Gaudi-Nagy Tamás erről kérdezi Orbán Viktort. A jobbikos honatya szerint nyolc évvel ezelőtt csalárd népszavazással kényszerítették csatlakozásra hazánkat. A képviselő felsorolja, mely területeken veszített Magyarország az uniós csatlakozással, kezdve a gazdasági kérdésektől az elmaradt nemzetegyesítésig. "Világos számunkra, hogy nem vagyunk haszonélvezői az uniónak, önök nem mutatják meg azokat az összegeket, amelyeket elveszítünk" - teszi hozzá. Gaudi-Nagy arra kéri a miniszterelnököt, valljon színt, van-e élet az unión kívül.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága  úgy döntött, nem indít vagyonnyilatkozati eljárást Schmitt Pál volt köztársasági elnök ellen. A Blikk újságírója Kozák Dániel vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást kezdeményezett a lemondott köztársasági elnök ellen. Az újságíró szerint ugyanis a volt államfő a nyilvánosságra hozott vagyonnyilatkozata alapján több lakóingatlan tulajdonosa, amelyek egy részét - információik szerint - kiadja, viszont az ebből származó jövedelem nem szerepel a nyilatkozatában.

A bizottság vita után úgy döntött, nincs helye vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatásának a volt államfő ellen. A kormánypárti képviselők nemmel szavaztak, a jobbikos képviselők az eljárás megindítása mellett voksoltak, az MSZP-s képviselők tartózkodtak.

Már a közeljövőben felállhat a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban.

Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt. Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: "Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia." A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja Zlatko Lagumdžija bosnyák külügyminisztert arról kérdezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, 2012. április 25-én, hogy elkerülhetőek-e az egy állam területén élő nemzeti közösségek közötti konfliktusok, különösen az olyan államokban, mint Románia, ahol tekintélyes számú nemzetiség, közte számos magyar él. A kérdés arra irányult, hogy az több nemzetiség közötti véres konfliktusok szenvedőjeként mit tanácsolna az ilyen államoknak. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy az államok többségében különböző nemzeti közösségek élnek és az erőszakos konfliktusok elkerülése érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni olyan minőségi együttélési modellek kialakítására, amelyben tiszteletben tartják az ilyen közösségek jogait.

A felszólalásról szóló cikk ITT tekinthető meg.

2012. április 25-én a 10 órakor megtartott tárgyaláson a Kúriának Dr. Mészáros Mátyás által vezetett tanácsa határozatot hirdetett Budaházy György és társai felpereseknek a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) mint alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt a BRFK által kezdeményezett felülvizsgálati ügyében.

A felpereseket Dr. Balás István ügyvéd (Dr. Gaudi Nagy Tamás helyetteseként) képviselte.
A Kúria hatályában fenntartotta a BRFK-t kártérítésben marasztaló jogerős ítéletet, s indokolásában elvi éllel leszögezte a következőket:
A rendőrségről szóló törvényben a rendőrnek biztosított kényszerintézkedés-alkalmazási lehetőség csupán egy általános lehetőség. Azonban a rendőr személyi szabadságot sértő kényszerintézkedést (elfogás, megbilincselés, előállítás, fogva tartás) csak akkor alkalmazhat, ha ezt valamilyen ok konkrétan és különösen is indokolttá teszi. Ezért a rendőrnek esetenként külön kell mérlegelnie, hogy van-e ilyen ok.

Budapest/Strasbourg, 2012. április 24. - Az aktív állampolgári kezdeményezésekről folytattak vitát kedden Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, amelyen Magyarországot az öt parlamenti párt képviselőiből álló delegáció képviseli.

A keddi ülésnapról Gaudi-Nagy Tamás, az ellenzéki Jobbik képviselője az MTI-nek elmondta: a tárgyalt jelentés fő üzenete az volt, hogy segíteni kell a bizalom helyreállítását a demokráciával szemben.    Ez a bizalom válságban van,  amire több magyar és külföldi jelenlévő is rámutatott. Gaudi-Nagy elmondta: a bizalom megcsappanásának legfőbb oka az, hogy egyre nagyobb a szakadék a pártpolitika mögé  bújt, tényleges döntéshozók és a polgárok között, akiknek az életét az IMF és EU által erőltetett folyamatos költségvetési megszorítások nehezítik. Ennek eredményeként egyre kevesebb pénz jut az emberekre és egyre nagyobb profitot  érnek el a globális multicégek.  A Jobbik képviselője szerint az európai emberek erőteljesebben tudnának hinni a demokrácia intézményében, ha nemcsak az egyéni jogok védelmére helyeződne hangsúly Európában, hanem az úgynevezett hagyományos nemzeti közösségek jogaira is. Felszólalásában felhívta a figyelmet az akarata ellenére az igazságtalan trianoni diktátummal Romániába kényszerített és önrendelkezési jogában máig korlátozott székelyek legitim érdek-képviseleti testülete, a Székely Nemzeti Tanács nemrég elindított európai uniós polgári kezdeményezésére és támogatásra kérte a 47 tagállam képviselőit (Az európai kezdeményezés Magyar és angol nyelvű honlapja itt található: www.nationalregions.eu Ezúton kérek minden jóérzésű magyar embert, hogy támogassa a kezdeményezést) . Ennek célja, hogy az Európai Unióban a hagyományos nemzeti közösségek számára különleges jogállást biztosítsanak és tegyék lehetővé számukra az önrendelkezési jog gyakorlását, ideértve a területi autonómiát is, amelyet Románia máig megtagad az erdélyi magyaroktól.

Április 25-én a Kúria két tárgyalást is tart a rendőrség kormányváltás után benyújtott felülvizsgálati kérelmei alapján  Budaházy Györgynek és hazafi-társainak a szocialista pártrendőrség által okozott jogsértések ügyeiben. A 2003-as EU csatlakozási népszavazási  kampány során a NEM-re buzdító kampányplakát miatt Budaházyékat (többek között Novák Előd jelenlegi jobbikos képviselőt is) meghurcolták, több ezer plakátot lefoglaltak: elítélték, majd végül jogerősen felmentették őket (részletek). 2008. április 11-én  a Clark Ádám téren tüntetni készülő Budaházyt és még több mint 50 embert körbezárt és  bilincsbe verve előállított a gyurcsányi rendőrség, de itt is felmentették a hazafiakat (részletek). Személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatt mindkét ügyben jelentős összegű kártérítéseket ítélt meg jogsértetteknek a Fővárosi Ítélőtábla, a jóvátételeket ki is kellett fizesse a rendőrség, de most szeretnék azt visszaszerezni és a meghurcolások jogszerűségét kimondatni.  Budaházyék képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látja el.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás képviselők beszélgetése arról, hogy hogyan szervezkedjünk, mozgósítsunk a külföldi spekulánsok és magyar zöldbárók ellen

2012. május 1-jéig kell összegyűlnie 50 ezer aláírásnak ahhoz, hogy az Országgyűlés érdemben tárgyaljon a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő beemeléséről a Büntető Törvénykönyvbe, így  mindössze 9 napja maradt a kezdeményezőknek (Halász Pálma és az Élet-Érték Alapítvány) a szint teljesítéséhez, hiszen a hétvége és az ünnepnap miatt már a megelőző hét végén át kell adniuk az íveket. Halász Pálma, a népi  kezdeményezés elindítója biztos abban, hogy jó véghajrával megugorják a szintet.

^{Halász Pálma, az aláírásgyűjtés kezdeményezője átveszi Vona Gábor pártelnöktől és frakcióvezetőtől és Gaudi-Nagy Tamástól a Jobbik frakció tagjainak támogató aláírásával ellátott aláírásgyűjtő íveket.}

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke kedden az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt azt mondta: Székelyföld autonómiája Magyarország hathatós támogatása nélkül nem valósítható meg. Kifejtette: ebben Magyarország szerepe nem a nyomásgyakorlás, két uniós tagállamnak egy ilyen kérdést együttműködés tárgyának kell tekintenie. Meggyőződése, hogy a magyar kormány támogatja törekvésüket, és minden lépésüknél ebből indulnak ki - fűzte hozzá, kiemelve: úgy érzik, Magyarországnak olyan kormánya van, amelyik ezt a kérdést felvállalja.

  
Izsák Balázs leszögezte, Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását, sőt Romániának érdeke is lehet.
  
Az SZNT elnöke kitért arra is, hogy az autonómia iránt elkötelezett önkormányzatokat szeretnének Székelyföldön. Egyúttal jelezte, az önkormányzatok meggyőzésében, tájékoztatásában nekik is van felelősségük. Meg kell értetni a székely falvak, városok vezetőivel és közösségükkel, hogy a felelősségük a közvilágításnál nem áll meg - fogalmazott Izsák Balázs, aki az anyanyelv, a kultúra megőrzésében, a közösség megtartásában való felelősségüket is hangsúlyozta.  
  

Ma délelőtt Gaudi-Nagy Tamás és Kepli Lajos jobbikos országgyűlési képviselők közösen hívták fel a figyelmet egy törvénymódosításra, mely beláthatatlan következményekkel járhat Magyarországra nézve.

Gaudi elmondta, első hallásra egy rendkívül unalmas témáról van szó, amiről az Országgyűlés a múlt héten folytatott le általános vitát. A téma a bányászatról, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó jogszabályokról szólt, ugyanakkor a tervezet, melyet a fülkeforradalmi kormányzat megpróbál áterőltetni a parlamenten, már mást tartalmaz: a magyarországi és külföldi üzemek által kibocsátott káros anyagokat csökkenteni kell, ezt azonban a környezetbarát technológiákra való átállással óhajtják elősegíteni, hanem azzal, hogy a szén-dioxidot összesajtolva óriási földalatti tárolókba tárolják el. A képviselő hangsúlyozta, ez a megoldás rendkívül fejletlen, kísérleti szakaszban jár és nem old meg semmit, hiszen egyáltalán nem semlegesíti a káros anyagot.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Országgyűlés 2012. április 16-i ülésén feltett azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, mikor kezdi meg működését a tavalyi költségvetési törvénnyel 50 millió forint forrással az ő javaslatára felállítani rendelt Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat. 

A képviselő nem értette, hogy mi a késlekedés oka, eltelt már az év harmada és eddig a külvilág semmilyen formában nem értesült erről a jogvédő szervezetről, amely  működésében  jelentősen  támaszkodhat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi közel tízéves eredményes munkásságnak tapasztalataira. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medence elcsatolt részeit birtokban tartó országok számoljanak azzal, hogy azok a magyarok, akiket magyarságuk miatt jogsértés ért, hatékony, magyar állami támogatással és felkészült jogászok közreműködésével jogsegélyre számíthatnak.

A párt országgyűlési képviselői közölték: a Jobbik elutasítja az úgynevezett szén-dioxid-sajtolásos technikák magyarországi alkalmazását.

"Nagyon nagy veszélyben a magyar élettér, a magyar föld" - fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint a széndioxid föld alatti kőzetrétegekbe való visszasajtolásáról szóló javaslat "egy nagyon rafinált EU-s diktátum hatására történő nemzetpusztítási kísérlet".
  
Kijelentette: "minden eszközzel" meg kell akadályozni a technológia elterjesztését. A Jobbik felszólítja az embereket, hogy minden lehetséges eszközzel tiltakozzanak - fűzte hozzá.
  
Kepli Lajos azt mondta, sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontokból nem indokolt a technológia magyarországi elterjesztésére.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 2012. április 13-án tartotta az első tárgyalást abban a közigazgatási perben, amelyet a Nemzetközi CoD^(TM) Rák Információs és Prevenciós Központ Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és pertársai indítottak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen a rákellenes missziót folytató alapítványt több millió forint bírsággal sújtó és rákellenes felvilágosító tevékenységtől eltiltó törvénysértő határozatának megsemmisítése érdekében.

2012. április 11-én tárgyalta az Országgyűlés a bányászatról szóló törvény és egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (a javaslat szövege ITT érhető el) . a javaslatot teljes egészében elutasította a Jobbik, amelyet egy újabb, magyar emberek életét, jövőjét veszélyeztető EU diktátumnak tart.

Az EU Bizottság egy EU irányelv nem megfelelő átültetése miatt kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. A javaslat lehetőséget nyit a nemzetközi konszernek érdekeit szolgáló multimilliárdos energiamegaügyletneknek: minimális befektetéssel a maximális profit elérése a magyar emberek életének, vagyonának és környezeti életterének tönkretétele árán úgy, hogy nem adnak érdemi biztosítékot a a földalatti széndioxid tárolás és kutatás  nem várt tragikus következményeinek elhárítására. Ha a kormánypárti képviselők nem is tudták, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után megtanulhatták volna, hogy a felelőtlen döntések, a nem megfelelő szabályozás és követelmények emberi életekbe kerülhetnek.

A Kúria felülvizsgálatai ítéletében 2012. április 11-én a kuruc.info hídblokád (2007. október 26.) alkalmával meghurcolt két tüntetőnek adott igazat: hatályában fenntartotta a nekik a rendőrségtől elszenvedett jogsérelmekért félmilliós kártérítést biztosító jogerős ítéleteket, kimondva, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság felel a számtalan hazafi elfogásával járó jogellenes rendőri akcióért. A Mészáros Mátyás bíró vezette tanács (most a korábbi főbíró Baka András is részt vett a döntésben) korábban több hazafiak hátrányára hozott jogsértő ítélettel vétette észre magát, de most meghajolt az igazság előtt és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiharcolt ítélkezési gyakorlat töretlen maradt így.