Gergényi védekezése: a főkapitány nem lát oda mindenhova

Gergényi Péter, volt budapesti főkapitány a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságban pénteken arról beszélt, hogy 2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni, ám ezt a bizottság tagjai több történéssel kapcsolatban vitatták, válaszait esetenként derültséggel fogadták.

"Mély szakmai meggyőződésem, hogy abban a hihetetlen nehéz helyzetben mindent megtettünk a legjobb szakmai tudásunk és a törvények szellemében hogy kezeljük a helyzetet" - fogalmazott a nyugalmazott rendőrtábornok, akinek a szavait a bizottság tagjai többször kétkedve fogadták.

Gergényi Péter arra hivatkozott: az MTV székház ostromának nehéz óráiban előfordult, hogy egyes rendőri vezetők kevesebbet tudtak a valós helyzetről, mint akik a Hír Tv-t nézték, továbbá, hogy utólag könnyű kritizálni az akkori döntéseket, az egyes rendőri jogsértésekért pedig a helyszínen lévő parancsnoki, illetve végrehajtó állományt terheli a felelősség.

"Bár Budapest rendőrfőkapitánya magas beosztású, de nem lát oda mindenhova" - jegyezte meg a nyugalmazott tábornok arra a kérdésre, hogy miért nem akadályozta meg a rendőri jogsértéseket, a tüntetők bántalmazását. Gergényi Péter elmondta, hogy a rendőrségi törvénnyel összhangban döntött arról, hogy a Kossuth teret határozatlan időre műveleti területté nyilvánítja. Közölte, hogy számos feljelentés érkezett ellene, és azok nyomán eljárások is indultak, ám egyikben sem marasztalták el.

Révész Máriusz (Fidesz) szerint legalább olyan súlyos, hogy utólag a rendőrök "falaztak" egymásnak, és bűnpártoló módon elhallgatták, hogy ki követett el közülük bűncselekményeket, mint maguk a rendőri bántalmazások, jogsértések.

A bizottság fideszes elnökének, Gulyás Gergelynek a felvetésére, hogy a 2006 őszén intézkedő rendőrök esetében tömegesen hiányoztak az azonosítók, Gergényi Péter úgy reagált: ezt az akkori Rendőrségi Biztonsági Szolgálat parancsnokától kellene megkérdezni.

A volt főkapitány nem tudott arról, hogy a rádió udvarán tömeges előállítások történtek. Gergényi Péter meghallgatását néhány percre megszakította a bizottság azért, hogy egy fiatal lány beszélhessen az előállítása során vele, és másokkal történt embertelen, megalázó rendőri bánásmódról, mire a főkapitány annyit mondott: "amennyiben ez valóban így történt, sajnálkozásomat fejezem ki".

Gergényi Péter az MTV-székház ostromával kapcsolatban elmondta: még a parlamentnél lévő rendőri erőkből is csoportosították át a Szabadság térre, olyannyira, hogy az Országgyűlés kapuit ki kellett nyitni, hogy egy esetleges támadásnál oda visszavonulhassanak az épületet védő rendőrök.

"Önöktől kellett volna megvédeni bennünket" - mondta a volt budapesti rendőrfőkapitánynak Morvai Krisztina, a Jobbik Európa parlamenti képviselője, hozzátéve, hogy "vége a véres diktatúrának".

Wittner Mária (Fidesz) szerint 2006 október 23-án ugyanúgy vérbe fojtották az 50. évfordulót, mint 1956-ban a forradalmat.

Boglyasovszky Csaba, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka elmondta, hogy nem voltak felkészülve annak a mintegy 90 embernek a befogadására, akiket szeptember 22-24-én szállítottak hozzájuk. A büntetés-végrehajtási tábornok tudott arról, hogy a letartóztatottak között szokatlanul magas arányban, mintegy 40 százalékban voltak azok, akiken külsérelmi nyomokat lehetett felfedezni, és látleletet kellett róluk felvenni, de egyikük sem számolt be rendőri bántalmazásról.

Gaudi-Nagy Tamásnak, az albizottság jobbikos alelnökének kérdésére a bv-parancsnok állította, hogy csak a történtek után, a vizsgálatok lefolytatásakor szerzett tudomást arról, hogy a hozzájuk szállított embereknek órákon át hátrabilincselt kézzel, terpeszállásban, homlokukkal a falnak támaszkodva kellett állniuk a folyosókon. A tábornok ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy az utóbb vizsgálódó katonai ügyészek szerint ez nem bűncselekmény, mire Gaudi-Nagy annyit mondott, hogy ezek után a katonai ügyészek büntetőjogi felelősségét is vizsgálni lehetne. Majd a jobbikos honatya szóvá tette azt is, hogy a katonai ügyészek akkoriban "rendszeres, kirívó, aljas módon" utasították el a rendőrparancsnokok elleni feljelentéseket.

Lapid Lajos nyugalmazott rendőrtábornok, a budapesti főkapitány egykori közbiztonságért felelős helyettese a bizottsági ülésen elmondta, hogy 2002 után megnőtt az utcai demonstrációk száma, és ezt a hatályos jogszabályok alapján a rendőrség nem tudta megfelelően kezelni, a felszerelése sem volt megfelelő.

"Nem tudtunk mindent megtenni, amit a jogszabályok előírtak" - ismerte el a nyugalmazott tábornok.

Morvai Krisztina ugyanakkor a 2006 őszi események kapcsán azt vetette a volt budapesti főkapitány-helyettes szemére, hogy nem akadályozta meg a tömeges rendőri jogsértéseket, nem lépett közbe. Ezzel kapcsolatban Lapid Lajos megjegyezte, hogy a rendőrök éppen azért intézkedtek, hogy bűncselekményeket előzzenek meg, szakítsanak félbe. Erre a jobbikos EP-képviselő kijelentette, hogy sokkal nagyobb társadalmi érdek fűződött volna a demonstrálók elleni jogsértések megakadályozásához, mint a barikádok szétveréséhez.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, az MSZP viszont bojkottálja az albizottság munkáját, mert bár házszabályszerűen alakult meg, álláspontjuk szerint politikailag illegitim.

mti - nol