Nemzeti jogvédő felszólalás Felvidék autonómiájáért és az őshonos magyar közösségek jogaiért az ENSZ-ben
Büszkén és örömmel adunk hírt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) kiváló és tehetséges tagja, dr. Kartai Gergő bátor és hatásos nemzetpolitikai felszólalásáról az ENSZ Genfben tartott 17. Kisebbségügyi Fórumán ! Köszönjük a kiállását ! Egyetértünk vele: minden fórumon hangoztatni szükséges, hogy az elcsatolt sorban élő nemzettársainkat megilleti az önrendelkezés joga és ennek jegyében kell a nemzetpolitikát is alakítani.
Dr. Kartai Gergőnek a 2016-os felvidéki jogi monitorozó utunkról készített jelentése itt található, abban is sok figyelemre méltó megállapítás szerepel.
További sok sikert kívánunk neki ! Továbbra is küzdünk a magyarok jogaiért !
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője
Forrás: magyarjelen.hu
A felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi kisebbség is képviseltette magát Genfben, az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán. Kartai Gergő, felvidéki jogász, az Eszterházy Akadémia képviseletében felszólalva kijelentette, a kisebbségvédelmi alapon alapuló kollektív jogok hiányában az őshonos nemzeti közösségek védelmére ma nincs garancia. “Hirdessük bátran: autonómiát minden őshonos kisebbségnek.” – jelentette ki Kartai.
A Kárpát-medencében több mint 12 millió magyar él, akik közül mintegy két és fél millióan a trianoni békeszerződés következtében szorultak kívül a hazájukon – kezdte kétperces felszólalását Kartai Gergő. Hozzátette, ő személy szerint félmillió magyar képvisel, akik jogilag Szlovákia területén, Felvidéken élnek.
Emlékeztetett, hogy hozzájuk őshonos felvidéki magyarokhoz hasonlóan a világ számos részén élő őshonos nemzeti közösségek kulturális és nyelvi jogaikért, valamint a területi és gazdasági autonómiáért küzdenek.
Mint mondta, az őshonos nemzeti kisebbségek kollektív jogainak hiánya, szerencsétlen esetekben társadalmi egyenlőtlenségekhez és a szabadság értékeinek megsértéséhez vezet. Szerencsétlenebb esetekben ezt “casus belli”-nek, azaz “háborús oknak” nevezik.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete azért jött létre, hogy békét teremtsen a világban.
Mégis hogyan lehet béke, amikor a konfliktusok vagy akár a lehetséges háborúk magvai az etnikai kisebbségek jogainak és jogos követeléseinek figyelmen kívül hagyásában rejlenek? Hogyan érhetnénk el hosszan tartó és fenntartható békét, ha alapvető szükségleteinket figyelmen kívül hagyják? -tette fel a kérdést Kartai Gergő.
A felvidéki jogáz hangsúlyozta, a nemzetközi közösségnek meg kell értenie: a kisebbségek szenvedése mindig fenyegetést jelent a globális béke ügyére nézve.
Kartai Gergő kijelentette, minden őshonos nemzeti kisebbségnek eredendően önrendelkezési joga van!
Hirdessük bátran: autonómiát minden őshonos kisebbségnek. Autonómiát a Kárpát-medence őshonos nemzeti közösségeinek, autonómiát Felvidéknek! –zárta felszólalását az Eszterházy Akadémia jogásza.
Az ENSZ 17.kisebbségi fórumán felszólalt továbbá Szilágyi Zsolt nagyváradi politikus (Erdélyi Magyar Szövetség) aki arról beszélt, hogy az önkormányzás az őshonos nemzeti kisebbségeknek is alanyi jogon jár.
Az Egyesült nemzetek Szervezete kisebbségi fórumán egyedül Magyarország képviseltette magát kormányzati szinten. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, Hazánk külpolitikájának szíve közepe egyértelműen a külhoni magyar közösségek jogainak biztosítása.
Kárpátalján sérül az anyanyelvhasználat alapvető joga
A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy identitásunk megőrzésének egyik fő kulcsa a hozzáférés a rendkívül egyedi anyanyelvünkhöz, azonban sajnos ez Kárpátalján ma nem biztosított teljes körűen.
Sajnos a kárpátaljai magyar közösség tagjainak el kell szenvedniük, hogy súlyosan korlátozzák és sértik a jogaikat az anyanyelvi oktatáshoz, az anyanyelvű médiához, az anyanyelvű kultúrához, az anyanyelvű közigazgatáshoz - fogalmazott Szijjártó Péter.
Hozzátette, hogy olyan próbálkozások is vannak, miszerint az anyanyelv használatát kitiltanák az iskolákból.
