Győzelem: felmentettek a Pásztor-ügyben!

Az ítélethozatal előtti pillanatok: Morvai Krisztinával és Manger Marcell védőmmel

Örömmel tudatom minden kedves hazafival, hogy  a Pesti Központi Kerületi Bíróság mai napon  (2015. szeptember 21.)hozott bátor és korrekt ítéletében a Pásztor István VMSZ elnök tavaly májusi leköpése kapcsán indított koncepciós eljárásban bűncselekmény hiányában felmentett az ellenem felbujtói minőségben elkövetett személyes szabadság megsértése és garázdaság minősített esetei miatt emelt vádak alól. Az ítélet nem jogerős miután a védelem és a bíróság által szétzúzott vádak miatt felsült ügyész a felmentő ítélet ellen fellebbezést jelentett be, így az ügy másodfokon dől el jogerősen. Ezek után azonban nem lehet kétséges a kimenetel. 

Dr. Makranczi Zita bíró meggyőző és részletesen indokolt felmentő ítéletében egyetértett velünk abban, hogy a bizonyítási eljárásban sikerült rendőr és civil tanúkkal, illetve felvételekkel cáfolnunk a képtelen vádakat: senki sem észlelt közvádas bűncselekményeket és lincshangulatot, senki nem látott okot rendőri közbeavatkozásra,  Pásztorral kapcsolatos nyilatkozatom sem volt felbujtás, így nem valósítottam meg bűncselekményt. Pásztor István személyes szabadságát senki sem sértette meg, garázdaság alapesetét csupán az egyik vádlott esetében állapította meg. 

Sikerült tehát a kreált vádat visszaverni nemzeti jogvédő kollégáim és velem szolidáris hazafiak segítségével. Külön köszönet dr. Manger Marcell nemzeti jogvédő ügyvéd kollégámnak kiváló védői munkájáért és dr. Morvai Krisztinának szakmai, emberi segítségéért, illetve dr. Makranczi Zita bírónőnek jogászi esküjéhez hű, bátor döntéséért!

Nemzeti jogvédő szolgálatomat folytatom a bevándorlási válsághelyzetben: jelenleg a magyarok jogainak védelmét szervezem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) keretei között. Nem tudtak megtörni, sőt csak erősebb és tapasztalatokkal gazdagabb lettem! Külön elégétel számomra, hogy a felmentésről számos sajtószerv hírt adott.

Köszönet azoknak, akik végig támogattak és kiálltak mellettem!

Rövidesen Almási Lajos segítségével készített videó-összeállítást teszek közzé a tárgyalásról, illetve felkerül a vádbeszéd, a védőbeszédek és az utolsó szó jogán elmondott beszédem, mivel jogtörténeti jelentőségű üggyé vált ez az eljárás és fontos, hogy minél többen megérthessék a koncepciós eljárások világát.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Alább pedig közreadom az MTI tárgyalásról kiadott alapvetően korrekt hírét:

Bűncselekmény hiányában felmentette a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokon hétfőn Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos országgyűlési képviselőt, akit azzal vádolt meg az ügyészség, hogy felbujtója volt a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pásztor István elleni budapesti inzultusnak.

A vád szerint a volt országgyűlési képviselő tavaly május 6-án a budapesti Kossuth téren elmondott beszédének hatására többen is fenyegetően léptek fel Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnökével szemben. A bíróság nem jogerős ítéletében kimondta: akkor lehet felbujtásról beszélni, ha a felszólalás konkrét cselekményre vonatkozik, ilyen azonban nem történt. Garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki a bíróság azt a nőt, aki leköpte a vajdasági politikust, egy másikat viszont - akit szintén azzal vádoltak, hogy részt vett az inzultusban - bizonyítottság hiányában felmentett. Az ügyészség nyilvános rendezvényen, csoportosan elkövetett garázdasággal, valamint személyi szabadság megsértésével vádolta meg a két nőt és

felbujtással a volt politikust.A vád szerint Gaudi-Nagy Tamás 2014. május 6-án a Kossuth térre bejelentett demonstrációt szervezett a magyar föld megvédéséért. Az ügyészség úgy vélte: "a rendezvényen a 12 óra körül felszólaló szónok beszédével lincselésbe hajló hangulatot keltett a tömegben". Ekkor Gaudi-Nagy Tamás felfigyelt az Országgyűlés alakuló üléséről távozó Pásztor Istvánra, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökére, majd kivette a szónok kezéből a mikrofont, és rendkívüli hírként, fokozódó hangerővel a Délvidék kiemelkedő árulójának és a megtévesztett délvidéki magyarok szavazatait szállító megélhetési politikusnak nevezte, majd rá is mutatott, és ezzel a tömeg figyelmét is ráirányította a tér másik végén haladó politikusra.

Az ügyészség szerint Pásztor Istvánnal szemben ellenséges, a testi épségét fenyegető hangulat alakult ki, és eközben egy ismeretlen nő megakadályozta a politikus továbbhaladását. Gaudi-Nagy Tamás ekkor ismét magához ragadta a szót, és a rendezvény többi résztvevőjét rábírta arra, hogy csatlakozzanak az ismeretlen nőhöz. A kialakult csoportosulás megállásra kényszerítette a politikust, közben fenyegették, trágár szavakkal illették, majd többen is megpróbálták megragadni.  

A bíróság ugyanakkor azt mondta ki: az ügyészség a bizonyítással adós maradt, az eljárás során meghallgatott tanúk - köztük rendőrök - épp a váddal ellentétes vallomásokat tettek. Így a bíróság sem a lincshangulatot nem állapította meg, sem azt, hogy Gaudi-Nagy Tamás felbujtója lett volna a történteknek. Az sem állta meg a helyét, hogy az egy pillanatra valóban megtorpanó vajdasági politikust rendőrök kísérték volna ki a köré gyűltek gyűrűjéből, onnan szabadon elmehetett.

A bíróság szerint nem lehet megállapítani azt sem, hogy itt minősített garázdaságról lenne szó, az eseménysor már nem a rendezvény helyszínén

történt. A csoportos minősítés pedig azért nem áll meg, mert a történtekről készült videofelvételek is igazolják, hogy a helyszínen levők közül többen épp azt próbálták megakadályozni, hogy a politikus közelébe elsőként érő, árpádsávos kendőt viselő, máig ismeretlen nő akár csak hozzá tudjon érni Pásztor Istvánhoz. A per elsőrendű vádlottját azért ítélte el garázdaság vétsége miatt a bíróság, mert az a felvételeken egyértelműen látszott, hogy leköpte a politikust - indokolta döntését a bíró. A nőt még 2013-ban testi sértés miatt próbára bocsátották, ezt a bíróság hatályon kívül helyezte és a garázdasággal együtt halmazati büntetésül 270 óra közérdekű munkára kötelezte. Ebből mindössze 26 órát kell könnyű fizikai munkával ledolgoznia, mivel 244 órát az előzetes letartóztatásban töltött idővel beszámított a bíróság. Az ítélet kiszabásánál a bíróság figyelembe vette, hogy a vádlott elmeorvosi vizsgálata során a szakértő megállapította: a nő súlyos fokban korlátozott volt a cselekmény elkövetésekor, de büntethetőséget kizáró ok nem merült fel. 

A bíróság azt mondta ki, hogy egy köpés általában tettleges becsületsértésnek minősülne, de Pásztor István ennek megállapítására irányuló magánvádat nem nyújtott be. Akkor azonban, ha ez a magatartás kihívóan közösségellenes, megállapítható a garázdaság. Ebben az esetben az, hogy az ismeretlen árpádsávos kendős nő hosszan követte, szidalmazta és szintén köpködte a politikust, az elsőrendű vádlott pedig ehhez csatlakozott, megalapozza a garázdaságot - indokolt a bíró. A harmadrendű vádlottat a bíróság azért mentette fel, mert a nő cselekménye - aki azt állította, hogy nem Pásztor ellen lépett fel, hanem épp az ő védelmében - nem állapítható meg kétséget kizáróan. Egy videofelvételen az hallatszik, hogy egy nő azt kiabálja, "ne hagyjátok elmenni", de nem igazolható, hogy ezt valóban ő mondta. A bíróság szerint az sem egyértelmű, hogy ha a vádlott mondta, akkor a politikusra vagy az őt inzultáló árpádsávos kendős nőre gondolt. 

Indoklása során a bíró arra is kitért, hogy nem fogadta el Gaudi-Nagy Tamás védőjének azt az érvelését, amely szerint mivel aznap volt az új Országgyűlés alakuló ülése, a volt jobbikos politikust még megillette korábbi mentelmi joga. Hozzátette: a mentelmi jog az alakuló ülés kezdetéig, jelen esetben 10 óra 7 percig illette meg a vádlottat, a cselekménysor pedig dél körül történt. Az ügyész mindhárom vádlott ügyében fellebbezést jelentett be az ítélet megalapozatlansága miatt, bűnösség megállapításáért és büntetés kiszabásáért. Az elsőrendű vádlott és védője enyhítésért és felmentésért fellebbezett, a másik két vádlott tudomásul vette a döntést.