Hírek
Áldott Húsvétot - a feltámadás örömével!
Hitet erősítő, áldott és lelki megújulást hozó Húsvétot kívánok mindenkinek a feltámadás örömével!
"Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, a ki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által "
(1 Péter 1,3)
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Budapest, 2017. esztendő Húsvétján
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
Árnyékjelentés a délvidéki magyarok jogfosztottságáról: vétó és önrendelkezés kell!
2017. április 7-én Budapesten dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő (Függetlenek Csoportja) és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös rendezvényén bemutatták Bozóki Antal újvidéki magyar jogász (a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja) az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseiről készített, kötetbe foglalt magyar árnyékjelentését, amely tényekre és bizonyítékokra alapozva szembesít délvidéki magyarok sanyarú valós helyzetével. Az Európai Parlament idén májusban dönt a szerbiai jelentésről.
A könyvbemutató célja a valóság bemutatása volt a hivatalos jelentések által festett rózsaszín képpel szemben az EU-csatlakozási folyamat oltárán egyre inkább végveszélybe kerülő délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban, és arra figyelmeztessen, hogy a csatlakozási tárgyalások során kemény feltételek kell szabni Szerbiának a délvidéki magyarság egyéni és közösségi jogainak magas szintű biztosítása érdekében.
Almási Lajos és dr. Gaudi-Nagy Tamás videós tudósítása a könyvbemutató legfontosabb pillanatait idézi fel, amelyben többek között a szerző egy interjú keretében is nyilatkozik.
Az esemény összefoglalója a videót követően olvasható:
Árnyékjelentés a délvidéki magyarokról - meghívó könyvbemutatóra és sajtótájékoztatóra
Szeretettel hívunk minden érdeklődőt dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselővel közös rendezvényünkre, amelynek célja, hogy bemutassuk a valóságot az EU csatlakozás folyamat oltárán egyre inkább végveszélybe kerülő délvidéki magyarság helyzetével kapcsolatban és arra figyelmeztessünk, hogy a csatlakozási tárgyalások során kemény feltételek kell szabni Szerbiának a délvidéki magyarság egyéni és közösségi jogainak magas szintű biztosítása érdekében.
A program keretében dr. Bozóki Antal kiváló délvidéki ügyvéd kollégánk (NJSZ tagja) bemutatja az Európai Bizottság, illetve az Európai Parlament Szerbiáról szóló jelentéseiről most közzétett, kötetbe foglalt magyar árnyékjelentését, amely szembesít az igen sanyarú valós helyzettel tényekre és bizonyítékokra alapozva.
A rendezvényen dr. Morvai Krisztina (rendezvényre szóló meghívója itt olvasható) mellett délvidéki és hazai nemzeti jogvédők, közéleti szereplők térnek ki tematikusan a délvidéki magyarság jogaival, illetve az alkalmazható európai önrendelkezési modellekkel kapcsolatos kérdésekre.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
Gaudi és Schiffer a lex CEU-ról és a külföldről támogatott civil szervezetekről
A Hír Tv 2017. április 5-i Newsroom c. műsorában mondtam el véleményemet Schiffer Andrással közös vitában a Soroshoz köthető Közép-Európa Egyetemet érintő törvénymódosításről és külföldről támogatott civil szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslatról. Azt az álláspontot képviseltem, hogy nem vitatható el a joga egy függetlenségét, öntudatát védő nemzetnek, hogy szükséges és arányos módon védekezzen olyan külföldről érkező befolyásolással szemben, amely gyökereiben támadja értékeinket. A mostani hisztériakeltés pontosan igazolja azt, hogy igenis léteznek olyan hálózatba tömörült erők, amelyek most a nyílt társadalom neoliberális modelljét erőltető céljaikat, érdekeiket veszélyeztetve látják. Az átláthatóság azonban mindenkire kell vonatkozzon, így a közpénzekkel érintett szervezetre is.
A felvétel itt tekinthető meg.
Gaudi a Lánchíd Rádióban a keleti bérekből élőknek nyugati árért kínált silány multi termékekről
A Lánchíd Rádiónak nyilatkoztam arról a bizonyított jelenségről, hogy multinacionális élelmiszergyártók eltérő minőségű termékekkel látják el a nyugat-európai és a kelet-közép-európai régió boltjait, annak ellenére, hogy az egységes piac és a fogyasztóvédelem elveit ez sérti.
Azon túl, hogy alapvetően a hazai termékeket érdemes inkább választani, mert ez a hazánknak is sokkal jobb, az uniós joggal sem összeegyeztethető ez a tisztességtelen és diszkriminatív kereskedelmi gyakorlat, amellyel szemben az EU és hazai jog által biztosított fogyasztóvédelmi, versenyjogi és büntetőjogi eszközökkel is fel lehet és fel kell lépni, ennek lehetőségeit tekintem át az interjúban.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 24, Magyarországon és Ausztriában ugyanannál a kiskereskedelmi láncnál vásárolt, azonos termékeket hasonlított össze és kiderül: a vizsgált, azonos márkájú termékek többségénél vannak minőségi és összetételbeli különbségek. A régiónkban forgalmazott termékek más összetételűek, jellemzően alacsonyabb minőségűek, mint az Ausztriában kaphatóak Nem csak bérunió nincs, de minőségunió sincs: az árunió viszont már megvalósult,. Elfogadhatatlan, hogy míg az árszínvonal nyugati mértékű, addig a hazai bérek a nyugati átlag ötöde körül mozognak, ráadásul nyugatról a sajtájukénál silányabb minőségű termékeket sóznak ránk. Ez az igazi bizonyíték a gyarmatosítotti státusunkra.
Fontos, hogy visegrádi országok nemrég közös fellépés mellett kötelezték el magukat: de nem csak a Bizottságánál kell akciózni, hanem a tisztességtelen gyakorlatot folytató multik ellen is: még képviselőként harcoltam ki 2012-ben, hogy milliárdos bírságokkal lehessen megregulázni a multikat!
Nem törődhetünk bele jogfosztott, alávetett helyzetünkbe semmilyen téren!
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, Európa jogi szakjogász,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
Félmillióba kerülhet a panasz egy önkényeskedő köztisztviselő ellen?
Neogrády Dezső devizahitel károsult vívja csatáját a Fővárosi Törvényszéken egy budapesti önkormányzat adóvégrehajtási ügyekben eljáró köztisztviselőjével, aki tőle egy panaszbeadványban írtak miatt jó hírnevének megsértése miatt félmillió forint sérelemdíjat követel. A károsult képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.
Az adósságcsapdába került és a "forintosítási" törvényekkel ott hagyott devizahitel-károsult ellen törvénytelen intézkedésekkel tarkított adó-végrehajtási eljárás zajlik, amely során többek között lakóingatlanára jogszabálysértő módon rendeltek el végrehajtást annak ellenére, hogy az adótartozás mértéke miatt ezt tiltja a jog. A felettes szerv az adóshatóság több intézkedését hatályon kívül helyezte fellebbezése alapján.
Az önkényes és törvénytelen döntésekben meghatározó szerepet játszó egyik köztisztviselő egyes cselekedeteire is kitért jó hírnevet nem sértő módon a felett szervhez intézett panasz, amelyben a károsult jogainak megóvását és felügyeleti intézkedést kért. A felettes szerv intézkedés helyett a panaszt az adóhatósághoz továbbította, amely az kiadta a köztisztviselőnek, aki pedig perrel válaszolt.
A per tétje, hogy az önkényeskedő hatóság felettes szervéhez indokolt panaszt benyújtó, jogaiban sértett polgárt érhet-e retorzió, vagy védi-e a jog? Visszatámadhat-e ilyenkor az állam képviselője, a közhatalom gyakorlója személyiségi perrel? Köteles-e eltűrni a polgár az állami szervek jogsértéseit?
Hogy fordulhat elő, hogy a jogszabálysértő hatósági önkényért felelősök elszámoltatása helyett a jogainak megvédése érdekében fellépő polgárt hurcolják meg?
Az ügynek az ad igazi súlyt, hogy nem egyedi és egyúttal a jogállami elveket súlyosan sértő jelenségről van szó, amelyben a polgárt maga alá igyekszik gyűrni jogszabályi kötelezettségeit megsértő állami szerv, illetve annak képviselője ahelyett, hogy a polgár ellenőrizné az államot és jogai megóvásra, orvoslásra kerülnének.
Az első tárgyalásról a Hitles Harsona (https://hu-hu.facebook.com/hitelesharsona/, Kerékgyártó Katalin és László) készített tudósítást.
Március 15: Méltóságot és szabadságot minden magyarnak!
Sinkovits Imre csodálatos tolmácsolásában szóljon a Nemzeti dal nemzeti ünnepünkön minden igaz hazafiért és a nemzetért:
Petőfiék március 15-én alig voltak egytucatnyian, amikor elindultak és mi lett belőle... Áprilisi törvények, majd szabadságharc. Akkor és ott tudták, hogy cselekedni kell, mert a szabadság nem magától jön, azt ki kell vívni. Az akkori követelésekért ma is tenni kell!
Éljünk bárhol magyarként a világban: küldetésünk, hogy az igazságosság és szabadság mellett kiálljunk, ősi jogainkért, méltóságunkért. A csonka országban, elszakított területeken és szórványban. Most egyszerre állunk nemzetközi erők, multik és kiszolgálóik, a magyar területeket megszállva tartó idegen államok, s kiszolgálóik nyomása alatt. De a hazai oligarchák jobbak a külföldieknél ? Nem pont minden önkény és kiváltság ellen üzent hadat 1848-ban a nemzet ?
Aki a nemzetért dolgozik tudja helyét és feladatát. És teszi dolgát, igaza biztos tudatában. Aki szétfütyüli a nemzeti ünnepet az viszont méltatlan. Az is aki lop, csal, hazudik. Az is aki úgy tesz, mintha. Az is, aki idegent szolgál. Igazak az igazért. Ez az üdvös és kívánatos.
Kívánok minden nemzettársamnak méltóságot és szabadságot nemzeti ünnepünkön! Merítsünk együtt erőt eleink máig ható üzenetéből: "rabok tovább nem leszünk!"
Egressy Gábor a nemzeti színésze 169. éve ezen a napon így élte meg Petőfi Nemzeti dalát:
"Ekkor Petőfi fölemelkedik, mint egy túlvilági alak, mint megtestesült népszenvedés, mint ítélet halálangyala. Elüvölti a nemzeti dalát! E hangok leírhatatlanok. Most is látom, hallom azokat. És örökké fogom látni és hallani, mert a kép és hang elválaszthatatlanok. Leírhatatlan e dalnak hatása a népre, mely nőttön nőtt s megesküvék Isten szabad ege alatt. Hangosan dobogott minden kebel, dobogá az érzelmet: "most vagy soha!"
Nagy idők voltak, nagy emberekkel. Legyünk méltók hozzájuk!
Honfitársi köszöntéssel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás
Gaudi Budaházy 168 óra elleni peréről, megtagadott személyiség-védelméről és az amnesztiáról
A Fővárosi Ítélőtábla 2017. március 7-én hozott jogerős ítélettel megállapította, hogy a www.168ora.hu kiadója megsértette Budaházy György jó hírnevét, elégtételre és nem vagyoni kártérítésre köteles, de csak ötvenezer forint mértékben a Hunnia ügy kapcsán még 2010-ben közölt jogsértő állítás miatt. Több más jogsértő fordulat viszont következmény nélkül maradt.
Almási Lajos videóján a döntés apropóján dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és ebben az perben Budaházy György jogi képviselője ismerteti az ügy hátterét, illetve azt a döbbenetes, korábbival ellentétes ítélkezési irányt, amely miatt a Hunnia ügyhöz kapcsolt 2010-es lejárató sajtókampány többi szereplője (ATV, RTL Klub, Tv2, Benkő stb.) viszont egyelőre megúszta a Budaházy Györggyel szembeni támadásokat és emiatt milliós perköltség szakadt a most házi őrizetben levő hazafi nyakába.
(Érdemes elolvasni Budaházy György elemző írását a Hunnia ügyben személyiségi jogai védelmében vívott polgári jogi küzdelmekről)
A perfolyam elején készült tudósítás itt nézhető.
A nemzeti jogvédő kitér a riportban a Hunnia ügyben született, 17 hazafira 125 év fegyházat kiszabó tavalyi törvénytelen és drákói ítélet miatti amnesztiatörekvésekre, a várható akciókra, a közkegyelmet támogató önkormányzatok számának örvendetes gyarapodására (ez már kb. 300 ezer ember támogatását jelenti), és az Igazságügyi Minisztériumnak a közkegyelmi javaslatára nemrég adott elhárító válaszára is, hangot adva azon véleményének, hogy Gergényiék kudarcos "elszámoltatása" után az igazságtétel végképp elkerülhetetlen Budaházyék ügyében és ennek elérése közügy.
Devizahitel károsultakért tartott figyelemfelkeltő akció miatt ítélték el nem jogerősen Póka Lászlót és társát (Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye)
Még 2013 decemberében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre, amelyre azt írták fel: "Elég volt a kifosztásból", illetve "Fordíts!". A csomag túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák fel az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet, s végül közveszéllyel fenyegetés bűntette miatt vádat emeltek Póka László, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetője és Fehér Nándor, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistája ellen, akik védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.
A videón a vádlottak és a védő elemzik az eljárás tanulságait még az ítélet előtt:
A Ráckevei Járásbíróság - közel két évvel a bírósági szakasz megkezdése után, harmadik eljáró bíró, dr. Krizsán Ágnes útján- 2017. február 21-én hozott első fokú ítéletében hat rendbeli közveszéllyel fenyegetés bűntettében bűnösnek találta és személyenként 300 óra fizikai munkakörben teljesítendő közérdekű munkára kötelezte a tisztességes megoldásért küzdő hitelkárosultakat. A bíróság szerint az elhelyezés körülményei és a bizonyítékok alátámasztják azt, hogy legalább eshetőleges szándékkal megvalósult a bűncselekmény.
Az ügyészség a döntés tudomásul vette, a vádlottak és a védelem felmentésért fellebbezést jelentette be, így az ítélet nem jogerős. Póka László az ítélethirdetésen nem lehetett jelen, miután két napja őrizetbe vették a Csányi Sándor vonatkozásában elrendelt távoltartási végzés tévesen állított "megszegése" miatt és most az ügyészség lakhelyelhagyási tilalmat javasolt ellene: itt holnap hoz döntést a bíróság.
A védelem szerint senki nem keltett jelen esetben olyan látszatot, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget, miután ehhez a törvény közvetlen, konkrét és reális veszéllyel járó magatartást követel meg (pl. bombarobbantással való fenyegetés telefonon, nyilvánvalóan robbanóanyagnak látszó tárgy elhelyezése stb.). A perben meghallgatott rendőrségi tanúk is megerősítették, hogy nem látszottak bombának az elhelyezett üzenetek és maguk sem vették komolyan az ügyet. Egyértelmű, hogy a becsapott devizahitel károsult mozgalmának vélemény-nyilvánítási szabadság körébe tartozó, üzenetet hordozó, figyelemfelkeltő akciójáról van szó, amelyet a bankok túlreagáltak és magukkal rántották ebbe a képtelen eljárásba a bűnüldözés és igazságszolgáltatás szerveit is. Sajnálatos, hogy a bíróság nem tudott gátat szabni törvényes ítélettel ennek a törekvésnek, reméljük a másodfok azonban ezen változtat. Póka László ellen markáns kijelentései miatt terrorcselekménnyel való fenyegetés miatt is folyt koncepciós jellegű eljárás, amelyben végül jogerősen felmentették.
A devizakárosultak ügyében a "forintosítás" nem adott megoldást, sőt terheik növekedését eredményezte, az árfolyam-különbözet tisztességtelen profitját a bankoknál hagyta a törvényhozás. A mozgalmárok célja a tisztességes megoldás: felvételkori árfolyamon történő forintosítás, kártérítés a szenvedésekért, illetve a felelősük elszámoltatása. A hatalom az igazi megoldás helyett továbbra is a megtorlás eszközét választja. De az igazság előtt-utóbb győzni fog!
Budapest, 2017. február 21.
Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
Tíz év után harcolt ki jogerősen jóvátételt 2006 őszi rendőrterror miatt Dukán Dániel
Vajon miért tartott ennyi ideig a 2006 őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozata, Dukán Dániel jóvátétele? Miért kellett a semmisségi törvény ellenére, sőt az alapján megsemmisített elítélésű Dánielnek perelnie a rendőrséget, a 35 nap előzetest elrendelő bíróságot és azt végrehajtó börtönöket annak ellenére, hogy 2010-ben a 2006 őszi jogsértettek döntő többsége jóvátételt kapott, és az ilyen mértékű fogva tartás és bántalmazás érintettjei több millió forintos kártérítésben részesültek? Miért nem csak Dániel ügyéről szól ez az ítélet? Erre is választ ad Almási Lajos filmje, amelyben Dukán Dániel és ügyvédje, dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik a nemrég született jogerős ítéleteket.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítéletével 2017. február 9-én az első fokon megítélt egymillióról kétmillióra emelte Dukán Dániel 2006 őszi jogsértett meghurcolásai miatti, Fővárosi Törvényszék és büntetés-végrehajtási szervek elleni nem vagyoni kártérítési igényét.
A Hír Tv tudósítása itt látható.
A börtönök elévülés miatt megúszták, az előzetest elrendelő Fővárosi Törvényszék köteles a kamatokkal együtt összesen 3 millió forint összeg megfizetésére, amiért az akkor még egyetemre járó Dánielt előzetes letartóztatásba helyezte és amely gyorsított eljárás ítélte el. De az igazi felelősök hol maradnak? Ők is megúszták: ld. Gergényiék minapi felháborító ítélete...
Dukán Dániel 2006. őszi meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord, megváltozott életpálya. Hiába került megsemmisítésre koncepciós elítélése (első fokon 2 és fél év letöltendő, másodfokon 2 év felfüggesztett börtön + 4 év pártfogó felügyelet) az ő esete által ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszakban is elzárkóztak. Az őt bántalmazó rendőröket felmentették...
Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a BRFK elleni keresetet a 2017. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla megdöbbentő módon jogerősen elutasította, amely ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él Dániel.
A 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló semmisségi törvény kimondja: „a semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további következményei államigazgatási jogkörben okozott károk.”
Tavaly egy 8 órás előállítást elszenvedő került tibeti aktivista számára ítélt meg a bíróság jogerősen egymillió forintot. A Kúria tavaly szeptemberi ítéletében pedig 8 évvel 2006 ősze után a műveleti terület fogalmát védő rendőrségi jogtanácsosoknak fejenként közel félmillió forint összegű sérelem díjat állapított meg, egy 2006 őszi jogsértett által rendőri szervek ellen indított kártérítési perben tartott nyilvános bírósági tárgyalásról készített olyan tudósítás miatt, amelyben őket 3 másodpercig bemutatták jogszabály által nem tiltott módon.
Ennek fényében is látható, hogy a megfelelő jóvátételtől a mostani összeg még mindig elmarad, illetve a büntetés-végrehajtási szervek is helyt kell álljanak az előzetes letartóztatásban átélt szenvedésekért. Emiatt várhatóan felülvizsgálati kérelemmel él a jogsértett és végső soron az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Soha nem engedünk a 2006 őszi igazságtételből!
Köszönet Dánielnek, amiért példamutatóan hosszú évek óta kiáll az igazságtételért!
Budapest, 2017. február 16.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hju) ügyvezetője
A 2006 őszi áldozatok szemen köpése, hogy Gergényi és társai lényegében megúszták
A 2006 őszi rendőrterror rendőrvezetőinek büntetőperében mai napon született jogerős ítélet fényében megállapítható, hogy a 2006 őszi rendőrterror felelősei lényegében megúszták. Senki nem gondolja komolyan, hogy az akkori budapesti rendőr-főkapitány négyszázezer forintos pénzbüntetése tettarányos és indokolt büntetés mindazért a rendőri erőszakért, ami rázúdult akkoriban tiltakozókra és megemlékezőkre. Különösen az megdöbbentő, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője országgyűlési képviselőként egy 2006 őszi ügyésszel kapcsolatban elmondott igazságbeszéde miatt súlyosabb büntetést kapott első fokon nemrég, mint Gergényi.
Az ügyészség felelőssége, hogy nem terrorcselekmény miatt emeltek az akkori rendőri és vezetők ellen vádat (a politikai vezetők ellen egyáltalán nem), sőt a jogsértettek büntetőperben való segítő közreműködésétől is elzárkózott. A bíróság pedig nem volt képes a vád keretei között törvényes ítéletet hozni. A rendőri vezetők többsége pedig elévülés miatt úszta meg, annak ellenére, hogy a szükséges bizonyítékokat időben az ügyészség rendelkezésére bocsátottuk.
2006. szeptember 19-21 között és 2006. október 23-24 között a Gyurcsány-rendszer brutális rendőrterrorral sújtott le a kormányellenes tiltakozókra és megemlékezőkre. Szemük világát vesztettek, megkínzottak, több száz sérült, önkényes őrizetbe vett magyar ember sorsa tanúsítja azt a példátlan rendőri-hatósági erőszakot, ami akkor a mindennapok része volt.
Mi, nemzeti jogvédők első pillanattól kezdve a meghurcolt áldozatok mellé álltunk. Jogsértettek százait védtük, harcoltunk jóvátételükért és rehabilitációjukért. Szomorú, hogy máig vannak rendezetlen jóvátételi igények és ráadásul Budaházy György és társainak 2010 előtti rendszer elleni állítólagos terrorcselekmény miatti hosszú börtönévekre történt elsőfokú koncepciós elítélése miatti amnesztiajavaslat sem kapott támogatást. Ugyanakkor Budaházy és két társának előzetesből történő indokolt kiengedése mintha válasz lenne a Gergényiékkel kapcsolatos mai gyalázatos ítéletre....
Sajnos ma már egyértelmű, hogy a 2006 őszi elszámoltatást elszabotálták: a rendőrség, az ügyészség és a bíróság együttműködésében, de a 2010 utáni új rendszer sem tett mindent ennek érdekében. A jogsértettek és nemzeti jogvédők azonban nem adják fel: az egykori politikai és rendőri vezetők nem úszhatják meg !
Budapest, 2017. február 13.
Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
Meg kell haladni a 70 éves a párizsi diktátumot, a második Trianont is!
Hetven éve, 1947. február 10-én írták alá a győztes Szövetséges és Társult Hatalmak (tagjai: a SZU, NBr., Ausztrália, Fehérorosz SzSzK, Kanada, Csehszlovákia., India, Új-Zéland, Ukrán SzSzK, Dél-afrikai Unió, Jugoszláv Szöv. Népközt.) és a legyőzött Magyarország képviselői a háborút lezáró politikai és zsákmányszerző diktátumot, mint ”békeszerződést” a párizsi Luxemburg palotában. A Szovjetunió anyagi és politikai követelései alapján Magyarország sem területi sem más kérdésekben nem kapott engedményt, ismét a trianoni határok, az 1938. január 1-i állapotok léptek életbe, kibővítve a pozsonyi hídfőt, a Duna jobb partján még három falu (Horvátjárfalu, Dunacsuny és Oroszvár) Csehszlovákiához csatolásával. 96 esztendeje annak, hogy Közép Európára rászakadt az igazságtalanság, a gyűlölet, az elnyomás és népirtás nemzetközi kényszere. Legkevesebb 96 esztendeje hiányzik a Kárpát-medencéből a Szent Korona méltányos, igazságos, a népek békés együttélésében jelen volt államrendje. 1920. június 4-én – amint jól tudjuk, jelenünket sötét árnyként ma is meghatározó tényként ismételjük – az I. világháborúban győztes Szövetséges és Társult Hatalmak és Magyarország között, a francia királyok Párizs melletti tartózkodási helyén, Versaillesben, a Nagy Trianon kastélyban aláíratott az ún. békeszerződés, a győztesek sötét erők által sugallt kényszerokmánya. Ezzel Magyarország 325 000 négyzetkilométernyi területe 93 000 négyzetkilométerre, lakossága 21 millióról nyolc millióra csökkent. Azóta a magyarság részaránya 50% alá fogyott a térségben – szinte a rendszerváltozással egy időben. A kelet-európai térség átok sújtotta vidék lett, a második világháború egyik tűzfészke, az egy soknemzetiségű birodalom helyébe lépett több soknemzetiségű ország gazdaságilag és politikailag torz képlete. Ezen állapoton nem sok javulást hozott a párizsi békediktátum, ellenkezőleg: megsemmisült a népszövetség kisebbségvédelmi rendszere is. Jóllehet közvetlen háborús veszély e térségben napjainkban nincsen, az államközi kapcsolatok békések, ám nincsen az elszakított magyar nemzetrészek sorsát érintő igazi bizalom, megértés, nincs őszinte megbékélés, hiszen megbékélés csak az igazságosság és őszinteség e tájon régen száműzött szellemében lehetséges. 96 esztendeje nincsen igazi magyar nemzeti-népi önrendelkezés, ám van erősen pusztuló őshonos magyarság, van magyarellenesség és magyar reményvesztés a történelmi Magyarországtól elszakított területeken. A megcsonkított ország szívében, Budapesten ma is ott éktelenkedik egy elmúlt véres önkényuralmi rendszer, egy ma már szerencsére nem létező állam, a Szovjetunió országtiprásának, Magyarország meggyalázásának, s egyben a párizsi béke által létrehozott népirtó nemzetközi politikai rendszernek egyetlen rendszerváltozás utáni kormány által sem kifogásolt, katonasír nélküli emlékműve. E szomorú évforduló figyelmeztetés: feladatunk a magyarság megerősítése, azonosságérzésének és tudatának, önfenntartó képességének, egészséges veszélyérzetének visszaadása. Ennek szellemében elemi követelmény a teljes tartózkodás a jogfosztó trianoni és párizsi békeparancsok bármilyen igazolásától. A jogsérelmek és jogsértő állapotok hosszú sorának tanulságaival megerősítve javasoljuk a társadalmi szervezeteknek és a politikai döntéshozóknak: a jelen helyzet felülvizsgálatát kell szorgalmaznunk az elemi méltányosság és igazságosság jegyében. Javasolnunk kell kárpát-medencei (tágabban kelet-európai balkáni) nemzetközileg ellenőrzött, nemzetközi bíráskodással megerősített kisebbségvédelmi rendszer létrehozását, az önkormányzatok széles rendszerét, beleértve a területi és személyi elvű önkormányzatokat. Ezen törekvések intézkedési tervbe foglalandók úgy, hogy az autonómiarendszer megakadályozása esetén az utolsó lépés a népi önrendelkezés teljességének érvényesítése. Szükséges a magyarországi külpolitika úgynevezett hármas prioritásának újraértelmezése. A nyugat-európai csatlakozásnak, a szomszéd országokhoz való kiegyensúlyozott kapcsolatoknak, és a határon túlra szakadt nemzetrészek megmaradásának átértelmezése szükséges, oly módon, hogy mindenekfölötti cél a magyar nép és nemzet megmaradása, határokra való tekintet nélkül, s ennek eszköze a külpolitika másik két feladata: az eredményes kapcsolatépítés mind a szomszédos, mind a nyugat-európai és más országokkal.
A párizsi békediktátum élő örökségét meg kell haladni!
Isten óvja Magyarországot!
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma,
Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöksége
Budapesten. 2017. február hó 7-én.
Jogerős ítélet lesz február 9-án Dukán Dániel 2006 őszi előzetes letartóztatása miatti kártérítési perben
A Fővárosi Ítélőtábla (1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. fszt .VII.) 2017. február 9-én 9 órakor kezdődő fellebbezési tárgyaláson várhatóan ítéletet hoz a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel meghurcolásai miatti, Fővárosi Törvényszék és büntetés-végrehajtási szervek elleni 7,5 millió forinti összegű nem vagyoni kártérítési igényéről. A 2006 őszi igazságtétel a tét.
A 2006. őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatának a jóvátétele még mindig nem történt meg. Dukán Dániel meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord. Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az ő esete által ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszakban is elzárkóztak. Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a BRFK elleni keresetet a 2017. január 20-án a Fővárosi Ítélőtábla megdöbbentő módon jogerősen elutasította, amely ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel él Dániel.
Gaudi a Lánchíd Rádióban a vörösiszap perről, az elszámoltatásról, korrupcióról és sok másról
A Lánchíd Rádió 2017. január 29-i Indigó c. műsorában nyilatkoztam a veronai busztragédiáról, a vörösiszap perről, az elszámoltatás szükségességéről, a korrupcióról, az álbaloldi pártokról, Jobbik mostani politikájáról, a civil szféra elleni támadásról és Sorosról.
Végső búcsú néhai dr. Grespik Lászlótól: 2017. január 28-án 13 óra Szent Imre templom
Tavaly december 19-én elhunyt kiváló barátunktól és nemzeti jogvédő kollégánktól 2017. január 28-án 13 órakor veszünk végső búcsút a Szent Imre templomban, amely gyászszertartásra várjuk szeretettel minden tisztelőjét.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat nekrológja itt olvasható.
Jómagam így búcsúztam kedves néhai barátunktól és nemzeti jogvédő bajtársunktól, Lacitól.
Miért mennek el az igazak? És ráadásul miért életük derekán? Mint most Laci. Különleges, eredeti és tehetséges személyisége pótolthatatlan űrt hagy hátra.
Velünk és köztünk maradsz Laci. Sok küzdelemben számítunk még Rád! Tőled is erőt merítve soha nem engedünk a magyarok igazságából és jogaiból!
Maradéktalanul tartottad magad az általad nagyon tisztelt John Fitzerald Kennedy mondásához „Ne azt kérdezd, hogy mit tett érted az ország, hanem azt, hogy Te mit tettél az országért.”
Te igazán megtetted a magadét, de még sokkal tovább szerettük volna, ha ezt itt lent folytatod.
Az Örök dicsőség fényeskedjék Neked!
Budapest, 2017. január 24.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu)
Példás büntetést a vörösiszap-katasztrófa felelőseinek!
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint minden jogi feltétel adott, hogy a 2010-es vörösiszap-katasztrófáért felelőseire példás büntetést szabjon ki a Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban jövő héten tartandó tárgyalásainak végén. Ez nemcsak a társadalom jogos elvárása, de a büntetőjogi szabályok helyes és törvényes alkalmazásából fakadó követelmény. A tíz halálos áldozatot, 150 sérültet követelő, világviszonylatban példátlan katasztrófa során 2010. október 4-én a MAL Zrt. által üzemeltetett tározó falát áttörte a benne tárolt, kívánatosnál több, hígabb és lúgosabb ipari folyadék, amely három településen (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely) és környező területeken hatalmas pusztítást okozott természetben, köz és magánvagyonban. Közel 40 milliárd forint közpénzt emésztett fel a tragédia következményeinek elhárítása. A károsultak jóvátétele teljes körűen még mindig nem történt meg. A Veszprémi Törvényszék tavalyi elsőfokú ítéletével felmentette mind a 15 vádlottat minden vádpont alól (halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) alól is. Az ítélet indoklása szerint a katasztrófát a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozták, és nem a MAL vezetőinek és dolgozóinak gondatlansága.
Álláspontunk szerint az ilyen fokozott veszélyességű üzemet működtető, profitorientált társaság vezetőivel szemben büntetőjogi értelemben vett fokozott gondossági követelmény támasztandó: ez a környezetre hatást gyakorló minden ipari tevékenységre irányadó elővigyázatosság elvéből is fakad. A büntetőjog autonómiájából fakadóan nem hivatkozhatnak sikerrel arra egy ilyen tragédia kapcsán, hogy a hatóságok nem ellenőrizték őket kellően és a szakhatóságok engedélyeivel rendelkeztek. Attól kezdve, hogy a tározó működtetését átvették az a működési körük részévé vált, tisztában kellett volna lenniük azzal, hogy mit és hogyan tárolhatnak benne. Elmulasztották a megfelelő technológia alkalmazását, a folyamatos ellenőrzést és szükséges védművek létesítését. Nyilvánvaló, hogy a cég vezetőinek felelőssége sokkal fokozottabb a beosztottakhoz képest, hiszen nekik állt lehetőségükben a biztonságos működtetés érdekében szükséges döntések meghozatala, amelyeket elmulasztottak.
Dukán Dániel jóvátételét elutasító ítélet szemen köpi a 2006 őszi áldozatokat
Hogy fordulhat elő, hogy a vonatkozó jogszabályok és kialakult bírói gyakorlat ellenére mégis elutasítják az egyik legikonikusabb 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel kárigényét? Több mint tíz évvel a 2006 őszi rendőrterror után mintha visszafordult volna az idő kereke. Az elkövetők, az akkori rendőri vezetők felmentve, a politikai vezetők haja szála sem görbült és az akkori áldozatok egy része pedig egyre távolabb a jóvátételtől. Engem meg 2006 ősz igazságbeszéd miatt első fokon elítélnek. Mi zajlik itt?
A Fővárosi Ítélőtábla 2016. január 20-án jogerősen is elutasította Dukán Dániel 2006 őszi rendőrségi meghurcolása miatti kárigényét, dacára annak, hogy törvénytelen elítélését 2013-ban semmissé nyilvánították.
Közel 54 óra őrizet és 35 nap előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord volt a sorsa Dánielnek. Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az általa ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől 2010 után a Nemzeti Együttműködés Rendszerének rendőrsége is elzárkózott. Annak ellenére, hogy rajta kívül a 2006 őszi áldozatok többsége - kivéve többek között a néhai dr. Grespik László által képviselt Kossuth térieket - 2010 után jóvátételt kapott.
Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni keresetet a Fővárosi Törvényszék megdöbbentő módon tavaly júliusi első fokú ítéletével elutasította arra hivatkozással, hogy a szükségesség és arányosság követelményeit nem sértették meg. A bíróság kizárólag a Dukán Dánielt megverő, az őt elfogó rendőrök vallomásának adott hitelt, annak ellenére, hogy más bizonyítékok ezeket cáfolták, illetve a 2006 őszi elítélések semmisségéről szól törvény az akkori rendőri vallomásokhoz és jelentésekhez a valótlanság vélelmét fűzte. A másodfokú bíróság szerint mindez rendben van, szerintünk nem.
A 2006 ősz igazságtételért vívott küzdelmet nem adjuk fel, megyünk tovább a Kúriához , majd végső esetben a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságához.
A Hír Tv így számolt be erről a döbbenetes ítéletről, saját tudósítás rövidesen látható lesz.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Lesz-e igazságtétel Dukán Dániel, 2006 őszi jogsértett számára?- jogerős ítélet várható január 20-án
Jogerős ítélet lesz január 20-án Dukán Dániel 2006 őszi kártérítési perében
A Fővárosi Ítélőtábla (1027 Budapest, Fekete Sas utca 3. fszt .VII.) 2017. január 20-án 9 órakor kezdődő fellebbezési tárgyaláson várhatóan ítéletet hoz a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt 2006 őszi jogsértett, Dukán Dániel meghurcolásai miatti, rendőrség elleni 4, 5 millió forinti összegű nem vagyoni kártérítési igényéről. A 2006 őszi igazságtétel a tét. Almási Lajos filmje a csalódást keltő tavalyi elsőfokú ítéletről szól, amelyen a jogsértett és jogi képviselője elemzik az ügyet és a 2006 őszi igazságtétel helyzetét.
Az ügy részletei a videót követően olvashatók.
A 2006. őszi rendőrterror egyik ikonikus áldozatának a jóvátétele még mindig nem történt meg. Dukán Dániel 2006 őszi meghurcolásának mérlege: közel 40 nap őrizet és előzetes letartóztatás, verés, rúgás, megalázás, justizmord. Hiába került megsemmisítésre a koncepciós elítélése az általa ihletett semmisségi törvény által 2013-ban, a tisztességes jóvátétel elől a Gyurcsány-Bajnai rendszert követő új időszak rendőrsége is elzárkózott. Annak ellenére, hogy rajta kívül a 2006 őszi áldozatok többsége - kivéve többek között a néhai dr. Grespik László által képviselt Kossuth térieket - 2010 után jóvátételt kapott.
Az őt megverő, elfogó és kétnapos őrizetben tartó, károkozó rendőri szerv, a Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni keresetet a Fővárosi Törvényszék megdöbbentő módon tavaly júliusi első fokú ítéletével elutasította arra hivatkozással, hogy a szükségesség és arányosság követelményeit nem sértették meg. A bíróság kizárólag a Dukán Dánielt megverő, az őt elfogó rendőrök vallomásának adott hitelt, annak ellenére, hogy más bizonyítékok ezeket cáfolták, illetve a 2006 őszi elítélések semmisségéről szól törvény az akkori rendőri vallomásokhoz és jelentésekhez a valótlanság vélelmét fűzte.
Olyan tettek miatt szabtak ki rá akkoriban –első fokon− 2 év 6 hónap letöltendő börtönbüntetést − valótlan rendőri vallomások miatt −, amelyeket soha nem követett el. Az ügy egyetemi tanulmányait is kettétörte. Másodfokon csak annyit sikerült elérni, hogy a büntetését 2 évre enyhítették, 4 évre felfüggesztve, de éveken át elítélt volt és pártfogó felügyelőnél kellett számot adnia rendszeresen arról, hogy „jó útra tért”-e már. A rá terhelő vallomást tett egyik rendőr Budapest XI. kerületének rendőrkapitánya lett egy ideig. Az őt bántalmazó két rendőrt az általa indított pótmagánvádas büntetőeljárásban 2016-ban jogerősen felmentették.
Dániel 35 nap előzetes letartóztatást foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek elleni keresetet is elutasították tavaly első fokon, tévesen arra hivatkozással, hogy elévült a követelése. Ráadásul a bv. intézetek jogi képviselői a perben azzal védekeztek, hogy „nem etikus 10 év után” a jogsértéseket vizsgálni, és a bv. szervek annak idején semmi törvénysértést nem követtek el, egyébként is, „miért hangoskodott” – a rendőrök által levadászott és a megtorlási gépezet darálójába került – fiatalember egy kormányellenes tüntetésen. Dukán mindkét ítélet ellen fellebbezett.
A Székesfehérvári Törvényszék 2016. szeptember 30-án pedig az ezirányú bírói gyakorlattal ellentétes módon a kért hárommillió helyett csupán egymillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést ítélt meg első fokon a 2006 őszén meghurcolt Dukán Dánielnek. Ebben a perben az alperes a Fővárosi Törvényszék volt, amely előzetes letartóztatásba helyezte az akkor még egyetemre járó fiatalembert és amely gyorsított eljárás ítélte el őt.
Miniszterelnöki válasz a Budaházyék közkegyelmét célzó nemzeti jogvédő javaslatra- egyre több önkormányzat az amnesztia mellett
Még tavaly decemberben intéztem levelet Orbán Viktor miniszterelnökhöz a koncepciósan első fokon 125 évre elítélt Hunnia Csoport (Budaházy György és 16 társa) érdekében is elfogadandó közkegyelmi törvény ügyében. Személyes egyeztetést is kezdeményeztem. Egyúttal megküldtem a kormányfőnek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterror áldozataiért és az igazságtételért folytatott máig tartó jogi küzdelmeit összefoglaló „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. kötetünket.
A levélben azt írtam többek között, hogy "a 2002 és 2010 közötti 8 évben politikai ellenállást tanúsítók hátrányos következmények alóli mentesítése jogos elvárása azoknak, akik a magyar szabadságért kiálltak és ezért meghurcolták őket, de egyúttal megkerülhetetlen erkölcsi és politikai kötelessége az Ön által vezetett kormányerőknek. 2006 véres őszének bekövetkezett 10. évfordulója kiváló alkalom a javasolt tartalmú közkegyelmi törvény hatályba léptetésére!"
A miniszterelnök - titkárságvezetője útján jegyzett - most kézhez vett levelében megköszönte a megkeresést és azt jelezte, hogy kezdeményezésemet továbbította dr. Trócsányi László, igazságügyi-miniszter részére, így a választ tőle kapom meg. Érdeklődéssel várom a mielőbbi pozitív választ. Közben pedig már az Országgyűlés előtt van a saját javaslatomon alapuló közkegyelmi törvényjavaslat, amely remélem mielőbb tárgysorozatba és elfogadásra kerül.
Mindehhez közelebb vihet az a biztató körülmény, hogy közben sorra állnak ki önkormányzatok Budaházyék közkegyelme mellett.
Ma a Magyar Nemzet c. napilap számolt be arról, hogy két, fideszes többségű önkormányzat csatlakozott Kerepes Város Önkormányzatához, amely Budaházy Györgyék melletti közkegyelmi kezdeményezést fogadott el tavaly novemberben A hírt már Budaházy György közzétette, de most egy országos napilap is tudósított róla.
Sátoraljaújhely önkormányzata 280/2016. sz. határozatban kérte fel Áder János államfőt és Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az Országgyűlés közkegyelemben részesítse azokat, akik ellen a 2006 és 2010 közötti, „politikai ellenállásként értékelhető cselekmények miatt" indult büntetőeljárás. A képviselő-testület ezzel Kerepes és Kunszentmiklós mellé csatlakozott.
A települések javaslatai mindenekelőtt Budaházy György és társai büntetlenségét célozzák. Sátoraljaújhely az említett közjogi méltóságok mellett Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára közreműködését kéri.
Budaházy György testvére, Budaházy Edda a lapnak helyesen úgy fogalmazott, „nincs legitimebb kiállás, mint a közvetlenül választott képviselőké", ezért reméli, a parlamentben ülő honatyák meghallják ezen, többségében kormánypárti városatyák hangját. Hozzátette, mindez azt is jelzi, hogy a jobboldalon pártokon felül álló ügyről van szó. Úgy tudja, további településeken is készülnek arra helyi képviselők, hogy hasonló döntést kezdeményezzenek.
Így tovább magyar önkormányzatok!
A 2002-2010 közötti időszak utáni igazságtétel fontos eleme lenne ez a közkegyelem - kommentáltam a hírt a lapnak. És ez valóban így van: rendezni kell ezt a múltbeli adósságot, véget kell vetni ennek a szégyenletes rémálomnak: Budaházyék és szeretteik annyi év hányattatásai után élhessenek végre szabadon. Budaházy és hét társa ismét előzetesben várja a ki tudja mikor és milyen tartalommal megszülető másodfokú döntést. Most félre kell tenni minden más szempontot, ezt kívánja a tisztesség és az emberiesség. Nem lehet tisztességes egy olyan rendszer, amely ezt így hagyja.
És a közelgő másodfokú ítéletben drákói büntetést kell mérni Gergényiékre, akik a 2006 őszi valódi terrorcselekményekért felelősek! Ha megúsznák mégis, akkor ellenük, az akkori politikai és rendőri vezetők ellen kell terrorcselekmény miatt vádat emelni, ahogy azt már évek óta követeljük.
Szabadságot Budaházy Györgynek és a politikai foglyoknak!
Budapest, 2017. január 17.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Gaudi utolsó szó jogán elmondott beszéde a 2006 őszi koncepciós perében
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. január 5-én hozott nem jogerős ítéletével bűnösnek nyilvánította dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjét, volt országgyűlési képviselőt egy, a 2006 őszi megtorló eljárásokban részt vett ügyész terhére nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében és 450 ezer forint pénzbüntetést szabott ki (300 napi tétel, egynapi tétel 1500 forint). A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén 300 nap fogház jár. Az első fokú ítélet ellen felmentés érdekében fellebbezést jelentettünk be, míg a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség súlyosbításért fellebbezett.
Az utolsó szó jogán elmondott beszédemet néhai dr. Grespik László barátomnak és nemzeti jogvédő bajtársamnak ajánlottam, aki tavaly december 19-én hunyt el és maga is elszánt harcosa volt a 2006 őszi igazságtételnek.
A 2006 őszi rendőrterror utáni büntető igazságtételi mérleg így tovább romlott: Gyurcsány szabadlábon, rendőrvezetők többsége felmentve (Gergényi megrovást kapott), Budaházyék 125 évre ítélve (Budaházy György rácsok mögött, előzetesben élte meg az ünnepeket és most is bent van) és jómagam a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt első fokon elítélve. Minden jóérzésű ember igazságérzetét sérti, hogy sokkal súlyosabb joghátrányt róttak ki rám, ráadásul bűncselekmény hiányában, mint az akkori véres rendőri erőszakért felelős bármely rendőri vagy politikai vezetőre. Mindenki levonhatja a következtetést, hogy milyen üzenetet hordoz ez a döntés.
Az ügy részletei és a korábbi tárgyalásokon történtek itt olvashatóak.
Az ítéletről szóló képes és szöveges tudósítás itt látható.
Az igazságért és az igazságtételért folytatott küzdelmet nem adom fel: nemzeti jogvédőként már sokszor értem el felmentést jogorvoslat útján. Most is ezen vagyok. A másik ellenem indult koncepciós eljárásban tavaly már jogerősen felmentettek.
Budapest, 2017. január 9.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
