s csak utána következhet a büntetőjog.

A szigort mégis indokoltnak tartja, „mert Magyarország nem Hollandia”. Figyelmeztetett azonban arra, hogy a kábítószer-bűnözés elleni fellépés során a hatóságok talán még a terjesztői hálózat középszintjéig sem jutottak el. Amíg ez nem történik meg, szerinte nem lesz áttörés.

A legnagyobb kritikát a jogos védelemmel kapcsolatos szabályozás kapta – fogalmazott Varga. Ez az alaptörvényben szerepel, amely szerint mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye elleni vagy tulajdonát fenyegető jogtalan támadás elhárításához.

Ennek szabályozása viszont már megosztotta a szakmát, és a politikus egyetért Polt Péter véleményével: az arányosságot, a közvetlenül az élet ellen irányuló támadást újra kellene szabályozni, szűkebben kellene értelmezni, mert a „magyar ember igen furfangos”, és súlyos kockázata lehet annak, ha ezt a szabályt visszaélésszerűen alkalmazzák. Markáns különbséget kellene ezért tenni az élet és a vagyon elleni támadás között.
AZ MSZP szerint is aggályos a jogos védelem szabályozása

A büntetőjog feladata olyan jogszabályi háttér biztosítása, amely lehetővé teszi a bűncselekmények elkövetőivel szembeni fellépést, de nem korlátozza szükségtelenül az emberek alkotmányos jogait. Az új Btk. alkalmas erre, bár a büntetőpolitika új irányaival nem értenek egyet – kezdte felszólalását Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka.

Az új Btk. a régi legalább kilencven százalékát átveszi, ez tehát nem új kódex, inkább csak egy jelentős és nagy terjedelmű változásokat hozó novella – véli Bárándy, aki ezért üdvözli a kormány mértéktartását.

A jogszabály szigora, a büntetési tételek növelése, az életfogytig tartó szabadságvesztés többszöri alkalmazása, az áldozatok védelme meg fogja fékezni a bűnök elkövetőit, és világossá teszi mindenki számára, hogy Magyarország nem a bűnözők paradicsoma – idézte Bárándy az előterjesztés indoklását. Szerinte ez populista gondolat, s ahhoz a választási ígérethez hasonlatos, hogy két hét alatt rendet tesz a kormány.

Ezzel szemben 2010-től nőtt a bűncselekmények száma, több az emberölés, tehát hiába vannak többen a börtönökben, a fokozott szigor nyilvánvalóan nem hozott semmilyen eredményt – figyelmeztetett a politikus.

Bárándy utalt arra, hogy sokkal inkább a „kettős nyomvonalú” büntetőpolitikának kellene érvényesülnie: a súlyos bűncselekmények elkövetőire és a visszaesőkre a törvény szigorával kellene lesújtani, míg az első bűntényeseknél inkább az alternatív büntetési nemekre kellene helyezni a hangsúlyt, így az elzárást is elutasítják. Meg azt is, hogy a kényszergyógykezelés határozatlan időtartamúvá váljék, ami sérti az érintettek emberi jogait.

A szocialisták azzal sem értenek egyet, hogy a jogalkotó mind gyakrabban igyekszik korlátozni a bíró mérlegelési lehetőségét, ami akadályozza abban, hogy személyre szabott büntetéseket szabjon ki – emelte ki a szakpolitikus. Ilyen például a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kötelező kiszabása vagy a járművezetéstől eltiltás. Ez utóbbi kapcsán kifejtette: egy hivatásos járművezetőnek az egyhavi elzárás kisebb büntetés, mint a jogosítvány egy évre történő bevonása, míg egy sofőrrel rendelkező vezetőnél éppen fordított a helyzet.

A politikus ismét hosszasan bírálta a három csapásként emlegetett szabályt, amely oda vezethet, hogy egyre többen lesznek, akiknek többszörös erőszakos visszaesőként már semmi veszíteni valójuk nem lesz, mert mindenképpen életfogytig tartó börtönbüntetésre számíthatnak. Ennek kiszámíthatatlan következményei lehetnek – véli Bárándy.

Kritizálta emellett a bíró mozgásterét szűkítő középmértékes büntetés elvét, amely szerint az ítélethozatalnál a büntetési tétel alsó és felső határának átlagából kell kiindulni, s attól – különösen lefelé – eltérni csak kivételesen lehet.

A jogos védelem szabályát most kiegészítik az arányosság követelményével, ami Bárándy szerint csak további problémákat vet fel.

Ha például valakinek a vagyonára törnek, s ő az elkövetőnek könnyű, súlyos vagy esetleg életveszélyt okozó sérülést okoz, az vajon milyen érték védelmével lesz arányos? – tette fel a kérdést. Százezer könnyű, egymillió már súlyos testi sértést is megér? És ha egy nőt csak kicsit akarnak megverni, de ő késsel védekezve súlyos sérülést okoz, túllépi az arányosságot?

Bárándy szerint el lehet fogadni, ha valakire a lakásában éjjel fegyveresen rátámadnak, az bármilyen eszközzel védekezhessék, de valahol határt kell szabni.

Az utolsó pillanatban került az előterjesztésbe a büntethetőség 12 évre történő leszállítása, amiről nem folyt érdemi szakmai vita, a politikus ezért erről nem is akart állást foglalni.
A Jobbik ismét megnyitná a vitát a halálbüntetésről

Gyermekek sora követ el kirívóan közösségellenes, illetve élet elleni bűncselekményeket, s őket gyakran felnőttek bujtják fel ilyen cselekményekre, ezért a Jobbik a büntethetőség korhatárát minden esetben 12 évre szállította volna le – hangoztatta Gyüre Csaba, a Jobbik egyik vezérszónoka. Az alkotmányügyi bizottság ezt azonban elvetette.

A jogos védelem kapcsán a politikus kifejtette: szerintett nem célszerű tételesen felsorolni azokat az eseteket, amikor vélelmezni kell, hogy a jogtalan támadás közvetlenül az emberi élet kioltására irányul.

Gyüre felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a halálbüntetés 1990-ben került ki a Btk.-ból. Most úgy gondolja, hogy erről nyissák meg ismét a vitát, amit álláspontja szerint az új alaptörvény is lehetővé tenne, mert az fontos alapjog érvényesítése érdekében nem zárja ki más alapjog, tehát akár az élethez fűződő jog korlátozását sem.

A leváltott kormány egy bűnszervezethez hasonlatosan működött, amely fosztogatott és szétesett a korrupciótól – idézte Gaudi-Nagy Tamás a Fidesz kormányprogramját Gaudi-Nagy Tamás. Hangsúlyozta: ezzel egyetértenek, de a „tomboló válsághelyzet” megfékezése érdekében szerinte a bűnüldözés terén semmilyen érdemi változás nem történt.

Az új Btk. alkalmas lenne arra, hogy a büntető igazságszolgáltatást új alapokra helyezzék, de a javaslat kísérletet sem tesz a büntetések rendszerének újragondolására. Gaudi-Nagy szerint elmaradnak azok a lépések, amelyekkel a politikusbűnözőknek, a szervezett bűnözőknek vagy másoknak megüzenhetnék: az állam le fog számolni velük. A jobbikos politikus úgy látja: a javaslat legfeljebb „szigorítgat”.

Elfogadhatatlannak tartják például azt, hogy az emberölés alapesetben öttől tizenöt évig terjedő börtönnel sújtható – jelentette ki Gaudi-Nagy. Szerinte ennél legalább kétszer hosszabb idejű börtönt kellene kiszabni. A politikusok esetében szintén duplájára emelnék a büntetési tételek felső határát. Gaudi-Nagy úgy véli, felháborító az is, hogy Magyarországon tízmillió forint pénzbüntetést lehessen kiszabni.
Az LMP szerint a hatalomnak „lövése sincs” arról, mit kellene tenni

Két évvel ezelőtt a Fidesz nekiállt a szociális állam leépítésének, s emiatt a szegények kerültek igazán kiszolgáltatott helyzetbe, de a középosztályhoz tartozók is egyre rosszabbul élnek – vázolta az új Btk. születésének társadalmi hátterét az LMP-s Dorosz Dávid.

A kormány szerinte nem a szegénység, hanem a szegények ellen indítottak hadjáratot, s minden társadalmi problémát a büntetőjogon keresztül próbál megoldani. Két héten belül rend lesz – ígérték –, de semmilyen érdemi eredményt nem értek el, ez tehát politikai blöff, szánalmas nagyotmondás volt – hangoztatta a politikus.

A politikai PR-t szolgálta az is, hogy – a szakmai ellenvetések dacára – két-három hetente módosították a Btk.-t, amit ezzel átjáróházzá és üzenőfüzetté silányították – véli Dorosz. Ezzel szerinte gesztusokat akartak gyakorolni a szélsőséges szavazóknak, illetve Matolcsy „áldásos” tevékenységéről igyekeztek elterelni a figyelmet.

Ehhez képest igencsak cinikus érv – állította az LMP vezérszónoka –, hogy  éppen a sok módosítással indokolják az új Btk. megalkotásának szükségességét.

Az LMP abban hisz – hangsúlyozta –, hogy a büntetőjog ultima ratio, amit csak akkor alkalmaznak, ha más megoldás már nem jöhet szóba. Hozzátette: az ökopárt nem hisz a mindent büntetéssel megoldani gondoló politikában, a problémákat börtönrácsok mögé exportálni kívánó hatalomban.

Ez Dorosz szerint a gyengeség, a tehetetlenség jele. Olyan hatalom reakciója, amelynek „lövése sincs” arról, hogyan emeljen ki kétmillió embert a szegénységből, s olyan hatalomé, amely „inkább küldi börtönbe a hajléktalanokat, mint saját korrupt egyetemi szobatársait”.

Az LMP okos, követhető, áramvonalas büntetőpolitikában hisz, amely kettős nyomvonalon halad. Dorosz Dávid szerint mindenkinek azt kell kapnia, amit megérdemel. A súlyos bűncselekmények elkövetőre a legszigorúbban le kell csapni, „nincs mese”, a piti bűnözőt pénzbüntetéssel vagy közmunkával kell sújtani, az áldozatokat meg kell segíteni, a fiatalkorúaknak meg esélyt kell adni az életre.

A javaslat ijesztő és értelmetlen, ellentétes az elérni kívánt céllal – ezt hangoztatta elsősorban a fiatal bűnelkövetőkkel kapcsolatban az ökopárt másik vezérszónoka. Szabó Tímea elmondta, hogy Németországban és Ausztriában 14 év a büntethetőség alsó korhatára, s ez utóbbi államban 16 évnél fiatalabbak esetén nem szabhatnak ki börtönbüntetést.

Vannak persze ellenpéldák: ilyen többek között Banglades Mianmar Szudán, ahol hét év a korhatár, de a politikus szerint nem ezt kellene követendő példának tekinteni.

Gyermeket szándékos, illetve erős felindulásból elkövetett emberölés, halált vagy életveszélyt okozó testi sértés miatt állíthatnának csak bíróság elé, de a politikus szerint az utóbbi húsz évben a 12 és 14 év közötti korcsoportból senki nem követett el ilyen bűncselekményt, az új szabályozásnak ezért sincs sok értelme.

A fiatalkorúak elzárását lehetővé szabályozás pedig Szabó Tímea azért is kifogásolható, mert ez ellentétes a gyermekek jogairól szóló New York-i egyezménnyel. A közbiztonság javítására szerinte az új Btk. nem alkalmas, legfeljebb arra, hogy az országot ismét elmarasztalják nemzetközi fórumok.

Itt tekinthetők meg Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba vezérszónoki felszólalásai:

Radikális szigorítást az új Btk-ba!

MTI.hu