Jobbikos siker: lesz Kárpát-medencei jogsegély alap

Gaudi-Nagy Tamás javaslatára külön összeget biztosítanak a határon túli magyarok jogsegély-szolgálatára. Orbán Viktor kijelentette, nem fogják tűrni, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától. Semjén Zsolt ismertette a külhoni magyar pártokkal közösen aláírt nemzetpolitikai stratégia kereteit. A kormány véget vethet az ellenzéki pártok szakértőit sújtó diszkriminációnak is. Beszámoló a MÁÉRT X. ülésének eredményeiről.

A kormány és a határon túli magyar pártok legfelsőbb szintű egyeztető fóruma, a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ma tartotta második ülésnapját, amely reggel Orbán Viktor miniszterelnök beszédével vette kezdetét, majd az egész napos, zárt ajtók mögötti tanácskozás eredményeit délután Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes foglalta össze.

„A méret igenis számít!

„Zűrös és nehéz időket élünk a Kárpát-medencében és az egész Európai Unióban” - ezzel a nem túl pozitív felütéssel nyitotta meg a tanácskozás csütörtöki ülését Orbán Viktor. A kormányfő viszonylag keveset beszélt a határon túli közösségek aktuális helyzetéről, ehelyett főleg az európai gazdasági válság és politikai trendforduló jövőjét latolgatta. Véleménye szerint a válság felszínre hozta a politikai konstrukciók gyengeségeit, és nagy kérdés, hogy a tagállamok tovább egységesülnek, vagy éppen ellenkezőleg, „szétfejlődnek”.

A „kétharmados parlamenti forradalom” Orbán Viktor szerint 2010-ben megteremtette a politikai stabilitás feltételeit, a kettős állampolgárság pedig rövid távon taktikai, hosszú távon stratégiai lépés volt. A 200.000 állampolgársági kérvényre utalva a kormányfő leszögezte: a méret igenis számít, aki ennek ellenkezőjét állítja, az nem ismeri a politika szabályait. A Kárpát-medencében egyedül a magyarság szenvedett el hátrányos megkülönböztetést amiatt, mert bevezette a kettős állampolgárság intézményét, a legtöbb nemzet (szerbek, horvátok, románok) hasonlóképpen jártak el, így Magyarország csak megszüntette a diszkriminációt - hangsúlyozta a kormányfő.

Senkit sem foszthatnak meg az állampolgárságától!

A miniszterelnök hosszan beszélt a nemzeti önbecsülés fontosságáról és az állampolgárságból következő gazdasági kötelékek kialakításáról. „Öntudat nélkül semmilyen nemzeti közösség nem lehet sikeres” - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint a válság utáni korszaknak az lesz a nyertese, aki előbb képes ocsúdni, és nem menekül el gyáván.

„Igaz, hogy vért verítékezve, lépésről lépésre, de mégiscsak újjáépítjük Magyarországot, és sikert siker követ” - jelentette ki magabiztosan Orbán, hozzátéve: „Ez még akkor is így van, ha a mindennapi életünkben még nagyon sok pozitív változásra van szükség ahhoz, hogy az emberek is sikeresnek érezzék, ami az elmúlt másfél évben történt Magyarországon”. A kormány megőrzi a nyugdíjak reálértékét, a bérek növekednek (még ha nem is olyan mértékben, mint ahogy mindannyian kívánatosnak találnánk), az államadóságot csökkentjük, új adórendszert vezetünk be - ezek olyan lépések, melyek az egész Kárpát-medencei magyarságnak is jövőt jelentenek, vázolta fel az optimista fideszes jövőképet a kormányfő.

A MÁÉRT résztvevői (fotó: MTI)

„A Kárpát-medencei magyarság egy fokozatosan erősödő anyaországgal számolhat, amelynek gazdasági lehetőségei ugyan nem bővülnek úgy, mint ahogy 1998 és 2002 között, de kétségkívül bővülni fognak” - ismerte be virágnyelven a második Orbán-kormány gazdaságpolitikai kudarcát a miniszterelnök. Orbán Viktor ugyanakkor határozottan leszögezte „Nem tűrhetjük el, hogy egyetlen magyart is megfosszanak állampolgárságától”, a külhoni magyar közösségek mindenhol számíthatnak a cselekvő magyar államra.

Lesz Kárpát-medencei jogsegély alap

A tanácskozás eredményeiről Semjén Zsolt számolt be. A résztvevők elfogadták a nemzetpolitika stratégiai keretéről szóló dokumentumot, amelyben többek között üdvözlik a Diaszpóra Tanács, a Magyarság Háza és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet létrehozását, valamint a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének megalkotását. A Jobbik saját sikereként könyvelheti el, hogy a MÁÉRT befogadta Gaudi-Nagy Tamás javaslatát, és a nemzetpolitikai államtitkárság keretéből 50 millió forintos összeget különítettek el a külhoni magyarok jogsegély-szolgálatára.

Zöld utat kapnak az ellenzéki szakértők?

A kormánnyal szemben visszatérő kritika volt, hogy a MÁÉRT döntéseit előkészítő szakbizottságokban az ellenzéki pártok képviselői, szakértői nem vehettek részt. A kormány azonban a mai megbeszélésen nyitottnak mutatkozott, hogy változtasson az eddigi gyakorlaton. „Úgy gondoljunk, hogy a Jobbik minden szakbizottságba fog tudni olyan megfelelően felkészült szakértőt delegálni, aki munkájával hozzá tud járulni a kormány által kívánatosnak tartott nemzetpolitikai konszenzushoz” - nyilatkozta az ülés után a barikad.hu-nak Szávay István.

A Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet vezetője ugyanakkor hozzátette, a konstruktivitásnak két oldala van, ahhoz szükséges a kormánypárt nyitottsága is. „A Jobbik Magyarországért Mozgalom felelős nemzetpolitikát folytat, azzal együtt is, hogy a kormány külpolitikai vagy elszakított magyarságot érintő döntéseit sokszor kritika tárgyává tesszük, vagy alternatívát  javaslunk” - tette hozzá a képviselő. A Jobbik tisztában van vele, hogy bizonyos kérdésekben a külhoni magyarság érdekei azt diktálják, hogy a magyarországi pártok egységes álláspontot alakítsanak ki, a Jobbik részéről ez a konstruktivitás eddig is megvolt, és a jövőben is meglesz - tette egyértelművé Szávay.

B.J.

barikad.hu