Morális mélypontok a rendszerváltozás után
Konferencia a jogvédelemről a Petőfi Irodalmi Múzeumban
A szegénységet, az igazságtétel elmaradását, a 2006. őszi eseményeket, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítését nevezték az elmúlt 22 év legfőbb problémáinak az emberi jogok napja alkalmából tartott tegnapi konferencián.
Nem lehet eléggé megköszönni Magyarországnak azt a bátorságot, amellyel 1989-ben megnyitotta nyugati határát a kelet-németek előtt - jelentette ki egy tegnapi budapesti emberi jogi konferencián Ulrich Kleppmann, a szervező Hanns Seidel Alapítvány magyarországi képviselője. Ugyanakkor rámutatott: a német újságok zöme húsz év alatt elfeledte ezt, és annak ellenére cikkezik a magyar demokrácia meg a jogállamiság végéről, hogy senkinek a haja szála sem görbült. Kleppmann szerint jellemző, hogy eközben 2006-ban ugyanezek az újságok mélyen hallgattak arról, hogy Magyarországon lábbal tiporják az emberi jogokat. Az alapítvány képviselője szégyenletesnek nevezte, hogy manipulációval, elhallgatással próbálják rásütni hazánkra: lebontja a jogállamiságot, szerinte a kritikáknak a tényeken, nem pedig politikai véleményeken, rosszindulatú torzításokon kéne alapulniuk.
Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke szerint ma az elszegényesedés az egyik legaggasztóbb emberi jogi probléma. Példaként említette, hogy csaknem 20 ezer gyermek éhezik. A másik politikai és az erkölcsi igazságtétel elmaradása, amelyet politikai érdekekből időről időre, visszaélésszerűen húznak elő a pártok. Péterfalvi morálisan súlyosan elítélendőnek minősítette a 2006. őszi eseményeket, hozzátéve: az, hogy 2010-ben az egyik rendőri vezető bocsánatot kért a történtekért, nem váltja ki a büntetőjogi felelősségre vonást. A hatóság elnöke nem érti, miért nem nyilvánosak még az Ellenzéki Kerekasztal dokumentumai, vagy hogyan fordulhatott elő, hogy az MSZP nyilvántartásba akarta vetetni a volt miniszterelnököt kifütyülőket. Péterfalvi a média felelősségéről is beszélt: szerinte a sajtóban mindent felülír az anyagi érdekeltség és hiányzik egy szakmai etikai kódex. A volt ombudsman szerint a morális mélypont legalja az őszödi beszéd volt.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint az utóbbi húsz év egyik emberi jogi mélypontja 2006 ősze volt, amelyről van egy jobboldali és egy baloldali narratíva. Szerinte a jobboldal nem akarja látni a randalírozókat, a baloldal pedig a lovas rohamot, az összevert fideszes képviselőt. A jogvédő szerint a jobboldali értelmezés közelebb áll az igazsághoz, már csak azért is, mert az államnak nagyobb a felelőssége, és erőszak monopóliuma van. Hozzátette: a baloldali pártok azzal, hogy nem vizsgálták ki és kitüntették a felelősöket, végérvényesen magukra égették a jogsértések bélyegét.
Amíg ezzel nem néznek szembe, nem nem beszélhetnénk hitelesen emberi jogi ügyekben - fűzte hozzá Kádár András Kristóf. Szerinte a másik emberi jogi probléma a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítése. Példaként említette az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását, vagy a végkielégítések visszamenőleges, 98 százalékos megadóztatását.
Juhász Imre, a Független Rendészeti Panasztestület elnöke szerint a rendszerváltás után az első mélypont a taxisblokád volt, amelynél súlyos jogsértések maradtak büntetlenül. Majd 1997-ben a Metész-tüntetés feloszlatása, amely után Kuncze Gábor SZDSZ-es belügyminiszter mindent szabályosnak nevezett és letagadta a gumibotozást, miként Gergényi Péter sem emlékezett 2006-ban viperákra. Juhász Imre 2002 után is számos emberijog-sértésre emlékeztetett, így 2002-ben a Kempinski Hotel előtt tüntetők elhurcolása, a 2003-as gesztenyéskerti tömegoszlatásra, illetve a Kvassay hídi eseményekre, amikor egy magyar zászló miatt kezdett oszlatásba a rendőrség. 2006 ősze kapcsán rámutatott: többek között az olyan valótlanságoktól hemzsegő kiadványok miatt nincs közmegegyezés máig az eseményekről, mint amilyet a napokban adott ki az egyik párt alelnöke (Debreczeni József, a DK alelnöke - a szerk.).
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezető-helyettese kiemelte: a mérsékelt jobboldal sohasem vonta kétségbe a rendőröket ért támadások súlyosságát a tévészékház ostromakor. Mint mondta: lehet például a közmunkaprogram emberi jogi vonatkozásait vizsgálni, de ennél sokkal fontosabb, hogy a program egyáltalán beindult. - Az emberi jogi szemléletnek párosulnia kell felzárkóztató programokkal - tette hozzá a kormánypárti politikus.
A konferencia utáni kerekasztal-beszélgetésen Schiffer András LMP-frakcióvezető arról beszélt, elfogadhatatlan, hogy a HVG.hu vallási kritériumok alapján listát készítsen emberekről, azonban ezt az ügyet nem szabad összevetni Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő két héttel ezelőtti , zsidók listázására vonatkozó kiszólásával, a két esetet egymástól elkülönítve kell kezelni. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő szerint sem elfogadható emberek származási alapon való listázása, ám fontos, hogy tabutémákról, így a kettős állampolgárok okozta nemzetbiztonsági kockázatról vagy az izraeli felvásárlásról lehessen beszélni.
forrás: Magyar Nemzet
