„Nemzeti jogvédelem nélkül nem megy az önrendelkezés” - kétnapos szakmai találkozót tartottak Kárpát-medencei nemzeti jogvédők Budapesten ( A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. szeptember 10.)
A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.
A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra. Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.
A részvevők megosztották egymással egyedi jogeset ismertetéseken keresztül jogi és mozgalmi tapasztalataikat a Kárpát-medencében elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogainak érvényesítésével kapcsolatban, úgymint a nyelvi jogok, a vélemény-nyilvánítási szabadság, gyülekezési jog, egyesülési jog gyakorlói elleni jogsértések, a nemzeti, közösségi szimbólumok használata (pl. székely zászló üldözése) a rehabilitálási és restitúciós ügyek, a magyarok elleni nemzeti alapú büntető és szabálysértési eljárások, a nyilvánosság és árnyékjelentések szerepe a nemzeti jogvédelemben.
Megállapítást nyert, hogy ebben a küzdelemben jól felhasználhatók azok a szabadságjogi joggyakorlatot formáló hatású tapasztalatok is, amelyeket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei szereztek 2002-2010 közötti csonkaországi jogvédő munkájuk során.
Mivel a résztvevők az önkény és jogfosztás terén sok hasonló jelenséget azonosítottak be, ezért a szükségesnek látják a nemzeti jogvédő módszerek összehangolását, így még intenzívebbé teszik együttműködésüket az ilyen szakmai összejövetelekre és tapasztalatcserékre kiterjedően is.
Rámutattak, hogy a Kárpát-medencében élő felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és délvidéki magyar nemzeti közösségek tagjainak nemzetközi egyezményekben is garantált egyéni és közösségi jogai jelentősen sérülnek, ami fennmaradásukat veszélyezteti és ellenkezik is az európai követelményekkel és normákkal. Konszenzus alakult ki abban, hogy az igazi megoldás számukra az önrendelkezési jog kivívása, illetve az annak talaján álló autonómiamodellek megvalósítása.
A részvevők egyetértettek abban, hogy sokkal nagyobb erőt kell fordítani az európai normák kikényszerítésére és gyakorlati alkalmazásának megfigyelésére és az európai intézmények tájékoztatására, beleértve a jogsértések tételes bemutatását is.
Az egyedi, joggyakorlatot formáló jogvédő ügyeken keresztül sikerrel lehet és kell az elcsatolt magyar közösségek érdekeit védeni, jogait előmozdítani. Egy magyart ért jogsértés az egész magyar közösség elleni támadás is. Egy jogsértett magyar sikeres jogvédelme az egész magyar közösséget is szolgálja.
A nemzeti jogvédők fontosnak tartják, hogy a magyar közösség érdekét védő egyedi jogi ügyek tanulságait megismerje minél több magyar ember, de az emberi jogok szavatolásáért felelős szervezetek és kormányok is, ezért lényeges, hogy az egyedi jogvédő ügyek tapasztalatait szembesítő-leleplező-nyomásgyakorló árnyékjelentésekké is formálják.
A résztvevők megállapították, hogy a Kárpát-medencei nemzeti jogvédő szakmai találkozó eredménnyel szolgálta azt a célt, hogy a különböző élethelyzetekben jogaiért küzdő elcsatolt magyar közösségek nemzeti jogvédő tapasztalatait összegezze és rendszerezze, és azokat az elszakított területeken élő magyarok egyéni és közösségi jogainak kivívása érdekében bevethető hatékony jogi eszközökké alakítsa.
