Az elszámoltatás választási fogás volt

Azaz ha és amennyiben veszi magának a bátorságot valaki, hogy nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság ülésén, példának okáért a – hála istennek – elfogadott, amerikai lehallgatásokat kivizsgáló bizottság ülésén, akkor komoly következményekkel kell számolnia.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi , igazságügyi és ügyrendi bizottságának december 9-i ülésén döntöttek a bizottság tagjai Gaudi-Nagy Tamás képviselői önálló indítványának tárgysorozatba-vételéről. Erről kérdeztük a Jobbik-frakció jogvédő képviselőjét.

Képviselő úr, röviden ismertetné, hogy mely törvényt kívánta módosítani, és mi volt a javaslatának a lényege?

A büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításával kapcsolatban adtam be egy törvényjavaslatot (bővebben itt: T/13004. - a szerk.), melynek célja az Országgyűlés tekintélyének megóvása lett volna. Itt nem arra a levezető elnöki önkényre gondolok, amit a plenáris üléseken megszokhattunk, hanem a parlamenti vizsgálóbizottságoknak kívántam jogi védelmet és eszközt adni.

Azaz?


Azaz ha és amennyiben veszi magának a bátorságot valaki, hogy nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság ülésén, példának okáért a – hála istennek – elfogadott, amerikai lehallgatásokat kivizsgáló bizottság ülésén, akkor komoly következményekkel kell számolnia.

Ez természetes. Jelenleg nem így van?

Nem. Olyannyira nem, hogy ha jelenleg visszaír valaki egy ilyen bizottsági meghívóra, például egy sajnálkozó levélben arról tájékoztatja a  bizottságot, miszerint sajnálatos módon nem ér rá, vagy ennél kicsit megátalkodottabb hangvételben, mint Gyurcsány Ferenc és Szilvásy György írtak 2010-ben a 2006-os vizsgálóbizottsági meghívónkra, akkor azt eszköz híján kénytelenek a bizottság tagjai tudomásul venni.

Gyurcsányék azt írták, hogy nem érnek rá?

Azt írták vissza, hogy nem tekintik legitimnek a bizottságot. Azóta is több alkalom volt, hogy nem jelentek meg meghívottak, főleg az elmúlt nyolc év feltárása kapcsán. Most legutóbb a Portik–Laborc-ügyben is szeretett volna az ez irányú bizottság, a Nemzetbiztonsági bizottság meghallgatást végezni, és Laborc Sándor azt nyilatkozta, hogy ő nem jön el.

Miért csak most tett vagy tettek kísérletet a helyzet megszüntetésére?

Már 2010-ben is előterjesztettem ezt a javaslatot az akkori Btk.-hoz, és akkor kaptam egy ígéretet Répássy és Rétvári államtitkár uraktól, hogy ugyan nem támogatják ezt a javaslatot, de tartalmilag helyesnek tartják. Répássy Róbert államtitkár úr az Alkotmányügyi bizottságban mondta el, hogy teljesen jó irányba megy a javaslat, de majd az új Btk. és az új országgyűlési törvény szövegezésekor ügyelnek rá, hogy ne legyen lyuk a rendszerben, ne legyen szankciónélkülisége a meg nem jelenésnek. Sajnos megfeledkeztek az ígéretükről.

Hogyan szankcionálná, vagy pontosabban hogyan kívánta szankcionálni a lesöpört javaslat az ilyen meg nem jelenéseket?

A javaslat két elkövetési magatartást szankcionál, egyrészt az önhibáján kívül történő meg nem jelenést; ez az úgymond egyszerűbb, objektívebb dolog.

A "B-kategória", a másik elkövetési magatartás szintén védi a bizottságokat, mégpedig azzal, hogy ha valaki az ügy lényeges körülményére valótlan vallomást tesz vagy a valóst elhallgatja, akkor bizony ez is büntetendő.

Az alapeset egyébként kétéves szabadságvesztéssel lenne büntetendő, és lenne egy minősített eset, amikor hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, jogtalan haszonszerzés céljából követik el, ez hároméves szabadságvesztés. Az előkészületi magatartás, tehát az eredménytelen felbujtás önmagában lenne egy büntetendő magatartás, ez egy évig terjedő.

Mennyire EU-kompatibilis egy ilyen javaslat? Nem tennének minket Brüsszelben kínpadra egy ilyen szabályozás elfogadásáért?

Teljesen megfelel az EU-s normáknak. Vannak nemzetközi példák is arra vonatkozóan, hogy más országok parlamentjei akár ennél még hosszabb időtartamú büntetést is előirányoznak a meg nem jelenőkre.

Mint tudjuk, a javaslatot mégis lesöpörték. Mi lehet ennek az oka?

Az ok nagyon egyszerű. A fülkeforradalmi kétharmad nem akar valós elszámoltatást; az elszámoltatás tulajdonképpen, mondjuk ki, egy nagyon egyszerű, olcsó választási fogás volt, amit nem kívántak megvalósítani. Ez az igazság. A jövő évi választásokon nagy lehetőség nyílik arra, hogy megtörténjen végre a valós elszámoltatás, beleértve az "elszámoltatók" elszámoltatását is. Szakítani kell az ún. 1989-es nemzedék uralmával, ami gyakorlatilag kétpólusúként hol a balliberális, hol a jobbliberális erők ámokfutásával, nemzetközi körök és egy szűk hazai oligarchia kiszolgálásával járt.

Részjegyzőkönyv az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának 2013. december 9-én, hétfőn megtartott üléséről