2009-es Horthy vonulás: két meghurcolt gárdistának ítéltek kártérítést közel hat év után
A Fővárosi Törvényszék 2015. július 10-én kihirdetett elsőfokú ítéletével fejenként 400 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítésre és 76 ezer forint perköltség fizetésre kötelezte a Budapesti Rendőr-főkapitányságot, amiért 2009. november 22-én Budapesten a Gellért tér közelében, vitéz nagybányai Horthy Miklós 1919-es budapesti bevonulása alkalmából tartott rendezvényen megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt két gárdista (Horváth Krisztián és Veress Gábor) személyes szabadságát és emberi méltóságát bilincseléssel és hat és fél órás fogva tartással. A gárdisták ellen utóbb egyesülési joggal való visszaélés miatt vádat emeltek, de a büntetőbíróság jogerősen felmentette őket.
Almási Lajos videós tudósítása a perről dokumentumképekkel, amelyben megszólalnak a pernyertes jogsértettek, dr. Seres Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd is.
2009. július 2-án a Magyar Gárda Egyesület és a mozgalom jogerősen feloszlatásra került, ezt követően pedig a Bajnai kormány rendőrsége folyamatos üldöztetést indított a gárda mozgalom tagjaival vagy annak vélt hazafiakkal szemben. Ez az üldözés jogszabályalkotási és rendészeti úton 2010-es kormányváltás után is fennmaradt. Ebben a folyamatban kiemelkedő súlyú jogsértés volt az, ami 2009. július 4-én történt. A budapesti Erzsébet téren ezen a napon több száz gárdista és hazafi tüntetett a Magyar Gárda feloszlatása és a politikai foglyok bebörtönzése ellen, ezt a rendezvényt a rendőrség brutális eszközökkel, könnygáz, tonfa, bilincs használattal feloszlatta. A Kúria utóbb megállapította: a feloszlatás jogellenes volt.
Az akkori rendőrfőkapitány Bencze József belső utasítása nyomán számoltak le akkor tiltakozókkal, ennek keretében 17 fő megsérült és 216 főt, köztük Vona Gábor Jobbik elnököt és Kiss Róbert akkori gárdafőkapitányt is előállították. Számos per indult az önkényes hatalmi jogsértések jóvátétele érdekében.
Négy hónappal a Bajtársiasság napja után a hatalom rendőrsége megint lecsapott a gárdistákra: 2009. november 22-én a Jobbik megemlékezést tartott a kormányzó budapesti bevonulása alkalmából, amelynek során 500 gárdistát körbe zártak, 16 gárdistát önkényesen elfogtak, megbilincseltek és előállítottak több órára, mondván a feloszlatott gárda újraszervezése során érték őket tetten.
A pernyertes jogsértettetek a megemlékezést megelőzően a Kosztolányi Dezső téren állították elő, megbilincselték őket és hat órán át fogba tartották át őket anélkül, hogy bármilyen érdemi nyomozati cselekményre velük szemben sor került volna.
Az elsőfokú ítélet az emberi méltóság és személye szabadság megsértést állapította meg, az ehhez rendelt nem vagyoni kártérítés mértéke nagyjából arányosnak tekinthető, ezért a felperesek várhatóan fellebbezést nem nyújtanak be.
Az ítéletben a bíróság megállapította, hogy az előállított gárdisták részéről semmilyen vezetői tevékenység nem volt tapasztalható, még vezényszavak sem a gárdisták és hazafiak hagyományos köszöntésén kívül: „ Adjon az Isten, szebb jövőt !”. A bíróság megállapította, hogy alakzatban vonulásra nem került sor, így nem állt fent az egyesülési joggal visszaélés megalapozott gyanúja. Az ítélet kimondta azt is, hogy az előállítást foganatosító rendőr vallomása, amely szerint a két felperes gárdista vezetőként irányította a megemlékezésre haladó gárdistákat, nem nyert bizonyítást. Önmagában a – gyanúsítás szerinti - szakaszparancsnoki beosztás sem alapozta volna meg az egyesülési joggal való visszaélés vétségét, mivel ez nem jelenti azt, hogy a felperesek vezetőként irányították volna feloszlatott szervezetet.
Miután tetten érés esete az egyesülési joggal visszaélés vétsége körében nem volt megállítható, ezért azt kellett vizsgálni, hogy a mérlegelési jogkörben végrehajtott kényszerintézkedés szükséges és arányos volt-e. Erre egyértelműen nemleges válasz adható a bizonyítás eredménye alapján, ezért tekintette jogsértőnek és jóvátételre jogosítónak a rendőrség intézkedését a két gárdista tekintetében. A bíróság ítélet szerint a rendőrség jogosulatlan intézkedése kedvezőtlenül érintette felperesek életminőségét, társadalmi megítélését.
A Bajtársiasság Napján elszenvedett jogsértések miatt még mindig több mint száz, nemzeti jogvédők által képviselt jogsértettszemélyiségi kártérítési pere zajlik a Fővárosi Törvényszéken a rendőrséggel szemben, mivel a rendőrség megdöbbentő módon elzárkózik az egyezségkötés elől, dacára annak, hogy ezen rendőri akciót számos jelentős fórum már jogsértőnek ítélte (Országgyűlés emberi jogi bizottsága, ombudsman, Független Rendészeti Panasztestület, a Kúria, Fővárosi Ítélőtábla, Fővárosi Törvényszék, Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és a 2010 előtti önkényuralmi időszak politikailag motivált kiemelten jogsértő rendőri műveleteinek körébe tartozik, amellyel elvileg szakított a jelenlegi rendszer.
Itt lenne az ideje végre annak, hogy a Bajnai korszak ezen gyalázatos jogsértésének fedezését a rendőrség befejezze és tisztességes egyezségi megállapodásokkal zárja le a meghurcolt gárdisták és hazafiak ügyeit, ahelyett, hogy hosszadalmas és a rendőrség szempontjából értelmetlen perre kényszerítené őket. Számos, hasonló jellegű perekben született iránymutató jogerős ítélet áll rendelkezésre, amelyek alapján nem lenne akadálya ésszerű egyezségek megkötésének és ezáltal elkerülhető lenne a közpénzek perköltségre fordítása. A felelősök megbüntetése és a kifizetett kártérítések rájuk terhelése is halaszthatatlan feladat.
Budapest, 2015. július 24.
Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető www.gaudinagytamas.hu
