Gaudit pénzbüntetésre ítélték első fokon 2006 őszi koncepciós perben
A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2017. január 5-én hozott nem jogerős ítéletével bűnösnek nyilvánított egy, a 2006 őszi megtorló eljárásokban részt vett ügyész terhére nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében és 450 ezer forint pénzbüntetést szabott ki (300 napi tétel, egynapi tétel 1500 forint). A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén 300 nap fogház jár. Az első fokú ítélet ellen felmentés érdekében fellebbezést jelentettünk be, míg a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség súlyosbításért fellebbezett.
A 2006 őszi rendőrterror utáni büntető igazságtételi gyorsmérleg így tovább romlott: Gyurcsány szabadlábon, rendőrvezetők többsége felmentve (Gergényi megrovást kapott), Budaházyék 125 évre ítélve (Budaházy György rácsok mögött, előzetesben élte meg az ünnepeket és most is bent van) és jómagam a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt első fokon elítélve. Minden jóérzésű ember igazságérzetét sérti, hogy sokkal súlyosabb joghátrányt róttak rám, ráadásul bűncselekmény hiányában, mint az akkori véres rendőri erőszakért felelős bármely rendőri vagy politikai vezetőre. Mindenki levonhatja a következtetést, hogy milyen üzenetet hordoz ez a döntés.
Az ügy részletei és a korábbi tárgyalásokon történtek itt olvashatóak:
Még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem a 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó országgyűlési képviselői munkám során 2013-ban egy gyalázatos ügyészi cselekménnyel kapcsolatosan egy elszámoltatást követelő tüntetésen, illetve a Hír Tv-ben tett tényállításom kapcsán egy "jó hírnevére" kényes, 2006 őszi megtorlásokban részt vevő ügyész feljelentésére.
Dr. Nyujtó Katalin bíró ítéletében a védekezésünk egy elemének sem adott helyt, annak ellenére, hogy igazoltuk, jogszabályi és hazai, illetve európai jogesetekkel alátámasztottuk, hogy a tényállításokat országgyűlési képviselőként tettem, ezért nem vagyok büntethető, a bíróság téves döntése szerint képviselői tevékenységemmel nem volt összefüggésben a közlés, így mentelmi jog nem illet. A valóságbizonyítás nem vezetett eredményre a bíró szerint, mivel úgy ítélte, hogy saját tettét tagadó ügyész "következetessége" hitelesebb, mint az akkori ügyészi nyomás hatására születendő gyermeküket elvesztő szülők megrázó, s egybehangzó vallomásai. Jóhiszemű és gondos eljárás csak a feljelentés lett volna a bíróság szerint, dacára annak, hogy a nyilvánosság az egyik legfontosabb képviselői eszköz és közérdekű volt a közlés.
Almási Lajos által készített felvételen az ítéletet értékelem védőmmel, dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagjával, akinek ezúton is köszönöm munkáját és egyúttal köszönöm az érintetteknek az eddigi támogatást, továbbra is számítok rá.
Az utolsó szó jogán elmondott beszédemet rövidesen közzéteszem, amelyet néhai dr. Grespik László barátomnak és nemzeti jogvédő bajtársamnak ajánlottam, aki tavaly december 19-én hunyt el és maga is elszánt harcosa volt a 2006 őszi igazságtételnek.
Nem adom fel: nemzeti jogvédőként már sokszor értem el felmentést jogorvoslat útján. Most is ezen vagyok. A másik ellenem indult koncepciós eljárásban tavaly már jogerősen felmentettek.
Budapest, 2017. január 5.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
