Hírek

Kúriai abszurd: Budaházyt nem illeti meg az ártatlanság vélelme és a jó hírnév védelme sem

"Erőből keresztülvitték a mocskolás lehetőségét" - fogalmazott Budaházy György felperes tegnap, miután a Kúria felülvizsgálati ítéletével elutasította jó hírnév megsértése miatt elégtételt és kétmillió forint kártérítést igénylő keresetét az RTL Klub és Benkő György elleni személyiségi perben. Nehéz vitatkozni ezzel a véleménnyel. Döbbenten hallgattuk a háromtagú kúriai tanács elnöke, dr. Baka András bíró elnagyolt és egyáltalán nem meggyőző indokolását a nagyszámú hallgatósággal együtt, akik felhívásunkra jöttek el az ítélethirdetésre.

Úgy érzem nemzeti jogvédőként mindent megtettem. Sokak által méltatott félórás összegző perbeszédemben (nemsokára felkerül Baka indokolásával együtt) hiába vettem végig az ártatlanság vélelmét és a jó hírnév védelmét garantáló releváns jogszabályokat, a hazai és strasbourgi bírósági gyakorlatot, idéztem fel az Európa Tanács sajtó bűnügyi tudósításokra vonatkozó normáit, tételesen rámutatva az alsófokú bíróság ítéleteinek tévedéseire és hiányosságaira és arra, hogy még a Benkő-féle hangfelvételekhez, illetve gyanúsításhoz képest is önkényes, valótlan és sértő tényállításokat közölt 2010-ben (pl. Lendvai és Gyurcsány elleni merényleteket tervezett társaival, a választások után a Fidesz ellen is terrorcselekményeket követett volna el, gyermekgyilkosságtól sem riadt vissza stb.) Budaházyról az RTL Klub nyolc, nagynézettségű műsorában (Hiradó és Akták). De ez sem volt elég.

2017. szeptember 20-án, a 2006-os rendőrterror első felvonásának, az embervadászatok kezdetének 11. évfordulóján a Kúrián született egy újabb igazságtalan és törvénysértő Budaházy-ítélet. A tavalyi jogellenes drákói elsőfokú büntetőítélet (125 év fegyház 17 hazafira törvényes bizonyítékok nélkül, Budaházynak 13 év) után ezúttal egy személyiségi perben.

Dr. Baka András leváltása előtt a Legfelsőbb Bíróság elnökeként a Jobbik feloszlatásának lehetőségét pedzegette a sajtóban. Emiatt őt országgyűlési képviselőként többször kemény kritikával illettem. Sajnos az akkori felszólalásom ma is időszerű....A Kúrián a személyiségi jogi ügyeket döntően csak az ő tanácsa tárgyalja: Budaházynak még öt hasonló pere vár felülvizsgálatra, amik sorsa ezek után meglehetősen kilátástalannak tűnik.

De a dr. Baka András által vezetett tanács kötelezett engem és Almási Lajos operatőrt tavaly közel egymillió forint sérelemdíj két rendőr jogtanácsosnak való megfizetésére, mondván (tévesen): a 2006 őszi kártérítési perben a rendőrséget képviselő jogtanácsos engedélye nélkül a sajtóban nem bemutatható és ezért videón látható minden másodpercért 150 ezer forint sérelemdíj illeti...

A döntés "jogállami" üzenete nem túl szívderítő: a büntetőeljárás terheltjét (gyanúsítottját, vádlottját) a sajtó önkényesen és jogkövetkezmények nélkül nevezheti a büntetőeljárási bizonyítékoktól függetlenül befejezett bűncselekmények elkövetőjének, mert a sajtószabadság mindennél, így az ártatlanság vélelménél és a jó hírnév védelméhez fűződő személyiségi jognál előbbre való. Ez elfogadhatatlan és ezen a jog eszközével változtatni kell. Nem adjuk fel ! Alkotmányjogi panasszal élünk és keresettel az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amiatt, hogy a magyar állam nem szerzett érvényt az ártatlanság vélelmét és jó hírnév védelmét garantáló rendelkezéseknek, ezért a tisztességes eljáráshoz való jog is sérült.

Az igazságtétel elkerülhetetlen Budaházyék "terror" ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk és jóvátételük közügy.

A tárgyalásról Almási Lajos és Budaházy György készített tudósítást:

 

Budapest, 2017. szeptember 21.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Holnap 10.45-kor jogi csata a Kúrián Budaházy jó hírnevéért: ellenfél az őt terroristázó RTL Klub...

Kedves Hazafiak !

Budaházy György számít rátok a holnapi nyilvános tárgyaláson (Kúria, Budapest, Markó u. 16. fszt 1.), ahol a tét az lesz, hogy lehetett-e őt 2010 tavaszán a bukófélben levő balliberálisok választási kampányának gátlástalan részeként következmények nélkül az ártatlanság vélelmét és a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait sértve terroristának kikiáltani az RTL Klub folytatólagos adásaiban. A Fővárosi Törvényszék szakmailag vállalhatatlan elsőfokú és a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletei szerint igen. Budaházy 2009 nyara óta immár a sokadik, de minden korábbinál fenyegetőbb (terrorcselekményre hivatkozó) koncepciós eljárás alatt áll, két és fél évet töltött előzetesben, évek óta házi őrizetben van, és mai napig nincs őt, s 16 hazafi társát jogerősen bűnösnek nyilvánító ítélet, de még joghatályos elsőfokú ítélet sem a Hunnia perben, mivel a tavaly nyár végén rájuk összesen 125 évet terrorcselekmény miatt kimérő ítélet nem törvényes keretek között született . A koncepciós vádak összeomlottak, az elsőfokú bíró lemondott, egyre több önkormányzat és civil követeli határozatban és petíciókban ennek a gyalázatos eljárásnak a megszüntetését, azonban a balliberális sajtó akkor és azóta is előszeretettel bélyegzi terroristának és potenciális gyilkosnak Budaházyt a vádak részévé nem is tett közlések alapján. Hol a határa a büntetőeljárásokról szóló sajtótudósításoknak ? Milyen elveket és szabályokat kell betartani ekkor a sajtónak ? Erre is választ kell adnia holnap a Kúria dr. Baka András bíró által vezetett tanácsának felülvizsgálati ítéletében...

Több sajtószervet perlünk emiatt, korábban a 168 óra ellen már értünk el jogerősen részsikert, de mintha Budaházytól megtagadnák az érdemi személyiségvédelmet... Vele mindent lehet ?

Budaházy György a minap így foglalta össze véleményét a jó hírneve védelme érdekében indított polgári perekről

Dr. Morvai Krisztina pedig ekként értékeli a Hunnia ügyet és Budaházy személyiségi pereit.

Szabadságot Budaházy Györgynek és a 16 további meghurcolt hazafinak!

És emlékezzünk: bevetésben küzdő nemzeti jogvédőként személyesen tapasztaltam, hogy éppen 11 éve ezekben az órákban már zajlottak a tömeges rendőri erőszakkal megvalósított embervadászatok Budapest utcáin, terein, szórakozóhelyeken, a Magyar Rádió udvarán és rendőrségi fogdákban az MTV székház ostromban vereséget szenvedett, azonosító jelvény nélkül tomboló, szabad kezet kapott rendőri erők részéről Gyurcsányék érdekeinek megfelelően több száz hazafi brutális megverésével, megkínzásával, elfogásával, önkényes őrizetbe vételével és utólag bírói és ügyészi asszisztálással folytatott koncepciós eljárások tucatjaival. (Res iudicata- 2006 ősze: ítélt dolog c. dokumentumfilmünk segít a történések felidézésében...) A felelősök még mindig büntetlenek, a hazafiak pedig ma is üldözés alatt állnak...

Gergényiék kudarcos 2006 őszi "elszámoltatása" után (többet kaptam 2006 őszéért ügyészi visszaélést leleplező nemzeti jogvédőként mint a "vasprefektus" ) az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében, mielőbbi felmentésük vagy amnesztiájuk közügy.

Budapest, 2017. szeptember 19.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Miért nem lenghet magyar zászló a felvidéki Komáromban? - Ez a jogfosztás szimbóluma!

Tavaly ősszel dr. Morvai Krisztina EP-képviselővel döbbenten szembesültünk azzal, hogy a 70 %-os magyarságú felvidéki Komáromban 1649 óta működő, jelenleg 600 diák okítását végző magyar tannyelvű Selye János Gimnázium homlokzatán nem leng magyar zászló, csak a szlovák és EU lobogó. Ilyen Baszkföldön vagy Dél-Tirolban elképzelhetetlen lenne. Ez megalázó és sértő minden magyar számára, a jogfosztottság szimbóluma, ezért tűrhetetlen."Nem vehetik el az önbecsülésünket, ha mi nem adjuk oda."- írja Gandhi, igaza van. Ebben a rövid filmben a szlovák hatóságok üldözése ellenére a magyarságért bátran kiálló Fehér István tanár úr (aki ebben az intézményben tanít földrajzot) mutatja be ezt a képtelen helyzetet és arról beszél, hogy mit lehet és kell tenni az őshonos felvidéki magyar közösség jogainak kivívásáért.

Krisztina jogosan írja: "mind „Csonka-Magyarországon”, mind az elszakított területeinken olyan emberek hozhatnak változást, akiknek a szívük és az eszük egyaránt a helyén van..." Krisztina fenti gondolata a mottója a Nemzeti Jogvédő Szolgálatunknak Krisztinával közös felvidéki jogvédő-monitorozó útjáról szóló újabb tudósításnak. Korábban hatalmas visszhangott és százezer megtekintés feletti érdeklődést váltott ki a szintén a felvidéki Komáromban a vasúti pályaudvaron forgatott filmünk, amely leleplezte az ott tomboló szlovák nyelvi terrort.

A magyar állampolgárság felvétele miatt szlovák állampolgárságától megfosztot bátor és nemes lelkű tanárember a filmben elmondja: a magyarok - legalábbis számbelileg - egyáltalán nem „kisebbségben”, hanem abszolút többségben élnek még ma is, elszakított területeink számos pontján, így a fevidéki Észak-Komáromban (Révkomáromban) is mégis másodrangú polgárok. Krisztina azt is jogosan írja, hogy annak érdekében, hogy létszámuk és számarányuk ne csökkenjen tovább, és hogy méltóságban és teljes jogúan éljenek szülőföldjükön, egyfelől a bátor és szókimondó emberek nyilvános szerepvállalására lenne szükség, másfelől pedig arra, hogy hazánk, az Európai Unió és más nemzetközi szervek határozottan megköveteljék az őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogaira vonatkozó normák és nemzetközi szerződések, ajánlások betartását. Ebből következne, hogy Felvidéknek, Délvidéknek, az erdélyi magyarságnak és Kárpátaljának ugyanúgy járna a teljes körű és tényleges autonómia, mint ahogy az teljesen természetes például Dél-Tirolban, Baszkföldön, vagy más modellértékű európai autonóm területeken (pl. Frízföld). 

Ennek kivívása hazánk felelős vezetői, a nemzetközi szervezetek, a magyar és európai parlamenti képviselők, a civil szervezetek és általában a bátor, nemes lelkű és tettrekész magyar emberek közös feladata. 

Erdély, Felvidék és Délvidék után készülünk az újabb jogvédő-monitorozó utunkra, ezúttal Kárpátaljára szeptember végén. Különös időszerűséget ad ennek a kárpátaljai magyarok totális jogfosztását eredményező, gyalázatos, nemzetközi joggal ellentétes ukrán nyelvtörvény minapi elfogadása. Természetesen ismét beszámolunk tapasztalatainkról, feltéve, ha egyáltalán beengednek minket ebbe, a nemrég hatalmas európai ovációval (sajnálatos módon hazánk feltétel nélküli támogatásával) EU társult taggá vált, vízummentességet kapott és a nagyszámú (több mint 20 %) nem ukrán nemzeti közösségeket elnyomó államba, amelyhez a soknemzetiségű Kárpátalja jelenleg tartozik.

"Sosem tudhatod, milyen eredményei lesznek a cselekedeteidnek, de ha nem cselekszel, eredményük sem lesz." (Gandhi)

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Tíz éves a Magyar Gárda: "A Gárda elpusztíthatatlan és állami elismerést érdemel"- Gaudi az ECHO TV-ben

2017. augusztus 25-én kereken tíz évvel a Magyar Gárda első nyilvános gárdistaavatása alkalmából az ECHO TV Napi aktuális c, műsorában nyilatkoztam a Magyar Gárda létrejöttének indokairól, nemzetpolitikai jelentőségéről és szükségességéről, a gárdisták kitartásáról és nemzetszolgálatáról, az elfogadhatatlan és a mai migrációs nyomás fényében különösen tarthatatlan állami üldöztetés folytonosságáról, a jogi rehabilitáció és állami elismerés elkerülhetetlenségéről, a Bajtársasság Napja miatti máig tartó kártérítési perekről, a Gárda és a Jobbik viszonyáról, a gárdisták iránti morális felelősségről.

A jeles évforduló alkalmából egyúttal ajánlom megtekintésre a Bajtársisasság Napjának 6. évfordulóján 2015. július 4-én tartott gárdista megemlékezésen elmondott beszédemet és akkori írásomat.

Adjon az Isten szebb jövőt minden esküjéhez hű gárdistának és hazafinak!

Budapest, 2017. augusztus 25.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
www.gaudinagytamas.hu

A Kúria kártérítést ítélt a Tibetért tiltakozó Hendrey Tibornak

2017. június 28-án a Kúrián a jogsértett számára sikeres véget ért az a több éves jogi eljárás, amely a Tibetet Segítő Társaság  elnöke, Hendrey Tibor alapjogainak rendőrség általi korlátozása miatt indult. A Turul Tv tudósítása a felülvizsgálati tárgyalásról, amelyen nyilatkozik Hendrey Tibor felperes és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője. A Tibet Press tudósítása a döntésről. (A korábbi felvételekért köszönet Almási Lajosnak!) 

A Kúria 2017. június 28-án hozott felülvizsgálati ítéletével kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot félmillió forint és kamatai, illetve a per költségeinek megfizetésére Hendrey Tibor  részére  vélemény-nyilvánítási szabadságának megsértése miatt. A  jogsértett 2012 április 30-án és május első napján két tibeti társával együtt, Budapesten tiltakozni próbált Li Ko-csian, a kínai miniszterelnök-helyettesének elvonulási útvonalán Kína  embertelen és brutális Tibet-politikája ellen. Ebben őket a rendőrök többször erőszakosan megakadályozták, többek között nem engedték tibeti zászlaikat elővenni, zaklató igazoltatásoknak vetették alá őket, és végül a tortúra odáig fajult az egyik tibetit, Karma Dordzse egyetemi tanárt, a Dalai Láma 25 éve Magyarországon tartózkodó rezidens tanárát, megbilincselték, majd nyolc órára előállították.

A Fővárosi Törvényszék (tudósítás az első tárgyalásról) 2015-ben elsőfokú ítéletében mind a három meghurcolt tiltakozó keresetének helyt adott. Az előállított, Karma Dordzse tekintetében egymillió forint, a Tibetet Segítő Társaság elnöke és  Cevang Thinlei Namgyal esetében fél-fél millió nem vagyoni kártérítést ítélt meg, valamint megállapította, hogy vélemény-nyilvánítási szabadságukat és egyenlő bánásmódhoz való jogukat a rendőrség a jogtalan intézkedéseivel megsértette. A rendőrség fellebbezése nyomán a Fővárosi Ítélőtábla egy évvel később azonban Hendrey Tibor keresetét elutasította, azzal az indoklással, hogy nem volt bizonyítható, hogy őt is jogsértés érte.(tudósítás a jogerős ítéletről)

A Kúria dr. Baka András bíró által vezetett tanácsa egy évig tartó  eljárása végén helyt adott Hendrey Tibor felülvizsgálati kérelmének, a Fővárosi Ítélőtábla döntését részben hatályon kívül helyezte és megállapította, hogy a rendőrség bizonyíthatóan és törvénysértően akadályozta jogainak gyakorlásában  a Tibetet Segítő Társaság elnökét is, így az első fokon megítélt kártérítés mégis jár neki. Az egyenlő bánásmód megsértését azonban nem látta esetében a Kúria fennforogni, annak ellenére, hogy míg a kivezényelt kínaiak zaklatás nélkül lobogtathatták a kínai zászlóikat, addig társaihoz hasonlóan Hendrey sem emelhette fel a kínai delegációnak a napsugaras tibeti lobogót. Az ítélet alapján a rendőrség el kell ismerje a jogsértést  a police.hu oldalon és meg kell kövesse a jogsértettet.

 

Üdvös és kívánatos lenne, ha az ilyen esetek nem ismétlődnének meg újra.

Budapest, 2017. július 14.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető, Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Július 8-án a nemzeti jogvédők ügyeletet tartanak a normalitáspártiak jogvédelme érdekében

Ezúton tájékoztatjuk a közvéleményét, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) 2017. július 8-án Budapesten a nemzeti és keresztény értékeink megóvása  érdekében fellépő honfitársak jogainak biztosítására jogvédő ügyeletet tart a provokatív menet idején és környékén, mivel évről-évre éri atrocitás a tiltakozókat és nem egy esetben indult ellenük koncepciós eljárás. Bár annyi ügyvédet nem tudunk bevetni, mint a Soros által dotált szervezetek, de nemzeti jogvédő kollégáink közül többen a helyszínen is jelen lesznek, illetve ügyeletben is várják a riasztást.  A jogvédelmet igénylő normálispártiak a 30 549 4167 számon kérhetnek segítséget, illetve az njsz@nemzetijogvedo.hu címen.

Természetesen bízunk benne, hogy a rendőrség nem lép fel jogellenes módon az értékeinket védő normalitáspártaiak ellen és védői bevetésre nem lesz szükség.

Budapest, 2017. július 7. 

Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Milyen ma erdélyi magyarként élni? (videóval)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2016. tavaszi erdélyi nemzeti jogvédő, jogi monitorozó útján beszélgettünk dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvéddel (az NJSZ elnökségi tagja), nemzeti jogvédővel arról, hogy milyen is ma erdélyi magyarként élni, hogyan élik meg a hétköznapokban emberi méltóságuk és más emberi jogaik rendszeres megsértését, mit jelent és miért fontos a nemzeti jogvédelem, mit lehet és kell tenni a jogfosztottság ellen. A két helyi programunk közötti érzelmileg is felkavaró beszélgetés résztvevői: dr. Menyhárt Gabriella, dr. Novozánszky Ilona ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja, dr. Jánossy Mária ügyvéd (Los Angeles, Egyesült Államok), dr. Morvai Krisztina jogász, európai parlamenti képviselő, dr. Bene Gábor jogász és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

Jogerősen újabb tíz gárdista harcolt ki kártérítést a Bajtársiasság Napja miatt

A Fővárosi Ítélőtábla 2017. június 27-én hozott jogerős ítéletével újabb tíz gárdistának ítélt meg jelentős összegű kártérítést a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetésfeloszlatási akció során elszenvedett jogsértések miatt. A négy alperesi rendőri szerv (Budapesti Rendőr-főkapitányság és három vidéki megyei kapitányság) elégtételként írásban kell megkövesse a jogsértetteket és még perköltséget is kell fizessenek. A jogerős ítélet szerint a BRFK megsértette a gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, és három másik rendőri szervvel együtt gyülekezési jogukat és vélemény-nyilvánítási szabadságukat.

Meddig folytatják még a rendőri szervek ezt az értelmetlen ellenállást a kárrendezés helyett közel 8 évvel a történtek után? 

Mára már legalább 40 gárdista nyert pert jogerősen a rendőrséggel szemben, de további mintegy nyolcvan társuk eljárása még mindig folyamatban van.

A felpereseket (akiket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Bodnárné dr. Szabó Zsuzsanna ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja képvisel) 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta, fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva 4-6 óra hosszan önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Később szabálysértési eljárásokat is indítottak ellenük, de ezek többségében felmentették őket. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok szabadon bocsátásáért tüntetőt (köztük Vona Gábort) hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. 

Almási Lajos  videós tudósításában nyilatkozik a felperes gárdisták közül Fejes András 51. rendű felperes, Szilágyi Lajos 62. rendű és Tóth Péter 63. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható tárgyalás néhány pillanata és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete. Az ítélethirdetés felvétele itt látható.

A Fővárosi Törvényszék idén január 24-i első fokú ítéletével a 86 gárdista és hazafi felperes által indított perben tíz gárdista ügyében részítéletet hozott és részükre összesen 6.6 millió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg, amely ellen a rendőrség nyújtott be fellebbezést.  

A Fővárosi Ítélőtábla most túlnyomó részt helyben hagyta az elsőfokú ítéletet, rámutatva, hogy  alapvetően helyesen rendelkezett, amikor a brutális rendőri akció során a törvénytelen feloszlatás érdekében alkalmazott eszközöket (ingerlőgáz, bilincs, verés, ütés, vonszolás, órákig tartó fogva tartás) szükségtelennek és aránytalannak minősítette és emiatt személyhez fűződő jogok sérelmét állapította meg, azonban az egyediesítést nem tartotta megfelelőnek a Tábla. Öt esetben a testi épség sérelmét sem látta megállapíthatónak, a  kártérítések összegét átlagosan 17 %-al csökkentette, így összesen 5,5 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint kamatait és perköltséget ítélt meg a felpereseknek. A kamatokkal együtt ez fejenként így is 520 ezer és 910 ezer forint közötti összegeket jelent, amely az elfogadhatóság alsó határát jelenti, így várhatóan felülvizsgálati eljárást a jogsértettek nem indítanak. A jogerős döntés alapján két gárdista felperesnek fejenként  hétszázezer, háromnak hatszázezer, kettőnek ötszázezer, egynek négyszázötvenezer, illetve kettőnek pedig négyszázezer forint nem vagyoni kártérítés és 30 %-os mértékű kamata jár a perköltségek mellett. 

A rendőrséggel emiatt perben álló többi gárdista és hazafi ügyére is jótékony hatással lehet ez az eredmény. Az áldozatok peren kívüli jóvátétele, a felelősök megbüntetése, és a kártérítések velük való megfizettetése még várat magára.

Ebben a perben még további 76 gárdista és hazafi követel jóvátételt, közülük 64 felperes esetében már lefolyt a bizonyítási eljárás és szintén részítéletre érett az ügy, a soron következő november 9-i tárgyalást követően az ő esetükben is várható részítélet.  

Tavaly májusban 13 gárdista már jogerősen kártérítést kapott, a mostani ítélet magasabb összegeket ítélt meg. 

Ezen döntés fényében is érthetetlen, hogy az új rendszer rendőrsége továbbra is miért védi a Bajnai-kormány időszakában elkövetett ezen tömeges jogsértést, ahelyett, hogy az eddig elzárkózást feladva, az adófizetők pénzével felelősen gazdálkodva, tisztességes egyezségeket kötne a jogsértettekkel. 

A mostani ítéletről az mno.hu és a Magyar Nemzet is beszámolt

Köszönet a gárdistáknak a kitartásért, a bizalomért, köszönet az együttműködő nemzeti jogvédő kollégáknak, folytatjuk a végső győzelemig!

Budapest, 2017. június 30.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

Másodfokon felmentették Póka Lászlót és társát a "tégla" ügyben

- Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (2017. június 28.) 

A Budapest Környéki Törvényszék 2017. június 27-én hozott másodfokú végzésében bűncselekmény hiányában felmentette Póka Lászlót, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetőjét és Fehér Nándort, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistáját közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt emelt vád alól, akik védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

A másodfokú ítélet indokolása

A felmentettek nyilatkozatai.

Védői nyilatkozat.

2013. decemberében devizahitel károsultakért tartott figyelemfelkeltő akció keretében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre amelyre azt írták fel: “Elég volt a kifosztásból”, illetve “Fordíts!”. A csomag túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák fel az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet, és mindez arra vezetett, hogy az akció miatt vádat emeltek Póka László és Fehér Nándor ellen közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt, amelyet a törvény 3 éves szabadságvesztés büntetéssel rendel sújtani. 

A Ráckevei Járásbíróság 2017. február 21-én első fokon hat rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében bűnösnek találta Póka Lászlóékat és személyenként 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára kötelezte őket. Erről szóló közleményünk itt olvasható

Az ügyészség az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, de a vádlottak és a védelem fellebbezést jelentettek be. A Budapest Környéki Törvényszék dr. Stubeczky Sarolta bíró által vezetett 3 tagú tanácsa mindenben osztotta vádlottak és védelem álláspontját és ezért felmentette Póka Lászlóékat. A felmentés indokául az szolgált, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezésének fenyegető látszatát senki nem keltette ebben a konkrét ügyben, mivel ehhez a törvény közvetlen, konkrét és reális veszéllyel járó magatartást követel meg, tehát nyilvánvalóan robbanó-szerkezetnek látszó tárgy elhelyezésére lett volna szükség. Az elhelyezett tárgyak nem ilyenek voltak, azok üzenetet hordoztak és nem keltettek közveszéllyel járó esemény bekövetkezésével fenyegető látszatot. "Ez nagyon gyenge ahhoz, hogy ezt ilyen komoly bűncselekménynek nevezzük"- fogalmazott indokolásában a tanács elnöke. 

A külső megjelenés, elhelyezés körülményei éppenséggel a vélemény-nyilvánítási akció jelleget erősítették, amelyet a becsapott devizahitel károsultak érdekében fejtettek ki Póka Lászlóék. A bíróság kimondta, hogy vélemény-nyilvánítási akcióról van szó, amely alapjog gyakorlásnak minősül, amelyet a büntetőjog eszközével nem lehet szankcionálni.

Az érintett bankok túlreagálását követően nem szabadott volna a nyomozóhatóságnak, illetve az elsőfokú bíróságnak ilyen következményekkel sújtania az aktivistákat. 

A deviza-károsult aktivisták tudomásul vették a felmentő ítéletet, az ügyészség még fellebbezéssel élhet, miután egymással ellentétes ítéletek születtek, így harmadfokú eljárásra is sor kerülhet, bár a egy ilyen fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan lenne. 

Fontos rámutatni, hogy a szabadságjogi alapjogok gyakorlóival szemben a büntetőjogi eszközök érvényesítésekor a lehető legmegszorítóbb értelmezés elve alapján kell eljárni, és ebben az esetben a másodfokú bíróság ezt az elvet helyesen alkalmazta, miután nyilvánvaló, hogy nem volt szó robbanó-szerkezet meggyőző látszatát keltő eszközök elhelyezéséről. 

Póka László markáns kijelentései miatt korábban terrorcselekménnyel való fenyegetés bűntette miatt is indítottak büntetőeljárást, amelyben végül jogerősen felmentették, de számos más szabálysértési és büntetőeljárás is folyik aktivista tevékenység miatt vele és társaival szemben. 

Sajnálatos, hogy a deviza-károsultak ügyében a "forintosítás" nem adott igazi megoldást, az  árfolyam-különbözet tisztességtelen profitja a bankoknál maradt. A mozgalmárok célja egy olyan tisztességes megoldás, amelyben a forintosítás a felvételkori árfolyamon történik meg, kártérítést kapnak a károsultak a szenvedésekért, illetve a felelősöket elszámoltatják, megtorlás helyett tehát tisztességes megoldásra van szükség.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (www.gaudinagytamas.hu)

Gazdasági szankciókkal térdre kényszerítheti-e Magyarországot az EU migráció-ügyben? A délvidéki magyarok jogainak biztosítására kötelezte az EU Szerbiát- vétót, amíg az önrendelkezési joguk nem teljesül! (Morvai és Gaudi strasbourgi beszélgetése)

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Folyamatos a fenyegetőzés az európai uniós források megvonásáról, gyakorlatilag Magyarország gazdasági térdre kényszerítéséről. Bekövetkezhet-e az, hogy meg kell hajolunk az Európai Unió akarata előtt, és teret kell engednünk a tömeges bevándorlásnak? Amennyiben lehetséges ez a forgatókönyv, akkor hogy tudjuk megakadályozni ennek bekövetkezését? Mit kell tudni a Magyarország melletti szolidaritási mozgalomról, amelyet dr. Morvai Krisztina indított? A másik téma: hogyan biztosítható, hogy az Európai Unió által Szerbia számára megszabott kötelezettségek - a délvidéki magyarok jogvédelme érdekében - valósággá válnak? Hogyan tudják segíteni a különböző érintett és érdekelt erők - így a magyar kormány, a magyarországi és délvidéki civil és jogvédő szervezetek, valamint politikai pártok - az Európai Unió által a nemzeti közösségekre vonatkozóan megszabott kötelezettségek tényleges teljesítését és érvényre juttatását? Erről a két témáról beszélgetett dr. Morvai Krisztina EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Európai Parlament 2017. júniusi plenáris ülésén történtek kapcsán Strasbourgban. További részletek a videó után:

A beszélgetésben szóba kerülnek többek között az EU migráns betelepítést egyre erőteljesebben követelő diktatórikus lépései és az ezzel szembeni ellenállás fontossága, továbbá a délvidéki magyarok jogfosztottsága, a szerb EU csatlakozás jelentette történelmi lehetőség önrendelkezésük kiharcolása érdekében a most zajlott jelentés vita fényében és az EU értékválsága.

Éppen erre az ülésre időzítette a Bizottság annak bejelentését, hogy kötelezettségszegési eljárást indít Csehország. Lengyelország és hazánk ellen a migráns áthelyezési kvóta nem teljesítése miatt, amiért súlyos bírsággal is sújhatják az ellenálló államokat. Krisztina az erről szóló vitában a világméretű szolidaritási mozgalom megindítását jelentette be azt kérve a jóakaratú emberektől, hogy Junckerhez, az Európai Bizottság elnökéhez címzett levelekkel tiltakozzanak a  kötelezettségszegési eljárás ellen, támogassák hazánkat magyar termékek vásárlásával, hazánkba utazással, amely az EU felelőtlen bevándoroltatási politikája miatt az egyre inkább a káosz felé sodródó Nyugat-Európához képest a béke szigete. Juncker nem válaszolt, sértődötten kivonult az ülésteremből...

Az Európai Parlament 2017. június 13-i ülésén vitatta meg Szerbia EU csatlakozási folyamatát értékelő éves jelentést, amely ezúttal is alapvetően dicséri Szerbia előrehaladását a jogállamiság és a koppenhágai kritériumok teljesítése terén, bár az etnikai "kisebbségek" kapcsán enyhe kritikát is megfogalmazott. Dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő a vitában felszólalásában rámutatott arra, hogy a kritika nem elég, mindaddig vétót kell emelni Szerbia EU csatlakozása ellen, amíg nem biztosítja a végveszélyben levő kb 300.000 délvidéki magyar önrendelkezési jogát és őshonos közösséghez méltó életfeltételeit. Kiemelte, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal idén teljesített monitorozó úton szerzett saját tapasztalatai is azt igazolják, hogy Szerbiában nem érvényesülnek a délvidéki magyarság alapvető jogai, így a nyelvhasználat joga sem, még az elsöprő magyar többségű településeken sem. Ég és föld a különbség a jogszabályok és valóság között, mélységi és rendszeres ellenőrzés nélkül semmi garancia nincs arra, hogy a délvidéki magyarok helyzete érdemben javuljon végre.  A szavazás előtt Krisztina eljuttatta az összes képviselőnek Bozóki Antal árnyékjelentésének angol nyelvű összefoglalóját. illetve a zentai rendőrségen és az óbecsei bíróságon forgatott tényfeltáró, leleplező, jogfosztást igazoló angol feliratozással ellátott dokumentumfilmeket. A jelentést végül megszavazta az EP, de Krisztina, Balczó Zoltán és Kovács Béla mellett 146 képviselő nem támogatta. Az Európai Parlament ugyanezen a napon tárgyalta Koszovó EU csatlakozásáról szóló jelentést. Krisztina felszólalásában arra a kettős mércére mutatott rá, hogy míg Koszovó tekintetében az EU megköveteli a délvidéki magyarokhoz képest feleakkora lélekszámú észak-koszovói szerbek számára a területi autonómiát, addig ez a délvidéki magyaroknál fel sem merül, sürgette ennek a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetését.

Jogfosztás és ígéretek - Délvidéken, az Óbecsei Bíróságon (videóval)

Mind a szerb jogszabályok, mind az európai normák alapján lehetővé kellene tenni az őshonos magyar nemzeti közösség számára (magyar) anyanyelvük használatát az igazságszolgáltatásban. Az Óbecsei Bíróságon ennek semmi jelét nem tapasztaltuk - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő közös, délvidéki jogvédő-monitorozó útján. A 40%-ban magyar lakosságú Óbecse bíróságán kizárólag szerb nyelvű feliratokkal, formanyomtatványokkal, eljárási nyelvvel és dokumentumokkal találkoztunk. A bíróság elnöke elismerte a hiányosságokat és hibákat, s ígéretet tett arra, hogy mielőbb helyreállítják a jogszabályoknak és az európai normáknak megfelelő állapotot. Állítása szerint legközelebbi látogatásunkkor már az irányadó normáknak megfelelően kétnyelvűséget fogunk tapasztalni az általa vezetett intézményben. Erről természetesen személyesen is meg fogunk győződni, de addig is kérjük a délvidéki magyarokat, hogy számoljanak be az esetlegesen tapasztalt változásokról, s a „bátrabbak” a filmre hivatkozással látogassanak el a bíróság épületébe, és kérdezzenek rá a változások megtörténtére. Amíg az őshonos magyar nemzeti közösség nyelvi és egyéb alapvető emberi („kisebbségi”) jogait valamint a tényleges és teljes körű autonómiát nem biztosítják a magyaroknak, hazánknak meg kell vétóznia Szerbia európai uniós csatlakozását!

A film angol nyelven feliratozott verziója itt látható.

Petíció az igazságügyi miniszterhez a békediktátumok érvényteleníttetésért- Gaudi:"írjuk felül ezt a mérgező status quo-t!”

2017. június 4-én Budapesten a Kossuth téren a II. Trianon menet résztvevői közfelkiáltással elfogadták és petíciónak nyilvánították a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd , a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www,njsz.hu) ügyvezetője által írt és Nyers Csaba által jegyzett, dr. Trócsányi László  igazságügyi miniszterhez címzett levelet, amely  trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza, ennek érdekében pedig egy szakértői testület 30 napon belüli  felállítását szorgalmazza. 

A II. Trianon menet résztvevőinek egy csoportja a Kossuth téren.

A felvételen a II. Trianon menet alkalmával dr. Gaudi-Nagy Tamás által elmondott beszéd és annak keretében a petíció ismertetése látható. (Technikai okok miatt a petíció első részének ismertetése nem szerepel a felvételen.)

97 évvel a trianoni diktátum után egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet! 

"Az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken." - áll többek között a petícióban.

A mostani petíció előzménye a 2016. november 30-án az I. Trianon menet résztvevői által elfogadott, néhai dr. Grespik László ügyvéd által írt, Nyers Csaba által jegyzett, miniszterelnökhöz címzett petíció. Az erre érkezett kabinetirodai válasz nem zárkózott el a témától, a trianoni diktátumot a XX. század legnagyobb magyar tragédiájának nevezte, elégedetlenséget fejezett ki az elcsatolt területen élő magyarok jogfosztottsága miatt és a diktátumok érvénytelenségével kapcsolatos felvetésekkel való foglalkozásra az igazságügyi minisztert jelölte ki.

A II. Trianon menet résztvevői a Battyány örökmécsestől a Szabadság tér érintésével a Kossuth térre vonultak a Szent Korona Országának történelmi címereivel és zászlóival. Nyers Csaba szervező rámutatott, hogy Trianon nem örök, a diktátumon változtatni kell és lehet. Dr. Drábik János a Trianon Társaság elnöke bejelentette, hogy idén október 15-től a Magyarok Világszövetségével közösen aláírásgyűjtést kezdenek a békediktátumok érvénytelenítése érdekében történő kormányzati fellépés érdekében.  A rendezvényen felszólalt még Simó József, Majoros Árpád és Sinkovits-Vitay András.

Kérünk minden jóérzésű embert a felvétel és a petíció terjesztésére!  Méltó, érdemi és cselekvésben is testet öltő választ várunk!

Nem! Nem! Soha! 

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő www.gaudinagytamas.hu

 

Trianon mérge ma is hat: jogfosztott magyarok a Délvidéken -Morvai és Gaudi a zentai rendőrségen (dokumentumfilm)

97 évvel a trianoni diktátum után már teljesen egyértelmű,hogy a marhanyáj módjára megkérdezés nélkül, az önrendelkezési jog megcsúfolásával elcsatolt 3,5 milliós magyarság és utódainak végső felszámolására törekednek a területrablók. Soha nem nyugszunk bele és soha nem adjuk fel a magyar igazságért folytatott küzdelmet!

A mai nemzeti gyásznapon megállapítható, hogy az elszakított sorban élő magyar közösségek egyéni és közösségi jogai jelentős korlátozást szenvednek, különösen önrendelkezési joguk gyakorlása ütközik akadályba, létszámuk folyamatosan csökken, a beolvasztás progjamjai rendszereken átívelően kíméletlenül működnek, ezért nemzeti létkérdés, hogy más szintre lépjen végre a nemzet egységesülését szolgáló politika. A trianoni és párizsi békediktátumok érvényteleníttetését eredményező eljárások megindítását, a határok újrarendezésének felvetését, az önrendelkezés kikényszerítését és jóvátétel kiharcolását célozza az  általam írt és a mai II. Trianon menet  során ismertetett, és ott közfelkiáltással elfogadott petíció, amelyet Nyers Csaba a  jövő héten benyújt az igazságügyi miniszterhez. A petíciót és rendezvényről szóló tudósítást rövidesen közzétesszük.

Az ún. "kisebbségi" jogok sem érvényesülnek, de ezek pedig ma már amúgy is alkalmatlanok az elcsatolt, őshonos közösségként, sok helyen tömbben élő nemzetrészeink megmentésére. Nemhogy a társnemzeti státus, vagy a területi autonómia, de még az anyanyelv korlátozásmentes használata és az egyenjogú létezés modellje sem működik a magyarok lakta elcsatolt területeken. Erre szolgál bizonyságul az idei április 20-23 közötti délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon a zentai rendőrségen készített dokumentumfilm. (készítette: Almási Lajos, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás)

Hogyan nyomják el a saját adójukból fenntartott közintézményekben a délvidéki magyarokat? A még ma is 80%-ban magyar lakosságú Zentán a rendőrség épületében jártunk dr. Morvai Krisztina EP képviselővel a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő, monitorozó csoportjával. Megállapítottuk, hogy a hivatalos ügyintézéshez szükséges formanyomtatványok csak szerb nyelven állnak rendelkezésre, azokat az ügyintéző tölti ki, és mintegy „gyermekként” kezelve a magyarokat, velük csupán aláíratják az ügyintéző által kitöltött szerb dokumentumokat. A magyar nyelven tökéletesen beszélő ügyintézők is - állítólag megfélemlítettségükben - szerbül kommunikálnak a magyar nyelvű lakosokkal, akik Délvidéken születtek, és szülőföldjükön joguk lenne magyarként élni és magyarul beszélni. Maguk a szerb jogszabályok is előírják, hogy a legalább 15%-ban magyar lakosságú településeken kötelező a kétnyelvű ügyintézés biztosítása, ez nincs így. A nyelvi tájkép döntően szerb, a rendőrség parancsnoka szerb, aki intézkedés alá vont minket a tájékozódás miatt. A videofelvételből képet kaphatunk az elszakított területen élő magyarok sorsáról, jogfosztottságáról - az EU tagságra törekvő Szerbiában. Nem szabad ugyanazt a bűnt elkövetni, mint Románia esetében, ahol feltétel nélkül, az erdélyi magyarság önrendelkezésének kikényszerítése nélkül támogatta az akkori magyar vezetés a csatlakozást. Szerbia európai uniós csatlakozását mindaddig meg kellene vétóznia hazánknak, amíg az őshonos délvidéki magyar nemzeti közösség egyéni és közösségi jogait a szerbek magas szinten nem biztosítják, de határkérdést is fel kell most már vetni, illetve a békediktátumok érvénytelenségét!

NEM! NEM! SOHA! Vesszen Trianon! Igazságot Magyarországnak!

Budapest, 2017. június 4.

Honfitársi üdvözlettel. dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Igazságot Magyarországnak ! - II. Trianon menet június 4-én

Mottó: : „Magyar, legyen hited és lészen országod!”

Június 4-én a trianoni diktátum aláírásának nemzeti gyásznapján, a 97. évfordulón  12 órától Budapesten a Battyány örökmécsestől indul a II. Trianon menet. 

A rendezvényen magam is felszólalok és kiemelt jelentőségű bejelentések megtételére is sor kerül. Mindenkit várunk szeretettel !

A II. Trianon menet programja: (Szervező: Nyers Csaba) 

"Trianon nem örök, nincs kőbe vésve!"

A 72 vármegye címertábláival emlékezünk meg a történelmi határainkról és elszakított testvéreinkről.

Nekünk fáj Trianon és soha, de soha nem felejtünk és soha nem nyugszunk bele !

Nem csak emlékezni kell, hanem tenni is a jövőért, a diktátum megváltoztatásáért!

A Batthyány-örökmécsestől vonulás a Szabadság térre, majd az Országház elé.

Felszólalnak: 

Dr. Drábik János -a Trianon Társaság elnöke.

Dr. Gaudi Nagy Tamás - ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Simó József -a Czegei Wass Alapítvány elnöke.

A helyszíneken Majoros Árpád gondolatszobrász Trianon-verseket szaval.

A rendezvényü zárása után átvonulás a 56-osok terére, ahonnét 16 órakor indul a HVIM trianoni diktátum elleni hagyományos tiltakozó menetelése

Ajánlom megtekintésre a trianoni és párizsi diktátumok támadhatóságáról és érvénytelenségéről tartott előadásomat.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás

Gaudi a trianoni és párizsi békediktámumok támadhatóságáról, érvénytelenségéről

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének előadása  az 1920-as  trianoni és az 1947-es párizsi békediktátumok érvénytelenségéről, amelyben a nemzeti jogvédő ismerteti jogi elemzését az igazságtalan és máig mérgező hatású diktátumok jogi eszközökkel történő támadhatóságáról, a megtehető jogi lépésekről és a Kárpát-medencében élő magyarságot megillető önrendelkezési jogról. Mottó: "Magyar, legyen hited és lészen országod !" és "Érvénytelen szerződéshez jogkövetkezmény nem fűződhet."

Előadása 2017. május 28-án a IV. Trianoni Emléknapon Budakalászon a Kós Károly Művelődési Házban hangzott el, ebben tovább fűzte azon felvetéseket, amelyeket a tavaly november 30-i trianoni petícióban néhai dr. Grespik László és Nyers Csaba vetettek fel. Köszönet Nyers Csabának a szervezésért!

Támadható-e Trianon és az 1947-es párizsi békediktátum?

Ezzel a címmel tartok előadást május 28-án vasárnap 15.30-tól a IV. Trianoni Emléknapon Budakalászon a Kós Károly Művelődési Házban. 

A program részletei:

Kiemelt köszönet a szervezőnek, Nyers Csabának, a magyar hagyományok őrzőjének!

(Bár a diktátumok témája és meghaladása mindig is érdekelt, de azért a plakáton szereplő Trianon-kutató megjelölés jószándékú túlzás.)

 

Minden érdeklődőt várok szeretettel!

dr. Gaudi-Nagy Tamás

SZJA 1% a nemzeti jogvédelemért!

Kedves Honfitársam!

Idén is alkalom nyílik arra, hogy a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot adója 1%-ával támogassa, hogy tovább folytathassuk küzdelmünket a koncepciós eljárások alatt álló hazafiakért, a 2006 őszi igazságtételért, az elcsatolt területeinken élő honfitársaink jogaiért, önrendelkezéséért, az önkény magyar áldozataiért, a multik károsultjaiért és minden igaz magyar ügyért. 

Mögöttünk nem állnak külföldi pénzemberek és szervezetek, sőt államok. Magyar állami támogatást sem kapunk. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk. 

Kérem segítse SZJA 1% felajánlásával a nemzeti jogvédőket, mert támogatása a munkánkhoz nélkülözhetetlen!

Mi soha nem engedünk a magyarok jogaiból határon innen és túl!

Hálás köszönettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője 

Székely önrendelkezési diskurzus Székelyország Tündérkertjében Gaudi-Nagy Tamással

Érdekes és fontos elvi tisztázást eredményező kerekasztal beszélgetésre került sor a székely önrendelkezésről többek között dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének, Borsos Gézának, a Székely Nemzeti Tanács alapító alelnökének és Dabis Attila, Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottjának részvételével április 7-én Kispesten, a Székelyország Tündérkertje Látványparkban. Kiemelt köszönet Bacsó Andrásnak, a Tündérkert megálmodójának és létrehozójának, aki helyt adott ennek a rendezvénynek és végtelen kitartással, s elkötelezettséggel szolgálja a székelységet!

Akit érdekel a székely múlt, a székely jelen és leginkább a székely jövő esélye, az nézze végig a beszélgetést.
· Élni a népeknek kijáró önrendelkezési joggal, avagy kisebbségi jogokért kilincselni a megszálló román hatalomnál?
· Melyik a járhatóbb út a székely közösség (nép, nemzet) számára?
· Milyen feltételeknek kell eleget tegyen a székely nép, hogy ráléphessen az önrendelkezés útjára?
· Kik segítik, kik akadályozzák és hogyan abban, hogy elindulhasson az önrendelkezés útján?
· Jelenthet-e veszélyt avagy épp ellenkezőleg, katalizátora lehetne a magyar nemzeti egység megvalósulásának?

Akit a lehetséges válaszok érdekelnek, az ne mulassza meghallgatni el ezt a beszélgetést, tanulságos beszélgetés és vita volt. Kattintás ide, vagy a képre.

Székely önrendelkezési diskurzus részvevői balról jobbra: Gaál István, a Székelyország Tündérkertje Látványpark kulturális szervezője, moderátor, György-Mózes Árpád, a Székelyföldi Társaság elnöke, Borsos Géza, a Székely Nemzeti Tanács alapítója, egyben alelnöke, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja, Bálint Zsuzsa felvezető, Kabarcz Zoltán író.

"A fenyegetőző csecsen hiába vár bocsánatkérést a magyar hazafiaktól"

Az alábbi határozott közleményben tudattuk a fenyegetőző csecsen akciója nyomán, hogy a Szabadság téri szovjet emlékműnek nincs ott helye és a magyar-orosz kapcsolatoknak is árt a jelenléte

"A budapesti Szabadság téri, szovjet megszállási emlékmű eltávolításért küzdő magyar hazafiak szükségét érzik e közleményben reagálni a Magomed Daszajev nevű csecsen videójára, aki bocsánatkérésre tart igényt a kommunista önkényuralmi jelkép megrongálásáért.

Először is leszögeznénk, hogy a Szabadság tér egy szakrális tér számunkra, amely a magyar szabadságküzdelmek emlékére kapta ezt a nevet az 1848-49-es szabadságharc után. Később, az országunkat szétdaraboló, igazságtalan trianoni békediktátumot követően ide épült e legnagyobb történelmi tragédiánk központi emlékműcsoportja. A hazánkba 1945-ben benyomuló szovjet csapatok ezt a nemzeti emlékhelyünket rombolták le, s ennek helyére építették fel a megszállásukat ma is ott dicsőítő obeliszket. Egy idegennek, aki orosz állampolgárként itt él a mi hazánkban, illene tájékozódnia erről, mielőtt véleményt formál a témában.

Ez az emlékmű a szovjetek oldalán a magyarokkal szemben fegyvert fogó, pufajkás Horn Gyula kormánya által kötött - újabb hazaárulással felérő - orosz-magyar kormányközi megállapodás miatt nem került elbontásra a "rendszerváltás" óta. Ezt a helyzetet viszont mi elfogadni nem tudjuk, ezért sok éve harcolunk ellene.

Mindezekből kifolyólag azért, mert a budapesti Szabadság téren álló szovjet megszállási emlékmű meg lett rongálva, senkinek nem jár bocsánatkérés! Mikor 1956-ban, majd 2006-ban magyar hazafiak megkísérelték elbontani ezt az emlékművet (a tévéostrom alatt sikerült is az egyik - elvileg tiltott - önkényuralmi jelképet lefeszíteni), pont ezért nem is kértek senkitől bocsánatot, és nem is fognak kérni. Különben is először talán Oroszországnak kellene bocsánatot kérnie 1849-ért, 1945-ért, 1956-ért, a Gulágra elhurcolt és ott meghalt magyarok százezreiért, a megerőszakolt magyar nők tízezreiért, a szétrombolt országunkért, a 45 év kommunizmusért.

Ez alatt az emlékmű alatt egyébként sincsenek katonák, azokat már rég exhumálták és átszállították egy orosz katonai temetőbe. Számos ilyen temető van hazánkban, Magomed Daszajev meg a honfitársai bármelyikbe elmehetnek leróni kegyeletüket elődeik előtt. Mi, magyarok se tartunk igényt felszabadítási emlékműre pl. Kijev egyik központi terén, pedig az ukránokat kb. ugyanannyira „szabadítottuk fel“ a szovjet megszállás alól, mint amennyire minket „szabadított fel“ a vörös hadsereg, mégis megelégszünk a katonai temetőkkel.

Az oroszoknak elég kevés barátjuk van a világban jelenleg. Mi, magyar hazafiak viszont kiálltunk mellettük hazai és nemzetközi fórumokon, mikor a Krímet visszacsatolták Oroszországhoz teljesen igazságosan. Nekünk szimpatikus Putyin ellenállása a nyugati devianciák térhódításával szemben. Megfontolásra ajánljuk Daszajev úrnak, hogy az a hozzáállás, amit ő tanúsít, nem igazán kedvez ennek a szimpátiának. Inkább azon fáradozzon, hogy meggyőzze az orosz barátait arról, hogy mindenkinek megnyugtatóbb lenne, s a két ország kapcsolatát sem terhelné tovább, ha ez az emlékmű elkerülne a magyar főváros szívében lévő Szabadság térről. Ennek támogatását az orosz diplomáciától is elvárjuk a két állam közötti kapcsolatot hátrányosan érintő körülmény kiküszöbölése érdekében. A tavaly e kommunista önkényuralmi emlékmű eltávolítását történelmi igazságtalanságnak nevező és ezáltal az ilyen akcióknak óhatatlanul táptalajt adó budapesti orosz nagykövetnek inkább azon kellene dolgoznia (megértve a magyar álláspontot), hogy végre pont kerüljön megalázásunk jelképének eltávolítása ügyére.

Komáromynak meg azt üzenjük, hogy jobb, ha nem üti az orrát olyan témába, amit nem tud képviselni, és csak mindenkire szégyent hoz a gyáva viselkedésével, a magyar nemzeti érdek melletti kiállás elmulasztásával. 2017. április 27.

Budaházy György

politikai elítélt antikommunista és antiliberális ellenálló

Barcsa-Turner Gábor

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

Dr. Gaudi-Nagy Tamás

ügyvéd nemzeti jogvédő

Ináncsi József

Magyar Nemzeti Gárda

László Attila

Magyar Önvédelmi Mozgalom

Mészáros István

Új Magyar Gárda

Novák Előd

Sziva Balázs

Romantikus Erőszak, hazafias rockegyüttes

Tyirityán Zsolt

Betyársereg

Hegedűs Loránt

a Szabadság téri Hazatérés Templomának lelkésze"

Gaudi "betiltott" fóruma Zentán: "Joglemondás és árulás helyett önrendelkezés jár a délvidéki magyaroknak!"

2017. április 21-én Zentán nem tudták meghiúsítani a Nemzeti Jogvédő Szolgálat dr. Morvai Krisztina független európai képviselővel  közös négynapos délvidéki jogi monitorozó útja során eredetileg a Városházán tervezett tájékozódó fórumát és találkozóját a helyi magyarsággal. Végül egy harmadik helyszínen, a Bali Étterem, Panzió és Discoban sikerült megtartani a rendezvényt, köszönet az intézmény tulajdonosának és szervező partnereinknek, különösen Rácz Szabó Lászlónak. Az út apropóját az adta, hogy az Európai Parlament 2017. május 16-án dönt az Európai Bizottság szerb uniós csatlakozásról szóló, magyar szempontból előnytelen, rózsaszín képet festő jelentéséről: ennek kívántunk utána járni. Azért idézzük fel: 2013 őszén az Európa Tanácsban is akadályozni próbálták az akkori délvidéki akciónk végrehajtását, úgy látszik az igazság sokaknak fáj...

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője áttekintést adott félórában a "betiltott" fórumon arról, hogy melyek a legfontosabb délvidéki magyar követelések és miért szükséges a magyar önrendelkezés kikényszerítése Délvidéken, a közösségi jogok kivívása, milyen  akadályok gátolják jelenleg a negyedmilliós délvidéki magyarságot ebben, különösen miért segíti elő az asszimilációt és fogyást (kétóránként egy magyarral kevesebb Délvidéken) a legnagyobb délvidéki magyar párt, a VMSZ működése, amely pártállami módszerekkel igyekszik elhallgattatni a magyar érdekekért küzdőket, kizárólagossá tenni uralmát, miközben a magyar kormány politikai és pénzügyi támogatását élvezi és nem megszüntetni törekszik a szerb elnyomást, hanem azzal összejátszva asszisztál ahhoz. Döntő jelentőségű, hogy a magyar kormány a szerb EU csatlakozás kapcsán szakítson eddigi, feltétel nélküli támogató álláspontjával és a bolgár, horvát, román kormányokhoz hasonlóan vétót kilátásba helyezve szorítsa rá Szerbiát arra, hogy teljesítse a délvidéki magyar közösség megmaradását és gyarapodását, egyenjogú és méltó életét szolgáló követeléseket.  Joggal tehető fel a kérdés: mi szükség volt Aleksandar Vucic szerb elnöké választását a magyar kormánynak feltétel nélkül támogatnia a kampányban való aktív részvétellel? 

Dr. Morvai Krisztina előadása a tiltott fórumon  és a fórum legérdekesebb hozzászólásai itt láthatók.

A monitorozó út egyik legfőbb tanulsága, hogy a délvidéki magyarság számára biztosított nyelvi és kisebbségi jogok egyáltalán nem érvényesülnek megfelelően. Sokan megerősítették:  számukra a területi autonómia és a 2012-ben megfogalmazott 15 pontos magyar követelés megvalósítása lenne szükséges. Döbbenetes, hogy a hat évvel korábbi délvidéki nemzeti jogvédő monitorozó utunkon tapasztaltakhoz képest lényegében minden téren visszalépés és a helyzet súlyosbodása volt tapasztalható.

Folyamatosan tesszük közzé az út során Óbecsén, Zentán és Szabadkán közhivatalokban, bíróságokon és rendőrségen végzett vizsgálataink, illetve fórumaink filmes összefoglalóit.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

(www.gaudinagytamas.hu)