Történelmi pillanat: Devizahitelesek a Parlamentben

Miután a Parlament deviza-eladósodást vizsgáló albizottsága végignézte, hogy minden érintett fél egymásra mutogatva kente el a saját felelősségét, és jobbára a tájékozatlan adóst nevezte meg bűnbaknak, végre maguk az adósok is elmondhatták a véleményüket Sudár István, a Hiteles Mozgalom vezetőjének személyében Gaudi Nagy Tamás, az albizottság jobbikos alelnökének köszönhetően. Sajnos a gyéren jelenlévő média csak Varga Mihály, a Fidesz volt pénzügyminiszterének beszámolójára volt kíváncsi, magukra az érintettekre már egyáltalán nem.

Sudár elmondta, hogy ők a törvényesség útját kívánják követni, nem az érzelmi utat, de a banki hitelszerződések nem felelnek meg a PTK előírásainak. Szerinte a rabló bankok az extraprofitra hajtottak, amit azóta is zavartalanul folytatnak. Tevékenységük fölött alig gyakorol az állam ellenőrzést, habár a PSZÁF-nek ez lenne a feladata. A bankok nem tájékoztatták teljes körűen az ügyfeleket, amiben a közjegyzők is felelősök, hiszen ők sem hívták fel a figyelmet a szerződések egyoldalúságára.

Feltette a kérdést, hogy miért volt érdeke a kormánynak megosztani a társadalmat? Miért nem volt objektív, a devizaadósokat is megkérdező álláspont? Miért lapított sokáig a kormány a témában? Miért kellett olyanokat mondani, hogy: „nincs ingyen ebéd senkinek”?

A devizahitel-károsultak elutasították azt a vádat a kormány részéről, hogy ők az adófizetők pénzéből akarnák megmenteni a devizahiteleseket, ők ezt a bankok extraprofitjából tennék meg. A kormány eddigi intézkedéseit átgondolatlannak nevezték, ami mögött nincsenek hatásvizsgálatok, hiszen az Eszközkezelő körül rengeteg kérdés van, abból kevés lakás kezelhető, a kerete túl alacsony; a 180 Ft-os árfolyamgát csak eltolja a problémát és legalizálja a hitelszerződéseket; a 180 Ft-a végtörlesztés azoknak kedvez, akik spekulatív céllal vették fel a hitelt; és a munkáltató által kifizetett hitel maximum a multik menedzsmentjét és a közalkalmazottakat érintheti. A kormány megoldási javaslata kb. 60 ezer emberen segít, a devizahitelesek mintegy 3-4%-án. Vagyis az eddigi intézkedések eredménytelennek bizonyultak, ám a kormány továbbra is csak a bankszövetséggel tárgyal.

Ők azt várják el többek között, hogy a bíróság előtti szerződésmódosítások legyenek illetékmentesek; legyen a hiteleseknek állami jogsegélyszolgálata; legyen teljes körű moratórium, ne legyenek kilakoltatások; a törlesztés kezdeti, forintárfolyamon történjen; és ne legyen egyoldalú szerződésmódosítás.

Gaudi történelmi pillanatnak tartotta a magyar országgyűlés életében, hogy végre az adósokat is meghallgatják, akik tisztán látják mi a probléma, az nem valami homályos dolog. Végre megoldásra lenne szükség, hiszen az adósok 97%-a még mindig bajban van. Romániában óriás plakátokon hívták fel a figyelmet a kockázatokra, nálunk ennek pont az ellenkezője történt. Összehangolt gazdaságpolitikára lett volna szükség, ahelyett, hogy az MSZP vágóhídra terelte volna az embereket. Habár ezt Steiner Pál, a bizottság szocialista tagja tovább folytatná, hiszen szerinte bűncselekmény megmenteni az embereket a kilakoltatóktól.

Gaudi kérdésére, miszerint szükség lett volna-e árfolyam kockázati biztosításra a károsultak vezetője elmondta, hogy azt mindenképpen alkalmazniuk kellett volna a bankoknak, érdemben a biztosítás nem drágította volna meg a hiteleket. Sudár elmondta, hogy létre kell hozni egy civil szakértőkből álló csoportot, akik folyamatosan részt vesznek a megoldások kidolgozásában.

Drábik János is szót kapott bizottsági ülésen. Szerinte a probléma sokkal mélyebb, mint amiről beszél a bizottság. Papíron a bankok a tőkéjükből és betétekből adnak hitelt, de valójában a 2-5% tartalékukból hoznak létre legálisan hamis pénzt. Külföldön a devizahitelezést hedging-el biztosították, nálunk ez nem történt meg, a pénzösszeg nagy része „légből kapott”. A devizahitelt lehetetlenség visszafizetni, abból fokozatosan, törvényesen ki kell lépni. 34 millió deviza található a jegybank számláján, az de jure a magyar állam tulajdona, de facto azonban az mégsem az. Akkor kié a tulajdon? Lényeges, hogy naponta 5000 milliárd spekulációs pénz érkezik az országba, amihez devizaszámlán lévő pénz szükséges.

Az ülés végén Sudár István átadta a devizások által aláírt kiáltványt a bizottságnak, remélve, hogy szavukat végre figyelembe veszik és ezentúl folyamatosan részt vehetnek a megoldások kidolgozásában, mint arra lehetőséget ígért januártól Papcsák Ferenc, fideszes elnök.