A magyar törvénykezés 22-es csapdája - Halász József írása

A Kúria törvénysértően meggátolta az EU, IMF és NATO tagság megszüntetését célzó Halász József-féle népszavazási kezdeményezések kivitelezését, miután helyben hagyta az Országos Választási Bizottság szintén Alaptörvényt sértő döntéseit.

A Kúria Kvk.II.36/184 - 185 - 186/2012/2. számú - tárgyalás mellőzésével hozott - végzésével elutasította az OVB 30 - 31 - 32/2012. sz. határozata ellen benyújtott kifogásomat. A kifogásolt határozatok megtagadták azoknak az aláírásgyűjtő íveknek a hitelesítését, amelyeket az EU, az IMF és a NATO kilépésről szóló népszavazás kezdeményezésére nyújtottam be.

Az Országgyűlés március 26-i ülésén a tárgysorozatba vételről szóló vitán tárgyalta a Jobbik népszavazásra vonatkozó Alaptörvény módosítási javaslatát, ahol "Balczó Zoltán felszólalásában rávilágított azon egymással ellentétes jogszabály értelmezésre, amely az Országos Választási Bizottság, mint az a népszavazás kiírásának tárgyában "zöld lámpát adó" szerv és e témához legszorosabban kötődő alkotmányügyi bizottság elnöke a KDNP-s Salamon László között van. Salamon elnök úr értelmezése szerint lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződés megszüntetésére vagy megkötésére irányuló kérdésről, míg az OVB szerint ezen lehetőségtől a közhatalom forrása, a nép elesik."i A vitán Gaudi-Nagy Tamás a módosítási javaslat alátámasztására a következőt mondta: "az OVB nemrégiben hozott 3 jogsértő és önkényes döntését, amellyel Halász József  IMF-ből, EU-ból és NATO-ból való kilépést célzó népszavazást kezdeményező kérdéseit nevetséges indokokkal utasították el."

Az OVB után a Kúria sem ért egyet az Alkotmányügyi Bizottság elnökének jogértelmezésével. Így egy sajátos helyzet állt elő: Salamon úr a KDNP képviselőjeként véleményével természetszerűen a kormány álláspontját képviseli. Az Alaptörvényt a kormánypártok léptették hatályba. Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés 3. pontja vonja ki a népszavazás tárgyköréből a nemzetközi szerződések kötelezettségét, amely Salamon úr - így a kormány akaratát is tükröző - értelmezése szerint nem jelenti a kilépéssel kapcsolatos népszavazás tiltását, hiszen az jog, nem kötelezettség. Közvetve ezért tartja feleslegesnek a Jobbik módosító indítványát, amely az felhívott Alaptörvény cikk egyértelműsítését javasolta a belépés és a kilépés pontosításával.
Ez a 22-es csapdája:

a kormány azt mondja, az Alaptörvény szerint népszavazást lehet kiírni a nemzetközi szerződésekből kilépésre, de ha valaki ezzel él, akkor azt az OVB és a Kúria meghiúsítja.

Ez egyértelműen a jogalkotó akaratának semmibe vétele a jogalkalmazó részéről.

Ez Magyarország jogállamiságának súlyos megsértése.

A kúria OVB határozat indoklásában leírt véleményének megerősítésével
tovább megy:

1. A népszavazással kapcsoltban kinyilvánítja, hogy az Alaptörvény a diktatórikus 1949/XX. tv. népszuverenitást semmibe vevő rendelkezését átvette: "A Kúria az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d/ pontjában foglalt rendelkezés és az 1949. évi XX. törvény 28/C. § (5) bekezdés b/ pontjában foglaltak között lényegi különbséget az adott úgy elbírálása szempontjából nem észlelt, tekintve, hogy a jelenlegi és a korábbi szabályozás is egyértelműen tiltja a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről szóló népszavazás tartását."

2. A Kúria Alaptörvény-értelmezéséből az következik, hogy nemzetközi szerződésből kilépést népszavazással senki (köztársasági elnök, vagy a kormány kezdeményezésére az Országgyűlés) indítványozására nem lehet elindítani. Ez súlyosan aggályos a demokrácia érvényesülésére nézve, hiszen ezzel a Kormány kontrol nélküli hatáskörébe utalja nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos összes jogok gyakorlását. Ez diktatórikus jogértelmezés, semmivel sem demokratikusabb, mint a Kádár-rendszer uralkodása alatti (beleértve az 1982-es IMF-csatlakozást is).

3. A Kúria az alábbiakkal egészíti ki indoklását: "Azt a kérelmező is elismeri, hogy egy szerződés (így a nemzetközi szerződés is) jogok és kötelezettségek összessége. Ebből eredően egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli megtestesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását."

Ez az értelmezés bizonyítja, hogy a Kúria nem tartja tiszteletben az Alaptörvény B) cikkének (2) bekezdését: "Magyarország független, demokratikus jogállam." Csak a tagállamok kötelezettségeit minősíti a szerződés tartalmának, méghozzá téves értelmezésben: az EU, az IMF és a NATO egyaránt föderatív és nem konföderatív államszövetség, amely nem a tagállamok tevékenységeinek összehangolásán, hanem függetlenségi jogaik összevonásán alapul. Ennél fogva nem a tagállamok felé van kötelezettségvállalásunk, hanem a szervezetek felé. A szervezetek alapító okirataikban célokat határoztak meg, amelyek törvényszerűn a szervezet kötelezettségét jelentik a tagállamokkal szemben. Amennyiben a szervezet kötelezettségeit nem teljesíti, akkor de facto bekövetkezik a tagság megszűnésének feltétele, amelyet de iure érvényesíthet minden tagállam, saját jogrendszere szerinti formában. Ha a hatalomgyakorlással megbízottak (országgyűlési képviselők) nem élnek ezzel a jogukkal, akkor a hatalom kizárólagos birtoklása történik, ami ellen minden közvetlen hatalomgyakorló (választó) törvényes úton jogosult és köteles fellépni, az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdése értelmében. Ennek a törvényes eszköze a népszavazás, aminek lehetőségét megvonni a választóktól demokrácia- és alaptörvény ellenes.

A tények alapján megállapítható, hogy Magyarországgal szemben sem az EU, sem az IMF, sem a NATO nem teljesítette kötelezettségét:

3.1    Az EU nem teljesítette Magyarországgal szemben a Lisszaboni Szerződés I. CIKK (Az Európai Unióról szóló szerződés) 3. cikkében meghatározott céljait:

a./    Cél: a (2) bekezdésben hivatkozott (a 26. cikk (3) bekezdésben meghatározott) négy liberális alapelven keresztül szabadság, biztonság és jogérvényesülés valósul meg, Tény: a magyar emberek, vállalkozások, termékek, szolgáltatások esélyegyenlőtlen helyzetbe kerültek az EU-n belül, ami gazdasági kiszolgáltatottságot, jövőkép nélküli bizonytalanságot és jogi diktatúrát jelentett. Ezt elsősorban a tiltó rendelkezések, a (folyamatosan bővülő, függetlenséget csorbító) kizárólagos hatáskörbe vont területek, továbbá a kiegészítő jogszabályok, különösen a kvótarendszer és a Koppenhágai Kompromisszum - okozzák.

b./    Cél: az EU fenntartható fejlődéséért munkálkodik, amely olyan kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen, árstabilitáson és magas versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul kitűző szociális piacgazdaságon alapul. (3. bekezdés)     Tény: munkanélküliség növekedése, általános elszegényedés, megszorító intézkedések folyamatos életbe léptetése, szociális érzékenység teljes hiánya.

c./    Cél: a jólét előmozdítása (1. bekezdés)     Az előző két pont következtében az EU tagság nem a jólétet mozdítja elő, hanem folyamatosan csökkenti a jólétet.

3.2    A Nemzetközi Valutaalap nem teljesítette Magyarországgal szemben, az alapokmány I. cikkében (Célkitűzések) megfogalmazott céljait:

a./    Cél: hozzájárulni a foglalkoztatottság és a reáljövedelem magas szintjének előmozdításához (II. bekezdés) Tény: a foglalkoztatottság csökken, a reáljövedelem alacsony,

b./    Cél: valamennyi tag termelőeszközeinek fejlesztéséhez (II. bekezdés) Tény: a termelőeszközök visszafejlődtek, stratégiai nemzetgazdasági ágazatok szűntek meg,

c./    Cél: előmozdítani az árfolyamok stabilitását (III. bekezdés) Tény: a forint árfolyama instabil,

d./    Cél: anyagi eszközeinek megfelelő biztosítékok ellenében való időleges rendelkezésre bocsátása révén biztonságot adni a tagoknak, lehetővé téve ezáltal számukra, hogy fizetési mérlegzavaraikat olyan intézkedések foganatosítása nélkül küszöböljék ki, amelyek károsan hatnak a nemzeti vagy nemzetközi jólétre (V. bekezdés) Tény: az anyagi eszközök rendelkezésre bocsátásának biztosítékai a nemzeti jólétet csökkentették,

e./    Cél: megrövidíteni a tagok fizetési mérlegében fellépő egyensúlyhiány időtartamát és enyhíteni annak mértékét (VI. bekezdés)     Tény: a fizetési mérleg egyensúlyhiánya állandósult, az államadósság nem csökkent, hanem növekedett.

    A fentiek következményeként Magyarországot az a veszély fenyegeti, hogy az IMF az alapokmány IX. Cikk (Jogállás, mentességek és kiváltságok) 2. szakasz II. bekezdésének érvényesítésével ("ingatlan és ingó tulajdont szerez és efölött rendelkezik;") az államadósság biztosítékaként jelzáloggal terheli a Magyarország területet majd - mivel az adósságállományt csökkenteni nem tudjuk - tulajdonjogot szerez afölött. Ennek reális veszélyét erősítik azok az államfölöttiséget jelentő mentességek és kiváltságok, amelyek az alapokmány szerint az IMF-et megilletik.

3.3    Az Észak-atlanti Szerződés nem teljesítette Magyarországgal szemben, a Szerződés 1. cikkében (Célkitűzések) megfogalmazott céljait:

a./    Cél: A nemzetközi viszályokat, amibe belekerülnek, békés eszközökkel, olyan módon rendeznek, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön veszélybe.     Tény: olyan nemzetközi viszályokba kerül bele a NATO, amelyet önmaga kezdeményezett, hamis, valótlan okokra (ld. Irak, Afganisztán) hivatkozva "megelőző" intézkedésként, a demokrácia védelmére hivatkozva. Miután az ok hamis, a beavatkozás igazságtalanok, antidemokratikusak, és nem a nemzetközi békét, hanem a nemzetközi feszültség növekedését szolgálják, biztonságpolitikai veszélyhelyzetet teremtve a tagországokban.

b./    Cél: nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem férő, bármilyen módon megnyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől és erőszak alkalmazásától.     Tény Az erőszakkal való fenyegetés most Iránnal szemben jelentkezik, ismét bizonyítatlan okra hivatkozva. Különösen veszélyes a NATO alapító tagállama, az USA és Izrael szoros kapcsolata ("legfontosabb szövetséges" - Obama) a jelenlegi helyzetben, amikor "Már nem az a kérdés, hogy lesznek-e izraeli légi csapások Irán ellen, hanem az, hogy mikor." (Le Figaro - MTI)

A nemzetközi közvélemény egyre kritikusabb a "terrorizmus" kifejezés alkalmazásával kapcsolatban, tekintettel arra, hogy a NATO tevékenysége valósítja meg a klasszikus értelmezést, mi szerint a terrorizmus "politikai vagy gazdasági hatalom megszerzése és megtartása érdekében alkalmazott erőszak", és ez alapján a NATO által terroristáknak bélyegzettek önvédelmi harcot folytatnak.
   
Ebben az erkölcsileg is egyre védhetetlenebb helyzetben vagyunk mi potenciális célpontja a NATO terrorista tevékenységét szenvedő országoknak, nemzeteknek, származásukkal összetartozó embercsoportoknak.

Tisztelt Képviselő asszony/úr!

Gondolom, nem vonja kétségbe a fentiek alapján, hogy nem Magyarországra vonatkozik Alaptörvény az B) cikkének (1) bekezdése, mert olyan nemzetközi szervezeteknek adtuk át függetlenségi jogainkat, amelyek nem teljesítik kötelezettségüket, és ezzel Hazánk gazdasági, területi, biztonságpolitikai érdekeit veszélyeztetik, a jogalkalmazás pedig nem teszi lehetővé, hogy az Önök tétlenségének következményeit a választók - törvényes eszközökkel érvényesítve alkotmányos kötelezettségüket - elhárítsák.

Kelt Szegeden, 2012, április 2-án.

Tisztelettel:
dr. Halász József