A szerb elnöknek nem tehették fel kellemetlen kérdéseiket a magyar képviselők az Európa Tanács közgyűlésén
Január 26-án, az Európa Tanács (ET) januári közgyűlésén Strasbourgban Boris Tadic szerb elnök meghallgatására került sor, amelynek során az ET képviselői is kérdezhettek. A magyar képviselők közül Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerettek volna kényes kérdéseket feltenni.
A KDNP képviselője a temerini fiúk kegyelmi ügyéről, Gaudi-Nagy a délvidéki magyarok számára biztosítandó területi autonómiáról, a magyarság elleni erőszakos cselekmények és a magyarok elleni emberi jogi jogsértések megfékezéséről, a felelősök felelősségre vonásáról, a Délvidékre került háborús menekültek elköltöztetéséről, a magyarság ellen a II. világháború és a '90-es évek során elkövetett agressziók kivizsgálásáról és az áldozatok jóvátételéről, végül pedig egyes magyar politikusokkal például Zagyva Gyula jobbikos képviselővel szembeni beutazási tilalmak megszüntetéséről kérdezett volna.
A szerb elnök egy rózsaszínű ecsettel felvázolt kép után (mindent megtesznek a megbékélésért, a háborús bűnösök kézre kerítéséért, a szervezett bűnözés ellen harcolnak, a nemzetiségek számára paradicsomi állapotokat teremtettek és az EU és az Európa Tanács értékeit vállalják stb.) igazából nem kapott kellemetlen kérdéseket. Ezek a magyar képviselőktől jöttek volna, azonban a levezető elnökség éppen előttük zárta le a vitát időhiányra hivatkozással. Ezt Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásban sérelmezte és kérte, hogy magyar képviselők feltehessék kérdéseiket, mivel a sokat szenvedett őshonos délvidéki magyarságról egy árva szó sem esett.
A szerb elnök ezt látva egy kényelmetlen magyarázkodásba kezdett arról, hogy vannak megoldatlan problémák szerb-magyar viszonylatban, és ő is várta, hogy a magyarok szóba hozzák a nemzetiségi tanácsok (egyébként a nemzeti megmaradáshoz közismerten elégtelen) intézményét.
Végül a kérdések nem hangozhattak el: a szerb nagykövethez lépett oda Gaudi-Nagy Tamás, kérve a kérdések megválaszolását, erre ígéretet kapott.
Mindez ez tökéletesen illusztrálja, hogy a magyarság milyen megbecsülést élvez európai szinten. Egy francia, angol vagy olasz, vagy bármely nyugat-európai képviselő esetében ilyet nem mertek volna megtenni. Ehhez képest pedig azok akik az elmúlt 8 évben egy árva szóval nem szólaltak meg a szocialista-liberális kormányok jogsértései miatt, most Magyarországot kívánják a ma sorra kerülő vitában a demokrácia válsága miatt vádpadra ültetni.
Nekik és a magyarság szállásterületein élősködő utódállamoknak üzenjük, hogy a magyar nemzet öntudatra ébredése megállíthatatlan és a gyarmatosítás bilincseit le fogja rázni nemzetünk, amely egyúttal a történeti alkotmányosságunkhoz vezető utat keresi. Ehhez azonban a kormánynak is sokkal nagyobb önmérsékletet és alázatot kell tanúsítania: a nemzeti önrendelkezés kivívása közös feladat és nem lehet folytatni az eddigi önjáró utat a nemzeti ellenzék véleményének kizárásával.
Strasbourg, 2010. január 26.
Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő, Jobbik
Alább Gaudi-Nagy Tamás tervezett hozzászólása olvasható, mely nem hangozhatott el:
Tiszelt Elnök Úr !
Szerbia az EU felé közeledve köteles teljesíteni az Európai Unió és az Európa Tanács jogi követelményeit. A véres konfliktusok után most úgy tűnik egy megbékélési folyamat indult el. Mindazonáltal a korábban Magyarországhoz tartozó Délvidéken élő őshonos 300 ezres lélekszámú magyarsággal kapcsolatban még számos súlyos megoldatlan probléma áll fent. A temerini fiúk ügy már említésre került ma. Hajlandó-e Szerbia a következők teljesítésére:
- területi autonómia biztosítása nemzeti közösségek és különösen a magyarság számára (a koszovói szerbek ugyanezt követelik)
- magyarság elleni erőszakos cselekmények és a magyarok elleni emberi jogi jogsértések megfékezése a felelősök felelősségre vonásával
- a Délvidékre került háborús menekültek elköltöztetése, akik veszélyeztetik a régió etnikai egyensúlyát
- a magyarság ellen a II. világháború és a '90-es évek során elkövetett agressziók kivizsgálása és az áldozatok jóvátétel
- egyes magyar politikusokkal például Zagyva György Gyula képviselőtársammal szembeni beutazási tilalmak megszüntetése
