Magyar önrendelkezési utak
A nemzeti önrendelkezési törekvések felerősödtek, s ehhez az igényhez a felelős magyar kormánynak és felelős civil szervezeteknek minden segítséget meg kell adniuk - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi konferenciáján.
A radikális országgyűlési képviselő a Magyar önrendelkezés, emberi jogok és jogvédelem a Kárpát-medencében című tanácskozáson kiemelte: kilencvenhárom éve a jogfosztásra építik magyarságpolitikájukat az utódállamok, nem pedig a társnemzeti státusra. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője úgy vélte: az autonómia és önrendelkezés egyáltalán nem egymásnak ellentmondó fogalmak, az egyik következik a másikból. Ha a magyar állam odaállna az ügy mellé, akár népszavazást is lehetne sok helyen tartani róla.
Morvai Krisztina felemlítette, hogy az ENSZ alapokmányának első cikkelye úgy szól: minden népnek joga van az önrendelkezéshez. Ezt kellene szem előtt tartanunk, s véget vetni annak, hogy leszegett fejjel törődjünk bele a magyarságot ért jogsértésekbe. Az európai parlamenti képviselő szerint a szerb csatlakozás támogatásánál a magyar állam részéről nem jelenik meg kellő súllyal a jogsértésekkel szembeni fellépés, az egyéni és kollektív jogok megadásának igénye.
Eva Maria Barki Bécsben élő ügyvédnő szerint nem az úgynevezett kisebbségi jogokkal kellene foglalkozni, mert a kulcsszó az önrendelkezés, az Európai Unió azonban kerüli ezt a kifejezést - fél még a felvetésétől is.
Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke történeti visszatekintésében kimutatta: az 1868-as nemzetiségi törvény többet adott a nemzetiségeknek, mint amit a Párizs környéki békeszerződések után biztosítottak számukra. Ettől fogva vált uralkodóvá az a tévfelfogás, amely szerint az emberi jogok majd megoldják a kisebbségi ügyeket is. Ez egyfajta agóniás állapotot eredményezett, hisz csak addig kell foglalkozni a kisebbségek védelmével, amíg egyáltalán léteznek.
Nagy Tibor érsekújvári ügyvéd a felvidéki magyarság jogvédő küzdelme kapcsán a megfélemlítést jelölte meg a kettős állampolgárság felvétele elé állított legkomolyabb akadályként. Holott - mutatott rá a jogvédő - a szlovák alkotmány is kimondja: senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától saját akarata ellenére. Egyértelmű siker azonban, hogy az állampolgárságuktól jogtalanul megfosztottak ügye az európai parlamenti bizottságokban folyamatosan napirenden van, miközben várnak a szlovák alkotmánybíróság határozatára.
Magyar Nemzet nyomán
